Hollóháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2009. (XII. 14.) önkormányzati rendelete

a Helyi Építési Szabályzatról

Hatályos: 2022. 09. 16- 2022. 09. 21

Hollóháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2009. (XII. 14.) önkormányzati rendelete

a Helyi Építési Szabályzatról1

2022.09.16.

HOLLÓHÁZA Község Önkormányzatának Képviselő testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többszörösen módosított 1997. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban Étv.) 7. (3) bekezdés szerinti hatáskörben, a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. Törvény 8. §.(1) bek. Szerinti feladatkörben, a 16. §.(1) bekezdése szerinti jogkörben, továbbá az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (a továbbiakban OTÉK) szóló többször módosított 253/1997 (XII.20.) Korm. számú Kormányrendelet 2. §(1) bekezdésben biztosított felhatalmazásával élve az alábbi rendeletet alkotja:

A rendelet hatálya

1. §2 (1) A rendelet területi hatálya kiterjed HOLLÓHÁZA község közigazgatási területére.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet és a hozzá tartozó Szabályozási Terv együttes alkalmazásával szabad.

(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintő minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz. A rendeletben foglalt kötelező előírásoktól eltérni csak a HÉSZ és a Szabályozási Terv módosításával lehet.

(4) A HÉSZ az alábbi mellékletekkel és függelékekkel együtt érvényes:

a) 1. melléklet: Szabályozási terv a belterületre SZ-1 M=1:2000

b) 2. melléklet: Szabályozási terv a külterületre SZ-2 M=1:10000

c) 3. melléklet: Helyi védelemre javasolt épületek jegyzéke

d) 4. melléklet: Elővásárlási joggal terhelt területek jegyzéke

e) 5.melléklet: Az építési övezet funkcionális besorolása- különleges beépítésre szánt területek

(5) Függelékek:

a) 1.sz Állattartására szolgáló épületek védőtávolságai

b) 2.sz Közegészségügyi érdekek miatt betartandó védőtávolságok

c) 3.sz Allergizáló növényfajtáktól származó pollen koncentráció megengedhető legmagasabb értékei

2. § (1) A beépítésre szánt területre (belterületre) – a vonatkozó tervlapokon (SZ-1,

SZ-2) jelölt - kötelező szabályozási elemnek kell tekinteni az alábbiakat:
- a közterület és egyéb terület-felhasználási egységek határvonala,
- építési határvonal,
- az eltérő terület-felhasználási egységek határvonalai,
- a terület-felhasználási kategóriák, a terület-felhasználási besorolás, övezeti
besorolás,
- a legnagyobb beépítettség mértéke,
- a megengedett építmény magasság,
- a minimális telekméret,
- a kötelező beépítési vonal,
- a környezetvédelmi előírások,
- korlátozások.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt kötelező szabályozási elemek a település egésze szempontjából a legfontosabb elemek, ezért azok módosítása megváltoztatása csak a Szabályozási Terv módosításával történhet.

3. § (1) A beépítésre nem szánt területre (külterületre) – a vonatkozó tervlapon jelölt - kötelező szabályozási elemnek kell tekinteni az alábbiakat:

- a szabályozási vonalakat,
- a terület-felhasználási egységek határát,
- a terület-felhasználási egységeken belüli övezetek határát,
- a terület-felhasználási egység, illetve övezet jelét,
- a terület-felhasználási egységekben, illetve övezetekben előírt beépíthető
legkisebb földrészlet nagyságát,
- a terület-felhasználási egységekben, illetve övezetekben kialakítható legkisebb
földrészlet területét,
- a belterület bővítés határát.
(3) Az (1) bekezdésben felsorolt szabályozási elemek csak a Szabályozási Terv módosításával változtathatók, illetve szüntethetők meg.

4. § A településrendezési tervek készítéséről, egyeztetéséről, módosításáról és karbantartásáról az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. sz. törvény szerint kell eljárni.

I. Fejezet

Az építési engedélyezés általános szabályai

5. § (1) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása, vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés (és telekalakítás pl. telekösszevonás, telek megosztás, útlejegyzés stb.) csak a helyi építési szabályozás és a szabályozási tervben jelöltek szerint engedélyezhető.

(2) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (például terület előkészítés vagy közművesítés hiánya miatt) nem biztosítottak, építési engedély nem adható, elvi építési engedély esetében az építési engedély feltételeit a határozatban közölni kell.

6. §

A felszínmozgásos területek zóna beosztása és a zónákra vonatkozó sajátos előírások

„A” jelű tényleges felszínmozgásos területeken. Ezeken a területeken biztosítani kell, hogy a csapadékon kívül más víz ne jusson a területre, illetőleg az rendezetten kerüljön elvezetésre. Növényzet telepítésével is elő kell segíteni a stabilizálódást. A területen az építési korlát más egyedi, szakhatóság által engedélyezett feloldásáig épületet elhelyezni nem lehet. Építési tevékenység a terület egészére kiható mozgásmérés-sorozat alapján készített, részletes területi – környezetföldtani elemzést is tartalmazó. Geotechnikai vizsgálat alapján lehetséges.
Egyéb előírások a felszínmozgásos területekre
-3 m szintkülönbséget meghaladó földtömegmozgatás nem engedélyezhető, és nem végezhető,
- rendezett felszíni vízelvezetést kell létesíteni a koncentrált vízbeszivárgások megakadályozására,
-amennyiben a közhálózati csapadékvíz-elvezetés nincs megoldva, akkor a csapadékvizet is ciszternába kell gyűjteni, és azt a terület egyenletes locsolására kell használni,
-víznyomócsöveket védőcsőbe kell helyezni, és ellenőrző aknákat kell építeni, valamint a csőcsatlakozásokat flexibilisen kell megoldani,
-nem alkalmazható süllyedésre, süllyedéskülönbségre érzékeny épületszerkezet.
„B” jelű felszínmozgás közvetlen hatás és határ területén az épületek elhelyezéséhez, támfal létesítéséhez, az eredeti terepfelszínhez képest 1 m-nél nagyobb eltérésű tereprendezéshez szakintézet által készített, a szakhatóság által meghatározott, de a vizsgált telek határától legalább 70-70 m-es zónán belül ,a tervezett létesítmény területén legalább 50-50m-es kiterjedésű területre - melyekre az új építmény hatással lehet, vagy melyek az új építményt is befolyásolhatják -, területi részletes, környezetföldtani elemzést is tartalmazó geotechnikai és állékonysági vizsgálat és szakvélemény szükséges.
A telkeken:
Könnyűszerkezetes építési mód szükséges.
telkenként legfeljebb egy, vagy 500 m2-ként legfeljebb egy-egy oldalhatáron, vagy szabadonálló épület építhető,
-önálló kiszolgáló, vagy kiegészítő funkciójú épület nem létesíthető, támfalgarázs nem építhető.
-3 m szintkülönbséget meghaladó földtömegmozgatás nem engedélyezhető, és nem végezhető,
-közcsatorna hiányában legfeljebb két lakás építhető telkenként,
-rendezett felszíni vízelvezetést kell létesíteni a koncentrált vízbeszivárgások megakadályozására,
-pince létesítése esetén szivárgót kell létesíteni, melyet folyamatosan karban kell tartani; a szivárgók vizét ciszternába gyűjtve, a terület egyenletes locsolására kell használni,
-amennyiben a közhálózati csapadékvíz-elvezetés nincs megoldva, akkor a csapadékvizet is ciszternába kell gyűjteni, és azt a terület egyenletes locsolására kell használni,
-víznyomócsöveket védőcsőbe kell helyezni, és ellenőrző aknákat kell építeni, valamint a csőcsatlakozásokat flexibilisen kell megoldani,
-nem alkalmazható süllyedésre, süllyedéskülönbségre érzékeny épületszerkezet.
Az épületek alaprajzi elrendezése lehetőleg zárt alaprajzú, és kis terhelésű legyen, megerősített alap-, és födémkoszorú (pince esetén vb. doboz-lemez alapozás) alkalmazásával. A vízvezetékrendszer üzemeltetése során a vízforgalmat rendszeresen kell ellenőrizni, hogy az esetleges csőtörés miatti túlfogyasztás észlelhető és azonnal megszüntethető legyen. A beépítés miatti zöldfelület-csökkenést megfelelő növényzet-pótlással kell ellensúlyozni.
A „C” jelű területen a telekre vonatkozó talajmechanikai szakvélemény alapján szabad épületet, műtárgyat elhelyezni, támfalat létesíteni, az eredeti terepfelszínhez képest 1 m-nél nagyobb eltérésű tereprendezést végezni. Az előző bekezdések szerinti előírások betartásával és ajánlásával.
Geotechnikai kategóriába sorolt övezetű területeken az övezetben meghatározott épületek részletes talajmechanikai szakvélemény alapján helyezhetők el. A területeken létesíthető építményeket az övezeti előírások rögzítik.

