Szirmabesenyő Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2016. (XI. 18.) önkormányzati rendelete

a közterület-használatról és a használati díjakról

Hatályos: 2016. 11. 19- 2019. 06. 24

Szirmabesenyő Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 24 / 2016 (XI.18.) Önkormányzati rendelete

a közterület-használatról és a használati díjakról

2016.11.19.

Szirmabesenyő Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. § (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörben, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 2. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 54. § (5) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2016. (VI. 24.) önkormányzati rendelet 20. § (3) bekezdés f) pontjában és a (7) bekezdés g) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Pénzügyi, valamint Területfejlesztési Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. A rendelet célja

1. § (1) A rendelet célja azon helyi szabályok megállapítása, amelyek településképi, településrendezési, környezetvédelmi és közlekedésbiztonsági szempontok figyelembevételével határozzák meg a közterület-használatot.

(2) A közterületet rendeltetésének megfelelően, állagának sérelme, forgalmának veszélyeztetése nélkül az általános magatartási szabályok, valamint a jogszabályok betartásával mindenki szabadon használhatja.

2. A rendelet hatálya

2. § (1) A rendelet hatálya Szirmabesenyő nagyközség közigazgatási területén

a) a Szirmabesenyő nagyközség közigazgatási területén található közterületekre, továbbá

b) az egyéb belterületi földrészletek közhasználatra átadott részére

terjed ki.

(2) A közhasználatra átadott belterületi földrészletek:

a. a Kossuth utca 42. szám (235 hrsz.) alatti művelődési ház telkének be nem épített része, a főépület udvari terasza és utcai (épület előtti) előkertje kivételével,
b. a Kossuth utca 44. szám (234 hrsz.) alatti építési telek (jelenleg díszkert),
c. a Kossuth utca 46. szám (233 hrsz.) alatti üzlet telkének be nem épített része, a főépület homlokvonalaitól a szomszédos közterületek határáig,
d. az Állomás utca 1-3. szám (206/5 hrsz.) alatti intézményterület Széchenyi utca felőli, le nem kerített része (jelenleg pavilon-sor),
e. az Állomás utca 80/A. szám (1005/2 hrsz.) alatti üzlet telkének be nem épített része, a főépület homlokvonalaitól a szomszédos közterületek határáig,
f. a Bessenyei utca 44. szám (653 hrsz.) alatti építési telek (jelenleg díszkert).

3. Értelmező rendelkezések

3. §

1. Közterület: a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 27. § a) pontjában foglaltakon túl a 2. § (2) bekezdésében felsorolt egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrésze;
2. Közterület rendeltetéstől eltérő használata: a közterület eredeti rendeltetésétől eltérő használatával kapcsolatos tevékenység, állapot;
3. Országos közút: az állami tulajdonú, sorszámozással ellátott út. Szirmabesenyő belterületén az Állomás utca - Rákóczi utca (szakasza) a vasúti átjárótól a Sajó-hídig (2619. jelű országos közút);
4. Önkormányzati közút: Szirmabesenyő belterületén az országos közúton kívüli minden egyéb (önkormányzati tulajdonú) közút.

4. A közterület-használat engedélyezése

4. § (1) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához (a továbbiakban: közterület-használat) engedély szükséges.

