1. § E törvény célja, az építési beruházások támogatása, a községünk sajátos településképének védelme és alakítása, társadalmi bevonás és konszenzus által.

2. § A község településképi védelme a település, vagy településrész jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatának és szerkezetének - az építészeti, táji érték és az örökségvédelem figyelembevételével történő – megőrzését, vagy kialakítását jelenti.

3. § A rendelet hatálya Domaháza község teljes közigazgatási területére terjed ki, valamint minden természetes személyre, jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetre.

Domaháza község Önkormányzatának (továbbiakban: Önkormányzat) feladata a helyi védelem alá helyezhető építészeti örökség

(1) Helyi védetté nyilvánítást és annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy kezdeményezhet az épület vagy településszerkezet beazonosíthatóságának védendő érték leírásával, indokolásával.

(2) A helyi védelem alá helyezésben illetve a megszüntetésében, a partnerségi önkormányzati rendeletben meghatározott érdekeltek bevonásával az önkormányzati képviselő testület dönt.

(3) A védelem megszűntetésére akkor kerülhet sor, ha

(4) Helyi védelem és országos védelem összefüggései. Amennyiben a helyi védettség alatt álló építmény országos műemléki védelem alá kerül, úgy a nyilvántartásban lévő érték elemzéseket, felülvizsgálati jegyzőkönyveket a testületi döntés alapján a műemléki hatóság részére az önkormányzat átadja és a nyilvántartásából kivezeti.

(1) A képviselő testületi döntéshez a főépítész minimális szakmai tartalmat (értékvizsgálat, fotó, stb.) az előterjesztésben előkészíti és a polgármester ellenjegyzésével beterjeszti.

(2) Meg kell szerezni a partnerségi rendelet szerinti, az egyeztetésben résztvevő szervektől a szükséges véleményeket.

(3) A képviselő testület az elkészült előterjesztést a soron következő testületi ülésen köteles megtárgyalni és érdemi döntést hozni.

(4) A képviselő testület által hozott döntésről az érdekeltek értesítése, tájékoztatás közzététele, a védelem jogi jellegként történő feljegyzése a jegyző feladata.

(5) A védettség alapját jelenti a főépítész által elkészített értékvizsgálat, amely tartalmazza a védendő építmény főbb jellegzetességeit, épület szerkezeteit, anyaghasználatát.

Az építészeti örökségnek azok az elemei, amelyek az értékük alapján nem részesülnek országos védelemben, de a sajátos megjelenésüknél, jellegzetességüknél, településképi, vagy településszerkezeti értéküknél fogva, a térség illetőleg a település szempontjából kiemelkedőek, hagyományt őriznek az ott élt emberek és közösségek munkáját és kultúráját híven tükrözik, a helyi építészeti örökség részét képezik. Ezen építmények jegyzékét a Rendelet 1.sz. mellékletének II./ fejezete tartalmazza.

(1) Az 1.sz. melléklet II./fejezetében szereplő, helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökséget a tulajdonos köteles jókarban-tartani, állapotát megőrizni, a használat nem veszélyeztetheti az adott építészeti örökség megóvását.

(2) A helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi, vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen, vagy környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.

(3) A védettség alatt álló épület, építmény csak végveszély esetén bontható el, amelyhez az önkormányzat képviselő-testülete hozzájárulása szükséges.

(4) A műszaki okokból szükségessé váló bontás esetén az épületről felmérési dokumentációt és fotókat kell készíteni.

(5) A védett építmények bármilyen külső változtatást érintő építési tevékenység, - bővítés, átépítés, homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró csere, tetőfelújítás, tetőtér beépítés – csak részletes értékvizsgálaton alapuló engedélyezési terv alapján lehetséges. Az átalakítás során az épület tömegét, homlokzatát, anyaghasználatát, jellegzetes formai kialakítását, a falfelületek és a nyílászárók arányait megváltoztatni nem lehet. A homlokzati díszítőelemeket, tagozatok festett díszítések, korlátok, kapuk, egyéb értékeit meg kell őrizni.

(6) A védett épületekről, építményekről az önkormányzat épületkatasztert vezet.

A településképi szempontból meghatározó terület: Jellegzetes, értékes hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordozó, vagy meghatározó település, vagy egy település ilyen jellemzőkkel bíró lehatárolható településrésze. A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a Rendelet 1.sz. mellékletének I./ fejezete tartalmazza.

10. § (1) Az anyaghasználati követelmények a település egész területére vonatkozik.

(2) Lábazatképzés: nem jelenhet meg a lábazaton fémfelület.

(3) Falfelületek: nem alkalmazható fém homlokzatburkolat, eternit jellegű burkolat, mázas kerámia, csempe, függönyfalszerűen alkalmazott üveg és fémszerkezet.

