Sajókaza Község Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2012. (VI. 15.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat vagyonáról, a vagyonhasznosítás rendjéről és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól

Hatályos: 2021. 07. 01

Sajókaza Község Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2012. (VI. 15.) önkormányzati rendelete

az Önkormányzat vagyonáról, a vagyonhasznosítás rendjéről és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól

Sajókaza Község Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 109. § (4) bekezdésében, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 5. §-ban kapott felhatalmazás alapján – az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – a Szociális Kerekasztal és a RNÖ véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. Az önkormányzati rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Sajókaza Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő, és tulajdonába kerülő

  • a) ingatlan és ingó vagyonra, valamint vagyoni értékű jogokra (továbbiakban: ingatlan és ingó vagyon), továbbá
  • b) a tagsági jogot megtestesítő értékpapírokra, a kárpótlási jegyekre, és közhasznú társaságban és gazdasági társaságban az Önkormányzatot megillető egyéb társasági részesedésekre (portfolió vagyon).

(2) Az önkormányzati tulajdonú nem lakás célú helyiségekre, a vállalkozás céljára kijelölt földterületekre, az említett vagyontestek elidegenítésére, az e vagyontárgyakra vonatkozó önkormányzati rendeletek szabályait kell alkalmazni az e rendeletben nem szabályozott ügyekben és eljárásokban.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

