CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

…/2018. (III.26.) önkormányzati rendelete

Cigánd Város Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Cigánd Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. §

1. A Város Önkormányzatának elnevezése: Cigánd Város Önkormányzata
   (a továbbiakban: Önkormányzat)
2. Az önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott feladatokat, saját hatáskörében dönti el a feladatok ellátási módját.
3. Az önkormányzat által ellátandó alap-tevékenységek kormányzati funkció rendjét a 4. függelék tartalmazza.
4. Az Önkormányzat székhelye: 3973 Cigánd, Fő u. 80.
5. Az Önkormányzat telephelyei: 3973 Cigánd, Iskola u. 19.
6. Az Önkormányzat közigazgatási területe: Cigánd város közigazgatási területe.

2. §

1. Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló.
2. Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét rendeletben állapítja meg.

3. §.

1. Az önkormányzat lapja: Cigándi Új Hírmondó, amely kéthavonta jelenik meg.
2. Az önkormányzat lapját a lakosság, a képviselő-testület tagjai, a bizottságok nem képviselő tagjai, az önkormányzat intézményei és a helyi nem önkormányzati intézmények térítésmentesen kapják.
3. Az önkormányzat lapja tartalmazza a képviselő-testület azon döntéseit, melyek a lakosság széles körét érintik.

II. fejezet

A képviselő-testület szervezete

4. §

1. A képviselő-testületi tagok (a továbbiakban: képviselő) száma: 7 fő

5. §

1. A képviselő-testület (a továbbiakban: testület) 3 tagú Pénzügyi Bizottságot
   (a továbbiakban: Bizottság) működtet.
2. A Bizottság szükség szerint ülésezik.
3. A Bizottság feladata és hatásköre:
   1. Kivizsgálja az összeférhetetlenségre irányuló kezdeményezéseket, és döntési javaslatot terjeszt a képviselő-testület elé.
   2. Elvégzi a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatainak vizsgálatát.
   3. Rendelet alkotását kezdeményezheti.
   4. Javasolja a polgármester illetményének emelését.

1. 
   
2. 
   
3. 
   
4. A Bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, melynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyvet a Bizottság elnöke és a bizottság egy írja alá.

Ideiglenes bizottság

6. §

(1) A képviselő-testület egyes feladatok eredményes elvégzésére ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) Az ideiglenes bizottság meghatározott ideig vagy meghatározott feltétel bekövetkeztéig működik.

(3) Az ideiglenes bizottság feladatait a képviselő-testület határozza meg.

(4) Egyebekben az ideiglenes bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

III. fejezet

A Gazdasági Program és a Munkaterv

7. §

1. A testület gazdasági program és munkaterv alapján végzi munkáját.
2. A Gazdasági Program egy választási ciklusra készül.
3. A munkaterv féléves időtartamra készül. Tervezetét - a polgármester irányításával - a jegyző állítja össze, s a polgármester terjeszti be a tárgyfélévet megelőző félév utolsó testületi ülésére.
4. A munkatervi javaslatban a közmeghallgatás során felmerült, testületi döntést igénylő kérdéseket e jellegük feltüntetésével kell szerepeltetni.

IV. fejezet

A képviselő-testület működése

8. §

1. A testület szükség szerint, de évente legalább 8 rendes ülést tart, havi rendszerességgel.
2. Az ülés helye a Cigánd, Fő u. 38. szám alatt található Tanácsterem. Az ülés indokolt esetben más helyszínen is megtartható.
3. Az üléseket a polgármester hívja össze úgy, hogy az írásbeli meghívót az érintettek az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.
4. Az ülést össze kell hívni a képviselők egynegyedének (2 fő) vagy a Pénzügyi Bizottság indítványára.
5. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén helyettesítésüket a Pénzügyi Bizottság elnöke látja el, ő hívja össze és vezeti ülést is.
6. Az ülésre tanácskozási joggal meghívott egyéb személyek, szakértők köréről a polgármester dönt.

