Sajószentpéter Városi Önkormányzat Képviselő-testületének

16/2013.(IX. 09.) önkormányzati rendelete

a közterületek használatáról és rendjéről

(egységes szerkezetben az 5/2014.(V.05.), 11/2014.(VI.24.) önkormányzati rendelettel)

Sajószentpéter Városi Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében, valamint a mozgógépről szóló 2004. évi II. törvény 37.§ (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja:

A rendelet hatálya

1. §

(1) E rendelet területi hatálya kiterjed Sajószentpéter Város közigazgatási területén

1. Sajószentpéter Városi Önkormányzat tulajdonában álló és az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott földrészletekre,
2. belterületi földrészlet és építmény közhasználatra, illetve a gyalogos forgalom részére átadott területekre.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó közterületek  I. II. és III. közterületi övezeti kategóriákba sorolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

Értelmező rendelkezések

2.§

1. Közterület: az építette környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2.§ 13. pontjában meghatározott terület.

2. Közhasználatra átadott rész: minden olyan terület, melyet a lakosság, vagy annak egy meghatározott része korlátozás nélkül, szabadon használ, vagy használhat.

3. Idény jellegű árusítás: a közterületre kihelyezett árusítóhelyre alapozott zöldség, gyümölcs, valamint fenyőfa 60 napot meg nem haladó szezonális árusítása.

4. Alkalmi árusítás: az üzlettel rendelkező kereskedő által, alkalmi rendezvényen az önkormányzat hozzájárulásával a rendezvény szervezőjével kötött megállapodás alapján folytatott kereskedelmi tevékenység.

5. Mozgóbolt: önjáró vagy gépjárművel vontatott, az üzlet feltételeinek megfelelő árusítóhely.

6.  Üzemképtelen jármű:

            6.1. hatósági jelzéssel nem rendelkező olyan jármű, amely a közúti forgalomban csak ilyen             jelzéssel vehet részt,

            6.2. baleset következtében károsult és elhagyott (a helyszínről 8 napon, mellékútvonalon 15         napon belül el nem szállított) jármű,

            6.3. a használat folytán üzemképtelenné vált jármű.

^[1]7. Szeszesital: minden alkohol tartalmú ital, kivéve a gyógynövények gyógyászati jellegű szeszes kivonatát, és ezek felhasználásával készült termékek, továbbá az 1,2 %-nál kevesebb alkohol tartalmú üdítő italokat.

A közterület használata és a közterület használati engedély

3.§

(1) A közterületet rendeltetésének megfelelő célra - a jogszabály keretei között - bárki szabadon használhatja.

(2) A közterület rendeltetésszerű használata mások hasonló célú jogait nem csorbíthatja.

(3) Rendeltetésről eltérő a közterület használata, ha a használat a közterület vagy annak meghatározott része mások általi rendeltetésszerű igénybevételét az e rendeletben meghatározott módon akadályozza.

(4) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához (a továbbiakban: közterület használat) - a 4. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével - közterület használati engedély, továbbá a használati díj fizetése szükséges.

(5) A közterület-használati engedély nem pótolja vagy helyettesíti a tevékenység végzéséhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági vagy szakhatósági engedélyeket, melyek beszerzése a használó feladata.

(6) A közterület-használati engedély iránti kérelem elbírálása során figyelembe kell venni a településrendezési tervet, helyi építési szabályzatot, a városképi és műemlékvédelmi, a köztisztasági és környezetvédelmi követelményeket, továbbá a közreműködő szakhatóságok, közmű-üzemeltetők hozzájárulásában előírt feltételeket, valamint ellenőrizni kell az egyéb feltételek fennállását is.