  • 1. Egyéb (atipikus) szerződés: e rendeletben meghatározott vagyonkezelési szerződés típusok egy szerződésen belüli előfordulása.
  • 2. Erdő: a nyilvántartott művelési ágtól függetlenül az a legalább 1500 m2 alapterületű, erdei fákkal és cserjékkel borított terület, amely legcélszerűbben erdőgazdálkodással hasznosítható, továbbá ezen övezetbe sorolt területek, függetlenül attól, hogy a fásítás ténylegesen kialakításra került-e. Az erdő elsődleges rendeltetés szerint lehet: gazdasági, védelmi, közjóléti, egyéb.
  • 3. Helyi közforgalmú vasút: a közúti vasút (villamos), a közúttól elkülönített vasút, valamint a nem saját használatú, különleges pályával rendelkező, helyi forgalmat ellátó vasút.
  • 4. Helyi közút: az Önkormányzat tulajdonában lévő gyalogos- és járműközlekedésre szolgáló közterület.
  • 5. Helyi közút műtárgya: a híd, a hajóhíd, felüljáró, áteresz, alagút, aluljáró, támfal, bélésfal, az út víztelenítését szolgáló burkolt árok, csatorna vagy más vízelvezető létesítmény.
  • 6. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: az átváltoztatható kötvény kivételével a kötvény, a váltó, a kincstárjegy, a letéti jegy és minden olyan egyéb értékpapír, amelyben a kibocsátó feltétlen és egyoldalú kötelezettséget vállal arra, hogy az értékpapíron megjelölt összeget, valamint annak esetleges kamatát és/vagy egyéb járulékait az értékpapír birtokosa/tulajdonosa részére az értékpapíron megjelölt idő-pontban megfizeti.
  • 7. Kedvezményes átruházás: a rendelet alkalmazásában kedvezményes átruházásnak minősül a vagyon olyan értéken történő átruházása, mely egyébként a polgári jogi szabályok szerint a szerződés feltűnő értékaránytalanság címén történő megtámadását tenné lehetővé.
  • 8. Középület: az Önkormányzat és szervei elhelyezésére szolgáló ingatlan.
  • 9. Közművek: a lakossági és üzemi szükségleteket kielégítő, a víz, a gáz, a csatorna és a távfűtés vonalas létesítményei, berendezései, építményei. Így különösen a vízellátást szolgáló vízbázis, a víztorony, a magas víztároló medence és tartozékai a gerinc- és elosztóvezeték-rendszer tartozékaival együtt az elválasztó és egyesített szennyvíz csatornázási rendszerek, gyűjtő és főgyűjtő hálózatok a tartozékaival együtt a szennyvíztisztító berendezések, a zárt, önálló csapadékvíz-hálózat, a hőközpontok, hőfogadó állomások berendezései, a távhővezeték és tartozékai, a gázvezetékek, a körzeti nyomásszabályozó rendszerek.
  • 10. Levéltári anyag: az Önkormányzat tulajdonában lévő, a levéltári anyag védelméről szóló jogszabály szerint gazdasági, társadalmi, politikai, jogi, honvédelmi, tudományos, műszaki, művelődési vagy egyéb szempontból jelentős történeti értékű irat.
  • 11. Muzeális emlék: a természet és a társadalom kiemelkedő tárgyú, írásos és egyéb emléke, amely a természet alakulásának és a társadalom fejlődésének pótolhatatlan, jellegzetes bizonyítéka.
  • 12. Muzeális gyűjtemény: a muzeális emlékek védelme tekintetében a muzeális emlékeknek olyan, egy helyen őrzött és kezelt csoportja, amely valamely egységes szempont alapján folytatott gyűjtés útján jött létre.
  • 13. Műemlék: a műemlék, a műemlék jellegű és városképi jelentőségű épület, építmény.
  • 14. Park: a település belterületén önkormányzati tulajdonban lévő közhasználatú zöldterületek közül minden közterületnek minősülő közpark (park, játszótér), a pihenésre, szórakozásra, testedzésre is szolgáló véderdő és ezen övezetbe sorolt területek, függetlenül attól, hogy a zöldterület ténylegesen kialakításra került-e.
  • 15. Tagsági jogot megtestesítő értékpapír: az olyan értékpapír, melyben a kibocsátó meghatározott pénzösszeg, vagy pénzben meghatározott nem pénzbeli vagyoni érték tulajdonba vagy használatba vételét elismerve egyidejűleg arra vállal kötelezettséget, hogy az értékpapír birtokosának meghatározott vagyoni és egyéb jogokat biztosít.
  • 16. Terek: az Önkormányzat tulajdonában lévő terek, amelyeket használatuk rendjére vonatkozó jogszabályok keretei között bárki szabadon használhat, a gyalogosok és a járművek közlekedését szolgálja és ezen övezetbe sorolt területek.
  • 17. Üzleti értékelés: e rendelet alkalmazásában az adott gazdasági társaság tőkeszerkezetére, gazdasági-pénzügyi helyzetére, vagyoni viszonyaira, üzleti-piaci pozícióira vonatkozó komplex közgazdasági elemzés.
  • 18. Vagyoni értékű jog: polgári jogi értelemben minden olyan jog, amely pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bír és önálló forgalom tárgya lehet.
  • 19. Vagyonkezelő szervek: a rendeletben meghatározott önkormányzati vagyonkezelő szervek és vagyonkezelésre szerződés alapján feljogosított más, nem önkormányzati szervek.
  • 20. Vasúti pálya: a sínpálya, a hozzá tartozó jogszabályban vagy hatósági előírásban megállapított védő (biztonsági) földterülettel, valamint a magasvasút, a függőpálya és a sífelvonó esetében a hordozásukra és mozgásirányuk vezérlésére szolgáló tartószerkezet, kötél és sín, ideértve ezek tartozékait és az elhelyezésükre szolgáló földterületeket.
  • 21. Vasúti pálya tartozékai: a vasúti alagút, a híd és az áteresz, a vasútnak a vasúttal és más közlekedési úttal való kereszteződése, a vasúti peron, rakodó, járműmozgató, mérlegelő és egyéb, a személyszállítást és áruforgalmat kiszolgáló berendezés, a vasúti távközlő, jelző és biztosító berendezés, a vasúti villamos felső vezeték és az ehhez kapcsolt berendezés.
  • 22. Védett természeti terület: a nemzeti park, a tájvédelmi körzet, a természetvédelmi terület és a természeti emlék.
  • 23. Vizek: a folyóvizek (folyók, állandó és időszakos vízfolyások), a közcélú csatornák és a természetes tavak, vagy ezek medre.
  • 24. Víziközműnek nem minősülő közcélú vízi létesítmény: az a létesítmény, ami a vízügyről szóló törvényben meghatározott vízgazdálkodási célkitűzések érdekében valamely vízgazdálkodásilag összefüggő területen lévő települések vagy érdekeltek együttes szükségletét szolgálja.
  • 25. Vagyontárgyak: a vagyonelem térben, időben forgalmazásban elkülöníthető, önálló értékkel és megjelenési formával bíró egyede.
  • 26. Törzsvagyon: az a vagyon, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását, a közhatalom gyakorlását szolgálja.
  • 27. Forgalomképesség: vagyonnak, vagyontárgynak az a képessége, hogy polgári jogi jogügylet szabad tárgya lehet.
  • 28. Korlátozott forgalomképesség: a törzsvagyon törvényben vagy e rendeletben meghatározott vagyontárgyainak azon tulajdonsága, mely szerint polgári jogi jogügylet tárgyai csak törvényben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek betartásával lehetnek.
  • 29. Forgalomképtelenség: törvény vagy e rendeletben meghatározott vagyontárgyak azon tulajdonsága, hogy az ilyen vagyontárgy tulajdonjoga jogügylet útján nem ruházható át, nem terhelhető meg, nem köthető le, nem lehet tartozás fedezete és végrehajtás sem vezethető rá.
  • 30. Portfolió: értékpapírból és/vagy más befektetési eszközből álló együttesen kezelt befektetés-állomány.
  • 31. Bruttó érték: az eszközök számviteli törvény szerinti bekerülési értéke.
  • 32. Nettó érték: a bekerülési érték tervszerinti vagy rendkívüli értékcsökkenéssel csökkentett összege.
  • 33. Ingatlan vagyon: a földterület és minden olyan eszköz (épület, építmény) amely a földdel tartós kapcsolatban létesítettek.
  • 34. Ingó vagyon: minden olyan eszköz amely nem tartozik az ingatlan vagyon körébe.

