Sajószentpéter Városi Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2017. (XII. 19.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2018. 01. 01- 2018. 05. 29Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2017.(XII.19.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Sajószentpéter Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörben eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész, a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala valamint a Sajószentpéter Városi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2017. (V.2.) önkormányzati rendelet 3. melléklet 2. b) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Jogi és Ügyrendi Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet célja, hatálya, alkalmazása
1. § (1) E rendelet célja Sajószentpéter város sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása, a helyi építészeti örökség védelmének meghatározásával, a védetté nyilvánítás, a védelem megszüntetés szabályozásával, a településképi szempontból meghatározó területek és a településképi követelmények meghatározásával, a település területén elhelyezhető reklámhordozók számának, formai feltételeinek, elhelyezésük módjának meghatározásával, a településkép védelmét elősegítő szakmai konzultációval, valamint a településképi követelmények megvalósítását biztosító sajátos jogintézmények és a településkép érvényesítő eszközök szabályozásával, valamint a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
(2) A helyi védelem célja Sajószentpéter város településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség védelme, jellegzetes karakterének megóvása a jelen és a jövő nemzedékek számára, a helyi védelem alatt álló építészeti örökség fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása, valamint a védett építészeti örökség veszélyeztetésének, megrongálásának, megsemmisítésének megakadályozása.
(3) A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja azon terület-egységek lehatárolása, amelyek az épített környezet összefüggő, vagy azonos építészeti karakterű részeire, valamint olyan térre, utcára, utcaszakaszra terjednek ki, amelyek a jellegzetes településszerkezet történelmi folyamatosságát dokumentálják, vagy ahol a település és a környék arculatát meghatározó építmények együttest alkotnak.
(4) A rendelet hatálya Sajószentpéter város teljes közigazgatási területére terjed ki.
(5) E rendeletben foglaltakat a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. tv (a továbbiakban: Tvtv.), a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (Xl.8.) Kormányrendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) előírásaival, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017 (IV. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rr.), az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásaival, valamint a hatályos településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. áttört kerítés: olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg és a lábazatmagasság legfeljebb 60 cm ;
2. cégér: a Kormányrendelet 1. § 1b.pontjában meghatározott fogalom;
3. cégjelzés: cégér, cégtábla, címtábla, cégfelirat, felíró tábla összefoglaló megnevezése;
4. cégtábla, címtábla, cégfelirat: a vállalkozás közterület felőli homlokzatán megjelenő az adott rendeltetési egység funkcióját, az ott folytatott tevékenység megnevezését, egyéb adatait feltüntető tábla, felirat;
5. CityLight formátumú eszköz: olyan függőleges elhelyezésű berendezés, amelynek mérete hozzávetőlegesen 118 cm x 175 cm és hozzávetőlegesen 2 négyzetméter látható, papíralapú reklámközzétételre alkalmas felülettel vagy 72” -90” képátlójú, 16:9 arányú, álló helyzetű digitális kijelzővel rendelkezik;
6. CityBoard formátumú eszköz: olyan 2,5 métertől 3,5 méter magasságú két lábon álló berendezés, amelynek mérete 7- 9 négyzetméter , látható, papír- (vagy fólia-) alapú, nem ragasztott, hátulról megvilágított reklámközzétételre alkalmas, hátsó fényforrás által megvilágított felülettel, vagy ilyen méretű digitális kijelzővel rendelkezik;
7. egyéb műszaki berendezés: a Kormányrendelet 1. § 1c. pontjában meghatározott fogalom;
8. építési reklámháló: a Rr. 1. § 19. pontja szerinti berendezés;
9. értékvizsgálat: a helyi védelem alá helyezést megalapozó, szakember által készített történeti, esztétikai, műszaki, természetföldrajzi, biológiai vizsgálati munkarész;
10. felíró tábla: kereskedelmi, vendéglátó üzlet információs táblája, jellemzően a napi kínálat feltüntetésére szolgál;
11. funkcionális célokat szolgáló utcabútor: olyan utasváró, kioszk és információs vagy más célú berendezés, amely létesítésének célját tekintve elsődlegesen nem reklámközzétételre, hanem az adott területen ténylegesen felmerülő, a berendezés funkciójából adódó lakossági igények kielégítésére szolgál;
12. helyi védelem alatt álló egyedi érték: az önkormányzat által helyi védetté nyilvánított helyi jelentőséggel bíró épület, építmény, amely a hagyományos településkép és jellemző karakter megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, művészeti, valamint ipartörténeti szempontból, vagy a használati mód szempontjából jelentős alkotás, valamint a helyi védetté nyilvánított fa, facsoport. A védett épület, építmény fogalmába beletartozik annak minden alkotórésze, ideértve a kiegészítő, díszítő elemeket is;
13. illeszkedés elve: a meglévő szomszédos épületek, építmények arányrendszerét, karakterét, anyaghasználatát és színezését szem előtt tartó követelmény;
14. információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó, valamint a CityLight formátumú eszköz és CityBoard formátumú eszköz;
15. kioszk: az Rr 1. § 5. pontjában meghatározott fogalom
16. közművelődési célú hirdetőoszlop: az Rr. 1. § 6. pontjában meghatározott hirdetőoszlop;
17. látványterv: a tervezési terület környezetének jelenlegi és a tervezett - a beillesztett építményt tartalmazó - képét több nézőpontból bemutató rajz,
18. manzárdtető: egy meredekebb, s felette egy laposabb hajlású síkkal létrehozott tető;
19. önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;
20. pasztellszínek: kis telítettségű színek, melyek között nincsenek mesterséges árnyalatok, neonszínek, inkább meleg árnyalatok, mint a bézs, narancs, sárga, barna, vörös árnyalatai;
21. plakát: a Tvtv. 11/F. § 2. pontjában meghatározott fogalom;
22. reklámhordozó: a Tvtv. 11/F. § 4. pontjában meghatározott fogalom;
23. természetes színek a tetőn: barna, vörös, antracit és árnyalatai;
24. településképi jelentőségű útvonalak, közterületek: a településképi jelentőségű útvonalak, közterületek utcakép-védelmi meghatározó területe az épített környezet olyan összefüggő részére, a város azon útvonalaira és közterületeire terjed ki, ahol az egyes épületek, építmények városképi megjelenéséhez a városi arculat szempontjából kiemelt városi érdek fűződik;
25. utasváró: az Rr. 1. § 18. pontjában meghatározott fogalom,
26. utcabútor: az Rr. 1. § 19. pontjában meghatározott fogalom,
27. védett műtárgy: az önkormányzat által helyi védetté nyilvánított műszaki alkotás, műtárgy, pl. az emlékmű, szobor, síremlék, utcabútorzat, díszkút, kerítés, híd, torony.
