Arló Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének

9/2012. (VII. 2.)

önkormányzati rendelete

az Önkormányzat vagyonáról, a vagyonhasznosítás rendjéről

 és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól

(egységes szerkezetben az 1/2013.(I.28.), a 12/2013. (VII.2.)

és a 14/2013. (VIII.8.) önkormányzati rendeletekkel)

Arló Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, Arló Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és működési szabályzatáról szóló 12/2011. (IV. 1.) önkormányzati rendelet 3. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Ügyrendi, Szociális és Oktatási Bizottság és Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed Arló Nagyközség Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő, és tulajdonába kerülő

1. ingatlan és ingó vagyonra, valamint vagyoni értékű jogokra (a továbbiakban: ingatlan és ingó vagyon), továbbá
2. a tagsági jogot megtestesítő értékpapírokra, a kárpótlási jegyekre, és közhasznú társaságban és gazdasági társaságban az Önkormányzatot megillető egyéb társasági részesedésekre.

(2) Az önkormányzati tulajdonú nem lakás célú helyiségekre, a vállalkozás céljára kijelölt földterületekre, az említett vagyontestek elidegenítésére, az e vagyontárgyakra vonatkozó önkormányzati rendeletek szabályait kell alkalmazni az e rendeletben nem szabályozott ügyekben és eljárásokban.

(3) Ezen rendelet szabályait kell alkalmazni:

1. a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok megszerzésére és elidegenítésére, valamint a pénzeszközökkel való gazdálkodásra, továbbá az Önkormányzatot illető követelések elengedésére és mérséklésére, ha az Önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendelete,
2. közterületek hasznosítása esetén, ha a közterületek használatáról szóló önkormányzati rendelet,

c)

2. [1]

2. §[2]

3. Törzsvagyon

3. §

(1) [3]

(2) Az Önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak nem minősít önkormányzati tulajdonú vagyonelemeket.

(3)[4] Az Önkormányzat tulajdonában álló forgalomképtelen vagyontárgyak:

a) a helyi közutak és műtárgyaik,

b) a terek és parkok, buszvárók,

c) a vizek és vízi közműnek nem minősülő közcélú vízi létesítmények,

d) a levéltári anyagok, tervtárak terv- és iratanyagai,

e) a védett természeti területek,

f) a temető és felépítményei,

g) a műemlékek, műemlék jellegű ingatlanok.

(4) Az ingatlan forgalomképtelensége megszűnik, amennyiben a külön jogszabály alapján lefolytatott telekrendezési eljárásban megváltozik az ingatlan jellege, vagy a telekrendezési határozat végrehajtása érdekében a tulajdonosok megállapodnak.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott forgalomképtelenség megszüntetéséhez az Önkormányzat Képviselő-testülete döntése szükséges.

4.§

(1) Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak:

1. a muzeális gyűjtemények és muzeális emlékek,
2. közművek,
3. önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő középületek, építmények,
4. egészségügyi épületek, építmények,
5. önkormányzati bérlakások, garázsok,
6. egyéb épületek, építmények,
7. közüzemi tevékenységet ellátó egyszemélyes vagy többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságban vagy közhasznú társaságban, valamint az elsődlegesen nem közüzemi jellegű, önkormányzati vagyonkezelést ellátó, egyszemélyes vagy többségi tulajdonú gazdasági társaságban lévő önkormányzati részesedések, tagsági jogok,
8. sportpályák és sportcélú létesítmények,
9. termőföld és beépítetlen földterületek
10. ültetvények, erdő, energiaerdő.

(2) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon csak az Önkormányzat képviselő-testülete egyedi döntése alapján minősíthető át és idegeníthető el.

4. Üzleti vagyon

5. §

Üzleti vagyon mindazon vagyontárgy, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe.