Az Önkormányzat vagyona

3. Az önkormányzati vagyon

3. § Az Önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll. Az önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes vagyon.

4. Törzsvagyon

4. § (1) Forgalomképtelen vagyontárgyak:

  • a) a Nvtv. 5. § (3) bekezdésében megjelölt vagyontárgyak, valamint
  • b) mindaz a vagyon, amelyet törvény, vagy az Önkormányzat rendelete nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít.

(2) Az Önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősíti a következő vagyonelemeket:

  • a) Sajókaza belterület 1091/1 hrsz- ú ingatlan (Általános Iskola, Radvánszky – Kastély, Kastálykert)
  • b) Sajókaza belterület 353/8 és 353/5 hrsz – ú ingatlanok (Főtér)

(3) Az Önkormányzat tulajdonában álló forgalomképtelen vagyontárgyak:

  • a) a helyi közutak és műtárgyaik,
  • b) a járdák, terek és parkok,
  • c) a vizek és vízi közműnek nem minősülő közcélú vízi létesítmények,
  • d) a levéltári anyagok, tervtárak terv- és iratanyagai,
  • f) mindaz a vagyon, amelyet törvény, vagy az Önkormányzat képviselő-testülete rendeletével annak nyilvánít.

(4) Az ingatlan forgalomképtelensége megszűnik, amennyiben a külön jogszabály alapján lefolytatott telekrendezési eljárásban megváltozik az ingatlan jellege, vagy a telekrendezési határozat végrehajtása érdekében a tulajdonosok megállapodnak.

(5) A forgalomképtelenség megszüntetéséhez az Önkormányzat Képviselő-testülete döntése szükséges.

(6)[1] A Sajókaza belterület 978. hrsz-ú ingatlant kivonja a forgalomképtelen vagyontárgyak közül és az üzleti vagyonba helyezi.

5. § (1) Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak:

  • a) a helyi önkormányzat tulajdonában álló közművek,
  • b) önkormányzati lakások,
  • c) közüzemi tevékenységet ellátó egyszemélyes vagy többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságban vagy közhasznú társaságban, valamint az elsődlegesen nem közüzemi jellegű, önkormányzati vagyonkezelést ellátó, egyszemélyes vagy többségi tulajdonú gazdasági társaság(ok)ban lévő önkormányzati részesedések (tagsági jogok),
  • d) sportpályák és sportcélú létesítmények,
  • e) erdők,
  • f) a helyi önkormányzat tulajdonában álló, a helyi önkormányzat képviselő-testülete és szervei, továbbá a helyi önkormányzat által fenntartott, közfeladatot ellátó intézmény, költségvetési szerv elhelyezését, valamint azok feladatának ellátását szolgáló épület, épületrész.

