Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2013.(XI.27.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról, a vagyonhasznosítás rendjéről és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló 11/2013.(VI.27.) önkormányzati rendelet módosításáról

Hatályos: 2013. 11. 28- 2013. 11. 28

Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2013.(XI.27.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról, a vagyonhasznosítás rendjéről és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló 11/2013.(VI.27.) önkormányzati rendelet módosításáról

2013.11.28.

Sajószentpéter Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvény 32. cikk (1) a) és (2) pontja, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § Az önkormányzat vagyonáról, a vagyonhasznosítás rendjéről és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló 11/2013. (VI.27.) önkormányzati rendelet 4. mellékletének helyébe jelen rendelet melléklete lép.

2. § Ezen rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba és hatályba lépését követő napon hatályát veszti.

1. melléklet

VERSENYEZTETÉSI SZABÁLYZAT
a Sajószentpéter Városi Önkormányzatának Képviselő-testülete tulajdonában álló vagyon elidegenítésére és hasznosítására
Sajószentpéter Városi Önkormányzat Képviselő-testülete önkormányzati rendeletének (továbbiakban: rendelet) hatálya alá tartozó vagyont érintő versenytárgyalások lebonyolításának szabályait (továbbiakban: szabályzat) a következők szerint határozza meg.
Első rész
Általános rendelkezések
A szabályzat célja és hatálya
1) Ezen szabályzat célja, hogy biztosítsa az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyon leghatékonyabb formában történő elidegenítését és hasznosítását szolgáló szerződések létrejöttét, valamint ennek keretében a pályázók számára azonos és egyenlő feltételek garantálásával a verseny tisztaságának védelmét.
2) A versenyeztetés megvalósítható licit (árverés) és pályáztatás útján.
Alapelvek
3) Az esélyegyenlőség elve
A kiíró a pályázati felhívásban valamennyi ajánlattevő számára egyenlő esélyt köteles biztosítani az ajánlat megtételéhez szükséges információhoz jutás és a pályázat során alkalmazott versenyfeltételek tekintetében. A kiíró a pályázat tartalmát úgy köteles meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők megfelelő ajánlatot tehessenek, és a szabályszerűen, időben benyújtott pályázati ajánlatok összehasonlíthatók legyenek.
4) A nyilvánosság elve
4.1 A pályázati eljárás során a kiíró köteles a pályázatban résztvevők számára teljes nyilvánosságot biztosítani (honlap, hirdetőtáblák).
4.2 Minden ajánlattevőnek joga van a kiíró által rendelkezésre bocsátott valamennyi információhoz hozzáférni. Ennek keretében a pályázó számára hozzáférhetővé kell tenni minden olyan adatot, amely nem sért üzleti titkot, és amely az üzleti életben szokásos és szükséges ahhoz, hogy a pályázónak lehetősége nyíljék megalapozott ajánlattételre.
5) A verseny tisztaságának elve
5.1 A kiíró a pályázati felhívás közzététele után, illetve zártkörű (meghívásos) pályázat kiírása esetén azt követően, hogy a felhívást a pályázatra meghívottakkal közölték, a meghirdetett pályázati feltételeket köteles tiszteletben tartani, és biztosítani a pályázat kiírásával, értékelésével kapcsolatos döntési folyamat tisztaságát.
5.2 A pályázó a pályázati kiírás átvételétől köteles a pályázati eljárás ezen rendeletben szabályozott előírásait betartani.
6) A rendelkezés elve
6.1 A kiíró a pályázati felhívás közzététele után, illetve zártkörű (meghívásos) pályázat kiírása esetén azt követően, hogy a felhívást a pályázatra meghívottakkal közölték, a meghirdetett pályázati feltételeket tiszteletben tartja, az előre nyilvánosságra hozott pályázati eljárási rendet köteles megtartani, és a pályázat kiírásával, továbbá értékelésével kapcsolatos döntési folyamat tisztaságát biztosítani.
6.2 Az e szabályzatban biztosított jogokat azok rendeltetésével összhangban és a jóhiszeműség követelményének megfelelően kell gyakorolni.
7) Értelmező rendelkezések
A szabályzat alkalmazásában az alábbi fogalmakat a következő értelemben kell alkalmazni:

a) Kií(ajánlat): a Képviselő-testület. A Képviselő-testület felhatalmazása alapján kiíró lehet a polgármester.

