1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Szirmabesenyő Nagyközség Önkormányzata közigazgatási területén megtartott:

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya az üzleti kiárusításra, alkalmi árusításra akkor sem, ha az eladó azt vásár elnevezéssel szervezi, továbbá az egyedi engedély alapján a közterületen folytatott árusításra, illetve külön jogszabály szerint közterületen a húsvéti, karácsonyi és szilveszteri, valamint évente egy alkalommal az adott ünnepen és az ahhoz kapcsolódóan rendezett vásárra (búcsúvásárra).

(3) A rendelet személyi hatálya kiterjed minden olyan Európai Gazdasági Térség valamely tagállamban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező természetes és jogi személyre, akik ezen a területen eladnak, vásárolnak, illetve kereskedelmi tevékenységet folytatnak.

(4) A rendelet hatálya alá tartozó vásári és piaci területen folytatott kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységnek meg kell felelnie a jogszabályban előírt kereskedelmi, építésügyi, közegészségügyi, élelmiszerlánc-biztonsági, élelmiszerhigiéniai, állategészségügyi, növény – egészségügyi, környezetvédelmi, munkavédelmi és tűzvédelmi követelményeknek.

2. § E rendelet alkalmazásában:

3. § (1) Szirmabesenyő Nagyközség Önkormányzata a lakosság élelmiszerekkel, közszükségleti cikkekkel történő jobb ellátása érdekében e rendeletnek megfelelően vásárt és piacot tart fenn és rendez.

(2) Szirmabesenyő Nagyközség Önkormányzata - mint piacüzemeltető - ellátja a vásár és piac üzemeltetési rendjének biztosítását, a helypénzek, a helyfoglalási díjak beszedését.

(3) Szirmabesenyő Nagyközség Önkormányzata a vásár és piac üzemeltetési rendjének biztosítását a helypénzek, helyfoglalási díjak beszedését a Szirmabesenyői Polgármesteri Hivatal útján látja el.

(4) Vásár rendezését és piac tartását, csak az önkormányzati rendeletben kijelölt helyen lehet tartani.

(5) Szirmabesenyői Polgármesteri Hivatal jogosult a vásárokra és piacokra vonatkozó jogszabályok és egyéb hatósági előírások végrehajtásának ellenőrzésére és annak megsértése esetén a szükséges eljárás kezdeményezésére.

(6) Alkalmi vásárt a jegyző engedélye alapján lehet rendezni.

4. § (1) Az önkormányzat által fenntartott piac helye: Szirmabesenyő, Kossuth u. 42-44. szám, Szirmabesenyő, belterület 234 hrsz-ú ingatlan kijelölt helye.

(2) A piac nyitva tartása:

(3) Alkalmi (ünnepi) vásár esetenként a lakosság igényének megfelelően az ünnephez, rendezvényhez kapcsolódó jellegzetes árucikkek értékesítésére rendezhető az erre a célra kijelölt helyen.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott időpontokon túl a piac területén kereskedelmi és szolgáltatási tevékenység nem folytatható. A (2) bekezdéstől eltérő időpontban történő nyitva tartást a Polgármester engedélyezi.

(5) A piac elsősorban termelői piac, a szabad helyek függvényében van lehetőség ezen kívül eső és jelen rendeletben - nem tiltott – termékek forgalmazására.

5. § (1) A piacon és vásáron árusítást, kereskedői tevékenységet végezhet:

(2) A piacon és vásáron gazdálkodó szervezet alapítvány, társadalmi szervezet, mezőgazdasági termelő (őstermelő), népművész, népi iparművész, képzőművész és fotóművész árusíthat.

(3) A vállalkozói igazolvánnyal nem rendelkező magánszemély üzletszerű kereskedelmi tevékenységet nem folytathat, így tovább-értékesítési céllal beszerzett árut nem értékesíthet.

(4) Az erre a célra kijelölt szerv a piacon árusítóktól az árusításra jogosító engedélyeket ellenőrizheti és szabálytalan árusítás vagy engedély nélküli árusítás esetén megtilthatja az árusítást, és az árusítót kitilthatja a piac területéről.

