Sajószentpéter Városi Önkormányzat Képviselő-testületének

11/2013. (VI.27.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról, a vagyonhasznosítás rendjéről és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól

(egységes szerkezetben a 24/2013. (XI.27.), 16/2016. (VI.24.) önkormányzati rendelettel)

Sajószentpéter Városi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 6) pontjában, az 5. § (2) bekezdés c) pontjában, a 11. § (16) bekezdésében, a 13.§ (1) bekezdésében, a 18.§ (1) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV törvény 97. § (2) bekezdésében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109.§ (4) bekezdésében és 143. § (4) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Sajószentpéter Városi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2013. (II.25.) önkormányzati rendelet 3. melléklet 1. b pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság véleményének kikérésével Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107.§-ában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. A rendelet hatálya

1. §

1. E rendelet hatálya kiterjed Sajószentpéter Városi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) vagyonának teljes körére, amely a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvt.) 1. § (2) bekezdése alapján nemzeti vagyon.
2. E rendelet szabályait

1. az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadására, elidegenítésére,
2. Sajószentpéter Városi Önkormányzat közterületeinek használatára vonatkozóan,
3. a bankszámlán lévő pénzre, csekkre és bankbetétekre vonatkozóan,
4. a koncessziós és közbeszerzési eljárások lebonyolítása során,
5. Sajószentpéter Városi Önkormányzat más rendeletének eltérő rendelkezése esetén
   

nem kell alkalmazni.

3. Önkormányzati rendeletnek kell szabályoznia

1. az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletét valamint elidegenítését,
2. a közterületek használatát.
   

II. Az Önkormányzat vagyona

2. §

1. Az önkormányzat tulajdonában álló vagyon forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból és a törzsvagyon körébe nem tartozó, forgalomképesnek minősülő üzleti vagyonból áll azzal, hogy mind a törzsvagyon, mind az üzleti vagyon az Nvt. 1. § (2) bekezdése alapján nemzeti vagyonba tartozó vagyonelemekből tevődik össze.
   
2. A törzsvagyon körébe az Nvt. 5.§ (2)-(4) bekezdése által meghatározott vagyonelemek tartoznak.
   
3. Az egyes vagyonelemek forgalomképesség szerinti besorolásának megváltoztatására (átminősítés) jelen Rendelet módosításával a Képviselő-testület jogosult.

Az Önkormányzat törzsvagyona

3. §

1. A korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartoznak - a jogszabályban meghatározottakon túl - a nem önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanokon (földrészleteken) szolgalmi joggal létesített közüzemi ivóvíz, szennyvíz, csapadékcsatornák és műtárgyaik.A korlátozottan forgalomképes ingatlanvagyon részletes kimutatását az 1. melléklet tartalmazza.
   
2. A forgalomképtelennek besorolt önkormányzati vagyontárgy elidegenítése és megterhelése kapcsán az Nvt. előírásait kell alkalmazni.
3. A korlátozottan forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgyak esetében a vagyon elidegenítésének, megterhelésének, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitelének, egyéb hasznásításának (bérbeadás) feltételeit az Nvt. vagy jelen rendelet határozza meg.

Az Önkormányzat üzleti vagyona

4. §

1. Az üzleti vagyon az Önkormányzat vagyonának azon része, amely nem tartozik a törzsvagyonba.
   
2. Az önkormányzat vagyona megjelenik részvény, üzletrész, esetleg vagyoni betét formájában, ezek részletezését a 2. melléklet tartalmazza.
   

III. Vagyonkimutatás, vagyonnyilvántartás

5. §

1. Az Nvt. 10 § (1) bekezdésében meghatározott feladat ellátása érdekében, az államháztartásról szóló törvény és az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló kormányrendelet alapján a forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes törzsvagyonról, valamint az üzleti vagyonról vagyonnyilvántartást kell vezetni.
   
2. A vagyonnyilvántartás részeként elektronikus térinformatikai rendszert kell működtetni.
3. Az éves zárszámadáshoz a vagyonállapotról vagyonkimutatást kell készíteni. A vagyonkimutatás az Önkormányzat tulajdonában – a költségvetési év zárónapján – meglévő vagyon kimutatása, melynek célja a vagyontárgyak számbavétele értékben és mennyiségben.
4. ^[1]A vagyonkimutatát az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Korm.rendlet (a továbbiakban: Áhsz) 30. §-ában foglaltak szerint kell elkészíteni.
5. ^[2]
   

Vagyonleltár

6. §

1. ^[3]Az Önkormányzat és költségvetési szervei, amennyiben megfelelnek a számvitelről szóló 2000. évi C. tv. 69. § (3) bekezdésében foglalt feltételeknek, az ott leírtak szerinti leltárt legalább 3 évente kötelesek elvégezni.
   
2. A vagyonleltár az önkormányzati vagyont törzsvagyon (ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon), valamint forgalomképes üzleti vagyon bontásban, az egyes vagyoncsoportokon belül

1. az ingatlanokat és a vagyoni értékű jogokat tételesen,
2. az ingó vagyontárgyakat vagyonkezelőnként összesített mérleg szerinti értéken
   
3. a részesedéseket a számviteli törvény előírásainak megfelelően veszi számba.
   

Vagyongazdálkodási terv

7. §

1. Az Nvt. 9. § (1) bekezdésében meghatározott közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv elkészítéséről a Polgármester gondoskodik, és a Képviselő-testület hagyja jóvá.
2. A közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet kétévente felül kell vizsgálni.
   

