Szirmabesenyő Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2016. (IX. 17.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásáról

Hatályos: 2016. 11. 19- 2022. 05. 31

az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásáról

Szirmabesenyő Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében és a 143. § (4) bekezdése i) pontjában, kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2016. (VI.24.) önkormányzati rendelet 20. § (3) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Szirmabesenyő Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete Pénzügyi Bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. FEJEZET Általános rendelkezések

1. A rendelet célja és hatálya

1. § A rendelet célja, hogy meghatározza Szirmabesenyő Nagyközség Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) vagyonát, a vagyon megszerzésére, elidegenítésére, hasznosítására vonatkozó szabályokat, valamint e vagyoni körben a vagyonnal való rendelkezésre jogosultakat.

2. § A rendelet hatálya Szirmabesenyő Nagyközség Önkormányzat vagyonára terjed ki.

3. § Ezen rendelet szabályait a közterület-használat engedélyezéséről kapcsolatos eljárásról és a használati díjakról szóló önkormányzati rendeletben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.

4. § Jelen rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat vagyonának tulajdonosi joggyakorlójára és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) szerinti használójára.

II. FEJEZET Az önkormányzat vagyona

2. A vagyon meghatározása, elemei

5. § (1) Az Önkormányzat vagyona a kizárólagos, vagy résztulajdonában lévő ingók, ingatlanok és az azokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, valamint immateriális javak, üzletrészek, részesedések, értékpapírok, pénzeszközök, készletek, tárgyi eszközök, követelések összessége.

(2) Az Önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból tevődik össze. A törzsvagyon a kizárólagosan önkormányzati tulajdonú vagyonból és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonból, valamint korlátozottan forgalomképes vagyonból tevődik össze. A kizárólagosan önkormányzati tulajdonú vagyon, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyon együtt alkotja a forgalomképtelen vagyoni kört. Az üzleti vagyonba tartozik mindaz a vagyonelem, amelyet törvény, vagy jelen rendelet nem sorol törzsvagyoni körbe.

(3) A törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak körét törvény, valamint az Önkormányzat e rendelete állapítja meg.

6. § Kizárólagosan önkormányzati tulajdonú vagyoni körbe tartozik mindaz, amit az Nvtv. annak nyilvánít.

7. § Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe tartoznak az 1. mellékletben felsorolt vagyonelemek.

8. § Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe tartoznak

a) mindazon vagyontárgyak, amelyeket az Nvtv. annak nyilvánít,
b) műemlék épületek, építmények, emlékművek,
c) védett természeti területek,
d) kulturális javak,
e) köztemetők,
f) sportpályák, sportcélú létesítmények,
g) mindazon vagyon, amelyet törvény vagy Szirmabesenyő Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület )rendeletével korlátozottan forgalomképes vagyonnak minősít.

9. § Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe tartoznak a 2. mellékletben felsorolt vagyonelemek.

10. § Az Önkormányzat üzleti vagyona körébe tartoznak a 3. mellékletben felsorolt vagyonelemek.

3. A vagyon nyilvántartása, vagyonkimutatás

11. § (1) Az Önkormányzat ingatlanvagyonát a számviteli nyilvántartás szerinti nettó és bruttó értéken, vagy értékbecslés esetén a becsült értéken, az egyéb vagyonát nyilvántartási értéken tartja nyilván.

(2) Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyont az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló kormányrendeletben meghatározott módon kialakított és vezetett ingatlanvagyon-kataszterben tartja nyilván.

(3) Funkcióját vesztett vagyont a funkcióvesztéssel egyidejűleg, vagy az Önkormányzat tulajdonába kerülő vagyont a megszerzéssel egyidejűleg minősíteni kell, meghatározva azt, hogy a vagyontárgy az Önkormányzat törzsvagyonába, vagy üzleti vagyoni körébe kerül besorolásra.

(4) Az önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő, a költségvetési szerv alaptevékenysége ellátásához nem szükséges, vagy feleslegessé váló ingatlanvagyon tekintetében Képviselő-testület dönt a vagyon hasznosításáról, a forgalomképesség szerinti besorolásáról, valamint a költségvetési szerv alapító okiratának megfelelő módosításával arról, hogy a vagyontárgyat kivonja a költségvetési szerv használatából.

(5) Az Önkormányzat forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyonának átminősítéséről ingatlan esetében a Képviselő-testület rendelkezik.

12. § Az Önkormányzatnak és az irányítása alá tartozó költségvetési szerveknek az eszközökről és az azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást kell vezetni mennyiségben és értékben. A leltározást három évenként kell elvégezni.

13. § A leltározás elvégzéséről az Önkormányzat és költségvetési szerve a vonatkozó belső szabályzatában meghatározottak alapján gondoskodik.

14. § (1) A vagyonkimutatás a költségvetési év zárónapján az Önkormányzat tulajdonában meglévő vagyon állapot szerinti kimutatása, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak számbavétele értékben és mennyiségben.

(2) Az Önkormányzat és intézményei saját vagyonának adatait (eszközeit és kötelezettségeit) minden évben a zárszámadási rendelet mellékleteként a Képviselő-testület részére be kell mutatni.

(3) Az önkormányzati vagyont bármely jogcímen kezelők a vagyonkimutatás összeállításához, valamint a vagyonkimutatásban nyilvántartott ingatlanok adatainak az önkormányzati tulajdonú ingatlanok ingatlanvagyon kataszterében szereplő ingatlanok adataival való egyezősége érdekében kötelesek adatot szolgáltatni, az éves költségvetési beszámoló számszaki adatainak leadására megadott határidőig.

III. FEJEZET A vagyon feletti jogok gyakorlásának szabályai

4. A vagyonnal való rendelkezés közös szabályai

15. § (1) A tulajdonosi jogokat e rendeletben foglaltak szerint

a) Képviselő-testület,
b) polgármester

gyakorolja.

(2) A polgármester az átruházott hatáskörben tárgyévben hozott döntéseiről a következő rendes képviselő-testületi ülésen, de legkésőbb a zárszámadási rendelet tárgyalásakor köteles utólag tájékoztatni a Képviselő-testületet.

16. § (1) A Képviselő-testület kizárólagosan jogosult

a) vagyonkezelési szerződés jóváhagyására,
b) a 1.500.000 forint összeghatárt meghaladó, polgári jogi jogviszonyból származó követelés elengedésére, engedélyezése,
c) a 1.500.000 forint összeghatárt meghaladó, polgári jogi jogviszonyból származó követelést érintő egyezség megkötésére,
d) a 1.500.000 forint összeghatárt meghaladó összegre vonatkozó, vagy egy évet meghaladó részletfizetés, illetve fizetési halasztás engedélyezésére és ehhez kapcsolódóan a kamat, illetve költség címén fennálló követelések elengedésére,
e) az Önkormányzat javára – ingyenesen – felajánlott vagyon elfogadására,
f) az önkormányzati igények érvényesítése, az önkormányzat jogvédelme érdekében közigazgatási peres, vagy nemperes eljárás megindítására,
g) vezetékjogot, szolgalmi jogot, vagy közérdekű használati jogot biztosító szerződések előzetes jóváhagyására,
h) a 1.500.000 forint egyedi könyvszerinti bruttó értéket meghaladó tárgyi eszközök értékesítésének jóváhagyására (az ingatlanok kivételével),
i) az 1.500.000 forint egyedi könyvszerinti bruttó értéket meghaladó tárgyi eszközök (az ingatlanok kivételével) selejtezésének jóváhagyására,
j) az ingatlanok bontásának jóváhagyására, használati jellegének (művelési ágának) megváltoztatására (nyilvántartási értéktől függetlenül),
k) értékhatártól függetlenül ingatlanok vásárlására, cseréjére, értékesítésre történő kijelölésére, apportálására,
l) az ingatlanok tekintetében a j) pontban fel nem sorolt egyéb tulajdonosi jognyilatkozatok megtételére (pld. elővásárlási jog gyakorlása, telekmegosztás, telekösszevonás, stb.),
m) kezesség vállalására,
n) értékpapír vásárlására, értékesítésére,
o) hitel felvételére, kötvény kibocsátására,
p) biztosítékként vagyoni fedezet nyújtására,
q) gazdasági társaság alapítására, társaság-részesedés vásárlására és elidegenítésére.

(2) A Képviselő-testület az alábbi tulajdonosi jogok és kötelezettségek tulajdonosi joggyakorlására a polgármestert hatalmazza fel:

a) a Képviselő-testület által szövegszerűen elfogadott szerződések aláírására,
b) a Képviselő-testület szerződéskötésről szóló döntése alapján, amennyiben a Képviselő-testület a szerződést nem szövegszerűen fogadta el, az önkormányzati határozat keretei között a szerződés szövegének megállapítása, elfogadása, a szerződés aláírására,
c) az Önkormányzat vagyonának, továbbá jogos érdekeinek védelme céljából szerződés felbontására, vagy megszüntetésére irányuló jognyilatkozatok megtétele, az Önkormányzat igényeinek érvényesítését célzó jognyilatkozatok kiadására,
d) az 1.500.000 forint egyedi könyvszerinti bruttó értéket meg nem haladó tárgyi eszközök értékesítésének jóváhagyására (az ingatlanok kivételével),
e) az 1.500.000 forint egyedi könyvszerinti bruttó értéket meg nem haladó tárgyi eszközök (az ingatlanok kivételével) selejtezésének jóváhagyására,
f) az 1.500.000 forint összeghatárt meg nem haladó, polgári jogi jogviszonyból származó követelés elengedésére,
g) az 1.500.000 forint összeghatárt meg nem haladó, polgári jogi jogviszonyból származó követelést érintő egyezség megkötésére,
h) az 1.500.000 forint összeghatárt meg nem haladó, vagy az egy évet meg nem haladó részletfizetés, illetve fizetési halasztás engedélyezésére és ehhez kapcsolódóan a kamat, illetve költség címén fennálló követelések elengedésére,
i) a nem önkormányzati telkekre bejegyzett jogokkal, jogok rangsorolásával kapcsolatos kérelmekről dönteni.

