Sajókaza Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006 (VI.23..) önkormányzati rendelete
a személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi ellátásokról
Hatályos: 2006. 07. 01- 2014. 06. 29Sajókaza Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006 (VI.23..) önkormányzati rendelete
a személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi ellátásokról
2006-07-01-tól 2014-06-30-ig
Sajókaza település önkormányzati képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület):
• a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésében,
• a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló többször módosított 1997. évi XXXI. törvényben (a továbbiakban: Gyvt.)
kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:
E rendelet célja, hogy Sajókaza településen a gyermekek védelme, veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében, meghatározza a helyi önkormányzat által biztosított egyes szociális és gyermekjóléti pénzbeli és természetben nyújtott ellátások formáit, a jogosultsági és eljárási szabályokat, illetve azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.
Általános rendelkezés
1. §.
(1) A rendelet hatálya a személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében Sajókaza település Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) által fenntartott gyermekjóléti, valamint az Önkormányzat által fenntartott nevelési, oktatási intézményekre terjed ki.
(2) E rendelet hatálya az (1) bekezdésben meghatározott ellátások tekintetében kiterjed:
a) Sajókaza település közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkező, a külön jogszabályokban meghatározott személyekre,
b) Sajókaza, Vadna, Sajóivánka, Sajógalgóc település önkormányzata és az érintett önkormányzatok által kötött megállapodás alapján a szerződő települések bejelentett lakóhellyel rendelkező lakosaira.
A rendelet hatálya
2. §
A rendelet személyi hatálya kiterjed
a) az önkormányzat területén élő, bejelentett lakóhellyel rendelkező
- magyar állampolgárokra,
- bevándorlási engedéllyel rendelkező gyermekekre, fiatal felnőttre és szüleire,
- a letelepedési engedéllyel rendelkező gyermekekre, fiatal felnőttre és szüleire,
- a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyekre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkeznek,
- a letelepedési engedéllyel rendelkező gyermekekre, fiatal felnőttre és szüleire,
- bevándorlási engedéllyel rendelkező gyermekekre, fiatal felnőttre és szüleire,
b) a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országok állampolgárainak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó gyermekeire is.
c) az a) és b) pontban meghatározott személyeken kívül a Magyar Köztársaság területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezés vagy más ideiglenes hatósági intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna.
Értelmező rendelkezések
3. §
(1) E rendelet alkalmazásában
a. gyermek: A Magyar Köztársaság Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 12. § - a szerinti kiskorú,
- fiatalkorú: az a személy, aki a szabálysértés vagy a bűncselekmény elkövetésekor 14. évét betöltötte, de a 18. évét még nem,
- fiatal felnőtt: az a nagykorú személy, aki a 14. évét még nem töltötte be,
- a gyermek hozzátartozói: a vér szerinti és az örökbe fogadó szülők (a továbbiakban együtt: szülő) a szülő házastársa, a szülő testvére, a nagyszülő, a nagyszülő házastársa, a nagyszülő testvére, a dédszülők, a testvér, a testvér házastársa, a saját gyermek,
- a gyermek közeli hozzátartozói: ha e törvény másképp nem rendelkezik, a szülő, a szülő házastársa, a szülő testvére, a nagyszülő, testvér, a saját gyermek,
- a gyermek tartására köteles személy: a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.) 61. §-a (4) bekezdésében és 62. §-a (1) bekezdésében a Csjt. 69/A. §-ában, valamint a 69/D. § (2) bekezdésében meghatározott személy,
- gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység: a gyermekjóléti alapellátás, illetve a gyermekvédelmi szakellátás keretében – működési engedéllyel – végzett tevékenység, függetlenül a feladat ellátás e törvényben nevesített formájától és módjától; a szolgáltató tevékenység célja a gyermekjólétnek, azaz a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének személyi, vagyoni és egyéb jogainak biztosítása,
- gyermeki jogok: a Magyar Köztársaság alkotmányában a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1991. évi LXIV. Törvényben és más törvényekben megfogalmazott, a gyermeket megillető jogok összessége,
