Arló Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének

10/2004. (III.29.)

 rendelete

a köztisztaságról, a települési környezet fenntartásáról, valamint a szervezett köztisztasági közszolgáltatás kötelező igénybevételéről

(egységes szerkezetben a 18/2005. (X.28.), a 11/2010. (VI. 28.), a 8/2012. (V.29.) és a 17/2013. (IX. 23.) önkormányzati rendeletekkel)

Arló Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 5. és 19. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, Arló Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és működési szabályzatáról szóló 12/2011. (IV. 1.) önkormányzati rendelet 3. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Ügyrendi, Szociális és Oktatási Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések[1]

1. §

A rendelet célja, hogy Arló Nagyközség területén a köztisztaságot fenntartsa, az ezzel kapcsolatos feladatokat, kötelezettségeket és tilalmakat a helyi sajátosságoknak megfelelően rendezze.

2. §

A köztisztaság és a települési környezet fenntartása elsőrendű közegészségügyi, környezetvédelmi érdek, ezért ennek előmozdításában mindenki köteles hathatósan közreműködni, a szennyeződést, fertőzést eredményező tevékenységtől, illetőleg magatartástól tartózkodni.

3. §

(1)A rendelet hatálya Arló nagyközség közigazgatási területén az állampolgárokra, valamint tevékenységet folytató magánszemélyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetekre terjed ki.

(2)Nem terjed ki a rendelet hatálya a veszélyes hulladékokra, a települési folyékony hulladékokra és az azokkal összefüggő tevékenységekre.

4. §[2]

Az ingatlanok tisztántartásáról az ingatlanhasználó köteles gondoskodni.

5. §[3]

Többlakásos ingatlanok esetén

a.)a lakó és emberi tartózkodásra szolgáló más épületek közös használatú részének tisztaságáról, rendszeres takarításáról, rovar- és rágcsálómentesítéséről az érintettek megállapodásában meghatározott személy(ek)nek,

b.)a lakásnak és a lakás céljára használt más helyiségeknek a tisztántartásáról, rendszeres takarításáról, rovar- és rágcsálómentesítéséről a használó(k) köteles(ek) gondoskodni.

6. §[4]

A település egész területén a szervezett szemétszállításról az önkormányzat közszolgáltató útján gondoskodik.

7. §[5]

2. Az ingatlanok és közterületek tisztántartása[6]

8. §

(1)Az önkormányzati tulajdonban lévő közterületekszervezett, rendszeres tisztántartásáról, portalanításáról, általános jellegű takarításáról, síkosságmentesítéséről, szeméttárolók kihelyezéséről és ürítéséről az Önkormányzat gondoskodik.

(2)Magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek tevékenysége következtében közterületen keletkezett szennyeződés megszüntetése, a szennyeződést okozó szerv, illetve személy feladata.

9. §[7]

A község területén lévő ingatlanhasználók kötelesek ingatlanukat megművelni, illetve rendben tartani, gyomtól, gaztól, szeméttől, vadonélő bokroktól megtisztítani.

10.  §[8]

(1) Az ingatlanok előtt lévő járdaszakasz (járda hiányában 1 m széles területsáv, illetve ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület), valamint a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai állandó tisztántartásán kívül a csúszásmentesítéséről, a hó eltakarításáról, portalanításáról az ingatlanhasználó köteles gondoskodni.

Az úttest középvonalától jobbra és balra lakók – kivéve az országos közutat – kötelesek hetente egyszer az úttestet tisztítani.

A közterülethez csatlakozó járdák tisztántartásáról az Önkormányzat gondoskodik.

Az ingatlanhasználó kötelessége a járda mellett növő gaz kiirtása (különösen a fű szükség szerinti nyírása, károsítók elleni növényvédelem), a járdára kinyúló ágak és bokrok megfelelő nyesése.

(2) A gyalogjárdát naponként reggel 8⁰⁰ óráig köteles az ingatlanhasználó csúszás mentesíteni és takarítani, hótól, jégtől megtisztítani, szükség esetén a nap folyamán többször megismételni.

          Csúszásmentesítésre bomló, szerves anyagot nem tartalmazó szóróanyag használható. A szóróanyag beszerzéséről a tisztításra kötelezett köteles gondoskodni.

          A járda és a közút síkosság mentesítését a tisztántartásra kötelezettnek úgy kell elvégezni, hogy abból ne származzon baleset.