6. § (1) A mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal rendelkező személy, valamint a kistermelő vásáron, piacon kizárólag a külön jogszabály szerint meghatározott termékeket értékesítheti, az abban meghatározott feltételek szerint.

(2) Népművész, népi iparművész, a képzőművész, kézműves és a fotóművész a saját előállítású alkotásai árusíthatja.

(3) Az egyéni vállalkozónak vagy mezőgazdasági kistermelőnek nem minősülő az Európai Gazdasági Térség (továbbiakban: EGT) valamely tagállamában lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező magánszemély a tulajdonát képező vagyontárgyakat – az (4) bekezdésben meghatározott termékek kivételével – alkalomszerűen értékesítheti. A mindenkori közegészségügyi, állategészségügyi és élelmezésügyi jogszabályoknak, mely előírások betartásáért a forgalmazó a felelős.

(4) Vásáron és piacon nem hozható forgalomba:

(5) Vásáron és a piacon csak termesztett gomba árusítható.

(6) Vásáron és piacon élő állat nem árusítható.

(7) A vásár területén ital, melegétel és egyéb élelmiszer árusítása megengedett. A vásár látogatói számára engedélyezett a helyben történő ital és étel fogyasztása.

7. § (1) Az árusok a piacnak, illetve a vásártérnek az árusító cikkek és bérelt helyek szerint kijelölt részén foglalhatják el árusítóhelyüket. A kijelölt hely önkényesen nem változtatható meg, nem cserélhető el. A bérelt helyeket a bérlők a nyitvatartási idő megkezdését követő egy óráig foglalhatják el. Az úgynevezett „szabad területeken” az érkezési sorrend érvényesül.

(2) A napi használati engedélyt – helyjegyet – a Hivatal által kijelölt dolgozó helypénz megfizetése ellenében adja ki. A napi helyhasználat a díjfizetés napján jogosít az ideiglenes árusítóhely elfoglalására. Ha a helyhasználó az árusító helyet kiürítette és elhagyta, a hely az előírt díj befizetése ellenében még ugyanazon a napon használatba adható.

(3) A piacon a rendelet hatályba lépésének napjától az elfoglalt helyek után helypénzt kell fizetni, melynek összegét az 1. melléklet tartalmazza.

(4) A megbízott helypénzszedő a befizetett helypénzről annak megfelelő értékű és sorszámmal ellátott helypénz jegyet és nyugtát ad ki, amelyet az árus a helyszínhasználat megszűnéséig köteles megőrizni és az ellenőrzést végző személynek felhívásra bemutatni. A helypénzjegy másra nem ruházható át. Az elveszett helypénzjegy csak újabb jegy megváltásával pótolható.

(5) Az üzemeltető a piac befogadóképességéig biztosíthat helyet az árusításhoz.

(6) Tartós helyhasználati engedély (bérelt hely, bérelt asztal) az állandó árusítóhely biztosítását szolgálja. Ha kiadó hely nincs a kérelmezőt kérésére nyilvántartásba kell venni és a felszabaduló helyeket az igénylések sorrendjébe kell kiadni. A tartós hely használat időtartama minimum 3, maximum 12 hónap, de az év közben adott helyhasználat maximum az év végéig váltható meg. A tartós helyhasználatra vonatkozóan a 2. melléklet szerinti helybiztosítási szerződést kell kötni.

(7) A tartós helyszínhasználatra megállapított éves bérleti díjat negyedévenkénti bontásban, négy részletben minden negyedévet megelőző hónap 15 napjáig kell megfizetni, de lehetséges az éves bérleti díj egyösszegű befizetése is. A díjfizetés elmulasztása a helybérlet megszüntetését vonja maga után.

(8) Attól a bérlőtől, aki a bérelt helyét 3 hónapon keresztül nem veszi igénybe, és a hatodik hónap végén távol maradását kifejezetten egészségi okkal írásban nem indokolja, a bérelt hely visszavonható és másnak kiadható. A bérelt hely csak személyesen vagy közvetlen családtagok útján használható, másnak átadni, átengedni tilos. A megszűnés utáni időre a befizetett díjat az üzemeltető időarányosan visszafizeti.