- ellátás: a jogszabályban meghatározott pénzbeli, természetbeni, illetve személyes gondoskodást nyújtó alapellátás és szakellátás,
- természetbeni ellátás: olyan támogatás, amellyel a gyermeket alapvető szükségleteinek kielégítésében az állam (önkormányzat) anyagi javak biztosításával, szolgáltatások kifizetésével és nyújtásával segíti,
- gyámhatóság: a települési önkormányzat jegyzője és gyámhivatal,
- gyámügy: a jogszabály által a gyámhatóság feladat- és hatáskörébe utalt köre,
- gyermekvédelmi gondoskodás: az e törvényben meghatározottak szerint elrendelt hatósági intézkedésen alapuló ellátás és védelem,
- veszélyeztetettség: olyan – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult – állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza,
- várandós anya szociális válsághelyzete: olyan családi, környezeti, társadalmi helyzet vagy ezek következtében kialakult állapot, amely a várandós anya testi vagy lelki megrendülését, társadalmi ellehetetlenülését okozza, és ezáltal veszélyezteti a gyermek egészséges megszülését,
- tartós betegség: azon kórforma, amely a külön jogszabályban meghatározott magasabb összegű családi pótlékra jogosít,
- jövedelem: a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározottak,
- fenntartó:
- a közigazgatási szerv a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat és az egyéb állami szerv (a továbbiakban együtt: állami fenntartó)
- természetes személyazonosító adat: az érintett személy családi és utóneve(i), születési családi és utóneve(i), neme, születési helye és ideje, anyja születési családi és utóneve(i), állampolgársága, illetőleg bevándorolt, letelepedett vagy menekült jogállása, lakó- és tartózkodási helye (a továbbiakban együtt: személyazonosító adat),
- intézmény: az e törvényben meghatározott gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók tevékenységet végzők szervezet vagy annak szakmailag önálló szervezeti egysége, amely a rá vonatkozó külön jogszabályban foglaltak alapján jön létre, legalább 3 főt foglalkoztat teljes munkaidőben, és tevékenysége működési engedélyköteles. Ha e törvény másképp nem rendelkezik, az intézmény fogalmát kell megfelelően alkalmazni a helyettes szülői, illetve nevelőszülői hálózatra is,
- működtető: az a természetes személy, jogi személy, illetve ezek jogi személyiség nélküli társasága, aki, illetve amely a fenntartó által biztosított működési feltételek között a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet szervezi,
- rendszeres jövedelem: a legalább 3 egymást követő hónapban keletkező jövedelem.
Eljárási rendelkezdések
4. §
E rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítására irányuló kérelmet Sajókaza település Polgármesteri Hivatalánál lehet előterjeszteni.
5. §
(1) Az ellátásokra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles a maga, valamint a családjában, háztartásában élők személyi adatairól, jövedelmi viszonyairól nyilatkozni, továbbá a jövedelmi viszonyokra vonatkozó adatokat, bizonyítékokat becsatolni. Az olyan adatok igazolására, amelyek valamely hatóság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell, az ügyfél nem köteles, ha annak a Hivatal általi beszerzését törvény lehetővé teszi, vagy az ügyfél írásban felhatalmazást ad az igazolások beszerzésére.
(2) A jövedelem számításához felhasználható bizonyítékok:
- a havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző 3 hónap nettó átlagáról kiállított munkáltatói igazolás, amelytől eltérni csak akkor lehet, ha a jövedelmi viszonyokban igazolható ok miatt tartós javulás vagy romlás vélelmezhető,
- a társadalombiztosítás keretein belül folyósított ellátások esetében a kérelem a kérelem benyújtásának hónapjában a befizetett ellátás igazoló szelvénye,
- munkanélküli járadék esetén az az megállító határozat,
- vállalkozó esetében az illetékes APEH igazolás a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó-alapjáról,
- egyéb jövedelmek esetében a kérelmező büntetőjogi felelőssége mellett tett nyilatkozata a havi átlagos nettó jövedelemről.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott jövedelemszámítási időszaknál rövidebb időről szóló igazolás is elfogadható és kérhető, ha a fentiekben meghatározott időszakok jövedelmi viszonyairól szóló igazolások nem tükrözik reálisan a kérelmező és családja anyagi helyzetét.
(4) Ahol a rendelet a jogosultság megállapításának feltételéül valamely kiadást, költséget a jövedelem százalékában jelöl meg, a kapott százalék értékét a kerekítés szabályai szerint egészre kell kerekíteni.