(2) Az 5. § (1) bekezdés a), c) és f) pont esetében a korlátozottan forgalomképes törzsvagyoni minősítés a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (6) bekezdésében foglaltak szerinti esetben áll fenn.

(3) Az 5. § (1) bekezdés a), c) és f) pontban felsorolt vagyontárgyak önkormányzati hitelfelvétel és kötvénykibocsátás esetén annak fedezetéül ne, szolgálhatnak, és kizárólag az állam, másik helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás részére idegeníthetők el.

(4) Az 5. § (1) bekezdés b) és e) pontban felsorolt vagyontárgyak csak az önkormányzat képviselő-testületének egyedi döntései alapján minősíthetőek és idegeníthetőek el.

5. Üzleti vagyon

6. § Üzleti vagyon mindazon vagyontárgy, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe.

6. Vagyonkimutatás, a vagyon nyilvántartása

7. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyakról a jogszabályokban meghatározott módon folyamatos nyilvántartást, vagyonkatasztert vezet. Az Önkormányzat vagyonát a hatályos jogszabályok alapján a Polgármesteri Hivatal tartja nyílván.

(2) A vagyonkimutatás az Önkormányzat tulajdonában - a költségvetési év zárónapján - meglévő vagyoni állapot szerinti kimutatása, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak tételes kimutatása.

(3) A vagyonkimutatásban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is.

(4) A vagyonkimutatás az önkormányzati vagyont törzsvagyon, ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon, valamint üzleti vagyon (nem törzsvagyon) bontásban, az egyes vagyoncsoportokon belül:

  • a) az ingatlanokat és a vagyoni értékű jogokat tételesen, beszerzési (bruttó) értéken,
  • b) az ingó vagyontárgyakat (gépek, berendezések) vagyonkezelőnként összesített mérleg szerinti (nettó) értéken,
  • c) ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az értékpapír vagyont tételesen és mérleg szerinti értéken,
  • d) a vagyonkezelőnek átadott ingatlan vagy értékpapír vagy vegyes portfolió vagyont tételesen és a vagyonkezelési szerződés szerinti induló értéken, vagy - az évenkénti beszámolók alkalmával korrigált vagyoni értéken - vagyonkezelőnként veszi számba. A vagyonkezelőnek az átadott portfolió értékelését a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX tv. alapján kell elvégezni.
  • e) A vagyonkimutatás a könyvviteli nyilvántartásban szereplő eszközökön és kötelezettségeken kívül a „0”-ra leírt használatban lévő, és használaton kívüli eszközök állományát, az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet 44/A. §-a alapján érték nélkül nyilvántartott eszközök állományát (mint képzőművészeti alkotás, régészeti lelet, kép- és hang archívum, gyűjtemény, kulturális javak), intézményenként természetes mértékegységben tartalmazza. A kezességgel, és garancia-vállalással kapcsolatos függő kötelezettségeket is be kell mutatni.

(5) A vagyonkimutatást az éves költségvetési beszámolóhoz (zárszámadáshoz) csatolva az Önkormányzat Képviselő-testületének kell bemutatni.

8. § (1) A vagyonkimutatást alapját képező nyilvántartás(ok) állományának felfektetéséről és folyamatos vezetéséről, valamint a vagyonkimutatás összeállításáról, az ingatlanok esetében a vagyonkataszterben szereplő adatok egyezőségéről jegyző gondoskodik.

(2) Az Önkormányzat tulajdonában lévő eszközök – kivéve az immateriális javakat, a követeléseket (ideértve az adott kölcsönöket, a beruházási előleget és az aktív pénzügyi elszámolásokat) – leltározását mennyiségi felvétellel, a csak értékben kimutatott eszközök (az immateriális javak, a követeléséket, az idegen helyen tárolt - letétbe helyezett, portfolió-kezelésben, vagyonkezelésben lévő értékpapírok, dematerializált értékpapírok) és a források leltározását egyeztetéssel kell végrehajtani.