17. § (1) A vagyon megszerzésére, az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy elidegenítésére, hasznosítására és megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi értékét:

a) ingatlanvagyon esetén 3 hónapnál nem régebbi ingatlanforgalmi értékbecslés alapján,
b) vagyonértékű jog esetén 3 hónapnál nem régebbi egyedi szakértői értékelés alapján,
c) ingó vagyontárgy esetén nyilvántartási érték, vagy 3 hónapnál nem régebbi egyedi értékbecslés alapján

kell meghatározni.

(2) Ingatlanvagyon megszerzése esetén nincs szükség ingatlanforgalmi értékbecslésre, amennyiben a szerzés hatósági vagy végrehajtási eljárásokban történik, és az ingatlan értékét az adott eljárásokra vonatkozó jogszabályok alapján határozták meg.

18. § (1) Az önkormányzati vagyon nettó 1.000.000,-Ft értékhatár feletti elidegenítése, a vagyon használatának, a hasznosítás jogának átengedése csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenytárgyalás útján, a legjobb ajánlatot tevő részére biztosítható. A versenytárgyalás szabályait a 4. melléklet tartalmazza.

(2) A nyilvános értékesítést, hasznosítást a Képviselő-testület Pénzügyi Bizottsága ellenőrzi.

(3)^[1] Amennyiben az önkormányzati vagyonelem bérbeadása önkormányzati rendeletben vagy határozatban nincs szabályozva, a Képviselő-testület az önkormányzati vagyonelem nettó 1.000.000,- Ft bérleti díj (szerződéses összeg) alatti bérbeadására a polgármestert hatalmazza fel.

19. § (1) A Képviselő-testület egyedi döntése alapján az önkormányzati vagyonra az Nvtv.-ben nevesített vagyonkezelők részére, közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet, velük vagyonkezelési szerződést köthet, mely szerződést a Képviselő-testület hagy jóvá.

(2) A vagyonkezelői jog létesítéséért az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 19. b) pontjának bc), és be) alpontjaiban nevesített vagyonkezelők kötelesek a vagyonkezelői szerződés időtartama alatt évente ellenértéket fizetni, melynek mértéke a tárgyévi költségvetés, vagy üzleti terv szerinti, a közfeladat ellátásával kapcsolatos, önkormányzati támogatás nélkül számított saját bevételének figyelembevételével, egyedileg meghatározott összeg.

(3) A vagyonkezelői jog ingyenes átengedése az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 19. b) pontjának ba), bb), bd) alpontjaiban és a c) pontjában nevesített vagyonkezelők esetében lehetséges.

(4) A vagyonkezelő köteles a vagyonkezelt vagyontárgyak érték- és állagmegőrzéséről folyamatosan gondoskodni. E feladatának végrehajtása keretében minden évben egyszer köteles beszámolót készíteni a kezelt vagyon állapotáról, az állagmegőrzés érdekében végzett beruházásairól, valamint az elszámolt értékcsökkenés alapján elkülönített tartalék felhasználásáról.

(5) A vagyonkezelés ellenőrzésének keretében a vagyonkezelő köteles évközi beszámolásra, adatszolgáltatásra, adatszolgáltatási kötelezettsége az önkormányzat jogszabályokban előírt beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettségéhez kapcsolódik.

(6) A vagyonkezelő tulajdonosi ellenőrzése a Képviselő-testület által elfogadott éves ellenőrzési terv szerint, vagy esetileg elrendelt ellenőrzéssel valósul meg.

20. § (1) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni, hasznosítani csak átlátható szervezet, vagy természetes személy részére lehet.

(2) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel lehet.

(3) Önkormányzati vagyon ingyenesen vagy kedvezményesen csak közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben hasznosítható.

(4) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát kedvezményesen átruházni csak közfeladat ellátása céljából lehet, ahol a kedvezmény mértéke nem lehet több, mint a vagyontárgy forgalmi értékének 50%-a.

(5) Önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenes vagy kedvezményes átruházásáról kizárólag a Képviselő-testület dönthet.

(6) Önkormányzati vagyon ingyenes vagy kedvezményes hasznosításáról e rendeletben foglalt kivételekkel a Képviselő-testület dönthet.

(7) Ha az ingatlanvagyon tulajdonjogáról, használatáról az Önkormányzat vagy az önkormányzati intézmény javára lemondtak, a vagyon csak abban az esetben fogadható el, ha a kedvezményezett a vagyon elfogadásával együtt járó tulajdonosi, használói kötelezettségek teljesítésére képes.

5. Az Önkormányzat vagyonkezelő szervei

21. § A tulajdonosi jogok egyes részjogosítványainak gyakorlásával a Képviselő-testület az önkormányzat szerveit és intézményeit, mint vagyonkezelőket e rendelet szerint bízza meg.

22. § (1) Az önkormányzati vagyon állagának megőrzéséről, üzemeltetéséről a Képviselő- testület az alábbiakban felsorolt vagyonkezelő szerve(i) útján gondoskodik:

a) Polgármesteri Hivatal

23. § (1) A vagyonkezelő szerv a kezelésében lévő önkormányzati vagyonnal – az önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül – a hatályos jogszabályok keretei között gazdálkodhat.

(2) A vagyonkezelők kötelesek az önkormányzat törzsvagyona körébe tartozó ingatlanok állagmegőrzéséről, felújításáról, korszerűsítéséről folyamatosan gondoskodni, e feladat kapcsán a Képviselő-testület éves költségvetésében dönt a tárgyévi feladatokról és azok megvalósításának forrásáról.

(3) A vagyonkezelők kötelesek a tőlük elvárható gondossággal eljárni a kezelt vagyon működtetése során, e kötelezettség teljesítéséért a vagyonkezelő szervezet vezetői felelnek.

6. Vagyonkezelő szervek által gyakorolt jogok, kötelezettségek

24. § A Képviselő-testület a forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozó vagyontárgyak állagmegóvásával, karbantartásával kapcsolatos feladatok elvégzésével az SZTGV Nonprofit Kft-t bízza meg.

25. § A Képviselő-testület korlátozottan forgalomképes vagyontárgyainak kezelését az alábbiak szerint biztosítja.

(1) Az Önkormányzati Hivatal kezelésébe adja a községházát.

26. § (1) Az intézmények használatába adott vagyontárgyak üzemeltetéséért, karbantartásáért, az állagmegóvásért az intézmény vezetője felel a költségvetési előirányzat keretein belül.

(2) A vagyonkezelő szervek a kezelésükbe adott korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyontárgyakat – amennyiben az alapfeladat ellátásához nélkülözhető és a feladat ellátását nem veszélyezteti – bérbeadás útján hasznosíthatják.

(3) Az intézmények kezelésébe adott vagyon hasznosításából származó bevétel az intézmény saját bevétele.

7. Gazdasági társaságokra vonatkozó külön szabályok

27. § (1) Az önkormányzat a tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére gazdasági társaságot alapíthat, illetve vagyonát gazdasági társaságban hasznosíthatja.

(2) Azon gazdasági társaságokban, amelyek társasági részesedését az Önkormányzat egyszemélyes jelleggel, kizárólagosan, közvetlenül tulajdonolja, az adott társaság legfőbb szervének hatáskörébe tartozó jogokat a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel a polgármester gyakorolja.

(3) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozik:

a) a vezető tisztségviselők megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása,
b) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása,
c) a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása,
d) alapító okirat módosítása.

28. § (1) A nem kizárólag az Önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaságok esetében az Önkormányzatot, mint tagot vagy részvényest megillető minden tulajdonosi jogot a (2)-(3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a polgármester gyakorolja.

(2) A gazdasági társaság legfőbb szervi ülésén az Önkormányzat költségvetését, vagyonát terhelő 500.000 Ft összeget meghaladó vagyoni kötelezettségvállalás kizárólag a Képviselő-testület előzetes hozzájárulása alapján fogadható el.

(3) A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben háromnegyedes szótöbbséggel eldönthető kérdésekben a Képviselő-testület előzetes döntésének megfelelően képviselheti az Önkormányzatot a polgármester a gazdasági társaság legfőbb szervi ülésén.

(4) A nem kizárólag az Önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaságok legfőbb szervi ülésén a polgármester vagy meghatalmazottja jogosult eljárni.