(4) Tetőfedés anyaga: nem alkalmazható fém tető-héjalás. (kivételt képez a nem teljes felületen alkalmazott rézlemez, horgany, cink az egyes tetőrészletek kiegészítő fedésként) azbeszt tartalmú hullámpala, azbeszt tartalmú síkpala, műanyag síklemez.

(1) A területi építészeti követelmények a község történelmi településrészére - 1.sz. melléklet 1/fejezetében - lehatárolt területre vonatkozik.

(2) A történelmi településrészen a népi hagyományokat követő és jellemző féloldalas, oldalhatáron álló beépítési mód alkalmazható.

(3) Jellemző szintszám: földszintes. A fő funkció építménye nem lehet alacsonyabb a mellékfunkció építményénél.

(4) Kerti építmények, műtárgyak: Az elő- és oldalkertekbe kerti építmények nem helyezhető el, kivéve közmű csatlakozási műtárgyak.

(5) A lakótelek utcai telekhatárainál kerítés az épülettel összhangban a lakóépület homlokzati megjelenését nem zavaró, áttört felületű és a parapet magasságtól nem magasabb formában építhető.

(1) Lábazatképzésnél: kő, műkő vagy egyéb igényes természetes anyag használható fel. Falfelület képzésnél: vakolt, fehér vagy pasztellszínek (rikító, erős színek nem) alkalmazhatók. Falburkolat kialakítása: kő, műkő, mészhomok tégla tagolt plasztikus homlokzatképzés, a helyi hagyományos díszítő motívumok alkalmazásával, a helyi kultúra formakincseinek felhasználásával történhet.

(2) Tömegformálás: A hagyományos népi építészeti kultúra szerinti nyílás- és falfelületi arány, valamint a homlokzat és a tető felépítmény arány kerüljön kialakításra. Oromfal falazottan jeleníthető meg.

(3) Tetőszerkezet: A régióra is jellemző oromfalas nyeregtető, kontyolt nyeregtető. A tetőgerinc merőleges az úttengelyre, hajlított ház esetén utcával párhuzamos összetett. Tetőhajlásszög: 35-42 fok. A tető anyaga: cserép, vagy pikkelyszerű égetett kerámia. Színe: piros, barna, vagy szürke.

13. § (1) A település közigazgatási területén található, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési körébe eső védett területek, településképi és országos jelentőségű kategóriák, országos jelentőségű védett természeti területek, Natura2000 területek, Ramsari területek, kiemelten kezelendő természeti értékek, természeti emlékek. Településképi szempontból ezen területek meghatározó területi kategóriába tartoznak. (1. sz. melléklet I. fejezet.)

(2) Domaháza község közigazgatási területén örökségvédelemmel érintett ingatlanok jegyzékét a 2. sz. melléklet tartalmazza.

(3) Az építési tevékenységgel érintett telken (közterületen, magánterületen) a zöldfelületek településképet befolyásoló növénytelepítésre a fásításra, növénytelepítésre javasolt őshonos növények jegyzékében, lombos fafajok, tűlevelű fenyőfajok és lombos cserjék telepíthetők, melyet az 1.-2. sz. függelék tartalmaz.

(4) A település közigazgatási határában található Natura2000 gyepfelületek fenntartásának földhasználati szabályairól, a növényvédelmi tevékenységről, az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének, vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről a 3.-4.-5. sz. függelék betartása kötelező.

(1) A község történelmi településrészén az örökölt építészeti hagyomány értékeit követő szemlélettel, az illeszkedési szabályoknak és a korszerű lakhatási igényeknek is megfelelő lakóépületek létesíthetőek.

(2) A jól megválasztott lépték az új épület alapvető kérdése, a község központi részén „léptéken felüli” épület nem fogadható el.

(3) Az épületek tervezésekor a jó megjelenítéshez tartozó racionális homlokzatképzéssel a hagyományos léptékű, tömegű, forma és arányok megjelenítésével szükséges a jó arculatot megtalálni.

(1) A község közterületein található egyedi értékek megőrzése, karbantartása, felújítása az önkormányzat feladata.

(2) A helyi értékek naprakész bemutatása, az évszakoknak megfelelő gondozása (hó eltakarítás, rendszeres kaszálás, tisztítás) az önkormányzat feladata.

16. § (1) A település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére alkalmas terület, Domaháza község külterületi ingatlanjain biztosítható.

(2) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmas terület, a község teljes belterülete.

(3) A sajátos építményre, műtárgyra vonatkozó anyaghasználati követelmények. A község történelmi településrészén acélszerkezetű transzformátor ház, magas feszültségű villamoshálózati oszlopok nem helyezhetők el.