5. Vagyonkimutatás, a vagyon nyilvántartása

6. §[5]

7. §

(1) A vagyonkimutatás alapját képező nyilvántartások állományának felfektetéséről és folyamatos vezetéséről, valamint a vagyonkimutatás összeállításáról, az ingatlanok esetében a vagyonkataszterben szereplő adatok egyezőségéről, az önkormányzati vagyonkezelő szervek közreműködésével a jegyző gondoskodik.

(2) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, hasznosítása tárgyában a jelen rendelet alapján kötött szerződéseket a szerződéskötésre feljogosított személy vagy szervezet képviselője a szerződés megkötését követő 5 napon belül köteles a jegyző részére megküldeni.

(3) Az Önkormányzat tulajdonában lévő eszközök – kivéve az immateriális javakat, a követeléseket, ideértve az adott kölcsönöket, a beruházási előleget és az aktív pénzügyi elszámolásokat - leltározását mennyiségi felvétellel, a csak értékben kimutatott eszközök - az immateriális javak, a követelések, az idegen helyen tárolt, letétbe helyezett, portfolió-kezelésben, vagyonkezelésben lévő értékpapírok, dematerializált értékpapírok és a források - leltározását egyeztetéssel kell végrehajtani.

(4) Az Önkormányzat eszközeit és forrásait évente leltározza. Kivételt képeznek az ingatlanok, a gépek, berendezések, felszerelések, a járművek, az üzemeltetésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszközök, melyek leltározása kétévente történik.

6. Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának közös szabályai

8. §

(1) A tulajdonosi jogokat az Önkormányzat Képviselő-testülete, vagy átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja.

(2) A tulajdonosi jogok gyakorlója az Önkormányzat vagyontárgyait e rendelet keretei között bízhatja másra, adhatja át üzemeltetésre. A vagyontárgyak vagyonkezelésbe történő átadása előtt e rendelet 25-28. §-a szerinti vagyonkezelési szerződést kell kötni.

(3) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy

a)

b)

c)

d)

e)

f)

g)

h)

i)

7. Az önkormányzati vagyon hasznosítása

9. §

(1) Az önkormányzati vagyon hasznosításának célja az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai hatékony és eredményes ellátása.

(2)[6]

(3) Az önkormányzati vagyon hasznosításának előkészítésekor a tulajdonosi jog gyakorlója részére előterjesztést kell készíteni. Ennek során számba kell venni a feltételeket, vizsgálni kell a jövedelmezőséget, javaslatot kell tenni az alternatívák mérlegelésével a legmegfelelőbb hasznosítási formára.

10. §

Az önkormányzat nevében az arra jogosult a következő esetekben mondhat le részben, vagy egészében követeléséről:

a)csődegyezségi megállapodásban,

b)bírói egyezség keretében,

c)felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg,

d)ha a követelés bizonyítottan csak veszteséggel vagy aránytalanul nagy költségráfordítással érvényesíthető,

e)kötelezett bizonyítottan nem lelhető fel,

6. az Önkormányzat a többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságaival szemben fennálló követeléséről, amennyiben a követelés rendezése a gazdasági társaság működőképességét veszélyezteti.

11. §

(1) Amennyiben a követelés behajthatatlan és összege 100 000 Ft-ig terjed, a követelésről lemondani a polgármester engedélyével lehet, melyről a Képviselő-testületet a következő rendes ülésen tájékoztatni kell.

(2) Amennyiben a követelés behajthatatlan és összege a 100 000 Ft-ot meghaladja, úgy a követelésről való lemondásról a Képviselő-testület dönt.

8. Az önkormányzati vagyon értékének és ez alapján a tulajdonosi jog gyakorlójának meghatározása

12. §

(1) Az önkormányzat a számviteli nyilvántartásban

1. ingatlan vagyonát becsült vagy bekerülési bruttó értéken,
2. az ingó vagyonát bekerülési, beszerzési bruttó értéken,
3. értékpapír vagyonát beszerzési értéken,

d)vagyonkezelésbe adott portfolió vagyonát - amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik - a 6. § (4) bekezdés d) pontjába foglalt rendelkezést is figyelembe véve tartja nyilván.

