Sajókaza Községi Önkormányzat képviselő-testülete az 1990. évi LXV.tv. 36.§ (1) bekezdés, valamint az 1997. évi LXXVIII. tv. 6.§ (3) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján a 7.§ 83) bekezdésének c.) pontjában foglaltakra tekintettel az építés helyi rendjének biztosítása érdekében az alábbi rendeletet alkotja:

I. FEJEZET

1.§

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya Sajókaza község teljes közigazgatási területére kiterjed.

2.§

(1) Az 1.§-ban meghatározott területen belül terület felhasználni, telket alakítani, telek rendeltetését  megváltoztatni és arra engedélyt adni az általános hatósági előírások (OTÉK, rendeletek, szabványok) és jelen rendelet, valamint a Településszerkezeti Terv leírását és a Településszerkezeti Terv együttes alkalmazásával szabad.

(2) Erdő területek fenntartása, telepítése, védelme az érvényes rendeletek szerint történhet.

(3) Környezet védelemről a 21/2001. (II.14.) számú Kormány rendelet intézkedik.

(4) A település terület-felhasználásának szabályozását és az egyes terület-felhsználási egységek funkcionális meghatározását a Településszerkezeti Terv leírása és Településszerkezeti Terv Tartalmazza.

(5) Az egyes terület-felhasználási egységek – melyek meghatározását a Településszerkezeti Terv leírása tartalmazza – övezeti szabályozási Terv és a jelen helyi Építési Szabályzat határozza meg.

(6) Az igazgatási és belterületi határokról a Településszerkezeti és Szabályozási Terv leírása szabályoz.

3.§

TELKEK BEÉPÍTÉSÉNEK FELTÉTELEI

(1) Az egyes építési övezetekben előírt közműellátottság megléte az építés feltétele. A természetben meg nem osztható ingatlanokra csak egy lakóépület építhető.

(2) Az egyes építési övezetekben építési engedélyt kiadni – a zártrendszerű csapadékvíz elvezetés kivételével – csak a teljes közműhálózat kiépítése, vagy az azokat pótló berendezések megléte esetén szabad.

(3) Szennyvízelvezetés szolgáltatásának igénybevétele a használatbavételi engedély kiadásának időpontjától kötelező. Amennyiben a szennyvízelvezetés zárt rendszerű egyedi szennyvíztárolóban történik, ennek üzembe helyezését szintén feltételként kell kezelni.

(4) Az építés során keletkező hulladék elszállítása vagy ártalommentes elhelyezése az építési, valamint használatbavételi engedély megadásának feltétele.

(5) Valamennyi övezetben elhelyezhetők:

a)a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyak, a külön jogszabályok keretei között,

b)köztárgyak,

c)a kutatás és az ismeretterjesztést szolgáló, épületnek nem minősülő építmények,

d)a honvédelmet és belbiztonságot szolgáló műtárgyak,

e)a nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők.

(6) A tervezett földmunkák előtt szükséges a terv által érintett (még beépítetlen), 1 ha-nál nagyobb összefüggő területek régészeti lelőhelyeinek topográfiai meghatározása, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárása, azok anyagának megfelelő elhelyezése.

4.§

ÉPÍTÉSHATÓSÁGI ELŐÍRÁSOK

(1) A jelen rendelet hatálya alá eső területen az engedélyköteles építési munkák körét az egyes építményekkel, építési munkákkal kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokra vonatkozó 46/1997. (XII.29.) KTM rendelet 9.§-a tartalmazza.

(2) A Képviselő-testület az idézett rendeletek az építési munkák körét bővíti és az alábbi munkákat is az engedélyköteles építési munkákhoz sorolja:

a)az építmények közterületekről és közterületeként használt területekről látszó homlokzati felületein az 1 m² –nél nagyobb reklám felületet,

b)az engedélyezési tervnek tartalmaznia kell reklámhordozó műszaki terveit és a homlokzati tervrajzot,

c)a település belterületén belül minden 50 m² –t meghaladó térburkolat,

d)a műemléki környezeten belüli védelem miatt utcaképi tervet kell készíteni, melyet fotódokumentáció egészítsen ki. Az utcaképi terv legalább a szomszédos 3-3 telket foglalja magába akkor is, ha közterület választja el a tervezendő épülettől,

e)az építési engedélyhez kötött építési munkák esetében a helyi védelem alá vont épületek esetében felmérési tervdokumentációt kell készíteni,

f)kereskedelmi, szolgáltató, valamint vendéglátó tevékenység céljára közterületen épület, reklám, pavilon elhelyezhető,

g)az építési engedélyezés során csak a meglévő környezethez igazodó épület engedélyezhetők. Nem engedélyezhetők a meglévő építészeti karaktertől idegen magas, lélektelen épületek, a környezetbe nem illő idegen elemek, a táj hagyománytól idegen építési anyagok és formakultúra.

