Az önkormányzati rendeletek között nagyon sok olyan rendelet van, - elsősorban költségvetési tárgyúak - amelyeknek hatályban tartására már nincs szükség, ezért a jogbiztonság szempontjából is indokolt a hatályon kívül helyezésük.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) az alábbiakról rendelkezik:

„22. § (1) A jogalkalmazás és az utólagos hatásvizsgálat tapasztalatait is figyelembe véve a Kormány tagja gondoskodik arról, hogy a tárgykört érintő új jogi szabályozás vagy módosítás megalkotása során, ennek hiányában e célból kiadott jogszabály keretében

Magyar Nemzeti Bank elnöke, az önálló szabályozó szerv vezetője, az önkormányzati rendelet esetén a jegyző gondoskodik.”

Az önkormányzati rendeletek felülvizsgálatát szükséges elvégezni, továbbá a Kormányhivatal a 2022. évben célvizsgálat tárgyául tűzte ki a hatályos rendeletek vizsgálatát, nyilvántartását, az elektronikus felületen való közzétételét.

A jogszabályváltozások és a különböző okokból felmerülő deregulációs követelmények és igények szükségessé teszik egyes, korábban megalkotni szükséges önkormányzati rendeletek hatályon kívül helyezését. A dereguláció a hatékony jogi szabályozás egyik alapvető kritériuma. Rendeltetése, hogy mindenki számára egyszerűbbé tegye a jogszabályok közötti tájékozódást.

Az önkormányzati rendeletek hatályon kívül helyezésének jogalapját a Jat. 13. § (2) bekezdése

teremti meg az alábbiak szerint:

valamint ezek végrehajtásáról szóló rendeletek hatályon kívül helyezésére. A Nemzeti Jogszabálytár felületén az elektronikus elérhetőség során a jövőben is visszakereshetőek a rendeletek, időállapot alapján.

A Jat. 17. § (1) bekezdése szerint: A jogszabály előkészítője - a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű - előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről a Kormány által előterjesztendő törvényjavaslat, illetve kormányrendelet esetén a Kormányt, önkormányzati rendelet esetén a helyi önkormányzat képviselő-testületét tájékoztatni kell. A Kormány tagja rendeletében meghatározott esetben a közjogi szervezetszabályozó eszköz előkészítője előzetes hatásvizsgálatot végez.

a) Társadalmi, gazdasági, költségvetési hatása: A deregulációs tárgyú rendeletek társadalmi hatása abban mutatható ki, hogy alkalmazásával a hatályos jog marad érvényben, mely megkönnyíti az alkalmazhatóságot, így annak szerepe a jogbiztonság szempontjából jelentős. Gazdasági, költségvetési hatása nem releváns.

b) Környezeti és egészségi következményei: Nem releváns.

c) Adminisztratív terheket befolyásoló hatása: A rendeletben foglaltak végrehajtásának kimutatható adminisztratív terheket befolyásoló hatása a nyilvántartásokon történő átvezetések miatt lesz.

d) A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei: A jogszabály megalkotásának szükségessége a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 22. § (2) bekezdése értelmében szükséges. Elmaradásának várható következménye abban mutatható ki, hogy olyan jogszabályok is hatályukban maradnak, melyeknek alkalmazására már nincs szükség, ezáltal jogbizonytalanságot okoz.

e) A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: A rendelet módosítása esetében nem releváns.

Kérem a Tisztelt képviselő-testületet, az előterjesztést tárgyalja meg, a rendelet-tervezetet fogadja el.

Az önkormányzati rendeletek felülvizsgálatát a Hivatal folyamatosan végzi. A deregulációs követelmények és igények szükségessé teszik egyes, korábban megalkotni szükséges önkormányzati rendeletek hatályon kívül helyezését. A dereguláció a hatékony jogi szabályozás egyik alapvető kritériuma. Rendeltetése, hogy mindenki számára egyszerűbbé tegye a jogszabályok közötti tájékozódást. Az elavult jogszabályok hatályon kívül helyezése a jogbiztonság szempontjából nagyon fontos.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, továbbá a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 21. § (2) bekezdése alapján jelen indokolás a Nemzeti Jogszabálytárban közzétételre nem kerül.