(2) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére, apportálására és megterhelésére irányuló döntést megelőzően – kivéve az ingatlan bérbeadás útján történő hasznosítása esetét – az adott vagyontárgy forgalmi, piaci értékét az alábbiak szerint kell meghatározni:

1. ingatlan vagyon esetén forgalmi értékbecslés alapján,
2. ingó vagyon esetén értékbecslés alapján,
3. tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén, ha az a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vagy forgalmazott, úgy a tőzsdén kialakult tőzsdei árfolyamon, ha a tőzsdén kívüli másodlagos értékpapírpiacon forgalmazott, úgy az értékpapír kereskedők által a sajtóban közzétett vételi középárfolyam alapján
4. egyéb társasági részesedés esetén 1 évnél nem régebbi üzleti értékelés alapján.

(3) Átlag értékbecslést lehet alkalmazni mindazokban az esetekben, amikor a tulajdonosi jog gyakorlója az egyes vagyoncsoportokat portfolió vagyonkezelésbe adja. Ez esetben meg kell határozni a vagyonkezelési szerződés induló vagyoni értékét, és a vagyonkezelés lezárultával (a vagyonkezelési szerződés megszűntével) a tulajdonos felé történő elszámolási vagyoni értéket (vagyoni változást, vagyongyarapodást) a megkötött szerződésbe foglalt módszerhez igazodóan.

(4) A vagyontárgy feletti tulajdonosi jog gyakorlóját - ide értve az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó jogosultságot is - az adott vagyontárgy értékétől függően, vagy - ha a hasznosítás csak a vagyontárgy egy részére vonatkozik - a vagyonrész értéke alapján kell megállapítani. A vagyontárgy részletekben történő elidegenítési szándéka esetén azonban az értékesítést végző szerv köteles a teljes önkormányzati részesedés vonatkozásában tulajdonosi jogot gyakorló hozzájáruló nyilatkozatát előzetesen külön megkérni.

(5) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra - és ez alapján a tulajdonosi jog gyakorlójának meghatározására - vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.

(6) Üzleti vagyon esetén a vagyontárgyak együttes értékesítésének, hasznosításának az tekintendő, ha a vagyontömeg elidegenítése, vagy hasznosítása csak egyetlen természetes, vagy jogi személy, vagy ezek konzorciuma részére történik.

9. Eljárás a tulajdonos képviseletében

13. §

(1) A Képviselő-testület képviseletében a polgármester jár el, mint a tulajdonosi jog gyakorlójának megbízottja.

(2) A tulajdonosi jogokat gyakorló (a továbbiakban: a tulajdonosi jog gyakorlója) vagy megbízottja a tulajdonosi jogok gyakorlása körében önállóan gyakorolja a vagyontárgyat érintő, a tulajdonost illető jogosítványokat, továbbá hatósági, közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát is.

(3)[7]

(4) A tulajdonosi jogokat gyakorló a vagyontárgy használatával, bérletével összefüggésben gyakorolja a használatba adó vagy a használatba vevő jogait és kötelezettségeit.

(5) Az önkormányzati tulajdonban, rész-tulajdonban lévő gazdasági társaság, közhasznú társaság legfőbb szerve ülésén a részvénytársaságnál eseti, egyéb társaságnál általános meghatalmazással képviselteti magát a tulajdonosi jog gyakorlója, vagy szerződéses vagyonkezelés esetén - meghatalmazás alapján - a vagyonkezelő.

10. Az önkormányzati vagyont üzemeltető, kezelő szervek és jogállásuk

14. §

(1) Önkormányzati vagyont üzemeltető, kezelő szervek (a továbbiakban: vagyonkezelő) az Önkormányzat gazdasági társaságai, intézményei, a Polgármesteri Hivatal, e rendelet szerinti vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelő.

