Bánhorváti Község Önkormányzatának

3/ 2007 ( II. 15. ) sz. rendelete

a szociális gondoskodás helyi szabályairól

/Egységes szerkezetbe foglalva az 1/2009.(I. 29.), a 2/2010. (II. 11.), az 1/2011. (I. 27.), és az 1/2012. (I. 27.) önkormányzati rendeletekkel./

A Bánhorváti Községi Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva – a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 1. §-ának (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25.§ (3) bekezdésben, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 37/B. § (2)  bekezdés b.) pontjában, 37/D. § (5) bekezdésének, 38. §-ának (1) bekezdés c) pontjában, és (9) bekezdésében 43/B. § (1) bekezdésében, 45. §-ában és a 46. §-ában, kapott felhatalmazással élve az alábbi rendeletet alkotja:

A rendelet célja, alapelvei

1. § (1) A rendelet célja, hogy a Képviselő-testület eleget tegyen az Sztv. által előírt szabályozási kötelezettségének, és a felnőtt korúakra vonatkozó szociális gondoskodás hatáskörébe tartozó feladatait tekintve megállapítsa az egyes ellátásokra való jogosultság feltételeit, az eljárás és az ellenőrzés rendjét.

(2) Az önkormányzat kinyilvánítja, hogy az általa biztosított és megszervezett szociális gondoskodás célja és rendeltetése az, hogy segítséget nyújtson azoknak, akik életkoruk, egészségi állapotuk, jövedelmi és vagyoni helyzetük folytán problémáik megoldására önerőből nem képesek.

A rendelet hatálya

2. § (1) A rendelet hatálya – az Sztv. 3. §‑ában foglaltak alapján – kiterjed:

a) az önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra;

b) a település közigazgatási területén élő bevándorolt személyekre;

c) a település közigazgatási területén élő letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre;

d) a magyar hatóságok által menekültként elismert, a település közigazgatási területén élő személyekre;

e) arra a hajléktalan személyre, aki az ellátás igénybevételekor úgy nyilatkozott, hogy tartózkodási helye a település közigazgatási területén van.

(2) Az önkormányzat hatáskörére és illetékességére tekintet nélkül köteles az arra rászorulónak – ide értve az Sztv. 3. § (2) bekezdésében foglalt személyeket is – átmeneti segélyt, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya az arra rászoruló személy életét, testi épségét veszélyezteti.

 (3) A rendelet hatálya

a) a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott, valamint

b) a Sztv. 32/B. § (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

Hatásköri és eljárási rendelkezések

3. § (1) E rendeletet az Sztv.-vel és a gyermeknevelési támogatás megállapításának szabályairól, valamint a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelettel továbbá a személyes gondoskodást nyújtó ellátások térítési díjairól szóló 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelettel együtt kell alkalmazni.

4. § (1) Ha rendelet eltérő szabályt nem állapít meg, az ellátás iránti kérelmet a polgármesteri hivatalnál lehet előterjeszteni, kizárólag a hivatal által e célra rendszeresített formanyomtatványon.

(2) Amennyiben a szociális ellátást kérő az általa kérelmezett ellátás helyett más ellátásra lenne jogosult, erre a tényre a figyelmét fel kell hívni, illetőleg amennyiben a benyújtott iratok alapján annak feltételei fennállnak az ellátást részére hivatalból meg kell állapítani.

5. § (1) A rendelet által alkalmazott fogalmak értelmezésére az Sztv. 4. §‑ában foglaltakat kell alkalmazni.

(2) A jövedelem számításakor a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a megelőző három hónap átlagát, egyéb jövedelmek esetében a megelőző 12 hónap, egyéni vállalkozó esetében 12 hónap  átlagát kell figyelembe venni.