A közigazgatási terület-felhasználási egységeinek tagozódása

7. § (1) A település közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területből áll.

(2) A beépítésre szánt területek a település központi és egyéb belterületéhez, a beépítésre nem szánt területek pedig a település külterületéhez tartoznak.

(3)3 A beépítésre szánt terület az alábbi terület-felhasználási egységekre (övezetekre) tagozódnak:

a) Lakóterületek:

aa) kisvárosias lakóterületek: Lk-1,Lk-2, kisvárosias lakóövezetek

ab) kertvárosias lakóterülek: Lke-1, Lke-2, Lke-3, Lke-4 kertvárosias lakóövezetek

ac) falusias lakóterülek: Lf-1, Lf-2, Lf-3, Lf-4, Lf-5 falusias aprótelkes lakóövezetek

b) Gazdasági területek:

ba) Gip Ipari gazdasági övezet

bb) Gksz Kereskedelmi gazdasági szolgáltató övezet

c) Különleges beépítésre szánt területek:

ca) Kokt- oktatási célú terület

cb) Kc - kemping övezete

cc) Kte- templom övezete

cd) Kg- gáztároló övezete

ce) Ktur- idegenforgalmi turisztikai terület övezete

(4) A beépítésre nem szánt terület a következő terület-felhasználási egységekre tagozódik:

a) Különleges beépítésre nem szánt területek

- Kt temető övezete
- Ket emléktemető övezete
- Ksp sportpálya övezet
- Ktu turisztikai célú övezet
b) közlekedési és közműterület
- KÖu közúti közlekedési terület
c) zöldterület
- Z zöldterület
c.) erdőterület
- Ev védelmi célú erdő
d) mezőgazdasági rendeltetésű terület
- Má-I általános mezőgazdasági terület (szántó művelésű terület intenzív használattal)
- Má-Iö általános mezőgazdasági terület (szántó művelésű terület intenzív használattal) az ökológiai hálózat övezetén belül
- Má-E általános mezőgazdasági terület (gyep, legelő területek – extenzív használattal)
- Má-Eö általános mezőgazdasági terület (gyep, legelő területek – extenzív használattal) az ökológiai hálózat övezetén belül
- Mk kertes mezőgazdasági terület övezet
e) egyéb rendeltetésű területek
- V-1 Patak, árok, vízmosás
- V-2 Vízmű és vízbeszerzési területek

8. § (1) A belterületi határ módosításáról és kitűzéséről a belterületi szabályozási terv alapján kell gondoskodni, a vonatkozó és érvényben lévő rendeletekben és utasításokban foglaltak figyelembe vételével.

(2) A belterületbe kerülő területek rendeltetését, övezeti besorolását a belterületi szabályozási terv határozza meg. A belterületbe vonandó területek bevonása a konkrét építési igények szerint, szakaszosan is végrehajtható. A belterületbe vonásról az ingatlan tulajdonosának kell gondoskodnia.

(3) Belterületbe vonandó területeket a külterületi településszerkezeti terv tartalmazza.

II. Fejezet

Beépítésre szánt területek

Az egyes terület-felhasználási egységekre vonatkozó előírások

Telekalakítás

9. § (1) A telekalakítási terv készítése során a kialakítandó telkek bármelyike nem közelíthető meg a Szabályozási terv szerint kialakított közterületről, akkor

a) amennyiben magánút kialakítható, azt a telekalakítási tervben kell megoldani,

b) amennyiben közterület kialakítása vagy módosítása (bővítés, megszüntetés, szűkítés) válik szükségessé, a Szabályozási Tervet módosítani kell.

(2) Övezet, építési övezet határa csak telek, építési telek határa mentén lehet, ezért telekalakítás (telekegyesítés) nem engedélyezhető úgy, hogy egy telekre két övezet előírásai legyenek érvényesek.

(3) A település belterületén új nyúlványos telek nem alakítható ki.

(4) Az övezetekben több telek összevonásával - az övezeti előírásoknak megfelelően -egységesen beépíthető építési telek kialakítható.

(5) A telekalakítás szabályai:

a.)Az OTÉK III. fejezetében foglaltak figyelembevételével a telekalakítási eljárásról szóló 85/2000. (XI.08.) FVM rendelet, valamint a 37/2007.(XII.13.) ÖTM szerint kell eljárni.
b.)Telket csak úgy szabad alakítani, hogy a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége a szabályozási tervnek és a vonatkozó jogszabályoknak megfeleljen.
c.) A szabályozási terv szerinti telekcsoport rendezésénél a telkeket egyesíteni kell, az egyesített földrészletből ki kell venni a közterületeket, majd a fennmaradt területet a területre vonatkozó előírásoknak megfelelő telkekre kell felosztani.

Általános előírások

10. § (1) A település közigazgatási területén építési engedély csak az építési szabályoknak megfelelően beépítésre szánt területen fekvő, az építési szabályoknak megfelelően kialakított és közterületnek gépjármű-közlekedésre alkalmas részéről az adott közterületekre vonatkozó jogszabályi előírások szerint, vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott, magánútról gépjárművel közvetlenül, zöldfelület, illetve termőföld sérelme nélkül megközelíthető területén adható ki.

(2) Az egyes telkek beépítési lehetőségét az általános előírásokon túlmenően az adott telekre vonatkozó övezeti előírások határozzák meg. Építési engedély csak a HÉSZ vonatkozó általános és részletes előírásainak betartásával adható ki. Ha a kialakult már beépített telkek területén új épület létesítésére kerül sor, akkor a telek beépítése a számszerűen meghatározott építési előírások szerint történhet. A kialakult (K) beépítési mód, beépítettség, építménymagasság, teleknagyság csak akkor alkalmazható, ha az új épület a szomszédos telkek beépítését nem korlátozza.

(3) A település közigazgatási területén a már meglévő, kialakult beépítés fenntartható (állagmegóvás, felújítás engedélyezhető), de új építési munka csak a HÉSZ előírásainak betartásával végezhető.

(4) Építési engedély kiadásánál figyelembe kell venni a szabályozási terven feltüntetett, valamint egyéb jogszabályok által megalapozott, a szakhatóságok által megszabott védőterületet, védőtávolságot, védősávot.

(5) A talaj- és felszíni vizek áramlását és minőségét veszélyeztető építés esetén építési engedély csak az illetékes vízügyi hatóság bevonásával adható ki.

(6) Az előkertek mélységét a környezetben kialakult beépítésnek megfelelően kell meghatározni. Az új építési övezetté váló területeken, vagy ha az adott telek környezetében nincs kialakult beépítés, az előkert mélysége legalább 5 m.

(7) Az oldal- és hátsókertek kialakítására az OTÉK vonatkozó előírásai a mértékadók minden olyan esetben, ahol e szabályzat ettől eltérő értékeket nem határoz meg.

(8) A jelenlegi terület-felhasználásában megváltozó, beépítésre szánt területeken építési engedély csak a teljes közmű, burkolt út és a terület vízrendezésének meglétekor adható.

(9) A település területén állattartó építmény építési engedélyezési eljárásánál az állattartást szabályozó helyi önkormányzati rendelet előírásait be kell tartani.