9.§

1. A polgármester a képviselő-testület ülését a munkatervtől eltérő időpontban rendkívüli ülésre is összehívhatja.
2. A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározottakon túl:
   1. a helyi népszavazásra irányuló érvényes kezdeményezés esetén,
   2. a jegyző indítványára,
   3. a könyvvizsgáló kezdeményezése esetén,
   4. képviselő-testület hatáskörébe tartozó olyan halaszthatatlan ügyben, amelynek tárgyalását jogszabály teszi kötelezővé, vagy amelyben a késedelem jelentős kárral vagy hátránnyal járna (személyzeti, pályázati, pénzügyi ügyek, stb.),
   5. a polgármester saját hatáskörben hozott döntése alapján.
      3. A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt a javasolt napirendi pontok, azok előterjesztői megjelölésével a polgármesternél kell előterjeszteni.
      4. A polgármester által összehívandó rendkívüli ülés meghívóját legalább az ülést megelőző napon kell kiküldeni. Sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 4 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető, el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.

10. §

1. A napirendre felvett tárgykörök közül
   1. “Előterjesztésként“ kell megjelölni azokat, ahol a képviselő-testület kifejezett döntésére van szükség.
   2. “Tájékoztatóként“ kell szerepeltetni azokat, ahol a napirend célja a testület ismereteinek bővítése.
      2. A napirend anyaga előterjeszthető írásban vagy szóban.
      3. Az írásbeli előterjesztést és a határozati javaslatot a meghívóhoz kell csatolni.
      4. A munkatervbe felvett napirendi pontokon túli napirend pont megtárgyalására a polgármester, a bizottság és a képviselők tehetnek javaslatot, melyről a testület vita nélkül határoz.

11. §

1. Az ülések időpontjának, napirendjének nyilvánosságra hozatalát a testület a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján a 9.§ (3) bekezdésében és a 10.§ (4) bekezdésében meghatározott időpontban történő kihirdetés útján biztosítja.
2. Zárt ülés elrendelését javasolhatja a polgármester, bármelyik képviselő, illetve a jegyző.

12. §

1. Az ülés napirendjéről az elnök javaslatára a képviselő-testület határoz.
2. A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal rendelkező meghívottak kérdést intézhetnek, melyre az előterjesztő köteles azonnal szóban vagy 15 napon belül írásban választ adni.
3. A hozzászólások rendjét az ülés vezetője határozza meg.
4. A határozati javaslat, valamint annak esetleges kiegészítése, módosítása tárgyában a testület külön is állást foglalhat.
5. A tanácskozási joggal meghívottak az ülésen egy alkalommal véleményüket egybefüggően kinyilváníthatják.
6. Az ülésen megjelent állampolgárok a napirend tárgyalásában nem vehetnek részt. A testületi ülést levezető elnök azonban – indokolt esetben - a szólásra jelentkezőnek lehetőséget biztosíthat a hozzászólásra.
7. A jegyzőt az ülés bármely időszakában megilleti a napirendhez kapcsolódó jogszabálysértési észrevételezési jog.

13. §

1. Amennyiben zavarja a tanácskozás rendjét, az ülést levezető elnök:
   1. a képviselőt figyelmeztetheti, ismételt vagy súlyosabb esetben rendre utasíthatja,
   2. tanácskozási joggal jelenlévő személyt rendre utasíthatja, súlyosabb esetben a szót megvonhatja,
   3. az ülésen megjelent állampolgárt rendre utasíthatja, valamint az ülésterem elhagyására kötelezheti.
2. A testületi ülést levezető elnök – a testület egyetértésével – bármikor szünetet rendelhet el.

Döntéshozatal

14. §

1. A határozatképtelenség esetén elmaradt ülést 15 napon belüli időpontra újra össze kell hívni.
2. Olyan ügy tárgyalását, amelyben már a testület döntést hozott, újra napirendre kell tűzni, ha a képviselők több mint a fele kezdeményezi vagy az ismételt tárgyalás szükségessége közmeghallgatáson vetődött fel.
3. A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.
4. Nyílt szavazás esetén bármely képviselő a szavazás megkezdése előtt benyújtott javaslatára név szerinti szavazást kezdeményezhet. E kérdésben a testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.
5. A név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők felállva ,,igen”, ,,nem”, ,,tartózkodás” nyilatkozattal szavaznak. A polgármester az ABC sorrend szerint szavaz.
6. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét – névsorral együtt – átadja az elnöknek. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A név szerinti szavazásról mindig kötelező jegyzőkönyvet készíteni és a külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
7. A titkos szavazás hitelesített szavazólap és urna igénybevételével történik.
8. A titkos szavazás eredményét az ülés elnöke hirdeti ki.