17. § (1) Hirdetési célú berendezés a meglévő épített és természetes környezetbe, a településképbe illeszkedően csak úgy helyezhető el, hogy az ne akadályozza a közterületek és a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, valamint ne sértse a szomszédok jogait és törvényes érdekeit, ne okozzon közlekedési veszélyhelyzetet.

(2) Épületek tetőzetén reklámfelület nem alakítható ki.

(3) Az épület teljes homlokzatát érintő átalakítás, felújítás esetén az e rendeletnek nem megfelelő cégért, cégtáblát, cégfeliratot el kell távolítani.

(4) Ingatlanonként 1 db, maximum 0,5 m²-es nagyságú, az ingatlan eladását, bérbeadását meghirdető tábla az épület falán, ablakában vagy az ingatlan kerítésén, a homlokzat vagy a kerítés síkjában helyezhető el.

(5) Beépítetlen ingatlanon az ingatlan eladását, bérbeadását meghirdető tábla mérete nem haladhatja meg az 1 m²-t.

(6) Építmény homlokzatán, kerítésén csak olyan név- és címtábla helyezhető el, amely az épületben lévő rendeltetési egységre, az abban folytatott tevékenységre vonatkozik.

(7) A hirdetési célú berendezés tulajdonosa köteles gondoskodni annak rendszeres karbantartásáról, valamint arról, hogy a berendezés ne okozzon kárt az általa érintett létesítményben és annak rendeltetésszerű használatát ne korlátozza.

18. § (1) Épület homlokzatán cégér az épület homlokzati síkjára csak merőlegesen, cégtábla az épület homlokzati síkjával csak párhuzamosan, a homlokzati síkból ki nem fordulva helyezhető el.

(2) Cégér homlokzatra merőleges felülete nem haladhatja meg a 0,8 m²-t,vastagsága a 0,3 métert.

(3) A cégér homlokzati falsíktól számított kinyúlása nem haladhatja meg az 1,0 métert.

(4) A cégérek, cégtáblák tartó-, illetve hordozó szerkezeteit, továbbá a cégfeliratokat úgy kell kialakítani, hogy

19. § (1) Villódzó, káprázást okozó vagy futó fényű világító reklámberendezés nem alkalmazható.

(2) Cégjelzések, hirdető-berendezések az egyes homlokzatoknak legfeljebb 10%- át fedhetik be.

(3) Cégjelzés, hirdető-berendezés csak úgy helyezhető el, hogy a közúti közlekedés űrszerelvényét ne érintse. Világító berendezések kizárólag a közlekedésbiztonsági szabályok betartása mellett helyezhetők el.

(4) A település közigazgatási területéhez tartozó fokozott védelem alatt álló területen lévő közterületen, magánterületen reklámhordozó és reklám - jogszabály által meghatározott kivétellel - nem helyezhető el. (Natura2000 területek, Ramsari területek)

(5) Üzletenként legfeljebb 1 db cégtábla, 1 db címtábla (a cég-és címtábla összevonható) és 1 db cégér helyezhető el, kivéve a saroképület esetét, amikor a sarkon elhelyezkedő üzlet esetében közterületenként egy-egy cégér helyezhető el.

(6) A közterületen álló pavilonokon rendeltetési egységenként egy darab üzletfelirat elhelyezése megengedett.

20. § (1) Jelentős esemény (falunap, települési évforduló) hirdetésére: elhelyezhető méretkikötés nélkül, évi tizenkét naptári hét időszaka alatt.

(2) Tájékoztatás (konferencia, falugyűlés, idegenforgalmi esemény, koncert) esetén: reklám elhelyezhető méretkikötés nélkül, évi tizenkét naptári hét időszaka alatt.

(3) Építési reklámháló esetén reklám elhelyezhető az építési tevékenység időtartama alatt, melynek az építési napló-bejegyzés a feltétele.

21. § Közvilágítási, hírközlési berendezésen, oszlopon, egyéb közmű berendezésen kizárólag tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz helyezhető el, melynek száma oszloponként, berendezésenként legfeljebb 2 darab, mérete legfeljebb 2,0 m² lehet.

22. § (1) Megállítótábla

(2) Megállító tábla csak ott helyezhető el, a balesetmentes közlekedés biztosítva van, és az elhelyezés a gyalogos forgalmat nem akadályozza.

(3) Reklámhordozóként utánfutó közterületen, vagy közterületről látható módon nem helyezhető el.

23. § (1) A kötelező szakmai konzultáció esetei: Az önkormányzat minden a község arculatát érintő építési, homlokzat felújítási, tető átépítési, homlokzati hőszigetelés-színezés stb. esetben biztosít szakmai konzultációt térítésmentesen.

