Karcsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2025. (I. 17.) önkormányzati rendelete

Karcsa Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2025 (I.17) önkormányzati rendelete Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2025. 01. 18

Karcsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2025. (I. 17.) önkormányzati rendelete

Karcsa Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2025 (I.17) önkormányzati rendelete Szervezeti és Működési Szabályzatáról

2025.01.18.

[1] Karcsa Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva

[2] a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Karcsa Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).

(2) Székhelye: 3963 Karcsa, Petőfi Sándor utca 11.

(3) Az önkormányzat illetékességi területe Karcsa község közigazgatási területére terjed ki.

(4) Az önkormányzat képviselő-testületének elnevezése: Karcsa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).

2. § (1) Az önkormányzat feladatellátásához kapcsolódó társulásra átruházott hatásköreit az 1. melléklet tartalmazza.

(2) Az önkormányzat képviselő-testülete kötelező feladatait saját intézményhálózata útján, társulások útján, illetve az ellátási kötelezettség szerződéses átadása, átvétele útján valósítja meg.

(3) Az önkormányzat által ellátott feladatok kormányzati funkciók szerinti felsorolását a 3. függelék tartalmazza.

3. § A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat - és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat a közös önkormányzati hivatalt látja el, melynek neve: Karcsai Közös Önkormányzati Hivatal, Székhelye: 3963 Karcsa, Petőfi Sándor utca 11.

4. § (1) Az önkormányzat szervei:

a) polgármester,

b) ügyrendi bizottság,

c) közös önkormányzati hivatal,

d) jegyző,

e) társulás.

(2) Az önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzatok kapcsolatának szabályozására a mindenkor hatályos megállapodás vonatkozik, a megállapodások e rendelet 3. melléklete.

(3) A településen működő nemzetiségi önkormányzatok kötelező feladatai ellátását szolgáló, nagyobb férőhelyigénnyel járó rendezvényei megtartása céljából az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzatok rendelkezésére bocsátja Karcsa Község Önkormányzatának nagytermét.

(4) A közös önkormányzati hivatal a jegyző irányításával ellátja a Karcsai Roma Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testületi ülései előkészítő feladatait, a képviselő-testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítését, a képviselő-testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatokat, a nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatokat.

(5) A településen működő nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületi ülésein az önkormányzat megbízásából és képviseletében a jegyző akadályoztatása esetén az aljegyző vesz részt.

II. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYAI

5. § A képviselő-testület tagjainak száma 7 fő. A megválasztott polgármester a képviselő-testület tagja. A képviselő-testület tagjainak névsorát az 1. függelék tartalmazza.

1.A képviselő-testület alakuló ülése

6. § (1) Az alakuló ülés első napirendi pontjaként a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a polgármester és a helyi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a választás eredményéről.

(2) Az alakuló ülés napirendi pontjai:

a) önkormányzati képviselők eskütétele,

b) polgármester eskütétele,

c) polgármester illetményének megállapítása,

d) polgármester programjának ismertetése,

e) alpolgármester megválasztása,

f) alpolgármester eskütétele,

g) alpolgármester tiszteletdíjának megállapítása,

h) bizottságok tagjainak megválasztása.

(3) Az alpolgármester és a bizottságok tagjainak megválasztását lebonyolító szavazatszámláló bizottság tagjaira a polgármester tesz javaslatot.

2. A képviselő-testületi ülések általános szabályai

7. § (1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján működik.

(2) A képviselő-testület az éves munkatervben meghatározott időpontokban ülésezik, de évente legalább 6 rendes ülést tart, amelyeket munkanapokon, hivatali időben tart meg.

(3) Az ülés helye: Karcsa Község Önkormányzat tanácsterme: 3963 Karcsa, Petőfi Sándor utca 11.

(4) A képviselő-testület szükség szerint együttes ülést tart a Karcsai Közös Önkormányzati Hivatalt fenntartó önkormányzatok képviselő-testületeivel, melynek helye felváltva a közös önkormányzati hivatalt fenntartó önkormányzatok székhelye.

3. A képviselő-testületi ülés összehívása

8. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze. A polgármester akadályoztatása esetén az ülést az alpolgármester, a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén az ügyrendi bizottság elnöke hívja össze.