Vagyonértékelés

8. §

1. A forgalomképes üzleti ingatlanok esetében az Önkormányzat nem él az értékhelyesbítés módszerével.
   
2. Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére, ingyenes átruházása, vagy egyéb módon történő hasznosítására és megterhelésére, valamint bármely idegen vagyontárgy megszerzésére irányuló döntést megelőzően a vagyontárgy értékét a 9. § (7) bekezdésében foglaltak figyelembevételével:

1. ingatlanvagyon esetén az Önkormányzat által megbízott 2 ingatlanforgalmi értékbecslő által készített 3 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés értékének számtani átlaga,
2. ingó vagyon esetén a piaci érték,
3. tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén ha az
   • Budapesti Értéktőzsdén jegyzett, vagy forgalmazott kategóriában szerepel, úgy a tőzsdei árfolyamon,
     
   • a tőzsdén kívüli másodlagos értékpapírpiacon forgalmazott értékpapír, úgy az értékpapír-kereskedők által a sajtóban közzétett vételi árfolyam,
     
   • egyéb társasági részesedés, úgy 6 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés,
     
4. befektetési jegyek esetén a tőkepiaci jogszabályok által meghatározott előírások

figyelembe vételével a tulajdonosi jogok gyakorlója határozza meg.

IV. A tulajdonosi jogok gyakorlása

9. §

1. Az Önkormányzatot – eltérő törvényi rendelkezések hiányában – megilletik mindazok a jogok, és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, vagy terhelik.
   
2. A tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület gyakorolja, ezt a jogát e rendeletben átruházhatja bizottságaira vagy a polgármesterre.
3. A Képviselő-testület az önkormányzati vagyon kezelésével vagyonkezelési szerződéssel – e rendelet keretei között – vagyonkezelő szervet bízhat meg az Nvt.-ben megállapítottak figyelembevételével.
   
4. Az Önkormányzat törzsvagyona feletti tulajdonosi jogok gyakorlója a Képviselő-testület.
5. Az üzleti vagyon tekintetében a tulajdonosi jogokat – a (6) bekezdés szerinti eltérésekkel

1. legfeljebb 100 ezer forintig terjedő vagyonügyletben a polgármester,
2. 100 ezer forintot meghaladó vagyonügyletben a Képviselő-testület,
3. az üzleti vagyon vállakozásba vitelével kapcsolatosan, összeghatártól függetlenül a Képviselő-testület gyakorloja.

6. Mezőgazdasági területek értékesítése esetén a tulajdonosi jogokat

1. 500 ezer forintig terjedő vagyonügyletben a polgármester,
2. 500 ezer forintot meghaladó vagyonügyletben a Képviselő-testület gyakorolja.

7. A mezőgazdasági (zártkerti) ingatlanok aranykoronánkénti eladási árát művelési áganként a Rendelet 3. melléklete tartalmazza. A zártkerti ingatlanok eladási ára évente a KSH által közzétett hivatalos infláció mértékével növekszik.
   
8. Az Önkormányzat közigazgatási területén más tulajdonát képező ingatlanok esetében elővásárlási jog érvényesítéséről a Képviselő-testület dönt.
   
9. Az Önkormányzat a gazdasági társaságokról szóló törvény és az Nvt. rendelkezései szerint, a Képviselő-testület döntése alapján gazdasági társaságot alapíthat vagy gazdasági társaság tagjává válhat, más jogszabályok alapján civil szervezetekben vehet részt.
10. Az Önkormányzat gazdasági társaságban és nonprofit gazdasági társaságban meglévő részesedésének vonatkozásában a társaság tagjait megillető jogokat a Képviselő-testület gyakorolja. Az Önkormányzat egyszemélyes gazdasági társaságában és nonprofit gazdasági társaságában az ügyvezetőt, az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjait a Képviselő-testület választja. A munkaszerződéssel vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal rendelkező ügyvezető tekintetében az egyéb munkáltatói jogkör gyakorlója a polgármester.
11. A Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik az Önkormányzat értékpapír kibocsátásával kapcsolatos minden döntés meghozatala.

^[4]9/A. §

1. Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanon közművek, létesítmények, nyomvonalak, építmények, al- és felépítmények létesítése, bővítése vagy áthelyezése esetén az Önkormányzatot kártalanítás illeti meg.
   

2. Az Önkormányzat nem érvényesít kártalanítási igényt a tulajdonjog korlátozása miatt a közterület (1) bekezdésben meghatározott igénybevétele miatt, ha az ingatlan megterhelése nem jár a közterület funkciójának közvetlen akadályoztatásával.

3. A kártalanítás összegéről szakértő által készített szakvélemény alapján az Önkormányzat és az adott közmű tulajdonosa külön megállapodást köt.

V. Az önkormányzati vagyon ingyenes vagy kedvezményes átengedése és megszerzése

10. §

1. Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni az Ntv. Előírásainak betartása mellett csak a tulajdonosi jogokat gyakorló döntése alapján az Nvt. 13. §-ának, valamint az Önkormányzat, továbbá a lakosság érdekeinek figyelembe vételével lehet.
   

2. Idegen vagyon tulajdonjogának, használatának bármely okból történő ingyenes vagy kedvezményes megszerzésénél a tulajdonosi jogok gyakorlására vonatkozó szabályok az irányadók.
   

VI. Az Önkormányzat és költségvetési szerveinek vállalkozási tevékenysége

11. §

1. Az Önkormányzat költségvetési szervei vállalkozási tevékenységeinek körét, gazdasági tartalmát és működési körét az intézmény alapító okirata rögzíti.
   
2. Az Önkormányzat vállalkozási tevékenységet folytathat az Nvt. előírásainak betartásával.
3. Az Önkormányzat forgalomképtelen vagyona vállalkozásba nem vihető be.
4. Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyonából a középületek, a műemlék épületek, a védett természeti értékek, a muzeális emlékek nem vihetők be vállakozásba.
5. Az önkormányzat üzleti vagyona vállakozásba vihető.