4.§

(1) Közterület-használati engedélyt kell beszerezni:

1. tartós árusító hely és egyéb fülke (különösen élelmiszer, édesség, gyümölcs, virág, könyv, hírlap, dohány árusítására szolgáló bódé, pavilon) elhelyezésére, idényjellegű vagy ideiglenes árusítóhely létesítéséhez,
2. idényjellegű, továbbá alkalmi és mozgó árusításhoz, javító-szolgáltató tevékenységhez, ezekhez kapcsolódó hangos reklámhoz, a figyelmet felkeltő hangjelzéshez,
3. mozgó bolt üzemeltetéséhez, mozgó árusításhoz, üzlet előtti kitelepüléshez
4. kiállítás, vásár, cég- vagy termékbemutató, alkalmi vásár, sport, politikai, egyházi, kulturális rendezvények, bor- és gasztronómiai rendezvények továbbá cirkuszi, mutatványos tevékenység céljára,
5.  a közterületbe 10 cm-en túl benyúló üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, üzleti védőtető (előtető), ernyőszerkezet, hirdető-berendezés (fényreklám, reklám-, cég- és címtábla) elhelyezéséhez,
6.  önálló hirdető-berendezés (szekrény, hirdetőtábla, szórólap), reklám-, cég- és címtábla elhelyezéséhez,
7. a közúti közlekedéssel és fuvarozással kapcsolatos állomáshely, indító- és pénztárfülke, fedett várakozóhelyiség elhelyezéséhez,
8.  az egyes létesítményekhez a közút területén kívül szükséges gépjármű-várakozóhelyek elhelyezése céljára,
9. a köztisztasággal kapcsolatos építmények és tárgyak elhelyezéséhez,
10.  szobor, emlékmű, díszkút, vízmedence, szökőkút, alapzatos zászlórúd és köztárgyak (különösen pad, figyelmeztető és tájékoztató táblák, közvilágítási lámpák, tartóoszlopok) elhelyezéséhez,
11. távbeszélőfülke, fülke nélküli távbeszélőkészülék, postai levélszekrény elhelyezéséhez,
12. vendéglátó üzlet előtti előkert céljára, üzleti szállítás vagy rakodás alkalmával göngyölegek elhelyezéséhez, árukirakodáshoz, vendéglátó ipari előkert kialakításához és üzemeltetéséhez,
13. film-, fénykép-, televízió-, videó hangfelvétel készítéséhez akkor, ha az a közterület rendeltetésszerű használatát 30 pernél hosszabb ideig akadályozza,  
14. közúton, járdán vagy zöldfelületen építési munkaterület kialakításához, valamint építési munkával kapcsolatos állványzat, építőanyag és törmelék elhelyezéséhez;
15.  szolgáltató tevékenység végzéséhez;
16.  eszköztároláshoz;
17.  tűzijáték megvalósításához közterületen;
18.  árusító-és bank automaták elhelyezéséhez és üzemeltetéséhez;
19.  az üzemképtelen járművek közterületen történő, 30 napot meghaladó tárolása
20. 3500 kg legnagyobb össztömeget meghaladó súlyú jármű – autóbusz, tehergépkocsi, mezőgazdasági vontató, lassújármű, járműszerelvény, nehéz-pótkocsi, lakókocsi, valamint munkagép – közterületen történő tárolására. Tárolásnak minősül, ha a jármű 2 óránál hosszabb ideig folyamatosan közterületen várakozik.

(2) Nem kell közterület-használati engedély

1. a közút, közmű építésével, javításával, fenntartásával kapcsolatban a közterület elfoglalásához,
2. az úttartozékok és a közúti közlekedés irányításának célját szolgáló berendezések elhelyezéséhez,
3. elektronikus hírközlési építmények, valamint közműves berendezések, illetve létesítmények hibaelhárításához szükséges munkák elvégzéséhez,
4. a kizárólag kézi hordozású eszközökkel végzett, továbbá a 30 percet meg nem haladó időtartamú film-, fénykép, televízió-, video és hangfelvétel készítéséhez,
5. üzlethomlokzat, kirakatszekrény, hirdető-berendezés (fényreklám, reklám-, cég- és címtábla) elhelyezéséhez, ha az a közterületbe 10 cm-en túl nem nyúlik be,
6. az intézményes szemétszállítás keretében használt háztartási hulladéktároló tartályok közterületi időszakos kihelyezéséhez.