          A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy se a gyalogos, se a gépjármű forgalmat ne akadályozza.

          A tisztítás során ügyelni kell arra, hogy a járda burkolata ne rongálódjék meg.

          Tilos az összerakott hó elhelyezése:

-gyalogos közlekedési útvonalon

-az útkereszteződésben,

-az úttorkolatban,

-a kapubejárat elé annak szélességében,

-a tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyénél, a jármű megállóhelye és a járda között,

-a közüzemi szolgáltatási felszerelési tárgyon és annak közérdekű létesítményein,

-az összefüggő zöldnövényzettel borított területen.

(3) A gyalogjáróról a port és szemetet a közútra, a gyalogjáró mellett húzódó csapadékárokba, lefolyóba söpörni nem szabad.

Eldugulás vagy rongálódás előidézésére alkalmas anyagot csapadékvíz elvezető árokba, közcsatornába, víznyelő aknájába szórni, önteni vagy bevezetni tilos!

11 .§

A tulajdonos, használó az ingatlana előtt lévő folyóka, nyílt és zárt vízelvezető árok és műtárgyai (áteresz, járműbehajtó) tisztántartásáról, a víz akadálytalan lefolyásáról, gyomtalanításáról gondoskodni köteles. A tisztítás, gyomtalanítás során kitermelt anyagok a közlekedést nem akadályozhatják.

12. §[9]

A 8-10. §-ban előírt munkákat a jegyző a rendszeresen mulasztó ingatlanhasználó helyett szükség esetén annak költségére elvégeztetheti.

13.§[10]

Állami, szövetkezeti, társasági és magántulajdonban és bérleményben lévő gépkocsitárolóknak, járműbehajtóknak és átereszeiknek építése, környékének jó karban és tisztántartása az ingatlanhasználó kötelessége. A lakóépület alatt elhelyezett garázsnál a falsíktól számított 4 m-es távolságig.

14. §

A közutak mentén lévő autóbuszmegállók és várók tisztántartásáról, síkosság mentesítéséről az Önkormányzat gondoskodik.

15.§[11]

Az ingatlanon keletkező csapadékvíz saját területén történő elhelyezéséről, illetőleg kiépített csapadékcsatorna esetén az abba történő bevezetésről – előzetes bejelentés alapján – az ingatlanhasználó gondoskodik.

16. §

 (1) Az épület tulajdonosa – az országos településrendezési és építési követelményekről szóló Kormányrendelet előírásai szerint – gondoskodik arról, hogy az épület tetőzetéről az esővíz, hólé a járdára, közterületre ne csorogjon.

(2) A csapadékvíz akadálytalan levezetés után meg kell gátolni a pangó vizek keletkezelését és posványosodását.

17. §

Építési területen és az építkezés közvetlen környékén (az építkezés előtti területen) az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot. A munkálatokat úgy kell végezni, az építési- bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen.

18. §[12]

Közterületen építési, bontási anyagot a polgármester által kiadott közterület használati engedélyben meghatározott területen az engedélyben megjelölt módon és időtartamig szabad tárolni. Magánterületen hatósági engedély nem szükséges, de csak olyan anyagot szabad tárolni, amely közegészségügyi szempontból veszélytelen.

19. §[13]

A nagyközség területén tilos:  

a) szemetet, hulladékot eldobálni, az arra kijelölt helyen kívül lerakni, környezetvédelmi vagy esztétikai szempontból kifogásolható módon tárolni,

b) közterületek, kiránduló, táborozó helyek beszennyezése,

c) a közterületre, tavakba, élő vízfolyásokba, belvízelvezető árkokba szennyvizet kivezetni vagy kiönteni, trágyalevet levezetni,

d) tó, élő vízfolyások, vízelvezető árkok partjait szemét vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezni,

e) olyan anyagot, amely a környék levegőjét szennyezi, az egészséget veszélyezteti vagy élősdiek részére táptalajt nyújthat köz- vagy magánterületen elhelyezni vagy elhagyni,

f)  állati hullát közterületre kirakni,

g) közterületen közlekedésből kivont járművet, járműroncsot tárolni,

h) az elhelyezett szobrokat, padokat, játszó-eszközöket és egyéb tárgyakat beszennyezni, rongálni,

i) köz- vagy magánterületet fekáliával (emberi ürülékkel) beszennyezni,

j) közterületen a község számára nyitva álló helyiségben köpködni, orrot zsebkendő használata nélkül kifújni, közterületet beszennyezni,