VII. Az önkormányzati vagyon hasznosítása

12. §

1. A vagyon elidegenítését vagy hasznosítását a Képviselő-testület hatáskörrel rendelkező bizottsága, a képviselő, a Polgármester és a Jegyző kezdeményezheti.
2. A 25 millió forint forgalmi értéket meghaladó önkormányzati vagyon elidegenítése, használatba- vagy bérbeadása, más módon történő hasznosítása – az e Rendeletben foglaltak kivételével – csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenyeztetés útján – a kiírt pályázat feltételeinek megfelelően – a legjobb ajánlattevő részére történhet.
3. A nyilvános versenyeztetés mellőzhető az Ntv-ben meghatározott esetekre. A versenyeztetés mellőzéséről a Képviselő-testület dönt.
4. Az Önkormányzat a pályázaton részt vevőkről szükség szerint információkat és referenciákat szerez be.
5. Az értékesítendő vagyonra vonatkozó pályázatot a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláin és a www.sajoszentpeter.hu honlapon is közzé kell tenni.
6. A vagyontárgy értékesítése és hasznosítása esetén a hasznosításra való kijelöléshez vagy a végső döntés meghozatalához a tulajdonosi jogok gyakorlójának jóváhagyása szükséges.
7. A versenyeztetésre vonatkozó részletes szabályokat jelen rendelet 4. melléklete tartalmazza.
   

VIII. A vagyongazdálkodás ellenőrzése

13. §

A Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság a vagyon változását (növekedés, csökkenés), alakulását az éves beszámoló keretében értékeli, a változást előidéző okokat vizsgálja és szükség szerint javaslatokat készít a Képviselő-testület részére.

IX. Eljárás a tulajdonos képviseletében

14. §

1. A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv vagy személy, vagy megbízottja a tulajdonosi jogok gyakorlása körében önállóan gyakorolja a vagyontárgyat érintő hatósági eljárásban a tulajdonost illető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél (peres fél) jogát.
   
2. A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv vagy személy megbízottja gyakorolja az osztatlan közös tulajdon esetében a tulajdonostársat, társasház és lakásszövetkezet esetében a külön tulajdoni illetőség tulajdonosát illető jogokat, teljesíti a tulajdonos kötelezettségeit.
3. A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv vagy személy a vagyontárgy használatával bérletével összefüggésben gyakorolja a használatba adó vagy a használatba vevő jogait és kötelezettségeit.
   

X. Az önkormányzati követelések (kivéve adókövetelések) törlése, elengedése és mérséklése, valamint részletfizetési kedvezmény biztosítása

15. §

1. ^[5]Az önkormányzati követelések törlésére kerül sor, amennyiben az Áhsz. 1. § (1) bekezdés 1. pontja szerint a követelés behajthatatlannak minősül.

2. A követelés elengedhető vagy mérsékelhető az (1) bekezdésben foglaltakon kívül
   

a)    csődegyezség(i), felszámolási eljárásban történő hitelezői egyezség, beleértve a kényszeregyezséget is vagy az eljáró bíróság által jóváhagyott perbeli egyezség,

b)    kamatkövetelés esetén.

3. A Képviselő-testület figyelemmel a méltányolható körülményekre a szerződésbe foglalt részletfizetést vagy fizetési haladékot engedélyezhet. A döntés meghozatalakor a döntéshozónak a kapcsolódó kamatfizetési kötelezettségekről is rendelkeznie kell.
4. ^[6]A (2) - (4) bekezdések szerinti döntések meghozatalára a Képviselő-testület jogosult.

5. ^[7]Amennyiben a költségvetési szerv vezetője az (1) bekezdés szerinti behajthatatlanság tényét állapítja meg, arról évente, a zárszámadás keretében tájékoztatja a képviselő-testületet.

XI. Az önkormányzati vagyon értékesítési szerződéseinek kezelése, nyilvántartása

16. §

1. Az önkormányzati vagyon elidegenítéséről, megterheléséről, hasznosításáról, kezeléséről, továbbá ezek módosításáról kötött szerződésekről a Polgármesteri Hivatalban egységes nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás felfektetéséről és folyamatos vezetéséről a Jegyző gondoskodik. A nyilvántartás mellett el kell helyezni a szerződés aláírt szövegét is.
   
2. A nyilvántartás részére meg kell küldeni az önkormányzati vagyon elidegenítéséről, megterheléséről, és hasznosításáról kötött szerződéseket megszüntető megállapodásokat és bírósági ítéleteket is.
3. A nyilvántartásba fel kell venni és el kell helyezni azokat a szerződéseket, amelyeket a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlőivel jöttek létre.
4. A nyilvántartásba az (1)-(3) bekezdés értelemszerű alkalmazásával e rendelet hatályba lépését megelőzően kötött szerződéseket is el kell helyezni abban az esetben, ha a szerződés alapján az Önkormányzatnak vagy a vele szerződő félnek még teljesítési kötelezettsége áll fenn.

5. Az Önkormányzat képviseletében aláíró személy a dokumentumot az aláírást követő 5 napon belül köteles eredeti példányban, illetve általa hitelesített másolatban megküldeni a nyilvántartás részére. A dokumentumokhoz csatolni kell a Képviselő-testület vagy az illetékes bizottság által hozott határozatokat is.
6. Ha a szerződés létrejötte vagy hatályba lépése harmadik személy hozzájárulásától, vagy hatóság engedélyétől függ, a hozzájárulást és engedélyt annak kézhezvételétől számított 5 napon belül meg kell küldeni a nyilvántartás részére.
7. A nyilvántartás nyilvános, a benne foglaltak közérdekű adatoknak minősülnek, amelyek tartalmáról az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben foglaltaknak megfelelően szolgáltatható ki adat.