(2) Közterület-használati engedélyt kell beszerezni különösen

a. épület, árusító és egyéb fülke (pl. élelmiszer, édesség, gyümölcs, virág, könyv, hírlap, dohány stb. árusítására szolgáló bódé, pavilon) elhelyezésére,
b. idényjellegű, továbbá alkalmi és mozgó árusításra, javító-szolgáltató tevékenységre, ezekhez kapcsolódó hangos reklámra, a figyelmet felkeltő hangjelzésre,
c. kiállítás, vásár, alkalmi vásár, sport- és kulturális rendezvények, továbbá mutatványos tevékenység céljára, járműről végzett hangos reklámra,
d. a közterületbe 10 cm-en túl benyúló üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, üzleti védőtető (előtető), ernyőszerkezet, hirdető-berendezés (fényreklám, reklám-, cég- és címtábla) elhelyezésére,
e. önálló hirdető-berendezés (szekrény, hirdetőtábla), reklám-, cég- és címtábla, alapzatos zászlórúd és köztárgyak (pad, figyelmeztető és tájékoztató táblák, tartozékok stb.) elhelyezésére,
f. a közúti közlekedéssel és fuvarozással kapcsolatos állomáshely, indító- és pénztárfülke, fedett várakozóhelyiség elhelyezésére,
g. az egyes létesítményekhez a közút területén kívül szükséges gépjármű-várakozóhelyek elhelyezése céljára,
h. a köztisztasággal kapcsolatos építmények és tárgyak elhelyezésére,
i. szobor, emlékmű, díszkút, vízmedence, szökőkút, alapzatos zászlórúd és köztárgyak (pad, figyelmeztető és tájékoztató táblák, közvilágítási lámpák, tartóoszlopok stb.) elhelyezésére,
j. vendéglátó üzlet előtti előkert céljára, üzleti szállítás vagy rakodás alkalmával göngyölegek elhelyezésére, árukirakodásra,
k. építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag és törmelék, felvonulási épület elhelyezésére.
(3) Nem kell közterület-használati engedély
a. a közút, járda, közmű építésével, javításával, fenntartásával kapcsolatban a közterület elfoglalásához,
b. az úttartozékok és a közúti közlekedés irányításának célját szolgáló berendezések elhelyezéséhez,
c. a közterületeken, valamint az alatt vagy felett elhelyezett kábelek hibaelhárítása érdekében végzett munkához,
d. az országgyűlési és önkormányzati választások jelöltjeinek a kampányidőszak alatti hirdetéseire,
e. üzlethomlokzat, kirakatszekrény, hirdető-berendezés (fényreklám, reklám-, cég- és címtábla) elhelyezéséhez, ha az a közterületbe 10 cm-en túl nem nyúlik be,
f. az intézményes szemétszállítás keretében használt háztartási hulladéktároló tartályok időszakos közterületi kihelyezéséhez.
(4) A közterületen tilos, ezért nem adható közterület-használati engedély
a. a közterület rendeltetésszerű használatát közérdeket sértően akadályozó, a személyek testi épségét és biztonságát veszélyeztető, továbbá környezeti ártalommal járó tevékenységre,
b. jogszabály szerint közterületen nem árusítható áru forgalmazására,
c. nem szolgáltató jellegű ipari tevékenység gyakorlására,
d. közparkok gondozott növényzettel fedett területére,
e. kegyeleti parkok, hősi emlékművek, sírok 200 m sugarú körzetében, kivéve a jellegükhöz szorosan kapcsolódó tevékenységet,
f. vállalkozói, magángazdálkodói tevékenységhez kapcsolódó járművek, gépek, berendezések tárolására, a helyi tömegközlekedésben résztvevő autóbuszok kivételével,
g. üzemképtelen jármű tárolására,
h. hulladék lerakására, elhelyezésére (kommunális, fém, betontörmelék stb.).
(5) A közterület-használati engedélyt az engedély hatályának időtartama alatt csak az engedélyes használhatja fel, másra nem ruházhatja át.
(6) Amennyiben az engedélyes a használat módját meg kívánja változtatni, erre előzetesen engedélyt kell kérnie. Ha a közterületen – engedély alapján – elhelyezett építmény tulajdonjoga megváltozik, az új tulajdonos – az adás-vételi szerződés megkötését követő három napon belül - köteles a közterület-használati engedély módosítását (nevére történő átíratását – kérelmezni.
Az engedély módosításának elmulasztása esetén az engedély nélküli közterület-használat jogkövetkezményeit kell alkalmazni.
(7) A közterület-használati engedély közérdekből bármikor megszüntethető.
(8) A közterület-használattal összefüggésben keletkező hulladékot és az alkalmazott utcabútort a tevékenység befejezésével a közterületről naponta el kell távolítani.
(9) A közterület-használat megszűnése vagy az engedély visszavonása (megszüntetése) esetén az engedélyes köteles az eredeti állapotot saját költségén – kártalanítási igény nélkül – helyreállítani. Ha az engedélyes a helyreállítási kötelezettségének az engedélyező határozatban vagy a felhívásban megjelölt időpontig nem tesz eleget, az engedélyező költségére és veszélyére az eredeti állapotot helyreállítja.