Lakóövezetek általános előírásai

11. § (1) A területen fő funkcióként lakóépületek helyezhetők el, valamint

termelő kertgazdasági építmény,
a terület ellátását szolgáló üzleti, kereskedelmi, vendéglátó épület, 300 m2 beépített szintterületig
kézműipari építmény, 300 m2 beépített szintterületig
igazgatási, egyházi, művelődési és nevelési-oktatási, egészségügyi, szociális épület, 500 m2 beépített szintterületig
szolgáltató és szállás épületek 300 m2 beépített szintterületig
sportlétesítmény
üzemanyagtöltő kivételesen sem helyezhető el
nem zavaró hatású egyéb üzleti építmény
(2) Kiegészítő mellékfunkcióknál az alábbi előírásokat kell figyelembe venni:
Ha a főfunkcióval egybeépülve egy tömeget képez, az építmény és tetőgerinc magasságra vonatkozó előírásokat kell betartani, de a főfunkció építmény magasságát nem lépheti túl.
Különálló kiegészítő mellékfunkció építménymagassága 3,5 m lehet.
(3) Az építési hely (építmények elhelyezése) feleljen meg:
a lakóterületre vonatkozó jelen előírásoknak,
a lakóterületre vonatkozó zaj és rezgésvédelmi előírásoknak,
a levegőminőségi előírásoknak,
működésük a közízlést, közrendet nem sértheti,
az ellátó rendszerek igénybevételével azok működésében zavart nem okozhat.
(4) Egy lakótelken több főfunkció építménye (főépület) nem építhető.
(5) Állattartó építmény utcafrontra nem épülhet. Állattartó kiegészítő funkciójú melléklétesítmények esetén a melléklet szerinti védőtávolságokat be kell tartani.
Kisüzemi állattartás létesítményei csak környezetvédelmi és közegészségügyi előírások alapján a falusias lakóövezet telkein lehetséges.
(6) Nagyüzemi állattartás létesítményei belterületen nem helyezhetők el.
(7) Az övezetekre vonatkozó általános követelményeket az egyes övezetekhez csatolt táblázatok tartalmazzák.
(8) A „kismélységű telkek beépítése:
(9) A 25,0 m mélységet el nem érő kisméretű telkek esetében, a telek beépítésére vonatkozó általános és egyedi övezeti előírásoktól eltérő szabályokat is be kell tartani.
Kismélységű teleknek az az építési telek minősül, melynek építési oldalon mért mélysége (feltéve, hogy a szemközti telekhatártól max. 5 m-el rövidebb) a 25,0 métert nem éri el. Amennyiben a szemközti telekoldal hosszától való eltérés 5 m –nél nagyobb, a két oldal átlagának értékét kell figyelembe venni. A „kisméretű” telkekre vonatkozó speciális előírásokat kell a fenti értéknél valamivel nagyobb mélységű azon telkekre is alkalmazni, melyeket a szabályozási terv, az egységes szabályozásra törekvés érdekében, külön ebbe a kategóriába sorol.
A „kismélységű” telkekre vonatkozó külön előírások:
ca) Ha a kisméretű telek vége nem a szomszédos telek építési oldalához csatlakozik, hátsó kertet nem kell tartani, azaz az építési hely a hátsó telekhatárhoz csatlakozik. Az épületet a hátsó telekhatárig ki lehet építeni, vagy ha a szomszédos telken már épület található, minimum 3 m távolságot kell tartani.
cb) Ha a kismélységű telek vége a szomszédos telek építési oldalához csatlakozik, az övezetben előírt tűztávolság jelenti a betartandó hátsó kert méretét.
Amennyiben a hátsó telekhatárhoz csatlakozó telek is jelen előírások szerinti „kismélységű” teleknek minősül, a hátsó telekhatárra kerülő épületet tűzfallal kell a szomszédos telekhatárhoz csatlakoztatni.
Lakóövezetek beépítésének részletes előírásai

Kisvárosias lakóövezetek

12 .§

(1) A lakóövezetbe az Lk- jelölésű kisvárosias lakóövezetek tartoznak.
(2) OTÉK 12. §. (2) (3) ban megnevezett funkciók közül nem létesíthető:
- sportépítmény 1 ha- teleknagyság felett
„főrendeltetésű önálló egységként” továbbá semmilyen feltétellel
-üzemanyagtöltő.
-építhető az állattartási rendelettel összhangban
A többi funkció csak akkor létesíthető, ha területigénye nem haladja meg a minimális telekméret kétszeresét és a tulajdonos (üzemeltető) lakóhelye is egyben.
(3) A rendeltetési egységek csak egytömegű épületben helyezhetők el.
(4) A telek és építmény paramétereit az I. táblázat tartalmazza, azonban az eseti helyzetek kezelhetősége érdekében:
- garázsok csoportosan is elhelyezhetők egységes építészeti és kiviteli terv alapján.
(5) Saroktelken ezekben az építési övezetekben építészeti hangsúly képzése szükséges.
(6) I.TÁBLÁZAT

Az építési telek

Övezet
jele

Beépítési
mód

Kialakítható
legkisebb
telekterület méret

A beépítettség legnagyobb mértéke

A megengedett legnagyobb építmény magasság

Zöldfelület legkisebb
mértéke

Lk-1

Z
Zártsorú

1000

50 %

9 m

20%

Lk-2

SZ
Szabadon álló

800

K %

9 m

20%
(7) Egyéb előírások
-levegőminőség: ökológiailag érzékeny övezeti besorolás határértékei szerint
-zaj- és rezgésvédelmi besorolás: falusias lakóterület
-közművesítés: teljeskörű
Kertvárosias lakóövezetek

13. § (1) A lakóövezetbe az Lke- jelölésű kertvárosias lakóövezetek tartoznak.

a) Lke-1 építési övezetek max. kétlakásos épületek, vagy két rendeltetési egység számára, de egynél több lakás építése esetén 100 m2 teleknövekmény biztosítása szükséges.

b) Lke-2, Lke-3 max. négylakásos lakóépület építhető

c) OTÉK 13. §. (2) (3) ban megnevezett funkciók közül nem létesíthető:

- üzemanyagtöltő
A megengedett funkciók csak akkor létesíthetők, ha területigényük nem haladja meg a minimális telekméret kétszeresét és a tulajdonos (kezelő) lakóhelye is egyben.
(2) Nem lakó funkciójú épületek közül a területen a következőek létesíthetők:
- járműtároló (gépkocsi, motorkerékpár, kerékpár, stb.)
- kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet, raktár
- idegenforgalmi, kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely szolgáltató funkciók (a 4) bekezdésben leírt megszorításokkal) a falusi turizmushoz kapcsolódva
- hőtermelést biztosító épület (kazánház)
- nyári konyha, mosókonyha, szárító
- egyéb tárolóépítmények (tüzelőanyag- és egyéb tároló, szerszámoskamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta stb.).
(3) Az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények létesítését a település állattartási rendelete szabályozza.
(4) A kertvárosias lakótelkek zónái
a) Lakó és gazdasági udvar zónája
- Az utcai telekhatártól számított 15,00 méteren belül nem lakó funkciójú önálló épület nem helyezhető el.
- Az utcai telekhatártól számított 15,00-20,00 méterek között nem lakó funkciójú épületek csak a főépülettel egybeépítve létesíthetők.
b) Gazdasági zóna és kert
- Az utcai telekhatártól számított 20,00-40,00 méterig terjedő zóna.
- A mellék funkciójú épületek a kötelező oldalkerti és hátsókerti méretek betartása mellett szabadon elhelyezhetők. Oldalhatárra mellék funkciójú épület csak a főépülettel megegyező telekhatárra épülhet.
- Az utcai telekhatártól számított 40 m-en túli telekrész nem beépíthető.
(5) A telek területének min. 50 %-át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be.
(6) Az építési övezetekre vonatkozó előírásokat a következő táblázatok szerint kell meghatározni:
(7) II.TÁBLÁZAT

Az építési telek

Övezet
jele

Beépítési
mód

Kialakítható
legkisebb
telekterület méret

A beépítettség legnagyobb mértéke

A megengedett legnagyobb építmény magasság

Zöldfelület legkisebb
mértéke

Lke-1

O
Oldalhatáron álló

800 m2

30%

6,0 m

50%

Lke-2

Z
Zártsorú

1000 m2

30%

6,0 m

50%

Lke-3

O
Oldalhatáron álló

700 m2

30%

6,0 m

50%

Lke-4

K
Kialakult

K

K

K

50%
A tető hajlásszöge Lke-1 és Lke-2 és Lke-4 övezetekben 35-45 fok között lehet.
Minimális telekszélesség: 14 m
(8) Egyéb előírások
-levegőminőség: ökológiailag érzékeny besorolás
-zaj- és rezgésvédelmi besorolás: falusias lakóterület
-közművesítés: teljeskörű

Falusias lakóövezetek

14. §4 (1) A lakóövezetbe az Lf- jelölésű falusias lakóövezetek tartoznak.

a) Lf-1 építési övezet max. kétlakásos épület, vagy két rendeltetési egység számára, egy épülettömegben Az udvar részben mezőgazdasági munkahely. (Központi belterület).

b) Lf-2 építési övezet max. kétlakásos épületek, vagy két rendeltetési egység számára, ahol az udvar jellemzően mezőgazdasági munkahely. Az övezetben két lakás, vagy két rendeltetési egység építése esetén azonban a minimális teleknagysághoz képest.350 m2 teleknövekmény biztosítása kötelező

(2)5 Funkciók: az OTÉK 14. §. (2)-ben megnevezettek helyezhetők el a következő megkötésekkel:

a) üzemanyagtöltőt minden oldalról közterület határoljon.

b) az összes többi funkciónál feltétel hogy a működtető lakása is egyben.

c) 800 m2-t meghaladó telekméret esetén állattartó épület bármilyen haszonállat számára létesíthető az állattartási rendelettel korlátozva.