Záró rendelkezések

17. §

1. Ez a rendelet a kihirdetését követő negyedik napon lép hatályba.
2. Hatályát veszti az Önkormányzat vagyonáról, a vagyonhasznosítás rendjéről és a vagyontrágyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló 19/2004. (VI.21.) rendelet.

Sajószentpéter, 2013. június 20.

Dr. Guláné Bacsó Krisztina

        aljegyző

Kihirdetési záradék:

Jelen rendeletet 2013. június 27. napján kihirdettem.

Dr. Márton Kinga jegyző

          távollétében:

Dr. Guláné Bacsó Krisztina

       aljegyző

A 11/2013 (VI.27.) önkormányzati rendelet 1. melléklete

Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes ingatlan vagyona

1. Művelődési, oktatási és sport és egyéb intézmények épületei, középületek, a hozzátartozó tételekkel együtt:

• Sajószentpéteri Központi Napközi Otthonos Óvoda                     Harica u. 3                   440/002 hrsz.
  
• Semmelweis Utcai Tagóvoda                                                     Semmelweis u. 6.         1719/003 hrsz.
• Móra Ferenc Utcai Tagóvoda                                                     Móra F. u. 1.                186/009 hrsz.
• Sajószentpéteri Központi Általános Iskola                                  Kossuth L. út 195.        1705 hrsz.
  
• Hunyadi Mátyás Tagiskola                                                       Vörösmarty u. 1.            902 hrsz.
  
• Móra Ferenc Tagiskola                                                              Móra F. u. 1.                186/009 hrsz.
• Petőfi Sándor Művelődési Ház (kultúrház)                                   Sport u. 32/1.                931 hrsz.
  
• Sportközpont (sporttelep)                                                          Sport u. 32/2.                931 hrsz.
  
• Városi Könyvtár                                                                        Bem J. u. 15.                632 hrsz.
• Tájház                                                                                     Kálvin tér 41.               2166 hrsz.
  
• Lévay Emlékház                                                                       Kálvin tér 43.               2167 hrsz.
  
• Dusnok Közösségi Ház                                                             Katalin út                     2784/1 hrsz.
  
• Rendezvények Háza                                                                 Hunyadi u. 11.              2238 hrsz.
  
• Városgondnokság                                                                     Kálvin tér 35.               2511 hrsz.
  
• ^[8]Városgondnokság telephelye                                             Gedely u. 1.                2513 hrsz.
  

2. Egészségügyi, szociális intézmények épületei, építményei, a hozzátartozó tételekkel együtt:

• Gyógyító-Megelőző Intézmény                                                    Kossuth L. út 200.        523/1 hrsz.
  
• Területi Szociális Központ és Bölcsőde                                        Kossuth L. út 40.          1691. hrsz.
  

3. Középületek és építményei a hozzátartozó tételekkel együtt:

• Polgármesteri Hivatal                                                                 Kálvin tér 4-6.              2215 hrsz.
  
• Polgármesteri Hivatal                                                                 Kálvin tér 31-33.           2509/1 hrsz.
  

A 11/2013 (VI.27.) önkormányzati rendelet 2. melléklete

Kiegészítés e Rendelet 11. § (6) bekezdéséhez

Az önkormányzat tulajdonát képező részesedések, értékpapírok névértéken

1. ^[9]Részvények

ÉMÁSZ Zrt.                                                              34.160.000 Ft

            ÉRV Zrt.                                                                         28.500 Ft

2. Részesedések

SAJÓ Televízió Nonprofit Kft.                                                  3.330.000 Ft

• készpénz:                                                                1.500.000 Ft
  
• apport                                                                      1.830.000 Ft
  

(Sajószentpéter, Kossuth út 193. hrsz:1705-ú ingatlan 50 %-a)

        Sajószentpéter Közétkeztetési Nonprofit Kft.                    3.000.000 Ft

• 100 %-os tulajdoni hányad
  

A 11/2013 (VI.27.) önkormányzati rendelet ^[10]3. melléklete

A Képviselő-testület a rendelet 9. § (6) bekezdése alapján az önkormányzati tulajdonú mezőgazdasági besorolású (zártkerti) ingatlanok induló licitárát művelési áganként az alábbi összegben határozza meg:

• Gyep, rét, legelő:                 50.000.-Ft/AK
  
• Szántó:                                60.000.-Ft/AK
  
• Kert, szőlő, gyümölcsös:      80.000.-Ft/AK.
  

^[11]A 11/2013 (VI.27.) önkormányzati rendelet 4. melléklete

VERSENYEZTETÉSI SZABÁLYZAT

a Sajószentpéter Városi Önkormányzatának Képviselő-testülete tulajdonában álló vagyon elidegenítésére és hasznosítására

Sajószentpéter Városi Önkormányzat Képviselő-testülete önkormányzati rendeletének (továbbiakban: rendelet) hatálya alá tartozó vagyont érintő versenytárgyalások lebonyolításának szabályait (továbbiakban: szabályzat) a következők szerint határozza meg.

Első rész

Általános rendelkezések

A szabályzat célja és hatálya

1. Ezen szabályzat célja, hogy biztosítsa az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyon leghatékonyabb formában történő elidegenítését és hasznosítását szolgáló szerződések létrejöttét, valamint ennek keretében a pályázók számára azonos és egyenlő feltételek garantálásával a verseny tisztaságának védelmét.