5.§

A SZABÁLYOZÁSI TERV ELEMEI

(1) A Szabályozási Terv kötelező és irányadó elemeket tartalmaz.

(2) Kötelező szabályozási elemek:

a)a közterületek és egyéb terület-felhasználási egységek határvonalai,

b)az eltérő terület-felhasználási egységek határvonalai,

c)a Településszerkezeti Tervben meghatározott terület-felhasználási kategória, terület-felhasználási besorolás, valamint övezeti besorolás,

d)a legnagyobb beépítettség mértéke,

e)a megengedett építménymagasság felső határa

f)a minimális telek méret,

g)kötelező beépítési mód,

h)kötelező beépítési vonalak,

i)a Településszerkezeti Tervben és Településrendezési Szabályzatban meghatározott környezetvédelmi előírások,

j)a Településszerkezeti Tervben és Településrendezési Szabályzatban meghatározott kötelező elemek.

(3) Irányadó szabályzási elemek: Az azonos övezeten belül telekosztás és telekhatár.

(4) A szabályzás elemei az alábbiak szerint módosíthatók:

a) a kötelező szabályozási elemek módosításához Településszerkezeti Terv és Szabályozási Terv, valamint Településszerkezeti Terv leírása és a Helyi Építési Szabályzat egyidejű módosítása szükséges.

b) az irányadó szabályozási elemek módosítása – az a) pontban meghatározottak módosítása nélkül – akkor lehetséges, ha az egyéb előírásokban meghatározott valamennyi feltétel teljesítésre kerül.

c) a meglévő telekhatárok megváltoztatásához (összefonás, telekalakítás, melyet kötelező szabályozási vonal és telekterület korlátozás nem tilt) Településrendezési Tervet nem kell módosítani, de az övezeti szabályozás kötelező elemeit be kell tartani.

(5) Telekösszevonások esetén is a Szabályozási Tervben meghatározott kötelező szabályozási elemeket be kell tartani.

II. FEJEZET

TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETI SZABÁLYOZÁSA

6.§

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

A területre vonatkozó általános előírások:

(1) A település területén építési telket alakítani csak a Terv vonatkozó, kötelező erejű szabályozási elemeinek betartásával lehet.

(2) Az építési telken a telek beépített területében be nem számíthatóan az alábbi építmények helyezhetők el:

a.)elő- és oldalkertben

aa) közműbe-csatolási műtárgy

ab) hulladéktartály, tároló legfeljebb 1,5  m-es magassággal,

ac) kirakatszekrény, legfeljebb 0,40 m mélységgel, 1m²  felülettel

b.)oldal- és hátsókertben:

ba) kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút)

bb) 0,5 m² –nél nem magasabbra emelkedő, lefedés nélküli terasz,

bc) kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,

bd) kerti épített tűzrakóhely és lugas,

be) kerti tető, legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel,

bf) kerti szabadlépcső és lejtő,

bg) szabadon álló, legfeljebb 6 m magas szélkerék, antennaoszlop.

7.§

LAKÓTERÜLET

Lakóterület funkcionális besorolása: falusias lakóterület

(1) Az övezetek legalább részleges közművesítéssel el kell látni. Szennyvízcsatorna hiányában a szennyvizet zárt rendszerű szennyvíztározóban kell tárolni és időszakosan elszállítani.

(2) Az összetevőkben tömb méretű – 1200 m² –nél nagyobb – telek nem alakítható ki.

(3) Az övezetekben a haszonállat tartása külön önkormányzati rendeletnek kell szabályoznia.

(4) Levegőtisztasági szempontból védett I. kategóriájúak.

(5) Zajvédelmi besorolás: lakó- és intézményterület, laza beépítéssel.