5. Az engedélyezési eljárás

5. § (1) A képviselő-testület a közterület-használati engedély kiadására vonatkozó hatáskörét a polgármesterre ruházza át.

(2) A polgármester a 12. § szerinti napijegy kiadásával (a díj beszedésével) önkormányzati intézmény dolgozóját megbízhatja.

6. § (1) Amennyiben a közterület-használati engedélyhez külön jogszabály szerint szakhatóság hozzájárulása szükséges, annak beszerzése az eljáró hatóság feladata.

(2) Ha a közterület-használat a közúthálózathoz tartozó közterületre vonatkozik, a közterület-használat engedélyezéséhez a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges.

(3) Az önkormányzati tulajdonú, de üzemeltetésre másnak átadott területek rendeltetéstől eltérő használatának engedélyezéséhez az üzemeltető írásbeli hozzájárulása szükséges.

(4) A nem önkormányzati tulajdonú területek rendeltetéstől eltérő használatának engedélyezéséhez a tulajdonos írásbeli hozzájárulása szükséges.

(5) A közterület-használati engedély nem pótolja a tevékenység végzéséhez szükséges, jogszabályban előírt hatósági engedélyeket, amelyek beszerzése a kérelmező feladata.

(6) Az építési engedélyezési eljárás során a közterület-használati engedély - a jogszabályban előírt - tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozatot nem pótolja.

7. § (1) A közterület-használati engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet igénybe kívánja venni.

(2) A közterület-használati engedély iránti kérelmet – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – legalább a 15 nappal a tervezett igénybevétel előtt be kell nyújtani.

(3) Rendezvény esetén a közterület-használati engedély iránti kérelmet legalább 30 nappal a tervezett igénybevétel előtt be kell nyújtani.

(4) Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a. az engedélyt kérő nevét és lakóhelyének vagy székhelyének címét,
b. a közterület-használat célját és időtartamát (állandó vagy ideiglenes jellegét),
c. a közterület-használat helyének, módjának és mértékének pontos meghatározását,
d. a keletkező hulladék gyűjtésének és elhelyezésének, a terület tisztántartásának módját,
(5) Az engedély iránti kérelemhez csatolni kell:
a. a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat (pl. vállalkozói igazolvány, működési engedély) másolatát,
b. a közterület-használat helyének helyszínrajzi ábrázolását,
c. a 4. § (2) bekezdés a), d), e), f), g) és i) pontja szerinti épület, műtárgy, tárgy tervdokumentációját,
d. az esetenként szükséges szakhatósági hozzájáruló nyilatkozatokat,
e. mutatványos tevékenység esetén a berendezésekre vonatkozó érvényes biztonságtechnikai jegyzőkönyv, tanúsítvány másolatát,
f. a nem önkormányzati tulajdonú közút nem közlekedési területének, vagy nem önkormányzati tulajdonú közterületi közmű-, közvilágítási műtárgy igénybevétele esetén a közút kezelőjének, vagy a közmű tulajdonosának hozzájáruló nyilatkozatát.
(6) Az engedély iránti kérelem benyújtásakor az engedélyező hatósághoz be kell mutatni a (2) bekezdés a) és e) pontja szerinti okirat eredeti példányát.

