Sajószentpéter Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2013. (VI. 27.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról, a vagyonhasznosítás rendjéről és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól
Hatályos: 2013. 07. 01- 2013. 11. 27Sajószentpéter Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2013. (VI. 27.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról, a vagyonhasznosítás rendjéről és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól
Sajószentpéter Városi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 6) pontjában, az 5. § (2) bekezdés c) pontjában, a 11. § (16) bekezdésében, a 13. § (1) bekezdésében, a 18. § (1) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV törvény 97. § (2) bekezdésében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében és 143. § (4) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Sajószentpéter Városi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2013. (II.25.) önkormányzati rendelet 3. melléklet 1. b pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság véleményének kikérésével Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I. A rendelet hatálya
1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed Sajószentpéter Városi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) vagyonának teljes körére, amely a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvt.) 1. § (2) bekezdése alapján nemzeti vagyon.
(2) E rendelet szabályait
a) az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadására, elidegenítésére,
b) Sajószentpéter Városi Önkormányzat közterületeinek használatára vonatkozóan,
c) a bankszámlán lévő pénzre, csekkre és bankbetétekre vonatkozóan,
d) a koncessziós és közbeszerzési eljárások lebonyolítása során,
e) Sajószentpéter Városi Önkormányzat más rendeletének eltérő rendelkezése esetén
nem kell alkalmazni.
(3) Önkormányzati rendeletnek kell szabályoznia
a) az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletét valamint elidegenítését,
b) a közterületek használatát.
II. Az Önkormányzat vagyona
2. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló vagyon forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból és a törzsvagyon körébe nem tartozó, forgalomképesnek minősülő üzleti vagyonból áll azzal, hogy mind a törzsvagyon, mind az üzleti vagyon az Nvt. 1. § (2) bekezdése alapján nemzeti vagyonba tartozó vagyonelemekből tevődik össze.
(2) A törzsvagyon körébe az Nvt. 5. § (2)-(4) bekezdése által meghatározott vagyonelemek tartoznak.
(3) Az egyes vagyonelemek forgalomképesség szerinti besorolásának megváltoztatására (átminősítés) jelen Rendelet módosításával a Képviselő-testület jogosult.
Az Önkormányzat törzsvagyona
3. § (1) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartoznak - a jogszabályban meghatározottakon túl - a nem önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanokon (földrészleteken) szolgalmi joggal létesített közüzemi ivóvíz, szennyvíz, csapadékcsatornák és műtárgyaik. A korlátozottan forgalomképes ingatlanvagyon részletes kimutatását az 1. melléklet tartalmazza.
(2) A forgalomképtelennek besorolt önkormányzati vagyontárgy elidegenítése és megterhelése kapcsán az Nvt. előírásait kell alkalmazni.
(3) A korlátozottan forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgyak esetében a vagyon elidegenítésének, megterhelésének, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitelének, egyéb hasznásításának (bérbeadás) feltételeit az Nvt. vagy jelen rendelet határozza meg.
Az Önkormányzat üzleti vagyona
4. § (1) Az üzleti vagyon az Önkormányzat vagyonának azon része, amely nem tartozik a törzsvagyonba.
(2) Az önkormányzat vagyona megjelenik részvény, üzletrész, esetleg vagyoni betét formájában, ezek részletezését a 2. melléklet tartalmazza.
III. Vagyonkimutatás, vagyonnyilvántartás
5. § (1) Az Nvt. 10 § (1) bekezdésében meghatározott feladat ellátása érdekében, az államháztartásról szóló törvény és az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló kormányrendelet alapján a forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes törzsvagyonról, valamint az üzleti vagyonról vagyonnyilvántartást kell vezetni.
(2) A vagyonnyilvántartás részeként elektronikus térinformatikai rendszert kell működtetni.
(3) Az éves zárszámadáshoz a vagyonállapotról vagyonkimutatást kell készíteni. A vagyonkimutatás az Önkormányzat tulajdonában – a költségvetési év zárónapján – meglévő vagyon kimutatása, melynek célja a vagyontárgyak számbavétele értékben és mennyiségben.