(3)[1] A kérelmező által benyújtott jövedelemnyilatkozathoz minden esetben csatolni kell a jövedelem valódiságát igazoló iratokat. Ezek különösen a következők lehetnek: a munkáltató által kiadott keresetigazolás, rendszeres pénzellátásoknál az azt megalapozó határozat vagy a kifizetésről szóló igazolószelvény (pl. a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által kiadott éves igazolás), egyéb jövedelmeknél az azokat megalapozó határozat, kifizetési bizonylat, igazolás, szerződés stb.

(4) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, melyek a Polgármesteri Hivatal nyilvántartásaiban fellelhetőek.

(5) A gyermeknevelési támogatás megállapításának szabályairól valamint a szociális ellátásának igényléséhez felhasználható bizonyítékokról szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet által említett ellátások tekintetében a kérelemhez az ott felsorolt bizonyítékokat kell csatolni. Az egyéb ellátások tekintetében a Korm. rendelet 1. számú mellékletében szereplő vagyon-nyilatkozatot kell alkalmazni.

(6) Mellőzni kell a jövedelem-nyilatkozatot és a vagyoni helyzetről szóló nyilatkozatot, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapon belül már részesült olyan ellátásban, amelyhez a jövedelmi-és vagyoni helyzetét igazolta, és vélelmezhető, hogy helyzetében nem történt a jogosultságát érintő változás. Erről a kérelmező írásban köteles nyilatkozni.

6. § (1) A döntésre jogosult szerv döntését a benyújtott kérelem, annak mellékletei valamint szükség szerint környezettanulmány alapján köteles meghozni.

 (2) Amennyiben a környezettanulmány eredményeként vélelmezhető, hogy a kérelmező jövedelmi és vagyoni helyzetére vonatkozóan valótlan adatot közölt, az Sztv. 10. § (2) bekezdés szerint felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át, a jövedelmet a fenntartási költségek figyelembevételével kell megállapítani.

A jogosulatlanul igénybevett ellátás visszatérítése

7. § (1) Az Sztv. 17. §‑ában foglaltak szerint jogosulatlanul igénybevett ellátás és annak kamatai megtérítésének elrendelése esetén a visszafizetés méltányosságból részben vagy egészben akkor engedhető el, ha a visszafizetés olyan helyzetet eredményezne, amely a kérelmező vagy családja megélhetését veszélyeztetné vagy amelyben ismételten szociális gondoskodásra szorulna.

(2) Kérelemre a visszafizetésre részletfizetés is engedélyezhető, a részletfizetés időtartama azonban nem lehet hosszabb, mint az ellátás jogosulatlan igénybevételének időtartama.

A szociális gondoskodás rendszere

8. § (1) Az önkormányzat a szociális gondoskodásra vonatkozó kötelezettségeinek teljesítését

a) pénzbeli és természetbeni ellátások nyújtásával;

b) személyes gondoskodást biztosító alap ellátások megszervezésével teljesíti.

Pénzbeli ellátások

Rendszeres szociális segély

9. §[2]

(1) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy esetében a rendszeres szociális segély folyósításának feltétele, hogy a jogosult az önkormányzat által működtetett családsegítő szolgálattal a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nyilvántartásba veteti magát.

 (2) A kérelmezőt – kérelme elbírálását megelőzően – tájékoztatni kell az együttműködési kötelezettségről, annak tartalmáról, formáiról, és írásban nyilatkoztatni kell arról, hogy kérelme kedvező elbírálása esetén az együttműködési kötelezettségnek eleget tesz. Amennyiben az együttműködést nem vállalja, részére a rendszeres szociális segély nem állapítható meg.

 (3) A családsegítő szolgálat által szervezett programok az életmód és életvezetés megváltoztatásának elősegítésére, a beilleszkedési zavarok leküzdésére, a mentális problémák megoldására irányuló egyéni és csoportos foglalkozások, tanácsadások megszervezésére irányulnak. 