6. §
(1) A jogosultság elbírálásához a kérelmezőnek nyilatkoznia kell saját és a családjában, illetve a háztartásában élők vagyoni helyzetéről.
(2) Ha e rendelet másképp nem rendelkezik, nem állapítható meg ellátásra való jogosultság, illetve meg kell szüntetni az ellátást, ha az (1) bekezdésben megjelölt személyek vagyonnal rendelkeznek. A vagyonnál vizsgálni kell a forgalomképességet is.
7. §
(1) E rendeletben szabályozott ellátásokra – a feltételek fennállása esetén – csak akkor állapítható meg jogosultság, ha a családban, illetve háztartásban élők
- önhibájukon kívül kerültek létfenntartást veszélyeztető élethelyzetbe,
- minden elvárhatót megtesznek helyzetük rendezése érdekében.
(2) A rendszeres ellátást:
- a feltételek fennállása esetén s kérelem benyújtásának napjától kell megállapítani,
- a megszűnésre okot adó körülmény bekövetkezését megelőző nappal kell megszüntetni, illetve
- a jogosult halála esetén
- a természetbeni ellátásra jogosultság a halál napjával,
- a pénzellátásra jogosultság annak a hónapnak az utolsó napjával szűnik meg, amelyre a támogatást utoljára felvette.
(3) Ha a Gyvt, valamint e rendelet másként nem rendelkezik
- a rendszeres pénzbeli ellátások összege a kérelem benyújtása hónapjában
- az ellátás teljes összege, ha a kérelmet a tárgyhónap 16. napját megelőzően nyújtották be,
- az ellátás összegének 50%-a, ha a kérelmet a tárgyhónap 15. napját követően nyújtották be,
- az ellátás teljes összege, ha a kérelmet a tárgyhónap 16. napját megelőzően nyújtották be,
- a rendszeres pénzbeli ellátások összege a megszűnés/szüntetés hónapjában
- teljes összeg, ha a megszűnésre/szüntetésre a hónap 15. napját követően,
- félhavi összeg, ha a megszüntetésre a hónap 16. napját megelőzően kerül sor.
- teljes összeg, ha a megszűnésre/szüntetésre a hónap 15. napját követően,
(4) A megállapított rendszeres támogatást utólag minden hónap 5. napjáig kell folyósítani postai utalással, vagy pénztári kifizetéssel.
9. §
(1) Eseti ellátás – függetlenül formájától – egy naptári évben négy alkalommal nyújtható, de az ellátások folyósítása között legalább kettő hónapnak el kell telnie. Naptári évenként egy határozatban több eseti ellátási alkalommal is megállapítható, a folyósítás idejének és az ellátás pontos összegének megjelölésével.
(2) Az eseti ellátás alkalmankénti összege nem lehet kevesebb egy ezer forintnál, éves együttes összege pedig nem haladja meg a nyugdíjminimum 100%-át.
10. §
(1) A tényállás tisztázása érdekében a döntés-előkészítő szervnek környezettanulmányt kell készíteni, kivéve ha a családról egy évnél nem régebbi környezettanulmány áll a Hivatal rendelkezésére.
(2) A kérelemnek teljes egészében helyt adó elsőfokú döntés esetén, ellenérdekű ügyfél hiányában mellőzhető a döntésből az indokolás és a jogorvoslatról szóló tájékoztatás.
Hatáskörök gyakorlói
11. §
(1) A Gyvt-ben és e rendeletben meghatározott szociális és gyermekvédelmi hatósági feladat- és hatásköröket – a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben – a polgármester gyakorolja.
(2) A hatáskör gyakorlója dönt a támogatás megállapításáról, módosításáról, megszüntetéséről. Elrendelheti a jogtalanul felvett ellátás visszafizetését, erre indokolt esetben részletfizetést engedélyezhet illetve mentesítést adhat (a támogatás, és kamattartozás, vagy mindkettő) visszafizetései kötelezettsége alól. Elvégzi a jogszabályban előírt felülvizsgálati kötelezettséget, és folyamatosan ellenőrizheti a jogosultság fennállását.
