Cigánd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2019. (XII.6.) önkormányzati rendelete

Cigánd Helyi Építési Szabályzatáról szóló 11/2008. (XII. 23.) önkormányzati rendelet módosításáról

Hatályos: 2019. 12. 07- 2019. 12. 07


CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

19/2019 (XII.06.) rendelete a Cigánd Helyi Építési Szabályzatáról szóló 11/2008. (XII. 23.) önkormányzati rendelet módosításáról


Cigánd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 42. §-ában biztosított véleményezési jogkörében eljáró

  • külön önkormányzati rendeletben partnerségi egyeztetésre megjelölt partnerek, valamint
  • az állami főépítészi hatáskörében eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal

véleményének kikérésével – a következőket rendeli el:


1.§ A Rendelet 1. §. (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„1.§ (2.) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni csak az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Étv) továbbá az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló, 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásai, valamint a T-02/2019 törzsszámú településrendezési terv szabályozási tervei (S-1m, S-2m), és az NYT-TRT-2017/15. T-3.b, valamint jelen HÉSZ együttes figyelembe vételével szabad.”


2.§ A Rendelet 4. §. kiegészül a (3) és (4) bekezdés előírásaival:

„4.§ (3) A település igazgatási területének beépítésre szánt területei:

a) Lakóterületek:

aa) Falusias lakóterületek (Lf-1, Lf-2)

ab)Kertvárosias lakóterületek (Lke)

b) Vegyes területek:

ba) Településközpont vegyes területek (Vt-1, Vt-2, Vt-3)

bb) Központi vegyes területek (Vk)

c) Gazdasági területek:

ca) Kereskedelmi szolgáltató területek (Gksz)

cb) Ipari-gazdasági területek (Gip)

cc) egyéb gazdasági területek (Ge)

d) Különleges területek:

da) Temető területe (Kü-t)

db) Idegenforgalmi terület (Kü-i)

dc) Sportpálya (Kü-s)

dd) Mezőgazdasági üzemi terület (Kü-ü, Kü-ü*)

de) Szennyvíztelep (Kü-sz)

df) Lovaspálya (Kü-l)

dg) Falumúzeum/skanzen (Kü-f)

(4) A település igazgatási területének beépítésre nem szánt területei:

a) Zöldterületek:

aa) közparkok (Z)

b) Erdőterületek:

ba) gazdasági erdő (E)

bb) védelmi erdő (Ev)

c) Mezőgazdasági területek (M):

ca) általános mezőgazdasági területek (M)

cb) gyepes mezőgazdasági területek (Mgy)

cc) kertgazdálkodási, zártkerti terület (Mz)

d) Vízgazdálkodással összefüggő területek (V)

da) általános vízgazdálkodási terület (V)

db) mezőgazdasági terület vízgazdálkodási területen (Vm)

dc) gyepes mezőgazdasági terület vízgazdálkodási területen (Vmgy)

dd) lápos, mocsaras terület (Vlm)

de) gazdasági erdő vízgazdálkodási területen (Ve)

df) védelmi erdő vízgazdálkodási területen (Vev)”


3.§ A Rendelet 5. §. kiegészül a (9) bekezdés előírásaival:

„5.§ (9) Az építési telken kötelezően zöldfelületi célra használandó területet a szabályozási tervlapon jelölt helyeken, az alábbiak szerint kell kialakítani:

  1. Az építési telken belüli kötelező zöldfelületet, háromszintes növényállomány telepítésével, kell kialakítani ipari gazdasági területek esetén. Kereskedelmi, gazdasági szolgáltató területek esetén legalább kétsoros fasor telepítését jelenti.
  2. A nem egy ütemben megvalósuló beépítés esetén, a telek kötelező zöldfelületének megvalósított területe a beépítésre igénybe vett terület arányában megosztható.”

