Sajókaza település önkormányzati képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület):

•   a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésében,

•   a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló többször módosított 1997. évi XXXI. törvényben (a továbbiakban: Gyvt.)

kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

E rendelet célja, hogy Sajókaza településen a gyermekek védelme, veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében, meghatározza a helyi önkormányzat által biztosított egyes szociális és gyermekjóléti pénzbeli és természetben nyújtott ellátások formáit, a jogosultsági és eljárási szabályokat, illetve azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.

Általános rendelkezés

1. §.

(1) A rendelet hatálya a személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében Sajókaza település Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) által fenntartott gyermekjóléti, valamint az Önkormányzat által fenntartott nevelési, oktatási intézményekre terjed ki.

(2) E rendelet hatálya az (1) bekezdésben meghatározott ellátások tekintetében kiterjed:

a) Sajókaza település közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkező, a külön jogszabályokban meghatározott személyekre,

b) Sajókaza, Vadna, Sajóivánka, Sajógalgóc település önkormányzata és az érintett önkormányzatok által kötött megállapodás alapján a szerződő települések bejelentett lakóhellyel rendelkező lakosaira.

A rendelet hatálya

2. §

A rendelet személyi hatálya kiterjed

a) az önkormányzat területén élő, bejelentett lakóhellyel rendelkező

1. magyar állampolgárokra,
   2. bevándorlási engedéllyel rendelkező gyermekekre, fiatal felnőttre és szüleire,
      3. a letelepedési engedéllyel rendelkező gyermekekre, fiatal felnőttre és szüleire,
         4. a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyekre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkeznek,

b) a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országok állampolgárainak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó gyermekeire is.

c) az a) és b) pontban meghatározott személyeken kívül a Magyar Köztársaság területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezés vagy más ideiglenes hatósági intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna.

Értelmező rendelkezések

3. §

(1) E rendelet alkalmazásában

a. gyermek: A Magyar Köztársaság Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 12. § - a szerinti kiskorú,

2. fiatalkorú: az a személy, aki a szabálysértés vagy a bűncselekmény elkövetésekor 14. évét betöltötte, de a 18. évét még nem,

3. fiatal felnőtt: az a nagykorú személy, aki a 14. évét még nem töltötte be,

4. a gyermek hozzátartozói: a vér szerinti és az örökbe fogadó szülők (a továbbiakban együtt: szülő) a szülő házastársa, a szülő testvére, a nagyszülő, a nagyszülő házastársa, a nagyszülő testvére, a dédszülők, a testvér, a testvér házastársa, a saját gyermek,

5. a gyermek közeli hozzátartozói: ha e törvény másképp nem rendelkezik, a szülő, a szülő házastársa, a szülő testvére, a nagyszülő, testvér, a saját gyermek,

6. a gyermek tartására köteles személy: a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.) 61. §-a (4) bekezdésében és 62. §-a (1) bekezdésében a Csjt. 69/A. §-ában, valamint a 69/D. § (2) bekezdésében meghatározott személy,

7. gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység: a gyermekjóléti alapellátás, illetve a gyermekvédelmi szakellátás keretében – működési engedéllyel – végzett tevékenység, függetlenül a feladat ellátás e törvényben nevesített formájától és módjától; a szolgáltató tevékenység célja a gyermekjólétnek, azaz a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének személyi, vagyoni és egyéb jogainak biztosítása,

8. gyermeki jogok: a Magyar Köztársaság alkotmányában a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1991. évi LXIV. Törvényben és más törvényekben megfogalmazott, a gyermeket megillető jogok összessége,

1. ellátás: a jogszabályban meghatározott pénzbeli, természetbeni, illetve személyes gondoskodást nyújtó alapellátás és szakellátás,

10. természetbeni ellátás: olyan támogatás, amellyel a gyermeket alapvető szükségleteinek kielégítésében az állam (önkormányzat) anyagi javak biztosításával, szolgáltatások kifizetésével és nyújtásával segíti,

11. gyámhatóság: a települési önkormányzat jegyzője és gyámhivatal,

• gyámügy: a jogszabály által a gyámhatóság feladat- és hatáskörébe utalt köre,

13. gyermekvédelmi gondoskodás: az e törvényben meghatározottak szerint elrendelt hatósági intézkedésen alapuló ellátás és védelem,

• veszélyeztetettség: olyan – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult – állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza,

• várandós anya szociális válsághelyzete: olyan családi, környezeti, társadalmi helyzet vagy ezek következtében kialakult állapot, amely a várandós anya testi vagy lelki megrendülését, társadalmi ellehetetlenülését okozza, és ezáltal veszélyezteti a gyermek egészséges megszülését,

16. tartós betegség: azon kórforma, amely a külön jogszabályban meghatározott magasabb összegű családi pótlékra jogosít,

17. jövedelem: a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározottak,

18. fenntartó:

443. a közigazgatási szerv a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat és az egyéb állami szerv (a továbbiakban együtt: állami fenntartó)

19. természetes személyazonosító adat: az érintett személy családi és utóneve(i), születési családi és utóneve(i), neme, születési helye és ideje, anyja születési családi és utóneve(i), állampolgársága, illetőleg bevándorolt, letelepedett vagy menekült jogállása, lakó- és tartózkodási helye (a továbbiakban együtt: személyazonosító adat),  

20. intézmény: az e törvényben meghatározott gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók tevékenységet végzők szervezet vagy annak szakmailag önálló szervezeti egysége, amely a rá vonatkozó külön jogszabályban foglaltak alapján jön létre, legalább 3 főt foglalkoztat teljes munkaidőben, és tevékenysége működési engedélyköteles. Ha e törvény másképp nem rendelkezik, az intézmény fogalmát kell megfelelően alkalmazni a helyettes szülői, illetve nevelőszülői hálózatra is,

21. működtető: az a természetes személy, jogi személy, illetve ezek jogi személyiség nélküli társasága, aki, illetve amely a fenntartó által biztosított működési feltételek között a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet szervezi,

5. rendszeres jövedelem: a legalább 3 egymást követő hónapban keletkező jövedelem.

Eljárási rendelkezdések

4. §

E rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítására irányuló kérelmet Sajókaza település Polgármesteri Hivatalánál lehet előterjeszteni.

5. §

(1) Az ellátásokra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles a maga, valamint a családjában, háztartásában élők személyi adatairól, jövedelmi viszonyairól nyilatkozni, továbbá a jövedelmi viszonyokra vonatkozó adatokat, bizonyítékokat becsatolni. Az olyan adatok igazolására, amelyek valamely hatóság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell, az ügyfél nem köteles, ha annak a Hivatal általi beszerzését törvény lehetővé teszi, vagy az ügyfél írásban felhatalmazást ad az igazolások beszerzésére.

(2) A jövedelem számításához felhasználható bizonyítékok:

1. a havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző 3 hónap nettó átlagáról kiállított munkáltatói igazolás, amelytől eltérni csak akkor lehet, ha a jövedelmi viszonyokban igazolható ok miatt tartós javulás vagy romlás vélelmezhető,
2. a társadalombiztosítás keretein belül folyósított ellátások esetében a kérelem a kérelem benyújtásának hónapjában a befizetett ellátás igazoló szelvénye,
3. munkanélküli járadék esetén az az megállító határozat,
4. vállalkozó esetében az illetékes APEH igazolás a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó-alapjáról,
5. egyéb jövedelmek esetében a kérelmező büntetőjogi felelőssége mellett tett nyilatkozata a havi átlagos nettó jövedelemről.