A képviselő-testület 2015. szeptemberi ülésén fogadta el a talajterhelési díjról szóló 10/2015.(IX.25.) önkormányzati rendeletet.

Talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést, ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is, alkalmaz. Amennyiben a közcsatornát év közben helyezik üzembe, a díjfizetési kötelezettség a kibocsátót a közcsatorna üzembe helyezését követő 90. naptól terheli.

Az elmúlt időszakban az Önkormányzatnak talajterhelési díjból származó bevétele nem volt. A közcsatornára való rákötés szorgalmazása céljából az Önkormányzat az elmúlt években nem kötelezte a kibocsátókat a talajterhelési díj bevallására, illetve megfizetésére. Ennek ellenére még mindig több mint száz ingatlantulajdonos nem tett eleget a közcsatornára történő rákötésnek.

A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény 21/A. § (2) bekezdése alapján a díjkedvezmények és mentességek eseteit a települési önkormányzat helyi rendeletében szabályozza.

A jelenleg hatályos rendelet nem tartalmaz mentességi vagy kedvezményi elemeket.

A mentességi kör kialakítására két javaslatot teszek.

1. A vízvezeték meghibásodása (csőtörés) következtében elfolyt, elszivárgott vízmennyiség mentesüljön a díjfizetési kötelezettség alól.

2. Motiválva a rákötést vállalókat, a 2024. március 31. napjáig közcsatornára való rácsatlakozást igazolók visszamenőleg mentesüljenek a talajterhelési díj megfizetése alól.

A Képviselő-testület önkormányzati határozatával döntött a bankváltásról, amelynek okán a rendeletben szükséges a talajterhelési díj számlaszámának módosítása.

Mindemellett a rendeletben hivatkozott melléklet nem került megalkotásra, illetve az 5. § (3) bekezdés hatályon kívül helyezett jogszabályra hivatkozik.

A tervezet előkészítését megelőző egyeztetés az önkormányzati rendelet felülvizsgálatát és új rendelet megalkotását tartja indokoltnak.

A költségvetési hatás abban nyilvánul meg, hogy az adatszolgáltatási, bevallási, befizetési szabályok megalkotásával az önkormányzat költségvetése kis mértékben növekszik. A Tervezetben rögzített mentesség ösztönzi a szennyvízhálózatra való rákötést, ugyanakkor a lakosság egy része nem tudja ennek költségeit vállalni.

A Tervezetnek a helyi társadalmi hatása nem jelentős.

A Tervezet jelentősebb gazdasági hatást nem keletkeztet.

A talajterhelési díjból származó bevétel az önkormányzat környezetvédelmi alapjába kerül. Mivel az alapot környezetvédelmi célokhoz kötötten lehet csak felhasználni, az önkormányzat több anyagi eszközt tud a környezetvédelemre fordítani.

A Tervezetben foglaltaknak közvetlen környezeti és egészségi következményei nincsenek. Hosszabb távon közvetve a talajterhelési díjnak kényszerítő hatása lehet, amely abban nyilvánul meg, hogy többen kötnek rá a közcsatornára. Ez pedig a környezetünket érő káros szennyvízterhelés csökkenéséhez vezethet, amely hozzájárulhat az egészséges életkörülmények javulásához.

A rendelet elfogadása a Hivatal feladatellátásának jellegét nem változtatja meg, nem jár jelentős adminisztrációs teherrel. A rendeletben foglaltak végrehajtása Borsodnádasd Város Önkormányzatánál biztosítottak.

Az önkormányzat a lakosság érdekeinek szem előtt tartásával él a törvény által biztosított lehetőséggel, a mentességek eseteit a Tervezetben szabályozza.

A rendelet alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi feltételek rendelkezésre állnak.