(3) Nem adható közterület használati engedély:

a)   közterületen nem árusítható termékek forgalmazásához,

b)    jármű javítására és tehergépkocsi tartós tárolására,

c)   olyan tevékenység gyakorlására, amely a környezetre káros hatással lenne, a közbiztonságot vagy az egészséget veszélyeztetné,

d)    környezetbe nem illő kialakítású pavilonokra, árusítófülkékre,

e)    a közút és járda felületének reklám céljára történő használatához. 

(4) A közterület-használati engedély megadása feltételekhez köthető. A városi főúthálózathoz tartozó közutak mentén, a műemléki vagy más szempontból védett területen engedély csak akkor adható, ha

1. a közterület-használatot különösen fontos érdek teszi szükségessé
2. a folytatni kívánt tevékenység a lakosság ellátása, tájékoztatása szempontjából szükséges.

A közterület használati engedély időbeli korlátai

5.§

(1) A közterület-használat

1. visszavonásig – határidő nélkül - vagy
2.  ideiglenes jelleggel - meghatározott időre, vagy
3. a feltétel bekövetkeztéig

engedélyezhető.

(2) Az építési munka végzésével kapcsolatos tevékenységre közterület-használati engedély csak az építési munka végzésének tartamára adható.

(3) Meghatározott időre szóló közterület-használat esetén az időtartam napra, hónapra, de legfeljebb egy egész évre állapítható meg.

Az engedély iránti kérelem

6.§

(1) A közterület-használati engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja.

(2) Ha a közterület állandó jellegű használata építési (létesítési) engedélyhez kötött épület, vagy más építmény elhelyezése céljából szükséges, az engedélyt az építési (létesítési) engedély iránti kérelem benyújtása előtt az építtetőnek kell beszereznie.  

(3) Ha a közterület ideiglenes jellegű, használata építési munka végzésével kapcsolatos állvány, építőanyag, törmelék, egyéb anyag elhelyezése céljából szükséges, az engedélyt a kivitelezőnek kell kérnie.

(4) Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

1. a kérelmező nevét, születési helyét, anyja nevét, állandó lakóhelyének címét, jogi személy esetén a cég, szervezet megnevezését, székhelyét, adószámát, cégjegyzékszámát, bankszámlaszámát,
2. a közterület-használat célját és időtartamát, vagy azt, hogy a közterületet, az engedélyt kérő állandó jelleggel kívánja használni,
3.  a közterület-használat helyének, módjának és mértékének pontos meghatározását,
4. a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat megnevezését, számát  a közterület-használat helyének helyszínrajzi ábrázolását,
5. rendezvény esetében a rendezvény szervezője, vagy a rendezvény lebonyolításáért felelős személy nevét, elérhetőségét, a résztvevők tervezett létszámát.

(5) A kérelemhez mellékelni kell:

a)   azonosításra alkalmas helyszínrajzot a közterület használat helyének, nagyságának megjelölésével,

b)   építmény, létesítmény berendezés esetén annak megjelenését és anyaghasználatát bemutató terveket, leírást, vagy az arról készült fotódokumentációt,

c)   a szakhatósági hozzájáruló nyilatkozatokat,

d)  mutatványos tevékenység esetén a berendezésekre vonatkozó érvényes biztonságtechnikai       jegyzőkönyv, tanúsítvány másolatát,

e) a nem önkormányzati tulajdonú közút nem közlekedési területének, illetőleg nem    önkormányzati tulajdonú közterületi közmű-, közvilágítási műtárgy igénybevétele esetén a       közút kezelőjének, illetőleg közműtulajdonosának hozzájáruló nyilatkozatát,

6. a keletkező hulladék gyűjtésének és elhelyezésének, a terület tisztán tartásának módját.