Határozat- és rendeletalkotás

15. §

1. A testület határozatait külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni.
2. A testületi határozatokról a jegyző elektronikus és nyomtatott nyilvántartást vezet.
3. A határozatokat az abban meghatározott határidőn belül a jegyző köteles megküldeni a végrehajtásért felelős személynek és szerveknek.

16. §

1. Rendelet alkotását a polgármester, a képviselők, a Pénzügyi Bizottság, a jegyző, és a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke kezdeményezheti.
2. A rendeletalkotásra irányuló kezdeményezést a testület köteles a legközelebbi ülésének napirendjére tűzni.

3. A képviselő által előterjesztett rendelettervezethez csatolni kell a jegyző véleményét.
4. A rendelettervezethez kapcsolódó módosító indítványokat indokolni kell. Az indoklás szóban is előterjeszthető.
5. Rendelettervezetet a polgármesternél kell benyújtani írásban.
6. A rendeletet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján 30 napra történő kifüggesztéssel kell kihirdetni.
7. A hatályos rendeleteket a Polgármesteri Hivatalban, a jegyzőnél bárki megtekintheti.

Jegyzőkönyv

17. §

1. A jegyzőkönyvben az Önkormányzati döntéseket – a megalkotott rendeleteket és  határozatokat – nyilvántartási sorszámmal kell ellátni.
2. A jegyzőkönyv mellékletét képezi:
   1. meghívó
   2. az ülésen készült jelenléti ív
   3. írásbeli előterjesztés
   4. az ülésen alkotott önkormányzati rendelet hiteles szövege
   5. a képviselő írásban benyújtott hozzászólása.

Közmeghallgatás és lakossági fórum

18. §

1. A képviselő-testület évente egy közmeghallgatást tart.
2. A közmeghallgatást idejéről, helyéről a város lakosságát a 9.§ (3) bekezdésében foglalt határidőknek megfelelően tájékoztatni kell.
3. A közmeghallgatást a képviselő-testület tagjainak részvétele és közreműködése mellett a polgármester vezeti.
4. A közmeghallgatáson kifejezésre jutott többségi véleményt a képviselő-testület döntései meghozatalánál köteles figyelembe venni.
5. A közmeghallgatáson
   1. a polgármester tájékoztatást ad a közérdekű és aktuális lakosságot érintő kérdésekről, ezen belül az önkormányzat vagyoni helyzetéről,
   2. a megjelent polgárok közérdekű kérdéseket, javaslatokat intézhetnek a képviselő-testület tagjaihoz.
6. A közmeghallgatáson megjelentekről jelenléti ívet kell készíteni.
7. A közmeghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a jegyző feladata.

19. §

1. A polgármester vagy a testület előre meghatározott közérdekű kérdésben, és a jelentősebb döntések előkészítésére az állampolgárok és társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, véleményének kikérése céljából lakossági fórumot hívhat össze.
2. A lakossági fórum egyaránt összehívható a város egészét, vagy annak nagyobb, illetőleg egy részét érintő tárgykörökben.
3. A lakossági fórum időpontját és tárgyát legalább 15 nappal korábban Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján közzé kell tenni.
4. A lakossági fórumot a testület tagjainak részvétele és közreműködése mellett a polgármester vezeti.
5. A lakossági fórum megtartható a közmeghallgatással egyidejűleg is.
6. A lakossági fórumról jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a jegyző feladata.

A települési képviselő jogállása

20. §

1. A képviselő a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni a polgármesternek.
2. A képviselő összeférhetetlenségének megállapítását bárki kezdeményezheti a polgármesternél.
3. A képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal dönt az összeférhetetlenségről.