A HELYI VÉDELEM
3. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek
3. § (1) A helyi védelem feladata a védelmet igénylő építészeti örökség meghatározása, dokumentálása, védetté nyilvánítása, nyilvántartása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése.
(2) A helyi egyedi védelem alatt álló építmények megóvásának, fenntartásának, helyreállításának, vagy visszaállításának, jó-karbantartásának biztosítását a következők szerint kell elősegíteni:
a) a helyi építészeti értékek bemutatásával, népszerűsítésével, programok szervezésével,
b) a pályázat útján elnyerhető önkormányzati támogatással,
c) szakmai tanácsadással.
(3) A helyi védelem alatt álló értékek fennmaradásának, megőrzésének módja elsődlegesen a rendeltetésnek megfelelő használat.
4. Helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűnése
4. § (1) A védelem alá helyezést, vagy a védelem megszűntetését írásban vagy az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton (a továbbiakban együtt: írásban) bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kezdeményezheti a polgármesternél.
(2) A helyi védelemre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védendő érték megnevezését, területi javaslat esetén egyértelmű körülhatárolását,
b) azonosító adatokat (területhatár, utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, vagy telekrész, emelet, ajtó),
c) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot és annak indokolását,
d) fotódokumentációt a védendő értékről és környezetéről,
e) a Kormányrendelet által meghatározott értékvizsgálatot,
f) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét,
g) megszüntetésre vonatkozó kérelem esetén az a), b), d) f) pont alatti munkarészeket, valamint részletes indokolást.
(3) Amennyiben a kezdeményezés hiánypótlásra szorul és azt a polgármester erre vonatkozó felhívása ellenére 15 napon belül a kezdeményező nem egészíti ki, a javaslatot a polgármester érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
(4) A helyi védelemmel kapcsolatos kezdeményezést a főépítész készíti elő döntésre a képviselő-testület számára.
(5) A helyi védelem alá helyezés vagy annak megszüntetése iránti eljárás megindításáról az önkormányzat honlapján 30 napon belül tájékoztatást kell közzétenni, továbbá írásban értesíteni kell az érintett ingatlanok tulajdonosait az alábbiak szerint:
a) 25-nél nem több tulajdonos esetén valamennyi tulajdonost hivatalos levél útján,
b) 25-nél több tulajdonos esetén a védelemre javasolt ingatlan helyszínén – több lépcsőház esetén minden lépcsőházban – történő kifüggesztéssel.
(6) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek.
5. § (1) A helyi védelemmel kapcsolatos kezdeményezést a polgármester terjeszti elő indokolással a képviselő-testület részére, ismertetve a közzétételre érkezett észrevételeket. A védendő értékről készült dokumentáció (leírás, rajz, fotók) és az értékvizsgálat az előterjesztés melléklete.
(2) A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről írásban értesíteni kell a (3) bekezdésben meghatározott érdekelteket, az illetékes állami főépítészt, földhivatalt, az építésügyi hatóságot, valamint a közműszolgáltatókat. A döntésről Sajószentpéter Városi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) honlapján a döntés napjától számított 30 napon belül tájékoztatást kell közzétenni. Az ingatlan használójának értesítése a tulajdonos útján történik. Az ingatlantulajdonosok, illetve használók a közös képviselő útján is értesíthetők.
(3) A helyi védelem alá helyezési, vagy megszüntetési eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:
a) a javaslattal érintett ingatlan tulajdonosát,
b) műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,
c) a kezdeményezőt,
d) az illetékes építésügyi hatóságot.
6. § (1) A helyi védett értékekről az Önkormányzat nyilvántartást vezet, melyet a település honlapján közzétesz. A nyilvántartás tartalmazza:
a) a védett érték megnevezését;
b) a védett érték védelmi nyilvántartási számát;
c) a védett érték azonosító adatait (alkotó megnevezése);
d) a védelem típusát;
e) a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, (helyrajzi szám, utca, házszám, épület, emelet, ajtó, helyszínrajz);
f) a védett érték fotóját;
f) a védelem rövid indokolását az értékvizsgálat alapján;
g) a védett érték helyreállítására vonatkozó szakmai javaslatot;
h) a védett értékkel kapcsolatos intézkedéseket (tulajdoni lapon jogi jelleg feltüntetése, törlése).