(6) Terepszint alatti létesítménynek amennyiben terepszinttől mért magasságuk nem haladja  meg a +1,0 m-t,  korlátozás nélkül építhetők, a zöldfelületi fedettség figyelembevételével.

(7) Az építési övezetek építési telek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméretek, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasságot a vonatkozó táblázatok tartalmazzák.

(8) A táblázatokban megadott legkisebb telekméreteket minden újonnan kezdeményezett telekalakításnál figyelembe kell venni. A táblázatba megadott legkisebb értékeknél kisebb telek nem alakítható ki.

8.§

FALUSI LAKÓTERÜLET

Falusi lakóterület: Lf  (1-21, 23-50-es tömb)

(1) Falusias lakóterületen legfeljebb 4,50 m-es építménymagasságú lakóépületet, a mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények helyezhetőek el.

(2) Falusias lakóterületen elhelyezhető:

a)legfeljebb 2 lakásos lakóépület,

b)mező- és erdőgazdaság (üzemi) építmény,

c)kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

d)szálláshely szolgáltató épület,

e)kézműipari építmény,

f)helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi

g)kulturális, szociális épület, amennyiben beépített szintterületük nem haladja meg az 50 m² –t.

(3) Zöldfelületi fedettség mértéke: min. 40%.

(4) Építési övezet funkcionális besorolása: Lf.

            Ahol: a „K” kialakult állapot

(5)színterület sűrűség: max. 0,5

(6)Előkert a kialakultak szerint, vagy min. 5,0 m

9.§

TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES TERÜLET

Településközpont vegyes terület: Vt (15,15,17,18,19 tömb)

(1) Településközpont vegyes terület a fenti tömböket részben, foglalja magába. ( ÉT-3 sz. tervlap)

(2) Településközpont vegyes terület több önálló rendeltetésű egységet magába foglaló, elsősorban igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági épületek elhelyezésére szolgál.

(3) Településközpont területén elhelyezhető:

a)lakóépület,

b)igazgatási épület,

c)kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely,

d)egyéb közösségi, szórakoztató, kulturális épület,

e)egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

f)nem zavaró hatású gazdasági építmény,

g)épületek szintterületének meghatározott arányát csak lakás létesítésére lehet felhasználni.

(4) Zöldfelületi fedettség mértéke: a be nem épített terület 50%

(5) Megengedett legnagyobb szintterület sűrűség: 2,0

(6) Megengedett legnagyobb beépítettség: 50%

(7) Legkisebb terület és a beépítési mód a Szabályozási Tervnek megfelelően (ÉT-3).

(8) Maximális építménymagasság: 4,5 m

9/A.§

(1)övezet jele:                                                             Kü-T Különleges termőterület

kialakítható legkisebb telekterület:                                5000 m²

beépítési mód:                                                             szabadonálló

megengedett legnagyobb beépítettség:              5%

megengedett legnagyobb építménymagasság:    7,5 m

legkisebb zöldfelület:                                                   20%

közművesítés mértéke:                                     részleges

(2)Az övezeti határok, az övezeti jelek és az övezeti előírások területi hatálya megváltozik az 1. mellékletben található, SZT_1j rajzszámú szabályozási terv által határolt területen.

10.§

GAZDASÁGI-KERESKEDELMI SZOLGÁLTATÓ TERÜLET

Gazdasági-kereskedelmi szolgáltató terület: Gksz (5, 15, 42-es tömb és külterület)

(1)A kereskedelmi-szolgáltató terület elsősorban olyan gazdasági célú ipari, kereskedelmi, szolgáltató épület elhelyezésére szolgál, amelyek nem zavaró hatásúak.

(2) A területen elhelyezhető:

a.)minden, nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,

b.)gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet részére szolgáló lakások, igazgatási, egyéb irodaépület.

(3) Legkisebb telekterület: 1000 m²

(4) Zöldfelületi fedettség mértéke: min. 20%

(5) Megengedett legnagyobb szintterület sűrűség: 2,0

(6) Megengedett legnagyobb beépítettség: 50%

(7) Legnagyobb építhető építmény magasság: 9,0 m

(8) A külterületi gazdasági területeket, a Szabályozási Tervnek megfelelő ütemben kell igénybe venni.