Az engedély megadása

7.§

(1) A képviselő-testület a közterület-használattal kapcsolatos hatáskörét a polgármesterre ruházza át.

(2) Az engedélynek tartalmaznia kell:

1. a kérelmező nevét, születési helyét, anyja nevét, állandó lakóhelyének címét, jogi személy esetén a cég, szervezet megnevezését, székhelyét, adószámát, cégjegyzékszámát, bankszámlaszámát a közterület-használat célját és időtartamát, vagy azt, hogy az engedély milyen feltétel bekövetkeztéig érvényes, illetőleg, hogy állandó jellegű,
2. a közterület-használat helyének, módjának, mértékének és feltételeinek pontos meghatározását,
3. az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok, közműtulajdonosok hozzájárulásában foglalt előírásokat,
4.  az engedély megszüntetése vagy visszavonása esetére az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség előírását,
5. a közterület folyamatos tisztán tartásának kötelezettségét,
6. az engedélyben előírtaktól eltérő közterület-használat következményeire való figyelmeztetést,
7. a közterület használat közérdekből történő megszüntetésének lehetőségéről szóló tájékoztatást,
8. közterület használati díj fizetési kötelezettség esetében a díj mértékét és fizetésének módját.
9.  az egyéb - a közterület-használat jellegétől függően megállapítható - feltételeket,
10. a jogorvoslat lehetőségét és módját,
11. a közterület használattal járó járulékos költségek viselésének és megfizetésének módját.

(3) Az anyagok és szerkezetek tárolásával kapcsolatos engedélyben azt is ki kell kötni, hogy a tárolás csak a munka baleset és egészségvédelmi óvórendszabályokban előírt módon történhet.

(4) Az építési munka végzésének tartamára szóló közterület-használati engedélyben

1. szükség szerint elő kell írni a közterület felől a városképi követelményeket kielégítő kerítés létesítését
2. b) elő kell írni, hogy - ha a járdát teljes szélességben el kell foglalni és a gyalogközlekedés a másik oldalon lévő járdára nem terelhető át – a használó köteles a gyalogosok számára védőtetővel ellátott átjárót létesíteni és azt szükség szerint nappal is megvilágítani, továbbá a közlekedés útjában álló oszlopokat és ezek alátéteit fehérre meszelni.

(5) Az utcai árusítás céljára szolgáló közterület-használati engedélyben azt is meg kell jelölni, hogy az árusítás építményből, illetőleg meghatározott helyen vagy körzetben kézből, vagy járműről történhet-e.

(6) Az építési (létesítési) engedélyhez kötött építmények közterületi elhelyezése esetén a közterület-használati engedélyben az elhelyezés feltételeként elő kell írni a használó részére az építési (létesítési) engedély megszerzésének kötelezettségét. Az építmény elhelyezése (kivitelezése) csak a jogerős építési (létesítési) engedély birtokában kezdhető meg.

(7) Az építési engedélyezési eljárás során a közterület-használati engedély a jogszabályban előírt tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozatot nem pótolja.

(8)  Közterület-használati engedély csak azzal a feltétellel adható, hogy az engedély érvényességének lejárta vagy az engedély visszavonása (megszüntetése) esetén a használó köteles az eredeti állapotot - saját költségén és minden kártalanítási, továbbá csereterület (csereépület) adására vonatkozó igény nélkül – helyreállítani.

(9) Az engedély megadása vagy megtagadása ügyében hozott határozatot közölni kell:

            a) az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságokkal,

            b) a közterület-használati díj beszedésével megbízott Pénzügyi és Vagyongazdálkodási      Osztállyal ,

            c) az engedélyt kérővel,

            d) a közterület-felügyelettel.