(3)6 A falusias lakóterületek építési telkein a telek beépített területébe beszámított módon az alábbi épületek helyezhetőek el az építési övezeti szabályoknak megfelelően:

a) jármű- (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép stb.) tároló

b) nyári konyha, mosókonyha, szárító

c) egyéb tárolóépítmények (tüzelőanyag- és egyéb tároló, szerszámoskamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta stb.),

d) az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények, kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet,

e) a falusi turizmushoz kapcsolódó funkciók (idegenforgalmi, kereskedelmi, szolgáltató, szálláshely-szolgáltató funkciók),

f) hőtermelést szolgáló épület (kazánház).

(4)7 A falusias lakótelkek zónái

a) Lakó- és gazdasági udvar zónája

b) Az utcai telekhatártól számított 20,0 méteren belül nem lakó funkciójú önálló épület nem helyezhető el.

c) Az utcai telekhatártól számított 25,0 méteren belül állattartó épület nem létesíthető.

(5)8 A telek területének min. 40 %-át zöldfelületként kell kialakítani, melybe a fásított parkolók területe nem számítható be. Azokon az ingatlanokon, amelyeket a "hátsókert, beépítés határa" jelkulcs érinti a hátsókert ingatlanrészen kétszintű őshonos növényzet telepítése kötelező, melynek maximális magassága 10,0 m lehet.

(6) A táblázatokban előírt minimális teleknagyságnál legfeljebb háromszor nagyobb területet igénylő funkciók lakóterületen nem létesíthetők, amennyiben környezeti hatásuk meghaladja az övezetben megadott környezetvédelmi határértékeket.

(7) A sarokteleknél a közterülettel határos kiegészítő rendeltetésű épületek látványa is feleljen meg az „utcaképi elvárásoknak”.

(8) A tetőhajlásszög 35-45 fokos lehet

(9) Az építési övezetekre vonatkozó előírásokat a következő táblázatok szerint kell meghatározni:

(10) III.TÁBLÁZAT

III.Az építési telek (Minimális telekszélesség: 14 m)

Övezet
jele

Beépítési
mód

Kialakítható
legkisebb
telekterület méret

A beépítettség legnagyobb mértéke

A megengedett legnagyobb építmény magasság 9

Zöldfelület legkisebb
mértéke

Lf-1

O
Oldalhatáron álló

K
Kialakult m2

30%

4,5 m

40%

Lf-2

O
Oldalhatáron álló

500 m2

30%

4,5 m

40%

Lf-3

O
Oldalhatáron álló

700 m2

30%

4,5 m

40%

Lf-4

O
Oldalhatáron álló

850 m2

30%

4,5 m

40%

Lf-5

O
Oldalhatáron álló

700 m2

30%

6,5 m

40%
(11) 10 Egyéb előírások
a) levegőminőség: ökológiailag érzékeny övezeti besorolás határértékei szerint
a) zaj- és rezgésvédelmi besorolás: falusias lakóterület
a) közművesítés: teljeskörű

A Gazdasági terület általános előírásai

15. § A Gazdasági terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, kereskedelmi, szolgáltató, egyéb ipari és szociális épületek, valamint terület ellátó alapfokú intézmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra, illetve megfelelő mértékű védőtávolságra vannak.

Az ipari gazdasági területek övezeteinek általános előírásai

Gip

16. § (1) Az övezetbe a Gip jelölésű ipari gazdasági tevékenység céljára szolgáló övezetek tartoznak.

(2) A funkciók: az OTÉK 20. §. (2) és (3) bekezdésben megnevezettek helyezhetők el a következő megkötésekkel:

- lakások csak kivételesen helyezhetők el, a tulajdonos, használó, személyzet részére.
- sport, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület csak „főrendeltetésű tevékenységhez kapcsolt funkcióként” létesíthető.
(3) A betelepülő ipari tevékenységhez technológiai tervet kell az engedélyezési tervmellékleteként benyújtani. A technológiai tervnek igazolnia kell az övezetre vonatkozó környezetvédelmi előírások betarthatóságát.
(4) A betelepülésre engedélyezhető tevékenységi köröket a TEÁOR szerint kell meghatározni, de a betelepülésre nem engedhető tevékenységi körök a következők:
akkumulátorgyártás
ércdúsító
bányaüzem
lőporgyártás
lakk és festékgyártás
műtrágyagyártás
atomenergiai létesítmény
izotóp labor
veszélyes hulladékégető és feldolgozó üzem
fehérje-feldolgozó üzem
zsírfeldolgozó üzem
azbesztgyártás
cellulózgyártás
kőolaj és földgáz feldolgozó
grafitgyártás
foszgéngyártás
gyógyszergyártás
növény-védőszer gyár
klórgyártás
kokszoló mű
(5) Nem kerülhet az ipari területre:
vörös iszap-tároló
zagytér
veszélyes hulladéklerakó
(6) A tiszta technológiák fogadását kell előtérbe helyezni!
(7) Az ipar gazdasági övezetekben beültetési kötelezettség szükséges a telekhatár mentén 6 m széles sávban többszintes fásítással
(8) A településképi megjelenítés feltételei:
- az építési vonalra nyitott vasvázas szín, hevenyészve bekerített rakatok nem kerülhetnek. A tevékenységhez esetleg szükséges toronyszerű építmények az építési vonaltól 25 m-nél közelebb nem kerülhetnek.
(9) Az előkert mérete 15 m, melyen belül még porta épület sem helyezhető el. Az építési övezeten belül önálló rendeltetési egység szolgalmi jog igénybevételével nem létesíthető.
(10) IV. TÁBLÁZAT (Gip)

Az építési telek

Övezet
jele

Beépítési
mód

Kialakítható
legkisebb
telekterület méret

A beépítettség legnagyobb mértéke

A megengedett legnagyobb építmény magasság

Zöldfelület legkisebb
mértéke

Gip

SZ
Szabadon álló

1000 m2

K

12,5 (T)
Technológia függő

20 %
(11) Egyéb előírások:
levegőminőség: a hatályos jogszabályok előírásai szerint
zaj- és rezgésvédelmi besorolás: gazdasági terület
közművesítés: teljeskörű

Kereskedelmi szolgáltató területek övezeteinek részletes előírásai

Gksz

17. § (1) A Gksz jelű övezet kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az alábbi tevékenységi körök nem gyakorolhatók

_ alapanyag,üzemanyag ügynöki nagykereskedelem
_ élőállat nagykereskedelem
_ nyers-félkész bőr nagykereskedelem
_ energiahordozó nagykereskedelem
_ hulladék nagykereskedelem
(3) Az építési övezetbe elhelyezhető gazdasági építmények (fő funkciók):
- átrakó építmény, mérlegház
- üzletház
- raktár
- szociális helység építménye
- üzemi jellegű kutató és szolgáltató építmény
- szolgálati lakó és szállásépületek
- terület ellátó alapfokú intézmény
- termék vezeték
- üzemanyagtöltő
(4) Elhelyezhető melléképítmények:
- garázs
- kirakat szekrény
- tüzelőanyag tároló
- kazánház
(5) Elhelyezhető terepszint alatti építmények
- (talajmechanikai szakvélemény alapján)
- süllyesztett rakodó
- mérlegház
- technológiai és üzemelés-közbiztonsági célú pincehelyiség
(6) A kereskedelmi szolgáltató területen a (3), (4), (5) bekezdésben felsorolt építményeken túlmenően elhelyezhetők olyan ipari jellegű létesítmények, melyek a lakóterülettől védőtávolság betartását nem igénylik, és a szomszédos üzem funkcióját nem zavarják. (tárolás, raktározás, településgazdálkodás)
(7) A teljes közművesítettség a technológiához tartozó ellátó és biztonsági rendszerek kialakítása kötelező.
(8) A technológiai tervnek igazolnia kell az építési övezetre vonatkozó környezetvédelmi előírások betarthatóságát, miszerint a környezetterhelés a szomszédos telkekre és a közterületekre nem terjed át.
(9) Az építési övezetekre vonatkozó előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:
(10) V. TÁBLÁZAT (Gksz)