21. §

1. A képviselő a település érdekeit érintő bármely kérdésben jogosult tájékozódni a Polgármesteri hivatal bármely ügyintézőjétől és a polgármester vagy a jegyző közreműködését kérheti a kapott tájékoztatás kiegészítéséhez, hitelességének, megalapozottságának ellenőrzéséhez.
2. A képviselő a testület nevében csak akkor járhat el, ha erre a testülettől felhatalmazást kapott.
3. Amennyiben a testület a képviselő által az ülésen feltett kérdésre a polgármester vagy a jegyző által adott választ nem fogadja el, a polgármester vagy a jegyző kezdeményezheti, hogy a testület foglaljon állást az ügyben.
4. A képviselő köteles részt venni a képviselő-testület ülésein, tanácskozási joggal részt vehet a Pénzügyi Bizottság ülésein.
5. A képviselőt tevékenységéért tiszteletdíj illeti meg, amelynek összegét a képviselő-testület alakuló ülésén határozza meg. A tiszteletdíj – a Képviselő-testület erről szóló egyedi döntésének jogerőssé válását követő kifizetésekre alkalmazhatóan – ezen rendeletben meghatározott mértékben és ideig  kerülhet csökkentésre.
6. Amennyiben a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, a Képviselő-testület bármely képviselő indítványára a mulasztó képviselőt figyelmeztetésben részesíti, és éven belüli ismételt mulasztás esetén a képviselő megállapított tiszteletdíját 20%-kal 1 havi időtartamra csökkenti. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentést újra meg kell állapítani.
7. Ha a képviselő három egymást követő képviselő-testületi ülésen igazolatlanul nem vett részt, úgy a tiszteletdíja a 12 hónap időtartamra 100 %-kal kerülhet csökkentésre.
8. Igazolatlan hiányzásnak minősül minden távollét, ha az érintett képviselő a képviselő-testületi ülésen, vagy azon a bizottsági ülésen melynek tagja egyáltalán nem jelenik meg, és ezt az ülés megkezdését megelőzően nem jelzi a polgármesternek.
9. A tiszteletdíj csökkentéséről a Polgármester javaslatára, a Pénzügyi Bizottság véleményét figyelembe véve, a Képviselő-testület egyedi határozattal dönt. A csökkentés ténye a határozatban kerül meghatározásra, és azt meg kell indokolni. A képviselő-testület egyedi méltánylást érdemlő körülmény felmerülése esetén eltekinthet az (5)-(7) bekezdésben meghatározott szankció alkalmazásától.
10. 
    

Polgármester, alpolgármester, jegyző, hivatal

22. §

1. A polgármester főállásban látja el feladatait.
2. A testület által a polgármesterre ruházott önkormányzati hatásköröket az 1. számú melléklete tartalmazza.
3. A polgármester fogadónapot minden szerdán 10-12 óráig tart.
4. A polgármester hivatali munkaidejére a Polgármesteri Hivatal munkarendje vonatkozik.
5. A polgármestert távollétében az alpolgármester helyettesíti.

23. §

1. A testület legfeljebb két alpolgármestert választhat.
2. A testület 1 fő alpolgármestert saját tagjai közül választ, aki tisztségét főállásban látja el.
3. A főállású alpolgármester illetményét a képviselő-testület az alpolgármester személyének megválasztásával egyidejűleg vagy az azt követő első testületi ülésen összegszerűen, forintban állapítja meg.
4. A főállású alpolgármester hivatali munkaidejére a Polgármesteri Hivatal munkarendje vonatkozik.
5. A főállású alpolgármester fogadónapot minden kedden 10-12 óráig tart.

24. §

1. A testület Cigándi Polgármesteri Hivatal elnevezéssel önálló hivatalt működtet.
2. A jegyző fogadónapot minden szerdán 8-12 óráig tart.
3. A jegyzői betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a pénzügyi vezető látja el.
4.  Tartós akadályoztatásnak minősül:

a) 30 napot meghaladó betegség, külszolgálat,

b) büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés,

c) 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság.

A helyi nemzetiségi önkormányzat

25. §

1. Az önkormányzat biztosítja Cigánd Városi Roma Nemzetiségi Önkormányzat testületi működésének feltételeit, a következő módon:

1. az önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzatok működésének segítése érdekében hivatalán keresztül igény szerint gondoskodik a nemzetiségi önkormányzatok üléseinek összehívásával, lebonyolításával kapcsolatos feladatok ellátásáról (jegyzőkönyvvezetés, sokszorosítás, postázás, stb.),
2. az önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzatok testületi üléseinek megtartásához a hivatalban helyiséget biztosít,
3. a helyi önkormányzat a hivatalán keresztül segíti a helyi nemzetiségi önkormányzatok pályázati lehetőségeinek a feltárását és azok elkészítését,

1. az önkormányzat hivatala, mint a helyi nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodásának végrehajtó szerve ellátja a gazdálkodási feladatokat.