(2) Az önkormányzati vagyonkezelő szerv a kezelésében, használatában lévő önkormányzati vagyonnal - az Önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül - e rendelet és egyéb hatályos jogszabályok keretei között gazdálkodik.

(3) Az önkormányzati vagyonkezelő szervek kötelesek teljesíteni a vagyontárgy tulajdonosát terhelő közfeladatot, közszolgáltatást és az ezzel járó kötelezettségeket.

(4) A vagyonkezeléssel megbízott szervek vezetői a vagyonkezeléssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáról az éves zárszámadás keretében kötelesek számot adni.

11. [8]Az önkormányzati vagyon ingyenes és kedvezményes átengedése, a felajánlott vagyon elfogadásának és az önkormányzati vagyon átruházásának szabályai

15. §

(1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát kedvezményesen, vagy önkormányzati vagyon használatát - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - ingyenesen vagy kedvezményesen átruházni

1. ajándékozás, közérdekű kötelezettségvállalás, közalapítvány javára alapítványrendelés és alapítványi hozzájárulás jogcímén,
2. az egyházak - elsősorban az 1991. évi XXXII. törvény végrehajtásának elősegítése céljából - és más társadalmi szervezetek részére, valamint
3. más Önkormányzat részére feladat- és hatáskör átszállása, ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezése kapcsán,
4. önkormányzat költségvetési szerve részére,
5. önkormányzati egyszemélyes vagy többségi tulajdonú gazdasági társaságok részére,
6. [9] egyéb gazdálkodó szervezet részére a nagyközség közérdeke szempontjából jelentős közfeladat ellátására irányuló beruházás megvalósítása érdekében lehet.

(2) 1 000 000 Ft értékhatár alatti felajánlott vagyon elfogadásáról a polgármester, a fölött a Képviselő-testület dönt.

(3) Az önkormányzati vagyon átruházásáról a Képviselő-testület határoz.

(4) Ha a vagyonról az Önkormányzat vagy intézménye, vagy egyéb szervezete javára lemondtak, a vagyon csak abban az esetben fogadható el, ha a kedvezményezett a vagyon elfogadásával együtt járó tulajdonosi kötelezettségek teljesítésére képes.

12. [10]

16. §[11]

13. [12] Rendelkezés az egyes önkormányzati tulajdonú korlátozottan forgalomképes vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlásáról

17. §

(1) A 4. § (1) bekezdés a)-d) és f)-i) pontjaiban meghatározott korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak megszerzéséről, megterheléséről, bérleti vagy a használati jogának átengedéséről a Képviselő-testület határoz, kivéve a 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározottak eseti, alkalmanként 1 hétnél rövidebb időtartamra szóló bérbeadásai.

(2) A 4. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak bérleti vagy használati jogának átengedéséről a polgármester dönt.

(3)[13] Mindazon esetekben, amelyek során jogszabályok értelmében az illetékes miniszter vagy hatóság hozzájárulása szükséges, azt a tulajdonosi jogot gyakorló köteles beszerezni.

(4) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyont érintő esetleges koncessziós pályázat kiírásáról és elbírálásáról a Képviselő-testület dönt.

18. §

Az Önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes - a rábízott vagyonon felüli - vagyont az önkormányzat, intézménye, egyszemélyes vagy többségi tulajdonú gazdasági-, közhasznú társasága szerződés alapján kezelheti, mely szerződés megkötéséről a 17. § (1) bekezdésben meghatározott jogosult dönt.

14. Intézmények vagyonhasznosítása

19. §[14]

A vagyonkezelő annak a törzsvagyonnak a használati jogát gyakorolhatja, amely adott intézmény Alapító Okiratában vagy vagyonkimutatásában szerepel. Köteles a vagyontárgyakkal jó gazda módjára bánni, állagmegóvásukról, karbantartásukról gondoskodni.