(2) Helyi védelem megszűntetésére a védett érték megsemmisülése, műszaki indokok alapján, életveszély‐elhárítása miatt, a védett elem országos védelmi kategóriába történő beemelése miatt, vagy jelentős települési érdekből kerülhet sor, ha a helyi védett elem teljes körű műszaki felmérése (alaprajzok, metszetek, homlokzatok, fényképes dokumentálás) megtörtént.
5. A helyi egyedi védelem meghatározása
7. § (1) A helyi egyedi védelem az építmény egészére, az építmény részletére, az alkalmazott anyaghasználatra, a tömegformálásra, a homlokzati kialakításra, a táj‐ és kertépítészeti alkotásra, az egyedi tájértékre, a növényzetre és képzőművészeti alkotásra terjedhet ki.
(2) Az Önkormányzat helyi egyedi védelem alá helyezi a rendelet 1. mellékletében meghatározott értékeket.
6. A helyi egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
8. § (1) Az egyedi védelem alatt álló helyi építészeti örökség mindenkori tulajdonosát az alábbi kötelezettségek terhelik:
a) a védett elem, elemrészlet használata nem veszélyeztetheti az örökség fennmaradását;
b) gondoskodni kell a védett építmény, műalkotás állapotának, építési tevékenység során karakterének megőrzéséről, anyag‐ és színhasználatában a védett állapot megtartásáról.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
7. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
9. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek jegyzékét a 2. melléklet tartalmazza.
(2) A településképi szempontból meghatározó terület művi elemekkel érintett részén a homlokzatok, az épülettömegek, a kerítések, a közterületek növényzetének, utcabútorainak összhangját, a színezés egymáshoz való illeszkedését kell támogatni.
(3) A településképi szempontból meghatározó terület táji, természeti elemekkel érintett részén a tájkarakter megőrzését, a kilátás védelem figyelembe vételét, az építmények környezetükkel összhangban lévő elhelyezését, anyaghasználatát, színezését kell támogatni.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
8. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények
10. § A település teljes területére vonatkozó általános építészeti követelmények:
a) a homlokzatképzésnél nem alkalmazhatók az erős, élénk, kontrasztos színű anyagok, az ipari terület, kereskedelmi-szolgáltató terület kivételével a település történelmi anyaghasználatától idegen homlokzat elemek;
b) a tetőszerkezet héjazatképzésénél nem alkalmazható az azbeszt-cement pala, a műanyag és a gyorsan korrodálódó fémlemez;
c) a közterületre kihatóan nem alkalmazható a hideg fehér, 500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fényű, 3000K feletti színhőmérsékletű kültéri világítás, az egyenetlen, magas intenzitású világítás;
d) rekonstrukció során eltérő építészeti megjelenés és színhasználat nem valósítható meg;
e) a beépítésre nem szánt területeken elhelyezhető építmények anyaghasználata és színezése környezet-és természetvédelmi szempontokat nem sérthet, élénk színek nem alkalmazhatók.
9. A településképi szempontból meghatározó területek művi elemekkel érintett részére vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
11. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek művi elemekkel érintett részére vonatkozó területi építészeti követelmények:
a) ikres beépítési módnál a már kialakult épület ikerpárokkal összhangban álló épületet kell elhelyezni;
b) legfeljebb 180 cm magas áttört kerítést kell építeni, de a 2. mellékletben meghatározott áthaladási útvonalak mentén a forgalmi terhelés okozta zaj és por mérséklése érdekében tömör kerítés is létesíthető;
d) újonnan kijelölt garázstelepek esetében garázsokat önállóan nem lehet elhelyezni;
e) a csoportos garázsépítés esetén 6-10 egységű blokkot kell kialakítani, egységes szerkezetben, egységes megjelenéssel;
f) magastető építése esetén kizárólag a homlokzattal egybeépített, a homlokzatszélesség 1/3 részét meg nem haladó tetőfelépítmény kell létesíteni, melynek magassága nem haladhatja meg az emeletmagasság mértékét, hajlásszöge a 45°-ot;
(2) A településképi szempontból meghatározó területek művi elemekkel érintett részére vonatkozó egyedi építészeti követelmények:
a) építészeti minőséget tükröző, funkciójával összhangot mutató tömegképzés és díszítésében egyszerűségre törekvő, pasztellszíneket vagy fehér színt alkalmazó homlokzat alakítható ki;
b) önálló álló tetőablak és manzárdtető nem létesíthető;
c) zöldfelület kialakításánál a táji jellegzetességet, termőhelyi adottságokat figyelembe vevő, nem allergén és nem invazív és közterületen, utcaszakaszonként egységes megjelenésű növényfajta telepíthető.
10. A településképi szempontból meghatározó területek táji, természeti elemekkel érintett részére vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
12. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek táji, természeti elemekkel érintett részére vonatkozó területi építészeti követelmény, hogy a beépítésnél a tájba‐simulásra legalkalmasabb helyet elfoglaló épületet, az épületek, építmények összhangjára ügyelő kerti építményeket, műtárgyakat és áttört kerítést, vagy sövényt kell létesíteni elsősorban természetes anyagok alkalmazásával.