(10) Az engedély módosítása esetén az engedély megadására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

A közterület filmforgatási célú használata

8.§

(1)  A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mgtv.) szerinti filmalkotás forgatása céljából történő közterület-használat (a továbbiakban: filmforgatás célú közterület-használat) vonatkozásában a rendelet szabályait az e szakaszban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A forgatást akadályozó, de a kérelmezőnek nem felróható, valamint a rendkívüli természeti események bekövetkezése esetén a közterület használati engedélyt olyan időtartamban kell meghosszabbítani és a közterület használatot engedélyezni, ameddig a filmforgatás akadályozva volt. A közterület használatot ilyen esetben az akadály elhárulása után azonnal, természeti esemény esetén az esetleges kárelhárítást és helyreállítást követően újra biztosítani kell.

(3) A közterület használat díjaként az Mgtv-ben meghatározott díjtételeket kell alkalmazni.

(4) Mentes a közterület használati díj alól:

a) az önkormányzat megrendelésére készülő film forgatása,

b) az önkormányzatról turisztikai célból készült film forgatása,

c) a városi ünnepségeken, rendezvényeken készített felvétel forgatása,

d) tudományos, oktatási, ismertterjesztési célt szolgáló felvétel forgatása,

      e) filmművészeti oktatási intézményben hallgató vizsgafilmjének forgatása.

(5) Idegenforgalom fellendítését célzó, a település turisztikai vonzerejét bemutató film forgatása esetén ötven százalékos díjkedvezményt kell biztosítani.

(6) A filmforgatás célú közterület-használat nem haladhatja meg az egy hónap időtartamot.

(7) A közterület használat együttesen (forgatási helyszín, technikai kiszolgálás, stáb parkolás) nem haladhatja meg a 150 m² -t, melynek maximum ötven százaléka vehető igénybe a technikai kiszolgálásra és a stáb parkolására.

(8) A filmforgatás a már közterület használati engedéllyel rendelkező rendezvények megtartását nem korlátozhatja, vagy akadályozhatja.

(8) A filmforgatásról a környéken élőket előzetesen tájékoztatni kell. A filmforgatás során a szomszédos lakó ingatlanok gyalogos vagy gépkocsival történő megközelítését a közterület használó köteles a lakóingatlanok tulajdonosaival történő előzetes egyeztetés alapján biztosítani.

(9)  Ha az Mgtv. szerinti hatósági szerződés megküldésének időpontjában a közterületre vonatkozóan érvényes közterület-használati megállapodás van, a közterület használat jóváhagyását meg kell tagadni.

(10) A filmforgatás céljából történő közterület-használat során a használó az alábbi egyéb feltételeket köteles betartani:

a)  a használat teljes időtartama alatt köteles a használt közterület tisztán és rendben tartásáról  folyamatosan gondoskodni,

b)   zöldfelületet köteles kíméletesen használni,

c)  22 óra utáni forgatás esetén a használt területre vonatkozó zajvédelmi előírásokat betartani,

d) a használat megszűnését követően a területet eredeti állapotával legalább egyenértékűen      helyreállítani, az esetlegesen okozott környezetszennyezést megszüntetni, a területet kiürített        állapotban az önkormányzat részére visszaadni.

(11) Filmforgatás szempontjából turisztikailag kiemelt közterületnek minősül a Kálvin tér.

(12) A filmforgatáshoz szükséges közterület lezárását az illetékes hatóságtól a közterület használó köteles megkérni, és ennek költségét viselni.

Az engedély érvénye

9.§

(1) Az engedély, az abban feltüntetett első naptári naptól

1. meghatározott idő elteltéig,
2.  megállapított feltétel bekövetkeztéig,
3.  visszavonásig érvényes.

(2) A közterület-használati engedély érvényét veszti, ha a közterületen folytatott tevékenységre jogosító okirat érvénye megszűnik.

(3)  A meghatározott időre szóló engedély érvénye a használó az engedélyezett időtartam lejárta előtt legalább 15 nappal benyújtott kérelmére meghosszabbítható, illetőleg meghatározott időszakra szüneteltethető.

A közterület használati díj

10.§

(1) A használó a közterület-használatért díjat köteles fizetni.