(4) Az ellátásban részesülő köteles a nyilvántartásba vételt követően a családsegítő szolgálattal együttműködési megállapodást kötni. Az együttműködési megállapodásban rögzíteni kell a következőket:

a) a programról szóló értesítés módját;

b) a részvételben történő akadályoztatás esetén a távolmaradás kimentésének módját és határidejét;

c) a részvétel elmulasztásának jogkövetkezményeit.

(5) A családsegítő szolgálat a programban való részvételről illetőleg annak elmulasztásáról tájékoztatja a jegyzőt.

(6) Az együttműködés megszegésének minősül, ha a segélyezett nem véteti nyilvántartásba magát, nem köt együttműködési megállapodást vagy a megkötött megállapodást nem teljesíti.

10. §[3] (1) A bérpótló juttatás jogosultja köteles az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház környezetének rendezettségét biztosítani

Ennek érdekében különösen az alábbiakra köteles:

- a lakóingatlan tiszta és higiénikus állapotának biztosítása,

- a lakóingatlan településképbe illő külső megjelenésének biztosítása

- az udvar és kert gyom és hulladékmentes állapotban tartása,

- az ingatlanhoz csatlakozó közterületen lévő zöld terület ápolása, a járda tiszta, síkosság mentes állapotban tartása, a vízelvezető árok használhatóságának biztosítása,

- a lakókörnyezet rendezettségének biztosítása során köteles betartani az önkormányzat hulladékgazdálkodásra és állattartásra vonatkozó rendeleteit.

11. §[4]

12. §[5]

13. §[6]

Lakásfenntartási támogatás

14. §[7]

15. §[8]

16. §[9]

Ápolási díj

17. § (1) Az Sztv. 43/B. § (1) bekezdés szerinti ápolási díjat a polgármester állapítja meg.

(2) Az Sztv. 43/B. § alapján ápolási díjra jogosult az a személy is, aki

a) 18. életévét betöltött, tartósan beteg hozzátartozója  ápolását, gondozását végzi

b) és a kérelmező családjában az egy főre számított jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, egyedülálló esetén annak 150 %-át nem haladja meg.

(3) Amennyiben a 18. életévét betöltött, tartósan beteg személynek nincs olyan – az önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel rendelkező – hozzátartozója, aki a gondozást elláthatná, az ápolási díj az önkormányzat illetékességi területén tartózkodási hellyel rendelkező személy részére is megállapítható.

(4) A (2) bekezdés szerinti ápolási díj összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a.

(5) Az ápolási kötelezettség teljesítését – függetlenül attól, hogy az ápolási díj megállapítására milyen jogcímen került sor – a képviselő-testület a családsegítő központ útján rendszeresen ellenőrzi.

(6) A (2) bekezdés szerinti ápolási díjról a polgármester dönt.

Átmeneti segély

18. § (1) Amennyiben a kérelmező vagyoni, jövedelmi és egyéb körülményeinek ismeretében vélelmezhető, hogy problémáját más módon nem tudja megoldani, egyszeri vagy meghatározott időtartamra, de legfeljebb 2 hónapra szóló és havi rendszerességgel fizetendő átmeneti segély állapítható meg annak a

a) személynek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege továbbá

b) annak az egyedül élő személynek, akinek jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 150%-a,

c)[10] valamint annak a személynek – ha a segélyt kölcsön vagy a (6) bekezdés szerint szociális tűzifa formájában igényli- akinek családjában az egy főre jutó jövedelem legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-a, továbbá annak az egyedülálló személynek, akinek jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 250%-a.

(2) Az egy alkalomra szóló átmeneti segély összege legalább 1000 forint, de legfeljebb 10 000 forint lehet.

(3) A havi rendszerességgel megállapított átmeneti segély össze legalább 1000 forint, de legfeljebb 10 000 forint lehet havonta.