(2) Az ülés meghívóját a képviselők részére az ülés előtt legalább 3 nappal kell kézbesíteni. A meghívóval kézbesíteni kell az ülés napirendjeinek előterjesztéseit is, az önkormányzati rendelet-tervezettel vagy határozati javaslattal együtt. A meghívó és az előterjesztések kézbesítése történhet elektronikus formában, illetve papír alapon.

(3) Sürgős esetekben rendkívüli ülés egy napon belül telefonon és szóban is összehívható.

(4) A meghívó minden esetben tartalmazza az ülés helyét, kezdési időpontját, a javasolt napirendeket valamint a napirendek előterjesztőit.

(5) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni azt akiknek a jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi, illetve akiknek a meghívását a polgármester az egyes napirendek megtárgyalásához indokoltnak tartja.

(6) A tanácskozási joggal meghívottak részére a meghívóval együtt csak azokat a mellékleteket kell megküldeni, amely napirendhez meghívásuk kapcsolódik.

4. Az ülések nyilvánossága

9. § (1) A testületi ülések – zárt ülés kivételével – nyilvánosak, és az azokon megjelenő állampolgárok a részükre kijelölt helyen foglalhatnak helyet.

(2) A képviselő-testület nyilvános ülésén megjelenő állampolgárok, az egyes napirendi pontok tárgyalásához – képviselő-testületi hozzájárulás nélkül – nem szólhatnak hozzá, nem nyilváníthatnak véleményt, nem tehetnek fel kérdéseket.

(3) Rendzavarás esetén a polgármester a rendzavarókat rendre utasíthatja, ismétlődő rendzavarás esetén az érintetteket a terem elhagyására kötelezheti.

(4) A képviselő-testület a működése során keletkezett valamennyi közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerését, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben meghatározottak szerint biztosítja, a tájékoztatási és közzétételi kötelezettség teljesítéséről az önkormányzat honlapján, a törvényben meghatározott módon gondoskodik.

5. Az ülés napirendje

10. § (1) A képviselő-testület ülésének napirendjére a polgármester – elsősorban a kiküldött meghívó szerint – tesz javaslatot, amelynek alapján az ülés napirendjét a képviselő-testület állapítja meg.

(2) A képviselő-testület a napirend kérdésében, vita nélkül szavaz.

6. Az előterjesztések rendje

11. § (1) A képviselő-testületi előterjesztéseket a napirend tárgya szerinti előadók készítik el.

(2) A napirendi pontokhoz kapcsolódó egyéb előterjesztéseket – elsősorban az önálló képviselői indítványokat, véleményeket – a jegyzőnél kell benyújtani, a képviselő-testületi ülés összehívása előtt, rendes ülés esetében legalább 5 nappal.

(3) Rendkívüli ülés esetében, az ülés összehívásának kezdeményezésekor. Az előterjesztéseket a meghívóval együtt kapják meg a képviselő-testület ülésére meghívottak.

(4) A képviselő-testület ülésén önálló napirendi pontként olyan előterjesztés tárgyalható, amely egyébként megfelel az előterjesztésekkel szemben támasztott általános követelményeknek.

(5) A testületi ülésre az előterjesztés fő szabályként írásban kerül benyújtásra, melytől eltérni csak rendkívüli okok miatt lehet. Ilyen rendkívüli ok lehet pl.: az idő rövidsége és a tárgyalandó előterjesztés fontossága. Rendeleti javaslat csak írásbeli lehet.

(6) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a) a tárgyat és a tényállást,

b) a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját,

c) az alternatívák indokait,

d) a határozati javaslatot

e) az önkormányzati rendelet-tervezetet,

f) szükség szerint a felelős és a határidő megjelölését.

(7) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

7. Kérdés

12. § (1) A képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez önkormányzati ügyekben kérdést intézhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.

(2) A válasz elfogadásáról a képviselő-testület akkor határoz vita nélkül, ha a kérdező nem fogadta el a választ.