29. § A Képviselő-testület minden olyan hatáskört magához vonhat, amely a 27-28. § alapján nem tartozik a hatáskörébe.

30. § Az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

III. FEJEZET Záró rendelkezések

31. § E rendelet mellékleteit képezi az ingatlanok felsorolása vagyontípusonként. A Képviselő-testület a mellékleteket szükség szerint módosítja, de legalább a zárszámadással egyidejűleg áttekinti, aktualizálja.

32. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Szirmabesenyő Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásáról szóló 10/2012. (VI. 29.) önkormányzati rendelete.

1. melléklet

Forgalomképtelen törzsvagyon

	Helyrajzi szám	Terület (hektár)	Megnevezés	Tulaj-doni rész %	Tulajdoni hányad	Önkormányzati tulajdonban lévő terület (hektár)	Cím, hely
1.	234	0.1179	Főtér (lakóház, udvar)	100	1/1	-	Kossuth u. 44.
2.	269	0.0707	Községháza	100	1/1	-	Kossuth u. 5.
3.	307		Ravatalozó épület	100	1/1	-	Ady E. u. 62.
4.	55	0.6701	Petőfi utca	100	1/1	-	Szirmabesenyő
5.	122/3	1.0175	Petőfi utca (Haszeja)	100	1/1	-	Szirmabesenyő
6.	176	0.4726	Rákóczi utca	100	1/1	-	Szirmabesenyő
7.	203	0.0389	Anyaggödör (közterület)	100	1/1	-	Földvári út
8.	205/2	0.1851	Állomás–Déryné utca	100	1/1	-	Szirmabesenyő
9.	207	0.5292	Állomás utca	100	1/1	-	Szirmabesenyő
10.	227	0.1079	Állomás–Honvéd utca	100	1/1	-	Szirmabesenyő
11.	243	0.3666	Honvéd utca	100	1/1	-	Szirmabesenyő
12.	266/1	0.3590	Kossuth utca	100	1/1	-	Szirmabesenyő
13.	267/1	1.6587	Alkotmány utca	100	1/1	-	Szirmabesenyő
14.	270/21	0.4858	Mátyás király utca	100	1/1	-	Szirmabesenyő
15.	306/1	0.1899	névtelen utca (Cifrapatak utca)	100	1/1	-	Szirmabesenyő
16.	308/4	0.0709	névtelen utca (Temető köz)	100	1/1	-	Szirmabesenyő
17.	309	0.0474	névtelen utca (Temető köz)	100	1/1	-	Szirmabesenyő
18.	342	0.6057	Ady Endre utca	100	1/1	-	Szirmabesenyő
19.	406	0.8150	Vörösmarty utca	100	1/1	-	Szirmabesenyő
20.	407	0.2660	Erdősor utca	100	1/1	-	Szirmabesenyő
21.	427/2	0.5281	Kossuth utca	100	1/1	-	Szirmabesenyő
22.	444	0.2348	Mikes Kelemen utca	100	1/1	-	Szirmabesenyő
23.	482/2	2.2380	Széchenyi utca	100	1/1	-	Szirmabesenyő
24.	483	0.5064	Déryné utca	100	1/1	-	Szirmabesenyő
25.	531	0.1016	József Attila utca (Széchenyi köz)	100	1/1	-	Szirmabesenyő
26.	554	1.0168	József Attila utca	100	1/1	-	Szirmabesenyő
27.	575/1	0.1119	József Attila utca (Szada)	100	1/1	-	Szirmabesenyő
28.	575/3	0.0239	Déryné utca (Sajó-gát)	100	1/1	-	Szirmabesenyő
29.	577	0.0302	József Attila utca (Cirnya)	100	1/1	-	Szirmabesenyő
30.	588	0.1065	József Attila utca (Cirnya)	100	1/1	-	Szirmabesenyő
31.	611/1	0.1314	József Attila utca (Zatka)	100	1/1	-	Szirmabesenyő
32.	617	0.2539	Sajó utca (ártér)	100	1/1	-	Szirmabesenyő
33.	633	0.0746	Bessenyei utca (Ulicska)	100	1/1	-	Szirmabesenyő
34.	653	0.0156	Bessenyei utca (44. Dísz-tér)	100	1/1	-	Szirmabesenyő
35.	654/1	0.2638	Sajó utca	100	1/1	-	Szirmabesenyő
36.	666	0.1331	Sajó utca (Kurinca)	100	1/1	-	Szirmabesenyő
37.	675	0.3692	Sajó utca (Podbriska)	100	1/1	-	Szirmabesenyő
38.	702	1.1998	Bessenyei utca	100	1/1	-	Szirmabesenyő
39.	704/1	0.0570	kivett közút (Első földek utca))	100	1/1	-	Szirmabesenyő
40.	771/3	0.0140	Bessenyei utca (busz-forduló)	100	1/1	-	Szirmabesenyő
41.	772	0.2901	Bessenyei utca (busz-forduló)	100	1/1	-	Szirmabesenyő
42.	773/1	0.6603	(Doricka patak)	100	1/1	-	Szirmabesenyő
43.	787	0.3584	Bajcsy-Zsilinszky utca	100	1/1	-	Szirmabesenyő
44.	801	0.1715	Deák Ferenc utca	100	1/1	-	Szirmabesenyő
45.	821	0.1657	Bacsó Béla utca	100	1/1	-	Szirmabesenyő
46.	835	0.1680	Dózsa György utca	100	1/1	-	Szirmabesenyő
47.	850	0.6255	Móra Ferenc utca	100	1/1	-	Szirmabesenyő
48.	852	0.0789	Deák Ferenc utca	100	1/1	-	Szirmabesenyő
49.	872	0.2199	Bacsó Béla utca	100	1/1	-	Szirmabesenyő
50.	887	0.2554	Dózsa György utca	100	1/1	-	Szirmabesenyő
51.	897	0.3191	Déryné utca	100	1/1	-	Szirmabesenyő
52.	898	0.2112	Dózsa György utca	100	1/1	-	Szirmabesenyő
53.	908	0.1699	Jókai utca	100	1/1	-	Szirmabesenyő
54.	922	0.1802	Erkel Ferenc utca	100	1/1	-	Szirmabesenyő
55.	928	0.3827	Déryné utca	100	1/1	-	Szirmabesenyő
56.	934	0.2369	Jókai utca	100	1/1	-	Szirmabesenyő
57.	952	0.2136	Erkel Ferenc utca	100	1/1	-	Szirmabesenyő
58.	965/2	0.3605	Erkel Ferenc utca	100	1/1	-	Szirmabesenyő
59.	966/2	0.0802	(Besenyői árok)	100	1/1	-	Szirmabesenyő
60.	966/3	0.0750	névtelen utca	100	1/1	-	Szirmabesenyő
61.	966/24	0.2025	Arany János utca	100	1/1	-	Szirmabesenyő
62.	966/26	0.3083	Állomás utca (k. árok)	100	1/1	-	Szirmabesenyő
63.	966/71	0.1304	Kodály Zoltán utca	100	1/1	-	Szirmabesenyő
64.	966/94	1.1433	Arany János utca	100	1/1	-	Szirmabesenyő
65.	968	0.4304	Vörösmarty utca	100	1/1	-	Szirmabesenyő
66.	1004	0.0899	Iskola utca	100	1/1	-	Szirmabesenyő
67.	1042	1.1456	Akác utca	100	1/1	-	Szirmabesenyő
68.	1068	0.3227	Herman Ottó utca	100	1/1	-	Szirmabesenyő
69.	1092	0.3282	Hunyadi utca	100	1/1	-	Szirmabesenyő
70.	1117	0.3323	Gárdonyi Géza utca	100	1/1	-	Szirmabesenyő
71.	1142	0.3167	Iskola utca	100	1/1	-	Szirmabesenyő
72.	1167	0.3195	Dankó Pista utca	100	1/1	-	Szirmabesenyő
73.	1192	0.3304	Kazinczy utca	100	1/1	-	Szirmabesenyő
74.	1217	0.3330	Rózsa utca	100	1/1	-	Szirmabesenyő
75.	1242/1	0.4953	Vasút utca	100	1/1	-	Szirmabesenyő
76.	1243/2	0.1520	k. vasút	100	1/1	-	Szirmabesenyő
77.	1243/4	0.6154	k. árok, út (Besenyői árok)	100	1/1	-	Szirmabesenyő
78.	1243/6	0.0880	Erdősor utca	100	1/1	-	Szirmabesenyő
79.	1244	1.0706	Erdősor utca	100	1/1	-	Szirmabesenyő
80.	1264	0.0635	Iskola utca	100	1/1	-	Szirmabesenyő
81.	1275	0.0829	Kölcsey F. utca (k. lakóház, udvar)	100	1/1	-	Szirmabesenyő
82.	1330	0.1727	Kölcsey Ferenc utca	100	1/1	-	Szirmabesenyő
83.	1341	0.1431	Kölcsey Ferenc utca	100	1/1	-	Szirmabesenyő
84.	1370	1.0096	Kölcsey Ferenc utca	100	1/1	-	Szirmabesenyő
85.	1410	0.0499	névtelen utca (Cifrapatak utca)	100	1/1	-	Szirmabesenyő
86.	1411	0.1156	névtelen utca (Cifrapatak utca)	100	1/1	-	Szirmabesenyő
87.	1412	0.0337	Erkel Ferenc utca	100	1/1	-	Szirmabesenyő
88.	1413/1	0.2321	Pázsit utca	100	1/1	-	Szirmabesenyő
89.	1413/21	0.5003	Pázsit utca	100	1/1	-	Szirmabesenyő
90.	1414/12	0.0650	Kodály Zoltán utca	100	1/1	-	Szirmabesenyő
91.	1414/36	0.0743	Bartók Béla utca	100	1/1	-	Szirmabesenyő
92.	1415/5	0.1004	Iskola utca	100	1/1	-	Szirmabesenyő
93.	1418/12	0.0680	Kodály Zoltán utca	100	1/1	-	Szirmabesenyő
94.	1418/13	0.7663	Bartók Béla utca	100	1/1	-	Szirmabesenyő
95.	1418/35	0.1179	Bartók Béla utca	100	1/1	-	Szirmabesenyő
96.	1418/46	0.1104	Bartók Béla utca	100	1/1	-	Szirmabesenyő
97.	1418/57	0.1108	Bartók Béla utca	100	1/1	-	Szirmabesenyő
98.	1418/70	0.4819	Kodály Zoltán utca	100	1/1	-	Szirmabesenyő
99.	1422/2	0.0864	Bartók Béla utca	100	1/1	-	Szirmabesenyő
100.	12621	0.4489	névtelen út(Alsó út)	100	1/1	-	Miskolc
101.	073/6	21.7843	Regionális hulladéklerakó	2	18/1000	osztatlan közös t.	Hejőpapi
102.	073/7	3.9020	Regionális hulladéklerakó	2	18/1000	osztatlan közös t.	Hejőpapi
103.	07	0.0795	Földvári út	100	1/1	-	Szirmabesenyő
104.	09	0.1579	(Úri út)	100	1/1	-	Úri
105.	014/2	0.8477	(Csikótói út)	100	1/1	-	Margit és Zamcsiszkó
106.	019	0.0056	(Hármas-határ út)	100	1/1	-	Margit és Zamcsiszkó