20. §[15]

A költségvetési szerv és önkormányzati intézmény vezetője az Alapító Okiratban meghatározott tevékenységi körön és mértéken belül az alaptevékenység sérelme nélkül önállóan dönt a használatában lévő ingatlan, ingatlanrész használatba, bérletbe adásáról legfeljebb 1 hét időtartamra.

21. §

A vagyonhasznosításból befolyó bevételt a hasznosító intézmények feladatainak ellátására, színvonalának javítására fordíthatja a Képviselő-testület.

22. §

Az önkormányzati intézményeknél feladatváltozás miatt feleslegessé vált ingatlanok hasznosításáról a Képviselő-testület dönt. Az intézmények feleslegessé vált ingatlanjainak értékesítésére vonatkozó döntést megelőzi az adott ingatlannak a korlátozottan forgalomképes vagyoni körből való kivonása és üzleti vagyonná történő átminősítése. Ugyanígy kell eljárni az intézményi ingatlanok hasznosítása esetén, ha az ingatlannal/ingatlanrésszel kapcsolatos Önkormányzat által meghatározott közszolgálati igény megszűnik.

15. Önkormányzati tagsági jogok gyakorlása

23. §

(1) Az Önkormányzat egyszemélyes vagy többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság, vagy közhasznú társaság vonatkozásában, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvényben meghatározott tulajdonosi jogait a Képviselő-testület gyakorolja.

(2) Nem többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságokban az önkormányzatot a képviselő-testület külön döntése hiányában a polgármester képviseli.

(3) Az önkormányzat egyszemélyes vagy többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságai, vagy közhasznú társaságai az 500 000 forintot meghaladó elidegenítéssel járó jogügyletei megkötése előtt a képviselő-testület hozzájárulását meg kell kérni.

16. Az üzleti vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása

24. §

(1) Az önkormányzat ingatlan és ingó üzleti vagyona tekintetében - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivételekkel:

1. 1 millió forint egyedi forgalmi értéket meghaladó üzleti önkormányzati ingatlan, ingó vagyon felett a Képviselő-testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat, a pénzügyi befektetések szabályaira az adott év pénzügyi tervéről szóló rendelet az irányadó,
2. A felesleges, használhatatlanná vált, elavult, vagy gazdaságtalanul üzemeltethető vagyontárgyak a tulajdonosi jog gyakorlója döntését követően bármely gazdasági szervezet vagy magánszemély részére értékesíthető. Értékesítés során be kell tartani e rendeletnek a vagyonhasznosítási eljárási rendjére és nyilvánosság szabályaira vonatkozó rendelkezéseit és az értékesítéssel kapcsolatos belső szabályzatot.
3. Az intézményekben feleslegessé vált és a könyvviteli nyilvántartásban érték nélkül szereplő vagyontárgyak az adott intézményvezető döntése alapján más intézménynek átadhatók, egyéb esetben a nem a helyi önkormányzat fenntartásában működő szervnek, egyéb szervnek a hivatalnál, vagy intézményeknél feleslegessé vált és könyvviteli nyilvántartásban érték nélkül szereplő vagyontárgyak átadása a jegyző engedélye alapján történik.

(2) Értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület hatásköre az Önkormányzat feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben a használat jogának más Önkormányzat vagy állami szerv részére történő átadását, vagy ezen szervektől történő átvételét szolgáló megállapodás jóváhagyása.

(3) Vagyonkezelési szerződés megkötéséről a 25. § (2) bekezdése szerinti jogosult dönt.

(4)[16] Értékhatártól függetlenül önkormányzati vagyon ingyenes vagy kedvezményes megszerzésére és önkormányzati vagyon átruházására a 15. § rendelkezései az irányadóak.

17. Az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adása

25. §

(1) A Képviselő-testület a helyi önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes és üzleti vagyonának meghatározott körét a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 109. § (1) bekezdése és a Nvtv. 11. §-a, valamint e rendelet keretei között, önkormányzati közfeladat ellátása érdekében vagyonkezelésbe adhatja.