(3) Az Önkormányzat eszközeit és forrásait évente leltározza. Kivételt képeznek az ingatlanok, a gépek, berendezések, felszerelések, a járművek, az üzemeltetésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszközök, melyek leltározása kétévente történik.

7. Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának közös szabályai

9. § (1) A tulajdonosi jogokat az Önkormányzat Képviselő-testülete gyakorolja.

(2) A tulajdonosi jogok gyakorlója az Önkormányzat vagyontárgyait e rendelet keretei, és a vonatkozó jogszabályi rendelkezések között bízhatja másra, adhatja át üzemeltetésre. A vagyontárgyak vagyonkezelésbe történő átadása előtt vagyonkezelési szerződést kell kötni.

(3) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy

  • f) a tulajdonosi jog gyakorlója döntései alapján a szerződéseket megkösse,
  • g) ellenőrizze a szerződésben foglaltak teljesítését és indokolt esetben megtegye azokat a jognyilatkozatokat, amelyek szerződés felbontására vagy megszüntetésére irányulnak, vagy érvényesítse az önkormányzat igényeit, ideértve bírósági eljárás megindítását is,
  • h) önállóan elutasítson olyan szerződési ajánlatokat, amelyek elfogadása jogszabályi rendelkezéssel, vagy önkormányzati határozatban előírtakkal ellentétes lenne,
  • i) közműszolgáltatók részére közművezetékek elhelyezése céljára vezetékjogot, vagy szolgalmi jogot, vagy használati jogot önkormányzati ingatlanokon olyan mértékig biztosítson, amelyek az érintett ingatlanok rendeltetés szerinti felhasználását nem befolyásolják,
  • j) vezeték-, szolgalmi- és használati jogot biztosító szerződéseket az önkormányzat, mint jogosult javára egymillió forint értékhatárig önállóan megkössön,
  • k) hozzájáruljon közterület használatához, vagy erre szerződést kössön, ha a használat közterületként nyilvántartott földrészlet rendeltetésének megfelelő használatát biztosítja,
  • l) döntsön az építési telkekre bejegyzett visszavásárlási joggal kapcsolatos kérelmekről,
  • m) döntsön a vállalkozói telkekre bejegyzett jogokkal, tényekkel kapcsolatos kérelmekről.

III. Fejezet

Gazdálkodás a vagyonnal

8. Az önkormányzati vagyon hasznosítása és értékének meghatározása

10. § (1) Az önkormányzati vagyon hasznosításának célja a város (község) önkormányzatának kötelező és önként vállalt feladatai hatékony és eredményes ellátása.

(2) Hasznosítás alatt az egyes vagyontárgyak használata, bérbe, használatra, haszonbérbe vagy haszonkölcsönbe, üzemeltetésbe adása, vagyonkezelésbe adása, apportálása, valamint a kötelező önkormányzati feladatok ellátásához nem szükséges vagyon elidegenítése értendő.

11. § (1) Az önkormányzat a számviteli nyilvántartásban

  • a) ingatlan vagyonát beszerzési (bruttó) értéken,
  • b) az ingó vagyonát beszerzési értéken,
  • c) értékpapír vagyonát beszerzési értéken,
  • d) vagyonkezelésbe adott portfolió vagyonát - amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik - a 6. § (4) bek. d.) pontjába foglalt rendelkezést is figyelembe véve tartja nyilván.

(2) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére, apportálására és megterhelésére irányuló döntést megelőzően – kivéve az ingatlan bérbeadás útján történő hasznosítása esetét – az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét az alábbiak szerint kell meghatározni:

  • a) ingatlan vagyon esetén forgalmi értékbecslés alapján,
  • b) ingó vagyon esetén értékbecslés alapján,
  • c) egyéb társasági részesedés esetén 1 évnél nem régebbi üzleti értékelés alapján.

