Sajószentpéter Városi Önkormányzat Képviselő-testületének

25/2013 (XII. 03.) önkormányzati rendelete

a közterületek tisztántartásáról 

(egységes szerkezetben a 6/2014.(V.05.) önkormányzati rendelettel)

Sajószentpéter Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (4) bekezdés c) pontjában, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. Törvény 48.§ (4) bekezdése b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 5. és 11. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva

a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48.§ (3) bekezdésében meghatározott véleményezési jogkörében eljáró Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség,

a Sajószentpéter Városi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 17/2013. (IX.09.) önkormányzati rendelet 3. melléklet 2. b) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság és

a Sajószentpéter Városi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 17/2013. (IX.09.) önkormányzati rendelet 3. melléklet 4. b) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Építési, Fejlesztési, Környezetvédelmi és Városüzemeltetési Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. A közterületek tisztántartása 

1. §    (1) A közterületek rendszeres tisztántartásáról, a zöldterületek, parkok fenntartásáról egyrészt az önkormányzat saját intézménye, a Városgondnokság útján, másrészt az érintett ingatlantulajdonosok, bérlők, használók (a továbbiakban együtt: ingatlantulajdonos) kötelezésével gondoskodik.

                 (2) Az ingatlantulajdonosok közterület tisztántartásával, zöldterület ápolásával kapcsolatos kötelezettségei:

1. az ingatlan előtti (úszótelek esetén az épület körüli) járdának (járda hiányában 1 méter széles területsávnak), a járda melletti zöldsáv - maximum az épület 10 m-es körzetén belüli - területének gondozása, tisztántartása,
2. az ingatlan előtti, melletti nyílt árok, áteresz és ennek műtárgyai tisztántartása, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása.

          (3)  Két szomszédos terület, épület közötti közforgalmi területsáv vagy átjáró esetében a tisztántartási kötelezettség a tulajdonosok között 50-50 %-ban oszlik meg.

          (4) Köztisztasági szempontból járdának minősül az a gyalogos közlekedésre rendelt kiépített és kiépítetlen útterület, amely az ingatlan telekhatárától az úttest széléig (szegélyéig), de maximum a telekhatártól 5 méterig terjed.

          (5) Az ingatlantulajdonos a közterület tisztítása során összegyűjtött települési szilárd hulladékot köteles gyűjtőedényzetbe, vagy más gyűjtőeszközbe elhelyezni és elszállításáról gondoskodni.

2. §  A közterületek tisztaságának elősegítése érdekében az utcai hulladékgyűjtők kihelyezéséről, ürítéséről, pótlásáról, karbantartásáról a Városgondnokság köteles gondoskodni.

2. Az ingatlanok tisztántartása 

3. §  (1)  Az ingatlantulajdonosok épületei, telekingatlanai tisztántartásával kapcsolatos kötelezettsége, hogy  az épület faláról, kerítéséről az időszerűségüket vesztett, szakadt, illegális falragaszok, festések stb. folyamatos eltávolítása.

         (2) Járműbehajtók átereszeinek építése, jó karban- és tisztántartása minden esetben az ingatlantulajdonos kötelessége.

         (3) Építés, bontás, felújítás és karbantartás során a kivitelező, ha az nem azonos az ingatlantulajdonossal köteles az építés területét és közvetlen környékét tisztántartani.

3. Kereskedelmi tevékenységet folytató szervek, utcai árusok,

rendezvényszervezők kötelezettségei

4. §    (1) A szórakozó, vendéglátó- és árusító helyek, üzletek előtti járdaszakasz tisztántartatásának szabályait a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről szóló 1/1986. (II.21.) ÉVM-EüM együttes rendelet 6.§ (4) bekezdése tartalmazza.

          (2) Közterületen rendezett vásár-, sport- és egyéb rendezvény idején a rendezvény szervezője köteles gondoskodni a várható forgalomnak megfelelő számú illemhely biztosításáról, üzemeltetésről, valamint a rendezvényt követően a terület eredeti állapotba történő visszaállításáról.

          (3) Ebek által a közterületen okozott szennyezés eltávolításáról az eb sétáltatója haladéktalanul köteles gondoskodni.

4. Hó- és síkosság mentesítés

5. §    (1) Az ingatlantulajdonos köteles az ingatlana előtti, melletti közterület hó eltakarításáról és síkosság mentesítésről gondoskodni.

          (2) A téli síktalanítás az önkormányzat tulajdonában, kezelésében lévő utakon a Városgondnokság feladata.

          (3) A síkosság elleni védekezéshez környezetkímélő anyagok, különösen durva szemcséjű homok, homokkal kevert fűrészpor, forgács használható.

          (4) A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy sem a gyalogos, sem a gépjármű forgalmat ne akadályozza.

          (5) Hórakást tilos elhelyezni:

1. útkereszteződésben,
2. útburkolati jelen,
3. járdasziget és járda közé,
4. tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyénél,
5. kapubejárat elé, annak szélességébe,
6. közszolgáltatási felszerelési tárgyra – vízelzáró csap, gáz és egyéb közlétesítmény (lámpaoszlop, hirdetőoszlop) –, illetve köré.