8. A képviselő-testület tanácskozási rendje

13. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetére e rendelet 10. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

(2) Az ülést polgármester nyitja meg. Megállapítja a jelen lévő képviselők számát, az ülés határozatképességét. A képviselő-testület létszámának ülés közbeni változását, az érkező vagy a távozó képviselőket a határozatképesség szempontjából folyamatosan figyelemmel kell kísérni. Változás esetén a polgármesternek ismételten meg kell állapítani a határozatképességet, melyet a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(3) A polgármester gondoskodik a képviselő-testületi ülés rendjének fenntartásáról, melynek során:

a) figyelmeztetheti a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem méltó kifejezéseket használ,

b) rendre utasíthatja azt a személyt, aki képviselőhöz méltatlan magatartást tanúsít,

c) rendzavarás esetén figyelmeztetheti a rendbontót, ha a rendzavarás a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülést határozott időre félbeszakíthatja.

(4) A polgármesternek a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azzal vitába szállni nem lehet.

9. A vitavezetés szabályai

14. § (1) A polgármester minden napirendi pont felett vitát nyit. Nem nyit vitát a tájékoztató jellegű napirendek esetében.

(2) A testületi ülésen napirendenként, elsőként, az adott napirendi pont előadóját illeti meg a szó.

(3) Az írásbeli előterjesztést az előadó és az előterjesztő a napirend tárgyalásának kezdetekor szóban kiegészítheti.

(4) A szóbeli kiegészítés után az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal jelen lévő meghívottak is kérdéseket intézhetnek.

(5) A válaszok elhangzását követően a polgármester megnyitja a vitát.

(6) Törvényességi észrevétel esetén a jegyző a vitában soron kívül felszólalhat, több alkalommal is.

(7) Ha a napirendhez több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja.

(8) Bármely képviselő, illetve az előterjesztő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását, a napirend elfogadása előtt. Ha az elnapolással az előterjesztő egyetért, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz, és a polgármester javaslatára meghatározza a napirend tárgyalásának időpontját.

(9) Bármely képviselő, illetve előterjesztő javasolhatja a tárgyalásba vett előterjesztés napirendről való levételét, melyről a képviselő-testület vita nélkül szavaz.

10. A döntéshozatal szabályai

15. § (1) A képviselő-testület döntéseihez a képviselő-testületnek határozatképesnek kell lennie.

(2) A képviselő-testület ülése határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 4 fő jelen van.

(3) A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirendi pontok megtárgyalására újra össze kell hívni.

(4) A határozatképesség megállapítására és bizonyítására a jelenléti ív szolgál.

16. § A képviselők, a képviselő-testület döntéshozatala során kötelesek eleget tenni a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 49. § (2) bekezdésében szabályozott, személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségnek.

11. A szavazás módja

17. § (1) Szavazni kizárólag személyesen lehet.

(2) A polgármester a vita során elhangzott javaslatokkal érintett részeket külön-külön bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatot bocsátja szavazásra. Ha a módosító vagy kiegészítő javaslatot az előterjesztő befogadja, a módosító vagy kiegészítő javaslatról, az eredeti javaslatnak módosítással, kiegészítéssel, javaslattal nem érintett pontjaival együtt kell a szavazásra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával szavazni.

(3) A szavazás számszerű eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a döntést.

12. A nyílt szavazás

18. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A polgármester a szavazatokat megszámolja. A szavazás számszerűsége helyességével kapcsolatban felmerülő kétség esetén a szavazást meg kell ismételni.

(2) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók, valamint a szavazástól tartózkodók számát.

13. A név szerinti szavazás

19. § (1) Név szerinti szavazást kell tartani, ha azt jogszabály kötelezővé teszi.

(2) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa egyenként, ábécé sorrendben a képviselők nevét, akik a nevük felolvasásakor „igen”-nel, vagy „nem”-mel szavaznak, vagy tartózkodnak a szavazástól. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét – névsorral együtt – átadja a polgármesternek. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.

(3) A szavazás tényét, számszerű eredményét a jegyzőkönyvben rögzíteni, a szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.

14. A titkos szavazás

20. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazon ügyekben, amelyekben zárt ülés tartása kötelező, illetve tartható.

