Sajószentpéter Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 19/1996. (VIII. 22.) önkormányzati rendelete

a szennyvízcsatorna hálózat üzemeltetéséről, és használatáról

Hatályos: 2007. 01. 01- 2007. 05. 03

Sajószentpéter Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 19/1996. (VIII. 22.) önkormányzati rendelete

a szennyvízcsatorna hálózat üzemeltetéséről, és használatáról

2007.01.01.

A szennyvízhálózat egységes üzemeltetése, és használata érdekében a vízügyről szóló 1964. évi IV. tv., a 38/1995. (IV. 5.) kormány rendelete alapján, Sajószentpéter Város Önkormányzata az alábbi rendeletet alkotja.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) A rendelet hatálya a város teljes közigazgatási területére, az ezen lévő állami szervekre, szövetkezetekre, társadalmi szervezetekre, jogi személyekre, vállalkozókra, intézményekre, valamint magán személyekre egyaránt kiterjed.

2. § (1) Sajószentpéter Város területén a szennyvízhálózat fejlesztéséért, az üzemeltetés és a használat ellenőrzéséért a Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Városüzemeltetési Osztálya felelős.

(2) A szennyvízcsatorna hálózat üzemeltetését, és használatát az üzemeltető, valamint a Közterület Felügyelet jogosult, és köteles folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendeletben foglaltak megszegőivel szemben az intézkedést megtenni, szabálysértési eljárást kezdeményezni.

3. § (1) E rendelet alkalmazása szempontjából:

a) Bekötés: szennyvíz bekötővezeték megépítésével, és üzembe helyezésével az ingatlan bekapcsolása a szolgáltatásba.

b) Csatlakozó víziközmű hálózat: több ingatlan szennyvízét a házi szennyvízhálózattól a szennyvíz bekötővezetékbe vezető szennyvízvezeték hálózat, amely az érintett ingatlanok közös tartozékát képezi.

c) Házi szennyvíz: a lakosság ivó, és háztartási, valamint az intézmények, és üzemek szociális vízhasználatából keletkező, más eredetű szennyvizekkel nem keveredett szennyvíz.

d) Egyéb szennyvíz: az üzemek, intézmények működése során, valamint a lakosság nem háztartási célú vízhasználatából keletkező házi szennyvíznek nem minősülő szennyvíz.

e) Házi szennyvíz hálózat: az ingatlan szennyvizeit összegyűjtő, és továbbító, az ingatlan tartozékát képező szennyvízvezeték hálózat a berendezéseivel, és tartozékaival (pl: szennyvízmennyiség mérő, szennyvízminőség ellenőrző akna, szennyvíz előkezelőmű) együtt.

f) Szennyvíz bekötővezeték: az ingatlanon keletkező szennyvizeknek, továbbá egyesített rendszerű szennyvízelvezetés esetén a csapadékvizeknek a szennyvíz törzshálózatba történő bevezetésére szolgáló vezeték, amelynek a végpontja, ha

gravitációs: a telekhatáron belül, attól legfeljebb 1 m távolságra épített ellenőrző aknának, vagy ellenőrző-, tisztítónyílásnak a kimeneti oldala, ezek hiányában zártsorú beépítés esetén az épület külső falsíkja, nem zártsorú beépítés esetén az ingatlan határvonala;
kényszeráramoltatású: az ingatlan szennyvizeit gravitációs szennyvíz törzshálózatba juttató rendszer csillapító aknájának a szennyvíz törzshálózat felőli oldala, illetve az ingatlan szennyvizeit kényszeráramoltatású szennyvíztörzshálózatba juttató rendszer esetében az átemelő szivattyú elhelyezésétől függően, épületen belüli elhelyezés mellett az épület külső falsíkja, épületen kívüli elhelyezésnél az átemelő szivattyú nyomó oldali csonkját követő elzáró szerelvény.
g) Szennyvíz elvezetési hely: a szennyvízelvezető műbe bekapcsolt ingatlan, illetőleg azon belül mindazon épület, épületrész, önállóan használható bérlemény, amelyek ivóvíz fogyasztási helynek minősülnek.
h) Szennyvízelvezető mű: a házi, a közintézményi, az ipari és mezőgazdasági szennyvizek, továbbá egyesített rendszerű szennyvízelvezetés esetén a csapadékvíz összegyűjtésére, elvezetésére, és tisztítására szolgáló létesítmény, és azok tartozéka.
i) Szennyvízelvezető műbe kapcsolt ingatlan: amelyről a keletkező szennyvizeket részben, vagy egészben szennyvíz bekötővezetékkel a szennyvízelvezető műbe vezetik be.
j) Szennyvízmennyiség-mérő: a szennyvizek mennyiségének mérésére alkalmas műtárgy, berendezés, amelyet az Országos Mérésügyi Hivatal, vagy külön jogszabállyal erre feljogosított szerv minősített.
szolgáltatói szennyvízmennyiség-mérő: a szennyvízelvezető, és tisztító mű része, az üzemviteli adatok szolgáltatására használatos műtárgy, berendezés;
szennyvízkibocsátói szennyvízmennyiség-mérő: a csatlakozó, és házi szennyvízhálózatok tartozéka, mért adatai alapján kerülhet sor a szennyvízszolgáltatás mért mennyiségének megfelelő számlázására;
k) Szennyvíztisztító telep: a szennyvízelvezető műnek a szennyvíztisztítási feladatokat szolgáló önálló része.
l) Szennyvízelvezetés szolgáltatási pont: a szennyvíz bekötővezetéknek a fogyasztó felőli végpontja.
m) Szennyvízbebocsátási pont: a szennyvízelvezető műnek a szennyvíz befogadására kialakított része.
n) Települési folyékony hulladék: közműpótló berendezésekben, zárt szennyvízgyűjtőkben, szennyvízelőtisztító létesítményekben a szennyvízből keletkező, vákuum, vagy zagyszivattyúval továbbítható, általában folyékony halmazállapotú hulladék.