107.	021	0.1295	(Zsidókai út)	100	1/1	-	Zsidóka
108.	022/11	0.0506	(Bereki-tároló út)	100	1/1	-	Berek
109.	024/10	0.0335	kivett árok	100	1/1	-	Berek
110.	024/13	0.4237	Földvári út (Berek utca)	100	1/1	-	Berek
111.	024/35	0.0046	(Berek – Kenderföld dűlőút)	100	1/1	-	Berek – Kenderföld
112.	026/1	0.0342	(Berek – Kenderföld dűlőút)	100	1/1	-	Berek – Kenderföld
113.	026/2	0.0099	(Berek – Kenderföld dűlőút)	100	1/1	-	Berek – Kenderföld
114.	027	0.1445	(Berek – Pradliszkó dűlőút)	100	1/1	-	Berek – Pradliszkó
115.	028	0.2022	(Berek – Pradliszkó dűlőút)	100	1/1	-	Berek – Pradliszkó
116.	032	0.4028	(Berek – Régi rét dűlőút)	100	1/1	-	Berek – Régi rét
117.	034/15	0.4556	(Széles földek – Hátulsó rét dűlő út)	100	1/1	-	Széles földek – Hátulsó rét
118.	035	0.1605	(Pradliszkó – Széles földek dűlőút)	100	1/1	-	Pradliszkó – Széles földek
119.	049/8	0.5265	(Hátulsó rét – Tamáska dűlőút)((Zbuskai út))	100	1/1	-	Hátulsó rét – Tamáska
120.	052	0.2417	(Szögrét – Köteles dűlőút)	100	1/1	-	Szögrét – Köteles
121.	054/1	0.1684	(Nagyrét – Köteles dűlőút)	100	1/1	-	Nagyrét – Köteles
122.	055	0.9127	(Pradliszkó – Szögrét dűlőút)((Zbuskai út))	100		-	Pradliszkó – Szögrét
123.	056/1	0.5816	(Tamáskai út)	100	1/1	-	Tamáska
124.	057	0.1508	(Kenderföld – Szögrét dűlőút)	100	1/1	-	Kenderföld – Szögrét
125.	058	0.0807	(Kenderföld – Felső Sajó-parti út)	100	1/1	-	Kenderföld
126.	062	0.0880	(Ortás – Sajó-parti út)	100	1/1	-	Ortás
127.	068	0.0508	(Kenderföld – Alsó Sajó-parti út)	100	1/1	-	Kenderföld
128.	071/1	0.0081	(Kenderföld – Berek úrbéri dűlőút)	100	1/1	-	Kenderföld – Berek úrbéri
129.	071/2	0.0374	(Kenderföld – Berek úrbéri dűlőút)	100	1/1	-	Kenderföld – Berek úrbéri
130.	072	0.3052	(Szögrét – Berek úrbéri dűlőút)	100	1/1	-	Szögrét – Berek úrbéri
131.	074	0.2356	(Köteles – Berek úrbéri dűlőút)	100	1/1	-	Köteles – Berek úrbéri
132.	075	0.5319	(Berek úrbéri dűlőút)	100	1/1	-	Berek úrbéri
133.	077/1	0.2784	(Berek úrbéri – Nagyrét dűlőút)	100	1/1	-	Berek úrbéri – Nagyrét
134.	077/2	0.0160	(Berek úrbéri – Nagyrét dűlőút)	100	1/1	-	Berek úrbéri – Nagyrét
135.	080	0.0938	(Padföldi dűlőút)	100	1/1	-	Padföld
136.	082	0.2480	(Padföld – Sajó-parti út)	100	1/1	-	Padföld
137.	083/14	0.8107	k. közút (Hátsó földek út)((E-jelű))	100	1/1	-	Hátsó földek (Repülőtér)
138.	084/4	1.1222	kivett közút ((D-jelű))	100	1/1	-	Hátsó földek (Repülőtér)
139.	085	0.9843	(Repülőtéri út)((C-jelű))	100	1/1	-	Lapos – Hátsó földek
140.	086/1	1.1006	(Repülőtéri út)((C-jelű))	100	1/1	-	Pazsica – Első földek
141.	091/2	0.1678	(Lapos dűlőút)	100	1/1	-	Lapos
142.	0116	0.2026	(Közép dűlő – Felső út)	100	1/1	-	Közép
143.	0118	0.3130	(Közép dűlő – Telepi út)	100	1/1	-	Közép
144.	0120	0.1418	(Határ utca)[megosztás alatt]	100	1/1	-	Közép
145.	0123/1	0.2361	Miskolci utca[megosztás alatt]	100	1/1	-	Bibik alatt
146.	0128	0.1869	(Bibik utca)	100	1/1	-	Bibik alatt
147.	0129/19	0.0399	Királyhegyi út	100	1/1	-	Király alatt
148.	0129/71	0.1335	(Bibik utca)	100	1/1	-	Bibik alatt
149.	0129/77	0.4483	(Király-Bibik alatti út)((26-os főút))	100	1/1	-	Bibik alatt – Király alatt
150.	0130	0.0969	(Király-Bibik alatti út) ((26-os főút))	100	1/1	-	Bibik alatt – Király alatt
151.	0131	1.1056	Királyhegyi út	100	1/1	-	Király alatt
152.	0132	0.7194	(Király alatti út) ((26-os főút))	100	1/1	-	Király alatt
153.	0133/3	0.0537	(Király alatti dűlőút)	100	1/1	-	Király alatt
154.	0133/4	0.0857	(Király alatti dűlőút)	100	1/1	-	Király alatt
155.	0133/5	0.5588	k. út, árok és parkoló ((26-os főút))	100	1/1	-	Király alatt
156.	0134	0.0935	(Cifrapatak út)	100	1/1	-	Király alatt
157.	0136	0.3860	(Király alatti dűlőút)	100	1/1	-	Király alatt
158.	0176	0.5758	(Esperes – Farkashegyi dűlőút)((Első mély út))	100	1/1	-	Esperes – Farkashegy
159.	0177	0.3323	(Farkashegyi út)	100	1/1	-	Farkashegy – Bibik alatt
160.	0198	0.0737	(Kishegyi út)	100	1/1	-	Kishegy – Bibik
161.	0214	0.2302	(Kishegyi bérc út)	100	1/1	-	Kishegy
162.	4640/1	0.0051	(Felső Király-tető út)	100	1/1	-	Király
163.	4640/2	0.0017	(Felső Király-tető út)	100	1/1	-	Király
164.	4640/3	0.0010	(Felső Király-tető út)	100	1/1	-	Király
165.	4641	0.1973	(Felső Király-tető út)	100	1/1	-	Király
166.	4648/11	0.0390	(Felső Király-tető utca)	100	1/1	-	Király
167.	4683/6	0.0391	(Királyhegyi Felső-pincesor)	100	1/1	-	Király
168.	4691	0.0173	vizesárok	100	1/1	-	Király
169.	4694/1	0.1723	(Királyhegyi pincesor, Negyedik tér)	100	1/1	-	Király
170.	4694/2	0.1938	(Királyhegyi pincesor, Harmadik tér)	100	1/1	-	Király
171.	4694/3	0.2336	(Királyhegyi pincesor, Második tér)	100	1/1	-	Király
172.	4694/4	0.2873	(Királyhegyi pincesor, Első tér)	100	1/1	-	Király
173.	4733	0.0209	(Királyhegy, Első utca)	100	1/1	-	Király
174.	4747	0.0447	(Királyhegy, Második utca)	100	1/1	-	Király
175.	4767	0.0184	(Királyhegy, Harmadik utca)	100	1/1	-	Király
176.	4784	0.4729	(Palatin, Alsó út)	100	1/1	-	Király – Palatin
177.	4786	0.3293	(Palatin, Felső út)	100	1/1	-	Palatin – Óvár
178.	4799	0.0876	(Óvár, Kis árok)	100	1/1	-	Óvár
179.	4812/1	0.1551	(Óvári pincesor, Első tér)	100	1/1	-	Óvár
180.	4812/4	0.1069	(Óvári pincesor, Második tér)	100	1/1	-	Óvár
181.	4835	0.0315	(Felső Óvárhegyi utca)	100	1/1	-	Óvár
182.	4877	0.2993	(Óvárhegyi bérc út)	100	1/1	-	Óvár
183.	4891	0.0479	(Óvár, Felső út)	100	1/1	-	Óvár
184.	4896	0.0685	(Óvár, Felső út)	100	1/1	-	Óvár
185.	4934	0.3497	(Óvár, Nagy árok)	100	1/1	-	Óvár – Esperes
186.	4964	1.0874	(Óvári út)	100	1/1	-	Óvár – Esperes
187.	4965	0.6086	(Óvár – Esperes dűlőút) ((Harmadik mély út))	100	1/1	-	Óvár – Esperes
188.	4992	0.0106	(Espereshegyi bérc út)	100	1/1	-	Esperes
189.	5007	0.1520	(Esperes, Felső út)	100	1/1	-	Esperes
190.	5094	0.1292	(Farkashegyi út)	100	1/1	-	Farkashegy
191.	5095	0.0445	(Farkashegyi árok)	100	1/1	-	Farkashegy
192.	5113	0.0321	(Farkashegyi utca)	100	1/1	-	Farkashegy
193.	5133	0.0356	(Farkashegy, Felső út)	100	1/1	-	Farkashegy
194.	5136	0.1007	(Farkashegy, Felső út)	100	1/1	-	Farkashegy
195.	5148	0.2294	(Farkashegyi bérc út)	100	1/1	-	Farkashegy
196.	5177	0.1980	(Farkashegy, Belső-völgyi út)	100	1/1	-	Farkashegy
197.	5257	0.0806	(Farkashegy, Külső-völgyi út)	100	1/1	-	Farkashegy
198.	5318	0.4796	(Farkashegy – Kishegy dűlőút)	100	1/1	-	Farkashegy – Kishegy
199.	5348/1	0.0213	(Déli Kishegyi út)	100	1/1	-	Kishegy
200.	5348/2	0.0436	(Déli Kishegyi út)	100	1/1	-	Kishegy
201.	5353	0.0143	(Déli Kishegyi út)	100	1/1	-	Kishegy
202.	5354	0.3742	(Felső Bibik út)	100	1/1	-	Kishegy
203.	5355	0.2157	Bibik utca	100	1/1	-	Bibik
204.	5374	0.3406	(Kishegy – Bibik dűlőút) ((Bikalegelő út))	100	1/1	-	Kishegy – Bibik
205.	5380	0.1361	(Farkashegy – Bibik dűlőút)	100	1/1	-	Farkashegy – Bibik
206.	5381	0.2815	(Alsó Farkashegyi út)	100	1/1	-	Farkashegy – Bibik – Bibik alatt
207.	5387	0.1539	Bibik utca	100	1/1	-	Bibik
208.	5401/3	0.0148	(Alsó Király-tető út)	100	1/1	-	Király
209.	5405/2	0.1306	(Alsó Király-tető út)	100	1/1	-	Király
210.	5428	0.5945	(Bibik út) (volt szántó)	100	1/1	-	Bibik
211.	5452/1	0.4498	(Bibik utca)	100	1/1	-	Bibik
212.	5452/6	0.0318	(Bibik utca)	100	1/1	-	Bibik
213.	5453	0.2039	(Alsó Bibik út)	100	1/1	-	Bibik