(4) A vagyonkimutatásban az önkormányzati törzsvagyont a többi vagyontól elkülönítve kell nyilvántartani, ezen belül a forgalomképtelen törzsvagyont (kizárólagos önkormányzati tulajdon és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon elkülönítés fenntartásával) a korlátozottan forgalomképes törzsvagyont külön bontásban kell szerepeltetni. A vagyonkimutatásban szerepeltetni kell a vagyont terhelő kötelezettségeket is.
(5) Az egyes vagyoncsoportokon belül az ingatlanokat és vagyoni értékű jogokat tételesen, az ingó vagyontárgyakat mennyiségben – mérleg szerinti értékben –, a részesedéseket, értékpapírokat (portfolió vagyont) – ha jogszabály másként nem rendelkezik – tételesen és mérleg szerinti értéken kell számba venni.
Vagyonleltár
6. § (1) Az Önkormányzat költségvetési szerveinek – az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 37. § (7) bekezdése alapján – a Kormányrendelet 37. § (1) bekezdése szerinti leltározást 2012. évtől számítva kétévente kell elvégezni.
(2) A vagyonleltár az önkormányzati vagyont törzsvagyon (ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon), valamint forgalomképes üzleti vagyon bontásban, az egyes vagyoncsoportokon belül
a) az ingatlanokat és a vagyoni értékű jogokat tételesen,
b) az ingó vagyontárgyakat vagyonkezelőnként összesített mérleg szerinti értéken
c) a részesedéseket a számviteli törvény előírásainak megfelelően
veszi számba.
Vagyongazdálkodási terv
7. § (1) Az Nvt. 9. § (1) bekezdésében meghatározott közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv elkészítéséről a Polgármester gondoskodik, és a Képviselő-testület hagyja jóvá.
(2) A közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet kétévente felül kell vizsgálni.
Vagyonértékelés
8. § (1) A forgalomképes üzleti ingatlanok esetében az Önkormányzat nem él az értékhelyesbítés módszerével.
(2) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére, ingyenes átruházása, vagy egyéb módon történő hasznosítására és megterhelésére, valamint bármely idegen vagyontárgy megszerzésére irányuló döntést megelőzően a vagyontárgy értékét a 9. § (7) bekezdésében foglaltak figyelembevételével:
a) ingatlanvagyon esetén az Önkormányzat által megbízott 2 ingatlanforgalmi értékbecslő által készített 3 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés értékének számtani átlaga,
b) ingó vagyon esetén a piaci érték,
c) tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén ha az
ca) Budapesti Értéktőzsdén jegyzett, vagy forgalmazott kategóriában szerepel, úgy a tőzsdei árfolyamon,
cb) a tőzsdén kívüli másodlagos értékpapírpiacon forgalmazott értékpapír, úgy az értékpapír-kereskedők által a sajtóban közzétett vételi árfolyam,
cc) egyéb társasági részesedés, úgy 6 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés,
d) befektetési jegyek esetén a tőkepiaci jogszabályok által meghatározott előírások
figyelembe vételével a tulajdonosi jogok gyakorlója határozza meg.
IV. A tulajdonosi jogok gyakorlása
9. § (1) Az Önkormányzatot – eltérő törvényi rendelkezések hiányában – megilletik mindazok a jogok, és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, vagy terhelik.
(2) A tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület gyakorolja, ezt a jogát e rendeletben átruházhatja bizottságaira vagy a polgármesterre.
(3) A Képviselő-testület az önkormányzati vagyon kezelésével vagyonkezelési szerződéssel – e rendelet keretei között – vagyonkezelő szervet bízhat meg az Nvt.-ben megállapítottak figyelembevételével.
(4) Az Önkormányzat törzsvagyona feletti tulajdonosi jogok gyakorlója a Képviselő-testület.
(5) Az üzleti vagyon tekintetében a tulajdonosi jogokat – a (6) bekezdés szerinti eltérésekkel
a) legfeljebb 100 ezer forintig terjedő vagyonügyletben a polgármester,
b) 100 ezer forintot meghaladó vagyonügyletben a Képviselő-testület,
c) az üzleti vagyon vállakozásba vitelével kapcsolatosan, összeghatártól függetlenül a Képviselő-testület gyakorloja.
(6) Mezőgazdasági területek értékesítése esetén a tulajdonosi jogokat
a) 500 ezer forintig terjedő vagyonügyletben a polgármester,
b) 500 ezer forintot meghaladó vagyonügyletben a Képviselő-testület gyakorolja.