9. Eljárás a tulajdonos képviseletében

12. § (1) A tulajdonos Képviselő-testület képviseletében a polgármester jár el,

(2) A tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet vagy személy (a továbbiakban: a tulajdonosi jog gyakorlója) vagy megbízottja a tulajdonosi jogok gyakorlása körében önállóan gyakorolja a vagyontárgyat érintő, a tulajdonost illető jogosítványokat, továbbá hatósági, közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél (peres fél) jogát is.

(3) A tulajdonosi jogokat gyakorló a vagyontárgy használatával (bérletével) összefüggésben gyakorolja a használatba adó vagy a használatba vevő jogait és kötelezettségeit.

(4) Az önkormányzati vagyonkezelő szerv a kezelésében, használatában lévő önkormányzati vagyonnal - az Önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül - e rendelet és egyéb hatályos jogszabályok keretei között gazdálkodik.

10. Az önkormányzati vagyon ingyenes és kedvezményes átengedése, a felajánlott vagyon elfogadásának szabályai

13. § (1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát kedvezményesen, vagy használatát - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - ingyenesen vagy kedvezményesen átruházni nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben foglaltak szerint lehet.

(2) Az önkormányzati vagyon ingyenes vagy kedvezményes megszerzéséről és önkormányzati vagyon átruházásáról a Képviselő-testület határoz.

(3) Ha a vagyonról az Önkormányzat vagy intézménye javára lemondtak, a vagyon csak abban az esetben fogadható el, ha a kedvezményezett a vagyon elfogadásával együtt járó tulajdonosi kötelezettségek teljesítésére képes.

11. A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása

14. § (1) Az 5. §-ban meghatározott korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak megszerzéséről, megterheléséről, bérleti vagy a használati jogának átengedéséről a Képviselő-testület határoz.

(2) Mindazokban az esetekben, amelyek során az Önkormányzat tulajdonjogot kíván szerezni, és ehhez az illetékes miniszter hozzájárulása, vagy hatósági hozzájárulás szükséges, azt a tulajdonosi jogot gyakorlótól az Önkormányzat köteles beszerezni.

(3) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyont érintő esetleges koncessziós pályázat kiírásáról és elbírálásáról a Képviselő-testület dönt.

15. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes - a rábízott vagyonon felüli - vagyont az önkormányzat, intézménye, egyszemélyes gazdasági társasága szerződés alapján kezelheti.

(2) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak megszerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről, bérleti vagy a használat jogának átengedéséről vagy gazdasági társaságba beviteléről az önkormányzati vagyonkezelő szervezetek - a jogszabályok és e rendelet alapján - a velük megkötött vagyonkezelési szerződés rendelkezései szerint járhatnak el.

12. Intézmények vagyonhasznosítása

16. § Az önkormányzati intézmények annak a törzsvagyonnak a használati jogát gyakorolhatják, amely adott intézmény Alapító Okiratában vagy vagyonkimutatásában szerepel. Kötelesek a vagyontárgyakkal jó gazda módjára bánni, állagmegóvásukról, karbantartásukról és felújításukról gondoskodni.

17. § (1) Az önkormányzati intézmény a használatában lévő ingatlan, ingatlanrész használatba (bérletbe) adásáról a képviselő – testület jogosult dönteni.

18. § A vagyonhasznosításból befolyó bevétel a hasznosító intézmények, feladatainak ellátására, színvonalának javítására fordítható. Az önkormányzati intézmények a jogszabályokban és az önkormányzat vagyonrendeletében előírt módon az önkormányzat tulajdonában lévő vagyont önállóan használhatják és hasznosíthatják.

19. § Az önkormányzati intézményeknél feladatváltozás miatt feleslegessé vált ingatlanok hasznosításáról a Képviselő-testület dönt. Az intézmények feleslegessé vált ingatlanjainak értékesítésére vonatkozó döntést megelőzi az adott ingatlannak a korlátozottan forgalomképes vagyoni körből való kivonása és üzleti vagyonná történő átminősítése. Ugyanígy kell eljárni az intézményi ingatlanok hasznosítása esetén, ha az ingatlannal/ingatlanrésszel kapcsolatos Önkormányzat által meghatározott közszolgálati igény megszűnik.