2. melléklet

Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon

Sorszám	Helyrajzi szám	Terület (hektár)	Megnevezés	Tulaj-doni rész %	Tulajdoni hányad	Önkormányzati tulajdonban lévő terület (hektár)	Cím, hely
1.	084/2	14.8640	Repülőtér	100	1/1	-	Hátsó földek (Repülőtér)
2.	206/4	0.1134	Beépítetlen terület (gazdasági épület)	100	1/1	-	Déryné u. 26.
3.	206/5	4.3109	Általános iskola, tornaterem és kazánház / Gazdasági iroda és raktár-műhely épületek / műemlék Szirmay-kastély / Sportegyesületi sportpálya és öltöző-épület	100	1/1	-	Állomás u. 1-3.
4.	206/6	0.5474	Óvoda / Központi konyha	100	1/1	-	Déryné u. 24.
5.	235	0.2053	Művelődési otthon, könyvtár / Szolgáltatóház	100	1/1	-	Kossuth u. 42.
6.	262	0.1782	Iroda (Egészségház)	100	1/1	-	Kossuth u. 14.
7.	264/2	0.4961	Közösségi ház (Napközi otthon) Földrészlet	100 75,54	1/1 3706/4906	0.3748	Kossuth u. 22. Kossuth u. 22-24.
8.	268	0.1541	Községi irattár és volt iroda(Óvoda)	100	1/1	-	Kossuth u. 1-3.
9.	307	1.8227	Köztemető	100	1/1	-	Ady E. u. 62.
10.	411	0.3053	Bölcsőde	100	1/1	-	Vörösmarty u. 12-14.
11.	422	0.0641	Családsegítő Szolgálat / KMB Iroda (Orvosi rendelő)	100	1/1	-	Kossuth u. 19.
12.	966/70	0.2928	Egészségügyi központ	100	1/1	-	Állomás u. 61-63.
13.	4908	0.3144	erdő	100	1/1	-	Esperes
	4909	0.1617	erdő	100	1/1	-	Esperes