11.§

KÜLÖNLEGES TERÜLET

(1)Pincesor (4, 24, 35, 36-os tömbhöz csatlakozva)

a)meglévő pincesorok vendéglátó területekké fejleszthetők,

b)vendéglátó helyeken kívül más építmény a területen nem helyezhető el,

c)a terület helyi védelem alá kerül,

d)a területen végzendő építési munkálatoknak meg kell felelnie a helyi értékvédelmi szabályoknak (V. fejezet: Helyi Építési Szabályzat)

(2)Sport- és szabadidőközpont:

a)a területnek kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthetőnek kell lennie,

b)a területen elhelyezhető a pihenést és testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, labdarúgópálya, gyermekjátszótér),

c)a terület fenntartásához szükséges vendéglátó épület,

d)szabadtéri színpad a hozzá tartozó kiegészítő épületekkel (öltöző, szociális blokk)

e)épületek legfeljebb 25%-os beépítettséggel helyezhetőek el.

(3)Temető-községi temető ravatalozóval (6, 8, 9-es tömbhöz csatlakozva)

(4)Strand (külterületen a Sajó partján a 20-as tömbhöz csatlakozva)

a)meglévő szabad strand és sportpálya megmaradó,

b)bővítése csónakkikötővel,

c)üzemeltetni csak a 273/2001. (XII.21.) Korm. rendeletben előírtak szerint lehet.

(5)Bánya (külterületen ÉT-4)

a) a  már nem működő bányák területét rekultiválni kell (Sólyom-völgyi, Kacola pusztai, József segédtároló, Kálmán lejtősakna),

b)a homok-és kavicsbánya terültét tájrendezni kell,

c)a Sajókaza II. és III. rész, valamint a Sajókaza 3.sz. szén-külfejtés területén csak a tevékenységgel kapcsolatos és azok kiszolgáló építményei helyezhetőe el a Miskolci Bányaigazgatóság hozzájárulásával.

(6) Hulladékkezelő terület (K-H)

a)A területen a hulladékkezelési és az azt kiszolgáló építmények helyezhetők el.

b)Kéményre vonatkozó építménymagasságok: 30 m.

c)Legkisebb zöldfelület. 40 %.

d)A terület beültetési kötelezettségét a szabályozási terven ábrázolt beültetési keresztszelvény szerint kell kivitelezni.

e)Szintterület-sűrűség: 2,0.

f)Előkert: 5,0 m.

g)Oldalkert: 5,0 m.

h)Hátsókert: 6,0 m.

i)A 082/13 hrsz.-ú területből 4,1 ha területrész átminősítendő védelmi erdő területté a település területének biológiai aktivitásérték csökkenésének kompenzálására.

(7) Mezőgazdasági-ipari (K-Mgip)

a)A területen az állattartási, terményraktározási, trágyakezelési, energiatermelést kiszolgáló építmények helyezhetők el.

b)Gabonasilóra vonatkozó építménymagasság: 15,0 m.

c)Legkisebb zöldfelület: 40 %.

d)Szintterület-sűrűség: 2,0.

e)Előkert: 5,0 m.

f)Oldalkert: 4,0 m.

g)Hátsókert: 6,0 m.

III. FEJEZET

TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETI SZABÁLYOZÁSA

 BEÉPÍTÉSE NEM SZÁNT TERÜLETEK

12.§

KÖZTERÜLETEK KIALAKÍTÁSA, NYILVÁNTARTÁSA ÉS HASZNOSÍTÁSA

(1) A rendelet hatálya alá eső területen lévő közterületeket a Szabályozási Terv határozza meg.

(2) A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.

(3) A közterület rendeltetéstől eltérő használathoz a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.

(4) Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.

(5) A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:

a)hirdető (reklám) berendezés elhelyezése,

b)közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények,

c)köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak)

d)szobor, díszkút, egyéb műalkotások elhelyezése,

e)távbeszélő fülke elhelyezése,

f)építési munkával kapcsolatos létesítmények (állományok elhelyezése), építőanyag tárolás,

g)zöldfelületek, fasorok,

h)közművek felépítményei,

i)egyéb, az önkormányzat által közterület rendeletben engedélyezett funkciók.