Az építési telek

Övezet
jele

Beépítési
mód

Kialakítható
legkisebb
telekterület méret

A beépítettség legnagyobb mértéke

A megengedett legnagyobb építmény magasság

Zöldfelület legkisebb
mértéke

Gksz

SZ
Szabadon álló

1000 m2

K

9,5(T)*
Technológia függő

20 %
*(T)Technológiafüggő érték eltérő is lehet
(11) Egyéb előírások:
§ levegőminőség: a hatályos jogszabályok előírásai szerint
§ zaj- és rezgésvédelmi besorolás: gazdasági terület
§ közművesítés: teljeskürű

Az üdülő területek általános előírásai

18. § (1) Az üdülőterületen elsősorban üdülő épületek helyezhetők el

(2) Az üdülőterületen

- Hétvégiházas terület Üh
- Üdülőházas terület Üü
kerül kialakításra
(3) Üdülőházas területen az OTÉK 22. §.(1) bekezdés szerinti üdülő épület, üdülőtáborok és kempingek helyezhetők el.
(4) Az üdülőterületen a terület rendeltetésével összefüggő építmények, sport-, és kerti építmények, valamint vízmedencék is elhelyezhetők
(5) Az üdülőterületen egyebekben az OTÉK 21. §. (3) bekezdés szerinti építmények nem helyezhetők el.
(6) Az üdülőterületen a terület igényei szerint a 3,5 t önsúlynál nem nehezebb járművek számára parkoló helyezhető el. Gépjárműtárolók önálló építményként a területen nem alakíthatók ki.

Üh építési övezet

19. § (1) Az övezetbe azok a tömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a VI. táblázatban előírtaknak. A terület elsősorban üdülőépületek, elhelyezésére szolgál

(2) Az övezetben állattartó épület kivételesen sem helyezhető el.

(3) VI. TÁBLÁZAT Üh

Az építési telek

Övezet
jele

Beépítési mód

A kialakítható legkisebb telekterület mérete

A beépített-
ség legnagyobb mértéke

Megengedett legnagyobb építmény magasság

Legkisebb zöldfelület

m2

%

m

%

Üh

O

550

15

3,5

60

(4) Egyéb előírások:
- süllyesztett garázs építése nem ajánlott, indokolt esetben talajmechanikai szakvélemény alapján terv készítendő az építés alatti víztelenítésre, valamint az épület víz ellen védelmére vonatkozóan
- környezetvédelmi besorolások
levegőminőség: ökológiailag érzékeny levegőminőségi besorolású területek határértékei szerint
zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás üdülőterületi határérték
- Közművesítés: teljeskörű
- A tájba illeszkedés fotóval és látványtervvel dokumentálandó.
- A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés a technikai és műszaki feltételek megléte esetén kötelező.
- Az épületek héjazataként eternit alapú hullámpala nem alkalmazható és a harsány színű tetőfedőanyag használata is tilos.

Üü építési övezet

20. § (1) Az övezetbe azok a tömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a VII. táblázatban előírtaknak. A terület elsősorban üdülőépületek, legfeljebb camping elhelyezésére szolgál

(2) Az övezetben állattartó épület kivételesen helyezhető el az állattartási szabályrendeletben előírtak alapján.

(3) VII. TÁBLÁZAT Üü

Az építési telek

Övezet
jele

Beépítési mód

A kialakítható legkisebb telekterület mérete

A beépített-
ség legnagyobb mértéke

Megengedett legnagyobb építmény magasság

Legkisebb zöldfelület

m2

%

m

%

Üü

SZ

1000

20

4,5

40

(4) Egyéb előírások:
- terepszint alatti létesítmény:
süllyesztett garázs építése indokolt esetben talajmechanikai szakvélemény alapján terv készítendő az építés alatti víztelenítésre, valamint az épület víz ellen védelmére vonatkozóan
- környezetvédelmi besorolások
levegőminőség: ökológiailag érzékeny levegőtisztaságvédelmi övezet
zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás üdülőterületi határértékek
- Közművesítés: teljeskörű
- A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése miatt a hálózatra való rákötés a technikai és műszaki feltételek megléte esetén kötelező.
- A tájba illeszkedés fotóval és látványtervvel dokumentálandó.
- Az épületek héjazataként eternit alapú hullámpala nem alkalmazható és a harsány színű tetőfedőanyag használata is tilos.

Különleges beépítésre szánt területek

21. §11 (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek), a települési infrastruktúra jelentős intézményei.

(2) A különleges beépítésre szánt területek területfelhasználási mód szerinti tagozódása: különleges beépítésre szánt területnek minősülnek az alábbi létesítmények elhelyezésére kijelölt területetek:

a) Kokt oktatási célú terület

b) Kc kemping övezete

c) Kte templom övezete

d) Kg gáztároló övezete

e) Ktur idegenforgalmi turisztikai terület övezete

(3) A különleges idegenforgalmi turisztikai terület övezetben (övezeti jel: Ktur) a turista- és idegenforgalom, a vendéglátás, a pihenés, szabadidős tevékenységek, és nyilvános illemhelyek létesítményei, a személyzet számára szolgáló irodaépület, valamint a terület fenntartásához kapcsolódó létesítmények helyezhetőek el.

(4) A szabályozási tervben a különleges idegenforgalmi turisztikai terület övezet területén belül a "közlekedési létesítmény helybiztosítását szolgáló terület" szabályozási elemmel érintett területen, a meglévő és tervezett közlekedési létesítmény, közlekedési út, autóbusz-megálló, parkoló, járda biztosítására, illetve fenntartására szolgál. A területen építési hely nem jelölhető ki, a területen építmény nem helyezhető el. Az építési telek beépítettség megengedett legnagyobb mértékének meghatározása során ezt a területrészt is figyelembe kell venni.

(5) A különleges beépítésre szánt építési övezet telkeinek kialakítása során alkalmazandó beépítési módot, a kialakítható legkisebb telekterület méretét, a beépítettség megengedett legnagyobb mértékét, a megengedett legnagyobb építmény magasság- és a legkisebb zöldterület értékét e rendelet 5. mellékletében szereplő táblázat és a szabályozási tervek együttes alkalmazásával kell meghatározni.

III. Fejezet

Beépítésre nem szánt területek

22. §

Különleges beépítésre nem szánt területek

(1) Különleges beépítésre nem szánt területnek minősülnek az alábbi létesítmények elhelyezésére kijelölt területek:
a) Kt temető övezete
b) Ket emléktemető övezete
c) Ksp sportpálya övezet
d) Ktu turisztikai célú övezet
(3) IX. TÁBLÁZAT

Az építési övezet funkcionális besorolása

Az építési telek

Övezeti jele

Beépítési módja

A kialakítható legkisebb
telekterület mérete
m2

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke
%

A megengedett legnagyobb építmény magasság
m

Legkisebb zöldfelület
%

Kt

SZ

1000

2

4,5

40

Ket

SZ

K

2

K

40

Ksp

SZ

1000

2

6,5

40

Ktu

SZ

1000

2

5,0

40
1. K* kialakult telekállapot, illetve Szabályozási terven jelölt területi határok

A közlekedési területek általános előírásai

23. § (1) Az övezet az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozó helyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósulók kivételével -, a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. A közutak elhelyezése céljából a településszerkezeti terven ábrázoltaknak megfelelően útkategóriáktól függően, legalább a következő szélességű építési területet kell biztosítani:

- Autópálya esetén 60 m
- Országos főút esetén 30 m
- Országos mellékutak esetén 22 m
- Helyi gyűjtő-utak esetén 16-22 m
- Külterületi fő dűlőutak esetén 12 m
- Kiszolgáló utak esetén 10 m
- Kerékpárút esetén 3 m
(2) A közlekedési területen az alábbi övezetek találhatók
KÖu-3-Közúti közlekedési terület (országos mellékút övezete
KÖu-4-Közúti közlekedési terület (kistérségi összekötő út övezete)
KÖu-5 Közúti közlekedési terület (kiszolgáló lakóutca övezete)
(3) A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedés kiszolgálói:
a.)Közlekedési létesítmények
b.)Közművek és hírközlési létesítmények
(4) Az országos közutakat érintő új csomópontok vagy útcsatlakozások tervezésekor figyelembe kell venni az UT-2-1. 115-1994. számú útcsatlakozások ideiglenes műszaki előírásaiban foglaltakat.
(5) Figyelembe kell venni továbbá:
- az 1988. I. törvény, illetve ennek végrehajtásáról szóló 30/1988. (IV.21.) MT rendeletet
- az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII.01.) KM sz. rendeletet
- a közutak igazgatásáról szóló 19/1994. (V. 21.) KHVM rendeletet

Közműlétesítmények, közműellátás

24. § (1) A közműhálózatok és közműlétesítmények elhelyezésénél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.