SZENNYVÍZELVEZETÉSI SZOLGÁLTATÁS

4. § (1) A szolgáltatásra, illetőleg a szolgáltató részére végzett szennyvíz átadás-átvételre a fogyasztónak a szolgáltatóval, illetőleg az átadónak az átvevővel szerződést kell kötnie.

(2) A szolgáltatás feltételeit tartalmazó szerződési ajánlatot a szolgáltató a szennyvízelvezetésbe való új bekötés esetén a megépítéshez adott hozzájárulással együtt, meglévő bekötés esetén a rendelet hatályba lépését követő 30 napon belül megküldi a fogyasztónak, aki azt a kézbesítéstől számított 15 napon belül aláírásával elfogadja, vagy véleményeltérését közli.

5. § (1) Sajószentpéter Város szennyvízcsatorna mű gerincvezetékeit, hozzátartozó műtárgyait, a városi és üveggyári szennyvíztisztító telepet, valamint a bekötő vezetékek közterületen épített részeit a Közüzemi Szolgáltató Intézmény üzemelteti, az Intézmény szervezeti és működési szabályzatában rögzítetteknek megfelelően. A szolgáltatási díjat a Közüzemi Szolgáltató Intézmény számlázza ki, és szedi be.

(2) A magántulajdonban lévő ingatlanok esetében a bekötő vezetékeket a telekhatártól az ingatlan felé az ingatlan tulajdonosok üzemeltetik, önkormányzat tulajdonában lévő intézmények esetében a telekhatártól az ingatlan felé a bekötő vezetékeket az intézmény üzemelteti.

6. § (1) Azokon a területeken, ahol az önkormányzat a bekötő vezetékeket közterületen kiépítette, a rákötések kötelező érvényűek. Jelen rendelet alapján I. fokú építésügyi hatósági jogkörben eljárva a település jegyzője az ingatlanok bekötését a tulajdonos költségére elrendelheti.

(2) A már megépült szennyvízcsatorna hálózatra a lakossági rákötéseket a II. sz. mellékletben felsorolt területekre és határidőre vonatkozóan kell végrehajtani.

(3) A későbbiek folyamán a Városi önkormányzat beruházásában megépült szennyvízcsatorna hálózatok vonatkozásában a rákötéseket, a hálózat üzembe helyezését követő 1 éven belül kötelező elvégezni.

(4) Rákötések létesítése esetén magánterületen a telekhatártól 1 m-re tisztítónyílás, vagy tisztító akna építése kötelező annak érdekében, hogy dugulás esetén a bekötő vezeték közterületen lévő része tisztítható legyen.

(5) Ha a szennyvíz bekötővezeték, vagy házi szennyvízhálózat az elfolyó szennyvíz ellenőrzésére alkalmas aknával nincs ellátva, továbbá, ha a bekötővezeték az ingatlanon keletkező szennyvizek elvezetésére – a vízhasználat megnövekedése, az ingatlanok egyesítése, megosztása, vagy más okokból – már nem alkalmas, a jegyző a tulajdonost a létesítmények megfelelő átalakítására, vagy megszüntetésére kötelezheti.