2. A versenyeztetés megvalósítható licit (árverés) és pályáztatás útján.

Alapelvek

3. Az esélyegyenlőség elve

A kiíró a pályázati felhívásban valamennyi ajánlattevő számára egyenlő esélyt köteles biztosítani az ajánlat megtételéhez szükséges információhoz jutás és a pályázat során alkalmazott versenyfeltételek tekintetében. A kiíró a pályázat tartalmát úgy köteles meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők megfelelő ajánlatot tehessenek, és a szabályszerűen, időben benyújtott pályázati ajánlatok összehasonlíthatók legyenek.

4. A nyilvánosság elve

• A pályázati eljárás során a kiíró köteles a pályázatban résztvevők számára teljes nyilvánosságot biztosítani (honlap, hirdetőtáblák).
  

• Minden ajánlattevőnek joga van a kiíró által rendelkezésre bocsátott valamennyi információhoz hozzáférni. Ennek keretében a pályázó számára hozzáférhetővé kell tenni minden olyan adatot, amely nem sért üzleti titkot, és amely az üzleti életben szokásos és szükséges ahhoz, hogy a pályázónak lehetősége nyíljék megalapozott ajánlattételre.
  

5. A verseny tisztaságának elve

• A kiíró a pályázati felhívás közzététele után, illetve zártkörű (meghívásos) pályázat kiírása esetén azt követően, hogy a felhívást a pályázatra meghívottakkal közölték, a meghirdetett pályázati feltételeket köteles tiszteletben tartani, és biztosítani a pályázat kiírásával, értékelésével kapcsolatos döntési folyamat tisztaságát.
  

• A pályázó a pályázati kiírás átvételétől köteles a pályázati eljárás ezen rendeletben szabályozott előírásait betartani.
  

6. A rendelkezés elve

• A kiíró a pályázati felhívás közzététele után, illetve zártkörű (meghívásos) pályázat kiírása esetén azt követően, hogy a felhívást a pályázatra meghívottakkal közölték, a meghirdetett pályázati feltételeket tiszteletben tartja, az előre nyilvánosságra hozott pályázati eljárási rendet köteles megtartani, és a pályázat kiírásával, továbbá értékelésével kapcsolatos döntési folyamat tisztaságát biztosítani.
  

• Az e szabályzatban biztosított jogokat azok rendeltetésével összhangban és a jóhiszeműség követelményének megfelelően kell gyakorolni.

7. Értelmező rendelkezések

A szabályzat alkalmazásában az alábbi fogalmakat a következő értelemben kell alkalmazni:

1. Kiíró (ajánlatkérő): a Képviselő-testület. A Képviselő-testület felhatalmazása alapján kiíró lehet a polgármester.
2. Ajánlattevő (pályázó): bármely belföldi vagy külföldi természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet.
3. Önkormányzati vagyon: az önkormányzat vagyonáról, a vagyonhasznosítás rendjéről és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 11/2013. (VI.27.) rendeletet hatálya alá tartozó vagyon.
4. Nyilvános ajánlatkérés: az önkormányzati vagyon (vagyonrész) értékesítésére és hasznosítására pályázati kiírás közzétételével történő felhívás, amelyet a Képviselő-testület egyedi döntése alapján a megyei lapban is - lehetséges vásárlók egyedileg előre meg nem határozott köre részére - tesznek közzé.
5. Zártkörű (meghívásos) pályázat: a vagyon (vagyonrész) értékesítésére és hasznosítására vonatkozó ajánlattételre oly módon történő felhívás, hogy a pályázatra kizárólag a kiíró által meghívottak nyújthatnak be pályázatot.
6. Egyfordulós pályázat: az olyan pályázat, amelynek kiírása során a pályázati felhívásban az összes pályázati feltétel rögzítésre kerül, a pályázatok benyújtására minden, a pályázati feltételeknek megfelelő pályázó jogosult.
7. Többfordulós pályázat: az a pályázat, melynek első fordulóján érvényes ajánlatot tett pályázók közül a kiíró kiválasztja a következő forduló résztvevőit.
8. Pályázati felhívás: a pályázati kiírás legfontosabb elemeit tartalmazza.

Második rész

8. A pályázat típusai

• A pályázat nyilvános vagy zártkörű lehet.
  

• A pályázatok nyilvánosak, kivéve, ha a Képviselő-testület zártkörű (meghívásos) pályázat kiírásáról dönt.
  

• Zártkörű pályázat akkor írható ki, ha a pályázat tárgyául szolgáló vagyon jellege, jelentősége, valamint az annak leghatékonyabb hasznosításával, értékesítésével kapcsolatos feladatok megoldása, a pályázaton előre meghatározott, vagy a projekt iránt már érdeklődő befektetők, illetőleg társasági partnerek részvételét teszi szükségessé.

9. A pályázat kiírása

• A pályázat kiírásáról a Képviselő-testület dönt.
  

• A nyilvános pályázati felhívást legalább az Önkormányzat hirdetőtábláin és a www.sajoszentpeter.hu honlapon kell meghirdetni.

• A zártkörű pályázatról a kiíró az érintett ajánlattevőket egyidejűleg és közvetlenül értesíti.

• Zártkörű pályáztatás esetén legalább 3 pályázónak kell megküldeni a részletes kiírást oly időpontban, hogy a pályázatok benyújtására legalább 15 nap álljon a pályázók rendelkezésére. Zártkörű pályázat esetén az ajánlatkérés tényét az Önkormányzat hirdetőtábláin és a www.sajoszentpeter.hu honlapon kell nyilvánosságra hozni.
  

