Szirmabesenyő Nagyközség Önkormányzata a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. III. törvény 132. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások

1. § (1) Szirmabesenyő Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete ( a továbbiakban: Önkormányzat ) által nyújtott, szociális rászorultságtól függő támogatások az :

a) önkormányzati segély

b) közgyógyellátás.

(2) Az Önkormányzat az (1) bekezdésben meghatározott szociális hatáskörök gyakorlását a polgármesterre ruházza át.

2. Önkormányzati segély

2. § (1) Az Önkormányzat a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére eseti jelleggel önkormányzati segélyt nyújt.

(2) Az Önkormányzat a Szt. 7. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségének az étkezés és a szállás tekintetében a Gondozási Szolgálat szolgáltatásai útján tesz eleget, oly módon, hogy az étkeztetést az intézmény székhelyén biztosítja, a szállás biztosítása a Polgármesteri  Hivatal tulajdonát képező jármű igénybevételével történik, az arra rászorulónak az illetékességgel és hatáskörrel rendelkező hajléktalan szállásra történő szállításával.

3. § (1) Önkormányzati segélyben részesíthető az a személy, aki önmaga illetve családja átmeneti létfenntartásáról alkalmanként jelentkező többletkiadás miatt más módon nem tud gondoskodni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti elismert többletkiadások :

a) gyermek születése,

b.)*rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre nem jogosult, nappali tagozaton tanulói, hallgatói jogviszonyban álló személy tanévkezdési kiadása,

c) átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek családjával való magas kapcsolattartás elősegítése,

d) gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások,

e) legalább 5 napot elérő vagy meghaladó kórházi kezelés esetén felmerülő költségek,

f) eseti magas gyógyszerköltség,

g)*elemi kár esetén felmerülő költségek, amennyiben a kérelmező és családja által lakott ingatlan a káresemény következtében átmenetileg lakhatatlanná válik és kérelmező, illetve családtagja tulajdonában vagy használatában nincs más lakóingatlan.

h) temetési költségek.

(3) Önkormányzati segélyben az a személy részesíthető, aki önmaga illetve családja átmeneti létfenntartásáról az (1) bekezdés a-f) pontjában meghatározott, alkalmanként jelentkező többletkiadás miatt más módon nem tud gondoskodni és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, és nem rendelkezik az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonnal.

(4) Önkormányzati segélyben részesíthető az a személy, aki önmaga illetve családja átmeneti létfenntartásáról az (1) bekezdés g-h) pontjában meghatározott, alkalmanként jelentkező többletkiadás miatt más módon nem tud gondoskodni és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át.

(5) Az (1) bekezdés a), e.), f), g), és h.) pontjában foglalt esetekben az igényt a többletkiadást jelentő esemény igazolt bekövetkeztét követő harminc napon belül, az (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben pedig az Önkormányzat által közzétett időszakban lehet érvényesíteni. A határidők elmulasztása jogvesztő. Az (1) bekezdés c) és d) pontjában foglalt esetekben az igényt családgondozó jelzése alapján lehet érvényesíteni.

(6) A 3. § (2) bekezdése szerinti többletkiadások miatt nyújtott önkormányzati segély egyszeri összegét – az elemi kár esetére és a temetési költségekre nyújtott önkormányzati segély kivételével - a rászorultsághoz igazodóan maximum 6.000,- Ft-ig terjedő összegben lehet megállapítani.

(7) Önkormányzati segélyben eseti magas gyógyszerköltség címén az a személy részesíthető

aki nem jogosult közgyógyellátásra, és esetenkénti gyógyszerkiadása meghaladja a

10.000,- Ft összeget.

(8) Az elemi kár esetére megállapított önkormányzati segély egyszeri összegét a rászorultsághoz igazodóan maximum 100.000,- Ft-ig terjedő összegben lehet megállapítani.

(9) Elemi kár körébe tartozik az ár vagy belvíz, rendkívüli időjárás, vihar vagy tűz miatt bekövetkezett káresemény.

(10) A 3. § (2) bekezdés h.) pontja szerinti többletkiadások miatt nyújtott önkormányzati segély összege a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10 % - a. A polgármester félévente köteles beszerezni a segély mindenkori összegének alapjául szolgáló költségre vonatkozó adatot.

(11) A készpénzben megállapított önkormányzati segélyt a határozat jogerőre emelkedését követő nyolc napon belül a Szirmabesenyői Polgármesteri Hivatal Gazdálkodási Csoport házipénztárában veheti fel a jogosult, vagy kérelmére a segély összegét pénzintézeti folyószámlájára utalják.