(7) A mezőgazdasági (zártkerti) ingatlanok aranykoronánkénti eladási árát művelési áganként a Rendelet 3. melléklete tartalmazza. A zártkerti ingatlanok eladási ára évente a KSH által közzétett hivatalos infláció mértékével növekszik.
(8) Az Önkormányzat közigazgatási területén más tulajdonát képező ingatlanok esetében elővásárlási jog érvényesítéséről a Képviselő-testület dönt.
(9) Az Önkormányzat a gazdasági társaságokról szóló törvény és az Nvt. rendelkezései szerint, a Képviselő-testület döntése alapján gazdasági társaságot alapíthat vagy gazdasági társaság tagjává válhat, más jogszabályok alapján civil szervezetekben vehet részt.
(10) Az Önkormányzat gazdasági társaságban és nonprofit gazdasági társaságban meglévő részesedésének vonatkozásában a társaság tagjait megillető jogokat a Képviselő-testület gyakorolja. Az Önkormányzat egyszemélyes gazdasági társaságában és nonprofit gazdasági társaságában az ügyvezetőt, az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjait a Képviselő-testület választja. A munkaszerződéssel vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal rendelkező ügyvezető tekintetében az egyéb munkáltatói jogkör gyakorlója a polgármester.
(11) A Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik az Önkormányzat értékpapír kibocsátásával kapcsolatos minden döntés meghozatala.
V. Az önkormányzati vagyon ingyenes vagy kedvezményes átengedése és megszerzése
10. § (1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni az Ntv. Előírásainak betartása mellett csak a tulajdonosi jogokat gyakorló döntése alapján az Nvt. 13. §-ának, valamint az Önkormányzat, továbbá a lakosság érdekeinek figyelembe vételével lehet.
(2) Idegen vagyon tulajdonjogának, használatának bármely okból történő ingyenes vagy kedvezményes megszerzésénél a tulajdonosi jogok gyakorlására vonatkozó szabályok az irányadók.
VI. Az Önkormányzat és költségvetési szerveinek vállalkozási tevékenysége
11. § (1) Az Önkormányzat költségvetési szervei vállalkozási tevékenységeinek körét, gazdasági tartalmát és működési körét az intézmény alapító okirata rögzíti.
(2) Az Önkormányzat vállalkozási tevékenységet folytathat az Nvt. előírásainak betartásával.
(3) Az Önkormányzat forgalomképtelen vagyona vállalkozásba nem vihető be.
(4) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyonából a középületek, a műemlék épületek, a védett természeti értékek, a muzeális emlékek nem vihetők be vállakozásba.
(5) Az önkormányzat üzleti vagyona vállakozásba vihető.
VII. Az önkormányzati vagyon hasznosítása
12. § (1) A vagyon elidegenítését vagy hasznosítását a Képviselő-testület hatáskörrel rendelkező bizottsága, a képviselő, a Polgármester és a Jegyző kezdeményezheti.
(2) A 25 millió forint forgalmi értéket meghaladó önkormányzati vagyon elidegenítése, használatba- vagy bérbeadása, más módon történő hasznosítása – az e Rendeletben foglaltak kivételével – csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenyeztetés útján – a kiírt pályázat feltételeinek megfelelően – a legjobb ajánlattevő részére történhet.
(3) A nyilvános versenyeztetés mellőzhető az Ntv-ben meghatározott esetekre. A versenyeztetés mellőzéséről a Képviselő-testület dönt.
(4) Az Önkormányzat a pályázaton részt vevőkről szükség szerint információkat és referenciákat szerez be.
(5) Az értékesítendő vagyonra vonatkozó pályázatot a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláin és a www.sajoszentpeter.hu honlapon is közzé kell tenni.
(6) A vagyontárgy értékesítése és hasznosítása esetén a hasznosításra való kijelöléshez vagy a végső döntés meghozatalához a tulajdonosi jogok gyakorlójának jóváhagyása szükséges.
(7) A versenyeztetésre vonatkozó részletes szabályokat jelen rendelet 4. melléklete tartalmazza.
