Bodroghalom Község Önkormányzata

Képviselő-testületének

9/2017.(XII.8.)

ö n k o r m á n y z a t i   r e n d e l e t e

a reklámok, reklámberendezések és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának

követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról

Bodroghalom Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jogalkotási hatáskörében, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12.§ (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 5. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a településkép védelme érdekében a következőket rendeli el:

1. Fejezet
   

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja és hatálya
   

1. §

(1) E rendelet célja Bodroghalom településképének védelme érdekében a település területén elhelyezhető reklámhordozók számának, formai és technológiai feltételeinek, valamint elhelyezésük módjának szabályozása.

(2) E rendelet hatálya Bodroghalom közigazgatási területén a közterületen, a közterületről látható magánterületen, köztulajdonban álló ingatlanon vagy köztulajdonban álló, valamint közforgalmi személyszállítási szolgáltatást végző személy tulajdonában álló ingatlanon történő reklám, illetve reklámhordozó elhelyezésére terjed ki.

(3) E rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre – ideértve a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is –, aki Bodroghalom a (2) bekezdésben meghatározott helyen reklámot tesz közzé, reklámhordozót tart fenn, helyez el, valamint reklámot, reklámhordozót kíván elhelyezni vagy ilyen céllal felületet alakít ki.

2. Értelmező rendelkezések

2.§

E rendelet alkalmazásában

1. cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény (helyiség,

helyiség-együttes) nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető

tábla, illetve felirat;

2. cégér: valamely mesterség vagy tevékenység jelvényeként használt, rendszerint

üzlet, műhely, illetve vendéglátó létesítmény bejáratához kifüggesztett tárgy vagy

címerszerű ábra; Cégérnek minősül az a – nem az épület falsíkjára, valamint a

kerítésre, kerítés-kapura kihelyezett – tábla is, mely csak a cégtáblán szereplő

információkat tartalmazza. Nem minősül cégérnek az olyan hirdető-berendezés,

amely nem közvetlenül a kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó

létesítmény jellegével, hanem az ott árusított vagy felhasznált termékkel

kapcsolatos.]

3. címtábla: az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető

tábla, névtábla;

4. egyedi tájékoztató tábla: olyan – rögzített, egyedi méretű, állandó tartalmú –

hirdető-berendezés, mely gazdasági-, kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve

vendéglátó tevékenységet végzők megnevezéséről, tevékenységéről, telephelyéről,

illetve megközelítéséről ad információt;

5. fényreklám: rendszerint az építmény homlokzatán vagy tetőfelépítményén

elhelyezett, saját fényforrással rendelkező, világító felületű, vagy külső

fényforrással megvilágított, reklám célokat szolgáló felirat, illetve ábra;

6. hirdetés: minden olyan figyelemfelhívásra alkalmas közlés, információ, amely

valamely áru kelendőségének növelésére vagy szolgáltatás igénybevételére irányul,

illetve valamely kereskedelmi vagy fogyasztói tevékenységet népszerűsít;

7. hirdető-berendezés: minden – az e rendelet hatálya alá tartozó – reklám-,

információs- és hirdető-, valamint reklám-hordozásra alkalmas egyéb berendezés;

8. hirdetőoszlop: plakátok, illetve hirdetmények elhelyezésére szolgáló építmény,

tartószerkezet;

9. kirakat: kereskedelmi vagy szolgáltató létesítmény, műhely helyiségével közvetlen

kapcsolatban lévő, elsősorban árubemutatásra szolgáló, közterületre vagy

közhasználatra átadott területre nyíló, üvegezett felület;

10. reklámtábla:

10.1. a hirdetőtábla: változó tartalmú hirdetések, hirdetmények, közlemények

elhelyezésére szolgáló, közterületről látható építmény, szerkezet vagy

hirdetővitrin,

10.2. a citylight: változó tartalmú hirdetések elhelyezésére szolgáló, egy- vagy

kétoldalú, általában világító hirdető-berendezés,

10.3. az óriás reklámtábla: változó tartalmú, általában kereskedelmi célú

hirdetések elhelyezésére alkalmas, 2m2, vagy annál nagyobb felületű

reklámberendezés,

10.4. a megállító tábla: valamely üzlet, vállalkozás tevékenységéhez

kapcsolódó, közvetlenül az üzlet, vállalkozás környezetében elhelyezett

ideiglenes hirdetőeszköz,

10.5. a totemoszlop: általában főútvonalak mentén lévő, az átmenő forgalom,

illetve jelentősebb vonzásterület kiszolgálását biztosító kereskedelmi és

ellátó létesítmények nagyobb távolságból is látható, 3 méteres

magasságot meghaladó hirdető-berendezése,

11. reklámvitrin: egyedi megjelenésű, egy vagy több oldalon üveglappal borított

szerkezetű, jellemzően termék elhelyezésével valamely üzlet, vállalkozás

áruválasztékának bemutatását szolgáló, kirakatnak nem minősülő hirdető-berendezés;

12. reklámzászló: olyan – rögzített, egyedi méretű tartószerkezetre (zászlórúdra)

szerelt, állandó tartalmú – textil vagy textil-jellegű egyéb anyagból készült hirdetőfelület, mely gazdasági-, kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó

tevékenységet végzők megnevezéséről, tevékenységéről, telephelyéről, illetve

megközelítéséről ad információt.