(2) A településképi szempontból meghatározó területek táji, természeti elemekkel érintett részére vonatkozó egyedi építészeti követelmény, hogy építészeti minőséget tükröző, funkciójával összhangban lévő tömegű, díszítésében egyszerűségre törekvő, pasztellszíneket, vagy fehér színt alkalmazó homlokzatú épület alakítható ki.
(3) A zöldfelületek kialakításánál követelmény, hogy az épületek, vagy tartózkodási helyek árnyékolására alkalmas, a táji jellegzetességet, termőhelyi adottságokat visszatükröző, közterületen, utcaszakaszonként egységes megjelenésre törekvő, nem allergén növényzet telepíthető.
(4) A közterületi zöldfelületen elhelyezhető kerti építmények és burkolatok kialakításánál követelmény, hogy egységes arculatú, a táji látványt előtérbe helyező, valamint építészeti és tájépítészi igényt kielégítő legyen.
(5) A sajátos építményfajták elhelyezésénél – a honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű építmények kivételével – a meglévő vonalas infrastruktúra elemek területét, szerkezeteit kell igénybe venni, az antennák és a légkondicionáló kültéri egységek közterület felőli homlokzatra rögzítését el kell kerülni.
11. A helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökség területére vonatkozó építészeti követelmények
13. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökség területére vonatkozó egyedi építészeti követelmény, hogy építészeti minőséget tükröző, funkciójával összhangot mutató tömegképzést és díszítésében egyszerűségre törekvő, pasztellszíneket, vagy fehér színt alkalmazó homlokzatot kell kialakítani.
(2) A helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökség területén lévő védett épületek átépítésénél a
a) karaktert megtartó,
b) arányrendszert megőrző,
c) új elemeiben a régihez illeszkedő,
d) esztétikát, minőséget hozó, valamint
e) építészeti értéket teremtő
követelményeknek együttesen eleget kell tenni.
(3) A helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökség területén lévő sajátos építmények, műtárgyak, egyéb műszaki berendezések anyaghasználatánál:
a) időtálló;
b) minőségi;
c) környezetében alkalmazott anyagokhoz illeszkedő;
d) élénk színeket kerülő;
e) a település karakterével összhangban lévő
anyagokat lehet alkalmazni.
12. A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
14. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére alkalmas területek:
a) gazdasági (kereskedelmi, szolgáltató, ipari) területek;
b) különleges területek közül a sajátos használatuk alapján erre alkalmas területek;
c) közlekedési és közműterületek;
d) különleges beépítésre nem szánt területek közül a sajátos használatuk alapján erre alkalmas területek.
(2) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmas területek:
a) a településképi szempontból meghatározó területek
b) lakó (nagyvárosias, kisvárosias, kertvárosias, falusias) területek;
c) vegyes (településközpont, intézményi) területek;
d) az (1) bekezdés b) pontba nem sorolható különleges területek;
e) zöldterületek;
f) erdő (védelmi, gazdasági, közjóléti) területek;
g) vízgazdálkodási területek;
h) természet-közeli területek;
i) műemléki környezet;
j) régészeti területek;
k) az (1) bekezdés d) pontba nem sorolható különleges beépítésre nem szánt területek.
13. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
15. § (1) Az egyéb műszaki berendezés a szükséges legkisebb tömegű, a funkcióhoz igazodó, a településképet nem rontó módon és lehetőleg növényzettel takarva alakítható ki.
(2) Az egyéb műszaki berendezések létesítésénél kizárólag nem rozsdásodó, minőséget képviselő, könnyen karbantartható, az épület, építmény megjelenését kedvezőtlenül nem befolyásoló anyag használható.
A REKLÁMOK, REKLÁMHORDOZÓK, CÉGJELZÉSEK ELHELYEZÉSE
14. Reklámok elhelyezésének általános szabályai közterületen és a közterületről látható magánterületen
16. § (1) Sajószentpéter város közigazgatási területén tiltott valamennyi e rendeletben, a településképről szóló törvényben, valamint annak felhatalmazása alapján kiadott, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben tiltott vagy nem szabályozott reklám közzététele.
(2) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.
(3) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el.
(4) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.
(5) Az utcabútorok közül az utasvárótól, a kioszktól, a közművelődési hirdetőoszloptól és információs célú berendezéstől számítva egy adott útszakasz menetirány szerinti azonos oldalán ötven méteren belül további reklámhordozó nem helyezhető el. A tilalom nem vonatkozik a reklámközzétételre nem használt információs célú berendezésekre, funkcionális célú utcabútorokra, közérdekű reklámfelületre, továbbá az építési reklámhálóra.
(6) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.
(7) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.
(8) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.
15. Reklám közzététele a településszerkezeti terv alapján meghatározott területen
17. § (1) A település területén a Tvtv. 1. mellékletében meghatározott a településkép védelme szempontjából kiemelt területekre vonatkozó rendelkezések, valamint az Rr. 1. és 2. mellékletében meghatározott rendelkezések figyelembevételével reklám közzététele, illetve reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése kizárólag utcabútor alkalmazásával lehetséges.
(2) Nem helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés a helyi területi védelem alatt álló területeken.