6. §   A gondozatlan járdaterület és a járdát környező területrész tisztántartását, hótól vagy jégtől való megtisztítását a Polgármesteri Hivatal Városüzemeltetési és Beruházási Osztálya az ingatlantulajdonos költségére elvégeztetheti.

7. §  Az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni arról, hogy az épület tetőzetéről az esővíz, hólé a közlekedést akadályozó módon a járdára, illetve közvetlenül a szomszédos ingatlanra ne folyjon.

5. Az avar és kerti hulladék égetése

8. §  (1)  A kerti hulladékot (avar, lomb, kaszálék, nyesedék, egyéb növényi maradvány) elsősorban hasznosítani, komposztálni kell.  Amennyiben ez nem lehetséges, a kerti hulladék gyűjtése a hulladékgyűjtő edényekben történik. A kerti hulladékot az edénybe helyezése előtt aprítani kell.

        (2)^[1]   Száraz avart és kerti hulladékot csak állandó felügyelet mellett, a lakókörnyezet zavarása nélkül, a tűzvédelmi előírások betartásával lehet égetni úgy, hogy az emberi egészséget és környezetet ne károsítsa. Az avar és kerti hulladékok nyílt téri égetése csak szeptember 15. és november 30. valamint február 01. és április 30. közötti időszakokban naponta 9 – 16 óra között engedélyezett.

         (3) Az égetést szélcsendes időben, kellően száraz avar, kerti hulladék esetén szabad végezni, az égetés során az általános tűzvédelmi szabályokat be kell tartani. Az égetés folyamatának gyorsítására éghető folyadék nem alkalmazható. A szabadban a tüzet őrizetlenül hagyni nem szabad, és veszély esetén a tüzet azonnal el kell oltani. Az égetés helyszínén olyan eszközöket, illetőleg felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz elterjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható. Az égetés végén meg kell győződni arról, hogy a tűz elhamvadt, és gondoskodni kell a visszamaradt parázs vagy hamu belocsolásáról, vagy földréteggel történő befedéséről.

         (4) A tűzrakó helyet épülettől és egyéb éghető anyagoktól olyan távolságra kell elhelyezni, hogy arra veszélyt ne jelentsen. A (2) bekezdésben megjelölt időintervallum kivételével közterületen avar és kerti hulladék égetése tilos. A kerti hulladékkal együtt kommunális és ipari eredetű hulladék vagy veszélyes hulladék (különösen műanyag, gumi, vegyszer, festék) nem égethető. Lábon álló növényzet, tarló égetése tilos.

         (5)  Nem égethető kerti hulladék:

               a) vasárnapokon és ünnepnapokon,

b) egészségügyi-, szociális-, nevelési és oktatási intézmények, sportlétesítmények, egyházi épületek 100 méteres körzetében azok működésének időtartama alatt,

               c) ha az arra illetékes szerv tűzgyújtási tilalmat rendelt el.

6. A közterületek tisztántartásával összefüggő egyéb rendelkezések

9. §    Tilos

1. az úttestet, járdát, egyéb közterületet, a közterület felszerelési és berendezési tárgyait hulladékkal, szennyvízzel, vizelettel, emberi és állati ürülékkel beszennyezni, megrongálni,
2. a feltakarításból, felmosásból keletkezett szennyeződést, szennyvizet, egyéb vegyszeres anyagot, eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot a csapadékvíz elvezető rendszerbe beleseperni, illetőleg beleönteni,
3. közterületen járművet mosni, olajcserét vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz,
4. a közterületen, zöldterületen lévő növényeket (fák, díszcserjék stb.) megrongálni, csonkítani, leszakítani,
5. a parkosított zöldterületekre járművel ráhajtani, azon parkolni, azt bármilyen módon károsítani.

10. § Közterületen szennyező anyagot csak olyan módon szabad szállítani, hogy a szállítás során semmi ki ne hulljon, por és csepegés ne keletkezzen. Ha szállítás közben a közterület szennyeződik, annak előidézője köteles azt azonnal eltávolítani és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni. Ha a szállító ismeretlen, az eltakarítást, a szennyeződés megszüntetését az köteles elvégezni, akinek részére, illetve akinek érdekében a szállítás történt.

11. § Tüzelőanyagot úttesten, járdán tárolni csak a lerakást követő 24 óráig lehet.

12. § Ha szállítmány fel- vagy lerakása közben a közterület szennyeződik, annak előidézője köteles azt a fel- vagy lerakás elvégzése után azonnal megtisztítani.

IV. Záró rendelkezések

13. § E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Sajószentpéter, 2013. november 21.

Dr. Guláné Bacsó Krisztina

          aljegyző

Kihirdetési záradék:

Jelen rendeletet 2013. december 3. napján kihirdettem.

Dr. Márton Kinga jegyző

          távollétében:

Dr. Guláné Bacsó Krisztina

          aljegyző