12. §
(1) Az egyes ellátások biztosítására a Képviselő-testület – az 1. § (2) bekezdés a) és b) pontja alapján – megállapodást csak akkor köt, ha a társulási megállapodást aláíró önkormányzatok közigazgatási területén állandó lakcímmel rendelkezők kérik.
(2) A szerződéskötés feltétele, hogy az ellátást kérő önkormányzat legalább a normatíván felüli működési költségek, valamint a kötelezett által fizetett személyi térítési díj és az intézmény térítési díj különbözetének megfizetését vállalja.
Pénzbeli ellátások
13. §
(1) A jogosult gyermek számára a képviselő-testülete e rendeletében meghatározott feltételek szerint rendkívüli gyermekvédelmi támogatást állapít meg.
(2) A képviselő-testület a gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel más a 14. §‑ban meghatározott ellátáson kívül az alábbi pénzbeli támogatásokat állapítja meg:
- iskolakezdési tanszerellátás 500-Ft/fő értékben
A (2) bekezdésben foglalt ellátások igénybevételének további feltételei:
- iskolakezdési támogatás esetén a képviselő-testület által fenntartott oktatási intézményben való oktatás igénybevétele.
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
14. §
(1) a képviselő-testület a gyermeket az adott évi költségvetésben a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra biztosított kereten belül, rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti (a továbbiakban: rendkívüli támogatás) ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetben került.
(2) Elsősorban azokat a gyermekeket, illetve családokat kell alkalmanként rendkívüli támogatásban részesíteni, akinek az ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni, illetve az alkalmanként jelentkező többletkiadások pl:
- A szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása,
- A gyermek fogadásának előkészítésének kapcsolódó kiadások,
- A nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának,
- Illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése,
- Betegség vagy iskoláztatás – miatt anyagi segítségre szorulnak.
(3) A rendkívüli támogatás iránti kérelmet a szülő vagy más törvényes képviselő a Polgármesteri hivatalánál terjeszti elő.
Gyermekjóléti alapellátások
15. §
(1) Az önkormányzat a következő gyermekjóléti alapellátásokat biztosítja:
a) a gyermekjóléti szolgáltatás,
b) gyermekek napközbeni ellátása,
(2) A gyermekjóléti alapellátások közül az önkormányzat:
a) A gyermekjóléti szolgáltatás a saját intézménye,
b) A gyermekek napközbeni ellátását az önkormányzat által fenntartott óvodák, általános iskolai napközi keretein belül biztosítja.
16. §
Az ellátásuk igénybevételére irányuló kérelmet:
- Az intézményvezetőhöz lehet benyújtani.
Gyermekjóléti szolgáltatás
17. §
A Gyermekjóléti Szolgálat szervezési, szolgáltatási, és gondozási feladatokat lát el, a Gyvt‑ben meghatározottak alapján, együttműködve a gyermekvédelemmel foglalkozó más intézményekkel, szervezetekkel és személyekkel.
Gyermekek napközbeni ellátása
18. §
(2) Az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátását a Gyvt. 41. §-ában meghatározottak szerint óvoda, általános iskolai napközi keretében szervezi meg.
Térítési díjak
19. §
(1) Egyes ellátásokért térítési díjat kell fizetni.
(2) A gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményekben az alapellátások keretébe tartozó szolgáltatások közül csak az étkeztetésért kell térítési díjat fizetni.
20. §
(1) A gyermekintézmény térítési díját e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
(2) Az intézmény térítési díj alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege. A gyermekétkeztetés nyersanyagnormái e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.
(3) A személyi térítési díjat az adott intézmény vezetője állapítja meg az önkormányzat által megállapított intézményi térítési díj, az igénybevett étkezések száma, továbbá a normatív kedvezmények figyelembe vételével.
Vegyes és záró rendelkezések
21. §
(1) E rendelet 2006. június 1. napján lép hatályba, rendelkezései a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.
(2) A jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 15/2004. (VII.9.), 23/2004. (XI.26.), 4/2005.(II.25.), 11/2005. (IV.29.), 16/2005. (IX.16.) és a 4/2006. (II.10.) számú rendelettel módosított 4/2004. (II.20.) számú rendeletet a rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatásról.
Nagy János Balázs Tibor
jegyző polgármester
A rendelet hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel kihirdetve:
Kelt: Sajókaza, 2006. június 23.
Nagy János
jegyző