II. FEJEZET

1. A hirdető-berendezések elhelyezésének általános szabályai

3.§

 (1) Hirdető-berendezés építése, elhelyezése, áthelyezése, átalakítása és bővítése a

jogszabályok keretei között – az e rendelet, valamint a helyi építési szabályzatok

előírásainak, továbbá a közterület-alakítási tervek tartalmának megfelelően – az

építésügyi hatósági eljárásra, illetve a településképi bejelentési eljárásra vonatkozó

szabályok alapján végezhető.

(2) A településképi bejelentési eljárásra vonatkozó részletes szabályokat külön

önkormányzati rendelet állapítja meg.

(3) Hirdető-berendezés általában csak építményre, kerítésre, támfalra, illetve egyéb

tartószerkezetre szerelve (rögzítve vagy feszítve) helyezhető el, és mozgó felületet

tartalmazó önálló hirdető-berendezés is csak ott és oly módon telepíthető, hogy az

a közlekedés biztonságát nem veszélyeztetheti.

(4) A hirdető-berendezésnek a meglévő épített és természetes környezetbe, a

településképbe illőnek kell lennie.

 (5) Hirdető-berendezésen nem alkalmazható

a) a KRESZ-ben szereplő táblaforma és színösszeállítás, valamint az azokra

szabványosított tipográfia és jelrendszer,

a) villogó fény, futófény, fényvisszaverő felület és olyan világítótest, amely a

közlekedés biztonságát veszélyezteti.

 (6) Közparkokban, továbbá régészeti és természetvédelmi területeken hirdetőberendezés nem helyezhető el.

(7) Reklámzászlók kifeszítése csak időszakosan, rendezvények, ünnepségek,

alkalmával engedélyezhetők, maximálisan 15 napi időtartamra.

(8) Megállító tábla szolgáltató egységenként legfeljebb 1 db és legfeljebb 1 m2

nagyságban helyezhető el és csak abban az esetben, ha nem gátolja a gyalogos

közlekedést.

(9) Megállító tábla az egység bejáratától legfeljebb 10 m-es körzetben  helyezhető el.

(10) Hirdető-berendezés nem helyezhető el

        a) közterületi szilárd burkolatra;

        b) közterületeken álló fákon, padokon

        c); szobrokon, emlékműveken.

(11) A hirdető-berendezés elhelyezője köteles gondoskodni annak rendszeres

karbantartásáról, valamint arról, hogy a berendezés ne okozzon kárt az általa

érintett létesítményben és annak rendeltetésszerű használatát ne korlátozza.

2. Hirdető-berendezések elhelyezése

építmények közterületről látható felületén

4.§

(1) Építmény homlokzatán, építési telek kerítésén, kerítéskapuján és támfalán

kizárólag az ingatlan rendeltetési egységeiben folytatott kereskedelmi-, szolgáltató illetve vendéglátó tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó hirdető-berendezés (cég- és címtábla, cégér és ilyen célú fényreklám) létesíthető.

(2) Az (1) bekezdés szerint tervezett hirdető-berendezések tartó-, illetve hordozó

szerkezeteit, felületeit úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai és

alkalmazott anyagai illeszkedjenek az érintett épület (építmény), valamint egyéb

felület építészeti megoldásaihoz. Az engedélyezett, illetve – településképi

bejelentési eljárás során – tudomásul vett tervnek megfelelően a tervezett hirdetőberendezések tetszőleges sorrendben szerelhetők fel és a szerkezeten belüli

tényleges reklám-, illetve információs felületek külön terv nélkül alakíthatók ki

úgy, hogy az alkalmazott tipográfia és grafika, valamint a kiválasztott színek

lehetőleg illeszkedjenek az érintett épület karakteréhez.

3. Az építésügyi hatósági engedélyezési és

a településképi bejelentési eljárás egyes szabályai

5.§

(1) A hirdető-berendezés (ide értve a cég- és címtáblát is) építése, elhelyezése,

áthelyezése, átalakítása és bővítése (a továbbiakban együtt: létesítése) – a (2)

bekezdésben foglalt kivétellel – településképi bejelentés alapján végezhető.

(2) Jogszabály szerint építésügyi hatósági engedély alapján létesíthető hirdetőberendezés építésügyi hatósági engedély iránti kérelméhez csatolni kell az

Önkormányzat előzetes településképi véleményét, továbbá – ha a berendezés

közterületen létesül, vagy a közterület fölé 10 cm-t meghaladó mértékben benyúlik

• a közterület tulajdonosának előzetes engedélyét.