(2) A titkos szavazás lebonyolítását az ügyrendi bizottság, mint szavazatszámláló bizottság végzi.

(3) A titkos szavazás szavazólappal történik.

(4) A bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja a szavazás eredményét.

(5) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a képviselő-testületnek jelentést tesz.

(6) A titkos szavazásról minden esetben külön jegyzőkönyv készül, mely a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének melléklete.

15. A képviselő-testület döntései

21. § (1) A képviselő-testület döntését általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel, kézfelemeléssel hozza.

(2) Minősített többséghez a megválasztott 7 települési képviselő több mint a felének, 4 képviselőnek az igen szavazata szükséges.

(3) A képviselő-testület döntései:

a) önkormányzati rendeletek és

b) normatív vagy egyedi határozatok.

16. Az önkormányzati rendeletalkotás főbb szabályai

22. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) a polgármester

b) a képviselő

c) a képviselő-testület bizottsága

d) a jegyző

e) a településen hivatalosan működő civil szervezet vezetője, képviselője.

(2) Az önkormányzati rendeletalkotásra vonatkozó kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki a kezdeményezésről a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.

(3) Az önkormányzati rendelet-tervezetet a jegyző készíti el, aki ezen feladatellátása során külső szakértőt igénybe vehet.

(4) Az önkormányzati rendeletekről nyilvántartást kell vezetni, melyről a jegyző köteles gondoskodni.

23. § (1) A képviselő-testület megalkotott önkormányzati rendeleteit a jegyző az önkormányzat épületében elhelyezett hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel hirdeti ki.

(2) A kihirdetett önkormányzati rendeletet a település honlapján közzé kell tenni.

17. Az önkormányzati határozat

24. § (1) A testület határozat nélkül dönt a napirend elfogadásáról, a képviselői kérdésekre adott válaszok elfogadásáról, a név szerinti szavazás elrendeléséről, a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolóról.

(2) Az együttes ülés keretében hozott határozatokat a következő sorszámmal kell jelölni.

(3) A hozott határozatokról nyilvántartást kell vezetni, minden számozott határozatnak tartalmaznia kell a végrehajtásért felelős nevét és a végrehajtás határidejét.

(4) A hozott határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követően a végrehajtásban érintetteknek meg kell küldeni.

(5) A képviselő-testület normatív határozatait az önkormányzat hirdetőtábláján kifüggesztéssel kell közzé tenni.

18. A jegyzőkönyv

25. § A képviselő-testület üléseiről készült jegyzőkönyv az Mötv. 52. §-ában megfogalmazottakon kívül tartalmazza mellékletként a meghívót és a jelenléti ívet.

26. § (1) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A jegyzőkönyv elkészítése érdekében a képviselő-testület ülésén jegyzőkönyvvezető működik közre, valamint hangfelvétel készülhet.

(3) Az ülésekről készített jegyzőkönyvek hivatalban tárolt példányait mellékleteivel együtt évenként be kell köttetni.

19. Együttes ülés

27. § (1) A Karcsai Közös Önkormányzati Hivatalt fenntartó önkormányzatok polgármesterei a közös önkormányzati hivatal működését érintő, a közös önkormányzati hivatal létrehozására irányuló megállapodásban meghatározott kérdésekről együttes ülésükön döntenek.

(2) Az együttes ülés összehívására, vezetésére, a tanácskozás rendjére, a döntéshozatalra vonatkozóan a rendeletben megállapított szabályokat kell alkalmazni, az alábbi eltérésekkel:

a) Az együttes ülés összehívására a közös önkormányzati hivatalt fenntartó önkormányzatok polgármesterei jogosultak.

b) Az ülés helye felváltva a közös önkormányzati hivatalt fenntartó önkormányzatok székhelye.

c) Az ülést az ülés helye szerinti önkormányzat polgármestere vezeti, akadályoztatása vagy a tisztség betöltetlensége esetén az ülést az ülés helye szerinti önkormányzat alpolgármestere vezeti.

(3) Az együttes testület ülése határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 4 polgármester jelen van.