k) közterületre, csapadékelvezető árokba szennyezett, egészségre ártalmas folyadékot bevezetni, kiönteni,

l) közútra, útpadkára (burkolt földre) salakot, építési törmeléket, szemetet szállítani, elhelyezni,

m) gondozott zöldterületre járművel ráhajtani, azon parkolni,

n) építményeket, kerítéseket bármilyen felirattal megrongálni,

o) hirdetményt, plakátot nem az erre a célra rendszeresített helyen elhelyezni,

p) állati hullát, valamint olyan anyagot, amely a környék levegőjét szennyezi, az egészséget veszélyezteti, vagy élősdiek részére táptalajt nyújthat, sem köz- sem magánterületen elhelyezni vagy elhagyni.

20. §

(1) A keletkező szemetet, hulladékot és szennyező anyagot csak erre a célra rendszeresített hulladékgyűjtőben lehet elhelyezni.

(2) Közterületen észlelt állati hulla esetén a bejelentést a Polgármesteri Hivatalban kell megtenni, az elszállításról a falugondnok gondoskodik.

A község területén elhullott nagyobb testű állatokat a tulajdonosa köteles azonnal a dögkútba szállítani, szállítatni.

A kiszállítás tényét köteles haladéktalanul bejelenteni a Polgármesteri Hivatalban.

(3) Alkalmi jelleggel igénybevett közterület és az azt körülvevő 10 méteres területsáv tisztántartása az alkalmi használó kötelessége.

     Az árusításból keletkező hulladék gyűjtésére zárható edényt kell kihelyezni, - s azt saját költségen – elszállítani, ürítéséről és tisztántartásáról gondoskodni.

21. §[14]

(1) A szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy lehet, hogy az a környezetére tűz- vagy robbanásveszélyt ne jelentsen.

(2) A szabadban a tüzet és üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem szabad, és veszély esetén, vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani.

(3) A tüzelés, tüzelőberendezés használatának színhelyén olyan eszközöket, felszereléseket kell készenlétbe helyezni, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható.

(4) A kerti hulladék elszállítására a szervezett és meghirdetett lomtalanítási akció is igénybe vehető.

(5) A hatóságilag elrendelt általános tűzrakási tilalom alól a rendelet nem ad felmentést.

(6) Szerdától vasárnapig és ünnepnapokon a kerti hulladék égetése tilos. A tói üdülőterületen a kerti hulladék égetése június 1-jétől szeptember 30-ig tilos.

(7) Az égetés során a tűzvédelmi előírások megtartása kötelező. Égetést csak cselekvőképes állampolgár végezhet.

22. §

Közös udvarok tisztántartásáról, csúszásmentesítéséről a lakóközösség tulajdoni hányada mértékében köteles gondoskodni.

23. §

Minden WC-t állandóan használható állapotban, jó karban, rovaroktól, legyektől mentesen kell tartani.

Építésük teljesen zárt legyen, és az ürülék sem köz- sem magánterületre ne folyjék ki.

A pöcegödrök tisztítását és tartalmának elszállítását

a) október 1-jétől március 31-ig 22⁰⁰ órától reggel 5⁰⁰ óráig,

b) április 1-jétől szeptember 30-ig 23⁰⁰ órától reggel 4⁰⁰ óráig

szabad végezni nem tartályos szállítás esetén.

24. §[15]

Minden ingatlanhasználó köteles ingatlana előtt a Polgármesteri Hivatal építési ügyekkel megbízott dolgozója által kijelölt méretben és lejtéssel vízelvezető árkot készíteni, és azt állandóan jó karban tartani.

25. §

A közterületen elültetett fákért mindig a szomszédos telek használója a felelős, aki köteles a fákat ápolni, állatoktól, időjárástól megfelelő rögzítéssel védelmezni.

3. Közlekedés, szállítás[16]

26. §[17]

(1) A járművek üzemeltetése során beszennyeződött közterületet a jármű üzembentartója, vagy a szennyezés okozója haladéktalanul köteles megtisztítani.

(2) Szennyező anyagot szállítani csak olyan módon szabad, hogy a szállítmányból semmi le ne hulljon, por és csepegés ne keletkezzen.

A szállítás vagy rakodás közben beszennyeződött területet a szennyeződés előidézője köteles megtisztítani és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni.

