Sajószentpéter Városi Önkormányzata Képviselő-testületének 32/2011. (XII. 19.) önkormányzati rendelete
az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és helyiségek elidegenítéséről
Hatályos: 2012. 01. 01- 2023. 05. 31Sajószentpéter Városi Önkormányzata Képviselő-testületének 32/2011. (XII. 19.) önkormányzati rendelete
az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és helyiségek elidegenítéséről
Sajószentpéter Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 54. § (1), (3) bekezdésében és az 58. § (2), (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.
1. Általános rendelkezések
1. § (1) E rendelet hatálya Sajószentpéter város közigazgatási területén, az önkormányzat tulajdonában lévő lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre terjed ki.
(2) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Ltv. és a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szabályait kell alkalmazni.
2. § (1) Lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség elidegenítésre történő kijelöléséről a képviselő-testület dönt.
(2) Az elidegenítés lebonyolításával a képviselő-testület a polgármesteri hivatalt bízza meg.
2. Lakások elidegenítésének részletes szabályai
3. § (1) Az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került önkormányzati lakások esetén az Ltv. 49. §. /1/ bekezdésének a)-d) pontjaiban felsorolt személyeket más személyt megelőző elővásárlási jog illeti meg.
(2) Az elővásárlási jog gyakorlására jogosultat az elidegenítéssel megbízott szerv ajánlat megküldésével tájékoztatja az elidegenítésre történt kijelölésről.
4. § (1) Az ajánlatnak tartalmaznia kell:
a) az ingatlan legfontosabb ingatlan-nyilvántartási és más jellemző adatait (pl. cím, helyrajzi szám, alapterület, szobaszám, komfortfokozat)
b) az épület, a lakás lényeges műszaki állapotára vonatkozó tájékoztatást,
c) a lakás forgalmi értékét, vételárát, a kialakításánál figyelembe vett tényezőket,
d) a fizetési feltételeket.
(2) Az elidegenítéssel megbízott szerv az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően az ajánlatban köteles felhívni a jogosult figyelmét arra, hogy a megküldött árajánlat elfogadásáról a kézhezvételtől számított 60 napon belül nyilatkozhat. Ha azonban a megadott határidőn belül nem tesz annak elfogadásának minősülő írásbeli nyilatkozatot, az ingatlant az önkormányzat az ajánlatnak megfelelően, vagy annál számára kedvezőbb feltételek mellett elidegenítheti.
(3) A (2) bekezdés második mondatában foglalt rendelkezések nem alkalmazhatóak a nyugdíjas vagy a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban részesülő jogosult esetében.
5. § (1) A lakás forgalmi értékét értékbecsléssel foglalkozó szervezet állapítja meg.
(2) Az értékbecslés elkészítése során figyelemmel kell lenni az Ltv. 52. § (1) bekezdésében meghatározott szempontokra.
6. § (1) Ha a lakást az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg a vételár a lakás – hivatalos értékbecsléssel megállapított - forgalmi értéke.
(2) A jogosultat - kérelmére - részletfizetési kedvezmény illeti meg. Ebben az esetben a vételár megfizetése az alábbiak szerint történik:
a) Az adás-vételi szerződés megkötésekor a vételár 20 %-át egy összegben kell megfizetni.
b) A vételárhátralékot a vevőnek 15 év alatt kell kiegyenlítenie, havonta fizetendő egyenlő részletekben.
c) A kezdő részlet befizetése után fennmaradó vételárhátralékot a vevőnek a jegybanki alapkamattal növelten kell megfizetnie.
(3) A vételárnak az adás-vételi szerződés megkötésekor egy összegben történő megfizetése esetén a jogosultat a teljes vételárból 10 % árengedmény illeti meg.
(4) A vételárhátraléknak az adás-vételi szerződésben vállalt határidő előtt történő teljes összegű kiegyenlítése esetén a vevőt a teljes összegű kiegyenlítéskor fennálló tartozás után a szerződés megkötésétől számított:
7. § (1) Üresen álló lakás képviselő-testületi határozat alapján pályáztatás útján értékesíthető. A vételár nem lehet kevesebb, mint a hivatalos értékbecsléssel megállapított forgalmi érték. A vételárat egy összegben kell megfizetni.