3. melléklet

Üzleti vagyon

	Helyrajzi szám	Terület (hektár)	Megnevezés, művelési ág	Műv. ág részterület (hektár)	Tulaj-doni rész %	Tulajdoni hányad	Önkormányzati tulajdonban lévő terület (hektár)	Cím, hely
1.	084/3	23.0490	k. Iparterület		100	1/1	-	Hátsó földek (Repülőtér)
2.	084/5	11.0646	k. beépítetlen terület		100	1/1	-	Hátsó földek (Repülőtér)
3.	95	0.1214	Lakóház, udvar		6,25	720/11520	0.0076	Petőfi u. 36.
4.	200/1	0.1941	Műhely-raktár épület		100	1/1	-	Rákóczi u. 1-3.
5.	200/2	0.0913	beépítésre szánt terület		100	1/1	-	Földvári út 2.
6.	267/2	0.0402	beépített lakótelek (földhasználattal terhelt)		100	1/1	-	Alkotmány u. 57.
7.	280	0.0829	Lakóház, udvar		43,88	37920/86400	0.0364	Alkotmány u. 24.
8.	306/2	0.0441	beépített lakótelek (földhasználattal terhelt)		100	1/1	-	Alkotmány u. 78.
9.	308/5	0.0390	beépített lakótelek (földhasználattal terhelt)		100	1/1	-	Vörösmarty u. 90.
10.	328/2	0.0045	beépítetlen terület (kert)		100	1/1	-	Ady E. u. 29.
11.	607	0.0403	beépítetlen terület (kert)		100	1/1	-	József A. u. 76.
12.	704/2	0.6724	beépítetlen terület (kert)		100	1/1	-	Bessenyei u. tópart
13.	704/3	0.9713	beépítetlen terület (kert)		100	1/1	-	Bessenyei u. tópart
14.	773/2	0.0554	Beépítetlen terület		100	1/1	-	Pázsit utca 1.
15.	900/2	0.0856	kivett patak		100	1/1	-	Dózsa Gy. u. - Déryné u.
16.	900/3	0.0377	kivett patak		100	1/1	-	Jókai u. - Déryné u.
17.	1102	0.0767	Lakóház, udvar		25	1/4	0.0192	Hunyadi u. 16.
18.	1242/2	0.0663	beépített lakótelek (földhasználattal terhelt)		100	1/1	-	Erdősor u. 1.
19.	1243/3	0.7269	közterület (kert)		100	1/1	-	Állomás u.
20.	1243/5	0.6273	közterület (kert)		100	1/1	-	Állomás u.
21.	4647	0.3375	szántó		50	1/2	0.1688	Király
22.	4648/10	0.1026	rét		100	1/1	-	Király
23.	4649	0.1741	szántó		50	6/12	0.871	Király
24.	4694/3/A	(3)	közterületről nyíló pince		100	1/1	(3)	Király
25.	4694/4/J	(12)	közterületről nyíló pince		100	1/1	(12)	Király
26.	4766	0.1262	rét		25	1/4	0.0316	Király
27.	4768	0.0474	rét		50	1/2	0.0237	Király
28.	4794	0.3231	szőlő gyümölcsös	0.2451 0.0780 0.3231	50	1/2	0.1226 0.0390 0.1616	Óvár
29.	4804	0.3461	rét		33,3	16/48	0.1154	Óvár
30.	4810/5	0.0040	présház		100	1/1	0.0040	Óvár
31.	4824	0.3467	legelő		8,75	126/1440	0.0303	Óvár
32.	4834	0.2435	rét		33,3	1/3	0.0812	Óvár
33.	4837/1	0.2086	kert szőlő	0.0758 0.1328 0.2086	2,5	18/720	0.0019 0.0033 0.0052	Óvár
34.	4837/3	0.1138	szőlő		2,5	18/720	0.0028	Óvár
35.	4837/4	0.0887	szőlő		2,5	18/720	0.0022	Óvár
36.	4847/1	0.2550	rét szőlő	0.1135 0.1415 0.2550	50	1/2	0.0568 0.0707 0.1275	Óvár
37.	4874/1	0.2218	kert		12,5	1724/13792	0.0277	Óvár
38.	4874/2	0.1719	kert		12,5	1724/13792	0.0215	Óvár
39.	4874/3	0.1181	kert		12,5	1724/13792	0.0148	Óvár
40.	4874/4	0.1657	kert		12,5	1724/13792	0.0207	Óvár
41.	4875	0.2593	rét		12,5	1724/13792	0.0324	Óvár
42.	4876	0.2741	rét		12,5	1724/13792	0.0343	Óvár
43.	4895	0.1521	szántó		87,5	7/8	0.1331	Óvár
44.	4935	0.0226	kert		100	1/1	-	Óvár
45.	4938	0.0216	gyümölcsös		7,5	108/1440	0.0016	Óvár
46.	4966	0.8446	rét szőlő	0.1066 0.7380 0.8446	8,33	2/24	0.0089 0.0615 0.0704	Esperes
47.	4970	0.1358	rét		100	1/1	-	Esperes
48.	4985	0.1889	rét		50	2/4	0.0945	Esperes
49.	4986	0.1888	rét kert	0.1382 0.0506 0.1888	50	2/4	0.0691 0.0253 0.0944	Esperes
50.	5034	0.3076	szőlő gyümölcsös	0.2198 0.0878 0.3076	8,33	24/288	0.0183 0.0073 0.0256	Esperes
51.	5066	0.2700	rét		50	18/36	0.1350	Esperes
52.	5069/1	0.0992	szőlő		50	18/36	0.0496	Esperes
53.	5069/2	0.1039	szőlő		50	18/36	0.0520	Esperes
54.	5081/3	0.2879	szőlő gyümölcsös	0.1959 0.0920 0.2879	33,3	1/3	0.0653 0.0307 0.0960	Farkashegy
55.	5193/2	0.1657	szőlő		30,74	972/3162	0.0509	Farkashegy
56.	5194	0.1239	szőlő gyümölcsös	0.0721 0.0518 0.1239	30,77	48/156	0.0222 0.0159 0.0381	Farkashegy
57.	5195	0.1265	szőlő gyümölcsös	0.0802 0.0463 0.1265	30,77	48/156	0.0247 0.0142 0.0389	Farkashegy
58.	5333	0.1446	rét szőlő	0.0357 0.1089 0.1446	12,5	4/32	0.0045 0.0136 0.0181	Kishegy
59.	5334	0.1606	rét szőlő	0.0726 0.0880 0.1606	12,5	4/32	0.0091 0.0110 0.0201	Kishegy
60.	5335	0.1342	szőlő	0.1342	12,5	4/32	0.0168	Kishegy
61.	5357	0.9325	szántó	0.9325	50	6/12	0.4663	Bibik
62.	5414	0.7890	szántó	0.7890	100	1/1	-	Kishegy

–*–

4. melléklet 4. számú melléklet

A VERSENYEZTETÉSI ELJÁRÁS SZABÁLYAI

1. Általános rendelkezések

1.1. Az Önkormányzat a versenyeztetési eljárás során a jelen rendeletben szabályozottak szerint jár el.

1.2. Versenyeztetési eljárás alatt a pályázati eljárást és az árverezést kell érteni az azokra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával.

1.3. E szabályzat alkalmazásában:

1.3.1. Kiíró (ajánlatkérő): a tulajdonosi jogok gyakorlója, illetőleg a tulajdonosi jogok gyakorlójától kapott felhatalmazás alapján a Polgármester vagy a Képviselő-testület bizottsága.

1.3.2. Ajánlattevő (pályázó, licitáló): aki a versenyeztetési eljárás során a pályázati kiírás alapján ajánlatot tesz vagy az árverési felhívás alapján licitál.

1.3.3. Nyílt pályázati eljárás: ha az ajánlattevők köre előre meg nem határozható, illetve a meghatározott ajánlattevői körbe tartozók száma nem ismert.

1.3.4. Zártkörű (meghívásos) pályázati eljárás: a kiíró az érdekelteket közvetlenül hívja fel ajánlattételre, és kizárólag a kiíró által meghívottak nyújthatnak be pályázatot.

1.3.5. Egyfordulós pályázati eljárás: olyan nyílt vagy zártkörű pályázati eljárás, melynek során a kiíró a pályázati kiírás feltételeinek megfelelő pályázatok közül választja ki a nyertes ajánlattevőt vagy azok hiányában a pályázati eljárást eredménytelennek nyilvánítja.

1.3.6. Többfordulós pályázati eljárás: olyan nyílt vagy zártkörű pályázati eljárás, amelynek során a kiíró az első forduló pályázati feltételeinek megfelelő pályázók számára a következő fordulóban további feltételeket határoz meg, és az összes forduló feltételeinek megfelelő pályázók közül választja ki a nyertes pályázót.

2. A pályázati eljárás

2.1. A pályázati eljárás nyílt vagy zártkörű lehet és a pályázatok előterjesztésére legalább tizenöt napos határidőt kell biztosítani. Indokolt esetben rövidebb határidő is megállapítható, de minimum 5 nap.^[2]

2.2. Zártkörű pályázati eljárás akkor folytatható le, ha:

a) a pályázat tárgyául szolgáló önkormányzati vagyon jellege, jelentősége, valamint a hasznosítás hatékonyságát elősegítő feladatok megoldása ezen feltételeket teljesíteni képes gazdasági szereplők részvételét teszi szükségessé;
b) az önkormányzati érdekek, különösen az üzleti titok megóvása azt indokolttá teszik.

2.3. A pályázati eljárás a kiíró döntésétől függően egy vagy többfordulós lehet. A többfordulós pályázati eljárás esetén a következő fordulóban az előző forduló eredményeképpen kiválasztott ajánlattevők vehetnek részt. Az előző forduló feltételeinek megfelelő pályázókat a kiíró a további fordulókban a pályázat kiegészítésére szólítja fel. Többfordulós pályázat esetén a fordulók számát a pályázati kiírásban előre meg kell határozni.

2.4. A pályázati eljárás kiírása, meghirdetése, tartalmi követelményei

2.4.1. A pályázatot jelen szabályzat 1.3.1 pontjában meghatározott kiíró írhatja ki.

2.4.2. A nyilvános pályázati kiírást a Szirmabesenyő Nagyközség Önkormányzat hivatalos hirdetőtábláján közzé kell tenni a pályázati kiírás megjelenéséről szóló közlemény megjelenése előtt. A kiíró a nyilvános pályázatról közleményt jelentet meg legalább egy megyei napilapban, illetve amennyiben minimálár meghatározásra kerül nettó 25.000.000,-Ft értékhatár felett pedig egy országos napilapban is. A kiíró döntése alapján és a pályázati felhívás jellegének megfelelően a pályázatról szóló közlemény további nyomtatott vagy elektronikus sajtótermékben, szaklapban, folyóiratban is megjelenthető.

2.4.3. Zártkörű pályázat esetén a pályázat kiírásáról szóló közleményt kell a Szirmabesenyő Nagyközség Önkormányzat hivatalos hirdetőtábláján közzétenni. Zártkörű pályázati eljárásról a kiíró az érintetteket a pályázati kiírás postai vagy elektronikus megküldésével értesíti.

2.4.4. Többfordulós pályázati eljárás esetén a kiíró postai vagy elektronikus úton tájékoztatást küld:

a) a további fordulókra részvételt nyert pályázók számára a pályázat kiegészítésére vonatkozó felhívással;
b) a további fordulókra részvételt nem nyert pályázók számára ennek értesítéséről.