7. § (1) A bekötővezeték megépítéséhez, átalakításához, és megszüntetéséhez a hatósági engedélyek mellett a szolgáltató írásbeli hozzájárulása is szükséges.

(2) A szolgáltatói hozzájárulás iránti kérelemhez a bekötés kezdeményezőjének azokon a területeken, ahol csak a gerincvezeték épült meg, a gerincvezetékre történő rákötéshez tervet kell készíttetni, amelyet jóvá kell hagyatni a Polgármesteri Hivatallal, aki a terv jóváhagyásával együtt közterület felhasználási engedélyt is kiadja. Azokon a területeken, ahol a bekötővezetéket az önkormányzat kiépítette a telekhatár előtti 1 m-ig, a rákötési szándékot a Közüzemi Szolgáltató Intézménynek kell bejelenteni, és a Polgármesteri Hivataltól közterület felhasználási engedélyt kell kérni.

(3) A szolgáltató, illetve a Polgármesteri Hivatal a hozzájárulásról, illetve a terv engedélyezéséről, a kézhezvételtől számított 15 napon belül nyilatkozni köteles.

8. § (1) A szolgáltató, illetve a Polgármesteri Hivatal jogosult az ingatlanokon lévő közműhálózat ellenőrzésére, amelyet az érintett fogyasztó – előzetesen egyeztetett időpontban – köteles lehetővé tenni.

(2) Az ellenőrzés során feltárt házi, és csatlakozó közműhálózaton észlelt hibák kijavításáról, illetve az előírásoktól eltérő használat megszüntetéséről a fogyasztó gondoskodni köteles. Ha ezeknek a szolgáltató felhívására a fogyasztó nem tesz eleget, a teljesítésre a település jegyzője kötelezi.

9. § (1) A szolgáltatásért a fogyasztónak díjat kell fizetnie, melynek összegét a szolgáltató határozza meg a Képviselő Testület jóváhagyása mellett. A díj összegét a Polgármesteri Hivatal terjeszti elő, és hirdeti ki (Sajószentpéter Város csatorna díját az I. sz. melléklet tartalmazza).

(2) A szolgáltató a szolgáltatás díjáról szolgáltatási helyenként, és időszakonként számlát bocsájt ki, amelyet a fogyasztó köteles kiegyenlíteni.

(3) A számla alapjául szolgáló mennyiség a szennyvízelvezetési helyről a szennyvízelvezető műbe kerülő szennyvíz mennyiség mérésével, mérés hiányában pedig az adott helyen fogyasztott (számlázott) vízmennyiség alapulvételével állapítható meg.

(4) Aki az ingatlanon keletkező szennyvizet a szennyvízelvezető műbe mérés nélkül vezeti, és a vizet nem, vagy nemcsak közműves vízellátásához csatlakozva, hanem saját vízműből, vagy más megoldással szerzi be, a beszerzett valamennyi vízmennyiség mérésére hiteles vízmérőt köteles működtetni, a mért mennyiségekről a szolgáltatót köteles tájékoztatni. A mért mennyiséget a szolgáltató jogosult ellenőrizni.

(5) A fogyasztó a számla kézhezvételétől számított 15 napon belül kifogással élhet a szolgáltatónál, de ennek a számla kiegyenlítésére vonatkozó kötelezettségre nincsen halasztó hatálya.

KÖZMŰVES SZENNYVÍZELVEZETÉS

10. § (1) Sajószentpéter Város szennyvízelvezető törzshálózatába csak házi szennyvíz vezethető be, melyet az a rendeltetésszerű használattal elvezetni képes, amely a szennyvíz tisztítását nem zavarja, illetve amelynek fogadására a szennyvíztisztító berendezés alkalmas.

(2) Egyéb szennyvíz, illetve olyan összetételű szennyvíz, amely a csatorna üzemnél dolgozók testi épségét, veszélyezteti, továbbá a szennyvíz elvezető, és tisztítómű állagát károsítja, berendezésének rendeltetésszerű működését akadályozza, a városi szennyvízelvezető törzshálózatba nem vezethető be.

(3) Egyéb szennyvizek, illetve veszélyes összetételű szennyvizek elhelyezéséről a keletkezési hely tulajdonosának kell gondoskodnia. Az elhelyezést a Környezetvédelmi Felügyelőség, valamint a Vízügyi Igazgatóság engedélyének megkérése, illetve az abban előírtak betartása mellett lehet elvégezni.