(2) A használó a közterület-használati díjat a közterület tényleges használatára, illetőleg a közterületen lévő létesítmény tényleges üzemeltetésére tekintet nélkül az érvényesség kezdő napjától számítva köteles megfizetni, kivéve, ha azt hatósági intézkedés miatt kénytelen szüneteltetni.

(3) A közterület-használati díj az önkormányzat költségvetési alapját illeti meg.

(4) A közterület-használati díj mértékét a rendelet 2. melléklete tartalmazza. A díjak az ÁFA-t nem tartalmazzák.

(5) A közterület-használati díj befizetése történhet

1.  postai, banki átutalással,
2. az önkormányzat házi pénztárába készpénzben.

(6) A fizetendő közterület-használati díj összegét és megfizetésének módját az engedélyben az engedélyező hatóság határozza meg. Ahol a 2. számú melléklet szerinti díjszabás lehetővé teszi, a használat időtartamát a használó megválaszthatja.

(7) A közterület-használati díjat a 2. melléklet szerinti díjszabásban foglalt elszámolási egységek, az egységnyi díj és az időtartam szorzataként kell kiszámítani. Területként minden megkezdett négyzetmétert egész számra felkerekítve a ténylegesen elfoglalt terület vízszintes vetületét, a reklám-és hirdető-berendezések, táblák, szórólapok esetében a tárgy függőleges vetületét kell számításba venni.

(8) A díj megfizetése során minden megkezdett nap, hónap egész napnak, hónapnak felel meg; az egész évre szóló, de év közben abbahagyott használat esetében a hónapokban mért használatra vonatkozó díjszámítást kell alkalmazni.

(9) A díjfizetés módját a használat időtartama szerint kell megállapítani:

1. minden megkezdett félév díját a megkezdett első hónap 15. napjáig,
2.  a félévnél rövidebb időtartamú használat díját az engedély átvételének napján előre kell megfizetni.

(10) A fizetendő közterület-használati díj beszedése, kezelése és a befizetések ellenőrzése, az elmaradt (be nem fizetett) összegek behajtása a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Osztályának feladata.

Mentesség a közterület-használati díj fizetése alól

11.§

(1) Nem kell közterület-használati díjat fizetni

1. a fegyveres erők, a rendészeti szervek, a mentők, a tűzoltóság, továbbá a polgári védelem, katasztrófavédelem, valamint a vízügyi szolgálat létesítményei elhelyezése,
2. a közmű üzemben tartók (elektromos-, gáz-, víz-, csatorna-és távközlési), valamint a postai, köztisztasági szolgáltatóknak a feladatuk ellátását szolgáló közérdekű létesítményei elhelyezése,
3. ^[2]a közforgalmú közúti közlekedési feladatokat ellátó szerveknek e tevékenységhez szükséges eszközei és létesítményei elhelyezése,
4. a szobrok, emlékművek, alapzatos zászlórudak és köztárgyak elhelyezése,
5. a közvetlen életveszély elhárításának céljára szükséges területek igénybevétele, valamint
6. az önkormányzat és az önkormányzat intézmények rendezvényei után.

(2) Nem terjed ki az (1) bekezdésben meghatározott mentesség az (1) bekezdés c) pontja szerinti gazdasági társaságok közterületen elhelyezett állomáshelyein, fedett várakozóhelyein lévő árusító és vendéglátó üzlethelyiségek (fülkék) által elfoglalt területekre.

A közterület-használat megszüntetése és az engedély visszavonása

12.§

(1) A közterület-használati engedély közérdekből kártalanítás és elhelyezési kötelezettség nélkül bármikor megszüntethető.  

(2) Ha a közterület használat az (1) bekezdésben meghatározott okból szűnik meg, a közterület-használati díjat az engedély visszavonásig terjedő időszakra kell megfizetni, az ezen felül befizetett közterület-használati díjat vissza kell téríteni a használatba vevőnek.

(3) Meg kell vonni az engedélyt, ha a használó a közterületet nem az engedélyezett célra és nem az engedélyezett módon használja, vagy ha díjfizetési kötelezettségének a megismételt felhívás ellenére sem tesz eleget.