1. 
   
2. A települési nemzetiségi önkormányzatok elnökei az Önkormányzat Képviselő-testületének hatáskörébe tartozó ügyekben a nemzetiségi közügyek intézése érdekében a polgármesternél kezdeményezhetik a Képviselő-testület eljárását, valamint ilyen ügyekről tájékoztatást kérhetnek, a képviselő-testület részére javaslatot tehetnek.
3. A polgármester a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben (a továbbiakban: Njtv.) előírtak szerint köteles a kezdeményezés, javaslat tárgyában történő döntéshozatal, illetve a tájékoztatás megadása iránt intézkedni.
4. Azon előterjesztések esetében, amelyek vonatkozásában az Njtv. alapján a nemzetiségi önkormányzatot egyetértési, véleményezési jog illeti meg, annak beszerzéséről a polgármester gondoskodik.
5. A (4) bekezdés szerinti véleményezési, egyetértési jog gyakorlására a véleményezési, egyetértési jog jogosultjának az erre irányuló kezdeményezés kézhezvételét követő 30 napos jogvesztő határidő áll rendelkezésére.
6. A települési nemzetiségi önkormányzat az Njtv-ben rögzített egyetértési és vélemény­ nyilvánítási jogának gyakorlása során az egyetértés tárgyában hozott döntést, a kialakított és írásba foglalt véleményt a nemzetiségi önkormányzat elnöke a polgármesternek küldi meg. A véleményezésre, egyetértésre jogosultak nyilatkozatának tartalmáról, a nyilatkozattétel elmaradásáról a képviselő-testületet az előterjesztő tájékoztatja.
7. Az (1) bekezdés a)-d) pontban foglaltak részletes meghatározására az önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzatok által megkötendő együttműködési megállapodásban kerül sor. A megállapodást szükség szerint, de évente legalább egyszer felül kell vizsgálni.

Társulások, nemzetközi kapcsolatok

26. §

1. Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében a Bodrogközi Többcélú Kistérségi Társulásban vesz részt.
2. A képviselő-testület a fentiek megoldása érdekében elsősorban a Kistérségi Többcélú társulásban vesz részt, de továbbra is alakíthat társulásokat más települések képviselő-testületével, gazdasági szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatást nyújtó intézményekkel.
3. A Bodrogközi Többcélú Kistérségi Társulásra átruházott feladat- és hatásköröket a 2. számú melléklet tartalmazza.
4. A Bodrogközi Többcélú Kistérségi Társulás társulási megállapodását az 5. függelék tartalmazza.
5. A képviselő-testület a rendelkezésre álló (szellemi és anyagi) eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.

27. §

1. Testvér-települési kapcsolatok kialakításáról és feltételeiről a testület dönt.
2. Nemzetközi kapcsolat kialakítása céljából a polgármester, illetve az általa megbízott személy jogosult tárgyalni.

VI. rész

Az Önkormányzat költségvetése, gazdálkodása, vagyona, ellenőrzése

28. §

1. A költségvetési koncepció iránymutató jelleggel tartalmazza:
   1. a költségvetési bevétel-kiadás ágazatonkénti összegét,
   2. a költségvetési célokat és azok megvalósításának fontossági sorrendjét,
   3. a bevételi forrásokat jogcímenként és azok arányát.

29. §

1. Az önkormányzat törzsvagyonát, valamint a forgalomképes, a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakkal való gazdálkodás előírásait külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

30. §

1. Az önkormányzat a Bodrogközi Többcélú Kistérségi Társulás keretén belül, függetlenített belső ellenőrök részvételével – éves ellenőrzési terv alapján – végzi a fenntartásában lévő költségvetési intézmények pénzügyi ellenőrzését.

ZÁRÓ  RENDELKEZÉSEK

31. §

1. A rendelet a kihirdetés napját követő napon lép hatályba.
2. Hatályát veszti

1. a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 14/2011. (VI. 16.) önkormányzati rendelet.

Dr. Szepesy Márk Zoltán                                                                                                    Oláh Krisztián

               jegyző                                                                                                                   polgármester