2.4.5. A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

1) a pályázatok elbírálásának szabályait, szempontrendszerét;

a) a kiíró megnevezését;
b) a pályázati nyílt vagy zártkörű jellegét, többfordulós pályázat esetén a fordulók számát;
c) a pályázati eljárás célját, tárgyát, szükség esetén annak értékét vagy a kiíró által elfogadható minimumárat;
d) szükség szerint a hasznosítás feltételeit;
e) az ajánlati biztosíték megjelölését és részletes leírását, annak rendelkezésre bocsátásának határidejét és módját;
f) a pályázat benyújtásának határideje előtt és a pályázati eljárással kapcsolatos további tájékoztatás vagy felvilágosítás szerzési lehetőségek módját vagy annak kizárását;
g) a pályázat benyújtásának pontos határidejét;
h) a pályázat benyújtásának helyét és módját;
i) a hiánypótlás lehetőségét vagy annak kizárását;
j) a figyelmeztetést, ha a kiíró fenntartja a jogot a pályázati felhívás visszavonására az ajánlattételi határidő lejárta előtt; k) a pályázatok felbontásának helyét és időpontját;
m) a kiíró azon jogának fenntartását, hogy érvényes pályázatok benyújtása esetén is a pályázati eljárást eredménytelennek nyilváníthatja; n) az eredményhirdetés módját, helyét és várható idejét.

2.4.6. A nyílt pályázati eljárás meghirdetésére vonatkozó közleménynek tartalmaznia kell:

a) a kiíró megnevezését;
b) a pályázat nyílt jellegét, többfordulós pályázat esetén a fordulók számát;
c) a pályázati eljárás tárgyát, annak értékét;
d) a pályázatok benyújtásának helyét, módját és pontos időpontját;
e) a részletes pályázati kiírás rendelkezésre bocsátásának helyét vagy módját.

2.4.7. A zártkörű pályázati eljárás meghirdetésére vonatkozó közleménynek tartalmaznia kell:

a) a kiíró megnevezését;
b) zártkörű jellegét;
c) a pályázati eljárás célját;
d) a pályázati eljárás tárgyát, szükség szerint annak értékét.

2.5. Ajánlati biztosíték szabályai

2.5.1. A pályázati eljáráson való részvétel ajánlati biztosíték adásához köthető.

2.5.2. Az ajánlati biztosítékot a pályázati kiírásban meghatározott időpontig és módon kell a kiíró részére megfizetni. A befizetés teljesítésének a jóváírás napja minősül.

2.5.3. Az ajánlati biztosítékot vissza kell fizetni, ha:

a) a kiíró a pályázati kiírást visszavonja;
b) a pályázó a már benyújtott pályázatát a benyújtási határidő lejárta előtt és joghatályosan visszavonja;
c) a pályázat érvénytelenségének vagy eredménytelenségének megállapítására kerül sor;
d) az ajánlati kötöttség lejárt;
e) az ajánlati biztosítékot megfizető pályázó pályázatát a kiíró nem nyilvánította első vagy második helyezeti nyertesnek.

2.5.4. Az ajánlati biztosítékot annak visszafizetésre okot adó körülményétől számított öt munkanapon belül kell visszaadni a pályázó részére.

2.5.5. Nem jár vissza a biztosíték, ha:

a) a pályázó az ajánlati kötöttség időtartama alatt pályázatát visszavonja;
b) a szerződés megkötése a pályázónak felróható vagy a pályázó érdekkörében felmerült más okból hiúsul meg.

2.5.6. A nyertes pályázó által befizetett ajánlati biztosítéknak megfelelő összeg a pályázat tárgyát képező vagyon elidegenítése esetén foglalóként, hasznosítás esetén egyéb szerződést biztosító mellék-kötelezettségként, hasznosítási feltételekhez kötött tulajdonjog elidegenítését célzó pályázati kiírás esetén pedig a pályázati kiírásban meghatározott arányban foglalóként és egyéb szerződést biztosító mellékkötelezettségként számít be.

2.6. A pályázati eljáráson való részvétel feltételei

2.6.1. A pályázatok elbírálása során csak a pályázati kiírásban meghatározott módon és határidőben benyújtott pályázatok vehetők figyelembe.

2.6.2. A pályázati eljárásban a kiírás eltérő rendelkezése hiányában devizabelföldi- és külföldi (továbbiakban külföldi) természetes személy, jogi személy vagy egyéni vállalkozó vehet részt. A pályázati eljárásban a kiírás eltérő rendelkezése hiányában az együttes pályázati ajánlattétel céljából alapított ajánlattevői közösség vagy más alkalmi egyesülés is részt vehet azzal, hogy tagjainak felelőssége a pályázati eljárás és a szerződéskötés során egyetemleges.

2.6.3. A pályázó a pályázatot zárt borítékban, a pályázati kiírásban megjelölt azonosító jelzéssel ellátva, egy eredeti és két másolati példányban magyar nyelven köteles a pályázati kiírásban meghatározott módon benyújtani. Külföldi pályázó esetén a pályázathoz szükséges igazolásokat hiteles magyar fordításban is elő kell terjeszteni. A pályázati kiírás előírhatja, hogy a pályázatot a pályázó személyére való bármely utalás nélküli borítékban személyesen vagy meghatalmazott útján kell előterjeszteni.

2.6.4. A pályázó ajánlatához a pályázati kiírásban meghatározott időpontig, de legalább a benyújtási határidő lejártától számított kilencven napig kötve van. A pályázó ajánlati kötöttségétől szabadul, amennyiben a kiíró ezen időponton belül írásban közli, hogy pályázatát nem nyilvánította nyertessé, vagy hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánította. Abban az esetben, ha a bíráló bizottság javaslatában második helyezettet is megjelöl, úgy az ilyen pályázó ajánlati kötöttsége a kilencven napon belül akkor szűnik meg, ha a kiíró a nyertes pályázóval szerződést köt, és erről írásban értesíti a második helyezettet, valamint az értesítés keltétől számított öt munkanapon az ajánlati biztosítékot visszautalja.

2.7. A benyújtott pályázatnak érvényességi kellékként tartalmaznia kell:

1) együttes pályázati ajánlattétel céljából alapított ajánlattevői közösség vagy más alkalmi egyesülés pályázata esetén a pályázóknak ajánlatukhoz csatolni kell a közöttük létrejött megállapodás eredeti vagy hitelesített másolatát, melynek ki kell térnie arra, hogy a tagok felelőssége egyetemleges, és meg jelölnie egy meghatalmazással rendelkező képviselőjük nevét, továbbá elérhetőségeit.

a) a pályázó nevét, székhelyét (lakóhelyét), természetes személy pályázó esetén személyi adatait;
b) a pályázó postai, elektronikus és telefon elérhetőségeit;
c) a pályázó rövid bemutatását;
d) jogi személy pályázó esetén a pályázat benyújtásának idejéhez képest harminc napnál nem régebbi hiteles cégkivonatát, ennek hiányában a nyilvántartásba vételének hiteles igazolását, valamint az aláírásra jogosult képviselőjének hiteles aláírási címpéldányát; vagy aláírásmintáját,
e) egyéni vállalkozó pályázó esetén a vállalkozói engedély hiteles másolatát;
f) a megajánlott ellenszolgáltatást (vételár, bérleti díj, stb.) és a pályázati kiírásban szereplő egyéb felhívásnak vagy feltételnek megfelelő részletes pályázati anyagot;
g) a pályázati kiírásban foglalt feltételek elfogadására irányuló nyilatkozatot;
h) az ellenszolgáltatás teljesítésének módját és ütemezését;
i) a pályázó által vállalt további kötelezettségre vonatkozó ajánlatot;
j) a pályázati kiírásban előírt és annak megfelelő ajánlati biztosíték megfizetéséről szóló igazolást;
k) a pályázati kiírásnak megfelelő ajánlattételi kötöttségre vonatkozó kötelezettségvállalást;

2.8. A pályázatok átvétele, bontása

2.8.1. A pályázat átvételekor a pályázatot tartalmazó borítékra fel kell vezetni annak átvételi időpontját, az átvevő személyének azonosításra alkalmas megjelölését, továbbá azzal egyidejűleg átvételi elismervénnyel kell igazolni az átvétel tényét. A pályázat postai úton történő előterjesztésének esetén az átvételi elismervénynek a postai tértivevény minősül.

2.8.2. A határidőben beérkezett pályázatok felbontása a benyújtási határidőt követő tizenöt napon belül nyilvánosan történik. Nyilvános bontáson a kiíró képviselője a kiíró által meghívott személyek, valamint a pályázók, illetve meghatalmazottjaik is jelen lehetnek.

2.8.3. A pályázatok nyilvános bontásakor a jelenlevőkkel kizárólag a pályázatot benyújtók neve és székhelye (lakóhelye) ismertethető.

2.9. A pályázatok értékelése

2.9.1. A felbontott pályázatokat a kiíró által létrehozott legalább három fős bizottság a bontást követő tizenöt napon belül érvényességi és tartalmi szempontból értékeli, és az elbírálásra vonatkozó javaslatát indoklással együtt a kiíró részére előterjeszti.

2.9.2. A pályázat étékelésében nem vehet részt az a személy, aki pályázó, vagy annak:

a) közeli hozzátartozója;
b) munkaviszony, illetve köztisztviselői jogviszony alapján a felettese, vagy alkalmazottja;
c) más szerződéses viszonyban foglalkoztatója vagy foglalkoztatottja;
d) tulajdonosa, tagja vagy vezető tisztségviselője.