(6) Az önkormányzat a közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának időtartamát, a közterület-használat egyéb feltételeit, illetőleg a használat díját, esetleg a tulajdonosi elvárásokat és az engedély nélküli használat szankcióit is tartalmazó külön rendeletben szabályozza.

(7) Az építési telek közművesítését a közterületekről kell megoldani.

(8) Közterületekről látható hirdető-berendezések elhelyezésére engedélyt kell kérni.

13.§

KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK

(1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közutak, kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével – a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszer és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, továbbá a közművek és hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló:

a)közlekedési építménye,

b)kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

c)igazgatási épület,

d)a gazdasági tevékenység célú épületen belül a tulajdonos, a használó és személyzet számára szolgáló lakás.

(3) A közlekedési területeket funkcionális besorolás a Szabályozási Tervben: K-  (közutak területe.

(4) Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjai mentén létesítményt elhelyezni csak a területsáv meghagyásával szabad.

(5) Országos mellékutak (2603 és 2604 sz. összekötő utak átkelési szakaszai, a szabályozási szélesség 16-2 m között változik.

a)helyi gyűjtő utak – Árpád fejedelem u. és Május l. utcák – 12-15,6 m szabályozással

b)lakó utcák 8-16 m szabályozással.

14.§

KÖZMŰLÉTESÍTMÉNY, KÖZMŰTERÜLETEK

(1) A közművek, területigényes létesítményei a Szabályozási Terven feltüntetett területeken nyertek elhelyezést.

(2) Az ivóvízhálózat védőterületén csak az üzemeltetés érdekében végzett építési tevékenység folytatható, valamint a művelési előírásokat be kell tartani.

(3) A (2) bekezdés előírásai a szennyvízcsatorna-, gázvezeték hálózatra is vonatkoznak.

(4) A község csapadékvizeinek befogadója Pacsány patak mentén két oldal 6-6 m árvízvédekezés céljára fenntartott területet kell biztosítani.

(5) A közművek hálózati elemei számára szükséges területen belül építmény elhelyezése csak az illetékes szakhatóság és eseti előírásainak figyelembevételével és a szükséges engedélyek előírásainak betartásával történhet (építmény engedély, vízjogi létesítési engedély, stb.).

(6) Beépítésre szánt területen a szennyvizek a csatornahálózat kiépítéséig zárt medencébe kell gyűjteni és szükség esetén elszállítani a legközelebbi szennyvíztisztító telepre.

(7) A folyékony és szilárd hulladék elhelyezésére szolgáló új területeket kijelölni csak a földtani- és vízügyi szakvélemények alapján lehet.

(8) A község É-i részén az övárok rendszer kiépítését javasoljuk.

15.§

ZÖLDTERÜLET

(1) A zöldterület (4, 5, 21, 22, 31, 36-os tömb) 

(2) A zöldterület az állandó növényzettel fedett közterület (közpark, közkert, ligetes, fásítás, véderdő)

(3) A zöldterületnek közútról közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.

(4) A zöldterület kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthetőnek kell lennie.

(5) Zöldterületen elhelyezhető:

a)pihenést és testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, stb.),

b)vendéglátó épület,

c)a terület fenntartásához szükséges épület.

(6) Zöldterült épületek legfeljebb 2%-os beépítettséggel helyezhetők el.

(7) A település erdőterületei az alábbi terület felhasználási egységekbe lettek besorolva:

a)védelmi erdő (Ev)

b)gazdasági erdő (Eg)

(8) A mezőgazdasági-ipari terület mellett létesítendő védelmi erdőt a szabályozási terven ábrázolt beültetési keresztszelvény szerint kell kivitelezni.

(4) Helyi közút céljára történő lejegyzés szükséges távlatban a belső tömbfeltárások realizálása, valamint a szükséges útszélesítések, útkorrekciók, illetve területigénye esetén.

Az érintett ingatlanok felsorolása hrsz. szerint:

449/1; 449/2; 488.

(5)A helyi közutak létesítési költségeit – amennyiben a helyi önkormányzat végzi – az érintett ingatlanok tulajdonosaira átháríthatja.

VII. FEJEZET

KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK

28.§

BELTERÜLET ÉS KÜLTERÜLET

(1) Levegőtisztaság-védelmi előírásokat a 2001. július 01. napjával hatályba lépett 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet előírásai tartalmazzák.