(2) A vagyonkezelői szerződés megkötéséről szóló döntés joga és szerződés tartalmának meghatározása kizárólagosan a Képviselő-testület hatásköre, mind a pályáztatással, mind a kijelöléssel történő vagyonkezelésbe adás esetében.

(3) A Képviselő-testület által vagyonkezelésbe adott vagyont a vagyonkimutatás elkülönítetten tartalmazza.

26. §

(1) A vagyonkezelésbe adást megelőzően meg kell határozni azt az önkormányzati közfeladatot, feladatkört, melynek ellátása hatékonyabban látható el a vagyonkezelő által. 

(2) A vagyonkezelésbe adás az önkormányzati feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítása, amely a Mötv. 109 § (3) bekezdésében meghatározott célból történhet. 

(3) Az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adása a pályáztatási szabályzat szerinti nyilvános pályázati eljárás lefolytatásával, majd vagyonkezelési szerződés megkötésével történik.

(4) A vagyonkezelésbe adásra vonatkozó javaslatot annak Képviselő-testületi megtárgyalását megelőzően megvitatja a feladattal érintett önkormányzati bizottság is.

(5) Az önkormányzat vagyonának kezelője a Nvtv. 11. § (1) bekezdésének megfelelő szervezet lehet. 

(6) Az önkormányzati vagyont kezelő szerv a rábízott vagyonról – az Önkormányzat közfeladatainak sérelme nélkül – e rendelet és más hatályos jogszabályok, valamint a vele kötött vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerint gondoskodik. 

(7) A vagyonkezelő szerv a szerződéssel reá ruházott jogok gyakorlását saját szervezete útján vagy - az önkormányzattal kötött szerződéssel összhangban – más, a Nvtv. 11. § (11) bekezdése c) pontjának megfelelő szereplők közreműködésével látja el, azonban az általa alkalmazott harmadik személy (alvállalkozó) eljárásáért úgy felel, mintha maga járt volna el és azokat a jogosultnak be kell jelentenie.

(8) A vagyonkezelői joggal felruházott szervezetek  az átalakulással egyidejűleg kötelesek szerződéseiket a működési forma változás miatt felülvizsgálni és ha szükséges a szerződések módosítását kezdeményezni.

(9) Az önkormányzati vagyon kezelője jogosult a működés feltételeként rábízott vagyontárgyak:

1. birtoklására,
2. használatára,
3. eseti, alkalmanként 1 hétnél rövidebb időtartamú bérbeadására és egyéb tulajdonviszonyokat nem érintő hasznosítására. 

(10) Az önkormányzati vagyon kezelője köteles a működés feltételeként rábízott vagyontárgyak:

1. biztosítására, amennyiben a tulajdonos nem rendelkezik biztosítási szerződéssel a vagyontárgy tekintetében,
2. a közüzemi díjak, közterhek viselésére,
3. a vagyon jó gazda módjára történő megőrzésére,
4. a gazdálkodás szabályai szerinti használatára és gyarapítására,
5. fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátására. 

27. §

(1) A vagyonkezelési szerződésben az önkormányzati döntést figyelembe véve meg kell határozni:

a)a vagyonkezelési jog gyakorlásának terjedelmét, mértékét és korlátait, az esetleges korlátozások pontos megjelölésével,