16. A funkcionális célokat szolgáló utcabútorokra vonatkozó szabályok
18. § (1) A település területén kizárólag olyan funkcionális célokat szolgáló utcabútor helyezhető el, amelynek kialakítása a településképi megjelenést hátrányosan nem befolyásolja.
(2) A település területén létesített funkcionális célú utcabútor esetén kizárólag az utcabútor felülete vehető igénybe reklámközzététel céljából.
(3) A funkcionális célú utcabútoron reklámhordozót tartó berendezés – az utasváróban és a kioszkon elhelyezett CityLight formátumú eszköz kivételével – nem helyezhető el.
(4) A funkcionális célokat szolgáló utcabútorként létesített információs célú berendezés reklámközzétételre alkalmas felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám. A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés esetén, amelynek egész felülete hasznosítható reklámcélra.
17. Egyes utcabútorok elhelyezésére vonatkozó különleges szabályok
19. § (1) A település területén legfeljebb10 darab közművelődési célú hirdetőoszlop létesíthető. Közművelődési célú hirdetőoszlop reklám közzétételére igénybe vehető felülete a tizenkét négyzetmétert nem haladhatja meg.
(2) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:
a) az önkormányzat működési körébe tartozó információk;
b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;
c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;
d) idegenforgalmi és közlekedési információk;
e) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk;
f) további, gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információk.
(3) Az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmada a (2) bekezdés szerinti közérdekű információt kell tartalmazzon.
(4) A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés. A közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés egész felülete hasznosítható reklámcélra.
18. Reklámhordozóra, reklámhordozó berendezésekre vonatkozó követelmények
20. § (1) Közterületen reklám, illetve plakát reklámhordozón
a) horganyozott és szinterezett acélból, vagy szinterezett alumíniumból készült eszközön;
b) plexi vagy biztonsági üveg mögött;
c) hátsó fényforrás által megvilágított eszközben;
d) állandó és változó tartalmat is megjelenítő eszközön;
helyezhető el.
(2) A közérdekű reklámfelület, az utasváró és a kioszk kivételével a reklám elhelyezésére szolgáló reklámhordozón kialakítható reklámfelület legalább egyharmadán az Önkormányzat az információs célú berendezésekre megállapított információk közzétételére jogosult.
19. Közművelődési célú hirdetőoszlop létesítése
21. § (1) Sajószentpéter közigazgatási területén a Sajószentpéteri Kulturális és Sportközpont közművelődési intézmény jogosult közművelődési célú hirdetőoszlop használatára.
(2) A közművelődési intézmény településképi bejelentési eljárásban kezdeményezheti a közművelődési hirdetőoszlop létesítését.
20. Eltérés a reklámok elhelyezésére vonatkozó szabályoktól
22. § (1) A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évente tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.
(2) A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.
(3) A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.
23. § (1) A polgármester – településképi bejelentési eljárásban - az építési tevékenység építési naplóval igazolt megkezdésétől számított az építési tevékenység időtartamára, de legfeljebb 1 évre építési reklámháló kihelyezését engedélyezheti.
(2) A polgármester kivételesen, különösen az építési tevékenység folytán a településkép várható javulására tekintettel az (1) bekezdés szerinti határidőt legfeljebb egy alkalommal 3 hónapra meghosszabbíthatja, amennyiben a kérelmező a kérelmet az (1) bekezdés szerinti időtartam lejártát megelőző 30 nappal benyújtja.
(3) Egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el.
21. A cégjelzésekre vonatkozó településképi követelmények
24. § (1) A cégjelzések legyenek összhangban az épület építészeti karakterével, formáját és anyagát egységesen kell kialakítani épületdíszítő tagozatot nem takarhatnak el, a faltest eredeti állapotát meg kell őrizni, meglévő kváder, vakolat, burkolat, épület díszítő tagozat nem bontható el.
(2) A cégjelzéseken alkalmazott betűk maximális méretét a homlokzat arányai határozzák meg.
(3) A cégérekre vonatkozó előírások:
a) csak a fal síkjára merőlegesen helyezhető el;
b) vállalkozásonként legfeljebb 1 darab helyezhető el, kivéve a sarok helyiség esetét, amikor a két érintett utca felől egy-egy helyezhető el;
c) felülete a 0,75 m2–t nem haladhatja meg, amely cégér esetében a tartószerkezetet is magában foglaló terület mérete;
d) a gyalogos közlekedési űrszelvény rendeltetésszerű használatát nem akadályozhatja, a gyalogosok közlekedését nem zavarhatja, biztonságát nem veszélyeztetheti, elhelyezése a földszinti osztópárkány alatt, de minimum 2,50 méteres magasságban lehetséges;
e) homlokzatonként az elhelyezési magasság, a betűnagyság és a színvilág tekintetében egymáshoz illeszkedően alakítandók ki, figyelembe véve az épület homlokzati kialakítását;
f) még részben sem takarhatja az épület, épületegyüttes nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját, és egyéb meghatározó építészeti elemét;
g) az önálló világító betűkkel megvalósuló cégér kialakításánál a kábeleket a falon belül, vagy takartan kell vezetni.