(3) Közterületen folytatott és szennyeződést okozó tevékenység után a tevékenységet végző köteles a keletkezett szemetet azonnal összegyűjteni, elszállítani.  

(4) Az anyagok szállításánál, fel- és lerakásánál ügyelni kell arra, hogy a közterületen lévő növények, tárgyak szabadon maradjanak, és meg ne rongálódjanak.

A rongálódásból keletkezett kárt annak okozója köteles megtéríteni.

(5) A bűzlő anyagokat csak zárt szállítóeszközzel, kívül kifogástalan tisztaságú tartályokban szabad szállítani.

27. §

Közterületen gépkocsit, motorkerékpárt lemosni, tisztítani, olajcserét, vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz tilos!

Lakóházhoz tartozó udvarban, egyéb ingatlanon ilyen munkákat úgy kell végezni, hogy a szennyeződés közterületre ne kerüljön.

4. Csapadékvíz, szennyvíz[18]

28. §

(1)[19] Az ingatlanhasználó köteles gondoskodni arról, hogy az épület tetőzetéről az esővíz, hólé a járdára ne csurogjon, a jég közterületre, járdára, gyalogútra ne csússzon.

(2) A község területén átfolyó élővízfolyásokba, belvízelvezető árokba tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet bevezetni, medrét és partjait szemét- vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezni tilos.

29. §

(1) Minden magán- és közhasználatú illemhelynek tisztán, rendben tartására különös gondot kell fordítani. Közintézmények, vendéglátó és szórakozóhelyek illemhelyein olyan felhívást kell kifüggeszteni, amely a közösséget a tisztaság fenntartására figyelmezteti.

(2) A vízöblítéses illemhelyek kifolyóját csak zárt rendszerű szennyvíztárolóba lehet csatlakoztatni.

(3) Azokon a helyeken, ahol a szennyvíz- és fecaliatárolók rendszeres kiürítése a terepviszonyok miatt nem szervezhető meg, a kiürített anyag az ingatlan területén magán- és közkutaktól 20 méter, az utcavonaltól legalább 15 m, a lakóházaktól 10 m, telekhatártól 2 m távolságra elföldelhető. A takarásra legalább 25 cm vastagságú földréteget kell biztosítani.

30. §

(1) Az ivóvizet szolgáltató közkutak vagy közkifolyók körül 15 m-en belül mosakodni, mosni, öblíteni, állatokat eteti és itatni, járművet mosni szigorúan tilos.

(2) Az ivásra alkalmatlan, szennyezett, fertőzött vizet szolgáltató közhasználatú kutakat az önkormányzat „Nem ivóvíz” feliratú táblával köteles ellátni.

5. Az avar és kerti hulladékok nyílttéri égetése[20]

31. §

Avart és kerti hulladékot csak jól kialakított tűzrakó helyen és telken szabad égetni úgy, hogy az az emberi egészséget és a környezetet ne károsítsa, és az égetés hősugárzása kárt ne okozzon.

32. §

(a) A szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy lehet, hogy az a környezetére tűz- vagy robbanásveszélyt ne jelentsen.

(b) A szabadban a tüzet és üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem szabad, és veszély esetén, vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani.

© A tüzelés, tüzelőberendezés használatának színhelyén olyan eszközöket, felszereléseket kell készenlétbe helyezni, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható.

(d) A kerti hulladék elszállítására a szervezett és meghirdetett lomtalanítási akció is igénybe vehető.

(e) A hatóságilag elrendelt általános tűzrakási tilalom alól a rendelet nem ad felmentést.

(f) Vasár- és ünnepnapokon a kerti hulladék égetése tilos. A tói üdülőterületen a kerti hulladék égetése június 1-jétől szeptember 30-ig tilos.

(g) Az égetés során a tűzvédelmi előírások megtartása kötelező. Égetést csak cselekvőképes állampolgár végezhet.

6. Települési szilárd hulladék kezelése, a köztisztasági szolgáltatás[21]

33. §

(1)[22]

(2)[23]A község területén lévő ingatlanok be vannak vonva a háztartási szemétszállítási tevékenységbe. A szemétszállításba bevont területeken a szemét szállítás díjmentes.

(3)Szemetet felhalmozni nem szabad, azt a megadott szemétszállítási napon elszállítás céljából a szolgáltatást végző szerv rendelkezésére kell bocsátani.