6. Az engedély megadása

8. § (1) A közterület-használati engedély iránti kérelem elbírálása során figyelembe kell venni a településrendezési tervet, helyi építési szabályzatot, a településképi és műemlékvédelmi, a köztisztasági és környezetvédelmi követelményeket, továbbá a közreműködő szakhatóságok, közmű-üzemeltetők hozzájárulásában előírt feltételeket, valamint ellenőrizni kell az egyéb feltételek (pl. vállalkozói igazolvány, működési engedély stb.) fennállását is.

(2) A közterület-használati engedély megadása feltételekhez köthető.

(3) A községi főúthálózathoz tartozó közutak mentén, a műemléki vagy más szempontból védett területen engedély csak akkor adható, ha

a. a közterület-használatot különösen fontos érdek teszi szükségessé (pl. autóbusz-várakozó fülke létesítése, építési munka végzése),
b. a folytatni kívánt tevékenység a lakosság ellátása, tájékoztatása szempontjából szükséges (pl. idényjellegű árusítás, hirdető-berendezés).
(4) A közterület-használat a 4. § (2) bekezdés k) pontjában említett esetben csak az építési munka végzésének tartamára engedélyezhető.

9. § (1) Közterületen építményt elhelyezni csak a helyi építési szabályzat alapján szabad.

(2) Az építési engedélyhez kötött építmények közterületi elhelyezése esetén a közterület-használati engedélyben az elhelyezés feltételeként elő kell írni az engedélyes részére az építési engedély megszerzésének kötelezettségét. Az építmény elhelyezése (kivitelezése) csak jogerős építési engedély birtokában kezdhető meg.

10. § (1) Az engedélynek tartalmaznia kell:

a. az engedélyes nevét, lakóhelyének vagy székhelyének címét,
b. a közterület-használat célját és időtartamát, vagy azt, hogy az engedély milyen feltétel bekövetkeztéig érvényes, illetőleg, hogy állandó jellegű,
c. a közterület-használat helyének, módjának, mértékének és feltételeinek pontos meghatározását,
d. az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok, közműtulajdonosok hozzájárulásában foglalt előírásokat,
e. az engedély megszűnése, megszüntetése vagy visszavonása esetére az eredeti állapot 4. § (9) bekezdése szerinti helyreállítására vonatkozó kötelezettség előírását,
f. figyelmeztetést és tájékoztatást a 4. § (5)-(8) bekezdésében, továbbá a 15. § (1) bekezdésében és a 16. § (2) bekezdésében foglaltakra,
g. közterület-használati díj fizetési kötelezettség esetében a díj mértékét és fizetésének módját.
h. az egyéb - a közterület-használat jellegétől függően megállapítható - feltételeket.
(2) Az engedély megadása vagy megtagadása ügyében hozott határozatot közölni kell:
a) a kérelmezővel,
b) az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságokkal, közműtulajdonosokkal,
c) a díjbeszedéssel megbízott önkormányzati intézménnyel.
(3) Az engedély módosítása esetén az engedély megadására vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

7. Az engedély hatálya

11. § (1) A közterület-használat

a. állandó jelleggel - határidő nélkül - vagy
b. ideiglenes jelleggel - meghatározott időre, vagy feltétel bekövetkezéséig -
engedélyezhető.
(2) Az engedély az abban feltüntetett első naptári naptól
a) meghatározott idő elteltéig,
b) megállapított feltétel bekövetkeztéig, vagy
c) visszavonásig érvényes.
(3) Meghatározott időre szóló használat esetén az időtartam napra, hónapra, de legfeljebb egy egész évre állapítható meg.
(4) A fellebbezéssel megtámadott engedélyező határozat esetén a hatály első napja megegyezik a határozat jogerőre emelkedésének napjával.
(5) A közterület-használati engedély hatályát veszti, ha a közterületen folytatott tevékenységre jogosító okirat hatálya megszűnik.
(6) A meghatározott időre szóló engedély hatálya az engedélyesnek az engedélyezett időtartam lejárta előtt legalább 15 nappal benyújtott kérelmére meghosszabbítható, illetőleg meghatározott időszakra szüneteltethető.