2. a közfeladat ellátása érdekében a vagyonkezelésbe adott eszközöknek az önkormányzat számviteli nyilvántartási adataival megegyező tételes jegyzékét értékével együtt, az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját,
3. az ellenőrzéssel kapcsolatos eljárást, teljesítésének biztosítékait,
4. a vagyonkezeléssel kapcsolatos beszámolási kötelezettség módját, az elszámolási kötelezettség tartalmát. A vagyonkezelési szerződés melléklete - a vonatkozó jogszabályi lehetőségekkel összhangban - az elkészített elszámolási rend, amely biztosítja, hogy a vagyonkezelő saját vagyonától elkülönítetten, analitikus nyilvántartások útján tételesen kimutassa a vagyonkezeléssel kapcsolatos bevételeit, költségeit, számláit, vagyon- és pénzmozgásokat, a vagyonkezeléssel kapcsolatos beszámolót a vagyonkezelőnek a tárgyévet követő év február 1-jéig, vagy a jogszabályban meghatározott határidőig kell elkészíteni.
5. a felmondási lehetőségeket és feltételeket, felmondási időt. Ezzel összefüggésben ki kell kötni, hogy a vagyonkezelő súlyos szerződésszegése esetén, vagy ha az ellenőrzésre feljogosított tevékenységét akadályozza, a szerződés azonnali hatállyal felmondható.
6. a vagyonkezelési szerződésben az is kiköthető, hogy a kezelőt csak a szerződésben meghatározott eredmény elérése esetén illeti meg díjazás, mely azonban nem érinti a vagyonkezeléssel kapcsolatban felmerült költségek megtérítését,
7. az átvevő a vagyont érintő beruházást, fejlesztést megelőzően köteles beszerezni az átadó írásos hozzájárulását is,
8. a vagyonkezelő a beruházást, felújítást, ha annak fedezete önkormányzati forrásból származik csak az önkormányzat költségvetési rendeletében, vagy egyéb testületi határozatokban szabályozott módon és keretek között végezheti, az egyéb forrásból megvalósuló beruházások és felújítások esetében a feltételeket a vagyonkezelési szerződésben kell rögzíteni,

i)a vagyonkezelési szerződés szerződésszerű teljesítésének biztosítására szolgáló mellékkötelezettségeket, mint letét, engedményezés, és egyéb biztosítékokat,

10. a vagyoni, személyi és szakmai jellegű feltételek igazolásának módját,
11. a vagyon megterhelésével kapcsolatos tiltást,
12. [17] a vagyonkezelési szerződés megszűnésének eseteit, azaz:

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

m)

1.

2.

3.

(2) A feladatellátás, vagy a vagyon kezelésével kapcsolatos szabályok és szerződési kikötések megszegésének tudomására jutásakor bármely önkormányzati dolgozó és képviselő kezdeményezheti a Képviselő-testületnél a szerződés megszüntetését.

(3) A vagyonkezelési szerződés tartalmazza a Nvtv. 11. § (11) bekezdése szerinti nyilatkozatokat.

28. §

(1) A vagyonkezeléssel kapcsolatos ellenőrzés megszervezésével és elvégzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáért az Önkormányzat jegyzője felelős.

(2) Az ellenőrzés feladata a vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében a nyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének ellenőrzése, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.

(3) Az összefoglaló ellenőrzési jelentés az alábbiakat tartalmazza:

1. a tulajdonosi ellenőrzés által végzett tevékenység bemutatása,
2. a tulajdonosi ellenőrzés által tett megállapítások és javaslatok.

(4) Az ellenőrzést szükség szerint a helyszínen, vagy adatbekérés útján, elsősorban a tulajdonosi ellenőrzés végrehajtásához szükséges dokumentációk értékelésével és a belső szabályzatokban található leírások, útmutatók, valamint a részletes vizsgálati programban meghatározott ellenőrzési módszerek alkalmazásával kell végrehajtani.

18. A vagyonhasznosítás eljárási rendje és nyilvánosságának szabályai

29. §

(1) A vagyon elidegenítését, hasznosítását:

1. a képviselő-testület és bizottságai;
2. a polgármester;
3. az önkormányzat vagyonkezelő szerve kezdeményezheti.

(2) Valamennyi vagyonhasznosításra vonatkozó javaslatot az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata alapján hatáskörrel rendelkező bizottság véleményez a tulajdonosi döntést megelőzően.