VIII. A vagyongazdálkodás ellenőrzése
13. § A Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság a vagyon változását (növekedés, csökkenés), alakulását az éves beszámoló keretében értékeli, a változást előidéző okokat vizsgálja és szükség szerint javaslatokat készít a Képviselő-testület részére.
IX. Eljárás a tulajdonos képviseletében
14. § (1) A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv vagy személy, vagy megbízottja a tulajdonosi jogok gyakorlása körében önállóan gyakorolja a vagyontárgyat érintő hatósági eljárásban a tulajdonost illető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél (peres fél) jogát.
(2) A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv vagy személy megbízottja gyakorolja az osztatlan közös tulajdon esetében a tulajdonostársat, társasház és lakásszövetkezet esetében a külön tulajdoni illetőség tulajdonosát illető jogokat, teljesíti a tulajdonos kötelezettségeit.
(3) A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv vagy személy a vagyontárgy használatával bérletével összefüggésben gyakorolja a használatba adó vagy a használatba vevő jogait és kötelezettségeit.
X. Az önkormányzati követelések (kivéve adókövetelések) törlése, elengedése és mérséklése, valamint részletfizetési kedvezmény biztosítása
15. § (1) Az önkormányzati követelések törlésére kerülhet sor, amennyiben
a) a tulajdonosi jogok gyakorlója a követelés behajtására valamennyi jogi eszközt eredménytelenül kimerített,
b) az adós természetes személy elhunyt, és nincs a tartozás behajtása céljára megterhelhető vagy értékesíthető hagyatéka,
c) a kötelezett bizonyítottan nem lelhető fel, és a felkutatására tett intézkedések igazoltan nem jártak eredménnyel,
d) a követelést bizonyítottan csak veszteséggel, vagy aránytalanul nagy költséggel lehet érvényesíteni.
(2) A követelés elengedhető vagy mérsékelhető az (1) bekezdésben foglaltakon kívül
a) csődegyezség(i), felszámolási eljárásban történő hitelezői egyezség, beleértve a kényszeregyezséget is vagy az eljáró bíróság által jóváhagyott perbeli egyezség,
b) kamatkövetelés esetén.
(3) A Képviselő-testület figyelemmel a méltányolható körülményekre a szerződésbe foglalt részletfizetést vagy fizetési haladékot engedélyezhet. A döntés meghozatalakor a döntéshozónak a kapcsolódó kamatfizetési kötelezettségekről is rendelkeznie kell.
(4) Az (1) - (3) bekezdések szerinti döntések meghozatalára a Képviselő-testület jogosult.
XI. Az önkormányzati vagyon értékesítési szerződéseinek kezelése, nyilvántartása
16. § (1) Az önkormányzati vagyon elidegenítéséről, megterheléséről, hasznosításáról, kezeléséről, továbbá ezek módosításáról kötött szerződésekről a Polgármesteri Hivatalban egységes nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás felfektetéséről és folyamatos vezetéséről a Jegyző gondoskodik. A nyilvántartás mellett el kell helyezni a szerződés aláírt szövegét is.
(2) A nyilvántartás részére meg kell küldeni az önkormányzati vagyon elidegenítéséről, megterheléséről, és hasznosításáról kötött szerződéseket megszüntető megállapodásokat és bírósági ítéleteket is.
(3) A nyilvántartásba fel kell venni és el kell helyezni azokat a szerződéseket, amelyeket a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlőivel jöttek létre.
(4) A nyilvántartásba az (1)-(3) bekezdés értelemszerű alkalmazásával e rendelet hatályba lépését megelőzően kötött szerződéseket is el kell helyezni abban az esetben, ha a szerződés alapján az Önkormányzatnak vagy a vele szerződő félnek még teljesítési kötelezettsége áll fenn.
(5) Az Önkormányzat képviseletében aláíró személy a dokumentumot az aláírást követő 5 napon belül köteles eredeti példányban, illetve általa hitelesített másolatban megküldeni a nyilvántartás részére. A dokumentumokhoz csatolni kell a Képviselő-testület vagy az illetékes bizottság által hozott határozatokat is.
(6) Ha a szerződés létrejötte vagy hatályba lépése harmadik személy hozzájárulásától, vagy hatóság engedélyétől függ, a hozzájárulást és engedélyt annak kézhezvételétől számított 5 napon belül meg kell küldeni a nyilvántartás részére.