(4) Átmeneti segély természetbeni és pénzbeli ellátásként egyaránt nyújtható. Természetbeni ellátást kell megállapítani akkor, ha

a) a kérelem erre irányul vagy

b) az ellátásban részesülő életvitele alapján feltételezhető, hogy a segély felhasználása nem rendeltetésének megfelelően történik.

(5) A természetben nyújtott átmeneti segély formája  élelmiszervásárlási utalvány, tüzelővásárlási utalvány, tüzelőanyag vagy a segély meghatározott célra történő átutalása – ide értve a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás térítési díját is – lehet.

(6)[11] A mennyiben a központi költségvetésből vagy egyéb forrásból szociális tűzifa vásárláshoz az önkormányzat támogatást kap, a természetben nyújtott átmeneti segély összege legfeljebb évi 80 000 Ft lehet. Ha a rendelkezésre álló szociális tűzifa kevesebb, mint a 18. § c.) pontja szerinti kérelmező által igényelt mennyiség, a polgármester a szociális rászorultság mértéke alapján dönt.

19. § (1) Amennyiben a 21. § (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállnak, átmeneti segély pénzintézeti kölcsönnek nem minősülő, kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható, ha a kérelmező baleset, betegség, elemi kár vagy más előre nem látható ok miatt kerül rendkívüli élethelyzetbe, s az összeg a gyógykezeléshez, a minden napi életvitelhez szükséges eszköz beszerzéséhez vagy a károk elhárításához szükséges.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kamatmentes kölcsön összege legfeljebb 50 000 forint lehet. A kölcsön időtartama legfeljebb 6 hónap.

(3) A kölcsön megállapításáról szóló határozatban rendelkezni kell a visszafizetés időtartamáról, feltételeiről.

19/A.§.[12]

Amennyiben a 18.§ (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállnak, autóbusz bérlethez nyújtott átmeneti segély adható munkába járáshoz annak a rendelkezésre állási támogatásban részesülő (részesült) vagy korábbi rendelkezésre állási támogatás után álláskeresési ellátásra jogosultságot szerzett személynek, aki az önkormányzat és a többcélú kistérségi társulás együttműködése alapján szervezett közmunkaprogram keretében nem Bánhorváti közigazgatási területén végez munkát.

Az ellátás a munkavégzés idejére állapítható meg. Amennyiben a munkaszerződés ne a hónap utolsó napján szűnik meg, meg kell vizsgálni, hogy bérlet helyett egyszeri autóbuszjegy juttatása gazdaságosabb-e. A kérelemhez csatolni kell a munkaszerződés másolatát. A kérelmező jövedelemként a közfoglalkoztatás megkezdése előtti ellátást kell figyelembe venni.

Az autóbusz bérletet az önkormányzat vásárolja meg és adja át a jogosultnak. Jogosult köteles az átvétellel egyidejűleg a bérlet árának 20%-át befizetni az önkormányzat pénztárába. Amennyiben nem teljes hónapra autóbusz jegyhez történő hozzájárulás kerül megállapításra, a kifizetésre utólag, a jegy leadása alapján kerül sor. A jegy árának 80%-át támogatja az önkormányzat.

Vissza kell fizetni az adott hónapra járó támogatás teljes összegét, amennyiben a jogosult munkaviszonyát a munkáltató rendkívüli felmondással megszüntette.

20. § Az átmeneti segély iránti kérelem ügyében (ide értve a pénzintézeti kölcsönnek nem minősülő kamatmentes kölcsönt is) a polgármester dönt.

Temetési segély

21. § Temetési segélyre jogosult az eltemettető, ha családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 350 %-a.

22. § (1) A temetési segély megállapítására a polgármester jogosult.

(2) A temetési segély megállapítása szempontjából a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 100 000 forint.

(3) A temetési segély a (2) bekezdésben meghatározott összeg 10%-a.