12. § (1) Egy naptári napra érvényes közterület-használati engedélynek minősül az engedélyező hatóság által kiadott napijegy.

(2) A napijegy olyan nyugta, amely tartalmazza az érvényesség napját, a közterület-használattal igénybe vehető terület térmértékét vagy - ha területben nem fejezhető ki - a használat típusát, továbbá a közterület-használati díj összegét.

(3) A napijegy csak a rajta feltüntetett közterület-használati díjnak a helyszínen és készpénzben történő megfizetésével válik érvényes közterület-használati engedéllyé.

(4) A napijegy megváltása nem mentesít a tevékenység folytatásához egyébként szükséges feltételek (pl. vállalkozói igazolvány, hatósági engedély, biztonságtechnikai jegyzőkönyv stb.) megléte alól.

(5) Napijegy csak a 4. § (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott tevékenységekre váltható, amennyiben azokat nem rendszeresen (kisebb-nagyobb megszakításokkal egész évben) vagy nem huzamos ideig (legalább egy hónapig) kívánják folytatni.

8. A közterület-használati díj

13. § (1) A közterület-használatért az 1. mellékletben meghatározott mértékű díjat kell fizetni.

(2) A közterület-használati díj az önkormányzat saját bevétele.

(3) A közterület-használati díj befizetése történhet

a. pénztári befizetéssel,
b. banki átutalással,
c. készpénzátutalási megbízással.
(4) A fizetendő közterület-használati díj összegét és megfizetésének módját az engedélyben az engedélyező hatóság határozza meg.
(5) A közterület-használati díjat az 1. számú melléklet szerinti díjszabásban foglalt elszámolási egységek, az egységnyi díj és az időtartam szorzataként kell kiszámítani. Területként – minden megkezdett négyzetmétert egész számra felkerekítve – a ténylegesen elfoglalt terület vízszintes vetületét, a reklám- és hirdető-berendezések, táblák esetében a tárgy függőleges vetületét kell számításba venni.
(6) A díj megfizetése során minden megkezdett nap, hónap egész napnak, hónapnak felel meg; az egész évre szóló, de év közben abbahagyott használat esetében a hónapokban mért használatra vonatkozó díjszámítást kell alkalmazni.
(7) Az engedélyes a közterület használatát nem kezdheti meg, amíg a közterület-használati díjat meg nem fizeti.
(8) A közterület-használati díjat használat időtartama szerint kell megállapítani:
a. az éves díjat év közben kezdődő használat esetén a használat megkezdését megelőzően, majd minden év január 15. napjáig,
b. a havi díjat a tárgyhó 5. napjáig,
c. a napi díjat az engedély átvételének napján
előre kell megfizetni.
(9) Az engedélyes a közterület-használati díjat a közterület tényleges használatára, vagy a közterületen lévő létesítmény tényleges üzemeltetésére tekintet nélkül – az engedély hatályának kezdő napjától számítva – köteles megfizetni, kivéve, ha azt hatósági intézkedés miatt, önhibáján kívül kénytelen szüneteltetni.
(10) Ha a közterület-használat a 4. § (7) bekezdésében és 15. § (2) bekezdésében meghatározott okból megszűnik, a már befizetett díjat az igénybe nem vett időszakra az engedélyes kérelmére időarányosan vissza kell fizetni.
(11) A fizetendő közterület-használati díj beszedése, kezelése és a befizetések ellenőrzése a Szirmabesenyői Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) Gazdálkodási Csoportjának feladata. Az elmaradt (be nem fizetett) összegek behajtása az engedélyező hatóság hatáskörébe tartozik.