(4) Ha a közterület-használat az (3) bekezdés szerinti módon szűnik meg, a már esedékessé vált és befizetett közterület-használati díjat visszakövetelni nem lehet.

(5) A használó a közterület használatának megszüntetését bármikor kezdeményezheti.

(6) Ha az engedély érvényét veszti, a használó a saját költségén köteles az eredeti állapotot minden kártalanítási igény nélkül helyreállítani.

(7) A közterület-használat indokolt esetben meghosszabbítható. Az erre vonatkozó kérelmet az engedély lejárta előtt kell benyújtani.

A közterület engedély nélküli használatának jogkövetkezményei

13.§

(1) A közterület engedély nélküli használata esetén a használó köteles az engedélyező hatóság felhívására köteles a használatot megszüntetni és a közterület eredeti állapotát a saját költségén - minden kártalanítási igény nélkül - helyreállítani.

(2) A közterület engedély nélküli, vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő használata esetén - a ténylegesen használt időtartamra - az egyébként irányadó közterület használati díj kétszerese állapítandó meg.

(3) Ha a közterületet engedély nélkül, vagy az engedélyben foglaltaktól eltérően használó az engedélyezés feltételeinek megfelel - kérelemre - az engedélyező a közterület-használatot engedélyezheti. Ezzel azonban a használó nem mentesül a (2) bekezdésben meghatározott jogkövetkezmények alól.

(4) A közterület használati engedélyt vissza kell vonni, ha az engedélyben részesülő a közterület használatát másnak átengedi.

(5) Közterületen engedély nélkül kint lévő anyagok, hirdetőtáblák beszállításáról az engedélyező gondoskodhat, amennyiben a tulajdonos személyes ismeretlen, vagy azt a tulajdonos nem szállítja el. Utóbbi esetben a költségek a tulajdonost terhelik.

(6) Amennyiben a használó az engedélyben megjelölt időpontig az eredeti állapotot nem állította helyre, úgy arra az időtartamra, amely a közterület használati engedély lejártától a közterület eredeti állapotának helyreállításáig terjed, az egyébként irányadó díjtételnek a kétszeresét kell fizetnie.

Egyéb rendelkezések

14. §

(1) A temetők telekhatárától számított 500 m-es körzetben csak kegyeleti tárgyak és virágok árusítására adható ki közterület-használati engedély.

(2) Tüzelőanyagot közterületen csak szilárd burkolaton, a lerakást követi 24 órán belül lehet tárolni.

Járművek közterületen történő tárolásának szabályai

15.§

(1)^[3] A közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt 3500 kg össztömeg fölötti jármű tárolása este 20.00 és reggel 6.00 óra között csak az engedélyezett telephelyen, illetve az ara kijelölt területen történhet, amelynek felsorolását a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(2) Üzemképtelen, a közúti közlekedésben való részvételre alkalmatlan járművet főútvonalon, járdán, járdaszigeten, erdőben, zöldterületen nem, mellékútvonalon – maximum harminc napig – közterület-használati engedéllyel lehet tárolni. A határidő leteltéig a tulajdonos az üzemképtelen járművet a közterületről saját költségén köteles eltávolítani.

(3) Ha a tulajdonos nem tesz eleget elszállítási kötelezettségének, vagy ismeretlen, az engedélyező jogosult a jármű kijelölt helyre történő elszállítását elrendelni. Ezt megelőzően az elszállítást elrendelő és a megbízott elszállító képviselői a helyszínen kötelesek a jármű helyzetét, leírását, felszereltségét és a járműben található tárgyakat jegyzőkönyvben rögzíteni, azokról fényképfelvételt készíteni.

(4) A kijelölt helyen a jármű tárolásáról és őrzéséről a beszállítástól számított 90 napig kell gondoskodni.