Természetben nyújtott ellátások

   23. §  (1)A rendszeres szociális segély Sztv. 47. § (2) bekezdésében szabályozott része természetbeni ellátás formájában is nyújtható. Az ellátás ezen formájának megállapítása előtt a jegyző kikéri a Gyermekjóléti Szolgálat véleményét. A szociális segély megállapított összegének a törvényben meghatározott része természetbeni ellátás formájában történő nyújtása a megállapítás és a felülvizsgálat közötti időszakban is elrendelhető. A természetbeni folyósítást az elrendelés alapjául szolgáló ok fennállásáig kell fenntartani.

   (2) A természetbeni ellátás formái: élelmiszer, tankönyv és tanszer, tüzelő, közüzemi díjak, tisztító és tisztálkodó szerek, gyógyszerek és gyógyhatású készítmények.

   (3) A természetbeni juttatás formájában adott rendszeres szociális segélyt a pénzbeli ellátásokkal egyidejűleg utalvány vagy termék formájában kell folyósítani.

Köztemetés

24 § Az Sztv. 48. § szerinti köztemetést a polgármester rendeli el. A temetés költsége nem haladhatja meg a 25. § (2) szerinti összeget.

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

25. § A személyes gondoskodást nyújtó ellátások körében az önkormányzat

a) alapellátásként étkeztetést, házi segítségnyújtást,

b) családsegítő szolgáltatást és

c) szociális információs szolgáltatást biztosít;

Hatályba léptető rendelkezések

26 § E rendelet 2007.02.15-én lép hatályba. Hatályba lépésével egyidejűleg hatályukat vesztő rendeletek:5/2006 (IV.05.) rendelet, valamint az azt módosító 6/2006 (VII.06.), 8/2006 (IX.14.), 10/2006 (XI.16.), 12/2006 (XII.14.) rendeletek.

Kelt: Bánhorváti, 2007.év február hó 08. napján

A kihirdetés napja: 2007. 02. 15.

                                                                                              Dr. Agonás Lajos

                                                                                                          jegyző

Bánhorváti Község Önkormányzatának

3/ 2007 ( II. 15. ) sz. rendelete

a szociális gondoskodás helyi szabályairól

/Egységes szerkezetbe foglalva az 1/2009.(I. 29.), a 2/2010. (II. 11.), az 1/2011. (I. 27.) és az 1/2012. (I. 27.) és a 3/2014. (II. 7.) önkormányzati rendeletekkel/

A Bánhorváti Községi Önkormányzata Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva – a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 1. §-ának (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25.§ (3) bekezdésben, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 37/B. § (2)  bekezdés b.) pontjában, 37/D. § (5) bekezdésének, 38. §-ának (1) bekezdés c) pontjában, és (9) bekezdésében 43/B. § (1) bekezdésében, 45. §-ában és a 46. §-ában, kapott felhatalmazással élve az alábbi rendeletet alkotja:

A rendelet célja, alapelvei

1. § (1) A rendelet célja, hogy a Képviselő-testület eleget tegyen az Sztv. által előírt szabályozási kötelezettségének, és a felnőtt korúakra vonatkozó szociális gondoskodás hatáskörébe tartozó feladatait tekintve megállapítsa az egyes ellátásokra való jogosultság feltételeit, az eljárás és az ellenőrzés rendjét.

(2) Az önkormányzat kinyilvánítja, hogy az általa biztosított és megszervezett szociális gondoskodás célja és rendeltetése az, hogy segítséget nyújtson azoknak, akik életkoruk, egészségi állapotuk, jövedelmi és vagyoni helyzetük folytán problémáik megoldására önerőből nem képesek.

A rendelet hatálya

2. § (1) A rendelet hatálya – az Sztv. 3. §‑ában foglaltak alapján – kiterjed:

a) az önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra;

b) a település közigazgatási területén élő bevándorolt személyekre;

c) a település közigazgatási területén élő letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre;

d) a magyar hatóságok által menekültként elismert, a település közigazgatási területén élő személyekre;

e) arra a hajléktalan személyre, aki az ellátás igénybevételekor úgy nyilatkozott, hogy tartózkodási helye a település közigazgatási területén van.