III. FEJEZET

A közterületi hirdető-berendezések

1. A hirdető-berendezések közterületeken való létesítésének

általános szabályai

6.§

(1) Közterületen elhelyezettnek minősülnek a közterületen lévő építmények (beleértve a közmű-műtárgyak) felületein elhelyezett hirdető-berendezések, valamint a

közterület be nem épített területe fölött átfeszített reklám-felület is.

(2) Közterületen elhelyezettnek minősül továbbá minden olyan hirdető-berendezés,

amelynek tartóeleme (fal, kerítés vagy egyéb tartószerkezet) magánterületen van,

de a berendezés függőleges vetülete 10 cm-t meghaladó mértékben a közterületre esik.

(3) A közterületi építményeken (pavilon, telefonfülke, kapcsolószekrény és egyéb

gépészeti berendezés felületén) elhelyezett hirdető-felületeket úgy kell tekinteni,

mintha az elhelyezésre szolgáló építmény a hirdető-berendezés tartószerkezete

lenne. Az ilyen típusú reklámokra és hirdetésekre a tartószerkezet létesítésére,

elhelyezésére vonatkozó engedélytől függetlenül közterület-használati engedélyt

kell kérni és a hirdető-berendezés után az e rendelet szerinti díjat kell fizetni.

(4) Közterület fölé átfeszített reklám-felület csak közterület-használati engedéllyel

létesíthető.

2. A közterület használatára vonatkozó szabályok

 7.§

(1) A hirdető-berendezés közterületen való elhelyezéséhez (a továbbiakban: közterület használat) közterület-használati engedély szükséges.

(2) A hirdető-berendezés közterületen való elhelyezésére vonatkozó engedélyezési

eljárás során megfelelően alkalmazni kell Bodroghalom Község  Önkormányzata

Képviselő-testületének a közterületek használatáról és a közterület-használati díj megállapításáról szóló önkormányzati rendelete szabályait.

3. A közterület-használati díj

8.§

(1) A hirdető-berendezés (ide értve a közterület fölé 10 cm-t meghaladó mértékben

benyúló hirdető-berendezést is) közterületen történő elhelyezéséért közterülethasználati díjat kell fizetni.

(2) A közterület-használati díj megállapításánál

a) a hirdető-berendezés teljes hirdetőfelületét, több hirdetőfelület esetén azok

egybeszámított felületét, illetve

b) a hirdető-berendezéssel elfoglalt terület (ide értve a hozzá tartozó – az

alapterületen túlnyúló – szerkezet is) négyzetméterekben számított területét

kell figyelembe venni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti számítás során minden megkezdett négyzetméter egész

négyzetméternek számít.

IV. FEJEZET

A jogellenesen elhelyezett hirdető-berendezések

9.§

(1) Aki a hirdető-berendezést

a) a szükséges engedélyek hiányában, vagy

b) a közterületen közterület-használati engedély nélkül, vagy attól eltérő módon

vagy

c) az e rendelet egyéb előírásainak megsértésével helyezi el, létesíti vagy tartja fenn, köteles az Önkormányzat vagy megbízottja felhívására a jogellenes állapotot haladéktalanul megszüntetni, továbbá – közterület esetében – kártalanítás nélkül köteles a közterület eredeti állapotának helyreállítására. Amennyiben a kötelezett ezen kötelezettségeinek az előírt

határidőre nem tesz eleget, a polgármester a munkák elvégzését településképi

kötelezés formájában elrendelheti, illetve az Étv. 29. § (7) bekezdésében foglalt

szankciót alkalmazhatja.

(2) Aki a hirdető-berendezést a közterületen közterület-használati engedély nélkül,

vagy az engedélytől eltérő módon helyezi el, létesíti vagy tartja fenn, azzal

szemben – a ténylegesen használt időtartamra és területi mértékre – az egyébként

meghatározott (meghatározható) közterület-használati díj kétszeresének megfelelő

összegű díjfizetési kötelezettséget kell megállapítani.

(3) Amennyiben a jogellenes közterület-használat az engedélyezés feltételeinek

egyébként megfelel – kérelemre – a közterület-használati engedély a jövőre

vonatkozóan kiadható. Ezzel azonban a használó nem mentesül az (2) bekezdésben

említett díjfizetési kötelezettség alól.

(4) Az e rendeletben foglalt előírások megtartását a Polgármesteri Hivatal megbízott ügyintézői a helyszínen vagy más alkalmas módon ellenőrzik.

V. FEJEZET

Záró rendelkezések

10.§

(1) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) Az e rendelet hatályba lépésekor már meglévő (felszerelt) hirdető-berendezések

továbbra is változatlanul fennmaradhatnak mindaddig, amíg azokat az elhelyező

nem kívánja áthelyezni, átalakítani vagy bővíteni. Ez utóbbi esetekben már az e

rendelet előírásai szerint kell eljárni.

                                                           Csonka István jegyző nevében és megbízásából:

Zelenák Gábor                                                                               Novák Andrásné

  polgármester                                                                                         aljegyző

A rendelet kihirdetésének dátuma: 2017.december 8.

Novák Andrásné
    aljegyző