14. § (1) Nem kell közterület-használati díjat fizetni

a. a fegyveres erők, a rendészeti szervek, a mentők, továbbá a vízügyi szolgálat létesítményeinek elhelyezése,
b. a közmű üzemben tartók (elektromos-, gáz-, víz-, csatorna- és távközlési), valamint a postai, köztisztasági és kéményseprő-ipari szolgáltatók feladatuk ellátását szolgáló közérdekű létesítményei,
c. a helyi és helyközi tömegközlekedési feladatokat ellátó gazdasági társaságok e tevékenységéhez szükséges létesítményei,
d. a szobrok, emlékművek, díszkutak, vízmedencék, szökőkutak, alapzatos zászlórudak és köztárgyak elhelyezése, valamint
e. a közvetlen életveszély elhárításának
céljára igénybe vett területek után.
(2) Nem terjed ki az (1) bekezdésben meghatározott mentesség az (1) bekezdés c) pontja szerinti gazdasági társaságok közterületen elhelyezett állomáshelyein, fedett várakozóhelyein lévő árusító és vendéglátó üzlethelyiségek (fülkék) által elfoglalt területekre.
(3) Közterület-használati engedélyt akkor is kérni kell, ha a tevékenység egyébként mentes a közterület-használati díjfizetési kötelezettség alól.

9. A közterület-használat megszüntetése

15. § (1) Meg kell szüntetni az engedélyt, ha az engedélyes a közterületet nem az engedélyezett célra, vagy nem az engedélyezett módon használja, vagy ha díjfizetési kötelezettségének a megismételt felhívás ellenére sem tesz eleget.

(2) Ha az engedélyes a közterület-használatot meg kívánja szüntetni, köteles ezt a szándékát a közterület-használat megszüntetése előtt legalább 3 nappal bejelenteni az engedélyező hatóságnak.

(3) Ha a közterület-használat az (1) bekezdésben említett ok bármelyike miatt szűnt meg, a már esedékessé vált és befizetett közterület-használati díjat visszakövetelni nem lehet.

10. A közterület engedély nélküli vagy engedélytől eltérő használatának jogkövetkezményei

16. § (1) A közterület engedélyhez kötött, de engedély nélküli használata esetén a használó az engedélyező hatóság felhívására köteles a használatot haladéktalanul megszüntetni és a közterület eredeti állapotát a saját költségén – minden kártalanítási igény nélkül – helyreállítani. Amennyiben az eredeti állapot helyreállítási kötelezettségének a megadott határidőre nem tesz eleget, az önkormányzat a kötelezett költségére és veszélyére az eredeti állapotot helyreállítja.

(2) Azzal szemben, aki a közterületet engedély nélkül vagy az engedélyben foglalt feltételektől eltérő módon használja, a közösségi együttélés alapvető szabályaiba ütköző magatartás miatt eljárást kell indítani.

(3) Ha a közterületet engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon használó az engedélyezés feltételeinek megfelel – kérelmére – az engedélyező hatóság a közterület-használatot engedélyezheti. Ezzel azonban a használó nem mentesül az (1)-(2) bekezdésben megfogalmazott jogkövetkezmények alól.

11. Hatósági ellenőrzés

17. § (1) A közterület-használat ellenőrzésére a polgármester, a Hivatal ügyintézője, a közterület-felügyelő, vagy a rendőrség jogosult.

(2) Engedélytől eltérő vagy engedély nélküli közterület-használat esetén a polgármester kezdeményezi a 16. § (2) bekezdése szerinti eljárás megindítását.

(3) A közterület-használat megszűnését követő 3 napon belül a polgármester a Hivatal ügyintézője útján ellenőrzi az eredeti állapot helyreállítását, és az ellenőrzés eredményétől függően megteszi a szükséges intézkedéseket.

12. Záró rendelkezések

18. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Szirmabesenyő Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének a közterület-használat engedélyezéséről szóló 7/2001. (III. 1.) számú rendelete.

1. melléklet

üres cím