(5) Az elszállítás és a tárolás költségei az üzemben tartót, hatósági engedéllyel és jelzéssel nem rendelkező jármű esetén a tulajdonost terhelik.

(6) Az önkormányzat az elszállítás napjától a tizenöt napon belül az üzembentartót vagy a tulajdonost írásban felszólítja, hogy a járművet a tárolás helyéről harminc napon belül szállítsa el.

(7) A hatósági engedéllyel és jelzéssel nem rendelkező, továbbá az elszállítás napjától számított harminc nap elteltével ki nem váltott használaton kívüli gépjárműveket az önkormányzat, illetve az által megbízott szervezet értékesítheti.

(8) A gépjárművek és az azokon fellelhető tárgyak felhasználására és értékesítésére a Polgári Törvénykönyv vonatkozó rendelkezései az irányadók. 

Zöldterületen tiltott tevékenységek

16. §

A közhasználatú zöldterületen tilos:

1. virágok, egyéb növények szedése, csonkítása, fákon hirdetés kifüggesztése, fák engedély nélküli károsító gallyazása
2. járművel közlekedni, várakozni
3. síkosság, mentesítési keverék, vagy azzal leszórt hó elhelyezése
4. engedély nélkül rendeltetéstől eltérő célú használat, különösen árusítás, építési törmelék lerakása.

Játszóterek használatának szabályai

17. §

1. A játszóterek felszerelései csak 14 éven aluli gyermekek használhatják.

2. 6 éven aluli gyermekek a játszótereken csak felnőtt személy felügyeletével tartózkodhatnak.

3. A játszóterek és játszófelszerelések csak rendeltetésszerűen, a játszótér típusának és a korcsoportnak megfelelően vehetők igénybe.

^[4]Szeszesital fogyasztásának közterületen történő korlátozásáról

17/A. §

1. Az önkormányzat tulajdonában álló közterületeken a (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével tilos a szeszesital fogyasztása.

2. A tilalom hatálya nem terjed ki

1. az érvényes közterület-használati engedéllyel rendelkező vendéglátó egységek (terasz, kitelepülés) fogyasztó terére nyitvatartási időben, valamint a
2. közterületen engedélyezett ünnepi és alkalmi rendezvényekre a rendezvény engedélyezett ideje alatt, továbbá
3. minden év első és utolsó napjára.”

Záró rendeletek

18.§

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a közterület rendjéről szóló 27/1994.(IX.22.) önkormányzat rendelet.

Sajószentpéter, 2013. augusztus 29.

Jegyző távollétében:                                                                                Dr. Faragó Péter

                                                                                                                  polgármester

Dr. Guláné Bacsó Krisztina

           aljegyző

Kihirdetési záradék:

Jelen rendeletet  2013. szeptember 9-én kihirdettem.

Sajószentpéter, 2013. szeptember 9.

Jegyző távollétében:

Dr. Guláné Bacsó Krisztina

      aljegyző

1. melléklet a 16/2013.(IX.09.) önkormányzati rendelethez

Közterületek övezeti besorolása

I. övezet:

A 26.sz.-ú főúttal határos önkormányzati tulajdonú területek, az Edelényi elágazás és az Alacskai elágazás között.

II. övezet:

A 26.sz.-ú főúttal határos egyéb területek. (A miskolci városhatár és az Edelényi elágazás valamint az Alacskai elágazás és a kazincbarcikai városhatár által határolt területek.)

III. övezet:

Egyéb belterületi önkormányzati tulajdonú területek.

^[5]2. melléklet a 16/2013.(IX.09.) önkormányzati rendelethez

^[6]3. melléklet a 16/2013.(IX.09.) önkormányzati rendelethez

Sajószentpéter Városi Önkormányzat a rendelet 15.§ (1) bekezdésében meghatározott járművek parkolására a következő helyet jelöli ki:

• A 151/2 hrsz-ú szilárd burkolattal ellátott területnek a 26-os főközlekedési út és a 151/6 és 151/7 hrsz-ú ingatlanok közé eső területe.