(4) Cégtáblára, címtáblára, cégfeliratra, vonatkozó előírások:
a) elhelyezése a földszinti portál részeként, vagy a földszinti portál felett, az osztópárkány alatti sávban, de legfeljebb 5 méteres magasságban, a homlokzat tagozataihoz és arányaihoz illeszkedően történhet;
b) amennyiben az épület földszintjén, illetve az első emeletén olyan kereskedelmi-, szolgáltató- vagy vendéglátó egység létesül, melynek bejárata a közterületről közvetlenül nem látható, az épület földszintjének közterületről látható felületén kihelyezhetők ezen rendeltetési egységek cég- és címtáblái is;
c) rendeltetési egységenként legfeljebb 1 darab helyezhető el;
d) vízszintes cégtábla és reklámtábla mérete nem haladhatja meg az üzlet homlokzati felületének 10 %-át;
(5) Felíró táblára vonatkozó előírások:
a) felíró tábla elhelyezésére a bejárat melletti faltestek vehetők figyelembe;
b) felülete a 0,75 m2–t nem haladhatja meg, amely felíró tábla esetében a tartószerkezetet is magában foglaló terület méret;
c) rendeltetési egységenként legfeljebb 2 darab helyezhető el.
(6) A cégjelzés csak a tevékenység folytatásának idejére helyezhető el, illetve létesíthető. A tevékenység megszűnésével egyidejűleg a tevékenységet korábban folytató kártalanítási igény nélkül köteles azt eltávolítani.
SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
22. Rendelkezés a szakmai konzultációról
25. § (1) Az önkormányzat kérelemre a településképi követelményekről, a (4) bekezdés szerinti hiánytalan tervdokumentációval benyújtott kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül szakmai konzultációt biztosít.
(2) Nem építési engedélyköteles lakóépület építése és bővítése esetén, valamint az eljárás során történő tervmódosítás esetén a szakmai konzultáció igénybevétele a településkép védelme szempontjából meghatározó területek közül az áthaladási szempontból meghatározó, valamint a történelmi és pincés területeken, az egyszerű bejelentést megelőzően kötelező.
(3) A szakmai konzultációt írásban vagy az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton ( a továbbiakban együtt: írásban) kell kérelmezni, a kérelmező lehet az ingatlantulajdonos, az építtető, a tervező.
(4) Az (1) bekezdés szerinti kérelemhez minden esetben mellékelni kell a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti műszaki tervet (továbbiakban: tervdokumentáció), amely a következőket tartalmazza:
a) a tervdokumentáció benyújtójának neve, címe, telefonszáma, e-mail címe;
b) tervező neve, elnevezése, címe, székhelye, tervezési jogosultság megnevezése, és az igazoló okirat száma, telefonszáma, e-mail címe;
c) műszaki leírás;
d) tető-felülnézeti helyszínrajz (jelenlegi és tervezett állapot, a Balti tenger feletti magasság meghatározásával):
da) a tervezéssel érintett, valamint a szomszédos telkeken álló építmények;
db) a terepviszonyok és a be nem épített területek kialakításának ábrázolásával;
dc) közterületi kapcsolatokat: úttest, járda,
dd) építési hely, amennyiben szükséges a szomszédos ingatlanokét is;
g) valamennyi homlokzat az eredeti és a tervezett terep ábrázolásával;
h) utcakép, ha a tervezett építmény az utcaképben megjelenik;
(5) Az (1) bekezdés szerinti hiánytalan tervdokumentációval benyújtott kérelem tekinthető a szakmai konzultációra vonatkozó kérelemnek.
26. § (1) A szakmai konzultáció lefolytatható írásban és személyesen.
(2) Írásban történő szakmai konzultáció esetén a főépítész az írásban rögzített javaslatait és nyilatkozatait a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül megküldi kérelmező részére, melynek melléklete a benyújtott tervdokumentáció.
(3) Személyesen történő szakmai konzultáció esetén a főépítész emlékeztetőben rögzíti javaslatait és nyilatkozatait, melyet a konzultáció időpontjától számított 8 napon belül megküld kérelmező részére, melynek melléklete a benyújtott tervdokumentáció.
TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS
23. A településképi véleményezési eljárással érintett építmények köre
27. § (1) A polgármester településképi véleményezési eljárást folytat le - a (3) és (5) bekezdésében foglalt területekre és építési munkákra vonatkozóan - új építmény építésére, meglévő építmény beépített szintterület növekedését eredményező bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokat megelőzően.
(2) Településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni homlokzati változással nem járó, kizárólag belső átalakítási munkákra vonatkozó, engedélyköteles építési tevékenységek esetén.
(3) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni a település településképi szempontból meghatározó területein lévő ingatlanokon tervezett, jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkák építésének, fennmaradásának engedélyezése esetén.
(4) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni továbbá – az ingatlan építési övezeti besorolásától függetlenül –
a) a 9,00 m-es építménymagasságú, illetve az F+2 szintes vagy azoknál magasabb új építmények, valamint az ilyen magasságot eredményező emelet-ráépítések, tetőtér beépítések,
b) valamennyi 300 m2 bruttó szintterületet meghaladó földszintes, valamint 1000 m2 bruttó szintterületet meghaladó többszintes új építmény,
c) a b) pontban szereplő nagyságrendeket meghaladó meglévő építmény rendeltetését – a működést és a környező beépítéshez való viszonyt – megváltoztató,
d) nettó 20,0 m2 alapterületet az építési tevékenységet követően meghaladó méretű közterületről látszó kereskedelmi, szolgáltató, illetve vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése esetén;
e) önálló reklámtartó építmény építése, meglévő bővítése vagy megváltoztatása esetén, amennyiben annak mérete az építési tevékenység után meghaladja
ea) beépítésre nem szánt területen a 9,0 m ,
eb) beépítésre szánt területen a 4,5 m magasságot;
f) helyi építészeti értékvédelem alatt álló építményt érintő, valamint
g) a köztéri műalkotások környezetalakítására vonatkozó, jogszabály alapján építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban.
