Sáta Község Önkormányzata Képviselő-testületének

6/2016. (X.14) önkormányzati rendelete

Sáta Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról

(egységes szerkezetben)

Sáta Község Önkormányzata Képviselő-testületének (továbbiakban: Képviselő-testület) az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § A Képviselő- testület és szervei számára az Mötv.-ben és más jogszabályokban meghatározott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat jelen rendeletben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

            Sáta Község Önkormányzata.

       (2) Az önkormányzat székhelye: Sáta, Széchenyi út 19.

       (3) Illetékességi területe: Sáta község közigazgatási területe.

4. A képviselő-testület a Borsodbótai Közös Önkormányzati Hivatal Sáta Kirendeltsége munkarendjét az alábbiak szerint határozza meg:

   Hétfőtől csütörtökig 7.30 – 16.00 óráig

   Péntek: 7.30 – 13.30 óráig

   Ügyfélfogadási rendjét:

   Hétfő: 8.00 – 16.00 óráig

   Szerda: 8.00 – 16.00 óráig

   Péntek: 8.00 – 12.00 óráig

   Kedd, Csütörtök ügyfélfogadás nincs.

3.§ (1) A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat – és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt hozott létre, melynek neve:

Borsodbótai Közös Önkormányzati Hivatal

Címe:3658. Borsodbóta, Széchenyi út 42.

1. 
   

   2. Az önkormányzat szervei:

a.) Polgármester

b.) Pénzügyi Bizottság

c.)Borsodbótai Közös Önkormányzati Hivatal

d.)Jegyző

e.)Aljegyző

II. Fejezet

A képviselő-testület feladat- és hatásköre

4. § A képviselő-testület ellátja a jogszabályban ráruházott és az általa vállalt feladat- és hatásköröket.

5. § A képviselő-testület tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt önkormányzati céljait az önkormányzat gazdasági programja tartalmazza, amely öt évre szól.

6. § (1) A képviselő-testület hatáskörének átruházásáról, illetőleg az átruházott hatáskör gyakorlásának visszavonásáról külön önkormányzati rendeletben, kizárólag egyedi döntést igénylő esetekben, határozatban dönt.

(2) Az átruházott hatáskörben eljáró a képviselő-testület munkatervében meghatározott testületi ülésen beszámol az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.

(3) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.

III. Fejezet

A képviselő-testület működése

7. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 6 fő. A képviselő-testület névsorát a rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.

(2) A képviselő-testület évente munkatervében meghatározott számú, de legalább 6 ülést tart. Rendkívüli esetben soron kívül össze kell hívni a képviselő-testület ülését.

(3) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

1. a képviselőket,

2. a jegyzőt,aljegyzőt

(4) Tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan – a zárt ülésre vonatkozó szabályok megtartása mellett – :

1. meghívása esetén az illetékes országgyűlési képviselőt,

2. a jegyzőt,aljegyzőt, továbbá

3. akit a tervezett napirendi pontokhoz kapcsolódóan polgármester szükségesnek tart.

(5) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti. Akadályoztatása esetén az alpolgármester, együttes akadályoztatásuk esetén a Pénzügyi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti a testületi ülést.

(6) A képviselő-testületi ülés meghívóját, illetve az egyes napirendi pontok előterjesztéseit – a zárt ülés anyagainak kivételével – a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.

(7) A képviselő-testületi ülések időpontjáról a lakosságot a meghívó hivatali hirdetőtáblán való, továbbá az önkormányzat honlapján történő közzététele útján kell tájékoztatni.

(8) A polgármester az Mötv.-ben foglaltak szerint rendkívüli testületi ülést köteles összehívni a képviselők legalább 1/4-ének, bizottságának, tovább a kormányhivatal vezetőjének a napirendet is tartalmazó indítványára.

(9) A Képviselő-testület a községben működő valamennyi önszerveződő közösség egy-egy képviselője részére tanácskozási jogot biztosít azok tevékenységi körében a Képviselő-testület és bizottság ülésein, így különösen:

1. Sátai Nyugdíjas Klub

2. S-KEN Egyesület

számára.

8. § (1) A képviselő-testület saját, tevékenységének fontosabb kérdéseiről, prioritásairól, a fejlesztési céljairól az alakuló ülést követő 6 hónapon belül jelen rendelet 6.§-ában meghatározott önkormányzati gazdasági programmal egységes programot alkot. A program a képviselő-testület megbízatásának időtartamára szól.