III. Fejezet

A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐK

1. A települési képviselő

28. § (1) A képviselő köteles:

a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában, ennek érdekében távolmaradását a képviselő-testület üléséről jeleznie kell a polgármesternek,

b) részt vesz a testületi ülések előkészítésében, illetve a meghozott döntések végrehajtásában,

c) a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot bejelenteni,

d) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, illetve választói bizalmára.

(2) Az Mötv.-ben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, a képviselő-testület határozatával:

a) első alkalommal 3 havi időtartamra 50%-os mértékre csökkenti,

b) második alkalommal 6 havi időtartamra 25%-os mértékre csökkenti,

c) harmadik és további alkalmakkal 6 havi időtartamra megvonja.

2. A képviselő díjazása

29. § A képviselőknek járó tiszteletdíj mértékét és a juttatás szabályait önkormányzati rendelet szabályozza.

3. Összeférhetetlenség, vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség

30. § A képviselő összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezést a polgármester a pénzügyi és ügyrendi bizottság elnökének adja át kivizsgálásra.

31. § A képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatainak vizsgálatát a pénzügyi és ügyrendi bizottság végzi, amely gondoskodik azok nyilvántartásáról, kezeléséről és őrzéséről.

IV. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI

1. Állandó bizottságok

32. § (1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó, vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

(2) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságot működteti: pénzügyi és ügyrendi bizottság 3 fővel, melyből 3 fő képviselő,

(3) A bizottság, a polgármester és a jegyző feladat és hatásköreit a 2. melléklet tartalmazza.

(4) A bizottságok tagjainak felsorolását a 2. függelék tartalmazza.

(5) A bizottság ülésén állandó meghívott a polgármester és a jegyző.

2. Ideiglenes bizottság

33. § (1) A képviselő-testület indokolt esetben, általa meghatározott feladatok ellátására, ideiglenes bizottságot is létrehozhat. A bizottság részletes feladatait a képviselő-testület határozza meg.

(2) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig tart.

(3) Az ideiglenes bizottság feladata különösen:

a) esetenként jelentkező, mérlegelést és körültekintést igénylő feladatok végrehajtásának előkészítése,

b) egyes képviselő-testületi rendeletek vagy döntések előkészítése, végrehajtásának ellenőrzése,

c) társulási megállapodások előkészítése,

d) vizsgálatok, ellenőrzések lefolytatása.

V. Fejezet

A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, A JEGYZŐ

1. A polgármester

34. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester ügyfélfogadást tart minden hét szerdáján 9.00-16.00 óráig.

(3) A polgármester – törvényben meghatározottakon túli – feladata különösen:

a) a település fejlődésének elősegítése,

b) a helyi közszolgáltatások fejlesztésének elősegítése,

c) a település vagyonának megőrzése és gyarapítása,

d) a településgazdálkodás,

e) a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülésének biztosítása,

f) a képviselő-testület működési feltételeinek a megteremtése, munkájának megszervezése, összehangolása, segítése,

g) a képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtása, a végrehajtás megszervezése és ellenőrzése,

h) a lakosság önszerveződő közösségeinek a támogatása, az együttműködés kialakítása a helyi civil szervezetekkel és a lakossággal,

i) a nyilvánosság megteremtése, a helyi fórumok szervezése,

j) a saját önkormányzati intézmények működésének ellenőrzése, segítése.

(4) A polgármester képviselő-testület működésével összefüggő feladata különösen a képviselők munkájának segítése.

(5) A polgármester részére feladatokat a jogszabályokon túl, a képviselő-testület állapíthat meg.

(6) A polgármester – alpolgármester hiányában – lemondását a pénzügyi és ügyrendi bizottság elnökének adja át, vagy részére juttatja el.

(7) A polgármester tisztségének megszűnése esetén munkakörét az új polgármesternek, vagy az alpolgármesternek, mindezek hiányában a pénzügyi és ügyrendi bizottság elnökének adja át.

35. § A polgármesterre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat az Mötv. 72. §-a állapítja meg.

2. Az alpolgármester

36. § (1) A képviselő-testület saját tagjai közül egy alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester feladatait társadalmi megbízatásban látja el.

(3) Az alpolgármester fő feladata a polgármester helyettesítése, ezért külön hivatali munkarendet számára a testület nem állapít meg.