10. A pályázati felhívás tartalma
    

• A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:
  

1. a pályázatot kiíró megnevezését, székhelyét,
2. a pályázat célját, jellegét (nyílt vagy zártkörű),
3. a pályázattal értékesítendő, hasznosítandó vagyon megnevezését és szükség szerint annak értékét (névértékét),
4. az ajánlatok benyújtásának helyét, módját és pontos idejét,
5. az ajánlati kötöttség tartalmát (az értékesítés, hasznosítás feltételeit, a fizetési feltételeket, a hatósági követelményi rendszert, a kötelezettség teljesítésének garancia- és szankciórendszerét),
6. a pályázatra vonatkozó kérdések feltevésének, az esetleges további információszerzés helyének megjelölését,
7. a megtekintés helyét, módját, idejét és esetleges költségét,
8. a pályázati biztosítékok megjelölését, rendelkezésre bocsátásának határidejét és módját,
9. a kiíró azon jogának fenntartását, hogy érvényes ajánlatok esetén is a pályázatokat eredménytelennek minősítse, és egyik ajánlattevővel se kössön szerződést, és ezzel egyidejűleg új pályázat kiírására legyen lehetősége.
   

• A részletes kiírás és eljárás tartalmazza:
  

1. a forgalomképes vagyon adatait,
2. a pályázati biztosíték megjelölését,
3. az ajánlatok elbírálásának menetét:

• az ajánlatok felbontásának helyét és időpontját, amennyiben a pályázatok felbontása a nyilvánosság kizárásával zajlik, úgy erre külön utalni kell,
• az ajánlatok elbírálására vonatkozó időtartamot,
• pályázatok elbírálására jogosult megnevezését,
• az eredményhirdetés módját, helyét és várható idejét.

4. minden egyéb adatot, amelyek a vagyon további hasznosításának kívánatos irányára, módjára és egyéb feltételeire vonatkozik, és amely szükséges a megalapozott ajánlat készítéséhez.

• A pályázati felhívásban, illetve a részletes pályázati kiírásban előírható, hogy az ajánlattevőnek ajánlata benyújtásakor szerződéstervezetet is csatolnia kell, vagy a megküldött szerződéstervezet elfogadásáról kell nyilatkoznia.
  

11. Pályázat kezelése

• A kiíró a pályázati felhívásban a részletes pályázati kiírás átadását meghatározott mértékű térítési díj megfizetéséhez kötheti.
  

• A pályázó a pályázat eredményének közzétételéig köteles titokban tartani ajánlata tartalmát.
  

• A benyújtott pályázatokat legalább a pályázat lezárásáig titkosan kell kezelni.
  

12. Pályázati biztosíték

• A pályázaton való részvétel pályázati biztosíték adásához is köthető, melyet az ajánlat megküldésével egyidejűleg vagy a kiíró által a pályázati felhívásban meghatározott időpontig és módon kell a kiíró rendelkezésére bocsátani.
  

• A pályázati biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, az ajánlatok érvénytelenségének megállapítása, valamint a pályázatok elbírálása után - a 12.3 bekezdésben foglalt kivételektől eltekintve - vissza kell adni. A biztosíték csak készpénz lehet. A biztosíték összegét a kiíró határozza meg, ezt a pályázati felhívásban teszi közzé.
  

• Nem jár vissza a pályázati biztosíték, ha a pályázati kiírás szerint az a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé alakul át, továbbá akkor sem, ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonta, vagy a szerződés megkötése neki felróható vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.
  

Harmadik rész

13. Ajánlati kötöttség, az eltérés joga

• A pályázó az ajánlatához a pályázati kiírásban meghatározott időpontig kötve van.
  

• A pályázó ajánlati kötöttsége akkor kezdődik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt.
  

• A pályázó az ajánlati kötöttség ideje alatt ajánlatát csak akkor módosíthatja, ha erre a pályázati kiírás lehetőséget biztosít, és még abban az esetben, ha a kiíró a pályázót - határidő kitűzésével - módosításra hívja fel.
  

14. A pályázati felhívás visszavonása, kizárás a pályázatból

• A  kiíró a pályázati felhívást az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig visszavonhatja. A visszavonásra a közzétételnél irányadó szabályokat kell alkalmazni.
  

• A pályázati felhívás visszavonása esetén - ha a részletes pályázati kiírás rendelkezésre bocsátása ellenérték fejében történt - a kiíró a dokumentumok visszaszolgáltatása ellenében köteles a pályázónak az ellenértéket visszafizetni.
  

• Ha az ajánlattevő, vagy az érdekkörében álló más személy a pályázat titkosságát megsértette, a pályázó kizárható az eljárásból.
  

• A pályázati kiírásban vagy részletes pályázati kiírásban közölt feltételek nem teljesítése, vagy nem megfelelő teljesítése, továbbá az adatszolgáltatási, illetve az ajánlattevőt az eljárási rend alapján terhelő egyéb kötelezettség súlyos megszegése a pályázatból történő kizárást vonhatja maga után.

• Az ajánlattevő nem igényelhet térítést a kiírótól az ajánlata kidolgozásáért, és az ajánlattétellel kapcsolatosan más jogcímen sem terjeszthet elő követelést.

15. A pályázati ajánlat

• Az ajánlattevők ajánlataikat a pályázati felhívásban meghatározott módon kötelesek benyújtani.
  

• A pályázatra benyújtott ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő részletes és jogilag kötelező erejű nyilatkozatát, különösen:
  

1. a pályázati felhívásban foglalt feltételek elfogadására,
2. az általa vállalt szolgáltatásokra és kötelezettségekre,
3. a vételár vagy ellenszolgáltatás összegére,
4. az ajánlati kötöttségre vonatkozóan,
5. egyéb, a kiíró által meghatározott kötelezettségvállalásra.