(4)A tárolóedények kihelyezése a szállítási napokon a tulajdonos kötelessége a közlekedés akadályozása nélkül. A tárolóedényeket a kiürítés után a közterületről haladéktalanul el kell vinni.

(5)A szemétgyűjtő edénybe nem szabad mérgező, robbanó, folyékony vagy egyéb olyan anyagokat elhelyezni, amely veszélyezteti a szolgáltatást végző dolgozók testi épségét és egészségét, vagy használata során a szállítójármű műszaki berendezéseiben rongálást idézhet elő.

(6)Az üveg hulladékokat az egyéb háztartási szeméttől el kell különíteni oly módon, hogy az a szállítás alkalmával balesetet ne okozzon.

(7)Nedves, lédús hulladékot csak vízhatlan csomagolásban lehet az edénybe helyezni.

(8)A legalább 3 hónapig üresen álló lakás tulajdonosának kérelmére a szemétszállítási díj időarányos része elengedhető. A töredék hónapot az üresen állás tekintetében figyelmen kívül kell hagyni.

(9)A lakás megüresedését és újbóli használatba vételét a tulajdonosnak legkésőbb a megüresedést, illetve újbóli használatba vételét követő 8 napon belül igazolni kell.

34. §

(1)[24] A szemétfuvarozó jármű személyzete a meghatározott edényzetben gyűjtött szemetet elszállítás céljából az ingatlan bejárata előtti közterületen veszi át. A kihelyezett tároló edényzet a forgalmat nem akadályozhatja.

A szállíttató és a szállító közös megegyezéssel – indokolt esetben – ettől eltérhet.

Az átvétel alkalmával szennyeződött terület megtisztítása az ingatlanhasználó kötelessége.

(2)[25] A szemétszállító edényeket az ingatlanhasználó május 1. és szeptember 30. közötti időszak alatt kétszer, szeptember 30-tól május 1-jéig egyszer köteles fertőtleníteni, folyamatosan tisztán tartani. A szemétgyűjtő edényeket más célra használni nem szabad.

35. §

A háztartási és egyéb szemetet csak szeméttelepen szabad elhelyezni.

A kijelölt szeméttelepen kívül szemét lerakása tilos.

36. §[26]

A rendszeres szemétszállításba be nem kapcsolt területeken keletkező háztartási szemetet az ingatlanhasználó köteles elszállítani az arra a célra kijelölt szeméttelepre.

37. §

(1)[27] A nem háztartási (egyéb) szemét összegyűjtéséről és saját költségen történő elszállításáról az köteles gondoskodni, akinél az keletkezett.

Ha ez nem állapítható meg, az elszállításról az ingatlanhasználó köteles gondoskodni.

Az ilyen szemetet elszállításáig olyan helyen kell összegyűjteni, és tárolni, ahol az a környezetet nem szennyezheti és a forgalmat nem akadályozza. Ez a rendelkezés nem zárja ki, hogy ilyen szemét elszállításáról -–az elszállításra kötelezett költségére – az önkormányzat intézkedjen.

(2)[28] A nem lakás céljára szolgáló épületekben a keletkező hulladék elszállításáról az üzemeltető szerv köteles gondoskodni.

Az ilyen szemetet úgy kell összegyűjteni és tárolni, hogy az a környezetet ne szennyezze és a forgalmat ne akadályozza.

(3) A nem háztartási szemét gyűjtésére szolgáló tartályok beszerzése, javítása, pótlása, elhelyezése, tisztántartása és fertőtlenítése az üzemeltető kötelessége.

(4) Az egyéb célra szolgáló épületekben keletkezett nem háztartási szemét gyűjtésére szolgáló tartályokat a háztartási szemétgyűjtő tartályokkal együtt kell elhelyezni.

38. §

(1)[29] A nagy forgalmú közterületeken az Önkormányzatnak, a tömegesen látogatott helyeken az ingatlanhasználónak kellő számú papír- és hulladékgyűjtőről kell gondoskodnia.

A kihelyezett utcai hulladékgyűjtő tartályok rendszeres ürítéséről a falugondnok gondoskodik.

(2) A kihelyezett szeméttárolókból (kukaedényekből, konténerekből) konyhai hulladékot, kenyérhéjat, hulladékpapírt, házi szemétnek minősülő – konyhai eszközöket, használt ruházati cikkeket – kiszedni, vagy a szeméttároló edényekben ezek után kutatni (guberálni) nem szabad.