(7) A nyilvántartás nyilvános, a benne foglaltak közérdekű adatoknak minősülnek, amelyek tartalmáról az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben foglaltaknak megfelelően szolgáltatható ki adat.
Záró rendelkezések
17. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő negyedik napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti az Önkormányzat vagyonáról, a vagyonhasznosítás rendjéről és a vagyontrágyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló 19/2004. (VI.21.) rendelet.
1. melléklet
1. Művelődési, oktatási és sport és egyéb intézmények épületei, középületek, a hozzátartozó tételekkel együtt:
Sajószentpéteri Központi Napközi Otthonos Óvoda Harica u. 3 440/002 hrsz.
Semmelweis Utcai Tagóvoda Semmelweis u. 6. 1719/003 hrsz.
Móra Ferenc Utcai Tagóvoda Móra F. u. 1. 186/009 hrsz.
Sajószentpéteri Központi Általános Iskola Kossuth L. út 195. 1705 hrsz.
Hunyadi Mátyás Tagiskola Vörösmarty u. 1. 902 hrsz.
Móra Ferenc Tagiskola Móra F. u. 1. 186/009 hrsz.
Petőfi Sándor Művelődési Ház (kultúrház) Sport u. 32/1. 931 hrsz.
Sportközpont (sporttelep) Sport u. 32/2. 931 hrsz.
Városi Könyvtár Bem J. u. 15. 632 hrsz.
Tájház Kálvin tér 41. 2166 hrsz.
Lévay Emlékház Kálvin tér 43. 2167 hrsz.
Dusnok Közösségi Ház Katalin út 2784/1 hrsz.
Rendezvények Háza Hunyadi u. 11. 2238 hrsz.
Városgondnokság Kálvin tér 35. 2511 hrsz.
Városgondnokság telephelye Zalka M. u. 1. 2513 hrsz.
2. Egészségügyi, szociális intézmények épületei, építményei, a hozzátartozó tételekkel együtt:
Gyógyító-Megelőző Intézmény Kossuth L. út 200. 523/1 hrsz.
Területi Szociális Központ és Bölcsőde Kossuth L. út 40. 1691. hrsz.
3. Középületek és építményei a hozzátartozó tételekkel együtt:
Polgármesteri Hivatal Kálvin tér 4-6. 2215 hrsz.
Polgármesteri Hivatal Kálvin tér 31-33. 2509/1 hrsz.
2. melléklet
1. Részvények
ÉMÁSZ Zrt. 34.160.000 Ft
2. Részesedések
SAJÓ Televízió Nonprofit Kft. 3.330.000 Ft
- készpénz: 1.500.000 Ft
- apport 1.830.000 Ft
(Sajószentpéter, Kossuth út 193. hrsz:1705-ú ingatlan 50 %-a)
Sajószentpéter Közétkeztetési Nonprofit Kft. 3.000.000 Ft
- 100 %-os tulajdoni hányad
3. melléklet
4. melléklet
a) Kiíró (ajánlatkérő): a Képviselő-testület. A Képviselő-testület felhatalmazása alapján kiíró lehet a polgármester.
b) Ajánlattevő (pályázó): bármely belföldi vagy külföldi természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet.
c) Önkormányzati vagyon: az önkormányzat vagyonáról, a vagyonhasznosítás rendjéről és a vagyontártgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló rendeletet hatálya alá tartozó vagyon.
d) Nyilvános ajánlatkérés: az önkormányzati vagyon (vagyonrész) vásárlására és hasznosítására pályázati kiírás közzétételével történő felhívás, amelyet a Képviselő-testület egyedi döntése alapján a megyei lapban is lehetséges vásárlók – egyedileg előre meg nem határozott köre – részére tesznek közzé.
e) Zártkörű (meghívásos) pályázat: a vagyon (vagyonrész) és hasznosítására vonatkozó ajánlattételre oly módon történő felhívás, hogy a pályázatra kizárólag a kiíró által meghívottak nyújthatnak be pályázatot.
f) Egyfordulós pályázat: az olyan pályázat, amelynek kiírása során a pályázati felhívásban az összes pályázati feltétel rögzítésre kerül, a pályázatok benyújtására minden , a pályázati feltételeknek megfelelő pályázó jogosult.