(2) Az értékesítés szabályai:
a) Az ingatlant a határozat meghozatalától számított 30 napon belül a helyben szokásos módon kell értékesítésre meghirdetni.
b) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:
ba) az ingatlanra vonatkozó fontosabb adatokat,
bb) a kikiáltási árat,
bc) a licittárgyalás helyét és időpontját,
bd) a pályázaton való részvétel feltételeit, amelyek elfogadásáról a pályázó írásban köteles nyilatkozni,
be) az ingatlan megtekintésének lehetőségét,
bf) a szerződéskötési biztosítékra vonatkozó előírásokat,
bg) tájékoztatást arról, hogy a pályáztató a szerződés megkötésétől az ok megjelölése nélkül elállhat.
c) A pályázaton természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervek - előzetes bejelentés nélkül - egyaránt részt vehetnek. A meghatalmazással részt vevőknek meghatalmazásuk eredeti példányát a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
d) A pályázaton résztvevő a licitálást megelőzően köteles a kikiáltási ár 10 %-ának megfelelő összegű szerződéskötési biztosítékot letétbe helyezni az elidegenítéssel megbízott szervnél. A szerződéskötési biztosíték a szerződés teljesítésekor a nyertes félnél a vételár részeként beszámításra, nem nyertes pályázók esetében visszafizetésre kerül. A szerződéskötési kötelezettség elmulasztása esetén a szerződéskötési biztosíték a pályáztatót illeti.
e) A kikiáltási ár nem lehet kevesebb, mint a hivatalos értékbecsléssel megállapított forgalmi érték. A kikiáltási árat és a licitlépcsőt a képviselő-testület határozza meg.
f) Amennyiben a teljes forgalmi érték egyösszegű megfizetésére egyetlen résztvevő sem tesz ajánlatot, az elidegenítéssel megbízott szerv a készpénzes teljesítés nagyságára licitáltat. A licit a kikiáltási ár 50 %-tól indul, a licitlépcső 50.000.- Ft.
g) Az ingatlan vételi jogát az nyeri el, aki a legmagasabb összegű ajánlatot teszi. A nyertes pályázót a pályázati tárgyalás napjától számított 15 napon belül szerződéskötési kötelezettség terheli.
h) Amennyiben a vételi jogot a 7. § (2) bekezdés f) pontja alapján szerezték meg, úgy a nyertes pályázónak a forgalmi érték és az ajánlat közötti különbözetet legfeljebb 3 év alatt kell kiegyenlítenie, havonta fizetendő egyenlő részletekben. A fennmaradó vételárhátralékot a jegybanki alapkamat mértékével növelten kell megfizetnie.
i) A vevőnek az általa vállalt összeget a pályázati tárgyalás napjától számított 15 napon belül kell az elidegenítéssel megbízott szerv részére megfizetni. Amennyiben a nyertes fél a vételárat banki kölcsön útján kívánja megfizetni, a megfizetésre 60 nap áll rendelkezésére.
j) Amennyiben a pályázat nyertese nem él vételi jogával (nem fizeti be határidőre a pályázat szerinti vételárat, vételárhányadot) a soron következő további két legmagasabb ajánlatot tevő kaphat vételi lehetőséget. Amennyiben a három pályázó közül egyikkel sem jön létre az adásvételi szerződés, az ingatlan értékesítését újra meg kell hirdetni és a pályázati eljárást meg kell ismételni.
k) A pályázati tárgyalásról minden esetben jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a tárgyalás levezetője, a pályázat nyertese, a további két legjobb ajánlatot tévő pályázó és a jegyzőkönyvvezető köteles aláírni.
3. Nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének szabályai
8. § (1) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésére pályáztatás útján kerülhet sor.