(2) A program tervezetének előkészítéséről és a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

9. § (1) A képviselő-testület a programon alapuló, illetőleg külön jogszabályokban meghatározottak figyelembevételével jóváhagyott munkaterv szerint végzi éves munkáját.

(2) A munkatervet a program alapján félévre előre december 31-ig, illetve június 30-ig a polgármester állítja össze.

(3) A program végrehajtásának munkatervére javaslatot tehetnek:

1. a települési képviselők,

2. a bizottság,

3. az alpolgármester,

4. a jegyző,aljegyző

(4) A munkaterv-javaslat előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, azok indokáról.

(5) A munkaterv tartalmazza:

1. a képviselő-testület üléseinek tervezett időpontjait és napirendjét,

2. a tervezett napirendi pont előterjesztőjének nevét.

A képviselő-testület ülése

10. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A képviselő-testület

1. zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott esetekben,

2. zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben.

(3) A Képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltak esetén az érintett nyilatkozatát a jelenlévő érintett esetén szóban, távollévő érintett esetén előzetesen írásban kéri.

(4) A polgármester a testületi ülés vezetése során:

a) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését milyen minőségben (alakuló, rendes, rendkívüli, közmeghallgatás) hívták össze,

b) megállapítja az ülés határozatképességét,

c) javaslatot tesz a jegyzőkönyv hitelesítő személyére,

d) előterjeszti az ülés napirendjét.

(5) A képviselő-testület a napirendről vita nélkül, külön határozat meghozatala nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

Az előterjesztés

11. § (1) Előterjesztésnek minősül:

1. minden, a munkatervbe felvett és új, – tervezett napirenden kívüli – anyag,

2. a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet-tervezet, határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek, határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(3) Az előterjesztés tartalmi és alaki követelményei:

a) Az előterjesztés első része tartalmazza:

1. a címet vagy tárgyat, az előzmények ismertetését,

2. a tárgykört érintő jogszabályokat,

3. mindazokat a tényeket, adatokat, körülményeket, összefüggéseket, amelyek lehetővé teszik a minősítést s a döntést indokolják.

b) Az előterjesztés második része tartalmazza:

27. az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot

28. a végrehajtásért felelősök megnevezését és a végrehajtás határidejét, részhatáridejét.

c) Írásos előterjesztést kell készíteni:

53. gazdálkodással, költségvetéssel kapcsolatos előterjesztések,

54. az önkormányzat rendelet-tervezetei,

55. önkormányzati társulás létrehozása, külföldi önkormányzattal történő megállapodás,

56. intézményalapítás,

57. Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezése

tárgyában.

(4) a) Önkormányzati rendeletet csak az Ügyrendi Bizottság állásfoglalásával lehet előterjeszteni. Halaszthatatlan és kivételesen indokolt esetben a polgármester kezdeményezheti a rendelet bizottsági vélemény nélküli előterjesztését. A kezdeményezésről a Képviselő-testület a napirendi pontok elfogadásával együtt dönt.
b) A bizottság hatáskörébe egyébként nem tartozó testületi előterjesztések bizottság előtti megtárgyalását a polgármester, valamint bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület kezdeményezheti.

A sürgősségi indítvány

12. § (1) A képviselő-testület – a polgármester javaslatára – a sürgősségi indítvány elfogadásáról, annak azonnali megtárgyalásáról, vagy elvetéséről egyszerű szótöbbséggel, soron kívül dönt.
(2) A sürgősségi indítvány benyújtásának a feltételei:
a) Sürgősségi indítványt- a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb az ülést megelőző nap 16.00 óráig írásban nyújtható be a polgármesternél. Sürgősségi indítványt nyújthat be: a polgármester, az alpolgármester, a bizottság elnöke, a képviselők, a jegyző,aljegyző.
b) Ha a polgármester vagy valamely sürgősségi indítvány előterjesztésére jogosult ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására.
c) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hányadik napirendként tárgyalják.