g) Többfordulós pályázat: az a pályázat, melynek első fordulóján érvényes ajánlatot tett pályázók közül a kiíró kiválasztja a következő forduló résztvevőit.
h) Pályázati felhívás: a pályázati kiírás legfontosabb elemeit tartalmazza.
a) a pályázatot kiíró megnevezését, székhelyét,
b) a pályázat célját, jellegét (nyílt vagy zártkörű),
c) a pályázattal értékesítendő, hasznosítandó vagyon megnevezését és szükség szerint annak értékét (névértékét),
d) az ajánlatok benyújtásának helyét, módját és pontos idejét,
e) az ajánlati kötöttség tartalmát (az értékesítés, hasznosítás feltételeit, a fizetési feltételeket, a hatósági követelményi rendszert, a kötelezettség teljesítésének garancia- és szankciórendszerét),
f) a pályázatra vonatkozó kérdések feltevésének, az esetleges további információszerzés helyének megjelölését,
g) a megtekintés helyét, módját, idejét és esetleges költségét,
h) a pályázati biztosítékok megjelölését, rendelkezésre bocsátásának határidejét és módját,
i) a kiíró azon jogának fenntartását, hogy érvényes ajánlatok esetén is a pályázatokat eredménytelennek minősítse, és egyik ajánlattevővel se kössön szerződést, és ezzel egyidejűleg új pályázat kiírására legyen lehetősége.
a) a forgalomképes vagyon adatait,
b) a pályázati biztosíték megjelölését,
c) az ajánlatok elbírálásának menetét:
d) minden egyéb adatot, amelyek a vagyon hasznosításának kívánatos irányára, módjára és egyéb feltételeire vonatkoznak, és amelyek szükségesek a megalapozott ajánlat készítéséhez.
a) a pályázati felhívásban foglalt feltételek elfogadására,
b) az általa vállalt szolgáltatásokra és kötelezettségekre,
c) a vételár vagy ellenszolgáltatás összegére,
d) az ajánlati kötöttségre vonatkozóan,
e) egyéb, a kiíró által meghatározott kötelezettségvállalásra.
a) tanúsítja a beérkezett pályázatok szabályos felbontását,
b) ellenőrzi, hogy az ajánlatok megfelelnek-e a kiírásban rögzített alaki, formai követelményeknek,
c) rögzíti az ajánlatok darabszámát,
d) rögzíti a pályázat felbontásakor ismertetett óvásokat, kifogásokat, észrevételeket,
e) megállapítja az ajánlatok érvényességét vagy érvénytelenségét.
a) az ajánlatot benyújtó pályázó közeli hozzátartozója (Ptk. 685. §. b) pont)
b) az ajánlatot benyújtó pályázó alkalmazottja,
c) az ajánlatot benyújtó pályázónál más szerződéses jogviszony keretében foglalkoztatott munkatársa, megbízottja,
d) az ajánlatot benyújtó pályázó tulajdonosa (résztulajdonosa), vagy tagja, vezető tisztségviselője, amennyiben a pályázó jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság,
e) az, aki vezető tisztségviselője vagy tulajdonosa (résztulajdonosa) olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnak, melynek az ajánlatot benyújtó pályázó, vagy a pályázó tulajdonában (résztulajdonában) álló jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság tulajdonosa (résztulajdonosa) vagy tagja, továbbá vezető tisztségviselője.
a) a kitűzött időpontig egyetlen ajánlat sem érkezett,
b) a beérkezett ajánlatok egyike sem felelt meg a pályázati felhívás követelményeinek, vagy más, a pályázatra vonatkozó előírásnak,
c) kétfordulós pályázat esetén a második fordulón egyetlen ajánlattevő sem jelent meg, illetve a második fordulóra meghívott egyetlen pályázó sem tett olyan értékelhető ajánlatot, amely megfelelt volna a pályázati kiírásban foglalt követelményeknek,
d) a kiíró valamely ajánlattevőnek a pályázat tisztaságához fűződő, vagy a többi pályázó érdekeit egyébként súlyosan sértő cselekménye miatt a pályázat érvénytelenítése mellett dönt.
e) a kiíró élt azon jogával, hogy új pályázat kiírását rendelje el.