(2) Az önkormányzat hatáskörére és illetékességére tekintet nélkül köteles az arra rászorulónak – ide értve az Sztv. 3. § (2) bekezdésében foglalt személyeket is – átmeneti segélyt, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya az arra rászoruló személy életét, testi épségét veszélyezteti.

 (3) A rendelet hatálya

a) a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott, valamint

b) a Sztv. 32/B. § (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

Hatásköri és eljárási rendelkezések

3. § (1) E rendeletet az Sztv.-vel és a gyermeknevelési támogatás megállapításának szabályairól, valamint a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelettel továbbá a személyes gondoskodást nyújtó ellátások térítési díjairól szóló 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelettel együtt kell alkalmazni.

4. § (1) Ha rendelet eltérő szabályt nem állapít meg, az ellátás iránti kérelmet a polgármesteri hivatalnál lehet előterjeszteni, kizárólag a hivatal által e célra rendszeresített formanyomtatványon.

(2) Amennyiben a szociális ellátást kérő az általa kérelmezett ellátás helyett más ellátásra lenne jogosult, erre a tényre a figyelmét fel kell hívni, illetőleg amennyiben a benyújtott iratok alapján annak feltételei fennállnak az ellátást részére hivatalból meg kell állapítani.

5. § (1) A rendelet által alkalmazott fogalmak értelmezésére az Sztv. 4. §‑ában foglaltakat kell alkalmazni.

(2) A jövedelem számításakor a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a megelőző három hónap átlagát, egyéb jövedelmek esetében a megelőző 12 hónap, egyéni vállalkozó esetében 12 hónap  átlagát kell figyelembe venni.

(3)[1] A kérelmező által benyújtott jövedelemnyilatkozathoz minden esetben csatolni kell a jövedelem valódiságát igazoló iratokat. Ezek különösen a következők lehetnek: a munkáltató által kiadott keresetigazolás, rendszeres pénzellátásoknál az azt megalapozó határozat vagy a kifizetésről szóló igazolószelvény (pl. a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által kiadott éves igazolás), egyéb jövedelmeknél az azokat megalapozó határozat, kifizetési bizonylat, igazolás, szerződés stb.

(4) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, melyek a Polgármesteri Hivatal nyilvántartásaiban fellelhetőek.

(5) A gyermeknevelési támogatás megállapításának szabályairól valamint a szociális ellátásának igényléséhez felhasználható bizonyítékokról szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet által említett ellátások tekintetében a kérelemhez az ott felsorolt bizonyítékokat kell csatolni. Az egyéb ellátások tekintetében a Korm. rendelet 1. számú mellékletében szereplő vagyon-nyilatkozatot kell alkalmazni.

(6) Mellőzni kell a jövedelem-nyilatkozatot és a vagyoni helyzetről szóló nyilatkozatot, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapon belül már részesült olyan ellátásban, amelyhez a jövedelmi-és vagyoni helyzetét igazolta, és vélelmezhető, hogy helyzetében nem történt a jogosultságát érintő változás. Erről a kérelmező írásban köteles nyilatkozni.

6. § (1) A döntésre jogosult szerv döntését a benyújtott kérelem, annak mellékletei valamint szükség szerint környezettanulmány alapján köteles meghozni.

 (2) Amennyiben a környezettanulmány eredményeként vélelmezhető, hogy a kérelmező jövedelmi és vagyoni helyzetére vonatkozóan valótlan adatot közölt, az Sztv. 10. § (2) bekezdés szerint felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át, a jövedelmet a fenntartási költségek figyelembevételével kell megállapítani.