(3) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, használatba vagy bérbeadása, vagy más módon történő hasznosítása, főszabályként pályáztatási eljárás eredményeként történhet.

(4) Nem kell versenyeztetési eljárást tartani:

1. amennyiben az önkormányzati vagyontárgy piaci értéke nem éri el:
   • ingó vagyon esetén az 1.000.000 Ft-ot
   • ingatlan vagyon esetén az 5.000.000 Ft-ot,
2. vagyontárgynak többségi önkormányzati tulajdonú vállalkozásba vitele esetén;
3. mezőgazdasági művelésre alkalmas földterület haszonbérbe adásakor;
4. bérleti időszak meghosszabbításakor;
5. állami feladatot ellátó állami szerv elhelyezése esetén;
6. kisajátításnál csereingatlan biztosítása esetén;
7. telekhatár-rendezés esetén.

 (5) A versenyeztetési eljárás, a licittárgyalási eljárás és a vagyonkezelői jog átruházásának szabályai külön szabályzatokban kerülnek meghatározásra. A szabályzat rendelkezéseit az önkormányzati vagyont kezelő, hasznosító szerv vagy személy a Képviselő-testület által jóváhagyott vagyonkezelési szerződés rendelkezésének megfelelően köteles alkalmazni.

(6) A tulajdonosi jog gyakorlója hoz döntést az alábbiakról:

1. ingatlanvagyontárgy hasznosításának módja (értékesítés, bérbeadás, használatba adás, társaság alapításánál apportként szolgáltatás),
2. a szerződés céljának meghatározása,
3. érték elfogadása vagy megállapítása (ingatlan vételár, kikiáltási ár, apport érték, bérleti vagy használati díj mértéke, ellenértéke),
4. ingatlanértékesítés esetén részletfizetési kedvezmény biztosítása és ezzel egy időben a vételár hátralék értékállóságának biztosítása, a vételár hátralékra alkalmazható kamat évi mértékének megállapítása,
5. szerződés időtartamának meghatározása,
6. árverésre kijelölés vagy pályázatra kijelölés, ez utóbbi esetén a pályáztatás módja,
7. ingatlan csere céljára történő biztosítása,
8. a rendeletben fel nem sorolt esetekben a tipikus vagy a gyakorlatban ritkán előforduló szerződéstípushoz sorolható szerződések megkötése során azokról az alapvető szerződéses feltételekről való rendelkezés, melyek hiányában szerződés nem jöhet létre.

(7) A tulajdonosi jog gyakorlója a részletfizetési kedvezmény megállapítása során az önkormányzati költségvetés vizsgálatát követően külön kérelemre, maximum két év időtartamra adhat részletfizetési lehetőséget. A részletfizetés a fizetendő teljes összeg 50 %-a lehet, minimum a szerződéskötéskor érvényben lévő jegybanki alapkamat kikötése mellett. Részletfizetés esetén annak visszafizetését jelzálogjog bejegyzéssel kell biztosítani.

19. Záró rendelkezések

30. §

(1)     Ez a rendelet 2012. július 3-án lép hatályba.

(2) Hatályát veszti:

a) Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 17/2004. (VI. 1.) rendelet,

b) Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 17/2004. (VI. 1.) rendelet módosításáról szóló 22/2005. (XII. 30.) rendelet,

c) Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 17/2004. (VI. 1.) rendelet módosításáról szóló 10/2006. (IV. 3.) rendelet,

d) Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 17/2004. (VI. 1.) rendelet módosításáról szóló 5/2008. (I. 28.) rendelet.

Vámos Istvánné dr. sk.                                      Klisóczkiné Papp Andrea sk.

polgármester                                                                                        jegyző

Záradék:

A módosított rendelet kihirdetésre került 2013. augusztus 9-én.

A kiadmány hiteléül:

Solymosi Katalin

Vezető főtanácsos

esztés...