2.9.3. A pályázat értékelésében részt vevő köteles haladéktalanul a kiírónak bejelenteni, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn. Összeférhetetlenségi vita esetén a kiíró dönt.

2.9.4. A pályázatok értékelésében résztvevő személyeket titoktartási kötelezettség terheli. A pályázatok értékelésében résztvevők az e minőségükben tudomásukra jutó információkat kizárólag a pályázatok értékelésének céljára használhatják fel.

2.9.5. A bizottság munkájáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell különösen:

a) a kiírt pályázat azonosítására alkalmas megjelölést vagy elnevezést;
b) a beérkezett pályázatok számát, a pályázók felsorolását;
c) a beérkezett pályázatok rövid összefoglalását;
d) a pályázatok értékelésének főbb szempontjait, az egyes pályázatokkal kapcsolatban kialakult véleményeket;
e) a pályázati eljárás eredményének összefoglaló értékelését, az első és esetlegesen a második helyre javasolt pályázó megjelölését.

2.10. Érvénytelen a pályázat, ha:

a) a pályázatot a kiírásban meghatározott határidő után nyújtották be;
b) nem a benyújtásra megjelölt módon terjesztették elő;
c) a benyújtott pályázat a jelen szabályzatban érvényességi kellékként meghatározott tartalmi elemeit nem maradéktalanul tartalmazza;
d) a megvásárolni kívánt vagyontárgy (vagyonrész) mértékét és az ajánlati árat (díjat) nem egyértelműen határozta meg, vagy más ajánlatához vagy bármilyen feltételhez kötötte, továbbá ha a megajánlott vételár a minimum árat nem éri el;
e) a pályázat az előző esetekben felsoroltakon túlmenően nem felel meg a pályázati kiírásban, a jogszabályokban, valamint a jelen eljárási rendben foglaltaknak;
f) olyan pályázó nyújtotta be, aki nem jogosult részt venni a pályázati eljáráson.

2.11. Eredménytelen az eljárás, ha:

a) a pályázati eljárás során nem nyújtottak be érvényes pályázatot;
b) a benyújtott pályázatok egyike sem felelt meg a pályázati kiírásban foglalt feltételeknek;
c) a kiíró egyéb okból eredménytelennek nyilvánítja.

2.12. Eredményes az eljárás, ha a pályázati kiírásban foglalt feltételeknek megfelelő legalább egy érvényes pályázat érkezett, kivéve a 2.1 l.c) pontban foglalt esetet.

2.13. Döntéshozatal, a pályázat eredményének közlése, szerződéskötés

2.13.1. A pályázatok érvényességéről, a pályázati eljárás eredményességéről, valamint a nyertes pályázatról a kiíró dönt - ha a pályázati kiírás másképp nem rendelkezik - a bontástól számított harminc napon belül. A határidőt a kiíró egyoldalú nyilatkozattal, egy alkalommal, legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja, amelyről az érintetteket tájékoztatni kell.

2.13.2. A pályázatok közül összességében legkedvezőbb feltételeket kínáló pályázat mellett kell dönteni. A döntésben meg lehet jelölni a nyertes pályázón kívül a második helyezettet is, akivel a kiíró abban az esetben köthet szerződést, ha a pályázati eljárás nyertesével a szerződéskötés meghiúsulna, vagy a szerződés aláírása után a nyertes a szerződést nem teljesíti, és ezért a kiíró a szerződéstől eláll.

2.13.3. A döntéshozatalai szakaszban a 2.9.2 pontban foglalt összeférhetetlenségi szabályokat a döntéshozóval szemben is megfelelően alkalmazni kell.

2.13.4. A kiíró a döntést követően a pályázati eljárás eredményét haladéktalanul, de legkésőbb tizenöt napon belül, írásban közli valamennyi pályázóval.

2.13.5. A kiíró a pályázati eljárás nyertesével, ennek meghiúsulása vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén a szerződéstől való elállási jog gyakorlását követően a második helyezettel - amennyiben megjelölésre került - köthet szerződést.

3. Az árverés

3.1. A kiíró döntése szerint az önkormányzat tulajdonában lévő vagyont árverés útján is értékesítheti.

3.2. Az árverés nyilvános, azt indokolt esetben közjegyző jelenlétében kell lebonyolítani.

3.3. Az árverést árverési felhívás közzétételével kell kitűzni. Az árverési felhívás közzétételére és az erről értesítő közlemény meghirdetésére a jelen szabályzat 2.4.2. pontjában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

3.4. Az árverési felhívásban fel kell tüntetni:

a) a kiíró megnevezését;
b) az árverés helyét és idejét;
c) az árverésre kerülő vagyontárgyak (vagyonrészek) megnevezését és kikiáltási árát, valamint a vagyontárgyakra (vagyonrészekre) vonatkozó egyes korlátozásokat (pl.: elővásárlási jog, stb.);
d) a licitlépcső emelkedésének minimális mértékét, ha a kiíró licitlépcső alkalmazását írja elő;
e) a vételár megfizetésének határidejét és módját;
f) az ajánlati biztosíték összegét és letétbe helyezésének módját, határidejét;
g) az árverésen történő licitálás feltételeit;
h) árverésre jelentkezés helyét, módját és idejét;
i) amennyiben szükséges, az arra vonatkozó közlést, hogy az árverésre kerülő vagyontárgyakat hol és mikor lehet megtekinteni, illetve az árverésre kerülő vagyonról hol, mikor és hogyan lehet további információhoz jutni.

3.5. Az árverés meghirdetésére vonatkozó közleménynek tartalmaznia kell:

a) a kiíró megnevezését;
b) az árverésre kerülő vagyontárgyak (vagyonrészek) megnevezését és kikiáltási árát;
c) az árverés helyét és idejét;
d) az ajánlati biztosíték összegét és letétbe helyezésének módját, határidejét.

3.6. Az árverést a kiíró vagy megbízottja bonyolítja le. Az árverés során közreműködő személyek összeférhetetlenségére a 2.9.2. pontjában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

3.7. Az árverésen részt venni és vételi ajánlatot tenni személyesen, vagy meghatalmazott útján lehet. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

3.8. Az árverésen az egyéb feltételeknek való megfelelés esetén az licitálhat, aki az árverési felhívásban meghatározott ajánlati biztosítékot az árverési felhívásban megjelölt módon és időben letétbe helyezte. A befizetés teljesítésének a jóváírás napja minősül.

3.9. Az árverés megkezdésekor a licitálókkal közölni kell az árverésre kerülő vagyontárgy, vagyon(rész) becsértékét (kikiáltási árát), és fel kell hívni őket ajánlatuk megtételére, mely nem lehet alacsonyabb a kikiáltási árnál.

3.10. Az árverést addig kell folytatni, amíg a licitálók ajánlatot tesznek. Ha nincs újabb, a licitálás feltételeinek megfelelő ajánlat, a felajánlott legmagasabb vételár háromszori kikiáltását követően ki kell jelenteni, hogy a vagyontárgyat, illetve vagyon(rész)-t a legmagasabb vételárat ajánló veheti meg.

3.11. Az árverési vevő által befizetett ajánlati biztosítéknak megfelelő összeg vételárelőlegként beszámít a vételárba, a többi letevőnek a biztosítékot az árverés befejezése után három munkanapon belül vissza kell adni, illetve utalni. Nem jár vissza a biztosíték, ha az árverési vevő az árverést követően ajánlatát visszavonja, illetőleg a szerződés megkötése neki felróható vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.

3.12. Az árverési vevő köteles a teljes vételárat a szerződés aláírásáig megfizetni. A szerződést az árverést követő harminc napon belül kell megkötni. Amennyiben a teljes vételárat a fenti határidőn belül nem fizeti meg az árverési vevő, a biztosítékot elveszíti és az árverés eredménytelennek minősül.

3.13. Ha az ingatlan elővásárlási joggal terhelt, a szerződésben foglalt ajánlatot közölni kell az elővásárlásra jogosulttal a szerződés megkötését követő tíz napon belül, egyidejűleg megfelelő határidő biztosításával fel kell szólítani nyilatkozattételre.

3.14. Az árverési felhívás visszavonásának közzétételére és az erről értesítő közlemény meghirdetésére a jelen szabályzat 2.4.2. pontjában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

3.15. Az árverési felhívás visszavonása esetén az ajánlati biztosítékot, és amennyiben az árverés tárgyáról készült részletes tájékoztató (információs dokumentum) rendelkezésre bocsátása ellenérték fejében történt, úgy az azért fizetett ellenértéket, a dokumentum visszaszolgáltatását követően három munkanapon belül vissza kell adni.

3.16. Az árverésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek az árverés helyét, időpontját, lefolyását, a legmagasabb ajánlat értékét és az ajánlattevő személyét, lakóhelyét, illetve székhelyét, továbbá az árverés tárgyául szolgáló vagyontárgy (vagyonrész) megjelölését kell tartalmaznia.

3.17. Az árverésről készült jegyzőkönyvet az árverést foganatosító személy(ek) és a jegyzőkönyvvezető, valamint az árverésen licitáló(k) is aláírják.

[1] Beiktatta a 27/2016. (XI. 18.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2016. november 19-től.

[2] Módosította a 27/2016. (XI. 18.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2016. november 19-től.