13. Önkormányzati tagsági jogok gyakorlása

20. § (1) Az Önkormányzat egyszemélyes tulajdonában lévő gazdasági társaság a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvényben meghatározott tulajdonosi jogait a Képviselő-testület gyakorolja.

(2) Az Önkormányzat egyszemélyes tulajdonában lévő gazdasági társasága a 100 eFt meghaladó elidegenítéssel járó jogügyletei megkötése előtt a képviselő-testület hozzájárulását meg kell kérni.

14. Az üzleti vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása

21. § (1) Az üzleti önkormányzati ingatlan és ingó vagyon tekintetében - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivételekkel:

  • a) 50. 000,- Ft egyedi forgalmi érték alatti ingó vagyon tekintetében a költségvetési szerv vezetője gyakorolja a tulajdonosi jogokat.
  • b) A felesleges, használhatatlanná vált, elavult, vagy gazdaságtalanul üzemeltethető vagyontárgyak a tulajdonosi jog gyakorlója döntését követően bármely gazdasági szervezet vagy magánszemély részére értékesíthető.

(2) Értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület hatásköre az Önkormányzat feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben a használat jogának más Önkormányzat vagy állami szerv részére történő átadását, vagy ezen szervektől történő átvételét szolgáló megállapodás jóváhagyása.

IV. FEJEZET Az önkormányzati vagyon hasznosítása

15. Az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adása

22. § (1) A Képviselő-testület a helyi önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes és üzleti vagyonának meghatározott körét a Mötv. 109. § (1) bekezdése és a Nvtv. 11. §-a, valamint e rendelet keretei között, önkormányzati közfeladat ellátása érdekében vagyonkezelésbe adhatja.

(2) A vagyonkezelői szerződés megkötéséről szóló döntés joga és szerződés tartalmának meghatározása kizárólagosan a Képviselő-testület hatásköre, mind a pályáztatással, mind a kijelöléssel történő vagyonkezelésbe adás esetében.

(3) A Képviselő-testület által vagyonkezelésbe adott vagyont a vagyonkimutatás elkülönítetten tartalmazza.

(4) Az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adása nyilvános pályázati eljárás lefolytatásával, majd vagyonkezelési szerződés megkötésével történik.

(5) Az önkormányzati vagyont kezelő szerv a rábízott vagyonról – az Önkormányzat közfeladatainak sérelme nélkül – e rendelet és más hatályos jogszabályok, valamint a vele kötött vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerint gondoskodik.

(6) Az önkormányzat vagyonkezelői jog létesítésére tulajdonában lévő vagyonelemet nem határoz meg.

16. A vagyonhasznosítás eljárási rendje és nyilvánosságának szabályai

23. § (1) A vagyon elidegenítését, hasznosítását a képviselő-testület és bizottságai, illetve a polgármester kezdeményezheti.

(2) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, használatba vagy bérbeadása, vagy más módon történő hasznosítása, főszabályként pályáztatási eljárás eredményeként történhet.

(3) Nem kell versenyeztetési eljárást tartani:

  • a) amennyiben az önkormányzati vagyontárgy piaci értéke nem éri el:

- ingó vagyon esetén az 1. 000. 000,- Ft-ot,

- ingatlan vagyon esetén a 10. 000. 000,- Ft-ot;

b) vagyontárgynak többségi önkormányzati tulajdonú vállalkozásba vitele esetén;

c) mezőgazdasági művelésre alkalmas földterület haszonbérbe adásakor;

d) bérleti időszak meghosszabbításakor;

e) állami feladatot ellátó állami szerv elhelyezése esetén;

f) határozatlan idejű bérleti szerződés esetén – 10 évet meghaladó bérleti jogviszony után – a bérlemény bérlő számára történő értékesítésekor;

g) kisajátításnál csereingatlan biztosítása esetén;

h) telekhatár-rendezés esetén.

i) ingó vagyon értékesítése esetén, amennyiben az olyan személy részére történik, aki az adott vagyontárgyat legalább két éve kizárólagosan használja.

17. Záró rendelkezések

24. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a 8/2004. (IV. 16.) számú önkormányzati rendelet.