(2) A kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül megtartják a szakmai konzultációt, ezen belül a szakmai tájékoztatást.

(3) A konzultáció az önkormányzati főépítész, vagy a Polgármester feladata.

(4) A konzultáció felelőse az elhangozottakról emlékeztetőt készít, amelyben rögzíteni kell a felvett javaslatok lényegét, valamint a főépítész vagy a polgármester főbb nyilatkozatait.

(5) Az emlékeztetőben rögzített nyilatkozatok kötik a települési önkormányzatot a településképi, véleményezési, bejelentési és a kötelezési eljárásban.

24. § A véleményezési eljárás esetei: A polgármester a község területén építési engedéllyel, illetve egyszerű bejelentéssel épülő tervezett építmény építésére, bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont, vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz, településképi véleményt ad.

25. § A rendelkezés célja a település építészeti, városképi, illetve természetvédelmi értékeinek védelme és igényes alakítása érdekében az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött településképet érintő reklámok, reklámhordozók, cégérek elhelyezésének szabályozása.

26. § (1) A településképi bejelentési eljárás az építtető, illetve építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa (a továbbiak: bejelentő) kérésére indul a kormányrendeletben meghatározott mellékletek tartalmával.

(2) A kérelmet az építési tevékenység megkezdése előtt 15 nappal kell benyújtani.

(3) A településképi bejelentési eljárás során hiánypótlásra nincs lehetőség.

(4) A polgármester a településképi bejelentési eljárást a kormányrendeletben meghatározottak szerint folytatja le.

(5) A polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntését a főépítész (ha nincs alkalmazásban, akkor a polgármester) készíti elő.

(6) A bejelentés a tudomásulvétele a kiadásától számított 1 évig érvényes.

27. § (1) A településképi követelmények érvényesülése érdekében a polgármester településképi kötelezést bocsáthat ki, amely az építmény, építményrész felújítására, átalakítására, vagy elbontására vonatkozhat.

(2) A kötelezés kiterjedhet továbbá az eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése.

(3) A településképi bejelentési döntést megelőzően megkezdett, az eljárás hatálya alá tartozó építési tevékenység.

(4) A településképi bejelentés elmulasztása esetén.

(5) A településképi kötelezettség körébe tartozó a településképet rontó reklámok, reklámberendezések, cégérek megszüntetése, átalakítása, vagy elbontás elrendelése.

28. § (1) A településképi kötelezési eljárás hivatalból indul, a főépítész, illetve a polgármester kezdeményezésére.

(2) A polgármester a településképi kötelezési eljárást az Általános Közigazgatási Rendtartásról szóló 2016.évi CL tv.(ÁKR) szabályai által meghatározottak szerint folytatja le.

(3) A polgármester településképi kötelezési határozatát a főépítész készíti elő.

(4) A településképi kötelezésről a polgármester önkormányzati hatósági döntést hoz határozat formájában.

29. § (1) A kiszabható bírság esetkörei:

(2) A bírság kiszabásának minimális mértéke: 10.000.- Ft, maximális mértéke: 1.000.000.- Ft lehet.

(3) A bírság meghatározásához szükséges mérlegelési szempontokat, az Általános Közigazgatási Rendtartásról szóló 2016.évi CL.tv. (ÁKR) szabályaival összhangban kell meghatározni.

30. § A polgármester által kiszabott településképi bírságot az önkormányzat önkormányzati bírságról szóló határozatában szereplő bankszámlaszámra kell megfizetni.

31. § (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karbantartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.

(2) A támogatás mértékét Domaháza Község Önkormányzata Képviselő- testülete évente az éves költségvetési rendeletében határozhatja meg.

(3) Az (1) szerinti önkormányzati támogatás csak az esetben nyújtható, ha

(4) Nem adható önkormányzati támogatás, ha a helyi védett értékkel összefüggésben engedély nélkül vagy engedélytől eltérően, illetve szabálytalanul végeztek építési munkát.

32. § (1) A rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba, rendelkezéseit az ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2) Hatályát veszti Domaháza Község Önkormányzata Képviselő-testülete 12/2017. (X.27.) önkormányzati rendelete a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezése, alkalmazása településképi bejelentési eljárásról és a településképi kötelezésről.

(3) Hatályát veszti Domaháza Község Önkormányzata Képviselő-testülete 14/2005. (V.25.) rendelete a Helyi Építési Szabályzatról 5. §, 12. § 12. bek. 20. § (2) bek.-ben A településmag környezetében a helyi értékvédelmi területen belül külön előírások fejezet, 21. § (2) bek.-ben A településmag környezetében a helyi értékvédelmi területen belül külön előírások, és a 44. §.