3. A jegyző

37. § (1) A jegyző, mint a Karcsai Közös Önkormányzati Hivatal vezetője, ellátja az Mötv. 81. § (3) bekezdésében felsorolt feladatokat, valamint az önkormányzati hatósági ügyek előkészítését és végrehajtását.

(2) Amennyiben a jegyző úgy ítéli meg, hogy az önkormányzat döntése, működése jogszabályt sért, haladéktalanul, de legkésőbb a jogsértés észlelését követő képviselő-testületi ülésen köteles ezt jelezni a képviselő-testület tagjai felé.

(3) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve a jegyző tartós akadályoztatása esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – feladatait az aljegyző látja el. A jegyzői és aljegyzői tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a közös önkormányzati hivatalt fenntartó önkormányzatok polgármesterei, a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő közös önkormányzati hivatali köztisztviselőt bíznak meg a jegyzői feladatok ellátásával.

4. A közös önkormányzati hivatal

38. § (1) Karcsa Község Önkormányzat Képviselő-testülete, Alsóberecki Község Önkormányzat Képviselő-testülete, Tiszacsermely Község Önkormányzat Képviselő-testülete, Karos Község Önkormányzat Képviselő-testülete, Nagyrozvágy Község Önkormányzat Képviselő-testülete, Kisrozvágy Község Önkormányzat Képviselő-testülete, és Semjén Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Mötv. 84. § (1) bekezdésének felhatalmazása alapján, az Mötv. 85. § (1)-(2) bekezdésének szabályai szerint, közös önkormányzati hivatalt hoztak létre, Karcsai Közös Önkormányzati Hivatal (3963 Karcsa, Petőfi Sándor utca 11.) elnevezéssel.

(2) A hivatal szervezeti és működési szabályzatát a hivatalhoz tartozó önkormányzatok képviselő-testületei hagyják jóvá.

VI. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁRSULÁSAI, GAZDASÁGI ALAPJAI

1. Az önkormányzat társulásai

39. § (1) A képviselő-testület, önkormányzati feladatai hatékonyabb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében, társulásokban vesz részt.

(2) A társulások jegyzékét a 4. függelék tartalmazza.

2. Az önkormányzat vagyona és gazdálkodása

40. § (1) Az önkormányzat vagyonáról és a vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásáról önkormányzati rendelet rendelkezik.

(2) A polgármester az önkormányzati vagyongazdálkodással kapcsolatos kérdésekről köteles tájékoztatni az állampolgárokat.

41. § (1) A képviselő-testület éves költségvetéséről évenként önkormányzati rendeletet alkot.

(2) A polgármester - a költségvetésben nem előirányzott kiadások vonatkozásában - saját hatáskörében, 2.000.000.-Ft értékhatárig vállalhat kötelezettségeket és írhat alá megállapodásokat. Az általa kötött szerződésekről, kötelezettségvállalásokról a képviselő-testületet a legközelebbi rendes ülésen tájékoztatnia kell.

42. § (1) A gazdasági év lezárását követően az előző év költségvetésének végrehajtásáról a képviselő-testület zárszámadási rendeletet fogad el.

(2) A zárszámadási rendelet-tervezetet elkészítéséről a jegyző gondoskodik és a rendelet-tervezetet a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

VII. Fejezet

FALUGYŰLÉS, KÖZMEGHALLGATÁS

1. Falugyűlés

43. § (1) A lakosság széles körét érintő döntések meghozatala előtt, illetve a lakosság közvetlen tájékoztatása érdekében a képviselő-testület falugyűlést hívhat össze.

(2) A falugyűlés időpontjáról és témájáról előzetesen a lakosságot, annak megtartása előtt legalább 8 nappal korábban, tájékoztatni kell, hirdetmény kifüggesztésével.

(3) A falugyűlést a polgármester vezeti.

(4) A falugyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

2. Közmeghallgatás

44. § (1) A képviselő-testület minden évben egyszer, előre meghirdetett időpontban, közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatásra a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályok vonatkoznak.

VIII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

45. § Hatályát veszti Karcsa Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2016. (X. 10.) önkormányzati rendelete.

46. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.