• Ha a pályázat biztosítékadási kötelezettséget ír elő, az ajánlat csak akkor érvényes, ha az ajánlattevő igazolja, - vagy kétséget kizáróan igazolható, - hogy a kiírásban megjelölt összegű pályázati biztosítékot az ott megjelölt formában és módon a kiíró vagy az általa megjelölt személy rendelkezésére bocsátotta, illetve igazolja a pályázati biztosíték összegének letételét.
  

• Az ajánlattevő a benyújtásra nyitva álló határidő lejártáig az ajánlatát bármikor visszavonhatja.
  

• Az ajánlattevő az ajánlatában közölt egyes adatoknak az elbírálása utáni nyilvánosságra hozatalát- amennyiben az jogszabályba nem ütköző- megtilthatja.

Negyedik rész

A pályázati anyagok beérkezése, felbontása

• A pályázatok beérkezése során az átvevő - a kiíró képviselője - az átvétel pontos időpontját rávezeti a pályázatot tartalmazó zárt borítékra, és egyúttal igazolja az átvétel tényét.
  

• Az ajánlati dokumentumok beérkezésük sorrendjében kapnak sorszámot.
  

• A határidőben beérkezett pályázatok felbontásán a kiíró képviselője, az ajánlattevők, illetve meghatalmazottjaik, valamint a Bíráló Bizottság vehet részt.

• A 3 tagú Bíráló Bizottság tagjait a Képviselő-testület jelöli ki.

• Az ajánlatok nyilvános bontásakor a jelenlévőkkel ismertetni kell az ajánlattevők nevét, székhelyét, az ajánlatok lényeges tartalmát azon adatok kivételével, melyek nyilvánosságra hozatalát az ajánlattevő megtiltotta. Az ajánlatok felbontásáról és ismertetéséről jegyzőkönyvet kell felvenni.
  

• A Bíráló Bizottság - ha nem vesz részt az eljárásban a kiíró, illetve képviselője - feladata:
  

1. tanúsítja a beérkezett pályázatok szabályos felbontását,
2. ellenőrzi, hogy az ajánlatok megfelelnek-e a kiírásban rögzített alaki, formai követelményeknek,
3. rögzíti az ajánlatok darabszámát,
4. rögzíti a pályázat felbontásakor ismertetett   óvásokat, kifogásokat, észrevételeket,
5. megállapítja az ajánlatok érvényességét vagy érvénytelenségét.

• Azok az ajánlattevők, akiknek a pályázatát érvénytelenítették, a pályázati eljárás további szakaszában nem vehetnek részt.
  

• A kiíró képviselője annak érdekében, hogy a pályázatok értékelése és összehasonlítása jobban elvégezhető legyen, az ajánlatok felbontása után felvilágosítást kérhet a pályázótól, ezeket a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

• Érvénytelen az ajánlat, ha nem felel meg a pályázati felhívásban, a jogszabályokban, valamint az e rendeletben foglalt feltételeknek.
  

17. A pályázatok értékelése

• Az érvényes pályázati ajánlatokat a Képviselő-testület, vagy általa felhatalmazott személy illetve testület bírálja el.
  

• A bírálót a kiíró a pályázat kiírásáról szóló döntéssel egyidejűleg jelöli ki.
  

• Az ajánlatok elbírálásában résztvevő személyeket és az általuk felkért szakértőket titoktartási kötelezettség terheli.
  

• Ha a kiírás másként nem rendelkezik, az ajánlatokat 30 napon belül kell elbírálni.
  

• Az ajánlatok elbírálása során az összességében legkedvezőbb feltételeket kínáló, megalapozott ajánlat mellett kell dönteni.
  

• A pályázat értékelésében (elbírálásában, eredményének megállapításában) résztvevő személy nem lehet:
  

1. az ajánlatot benyújtó pályázó - Ptk szerinti - közeli hozzátartozója,
2. az ajánlatot benyújtó pályázó alkalmazottja,
3. az ajánlatot benyújtó pályázó más szerződéses jogviszony keretében foglalkoztatott munkatársa, megbízottja,
4. az ajánlatot benyújtó pályázó tulajdonosa (résztulajdonosa), vagy tagja, vezető tisztségviselője, amennyiben a pályázó jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság,
5. az, aki vezető tisztségviselője vagy tulajdonosa (résztulajdonosa) olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnak, melynek az ajánlatot benyújtó pályázó, vagy a pályázó tulajdonában (résztulajdonában) álló jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság tulajdonosa (résztulajdonosa) vagy tagja, továbbá vezető tisztségviselője.

• A pályázat értékelésében (elbírálásában) résztvevő köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben bármely összeférhetetlenségi ok áll fenn. Ezen rendelkezéseket a pályázatok értékelésében (elbírálásában) részt vevő valamennyi személyre megfelelően alkalmazni kell.
  

18. A pályázatok elbírálása

• Az elbírálásra jogosult dönt arról, hogy a pályázat eredményes volt-e, vagy nem.
  

• Eredménytelen a pályázat, ha:
  

1. a kitűzött időpontig egyetlen ajánlat sem érkezett,
2. a beérkezett ajánlatok egyike sem felelt meg a pályázati felhívás követelményeinek, vagy más, a pályázatra vonatkozó előírásnak,
3. kétfordulós pályázat esetén a második fordulón egyetlen ajánlattevő sem jelent meg, illetve a második fordulóra meghívott egyetlen pályázó sem tett olyan értékelhető ajánlatot, amely megfelelt volna a pályázati kiírásban foglalt követelményeknek,
4. a kiíró valamely ajánlattevőnek a pályázat tisztaságához fűződő, vagy a többi pályázó érdekeit egyébként súlyosan sértő cselekménye miatt a pályázat érvénytelenítése mellett dönt,
5. a kiíró élt azon jogával, hogy új pályázat kiírását rendelje el.