(2) A közműlétesítmények ágazati előírások szerinti védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedhető meg.

(2) Új közművezeték létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény, épület-, műtárgyépítés, stb.) esetén, a kivitelezés során, a meglévő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző meglévő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezési ágazati előírások szerint kell kivitelezni.

(4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásokat, vagy szabványos keresztezés kiépítésekor azoknak – szükség esetén – egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell.

(5) Épületek építésére engedély csak az övezeti előírásoknak megfelelő közművesítés biztosítása esetén adható.

(6) A közlekedésfejlesztést, a területfejlesztést a célszerű kivitelezés érdekében a közmű ágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell.

(7) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad eléépíteni.

(8) Közművezeték, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

(9) Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek, vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

(10) Útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, illetve a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(11) Szennyvízkezelés, csapadékvíz elvezetés

a.) A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető.
b.) A csatornázatlan területeken a szennyvízcsatorna hálózat megépítéséig átmeneti közműpótló berendezésként – szigorúan ellenőrzötten kivitelezett – zárt szennyvíztározó medencék létesítése engedélyezhető. A zárt szennyvíztározó medencékből az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt szennyvízleürítő helyre kell szállítani.
c.) A nyílt árkokra való esetleges szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvízbekötéseket meg kell szüntetni.
d.) A gazdasági területen keletkező ipari szennyvizeket a telken belül kell előtisztítani (olaj-, zsír-, hordalékfogó, stb.). A szennyvizet csak a hatóságok által előírt mértékű előtisztítás után szabad a közcsatornákba bevezetni.
e.) A ÉVIZIG kezelésében lévő vízfolyások, vízfelületek partéleitől 6-6 m, a társulati kezelésű vízfolyások partéleitől 6-6 m, az önkormányzati kezelésben lévő vízfolyások, vízfelületek partéleitől 2-2 m, a nyílt árkok mentén legalább az egyik oldalán minimum 2 m, a másik oldalán minimum 1 m szélességű sáv karbantartás számára szabadon hagyandó.
f.) A magasabban fekvő területekről lefolyó csapadékvizek ellen a beépített területeket övárkok létesítésével kell megvédeni. Az övárkok belterületi nyílt árkokba csatlakozása előtt hordalékfogók telepítése szükséges.
(12) Villamosenergia-ellátás
a.) A középfeszültségű 20 kV-os oszlopra fektetve épített villamoshálózatok előírások, az MSZ 151. számú szabvány szerinti rögzített biztonsági övezetét szabadon kell hagyni. A 20 kV-os vezeték védőtávolsága külterületen 5-5 m, belterületen 2,5-2,5 m a szélső szálaktól. A szélső szálak távolsága 3 m.
b.) A villamos energia elosztó hálózatok föld feletti elhelyezése egyelőre területgazdálkodási szempontból fennmarad, az utcabútorozási és utcafásítási lehetőség biztosítása érdekében a hálózatokat közös oszlopsorra kell elhelyezni, lehetőleg a közvilágítási lámpatesteket tartó oszlopokra. Hosszabb távon a villamos energia közép- és kisfeszültségű, valamint a közvilágítási hálózatokat lehetőleg földkábelbe fektetve kell építeni.
(13) Gázellátás
a.) Az érvényes előírások szerint a földgázvezeték biztonsági övezete a földgázvezeték falsíkjától nagy-középnyomású vezeték esetén 9-9 m. A középnyomású vezeték biztonsági övezete az átmérőtől függően jobbra-balra 3-5 m közötti, a kisnyomású vezetéké 3-3 m.
b.) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjeiben, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.
(14) Távközlés
a.) A távközlési hálózatot létesítésekor illetve rekonstrukciójakor szükséges földkábelbe illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve építeni.
b.) A föld feletti vezetés fennmaradásáig, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.
c.) A mobiltelefon-szolgáltatók antenna tornyait belterületen nem lehet elhelyezni. Külterületen történő elhelyezés esetén a Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Park Igazgatósága véleménye szükséges.

Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata

25. § (1) A település igazgatási területén közterületként a szabályozási terveken ekként jelölt és az ingatlan-nyilvántartásban így bejegyzett területeket kell számon tartani.

(2) A közterületeket rendeltetésének megfelelően bárki szabadon használhatja, de a használat mások hasonló jogait nem korlátozhatja.

(3) A közterület rendeltetésétől eltérő használathoz a tulajdonos, az Önkormányzat hozzájárulása szükséges. Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is jár, a tulajdonosi hozzájárulásokon túl, az építési hatóság engedélye is szükséges.

(4) A település közterületein az alábbi használatok engedélyezhetők:

- Hirdető, reklám berendezés elhelyezése,
- Közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (pl. tömegközlekedési váróhely, parkoló, információs tábla) elhelyezése
- Köztisztasággal kapcsolatos építmények, tárgyak elhelyezése
- Utcai bútorok, műtárgyak (szobor, kút, óra, stb.) elhelyezése
- Távbeszélőfülke elhelyezése
- Építési munkával kapcsolatos létesítmények, építőanyagok időleges elhelyezése.
(5) Töltőállomást csak a szabályozási terv szerint lehet elhelyezni.
(6) Tömegközlekedési várakozóhelyeket az utcaképbe illeszkedő módon lehet építeni.
(7) A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatát, annak időtartamát, a használat egyéb feltételeit, pl. a használati díjat, és egyéb elvárásokat, valamint az engedély nélküli szankciókat külön önkormányzati rendeletben kell szabályozni.

Z

Zöldterületek

Általános előírások

26. § A település területén az OTÉK 6. § (3) bek., és a 27. § alapján a belterületen beépítésre nem szánt övezet került bevezetésre, melyek területét a szabályozási terv tünteti fel.

Közparkok területe

27. § (1) Az övezetbe a közparkok, díszparkok, pihenő- és játszóparkok tartoznak.

(2) Területüknek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.

(3) Az övezetbe elhelyezhető:

- Vendéglátó, elárusító épület, nyilvános illemhely.
- A terület fenntartásához szükséges épület.
- pihenést és testedzést szolgáló építmények (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, stb).

E

Erdőterületek

Általános előírások

28. § (1) A legmagasabb szintű vonatkozó jogszabály a XXXVII.(erdő tv.) szerint kell eljárni.

(2) A település igazgatási területén az OTÉK 6. § (3) és 28. § alapján az erdőterületek övezetekre való bontása a településszerkezeti terv terület-felhasználásra vonatkozó meghatározásai alapján:

§ Ev védelmi célú erdő

Ev

Védelmi célú erdő övezete

29. § (1) Telepítésük szükség szerint a környezetre ártalmas bűzös üzemek védőtávolságának csökkentése, a lakóterületek védelme érdekében történik.

(2) Területükön építmények nem helyezhetők el.

Má

Mezőgazdasági területek

Általános előírások

30. § (1) A község külterületének, mezőgazdasági termelést (növénytermelést, szőlő és gyümölcstermelést, állattenyésztést továbbá termékfeldolgozást és tárolást) szolgáló része.

(2) A mezőgazdasági területeken az OTÉK 6. § (3) alapján és a 29. § előírásainak megfelelően a következő övezetek kerültek kijelölésre:

- Má-I általános mezőgazdasági terület (szántó művelésű terület intenzív használattal)
- Má-Iö általános mezőgazdasági terület (szántó művelésű terület intenzív használattal) az ökológiai hálózat övezetén belül
- Má-E általános mezőgazdasági terület (gyep, legelő területek – extenzív használattal)
- Má-Eö általános mezőgazdasági terület (gyep, legelő területek – extenzív használattal az ökológiai hálózat övezetén belül
- Mk kertes mezőgazdasági terület övezetek
(3) A területen elhelyezhető építményeket jelen szabályzat és az adott terület építési hagyományainak megfelelően kell kialakítani.

Má-I

Általános mezőgazdasági területek övezetei

(szántó művelésű terület intenzív használattal)

31. § (1) Az övezetbe azok a területek tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az X. sz. táblázatban előírtaknak. Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon – viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a szántó művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a szántó művelés jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.