(2) A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében gazdasági területen nem építhető lakóház, óvoda, iskola, egészségügyi intézmény. Gazdasági területeken a 8/2002. (III.22.) KÖM-EÜM együttes rendelet 1. számú mellékletének 4. sora szerint a megengedett zajterhelési határérték nappal 60 dB, éjszaka 50 dB üzemi tevékenységtől származó zajkibocsátás esetén. A határértékek akkor érvényesítendők, ha a területen van valamilyen védendő létesítmény.

(3) Vízvédelmi szempontból a település teljes területe szennyeződésre érzékeny („B”) minősítésű. A területre tervezett tevékenységek meghatározásánál be kell tartani a 33/2000.(II.17.) Korm. rendelet 4.§ (1) bekezdése és az 5.§-a szerinti tiltásokat, korlátozásokat. A beépítésre szánt területeken kiemelten fontos a szennyvízelvezetés megnyugtató megoldása. A szennyvízcsatorna kiépítése után a keletkező szennyvizeket a közcsatornába kell vezetni. A kibocsátott szennyvíz minősége meg kell, hogy feleljen a 204/2001. (X.25.) Korm. rendelet 2.sz. mellékletében foglalt küszöbértéknek. Vízgazdálkodási szempontból be kell tartani az a1995. évi LVII. törvény, valamint az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (x.25.) Korm. rendelet előírásait.

(4) Hulladékgazdálkodási szempontból fokozottan érvényt kell szerezni a hulladékgazdálkodással kapcsolatos követelményeknek és kötelezettségeknek, amelyek részletes szabályait a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi LXIII. és a hozzá kiadott, illetve kiadásra kerülő végrehajtási utasítások tartalmazzák.

a)ennek értelmében minden tevékenységet úgy kell megterezni és végezni, hogy a környezetet a lehető legkisebb mértékben terhelje, ne okozzon környezetveszélyeztetést, illetve környezetszennyezést,

b) biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a hulladék hasznosítását, környezetkímélő ártalmatlanítását,

c)konzekvensen érvényt kell szerezni annak, hogy a tevékenységek során keletkező veszélyes hulladékokat a mindenkor hatályos jogszabályok – jelenleg a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló módosított 98/2001. (VI.05.) Korm. rendelet, valamint a hulladékok jegyzékét tartalmazó módosított 16/2001. (VII.18.) KÖM rendelet előírásai szerint kell kezelni (gyűjteni, szállítani, átvenni, átadni, bejelenteni, dokumentálni)

(5) Levegőtisztaság-védelmi szempontból a gazdasági területekre leírtak természetesen külterületekre is vonatkoznak, hiszen a védelmi övezet kialakítására vonatkozó kötelezettség a tevékenység függvénye. Amennyiben a rendelet. 2.sz. mellékletenem határoz meg az adott tevékenységre védelmi övezetet, úgy az egyéb levegőtisztaság-védelmi követelményeket kell figyelembe venni. Külterületeken az állattartás miatt a 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 14.§-ában előírtak az irányadóak. Az állattartó telepeket úgy kell elhelyezni, a trágyakezelést úgy kell megoldani, hogy az ne okozzon a közeli lakóterületeken lakossági panaszra okot adó bűzszennyezést. Célszerű ebben az ese4tben is védőerdőt telepíteni, ami csökkentheti a szaghatást.

(6) Zaj- és rezgés elleni védelem szempontjából fontos, hogy ne engedélyezzék hétvégi és üdülőházak építéséét, mezőgazdasági gépjavítók, bányaterületek közelségében.

(7) Vízvédelmi szempontból külterületen általában szennyvíz, illetve szennyvíziszap elhelyező területek létesíthetők. A szennyvíztisztító, szennyvíziszap kezelő- és tároló telepek lakóterülettől való védőtávolságát „A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Miniszter 8001/1994. K.Ép.Ért.11./KTM tájékoztató” szabályozza. A szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználása esetén be kell tartani az 50/2001. (IV.03.) Korm. rendelet előírásait. Állattartó telepek létesítése során a 49/2001. (III.03.) Korm. rendelet előírásait kell figyelembe venni a terezésnél. A külterületek esetén is gondoskodni szükséges azok belvízvédelméről.