A napirendek vitája, döntéshozatal

13. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:
a)   az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,
b) az előterjesztés előadójához a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek.
(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor.
(3) A polgármester soron kívül felszólalást is engedélyezhet.
(4) Az önkormányzat bizottsága bármely előterjesztéshez ajánlást nyújthat be a képviselő-testülethez.
(5) Az előterjesztő – figyelemmel a vitában elhangzottakra – a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és azt szavazás megkezdéséig visszavonhatja.
(6) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. A javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.
(7) A vita bármelyik szakaszában, illetve annak lezárása után, a jegyző törvényességi észrevételt tehet.
(8) Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében – majd a végleges határozat meghozataláról.
(9) A javaslat elfogadásához a jelenlévő önkormányzati képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.
(10)     a) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
b) Amennyiben a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségének a képviselő nem tett eleget, és ennek felmerülésekor a Képviselő-testület úgy dönt, hogy az adott képviselőt a döntéshozatalból kizárja, úgy a korábbi határozathozatalt meg kell ismételni.
(11) Minősített többség (a megválasztott önkormányzati képviselők több mint a felének a szavazata) szükséges
a)    az Mötv. 50. §-ában szabályozott,
b)    jogszabályban előírt egyéb
esetekben.
(12) A képviselő-testület a döntéseit – az e rendelet 16. §-ában foglalt kivételtől eltekintve – nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás módja: a polgármester összefoglalja a döntési javaslat pontos tartalmát, majd a szavazásra teszi fel oly módon, hogy megkéri a képviselőket, hogy kézfelnyújtással jelezze, aki a javaslattal egyetért, nem ért egyet, tartózkodik.
(13) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha:
a)    törvény írja elő, vagy
b)    a polgármester, vagy
c)    a bizottsági elnökök többsége indítványozza.

(14) A név szerinti szavazást úgy kell lefolytatni, hogy a jegyző felolvassa a tagok nevét, a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasásakor érthetően az „igen”, „nem”, vagy „tartózkodom” szavak használatával szavaznak.
(15) A név szerinti szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.
(16) A szavazatok csoportosított összeszámlálásáról a szavazást levezető elnök gondoskodik. Kétség esetén a szavazást meg kell ismételni.

A titkos szavazás

14. § (1) A Képviselő-testület titkos szavazással dönt, ha:
a)    törvény írja elő,
b)    a polgármester, vagy bármely képviselő kéri.
(2) A Képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést rendelhet el. A képviselő-testület tagjait titoktartási kötelezettség terheli a tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében.
(3) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon történik. A titkos szavazás körülményeinek és eredményének rögzítése a jegyzőkönyv feladata:
(4) A titkos szavazás lebonyolítása az ad hoc Bizottság feladata.

Kérdés és interpelláció

15. § (1) Kérdést az önkormányzati képviselő-testület, valamint a Közös Hivatal feladat- és hatáskörébe tartozó bármely önkormányzati ügyben fel lehet tenni.
 (2) A kérdésre lehetőleg a képviselő-testület ülésén kell választ adni a megkérdezettnek. A válaszadásnak lényegre törőnek kell lenni. Amennyiben összetett problémáról van szó 30 napon belül, írásban kell a választ megadni.
(3) A képviselő a képviselő-testület ülésén – a napirendek lezárása után:
a)    polgármestertől, alpolgármestertől,
b)    az önkormányzati bizottságok elnökeitől,
c)    a jegyzőtől,aljegyzőtől
önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat), amelyre az ülésen – de legkésőbb 30 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.
(4) Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 15 nappal került sor, akkor arra az ülésen kell érdemi választ adni.
(5) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásában az interpelláló képviselőt is be lehet vonni.
(6) Ha az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadja el, vita nélkül a testület dönt az elfogadásról vagy a további napirenden tartásáról.

A tanácskozás rendje

16. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester – illetve a mindenkori levezető elnök – gondoskodik.

(2) A rend és az ülés méltóságának fenntartása érdekében a következő intézkedéseket teheti, illetve kell megtennie:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ;
b) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja;
c) ismétlődő rendzavarás esetén – figyelmeztetést követően – a polgármester szünetet rendel el.
(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.
(4) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

17. § A képviselő-testület egy már eldöntött kérdésre abban az esetben térhet vissza, s tárgyalhatja újra, s szavazhat ismételten, ha azt
a)    polgármester, vagy
b)    a képviselő-testület tagjainak több mint 50 %-a kéri, vagy
c)    a bizottsági elnök indítványozza.