(2) Tanya és farmgazdaság 6000 m2 építési telek kialakítására legalább 5 ha nagyságot elérő terület fenntartás, birtoklás esetén lehetséges, vagy igazolni szükséges a mezőgazdálkodásból való megélhetést.

(3) X. sz. táblázat

Övezet jele

Beépítési mód

Kialakítható legkisebb telekterület

Legnagyobb beépítettség

Legnagyobb építmény-
Magasság*

Má-I

SZ
Szabadon álló

6000 m2+5 ha

3%

4,5 m
* gazdasági építmény magassága technológiafüggő
(4) - Má-Iö általános mezőgazdasági terület szántó művelésű terület intenzív használattal az ökológiai hálózat övezetén belül nem helyezhető el szélerőmű park, nagyfeszültségű mobil átjátszó antenna, nagyfeszültségű távvezeték
Má-E

Általános mezőgazdasági területek övezetei

gyep, legelő területek – extenzív használattal

32. § (1) Az övezetbe azok a területek tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel a XI. sz. táblázatban előírtaknak. Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon – viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a gyep, legelő művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.

(2) Tanya és farmgazdaság 6000 m2 építési telek kialakítására legalább 10 ha nagyságot elérő terület fenntartás, birtoklás esetén lehetséges, vagy igazolni szükséges a mezőgazdálkodásból való megélhetést. Szabadon álló beépítési móddal, maximum 4,5 m építménymagasságú épületekkel, a telekterület maximum 3- %-ának beépítésével.

(3) XI. sz. táblázat

Övezet jele

Beépítési mód

Kialakítható legkisebb telekterület

Legnagyobb beépítettség

Legnagyobb építmény-
magasság

Má-E

SZ
Szabadon álló

6000 m2+10 ha

3%

4,5 m
* gazdasági építmény magassága technológiafüggő
(4) - Má-Eö általános mezőgazdasági terület (gyep, legelő) művelésű terület intenzív használattal az ökológiai hálózat övezetén belül nem helyezhető el szélerőmű park, nagyfeszültségű mobil átjátszó antenna, nagyfeszültségű távvezeték.

Mk

Kertes mezőgazdasági terület övezetei

33. § (1) Az övezetbe azok a mezőgazdasági területek tartoznak, ahol kertgazdálkodást, túlnyomórészt szőlő, gyümölcstermesztést folytatnak, illetve azok a földrészletek, melyeket korábban zártkertnek parcelláztak.

(2) Az Mk Belterületen lévő kertségben építményt elhelyezni nem lehet.

V-1, V-2,

Egyéb terület

Vízgazdálkodási terület

34. § (1) V-1 jelű övezetbe tartozik a Török-patak, illetve az egyéb vízfolyások partja és közvetlen környezete.

(2) Az övezetben lévő, fenti előírásoknak megfelelő építmények építésének, átalakításának, bővítésének részletes feltételeit külön szabályozási tervben kell kimunkálni. Az érintett területekre, a szükséges terv jóváhagyásáig, változási tilalom lép életbe.

(3) A vízfolyások védősávjain belül állandó épület, építmény, kerítés nem helyezhető el, fásszárú növény telepítése tilos, törekedni kell a meglévő beépítések megszüntetésére, hulladéktól való mentesítésére.

A természetközeli vízfolyások, patakok partvonalától minimálisan 50 m széles védősáv, illetve védőövezet kijelölése szükséges, melyen belül épületek nem helyezhetők el.
(4) V-2 jelű övezetbe tartoznak az általános vízgazdálkodási területek: a vízbeszerzési területek és azok védőterületei.
(5) A földterületek felhasználása (hasznosítása) során megvalósuló vízilétesítmények vízjogi engedélyezését a vonatkozó hatályos jogszabályban rögzített tartalmi követelmények figyelembevételével összeállított dokumentáció benyújtásával kell kezdeményezni az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségen.
IV. Fejezet

Az épített környezet védelme

35. § (1) Az épített környezet védelme (kiterjed a településre, az egyedi építményekre és műszaki létesítményekre) célja, hogy az ember egészségét védje, a jövő nemzedékek életfeltételeit javítsa és ennek érdekében alapvető szabályokat állapítson meg

(2) Biztosítani kell az épített környezetben élők (tartózkodók) egészségének védelmét, életfeltételeik folyamatos javítását, törekedni kell (el kell érni) a különböző tevékenységek káros hatásainak megszüntetésére vagy a hatályos előírások szerinti visszavonására.

(3) Fejlesztéseknél, beavatkozásoknál meg kell követelni a funkciókból adódó védőtávolságokat és a szükséges védőterület-kialakításokat.

(4) A szabályozási terven meghatározott zöldterületek, védőerdők kialakításáról és fenntartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Védő zöldsávok, véderdősávok telepítésénél többszintű növényállományt kell kialakítani. A telepítéshez csak a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok használhatók.

Építészeti értékvédelem

36. § (1) A helyi értékvédelmi rendelet megalkotásáig és jóváhagyásáig – átmenetileg – helyi védelem alá vonandó épületek felsorolását a függelék tartalmazza.

a) Építési anyaghasználat
1. Lábazatképzés
- Kő, műkő, vagy egyéb igényes anyag, fém kivételével.
2. Falfelületek
- Vakolt, vagy falburkolattal ellátott (tégla, mészhomok tégla, kőburkolat, vagy ezek kombinációja, plasztikus, igényes, tagolt homlokzatképzéssel, a helyi építési hagyományok szerint.
- Nem alkalmazható fém homlokzatburkolat, eternit jellegű homlokzat-burkolat, mázas kerámiaburkolat (csempe), függönyfalszerűen alkalmazott üveg és fémszerkezet.
3. Tető
- A tetőfedés anyaga cserép, (amennyiben a meglévő környezethez illeszkedik) legyen.
- Nem alkalmazható fém tetőhéjalás, (kivételt képez a nem teljes felületen alkalmazott rézlemez, horgany, cink az egyes tetőrészletek kiegészítő fedéseként), hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez,
b) Homlokzati arányrendszer és építészeti térarányok, utcaképek védelme
- A nyílás és falfelületek aránya a védett értékekhez hasonló arányrendszerrel és tagozati gazdagsággal jelenjen meg, a földszinten is a portálok esetében.
- A meglévő kortörténeti dokumentumok alapján az egyes épületek eredeti homlokzat kialakítása rekonstruálandó legalább jellegében, anyaghasználatában, tetőformájában.
(2) Az építészeti örökségnek azok az elemei, amelyek értékük alapján nem részesülnek országos védelemben, de a sajátos megjelenésüknél, jellegzetességüknél, településképi vagy településszerkezeti értéküknél fogva a térség, illetőleg a település szempontjából kiemelkedőek, hagyományt őriznek, az ott élt emberek és közösségek munkáját és kultúráját híven tükrözik, a helyi építészeti örökség részét képezik.
(3) A helyi építészeti örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása a települési önkormányzat feladata.
(4) A helyi védetté nyilvánításról vagy annak megszüntetéséről, továbbá a védettséggel összefüggő korlátozásokról és kötelezettségekről a települési önkormányzat dönt.
(5) A helyi művi, táji és természetvédelmi értékek védelmét az Önkormányzat külön helyi értékvédelmi rendelet keretében szabályozza.
(6) A helyi védelem alá tartozó épületek sajátos építési szabályai:
Az építési engedélyezési eljárás során ki kell kötni, hogy ha az Önkormányzati Testület másként nem rendelkezik- az épület nem bontható el (csak életveszély esetén). A bontáshoz egyébként önkormányzati testületi hozzájárulás szükséges
- A helyi védelem alatt álló épületek esetében bármilyen külső változtatást érintő építési tevékenység, bővítés, átépítés pl. homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró csere, tető felújítás, tetőtér beépítés – csak részletes értékvizsgálaton alapuló engedélyezési terv alapján lehetséges. Az átalakítás során az épület tömegét, homlokzatát, anyaghasználatát, jellegzetes formai kialakítását a falfelületek és nyílászárók arányát megváltoztatni nem lehet. A homlokzati díszítőelemeket (gipszek, tagozatok, mozaikok, festett díszítések, szobrok, egyéb értékek) meg kell őrizni. Meg kell őrizni az eredeti épület-kiegészítőket, korlátok, belső nyílászárók, kapuk, stb.
- A műszaki okokból szükségessé váló bontás esetén az épületről felmérési dokumentációt és fotókat kell készíteni, ennek archiválásáról gondoskodni kell

37. § (1) Útépítési és közműépítési hozzájárulás megfizetésére kell kötelezni azokat az ingatlantulajdonosokat, akiknek ingatlanaikat érintően a települési önkormányzat helyi közutat, közművet létesít.