b) Ajánlattevő (lyázó): bármely belföldi vagy külföldi természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet.

c) Önkormányzati vagyon: az önkormányzat vagyonáról, a vagyonhasznosítás rendjéről és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 11/2013. (VI.27.) rendeletet hatálya alá tartozó vagyon.

d) Nyilvános ajánlatrés: az önkormányzati vagyon (vagyonrész) értékesítésére és hasznosítására pályázati kiírás közzétételével történő felhívás, amelyet a Képviselő-testület egyedi döntése alapján a megyei lapban is - lehetséges vásárlók egyedileg előre meg nem határozott köre részére - tesznek közzé.

e) Zártkörű (meghívásos) pályázat: a vagyon (vagyonrész) értékesítésére és hasznosítására vonatkozó ajánlattételre oly módon történő felhívás, hogy a pályázatra kizárólag a kiíró által meghívottak nyújthatnak be pályázatot.

f) Egyfordulós pályázat: az olyan pályázat, amelynek kiírása során a pályázati felhívásban az összes pályázati feltétel rögzítésre kerül, a pályázatok benyújtására minden, a pályázati feltételeknek megfelelő pályázó jogosult.

g) Többfordulós pályázat: az a pályázat, melynek első fordulóján érvényes ajánlatot tett pályázók közül a kiíró kiválasztja a következő forduló résztvevőit.

h) lyázati felhívás: a pályázati kiírás legfontosabb elemeit tartalmazza.

Második rész
8) A pályázat típusai
8.1 A pályázat nyilvános vagy zártkörű lehet.
8.2 A pályázatok nyilvánosak, kivéve, ha a Képviselő-testület zártkörű (meghívásos) pályázat kiírásáról dönt.
8.3 Zártkörű pályázat akkor írható ki, ha a pályázat tárgyául szolgáló vagyon jellege, jelentősége, valamint az annak leghatékonyabb hasznosításával, értékesítésével kapcsolatos feladatok megoldása, a pályázaton előre meghatározott, vagy a projekt iránt már érdeklődő befektetők, illetőleg társasági partnerek részvételét teszi szükségessé.
9) A pályázat kiírása
9.1 A pályázat kiírásáról a Képviselő-testület dönt.
9.2 A nyilvános pályázati felhívást legalább az Önkormányzat hirdetőtábláin és a www.sajoszentpeter.hu honlapon kell meghirdetni.
9.3 A zártkörű pályázatról a kiíró az érintett ajánlattevőket egyidejűleg és közvetlenül értesíti.
9.4 Zártkörű pályáztatás esetén legalább 3 pályázónak kell megküldeni a részletes kiírást oly időpontban, hogy a pályázatok benyújtására legalább 15 nap álljon a pályázók rendelkezésére. Zártkörű pályázat esetén az ajánlatkérés tényét az Önkormányzat hirdetőtábláin és a www.sajoszentpeter.hu honlapon kell nyilvánosságra hozni.
10) A pályázati felhívás tartalma
10.1 A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

a) a pályázatot kiíró megnevezését, székhelyét,

b) a pályázat célját, jellegét (nyílt vagy zártkörű),

c) a pályázattal értékesítendő, hasznosítandó vagyon megnevezését és szükség szerint annak értékét (névértékét),

d) az ajánlatok benyújtásának helyét, módját és pontos idejét,

e) az ajánlati kötöttség tartalmát (az értékesítés, hasznosítás feltételeit, a fizetési feltételeket, a hatósági követelményi rendszert, a kötelezettség teljesítésének garancia- és szankciórendszerét),

f) a pályázatra vonatkozó kérdések feltevésének, az esetleges további információszerzés helyének megjelölését,

g) a megtekintés helyét, módját, idejét és esetleges költségét,

h) a pályázati biztosítékok megjelölését, rendelkezésre bocsátásának határidejét és módját,

i) a kiíró azon jogának fenntartását, hogy érvényes ajánlatok esetén is a pályázatokat eredménytelennek minősítse, és egyik ajánlattevővel se kössön szerződést, és ezzel egyidejűleg új pályázat kiírására legyen lehetősége.