A jegyzőkönyv

18. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az Mötv. 52. § (1) bekezdés a) – m) pontjaiban foglaltakon túlmenően tartalmazza:
a)    külön indítványra a kisebbségi véleményt,
b)    a polgármester intézkedéseit a rend fenntartására,
c)    az ülés bezárásának az időpontját.
 (2) A testületi ülésről 2 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni, melyből:
a)    az egyik példányt a jegyző,aljegyző által megbízott személy kezeli, aki biztosítja a hozzáférhetőséget a képviselők és az érdeklődő állampolgárok számára;
b)    az egyik példányt 15 napon belül meg kell küldeni a külön jogszabályban kijelölt szerv vezetője részére;
c)    az egyik példányt évente kötetbe kell köttetni és – a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével – el kell helyezni a Hivatalban.
(3) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és mellékleteit, az elfogadott rendeleteket, és a jelenléti ívet. Ha a képviselő hozzászólását írásban nyújtotta be, azt mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.
(4) A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző/aljegyző, valamint a testületi ülésenként kijelölt jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá.

IV. Fejezet
A képviselő-testület döntései (határozat, rendelet)

19. § (1) A képviselő-testület ülésein – beleértve más önkormányzat képviselő-testületével megtartott együttes üléseken – hozott határozatait évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a határozat keltének napjával kell ellátni az alábbi minta szerint:

Sáta Község Önkormányzata Képviselő-testületének
...../20... (... [hó] ... [nap]) Határozata.

(2) A testületi határozatokról a jegyző sorszám szerinti nyilvántartást vezet.
(3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 5 munkanapon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.
(4) A képviselő-testület normatív határozatát a 20. § (4) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával közzé kell tenni.
(5) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a határozatban megjelölt felelős személy készíti elő és terjeszti a képviselő-testület elé.

20. § (1) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:
a)    a települési képviselők,
b)    az önkormányzat bizottságai,
c)    a polgármester, az alpolgármester, a jegyző.
(2) Az önkormányzati rendelet-tervezet elkészítése a jegyző feladata, aki belátása szerint – a polgármester véleményének kikérése után – külső segítséget is igénybe vehet.
(3) A rendelet tervezet elkészítése, elfogadása:
a) A jegyző/aljegyző – a polgármester, és a bizottságok egyetértése esetén – a rendelet-tervezetet indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti. Tájékoztatni kell a testületet az előkészítés és véleményeztetés során javasolt, de a tervezetbe be nem épített javaslatokról, utalva a mellőzés indokaira.
b) A rendeletek előkészítése során – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a rendelet-tervezetek társadalmi egyeztetésre bocsátására kizárólag a képviselők több mint 50 %-ának indítványára a testület előzetes döntése alapján kerül sor. Ebben az esetben a társadalmi egyeztetés során a rendelet-tervezetet a hivatali hirdetőtáblán kell közzétenni, de gondoskodni kell annak az önkormányzat honlapján való közzétételéről is. A közzétett tervezetről bárki véleményt nyilváníthat akár szóban, akár írásban.
c) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
(4) Az önkormányzati rendeletet kihirdetésének módja: Az önkormányzati rendeletet a közös hivatal hirdetőtábláján történő közzététel útján kell kihirdetni. Ezen felül a – szükség szerint egységes szerkezetbe foglalt – rendeleteket az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.
(5) A képviselő-testület rendeleteit évenként – folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a rendelet kihirdetésének napjával kell ellátni az alábbi minta szerint:

Sáta Község Önkormányzata Képviselő-testületének  
...../20... (... [hó] ...  [nap]) önkormányzati rendelete

(6) A rendeletekről a jegyző/aljegyző sorszám szerinti nyilvántartást vezet. A hatályban lévő rendeletek folyamatos felülvizsgálata a jegyző/aljegyző feladata.

V. Fejezet
A települési képviselő

21. § A képviselőt az Mötv.-ben, jelen rendeletben, valamint külön jogszabályokban rögzített jogok illetik meg, illetve kötelezettségek terhelik.