3. Természetben nyújtott szociális ellátások

4. § (1) A Szt. 50. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a (2) bekezdésben szabályozott szociálisan rászorult személy is jogosult közgyógyellátásra.

(2) Szociálisan rászorult személynek kell tekinteni akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő személy esetében a 200 %-át nem éri el és a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 % - át.

4. Rendszeres szociális segély

5. § Az Szt. 37. § (1) bekezdés a-c) pontjában leírtakon túl az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján

a) foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultként egy éven belül két egymást követő foglalkozás-egészségügyi vizsgálat során alkalmatlan minősítést kap, vagy

b) pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége a közfoglalkoztatásban való részvételét akadályozza vagy kizárja és erről szakorvosi véleményt csatol, vagy

c) legalább 40 %-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, amit a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal az egészségkárosodás minősítését tartalmazó érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalással vagy szakvéleménnyel igazol rendszeres szociális segélyre jogosult.

6. § (1) Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki részére rendszeres szociális segélyt folyósítanak, a folyósítás időtartama alatt köteles a szociális igazgatásról szóló törvényben foglaltak szerint együttműködni a települési önkormányzat által kijelölt szervvel. Az együttműködés vállalásáról a kérelmezőnek a segély megállapítására irányuló kérelem benyújtásakor írásban kell nyilatkoznia.

(2) Az Önkormányzat az (1) bekezdésben meghatározott együttműködésre a Családsegítő Szolgálatot jelöli ki.

(3) A Családsegítő Szolgálat együttműködés keretében biztosítja a szociális igazgatásról szóló törvényben valamint végrehajtási rendeletben meghatározottakat.

(4) A Családsegítő Szolgálat által szervezett, beilleszkedést segítő programok típusai:

a) jogi, munkaügyi, egészségügyi tanácsadás,

b) csoportos önsegítő és képességfejlesztő foglalkozás,

c) egyéni képességeket fejlesztő, életvitelt, életmódot formáló egyéni foglalkozás,

d) munkavégzésre felkészítő foglalkozás,

e) munkahelykeresést segítő technikák elsajátítása,

f) alkalmi munkavállalást segítő programok.

(5) Együttműködési kötelezettség megszegésének számít, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy:

a) a Családsegítő Szolgálat által előírt kapcsolattartási kötelezettségének az előírt időpontban nem tesz eleget,

b) a számára írásba foglalt programot nem teljesíti,

c) a szervezett tanácsadásról, foglalkozásokról igazolatlanul távol marad, az ellátást befolyásoló bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget.

5. Lakókörnyezet rendezettségének biztosítására vonatkozó szabályok

7. § (1) Az aktív korúak ellátására valamint a normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultság (továbbiakban: rendszeres pénzellátás) további feltétele, hogy kérelmező vagy jogosult (továbbiakban: kérelmező) lakókörnyezete rendezett legyen.

(2) A lakókörnyezet akkor rendezett, ha kérelmező az általa életvitelszerűen lakott ingatlan állagát folyamatosan tisztán,- és karbantartja, rendeltetésszerű használhatóságát biztosítja. Kérelmezőnek e jogosultsági feltétel tekintetében az általa lakott ingatlan, valamint a hozzá tartozó kert, udvar használatáról az alábbi nyilatkozatokat kell megtennie:

a) az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény előírásainak betartása,

b) a víz-, áram, gáz közüzemi szolgáltatások szabályos vételezése,

c) az ingatlan udvarán szeméttároló edény elhelyezése, és rendeltetésszerű használata,

d) csapadék- és szennyvíz jogszabályi előírások szerinti, megfelelő elvezetése.

(3) A lakókörnyezet továbbá akkor rendezett, ha kérelmező

a) a házhoz tartozó udvart és kertet rendezett állapotban tartja, azt rendszeresen gondozza, gyomtalanítja, valamint

b) gondoskodik a kerítéssel kívül határos járda tisztántartásáról, a téli csapadék eltakarításáról, a kerítéssel kívül határos terület gyomtalanításáról.

6. Záró rendelkezések

8. § (1) A rendelet 2014. január 1. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a szociális igazgatásról és az egyes szociális ellátások nyújtásának részletes szabályairól szóló 5/2004. / III. 1. / önkormányzati rendelet.