(2) A helyiségek forgalmi értékét értékbecsléssel foglalkozó szervezet állapíthatja meg. Az elidegenítéssel megbízott szervnek két hivatalos értékbecslést kell beszereznie. A kikiáltási ár megállapítása során a magasabb összegű értékbecslést kell figyelembe venni.
9. § (1) A vételár nem lehet kevesebb, mint a kikiáltási ár. A vételárat egy összegben kell megfizetni.
(2) Az értékesítés (pályázati eljárás) során a 7. § (2) bekezdés előírásai alkalmazandók azzal az eltéréssel, hogy az f) pont szerinti licit a kikiáltási ár 70 %-tól indul
10. § (1) Az elővásárlási jog gyakorlására – az Ltv. 58. §.(1) bekezdésében meghatározott – jogosultat az elidegenítéssel megbízott szerv ajánlat megküldésével tájékoztatja az elidegenítésre történő kijelölésről. Az ajánlat tartalmára e rendelet 4. § (1) bekezdése az irányadó.
(2) Az elővásárlási joggal terhelt helyiség vételára a magasabb összegű értékbecslésben megállapított forgalmi érték. Az ár elfogadásáról, az elővásárlási jog gyakorlásáról a jogosult 15 napon belül köteles nyilatkozni.
(3) Ha az ingatlant az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg – a 9. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően - a vételár 80%-át kell a szerződés megkötésekor megfizetnie. A fennmaradó vételárhátralékra a vevőt - írásbeli kérelmére - legfeljebb 1 év időtartamra részletfizetési kedvezmény illeti meg. A vételárhátralékot havonta egyenlő részletekben a jegybanki alapkamat mértékével növelten kell megfizetnie.
4. Vegyes és hatályba léptető rendelkezések
11. § (1) Amennyiben a lakás, illetve nem lakás céljára szolgáló helyiség elidegenítésére részletfizetéssel kerül sor a vételárhátralék és járulékai erejéig az ingatlan nyilvántartásba Sajószentpéter Város Önkormányzata javára jelzálogjogot és annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni. A jelzálogjoggal terhelt, valamint elidegenítési és terhelési tilalommal biztosított ingatlan ingyenes, vagy visszterhes átruházására a vételárhátralék egy összegben történő kiegyenlítése után kerülhet sor.
(2) E rendelet alapján részletfizetési kedvezménnyel megvásárolt lakás megterhelhető a lakás felújítása, korszerűsítése céljából pénzintézettől igénybe vett kölcsön biztosítására, az önkormányzatot követő rangsorban bejegyzett jelzáloggal és ennek biztosítására elidegenítési és terhelési tilalommal, valamint közüzemi díj behajtása érdekében az önkormányzatot követő rangsorban bejegyzett jelzáloggal, illetve végrehajtási joggal.
(3) Az ingatlan minden további megterheléséhez tulajdonosi hozzájárulás szükséges, amelynek megadását a képviselő-testület a polgármester hatáskörébe ruházza át.
12. § (1) Az önkormányzati lakások elidegenítésekor a vételár megfizetése készpénzben illetve pénzintézeti átutalás útján teljesítendő.
(2) Nem lakás céljára szolgáló helyiség elidegenítésekor a vételár megfizetése pénzintézeti átutalás útján teljesítendő.
13. § A lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek e rendelet alkalmazásával történő elidegenítésével kapcsolatban, az érintett állampolgárok hozzájárulásával az elidegenítéssel megbízott szerv az alábbi személyes adatokat kezeli:
a) név, (illetve születési név)
b) születési hely, idő
c) anyja neve
d) lakáscíme
e) személyazonosító jel
f) adóazonosító jel/adószám
g) bankszámla szám.
14. § (1) Jelen rendelet 2012. január 1. napján lép hatályba.
(2) Hatályát veszti az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és helyiségek elidegenítéséről szóló 6/2006. (III.29.) önkormányzati rendelet és az azt módosító 22/2006.(IX.25.), a 13/2007.(V.30.), a 24/2008.(X.27.), a 23/2009.(IX.29.) önkormányzati rendeletek.