(4) Ingatlanokon keletkező települési folyékony hulladék elhelyezéséről az ingatlan tulajdonosa gondoskodik. Sajószentpéter Város szennyvíztisztító telepe tartálykocsival szállított települési folyékony hulladék fogadására nem alkalmas. A városi szennyvíztisztító telepen keletkező folyékony hulladék elszállításáról a szolgáltató gondoskodik.

(5) Az ingatlanokon keletkező települési folyékony hulladékot locsolásra, trágyázásra felhasználni, illetve közterületi csapadékcsatornába bevezetni tilos! A települési folyékony hulladékot locsolásra, trágyázásra csak az ÁNTSZ előírásai alapján, előkezelt állapotban lehet. Az előkezelés időpontjáról minden esetben értesíteni kell a Polgármesteri Hivatalt, aki az előkezelés folyamatát bármikor ellenőrizheti. Amennyiben előzetesen a Polgármesteri Hivatalt nem értesítik, úgy a rendeletet megszegő ellen szabálysértési eljárás kezdeményezhető. A keletkező települési folyékony hulladék elszállításáró a keletkezés helye szerinti tulajdonos köteles gondoskodni.

(6) A szennyvíz törzshálózatba közterületről csapadékot, hólét bevezetni csak a szolgáltató által alkalmasnak minősített helyen, és módon szabad.

11. § (1) Azokon a területeken, ahol a szennyvízcsatorna hálózat még nem épült meg, a szennyvíz elhelyezését zárt szennyvíztárolóban kell megoldani.

(2) A zárt szennyvíztároló megépítésére, és használatba vételére az I. fokú építési hatóságtól engedélyt kell kérni. Az engedély megkéréséhez az építésügyi törvényben foglaltak szerint tervet kell csatolni. A használatbavétel megkéréséhez igazolni kell a szennyvíztároló vízzáróságát.

(3) A szennyvíztároló zártságát helyszíni szemlén kell igazolni, 24 órás nyomáspróbával. A szemlén tapasztaltak eredményét jegyzőkönyvben kell rögzíteni, és ezen jegyzőkönyv alapján adható ki a használatbavételi engedély.

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

12. § (1) 1Aki a rendeletben foglaltakat nem tartja be, illetve a csatorna hálózatra engedély nélkül ráköt, az szabálysértést követ el, s vele szemben 10.000,- Ft-ig terjedhető, többször ismételhető pénzbírság szabható ki.

13. § (1) Jelen rendelet 1996. szeptember 1-től lép hatályba.

1. mellékle2

Sajószentpéter Város Önkormányzat képviselő-testülete 2003. december 10-től a szolgáltatóval kötött üzemeltetési szerződés értelmében a közműves vízelvezetés és tisztítás díját az alábbiakban határozza meg:
Szennyvízcsatorna szolgáltatás és tisztítás díja: 213,- Ft/m3 + ÁFA
Vízterhelési díj: 1,30 Ft/m3 + ÁFA

2. melléklet

Sajószentpéter Városában 1996. október 30-ig az alábbi területeken kötelező a szennyvízcsatorna hálózatra a rákötés:
a megépült I.-II.-III. ütem területén (Kinizsi, Zója, Pozsonyi, Baross G., régi Kápolnai, Tizeshonvéd, Rácz, Borsvezér, Déryné, Gagarin, Irinyi, Bethlen G., Arany, Tompa, Május 1., Vörösmarty
Sajószentpéter Városában 1997. október 30-ig az alábbi területeken kötelező a szennyvízcsatorna hálózatra a rákötés: a megépült IV. ütem területén (Bercsényi, Lévay, Batthyány, Szondi, Petőfi, Patak, Bánkút, Benedek E. 1-2. utak, Szondi köz, Kossuth köz, Major köz)
1

Módosította a 32/1996. (XII. 18.) Ör. 1. §-a Hatályos: 1996. december 18.

2

Módosította 5/1997. (II. 20.) Ör. 1. §-a Hatályos: 1997. március 1., Módosította a 2/1998. (I. 29.) Ör. 1. §-a Hatályos: 1998. február 1., Módosította a 31/1998. (XII. 17.) Ör. 1. §-a Hatályos: 1999. január 1., Módosította a 2/2000. (I. 20.) Ör. 1. §-a Hatályos: 2000. február 1., Módosított a 29/2000. (XII. 21.) Ör. 1. §-a Hatályos: 2001. január 1., Módosította az 1/2004. (I. 14.) Ör. 1. §-a Hatályos: 2004. február 1., Módosította az 1/2005. (II. 1.) Ör. 1. §-a Hatályos: 2005. február 1., Módosította a 31/2006. (XII. 20.) Ör. 1. §-a Hatályos: 2007. január 1.