VI. Fejezet
A képviselő-testület bizottságai

22. § (1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságokat választ.
(2) A képviselő-testület a következő állandó bizottságot hozza létre:
a)    Pénzügyi Bizottság, létszáma: 3 fő.
(3) A Pénzügyi Bizottság által ellátandó feladatok különösen:
a)    a polgármester, valamint képviselők vagyonnyilatkozatainak – vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárás során történő – ellenőrzése, illetőleg nyilvántartása;
b)    képviselők összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálása és javaslattétel;
c)    önkormányzati rendeletek tervezetének megtárgyalása, véleményezése;
d)    a képviselők, az alpolgármester tiszteletdíjának, valamint a polgármester illetményének emelésére vonatkozó javaslattétel;
e)    titkos szavazás lebonyolítása.
(4) A (3) bekezdés b) pont a) alpontjában meghatározott feladat részletes szabályait a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
(5) A bizottság a belső működési szabályait, ügyrendjét – az Mötv. és jelen rendelet keretei között – maga állapítja meg.
(6) A képviselő-testület ideiglenes jelleggel – meghatározott szakmai feladat ellátására – ad hoc bizottságot alakíthat. Az ad hoc bizottság belső működési szabályait az érdekelt bizottság állapítja meg.

A bizottság működése

23. § (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le.
(2) Bármely képviselő javaslatot tehet bizottságnak valamely témakör megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyekre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
(3) A bizottság ülése nyilvános, zárt ülést a képviselő-testületre vonatkozó szabályok szerint tarthat. A bizottság döntéseiről annak elnöke adhat tájékoztatást.
(4) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott szolgálati titkot és személyes adatot megőrizni.
(5) A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke írja alá.
(6) A jegyzőkönyv elkészítésére a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(7) A bizottság a tevékenységről évenként – a testület munkatervében meghatározott időpontban – beszámol a képviselő-testületnek.

VII. Fejezet
A polgármester

24. § (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.
    (2) A polgármester illetményére az alakuló ülésen, illetmény-fejlesztésére a Pénzügyi Bizottság tesz javaslatot.
    (3) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:
    a)    összehívja és vezeti a testület üléseit,
    b)    képviseli az önkormányzatot.
    (4) A polgármester a jogszabályokban, önkormányzati rendeletekben és az e rendeletben meghatározott hatáskörein túlmenően:
    a)    fogadja az önkormányzat nemzetközi kapcsolatai képviselőit és
    b)    véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben,
    c)    nyilatkozatot ad a hírközlő szerveknek,
    d)    meghatározott munkáltatói jogok tekintetében egyetértési jogot gyakorol,
    e)    irányítja az önkormányzat nemzetközi tevékenységét,
    f)    ellátja a törvényben megfogalmazott honvédelmi és polgári védelmi feladatokat,
    (5) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő feladatai különösen:
    a)    indítványozhatja a bizottság összehívását,
    b)    felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz.
    (6) A közös hivatallal összefüggő polgármesteri feladatok:
    a) a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a hivatalt,
    b) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,
    c) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásnak, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének a meghatározására,
    d) szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét,
    e) gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.

    (7) A polgármester minden héten szerdán

    1. 8.00 – 12.00 óráig

       13.00 – 16.00 óráig

       tart ügyfélfogadást.

Az alpolgármester

25. § (1) A képviselő-testület – a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítségére egy alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásában látja el feladatait.
(3) Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok.
(4) Az alpolgármester feladatai – jellegüket, tartalmukat tekintve, a polgármester utasításainak megfelelően – előkészítő, összehangoló jellegűek.

5. Az alpolgármester minden héten hétfőn

13. 13.00– 16.00 óráig

tart ügyfélfogadást.

Polgármester, alpolgármester helyettesítése

26. § (1) Ha a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejűleg nincs betöltve, illetve tartósan akadályozva vannak tisztségük ellátásában, ez esetben a képviselő-testület összehívására, működésére, az ülés vezetésére vonatkozóan a hatáskört a Pénzügyi Bizottság elnöke gyakorolja.
(2) Az ülés vezetésére a 16.§ (5) bekezdésben foglalt szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