A jogosulatlanul igénybevett ellátás visszatérítése

7. § (1) Az Sztv. 17. §‑ában foglaltak szerint jogosulatlanul igénybevett ellátás és annak kamatai megtérítésének elrendelése esetén a visszafizetés méltányosságból részben vagy egészben akkor engedhető el, ha a visszafizetés olyan helyzetet eredményezne, amely a kérelmező vagy családja megélhetését veszélyeztetné vagy amelyben ismételten szociális gondoskodásra szorulna.

(2) Kérelemre a visszafizetésre részletfizetés is engedélyezhető, a részletfizetés időtartama azonban nem lehet hosszabb, mint az ellátás jogosulatlan igénybevételének időtartama.

A szociális gondoskodás rendszere

8. § (1) Az önkormányzat a szociális gondoskodásra vonatkozó kötelezettségeinek teljesítését

a) pénzbeli és természetbeni ellátások nyújtásával;

b) személyes gondoskodást biztosító alap ellátások megszervezésével teljesíti.

Pénzbeli ellátások

Rendszeres szociális segély

9. §[2] (1) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy esetében a rendszeres szociális segély folyósításának feltétele, hogy a jogosult az önkormányzat által működtetett családsegítő szolgálattal a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nyilvántartásba veteti magát.

 (2) A kérelmezőt – kérelme elbírálását megelőzően – tájékoztatni kell az együttműködési kötelezettségről, annak tartalmáról, formáiról, és írásban nyilatkoztatni kell arról, hogy kérelme kedvező elbírálása esetén az együttműködési kötelezettségnek eleget tesz. Amennyiben az együttműködést nem vállalja, részére a rendszeres szociális segély nem állapítható meg.

 (3) A családsegítő szolgálat által szervezett programok az életmód és életvezetés megváltoztatásának elősegítésére, a beilleszkedési zavarok leküzdésére, a mentális problémák megoldására irányuló egyéni és csoportos foglalkozások, tanácsadások megszervezésére irányulnak.     . (4) Az ellátásban részesülő köteles a nyilvántartásba vételt követően a családsegítő szolgálattal együttműködési megállapodást kötni. Az együttműködési megállapodásban rögzíteni kell a következőket:

a) a programról szóló értesítés módját;

b) a részvételben történő akadályoztatás esetén a távolmaradás kimentésének módját és határidejét;

c) a részvétel elmulasztásának jogkövetkezményeit.

(5) A családsegítő szolgálat a programban való részvételről illetőleg annak elmulasztásáról tájékoztatja a jegyzőt.

(6) Az együttműködés megszegésének minősül, ha a segélyezett nem véteti nyilvántartásba magát, nem köt együttműködési megállapodást vagy a megkötött megállapodást nem teljesíti

10. §[3] (1) A bérpótló juttatás jogosultja köteles az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház környezetének rendezettségét biztosítani

Ennek érdekében különösen az alábbiakra köteles:

- a lakóingatlan tiszta és higiénikus állapotának biztosítása,

- a lakóingatlan településképbe illő külső megjelenésének biztosítása

- az udvar és a kert gyom és hulladékmentes állapotban tartása,

- az ingatlanhoz csatlakozó közterületen lévő zöld terület ápolása, a járda tiszta, síkosság mentes állapotban tartása, a vízelvezető árok használhatóságának biztosítása,

- a lakókörnyezet rendezettségének biztosítása során köteles betartani az önkormányzat hulladékgazdálkodásra és állattartásra vonatkozó rendeleteit.

11. §[4]

12. §[5]

13. §[6]

Lakásfenntartási támogatás

14. §[7]

15. §[8]

16. § [9]

Ápolási díj

17. §[10]

Önkormányzati segély

18. §[11]

(1) Az önkormányzati segély megállapítására akkor kerülhet sor, ha a rászoruló egy főre számított családi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő esetén annak 250%-át nem haladja meg.

(2) Az önkormányzati segély mértéke – rászorultsághoz igazodva – alkalmanként maximum 30 000 Ft, kamatmentes kölcsön esetén 50 000 Ft lehet.