4.§ A Rendelet kiegészül a 13/A. § előírásaival:

„Egyéb (ipari) gazdasági területek

13/A. § (1) Egyéb (ipari) gazdasági terület (Ge) előírásai:

  1. Az övezet elsősorban az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei, elhelyezésére szolgál.
  2. Az építési övezet területén az a) pontban felsorolt építmények helyezhetők el.
  3. Az építési övezet területén elhelyezhetők:
  1. a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, de legfeljebb a bruttó beépíthető terület 10 %-a mértékéig, ha az adott gazdasági célú létesítmény védelmi övezetének előírására nem kerül sor, illetve ha azon kívül esik.
  2. oktatási, szociális épületek (önálló rendeltetési egységként nem helyezhetők el.
  1. Az építési övezetben terepszint alatti építmény és pinceszint csak az építési helyen belül alakítható ki.
  2. Az építési övezetben, a megengedett max. építmény magasság értékén túl, a technológiához tartozó, vagy azokat befogadó toronyszerű építmények, műtárgyak (pl.: siló, kémény, tartály, …stb.) és a technológiát övező, burkoló épületrészek megengedett építménymagassága max. 20,0 méter lehet.
  3. Az egyéb (ipari) gazdasági területek építési telkeinek kialakításánál és beépítésénél az alábbi táblázatban megadott értékeket kell figyelembe venni:

Sajátos használat szerinti terület

Építési övezet

jele

Beépítési mód

Kialakítható  építési telek

Megenge-dett max. építmény-magasság

(m)

Legkisebb terület (m2)

Legkisebb szélesség (m)

Legkisebb zöldfelü

let (%)

Legna

gyobb beépítettség (%)

Egyéb (ipari) gazdasági terület

Ge

szabadon álló

2000

-

25

50

9,0


5.§ A Rendelet 14. § (2) bekezdés d) pontja és a (3) bekezdés helyébe a következők lépnek:

„14.§ (2) d)

da) Az építési övezetben kivételesen elhelyezhető a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, ha az adott létesítmény védelmi övezetének kijelölésére – végzett tevékenységből adódó, engedélyezett biztonsági távolság - nem kerül sor, illetve ha azon kívül esik.

db) A keletkezett szennyvizek és hulladékok elhelyezése csak vízzáró szigetelt tárolókban, műtárgyakban lehet.

dc) Az építési övezetben pince szint létesítése lehetséges. Az állattartó épületeket minden esetben vízzáró szigeteléssel kell kialakítani. Trágya tárolására alkalmas építmények, tárolók nem helyezhetők el közelebb 100,0 méternél felszíni vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok partjától.

de) A Kü-ü* jelű építési övezet, szabályozási terveken ábrázolt védőtávolságán belül lakóépület nem létesíthető.”

„14.§ (3) A különleges területek építési telkeinek kialakításánál és beépítésénél az alábbi táblázatban megadott értékeket kell figyelembe venni:

Sajátos használat szerinti terület

Építési övezet

jele

Beépítési mód

Kialakítható építési telek

Megenge-dett max. építmény-magasság

(m)

Legkisebb terület (m2)

Legkisebb szélesség (m)

Legkisebb zöldfelü

let (%)

Legna

gyobb beépítettség (%)

Működő temető

Kü-t

szabadon álló

-

-

40

10

7,5

sportpálya területe

Kü-s

szabadon álló

2000

-

40

20

7,5

Idegenforgalmi területe

Kü-i

szabadon álló

1000

-

40

20

4,5

mg. üzemi terület

Kü-ü

szabadon álló

2000

30

40

30

7,5*

Kü-ü*

szabadon álló

2000

-

40

40

7,5

Szennyvíz

telep

Kü-sz

szabadon álló

1000

30

40

30

7,5*

Lovaspálya területe

Kü-l

szabadon álló

2000

30

50

20

7,5

Falumúzeum/skanzen

Kü-f

szabadon álló

-

-

40

30

7,5

* : A technológiához tartozó toronyszerű építmények kivételével (pl.: siló, kémény, tartály, torony, stb.)”


6.§ A Rendelet 20. §-a kiegészül a (7) bekezdés előírásaival:

„20.§ (7) Vízgazdálkodási területre eső védelmi erdő területen (Vev) létesítményt építeni nem lehet.”


7.§ Záró rendelkezés

(1) Ez a rendelet a kihirdetés npját követő napon lép hatályba, s a hatálybalépést követő napon hatályát veszti.

(2) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Rendelet 4.§ (2) bekezdés a) és b) pontja.



                       Oláh Krisztián                                                                                Dr. Szepesy Márk

                        polgármester                                                                                           jegyző