(8) Hulladék felügyeleti szempontból külterületeken az illegális hulladéklerakók kialakulásának megelőzése érdekében fel kell számolni az esetlegesen ott fellelhető elhagyott hulladékokat. Fokozottan meg kell követelni, hogy az elvárható felelős gondosság elve alapján a hulladék mindenkori birtokosa vállaljon kötelezettséget, illetve tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a hulladék környezetet terhelő hatása a legkisebb legyen.

29.§

KAPCSOLÓDÓ RENDELETEK

(1) Ezen Helyi Építési Szabályzathoz kapcsolódó, helyi önkormányzati rendeleteket e szabályzat alkalmazása során figyelembe kell venni.

(2) Készítendő és javasolt helyi rendelet e tárgykörben még:

a)parkolási rendelt OTÉK 42.§ (10) bekezdése alapján,

b)útépítési és közművesítés hozzájárulásról szóló helyi rendelet az Étv. 28.§ (2) bekezdése alapján

c)állattartási rendelet

(3) E helyi rendeletet módosíthatja az elkészítendő országos és jóváhagyás előtt álló megyei területrendezési terv. Ebben az esetben ezt a szabályzatot módosítani kell.

(4) A településrendezési feladatok megvalósításához közérdekből szükséges ingatlanok az arra vonatkozó külön jogszabályokban szabályozott esetekben és módon sajátítható ki (Étv. 26.§)

(5) A Ny-i bányató körüli terület üdülési célra kerül felhasználásra. Az önkormányzat elővételi jogát erre a földterületre a Födhivatalnál be kell jegyeztetnie.

(6) A 29/2 hrsz-ú telek szociális otthon kialakítására kerül felhasználásra. Az önkormányzat elővételi jogát a földhivatalnál be kell jegyeztetnie.

30.§

KÖZMŰLÉTESÍTMÉNYEK, KÖZMŰÚTERÜLETEK

(1) A közművek területigényes létesítményei a szabályozási terven feltüntetett területeken nyertek elhelyezést.

(2) Az ivóvízhálózat védőterületén csak az üzemeltetés érdekében végzett építési tevékenység folytatható. A művelési előírásokat be kell tartani.

(3) a (2) bekezdés előírásai a szennyvízcsatorna és gázvezeték hálózatra is érvényesek.

(4) Szennyvíztisztító helyét és védőtávolságát a KÍT-2 sz. rajz határozza meg.

(5) A közművek hálózati elemei számára szükséges területen belül építmények elhelyezése csak az illetékes szakhatóság eseti előírásainak figyelembevételével és a szükséges engedélyek, előírások betartásával történhet.

(6) Beépítésre szánt területen a szennyvízcsatorna hálózat kiépítéséig a szennyvizeket zárt medencében kell gyűjteni és szükség esetén elszállítani a legközelebbi szennyvíztisztító telepre.

(7) Folyékony és szilárd hulladék elhelyezésére szolgáló új területeket kijelölni csak a földtani és vízügyi szakvélemények alapján lehet.

VIII. FEJEZET

KAPCSOLÓDÓ RENDELETEK

31.§

(1) Ezen Helyi Építési Szabályzathoz kapcsolódó, helyi önkormányzati rendeleteket e szabályzat alkalmazása során figyelembe kell venni.

(2) Készítendő és javasolt helyi rendelet e tárgykörben még:

a)parkolási rendelt OTÉK 42.§ (10) bekezdése alapján,

b)útépítési és közművesítési hozzájárulásról szóló helyi rendelet az Étv. 28.§ (2) bekezdése alapján,

c)állattartási rendelet,

d)helyi értékvédelem.

(3) E helyi rendeletet módosíthatja az elkészítendő országos és jóváhagyás előtt álló megyei területrendezési terv.

(4) A településrendezési feladatok megvalósításához közérdekből szükséges ingatlanok az arra vonatkozó külön jogszabályokban szabályozott esetekben és módon sajátítható ki (Étv. 26.§)

IX. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

32.§

(1) Jelen rendelet 2005. év június 01. napján lép hatályba.

(2) E rendelet előírásait a hatályba lépés után benyújtott kérelmek elbírálásánál kell alkalmazni.

                       Nagy János                                                                       Balázs Tibor

                           jegyző                                                                          polgármester