• A kiíró az egyfordulós pályázatnál a pályázatok elbírálását követően valamennyi ajánlatot tett személyt ajánlataik módosítására hívhatja fel akkor, ha a pályázatok azonosak.
  

19. Kétfordulós pályázat

• Kétfordulós pályázat esetén a kiíró ajánlataik módosítására felhívja az első forduló valamennyi résztvevőjét, vagy az általa meghatározott számú legjobbnak minősített ajánlattevőt, a pályázati kiírásban foglaltak szerint.
  

• A kiíró ezt követően dönt az ajánlatok végső sorrendjéről.
  

20. Pályázat eredményének kihirdetése

• A kiíró az ajánlatok elbírálására vonatkozó döntését a pályázati kiírásban meghatározott időpontban és módon kihirdeti.
  

• Zártkörű pályázati eljárás esetén a döntést a pályázatban résztvevőkkel közvetlenül ismertetni kell.
  

21. A szerződéskötés

• Csak azzal a pályázóval köthető szerződés (kivéve 21.3.pontban foglaltakat), aki a pályázatot megnyerte.
  

• A szerződést a pályázat eredményének kihirdetése után a lehető legrövidebb időn belül meg kell kötni. A szerződést úgy kell megkötni, hogy a pályázat nyertesének az ajánlati kötöttsége még fennálljon.
  

• Ha a pályázat nyertesével a szerződés megkötése meghiúsulna, vagy a szerződés aláírása után a nyertes a szerződést nem teljesíti, és ezért a kiíró a szerződéstől elállt, úgy a kiíró jogosult a soron következővel szerződést kötni, vagy új pályázatot kiírni.
  

• A nyertes pályázóval megkötött szerződés után az értékesített ingatlant (ingóságot) a készletnyilvántartásból és a vagyonkataszterből ki kell vezetni.
  

Ötödik rész

22. Licit (árverés)

• Az önkormányzat rendeleteiben meghatározott tulajdonosi jogokat gyakorló szerv dönthet úgy, hogy – a rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén – az ingatlant vagy ingóságot licit (árverés) útján értékesíti, hasznosítja.
  

• A döntéssel egyidejűleg meg kell jelölni:
  

1. az árverést levezető szervet vagy személyt, (a kiíró az árverés lebonyolítására más szervet vagy személyt is megbízhat),
   
2. a licit lépcsőt,
3. a kikiá ltási árat, egyéb ellenértéket és fizetési feltételeket.

23. A licit (árverés) kiírása
    • Az árverést felhívás közzétételével kell kitűzni, amelyben fel kell tüntetni:
      

• az ingatlan esetében annak megnevezését, címét, fekvését, hrsz-át, alapterületét, közművesítettségét, egyéb fontosabb adatait,
• az ingóság esetében annak fontosabb adatait (műszaki állapot, stb.)
• az árverésen való részvétel feltételeit (pályázati biztosíték összege, megfizetésének ideje, módja),
• az ingatlan vagy ingóság megtekintési lehetőségét,
• az árverés helyét, idejét,
• a licitlépcső összegét,
• a kikiáltási árat, egyéb ellenértéket és fizetési feltételeket.

• A felhívást legalább a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláin, Sajószentpéter Város honlapján, valamint a képviselő-testület egyedi döntése alapján megyei lapban, országos lapban is közzé kell tenni.
  

24. A licit (árverés) lefolytatása

• A levezető ellenőrzi az árverésen megjelentek körét és a részvétel jogosultságát.
  

• Az árverésen az vehet részt, aki a felhívásban megjelölt időben és helyen jelentkezett és nyilatkozik arról, hogy legalább a kikiáltási ár erejéig rendelkezik a felhívásban szereplő ellenértékkel, az ott megjelölt módon és időben a pályázati biztosítékot befizette.
  

• Árverezni személyesen vagy meghatalmazott útján lehet.
  

• A levezető ismerteti az árverés szabályait és a kikiáltott ingatlan vagy ingóság fontosabb adatait.
  

• A levezető közli az árverés megkezdését és a kikiáltási árat.
  

• Az árverésen az érvényes jelentkezést benyújtottak mindvégig részt vehetnek és ajánlatot tehetnek.
  

• Az árverés nyertese az, aki a legmagasabb összegű ajánlatot elsőként teszi meg.
  

• A levezető kihirdeti az árverés végeredményét.
  

• A sikertelen résztvevőknek a befizetett pályázati biztosíték összege visszafizetésre kerül az árveréstől számított 30 napon belül.

• A jelenléti ívet a licittárgyalás valamennyi résztvevője köteles aláírni.
  

25. Szerződéskötés

• A nyertes ajánlattevő az árverés napjától, illetve ha telekkialakítása szükséges, akkor a Földhivatali bejegyzéstől, engedélyezéstől számított 15 napon belül köteles a szerződést megkötni, adás-vétel esetén a vételár egyidejű megfizetése mellett. Amennyiben a nyertes fél a vételárat banki kölcsön útján kívánja megfizetni, úgy az adás-vételi szerződés megkötésére 15 nap, míg a vételár megfizetésére 60 nap áll rendelkezésre.
  

• Amennyiben 15 napon belül a szerződés a nyertesnek felróható okból nem kerül megkötésre, vagy értékesítés esetén a vételárat a megadott határidőre nem fizeti meg, úgy a második legmagasabb ajánlatot tevő lép a nyertes helyébe, illetve vele köthető meg a szerződés az általa tett ajánlatnak megfelelően.
  

• Amennyiben mindkét, az előző pont szerinti ajánlattevő visszalép, úgy az ingatlant vagy ingóságot újra meg kell hirdetni, a licitet (árvetést) meg kell ismételni.