VIII. Fejezet
A Közös Önkormányzati Hivatal

27. § (1) Sáta Község Önkormányzat Képviselő-testülete,Borsodbóta Község Önkormányzat Képviselő-testülete,Uppony Község Önkormányzat Képviselő-testülete Borsodbótai Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel egységes hivatalt hozott létre, melynek feladata – az Mötv. 84. § (1) bekezdésére tekintettel az önkormányzatok működésével, valamint a polgármesterek vagy a jegyző/aljegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása, továbbá közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködés összehangolásában.
    (2) A hivatalt a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében a polgármester irányítja.
    (3) A Közös Hivatalt a jegyző vezeti.
    (4) A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján meghatározza az egységes hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munka- és ügyfélfogadásának rendjét.
    (5) A polgármester a (4) bekezdésre vonatkozó előterjesztését a jegyző ajánlásainak messzemenő figyelembevételével teszi meg.
    (6) A hivatal a jegyző által elkészített és a Képviselő-testületek által jóváhagyott szervezeti és működési szabályzat szerint működik, amely a hivatal feladatait és belső szervezetét, valamint a dolgozók közötti munkamegosztás részletes szabályait tartalmazza.
    (7) A hivatal köteles ellátni a bizottságok működésével kapcsolatos, a képviselő-testület és a polgármester által meghatározott feladatokat.
    (8) A Közös Hivatal önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.
    
    
    

IX. Fejezet
Az önkormányzati társulás

28. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében szabadon társulhat más önkormányzatok képviselő-testületeivel.
(2) A képviselő-testület a rendelkezésre álló (szellemi és anyagi) eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.
(3) A társulások létrehozását, szervezeti és működési rendjét rögzítő együttműködési megállapodások kezeléséről a jegyző gondoskodik.

X. Fejezet
Helyi népszavazás, népi kezdeményezés, lakossági fórumok

29. § A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és a népi kezdeményezés rendjét.
30. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy esetben közmeghallgatást tart, az alábbi szempontok szerint:
a) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezeteknek kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.
b) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tárgykörökről a helyben szokásos módon kell tájékoztatni a lakosságot a rendezvény előtt legalább 15 nappal.
c) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
d) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok. A jegyzőkönyv összeállításáról a jegyző gondoskodik.
(2) A polgármester előre meghatározott közérdekű ügyben, illetőleg a jelentősebb döntések előkészítése érdekében – az állampolgárok és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása céljából falugyűlést hívhat össze. Fontosabb szabályai:
a) A falugyűlés helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a hivatal hirdetőtábláján való közzététel útján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 15 nappal.
b) A falugyűlést a polgármester vezeti, erre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt.

XI. Fejezet
Az önkormányzat vagyona

31. § A képviselő-testület az önkormányzat vagyonáról, vagyona fölött való rendelkezésről külön rendeletet alkot.

XII. Fejezet
Az önkormányzat költségvetése

32. § (1) A képviselő-testület a költségvetését, zárszámadását a vonatkozó törvényi előírásoknak megfelelően önkormányzati rendeletben határozza meg.
(2) A költségvetési, illetve zárszámadási rendelet tervezetét szakmailag a jegyző készíti el, a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(3) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik:
a) Az első forduló: az önkormányzat részére kötelezően előírt és szabadon felvállalható feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelismerés.
Ezen belül:
aa)    a bevételi források, azok bővítésének lehetőségei,
ab)    a kiadási szükségletek, azok gazdaságos – jogszabályi keretek között mozgó –, célszerű megoldásainak a meghatározása,
ac)    az igények és célkitűzések egyeztetése,    
ad)    a szükségletek kielégítési sorrendjének a meghatározása,
ae)    várható döntések hatásainak előzetes felmérése.
b) A második forduló: a képviselő testület megtárgyalja a költségvetési rendelet tervezetét, amely több változatban is készülhet. A költségvetési rendelet tervezetét a vonatkozó külön jogszabályokban meghatározott tartalommal és szerkezetben kell a testület elé terjeszteni.

XIII. Fejezet
Záró rendelkezések

33. § (1) A szervezeti és működési szabályzat megalkotásáról szóló rendelet a kiherdetése napján lép hatályba.
(2)    Az SzMSz mellékleteinek, függelékeinek folyamatos vezetéséről, kiegészítéséről a jegyző gondoskodik.
(3)    Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Sáta Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2014. (XI.28.), és annak módosítására hozott 2/2016.(IV.04.) önkormányzati rendeletei.

Sáta, 2016. október 10.
        

                                               Szalmás Zsoltné sk.             Antal Mária sk.
                                                  polgármester                                 jegyző

Záradék:
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 51. § (2) bekezdése alapján a rendelet 2016. október 14. napján kihirdetésre került.

Sáta , 2016. október . 14.                          
                                                                                         Antal Mária
                                                                                                         jegyző