(3) A községben évente kétszer, áprilisban és október hónapban nagytakarítást kell végezni.

(4)[30] [31] Minden ingatlanhasználó köteles heti egy alkalommal, lehetőség szerint hét végén az ingatlana előtti, a 10. § (1) bekezdése alapján meghatározott területet megtisztítani. 

39. §

(1)[32]

(2)[33] Szemetet, földet, törmeléket csak a kijelölt szeméttelepen lehet lerakni a környezetvédelmi előírásoknak megfelelően.

(3)[34]  

(4) Trágyatelepet

a.kisállat tartás esetén (állatfajtánként 30 állatig)

lakóépülettől                   6,00 m,

ásott és fúrt kúttól                  10,00 m,

b.nagytestű haszonállat esetén (állatfajtánként 5 állatig)

lakóépülettől                 10,00 m,

ásott és fúrt kúttól                  15,00 m

                        védőtávolság megtartásával lehet elhelyezni.

7. Közszolgáltatás[35]

40. §

(1)[36] Arló közigazgatási területén a szilárd hulladékszállítási közszolgáltatást (a továbbiakban: Közszolgáltatás) az ÓHG Ózdi Hulladékgazdálkodási Kft. (3600 Ózd, Zrínyi út 5.) (továbbiakban: Szolgáltató) látja el az Önkormányzattal kötött megállapodás alapján.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ellátási területen a Közszolgáltatást csak a Szolgáltató végezheti. Amennyiben a Közszolgáltatás érdekében Szolgáltató alvállalkozókkal köt szerződést, az alvállalkozók tevékenységéért teljes felelősséggel tartozik.

(3) A Közszolgáltatás során Szolgáltatónak mindenkor be kell tartania a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben, a 242/2000. (XII.23.) Korm. rendeletben, 213/2001. (XI.14.) Korm. rendeletben, 16/2002. (IV.10.)EüM rendeletben, 1/1986. (II.21.) ÉVM-EüM együttes rendeletben, 22/2001. (X.10.) KöM rendeletben, 4/1984. (II.1.) ÉVM rendeletben foglalt előírásokat.

(4) A begyűjtött hulladékot a kijelölt szeméttároló telepen kell elhelyezni.

(5) A Szolgáltató köteles az ellátási területen heti egy alkalommal szállítást végezni.

(6) A Szolgáltató köteles a jegyzőnek jelezni, ha tevékenysége végzése során e rendelet megsértését tapasztalja.

(7) Szolgáltató köteles – előre meghirdetett időpontban - évi egy alkalommal lomtalanításból származó szemetet elszállítani.

(8)[37] A Szolgáltató és az ingatlanhasználó között a közszolgáltatási szerződés a szolgáltatás igénybevételével jön létre. A Szolgáltató az ingatlanhasználóval szemben a teljesítést csak jogszabályban, valamint e rendeletben meghatározott esetben szüneteltetheti, illetőleg korlátozhatja. A Szolgáltató egyébként a rendszeres szemétszállításba bevont valamennyi ingatlanhasználó tekintetében rendszeresen köteles teljesíteni.

40/A. §[38]

(1) A közszolgáltatással összefüggő személyes adatok nyilvántartását és kezelését Arló Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a Szolgáltató feladatkörébe utalja. Személyes adatként a közszolgáltatást igénybevevő neve, lakcíme, születési helye és ideje, valamint anyja neve vehető figyelembe.

(2) E rendelet alapján elrendelt adatkezelésre és az adatok védelmére a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezései az irányadók.

8. A köztisztasági rendelkezések betartásának ellenőrzése

41. §[39] [40]

42.§[41]

43. §[42] [43]

9. Záró rendelkezések

44. §

A rendelet kihirdetése napján lép hatályba. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszíti az önkormányzat 5/1991. (III.22.) számú és az ezt módosító 11/1991., 6/1992., 11/1993. 17/2003. (IX.1.) rendelet és a 9/2000. számú rendelet 1. §. (3) bekezdése.

Zsigrai Árpád sk.                                                                     Almási Ibolya sk.

polgármester                                                                                        jegyző

Záradék: A módosított rendelet kihirdetve:

2013. szeptember 23.

A kiadmány hiteléül:

Solymosi Katalin

Vez. főtanácsos

Szerkesztés...