(3) Elemi csapás, hosszabb kórházi ápolással járó, tartós táppénzes állomány, betegség, baleset, közeli hozzátartozó halála esetében hivatalból vagy kérelemre évente legfeljebb egy alkalommal jövedelemre való tekintet nélkül is megállapítható az önkormányzati segély. Ebben az esetben az önkormányzati segély összege maximum 100.000 Ft lehet.

(4) A kamatmentes kölcsön legfeljebb hat hónapos futamidőre adható és havi részletekben kell visszafizetni. A kölcsön futamidejéről és a havi részletek összegéről az ezt megállapító határozatban kell rendelkezni.

19. §[12] (1) Közeli hozzátartozó halála miatt önkormányzati segély iránti kérelmet legfeljebb a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani.

(2) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segélyre jogosult az eltemettető, ha családjában az egy főre számított családi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350%-át nem haladja meg.

(3) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély összege a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10%-a. A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége 150 000 Ft

19/A. §[13]

20. §[14] (1) Az önkormányzati segély természetbeni szociális ellátásként is nyújtható, különösen akkor, ha a kérelem erre irányul, vagy az ellátásban részesülő életvitele alapján feltételezhető, hogy a segély felhasználása nem a célnak megfelelően fog történni.

(2) Az önkormányzati segély természetbeni szociális ellátásként elsősorban élelmiszersegély, szociális tűzifa, közüzemi szolgáltatási díj hátralék kiegyenlítése, valamint gyógyszertámogatás formájában nyújtható.

(3) Az önkormányzati segély iránti kérelmeket e rendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, az abban szereplő mellékletek csatolásával.

(4) Az önkormányzati segéllyel kapcsolatos hatáskörét a Képviselő-testület a polgármesterre átruházza.

Temetési segély

21. §[15]

22. § [16]

Természetben nyújtott ellátások

   23. §  (1)A rendszeres szociális segély Sztv. 47. § (2) bekezdésében szabályozott része természetbeni ellátás formájában is nyújtható. Az ellátás ezen formájának megállapítása előtt a jegyző kikéri a Gyermekjóléti Szolgálat véleményét. A szociális segély megállapított összegének a törvényben meghatározott része természetbeni ellátás formájában történő nyújtása a megállapítás és a felülvizsgálat közötti időszakban is elrendelhető. A természetbeni folyósítást az elrendelés alapjául szolgáló ok fennállásáig kell fenntartani.

   (2) A természetbeni ellátás formái: élelmiszer, tankönyv és tanszer, tüzelő, közüzemi díjak, tisztító és tisztálkodó szerek, gyógyszerek és gyógyhatású készítmények.

   (3) A természetbeni juttatás formájában adott rendszeres szociális segélyt a pénzbeli ellátásokkal egyidejűleg utalvány vagy termék formájában kell folyósítani.

Köztemetés

24 § Az Sztv. 48. § szerinti köztemetést a polgármester rendeli el. A temetés költsége nem haladhatja meg a 25. § (2) szerinti összeget.

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

25. § A személyes gondoskodást nyújtó ellátások körében az önkormányzat

a) alapellátásként étkeztetést, házi segítségnyújtást,

b) családsegítő szolgáltatást és

c) szociális információs szolgáltatást biztosít;

Hatályba léptető rendelkezések

26 § E rendelet 2007.02.15-én lép hatályba. Hatályba lépésével egyidejűleg hatályukat vesztő rendeletek:5/2006 (IV.05.) rendelet, valamint az azt módosító 6/2006 (VII.06.), 8/2006 (IX.14.), 10/2006 (XI.16.), 12/2006 (XII.14.) rendeletek.

Kelt: Bánhorváti, 2007.év február hó 08. napján

A kihirdetés napja: 2007. 02. 15.

                                                                                              Dr. Agonás Lajos

                                                                                                          jegyző