Borsodnádasd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (II. 15.) önkormányzati rendeletének indokolása
az Önkormányzat vagyonáról, a vagyonhasznosítás rendjéről és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól
Hatályos: 2013. 02. 16Borsodnádasd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (II. 15.) önkormányzati rendeletének indokolása
2013.02.16.
az Önkormányzat vagyonáról, a vagyonhasznosítás rendjéről és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól
Végső előterjesztői indokolás
A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Vagyon tv.) az állam
és a helyi önkormányzatok tulajdonában álló vagyon tekintetében új szabályokat fogalmaz
meg.
A Vagyon tv. meghatározza – többek között - a nemzeti vagyon fogalmát:
Nemzeti vagyonba tartozik:
a) az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok,
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó, az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában lévő
dolog,
c) az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában lévő pénzügyi eszközök, továbbá az államot
vagy a helyi önkormányzatot megillető társasági részesedések,
d) az államot vagy a helyi önkormányzatot megillető bármely vagyoni értékkel rendelkező
jogosultság, amelyet jogszabály vagyoni értékű jogként nevesít,
e) Magyarország határa által körbezárt terület feletti légtér,
f) az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló törvény szerinti
kibocsátási egység és légiközlekedési kibocsátási egység, valamint az ENSZ Éghajlatváltozási
Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló törvény
szerinti kiotói egység,
g) az állami fenntartású közgyűjtemények (muzeális intézmények, levéltárak, közgyűjteményként
működő kép- és hangarchívumok, valamint könyvtárak) saját gyűjteményeiben nyilvántartott
kulturális javak,
h) a régészeti lelet,
i) a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló
törvény szerinti nemzeti adatvagyon.
A Vagyon tv. a korábbiakban alkalmazott forgalomképes – forgalomképtelen – egyéb vagyon
csoportosításhoz képest új szabályozást, illetve kategóriákat alkalmaz az alábbiak szerint:
A helyi önkormányzat vagyona törzsvagyon vagy üzleti vagyon.
A helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon külön része a törzsvagyon, amely
közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja, és
amelyet
a) e törvény kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonnak minősít,
b) törvény vagy a helyi önkormányzat rendelete nemzetgazdasági szempontból kiemelt
jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít (az a) és b) pont a továbbiakban együtt: forgalomképtelen
törzsvagyon),
c) törvény vagy a helyi önkormányzat rendelete korlátozottan forgalomképes vagyonelemként
állapít meg.
A Vagyon tv. alapján a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonba tartoznak:
a) a helyi közutak és műtárgyaik,
b) a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok,
c) a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzetközi kereskedelmi repülőtér, a hozzá tartozó
légiforgalmi távközlő, rádió-navigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel, továbbá
a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt, valamint
d) a helyi önkormányzat tulajdonában álló - külön törvény rendelkezése alapján részére átadott -
vizek, közcélú vízi létesítmények, ide nem értve a vízi közműveket.
Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősül a Vagyon tv. 2. mellékletben meghatározott, valamint törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében ekként meghatározott, a helyi önkormányzat tulajdonában álló vagyonelem, amelynek állami tulajdonban, illetve a helyi önkormányzat tulajdonában történő megőrzése hosszú távon indokolt.
A Vagyon tv. a fenti kategóriákba tartozó nemzeti vagyonnal kapcsolatban az alábbi szabályokat fogalmazza meg:
A kizárólagos tulajdonban álló nemzeti vagyon – a törvényben meghatározott kivételekkel –
nem idegeníthető el, nem terhelhető meg (kivéve: vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló
használati jog vagy szolgalom), azon osztott tulajdon nem létesíthető.
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként meghatározott
vagyonelem az erről rendelkező jogszabály erejénél fogva elidegenítési és – vagyonkezelői
jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével – terhelési tilalom,
valamint osztott tulajdon létesítésének tilalma alatt áll.
A fenti két kategóriába (kizárólagos, kiemelt jelentőségű) nem tartozó vagyonelem, amely felett a rendelkezési jog gyakorlását jogszabály feltételhez köti, a helyi önkormányzat tekintetében törzsvagyonként korlátozottan forgalomképes nemzeti vagyonnak minősül.
A Vagyon tv. a vagyongazdálkodás alapelveivel, a nemzeti vagyon kezelésével,
hasznosításával, az állam és az önkormányzatok kizárólagos gazdasági tevékenységeivel, a nemzeti vagyon tulajdonjogának átruházásával kapcsolatban számtalan fontos szabályt fogalmaz meg. A teljesség igénye nélkül néhány fontos szabály:
- az átlátható szervezet fogalmának meghatározása;
- közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv készítési kötelezettség az önkormányzatok
számára;
- nemzeti vagyon ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából adható használatba;
- helyi önkormányzat tulajdonában álló ingatlan elidegenítése esetén az államot minden más
jogosultat megelőző elővásárlási jog illeti meg (kivéve: a volt állami és önkormányzati
bérlakások, ahol az állam elővásárlási joga a lakásban élő bérlő elővásárlási jogát követi).
Az egyes csoportokba tartozó vagyontárgyak köre annyiban változott, hogy a korábbikban
egységes forgalomképtelen kategória két csoportra került megbontásra: azon vagyonelemek,
melyek a Vagyon tv. alapján kizárólagos önkormányzati tulajdonban kerültek (maradtak), és
azon korábban is forgalomképtelen vagyonelemek, melyek nem tartoznak a kizárólagos
önkormányzati tulajdonba, kerültek át a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű
nemzeti vagyon körébe.