24. A településképi véleményezési eljárás részletes szabályai
28. § (1) A településképi véleményezési eljárás az építtető, illetve az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa kérelmére indul. A kérelmet a polgármesterhez a Kormányrendeletben meghatározott tartalommal és formában írásban vagy az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton kell benyújtani.
(2) A polgármester a településképi véleményét a települési főépítész szakmai véleményére alapozza.
(3) A településképi véleményhez csatolni kell a főépítészi szakmai véleményt, melynek tartalmaznia kell a vélemény részletes indokolását.
29. § (1) A véleményezési eljárás során a Kormányrendeletben meghatározott szempontokon túl vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció:
a) megfelel-e a településrendezési eszközben foglalt kötelező előírásoknak,
b) figyelembe veszi-e a beépítési előírásban szereplő további - a (város)építészeti illeszkedésre vonatkozó - javaslatokat, illetve hogy a településrendezési eszköz irányadó szabályozásától, valamint a javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést , illetve településképi megjelenést eredményez-e.
(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell:
a) a beépítés módja – a (4) bekezdés a) pontjában foglaltakon túl megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
c) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve építmények kilátását,
d) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve meglévő építmények bővítésénél
da) biztosított lesz‐e, vagy marad‐e az előírásoknak, illetve az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága;
db) a beépítés javasolt sorrendje megfelel‐e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.
(3) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,
b) a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
c) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám - és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására,
d) a terv városképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá hogy
e) a tetőzet kialakítása - különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.
(4) A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy
a) a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint alaprajzi kialakítása, illetve ebből eredő használata
aa) korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát,
ab) korlátozza, illetve zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,
ac) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét, illetve ebből eredően
ad) a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló - a közterületet érintő –
beavatkozásokra,
b) az esetleg a közterület fölé benyúló építmény-részek, illetve szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve a telepítendő fákra, fasorokra.
(5) A polgármester a településképi véleményezési eljárást a Kormányrendeletben meghatározottak szerint folytatja le.
TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS
25. A településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre
30. § (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le:
a) az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység kivételével az építésügyi és építés-felügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) kormányrendelet 1. számú mellékletében felsorolt, építési engedély nélkül végezhető, közterületről látható építési tevékenység;
b) építmények rendeltetésének - egészben vagy részben történő - megváltoztatása,
c) reklámok és reklámhordozók, cégjelzések elhelyezése
d) az építésügyi hatósági engedélyhez kötött, de a jogerős engedélytől eltérően megvalósuló - az eltérést illetően építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött - építési munkák esetén.
(2) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni:
a) az (1) bekezdés a), b) és d) pontja tekintetében a település településképi szempontból meghatározó területein,
b) az (1) bekezdés c) pontja tekintetében a település teljes közigazgatási területén.
(3) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, valamint az önálló rendeltetési egységek számának változásakor, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználat
a) telepengedélyezési eljárás lefolytatását teszi szükségessé,
b) a korábbi rendeltetéshez képest
ba) környezetvédelmi (elsősorban zaj-és légszennyezési) szempontból kedvezőtlenebb helyzetet teremthet,
bb) jelentősen megváltoztatja az ingatlan környezetében, vagy az ingatlanon belüli gépkocsi forgalmat, illetve,
bc) a jogszabályi előírásoknak megfelelően többlet-parkolóhelyek kialakítását, teszi szükségessé,
c) érinti a közterület kialakítását, a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet, valamint ha érinti a kapcsolódó közterület közúti vagy gyalogos, kerékpáros forgalmát.
(4) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni, továbbá minden olyan esetben, amikor településrendezési eszköz a rendeltetés-módosítást feltételekhez köti, vagy intézkedésre vonatkozó kötelezettséget ír elő.
(5) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben szereplő általános településképi követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél, valamint a cégjelzések, reklám- és hirdető-berendezések közül a következő esetekben:
a) az építmények homlokzatára, tetőfelületére, az építési telek kerítésére, kerítéskapujára vagy támfalára rögzített
aa) cégér, cég-és címtábla,
ab) egyedi tájékoztató tábla,
ac) kirakat kialakítása,
ad) reklám-felületet is tartalmazó előtető, napvédő ponyva elhelyezése,
b) az építmények homlokzatára, tetőfelületére, az építési telek kerítésére, kerítéskapujára vagy támfalára rögzített, az építési telek előkertjében álló cégjelzés, reklám- és hirdető berendezés elhelyezése;
c) közterületen vagy közhasználatra nyitva álló magánterületen reklám- és hirdető berendezés elhelyezése.
26. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai
31. § (1) A településképi bejelentési eljárás az építtető, illetve az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa kérelmére indul. A kérelmet a polgármesterhez a Kormányrendeletben meghatározott tartalommal és formában a 30. § (1) bekezdése szerinti építési tevékenység, megkezdése előtt 15 nappal kell írásban vagy az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton benyújtani.