(2) Az útépítési és közművesítési hozzájárulás mértékét, arányát, az érintett ingatlantulajdonosok körét, a fizetés módját és időpontját a települési önkormányzat külön rendeletben szabályozza.

38. § Az elrendelt településrendezési kötelezettségeket (elővásárlási jog) az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyezni.

39. § (1) Településrendezési intézkedések következtében okozott károk esetében a tulajdonost, haszonélvezőt korlátozási kártalanítás illeti meg, melynek eljárási rendjét, mértékét és rendszerességét a többször módosított 1997. évi LXXVIII. tv. 30. §-a szabályozza.

(2) A korlátozási kártalanítást az köteles megfizetni, akinek az érdekében a településrendezési intézkedés történt. Az önkormányzati célok megvalósításához a települési önkormányzatnak a kártalanítási igények aktualitását és azok mértékét napirenden kell tartani és kérelemre indult igény teljesítésére a forrást is meg kell teremteni.

Záró rendelkezések

40. § (1) Ez a rendelet 2010. január 1. napján lép hatályba.

(2) Jelen rendelet mellékletét képezi:

a./ Szabályozási terv belterületre M= 1:2000 (SZ-1)
b./ Szabályozási terv külterületre M= 1:10000 (SZ-2)

1. melléklet

Szabályozási terv belterületre
null

1. Szabályozás a belterületre T-3.b-I. módosított tervlapjai

null

2. Szabályozás a belterületre T-3.b-II. módosított tervlapjai M=1:4000

null

3. Szabályozás a belterületre T-3.b-III.,V. módosított tervlapjai M=1:4000

null

4. Szabályozás a belterületre T-3.b.-IV. módosított tervlapjai M=1:2000

null

5. Jelmagyarázat T-3.b.

null

2. melléklet

Szabályozási terv külterületre
null

3. melléklet

HELYI VÉDELEMRE JAVASOLT ÉPÜLETEK UTCA, HÁZSZÁM, HELYRAJZI SZÁM ALAPJÁN

Utca megnevezése

Házszám

Helyrajzi szám

1.

Istványi Ferenc

Ref. templom

511/4

2.

Harangláb

511/4

3.

Rákóczi Ferenc

Kat. templom

118/1

4.

Kossuth Lajos

11

72

5.

15

82

6.

16

83

7.

19

89

8.

22

97

9.

25

103/1

10.

28

9

11.

30

11/1

12.

37

20/1

13.

51

35/1

14.

65

50

15.

Dózsa György

53

500

16.

81

540

17.

96

96

18.

97

95/1

19.

98

93

20.

99

92

21.

101

88

22.

102

84

23.

106

81/2

24.

108

79

25.

111

74

26.

Steinen László

388

4. melléklet

Elővásárlási joggal terhelt területek
295, 296/1, 297/1, 280/1, 282/3 hrsz

1. függelék

Állattartására szolgáló épületek védőtávolságai

Védőtávolság

Állattartásra szolgáló épületek

a telek utcai telekhatárá-tól

lakóépülettől

Ásott

fúrott

csatlakozó vízvezetéktöl

vezetéki csaptól

kúttól

Nagy haszonállat
esetén

1-2 állatig
3-5 állatig
6-10 állatig
10 fölött

15

5

15

5

2

3

20

10

20

10

5

5

25

10

20

15

5

5

30

15

30

20

10

10

Haszonállat
esetén

1-5 állatig
6-10 állatig
11-15 állatig
15 fölött

15

5

15

5

2

3

20

10

15

5

2

3

25

20

15

10

3

5

30

15

20

15

10

10

Kis haszonállat
esetén

prémes állat
10 állatig
11-30 állatig
30 fölött

15

5

10

5

1

-

20

10

15

10

2

-

25

15

20

15

10

10

Baromfi félék

20 állatig
21-50 állatig
50-200 állatig
200 fölött

15

0

10

5

1

-

15

10

10

5

1

-

25

15

15

10

5

-

30

20

20

15

10

10

2. függelék

Közegészségügyi érdekek miatt betartandó védőtávolságok méterben

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

1.

100

100

200

500

200

500

500

500

1000x

1000x

500

500

200

2.
100

-

-

100

200

100

300

500

50

1000x

1000x

100

100

100

3.
100

-

-

200

100

100

200

200

100

1000x

1000x

100

100

100

4.
200

100

200

-

50

100

100

100

200

1000x

1000x

200

100

100

5.
500

200

100

50

-

100

50

100

50

1000x

1000x

200

100

100

6.
200

100

100

100

100

-

50

50

100

1000x

1000x

50

50

50

7.
500

100

200

100

50

50

-

-

50

1000x

1000x

50

50

100

8.
500

500

200

100

100

50

-

-

100

1000x

1000x

50

50

100

9.
500

50

100

200

50

100

50

100

-

1000x

1000x

100

100

200

10.
1000

1000x

1000x

1000x

1000x

1000x

1000x

1000x

1000x

-

-

50

500

100

11.
1000

1000x

1000x

1000x

1000x

1000x

1000x

1000x

1000x

-

-

50

500

500

12.
500

100

100

200

200

50

50

50

100

50

50

-

-

300

13.
500

100

100

100

100

50

50

50

100

500

500

-

-

200

14.
200

100

100

100

100

50

100

100

200

100

500

300

200

-
x Környezeti hatástanulmány támogató véleménye esetén legfeljebb
500 méterre csökkenthető
Jelmagyarázat:
1.Kóház, szanatórium 8.Járműtelep és javítóműhely
2.Lakó és szállás épület 9.Vendéglátó lét./italbolt,diszkó
3.Üdülő 10.Fertőzésveszélyes kockázatot jelentő létesítmény
4.Oktatási és nevelési létesítmény 11.Bűz és porkibocsátókockázatot jelentő létesítmény
5.Sportlétesítmények 12.Elsőrendű főközlekedési út
6.Menőállomás, tűzoltóság 13.Üzemanyag töltő állomás
7.Tömegközl.eszköz pályaudvara 14.Temető

3. függelék

Allergizáló növényfajtáktól származó pollen koncentráció
megengedhető legmagasabb értékei

Növényfajta

Pollenszám/m3

Fák, bokrok

100

Fűfélék (parlagfű és egyéb
Fűfélék)


30

5. melléklet12

Az építési övezet funkcionális besorolása- különleges beépítésre szánt területek

VIII. TÁBLÁZAT (K* kialakult telekállapot, illetve Szabályozási terven jelölt területi határok ):

A

B

C

D

E

F

1

Az építési telek övezeti jele

Az építési telek beépítési módja

Az építési telek kialakítható legkisebb
telekterület mérete
m2

Az építési telek beépítettség megengedett legnagyobb mértéke
%

Az építési telken megengedett legnagyobb építmény magasság
m

Az építési telek legkisebb zöldfelület
%

2

Kokt

SZ

2000

40

6,5

40

3

Kc

SZ

2000

10

4,5

40

4

Kte

SZ

K

10

K

40

5

Kg

SZ

1000

10

4,5

40

6

Ktur

SZ

1000

20

6,0

40
1

Az önkormányzati rendeletet a Hollóháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2022. (IX. 21.) önkormányzati rendelete 1. §-a hatályon kívül helyezte 2022. szeptember 22. napjával.

2

Az 1. § a Hollóháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2022. (IX. 15.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

3

A 7. § (3) bekezdése a Hollóháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2022. (IX. 15.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

4

A 14. § (10) bekezdését a Hollóháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2022. (IX. 15.) önkormányzati rendelete 9. §-a hatályon kívül helyezte.

5

A 14. § (2) bekezdése a Hollóháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2022. (IX. 15.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

6

A 14. § (3) bekezdése a Hollóháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2022. (IX. 15.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

7

A 14. § (4) bekezdése a Hollóháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2022. (IX. 15.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

8

A 14. § (5) bekezdése a Hollóháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2022. (IX. 15.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

9

A 14. §-ban foglalt táblázat „Övezet jele” sor 5. mezője a Hollóháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2022. (IX. 15.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.

10

A 14. § (11) bekezdése a Hollóháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2022. (IX. 15.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.

11

A 21. § a Hollóháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2022. (IX. 15.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.

12

Az 5. mellékletet a Hollóháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2022. (IX. 15.) önkormányzati rendelete 8. § (2) bekezdés - 2. melléklete iktatta be.