(9) A helyhasználat a negyedév utolsó hónapjának 15 napjáig történő írásos bejelentéssel a negyedév végére felmondható. A befizetett éves díj időarányos részét a bérlőnek vissza kell fizetni.

(10) A piactéren üzleti helyiséggel rendelkező (bérlők) abban az esetben, ha az üzleten kívül is árusítanak, vagy más célból árusító helyet foglalnak el, ezen területért külön napi helyhasználati díjat köteles fizetni.

(11) A helyhasználat során minden árus köteles az elfoglalt helyet tisztán tartani. A helyhasználat megszűnésekor a helyet üresen, tisztán, sértetlenül, kell átadni.

8. § (1) A piacon és vásáron az árusítással kapcsolatos összes hatósági, vám, tűzrendészeti, közlekedésrendészeti, élelmiszer higiéniai, fogyasztóvédelmi, állategészségügyi szabályokat be kell tartani.

(2) A helyhasználó köteles az árusító helyet a közegészségügyi rendelkezéseknek megfelelően tisztán tartani. Minden szemetet, állati és növényi hulladékot az árusító a kijelölt szemétgyűjtőbe köteles elhelyezni, és az árusító helyet tisztán elhagyni.

(3) Az árus köteles az árusítóhelyén a vásárlók számára jól látható és olvashatóan feltüntetni a nevét, címét, székhelyét, telefonszámát és elektronikus levelezési címét.

(4) Az árus az árusítóhelyen kizárólag hitelesített mérleget, súlyt vagy egyéb mérőeszközt használhat. Ha az árumérlegelés külön kosár, doboz, vagy egyéb eszköz felhasználásával történik, azon a mérőedény súlyát maradandó módon a vevő által is jól láthatóan fel kell tüntetni.

(5) A piac, - és vásárok tekintetében a Szirmabesenyői Polgármesteri Hivatal feladatai:

9. § (1) A piac és vásártéren lévő árusító asztalokat, berendezési tárgyakat, környezetében lévő fákat, növényzetet megrongálni, bepiszkítani, helyéről eltávolítani tilos.

(2) A vásár területén az árusító asztalokat és az árut úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést ne akadályozzák.

(3) A piac előtti és a vásár területéről az áruszállításra szolgáló járműveket a rakodást követően haladéktalanul a vásár és a piac melletti parkoló erre kijelölt területen kell elhelyezni. Ezen rendelkezés nem vonatkozik azon esetre, amikor az értékesítés a vásáron az erre kijelölt helyen járműről vagy mozgóboltból történik.

(4) Az árusító köteles az áru származására minőségére, mennyiségére, valamint az árak tekintetében az üzemeltető által megbízott személynek, illetve a vonatkozó jogszabályok szerint ellenőrzésre jogosultaknak felvilágosítást adni, kérelmükre bizonyító okiratot felmutatni (például vállalkozói igazolvány, őstermelői igazolvány, szakhatósági engedélyek, helyfoglalt igazoló számla stb.).

(5) A vásár területén nyílt térben tüzet rakni tilos, a tűzrendészeti előírások megtartása mindenkire nézve kötelező.

(6) Tilos az árusításra ki nem jelölt helyeket árubemutatásra vagy árusításra igénybe venni.

(7) A piac és vásár közlekedő útjait szabadon kell hagyni, ezen a területen árut göngyöleget vagy egyéb dolgot tárolni tilos.

(8) A vásár és a piac rendjét, a forgalomba hozott termékeket, valamint a jogszabályokban foglaltak megtartását a jegyző, az ellenőrzésre jogosult más hatóságok, valamint a tagjaik tekintetében a területi gazdasági kamarák ellenőrzik. A hatósági ellenőrzésre – eltérő szabályozás hiányában – az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szabályait kell alkalmazni.

10. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.