10.2 A részletes kiírás és eljárás tartalmazza:

a) a forgalomképes vagyon adatait,

b) a pályázati biztosíték megjelölését,

c) az ajánlatok elbírálásának menetét:

- az ajánlatok felbontásának helyét és időpontját, amennyiben a pályázatok felbontása a nyilvánosság kizárásával zajlik, úgy erre külön utalni kell,
- az ajánlatok elbírálására vonatkozó időtartamot,
- pályázatok elbírálására jogosult megnevezését,
- az eredményhirdetés módját, helyét és várható idejét.

d) minden egyéb adatot, amelyek a vagyon további hasznosításának kívánatos irányára, módjára és egyéb feltételeire vonatkozik, és amely szükséges a megalapozott ajánlat készítéséhez.

10.3 A pályázati felhívásban, illetve a részletes pályázati kiírásban előírható, hogy az ajánlattevőnek ajánlata benyújtásakor szerződéstervezetet is csatolnia kell, vagy a megküldött szerződéstervezet elfogadásáról kell nyilatkoznia.
11) Pályázat kezelése
11.1 A kiíró a pályázati felhívásban a részletes pályázati kiírás átadását meghatározott mértékű térítési díj megfizetéséhez kötheti.
11.2 A pályázó a pályázat eredményének közzétételéig köteles titokban tartani ajánlata tartalmát.
11.3 A benyújtott pályázatokat legalább a pályázat lezárásáig titkosan kell kezelni.
12) Pályázati biztosíték
12.1 A pályázaton való részvétel pályázati biztosíték adásához is köthető, melyet az ajánlat megküldésével egyidejűleg vagy a kiíró által a pályázati felhívásban meghatározott időpontig és módon kell a kiíró rendelkezésére bocsátani.
12.2 A pályázati biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, az ajánlatok érvénytelenségének megállapítása, valamint a pályázatok elbírálása után - a 12.3 bekezdésben foglalt kivételektől eltekintve - vissza kell adni. A biztosíték csak készpénz lehet. A biztosíték összegét a kiíró határozza meg, ezt a pályázati felhívásban teszi közzé.
12.3 Nem jár vissza a pályázati biztosíték, ha a pályázati kiírás szerint az a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé alakul át, továbbá akkor sem, ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonta, vagy a szerződés megkötése neki felróható vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.
Harmadik sz
13) Ajánlati kötöttség, az eltérés joga
13.1 A pályázó az ajánlatához a pályázati kiírásban meghatározott időpontig kötve van.
13.2 A pályázó ajánlati kötöttsége akkor kezdődik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt.
13.3 A pályázó az ajánlati kötöttség ideje alatt ajánlatát csak akkor módosíthatja, ha erre a pályázati kiírás lehetőséget biztosít, és még abban az esetben, ha a kiíró a pályázót - határidő kitűzésével - módosításra hívja fel.
14) A pályázati felhívás visszavonása, kizárás a pályázatból
14.1 A kiíró a pályázati felhívást az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig visszavonhatja. A visszavonásra a közzétételnél irányadó szabályokat kell alkalmazni.
14.2 A pályázati felhívás visszavonása esetén - ha a részletes pályázati kiírás rendelkezésre bocsátása ellenérték fejében történt - a kiíró a dokumentumok visszaszolgáltatása ellenében köteles a pályázónak az ellenértéket visszafizetni.
14.3 Ha az ajánlattevő, vagy az érdekkörében álló más személy a pályázat titkosságát megsértette, a pályázó kizárható az eljárásból.
14.4 A pályázati kiírásban vagy részletes pályázati kiírásban közölt feltételek nem teljesítése, vagy nem megfelelő teljesítése, továbbá az adatszolgáltatási, illetve az ajánlattevőt az eljárási rend alapján terhelő egyéb kötelezettség súlyos megszegése a pályázatból történő kizárást vonhatja maga után.
14.5 Az ajánlattevő nem igényelhet térítést a kiírótól az ajánlata kidolgozásáért, és az ajánlattétellel kapcsolatosan más jogcímen sem terjeszthet elő követelést.
15) A pályázati ajánlat
15.1 Az ajánlattevők ajánlataikat a pályázati felhívásban meghatározott módon kötelesek benyújtani.
15.2 A pályázatra benyújtott ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő részletes és jogilag kötelező erejű nyilatkozatát, különösen:

a) a pályázati felhívásban foglalt feltételek elfogadására,

b) az általa vállalt szolgáltatásokra és kötelezettségekre,

c) a vételár vagy ellenszolgáltatás összegére,

d) az ajánlati kötöttségre vonatkozóan,

e) egyéb, a kiíró által meghatározott kötelezettségvállalásra.

15.3 Ha a pályázat biztosítékadási kötelezettséget ír elő, az ajánlat csak akkor érvényes, ha az ajánlattevő igazolja, - vagy kétséget kizáróan igazolható, - hogy a kiírásban megjelölt összegű pályázati biztosítékot az ott megjelölt formában és módon a kiíró vagy az általa megjelölt személy rendelkezésére bocsátotta, illetve igazolja a pályázati biztosíték összegének letételét.
15.4 Az ajánlattevő a benyújtásra nyitva álló határidő lejártáig az ajánlatát bármikor visszavonhatja.
15.5 Az ajánlattevő az ajánlatában közölt egyes adatoknak az elbírálása utáni nyilvánosságra hozatalát- amennyiben az jogszabályba nem ütköző- megtilthatja.
Negyedik sz
16) A pályázati anyagok beérkezése, felbontása
16.1 A pályázatok beérkezése során az átvevő - a kiíró képviselője - az átvétel pontos időpontját rávezeti a pályázatot tartalmazó zárt borítékra, és egyúttal igazolja az átvétel tényét.
16.2 Az ajánlati dokumentumok beérkezésük sorrendjében kapnak sorszámot.
16.3 A határidőben beérkezett pályázatok felbontásán a kiíró képviselője, az ajánlattevők, illetve meghatalmazottjaik, valamint a Bíráló Bizottság vehet részt.
16.4 A 3 tagú Bíráló Bizottság tagjait a Képviselő-testület jelöli ki.
16.5 Az ajánlatok nyilvános bontásakor a jelenlévőkkel ismertetni kell az ajánlattevők nevét, székhelyét, az ajánlatok lényeges tartalmát azon adatok kivételével, melyek nyilvánosságra hozatalát az ajánlattevő megtiltotta. Az ajánlatok felbontásáról és ismertetéséről jegyzőkönyvet kell felvenni.
16.6 A Bíráló Bizottság - ha nem vesz részt az eljárásban a kiíró, illetve képviselője - feladata:

a) tanúsítja a beérkezett pályázatok szabályos felbontását,

b) ellenőrzi, hogy az ajánlatok megfelelnek-e a kiírásban rögzített alaki, formai követelményeknek,

c) rögzíti az ajánlatok darabszámát,

d) rögzíti a pályázat felbontásakor ismertetett óvásokat, kifogásokat, észrevételeket,

e) megállapítja az ajánlatok érvényességét vagy érvénytelenségét.

16.7 Azok az ajánlattevők, akiknek a pályázatát érvénytelenítették, a pályázati eljárás további szakaszában nem vehetnek részt.
16.8 A kiíró képviselője annak érdekében, hogy a pályázatok értékelése és összehasonlítása jobban elvégezhető legyen, az ajánlatok felbontása után felvilágosítást kérhet a pályázótól, ezeket a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
16.9 Érvénytelen az ajánlat, ha nem felel meg a pályázati felhívásban, a jogszabályokban, valamint az e rendeletben foglalt feltételeknek.
17) A pályázatok értékelése
17.1 Az érvényes pályázati ajánlatokat a Képviselő-testület, vagy általa felhatalmazott személy illetve testület bírálja el.
17.2 A bírálót a kiíró a pályázat kiírásáról szóló döntéssel egyidejűleg jelöli ki.
17.3 Az ajánlatok elbírálásában résztvevő személyeket és az általuk felkért szakértőket titoktartási kötelezettség terheli.
17.4 Ha a kiírás másként nem rendelkezik, az ajánlatokat 30 napon belül kell elbírálni.
17.5 Az ajánlatok elbírálása során az összességében legkedvezőbb feltételeket kínáló, megalapozott ajánlat mellett kell dönteni.
17.6 A pályázat értékelésében (elbírálásában, eredményének megállapításában) résztvevő személy nem lehet:

a) az ajánlatot benyújtó pályázó - Ptk szerinti - közeli hozzátartozója,

b) az ajánlatot benyújtó pályázó alkalmazottja,

c) az ajánlatot benyújtó pályázó más szerződéses jogviszony keretében foglalkoztatott munkatársa, megbízottja,

d) az ajánlatot benyújtó pályázó tulajdonosa (résztulajdonosa), vagy tagja, vezető tisztségviselője, amennyiben a pályázó jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság,

e) az, aki vezető tisztségviselője vagy tulajdonosa (résztulajdonosa) olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnak, melynek az ajánlatot benyújtó pályázó, vagy a pályázó tulajdonában (résztulajdonában) álló jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság tulajdonosa (résztulajdonosa) vagy tagja, továbbá vezető tisztségviselője.

17.7 A pályázat értékelésében (elbírálásában) résztvevő köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben bármely összeférhetetlenségi ok áll fenn. Ezen rendelkezéseket a pályázatok értékelésében (elbírálásában) részt vevő valamennyi személyre megfelelően alkalmazni kell.
18) A pályázatok elbírálása
18.1 Az elbírálásra jogosult dönt arról, hogy a pályázat eredményes volt-e, vagy nem.
18.2 Eredménytelen a pályázat, ha:

a) a kitűzött időpontig egyetlen ajánlat sem érkezett,

b) a beérkezett ajánlatok egyike sem felelt meg a pályázati felhívás követelményeinek, vagy más, a pályázatra vonatkozó előírásnak,

c) kétfordulós pályázat esetén a második fordulón egyetlen ajánlattevő sem jelent meg, illetve a második fordulóra meghívott egyetlen pályázó sem tett olyan értékelhető ajánlatot, amely megfelelt volna a pályázati kiírásban foglalt követelményeknek,

d) a kiíró valamely ajánlattevőnek a pályázat tisztaságához fűződő, vagy a többi pályázó érdekeit egyébként súlyosan sértő cselekménye miatt a pályázat érvénytelenítése mellett dönt,

e) a kiíró élt azon jogával, hogy új pályázat kiírását rendelje el.