(2) A dokumentációnak a bejelentés tárgyának megfelelően az alábbi munkarészeket kell tartalmazni:
a) a 30. § (1) bekezdés a) pontja szerinti építési tevékenység esetén
aa) műszaki leírást a telepítésről és az építészeti kialakításról,
ab) védett épület esetében értékvédelmi felmérési dokumentációt,
ac) helyszínrajzot a szomszédos építmények feltüntetésével,
ad) alaprajzokat,
ae) közterületről látszó homlokzatot,
b) a 30. § (1) bekezdés b) pontja szerinti rendeltetésmódosítás esetén
ba) műszaki leírást, mely ismerteti az új rendeltetésnek megfelelő (terület) használat, illetve technológia jellemzőit, a rendeltetés-módosítás következtében – a szomszédos és a környező ingatlanokat érintő – változásokat, hatásokat, továbbá a szükségessé váló járulékos beavatkozásokat,
bb) helyszínrajzot a szomszédos építmények és terepviszonyok feltüntetésével,
bc) alaprajzot, valamint
bd) homlokzatot vagy a közterületről látható felületek változtatását bemutató látványtervet, fotómontázst.
c) az 30. § (1) bekezdés c) pontja szerinti reklám, reklámhordozó elhelyezése esetén
ca) műszaki leírást,
cb) közterületi elhelyezés esetén M=1:500 méretarányú, a közmű-szolgáltatókkal dokumentáltan egyeztetett helyszínrajzot,
cc) a reklámhordozó elhelyezésének, illetve rögzítésének műszaki megoldását,
cd) építményre helyezendő reklámhordozó esetén az érintett felület egészét ábrázoló homlokzatot,
ce) látványtervet vagy fotómontázst.
(3) A polgármester a településképi bejelentési eljárást a Kormányrendeletben meghatározottak szerint folytatja le.
(4) A polgármester hatósági határozatát a települési főépítész szakmai véleményére alapozza.
(5) A bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy a tervezett építési tevékenység, vagy rendeltetésváltoztatás:
a) illeszkedik‐e a településképbe;
b) megfelel‐e a településképi követelményeknek; valamint
c) a tervezett reklámhordozó elhelyezése megfelel-e az a) és b) pontban foglaltaknak, valamint a reklám‐elhelyezési kormányrendeletben foglalt elhelyezési követelményeknek.
(6) A bejelentés tudomásulvételéről szóló határozat a kiadásától számított 1 évig érvényes.
(7) Amennyiben a településképi bejelentési eljárás lefolytatásához kötött tevékenység közterület-használati engedélyhez is kötött, a közterület-használati engedély kiadására csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a megengedő határozat birtokában és az abban meghatározott kikötések figyelembevételével kerülhet sor.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG
27. A településképi kötelezési eljárás
32. § (1) A polgármester a településkép védelme érdekében hivatalból, vagy kérelemre településképi kötelezési eljárást folytat le:
a) a településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása;
b) településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése vagy végre nem hajtása;
c) a településképi bejelentésben vagy döntésben meghatározottól eltérő tevékenység végzése;
d) településképi követelmények be nem tartása esetén.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogsértés vagy mulasztás esetén a polgármester településképi kötelezés formájában kötelezi az ingatlan tulajdonosát az érintett építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására és a jogszabálysértés megszüntetésére határidőt szab.
28. A településképi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke
33. § (1) A 32. § (2) bekezdése szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén a polgármester 10 000 forinttól 1 000 000 forintig terjedő településképi bírságot szabhat ki.
(2) A településképi bírság kiszabásánál a polgármester a következő szempontokat mérlegeli:
a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
d) a jogsértő állapot időtartamát,
e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.
(3) A kiszabott településképi bírságot az erről szóló döntés kézhezvételétől számított 30 napon belül kell az Önkormányzat erre a célra elkülönített számlaszámára befizetni.
(4) A településképi bírság megfizetése nem mentesíti a kötelezettet a jogsértő állapot megszüntetésének kötelezettsége alól.
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER
29. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése
34. § (1) A településképi követelmények alkalmazásának ösztönzése érdekében az önkormányzat:
a) anyagi támogatás nyújthat;
b) arculati verseny hirdethet meg, díjat tűzhet ki;
c) a Településképi Arculati Kézikönyv módosításánál, a jó példák közé beemelheti az érintett épületet, épületrészt.
(2) Az ösztönzési rendszer feltételeiről, a támogatási keretről a képviselő‐testület – a pénzügyi lehetőségek függvényében – az éves költségvetési rendeletben dönt.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
35. § (1) A rendelet 2018. január 1-jén lép hatályba és rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
(2) Hatályát veszti:
a) a településképi véleményezési eljárásról szóló 6/2013.(IV.25.) önkormányzati rendelet;
b) a településképi bejelentési eljárásról szóló 7/2013.(IV.25.) önkormányzati rendelet;
c) a településképi kötelezésről szóló 8/2013.(IV.25.) önkormányzati rendelet;
d) Sajószentpéter Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 18/2016. (VIII. 1.) önkormányzati rendelet 2. § (3) bekezdése;18. § (1) bekezdése; 19. § címéből a „városképi” szövegrész; 24. § (2) bekezdése; 29. § (2) bekezdése f) pontból fa), fb), fc) alpontok és h) pont; 58. § (6) bekezdése;1. és 2. függelék