18.3 A kiíró az egyfordulós pályázatnál a pályázatok elbírálását követően valamennyi ajánlatot tett személyt ajánlataik módosítására hívhatja fel akkor, ha a pályázatok azonosak.
19) Kétfordulós pályázat
19.1 Kétfordulós pályázat esetén a kiíró ajánlataik módosítására felhívja az első forduló valamennyi résztvevőjét, vagy az általa meghatározott számú legjobbnak minősített ajánlattevőt, a pályázati kiírásban foglaltak szerint.
19.2 A kiíró ezt követően dönt az ajánlatok végső sorrendjéről.
20) Pályázat eredményének kihirdetése
20.1 A kiíró az ajánlatok elbírálására vonatkozó döntését a pályázati kiírásban meghatározott időpontban és módon kihirdeti.
20.2 Zártkörű pályázati eljárás esetén a döntést a pályázatban résztvevőkkel közvetlenül ismertetni kell.
21) A szerződéskötés
21.1 Csak azzal a pályázóval köthető szerződés (kivéve 21.3.pontban foglaltakat), aki a pályázatot megnyerte.
21.2 A szerződést a pályázat eredményének kihirdetése után a lehető legrövidebb időn belül meg kell kötni. A szerződést úgy kell megkötni, hogy a pályázat nyertesének az ajánlati kötöttsége még fennálljon.
21.3 Ha a pályázat nyertesével a szerződés megkötése meghiúsulna, vagy a szerződés aláírása után a nyertes a szerződést nem teljesíti, és ezért a kiíró a szerződéstől elállt, úgy a kiíró jogosult a soron következővel szerződést kötni, vagy új pályázatot kiírni.
21.4 A nyertes pályázóval megkötött szerződés után az értékesített ingatlant (ingóságot) a készletnyilvántartásból és a vagyonkataszterből ki kell vezetni.
Ötödiksz
22) Licit (árverés)
22.1 Az önkormányzat rendeleteiben meghatározott tulajdonosi jogokat gyakorló szerv dönthet úgy, hogy – a rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén – az ingatlant vagy ingóságot licit (árverés) útján értékesíti, hasznosítja.
22.2 A döntéssel egyidejűleg meg kell jelölni
- az árverést levezető szervet vagy személyt, (a kiíró az árverés lebonyolítására más szervet vagy személyt is megbízhat),
- a licit lépcsőt,
- a kikiáltási árat, egyéb ellenértéket és fizetési feltételeket.
23) A licit (árverés) kiírása
23.1 Az árverést felhívás közzétételével kell kitűzni, amelyben fel kell tüntetni:
- az ingatlan esetében annak megnevezését, címét, fekvését, hrsz-át, alapterületét, közművesítettségét, egyéb fontosabb adatait,
- az ingóság esetében annak fontosabb adatait (műszaki állapot, stb.)
- az árverésen való részvétel feltételeit (pályázati biztosíték összege, megfizetésének ideje, módja),
- az ingatlan vagy ingóság megtekintési lehetőségét,
- az árverés helyét, idejét,
- a licitlépcső összegét,
- a kikiáltási árat, egyéb ellenértéket és fizetési feltételeket.
23.2 A felhívást legalább a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláin, Sajószentpéter Város honlapján, valamint a képviselő-testület egyedi döntése alapján megyei lapban, országos lapban is közzé kell tenni.
24) A licit (árverés) lefolytatása
24.1 A levezető ellenőrzi az árverésen megjelentek körét és a részvétel jogosultságát.
24.2 Az árverésen az vehet részt, aki a felhívásban megjelölt időben és helyen jelentkezett és nyilatkozik arról, hogy legalább a kikiáltási ár erejéig rendelkezik a felhívásban szereplő ellenértékkel, az ott megjelölt módon és időben a pályázati biztosítékot befizette.
24.3 Árverezni személyesen vagy meghatalmazott útján lehet.
24.4 A levezető ismerteti az árverés szabályait és a kikiáltott ingatlan vagy ingóság fontosabb adatait.
24.5 A levezető közli az árverés megkezdését és a kikiáltási árat.
24.6 Az árverésen az érvényes jelentkezést benyújtottak mindvégig részt vehetnek és ajánlatot tehetnek.
24.7 Az árverés nyertese az, aki a legmagasabb összegű ajánlatot elsőként teszi meg.
24.8 A levezető kihirdeti az árverés végeredményét.
24.9 A sikertelen résztvevőknek a befizetett pályázati biztosíték összege visszafizetésre kerül az árveréstől számított 30 napon belül.
24.10 A jelenléti ívet a licittárgyalás valamennyi résztvevője köteles aláírni.
25) Szerződéskötés
25.1 A nyertes ajánlattevő az árverés napjától, illetve ha telekkialakítása szükséges, akkor a Földhivatali bejegyzéstől, engedélyezéstől számított 15 napon belül köteles a szerződést megkötni, adás-vétel esetén a vételár egyidejű megfizetése mellett. Amennyiben a nyertes fél a vételárat banki kölcsön útján kívánja megfizetni, úgy az adás-vételi szerződés megkötésére 15 nap, míg a vételár megfizetésére 60 nap áll rendelkezésre.
25.2 Amennyiben 15 napon belül a szerződés a nyertesnek felróható okból nem kerül megkötésre, vagy értékesítés esetén a vételárat a megadott határidőre nem fizeti meg, úgy a második legmagasabb ajánlatot tevő lép a nyertes helyébe, illetve vele köthető meg a szerződés az általa tett ajánlatnak megfelelően.
25.3 Amennyiben mindkét, az előző pont szerinti ajánlattevő visszalép, úgy az ingatlant vagy ingóságot újra meg kell hirdetni, a licitet (árvetést) meg kell ismételni.