Kenézlő Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2003.(X.10.) önkormányzati rendelete

Kenézlő község kül- és belterületének Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról

Hatályos: 2008. 12. 02- 2014. 08. 22

Kenézlő Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2003.(X.10.) önkormányzati rendelete

Kenézlő község kül- és belterületének Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról

2008.12.02.

Kenézlő Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdésében, valamint az 1997. évi LXXVIII. tv. 6. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 7. § (3) bekezdésének c.) pontjában foglaltakra tekintettel az építés helyi rendjének biztosítása érdekében az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

A rendelet hatálya:

Jelen településrendezési és építési szabályozási előírások hatálya Kenézlő község teljes közigazgatási területére terjed ki.

2. §

A rendelet alkalmazása:

(1) Az 1. §-ban meghatározott területen belül építési munkát végezni, területet felhasználni, továbbá telket kialakítani, rendeltetését megváltoztatni és ezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírások, jelen rendelet, valamint a vonatkozó Településrendezési Terv együttes alkalmazásával szabad.

(2) A település területfelhasználásának szabályozását és az egyes területfelhasználási egységek funkcionális meghatározását a kül- és belterületre készült, az ÉSZAKTERV-PANORMÁMA Kft. által 17/2000 tervszámon készített település-szerkezeti és szabályozási tervek tartalmazzák.

3. §

Szabályozási elemek

(1) A szabályozás elemeit a Településszerkezeti Terv és annak leírása tartalmazza, övezeti szabályozását a Szabályozási Terv és jelen Helyi Építési Szabályzat határozza meg az OTÉK előírásai alapján.

(2) Területfelhasználás során figyelembe kell venni a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának I-706/2/2002. számú és a Herman Ottó Múzeum 314/2003.03.29. számú mellékelt állásfoglalását, mint jelen rendelet 1. és 2. számú mellékletét.

4. §

Külterület, belterület

Az igazgatási és belterületi határokról, a Településszerkezeti Terv és Településszerkezeti Terv leírása határoz.

5. §

Területegységek építési használata

(1) A rendelet hatálya alá eső területen minden építési telekre - közterületről vagy magánútról- a gépjárművel közvetlenül történő megközelítését biztosítani kell.

(2) A területfelhasználási egységhez, az azon lévő építmények rendeltetésszerű használatához szükséges, rendeletben meghatározott mértékű járműtároló szinteket, nem tárolás célját szolgáló várakozó helyeket és a rendszeres teherszállításhoz szükséges rakodóhelyeket biztosítani kell.

6. §

A telkek beépítésének feltételei

(1) Az egyes építési övezetekben előírt közműellátottság megléte az építés feltétele. A természetben meg nem osztható ingatlanokra csak egy lakóépület építhető.

(2) Valamennyi övezetben elhelyezhetők:

- a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyak, a külön jogszabályok keretei között,

- köztárgyak,

- a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló, épületnek nem minősülő építmények,

- a honvédelmet és a belbiztonságot szolgáló műtárgyak,

- a nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők

(3) A tervezett földmunkák előtt szükséges a terv által érintett (még beépítetlen) nagyobb összefüggő területek régészeti lelőhelyeinek topográfiai meghatározása, a veszélyez-tetett régészeti lelőhelyek feltárása, azok anyagának megfelelő elhelyezése.

7. §

Építéshatósági eljárások

(1) ¹ A jelen rendelet hatálya alá eső területen az engedélyköteles építési munkák körét az egyes építményekkel, építési munkákkal, tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokra vonatkozó 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet tartalmazza.

(2) ² ³Nem engedélyezhető a meglévő építészeti karakterektől idegen magas, léptéktelen épületek, a környezetbe nem illő idegen elemek, a tájhagyományoktól idegen építési anyagok és formakultúra.

(3) Hullámtéren csak az ÉVIZIG előzetes szakvéleménye alapján és az alábbiak betartá-sával szabad építeni:

- az épületek alsó síkját a MÁSZ + 1,0 m-es szint fölé kell helyezni.

- Az épületeket lábakon álló kivitelben kell megépíteni, a lábakat kihajlásra és a jeges árvíz torlónyomására méretezni kell, az épületek alatti lábak maximális magassága a terepszinthez viszonyítva 2,5 m lehet, mélyebb terepszínt esetén az épület elhelyezéséhez az ÉVIZIG nem járul hozzá.

- Az épületek lábainak beépítése és e térben nagyobb tárgyak elhelyezése tilos.

- A szennyvizet elvezető rendszer hiányában zárt, árvízi nyomásra méretezett tartályban kell gyűjteni és rendszeres ürítésükről gondoskodni kell.

- A vízoldali töltéslábtól mért 10,0 m-es fenntartási sávon belül csak gyepművelést lehet folytatni, oda semmiféle építmény nem helyezhető el.

- Az árvízvédelmi töltések biztonsága érdekében a vízoldali lábvonaltól mért 60,0 m-en belül anyaggödröt nyitni tilos.

(4) A mentett oldali területekre vonatkozó előírások a következők:

- A mentett oldali töltéslábtól mért 10, 0 m-es fenntartási sávon belül csak gyepművelést lehet folytatni, oda semmiféle építmény nem helyezhető el.

- Az árvízvédelmi töltések biztonsága érdekében a mentett oldali lábvonaltól mért 110,0 m-en belül anyaggödröt és az épületek alá pincét építeni tilos.

- A hullámtéren és a töltés mentett oldali lábvonalától számított 110,0 m-es sávon belül történő bármilyen fejlesztési elképzelést az ÉVIZIG Árvízvédelmi és Folyószabályozási Osztályával egyeztetni szükséges, valamint az építési engedélyezési eljárás során szakhatósági hozzájárulásukat be kell szerezni.

- A vonatkozó 46/1999. (III.18) Korm. rendelet előírásai betartandók.

- Az ÉVIZIG kezelésében lévő árvízvédelmi töltés keresztezésére, megközelítésére a 9004/1982 sz. KpM-IpM sz. rendeletében foglaltak betartandók.

8. §

A Szabályozási Terv elemei

(1) A Szabályozási Terv kötelező és irányadó elemeket tartalmaz.

(2) Kötelező szabályozási elemek:

- a közterületek és egyéb területfelhasználási egységek határvonalai,

- az eltérő területfelhasználási egységek határvonalai,

- a Területszerkezeti Tervben meghatározott területfelhasználási kategória, területfelhasználási besorolás, valamint övezeti besorolás,

- a legnagyobb beépítettség mértéke,

- a megengedett építménymagasság felső határa,

- a minimális telekméret,

- kötelező beépítési mód,

- a kötelező beépítési vonalak,

- a Településszerkezeti Tervben és a Településrendezési Szabályzatban meg-határozott környezetvédelmi előírások,

- a Településszerkezeti Tervben és Településrendezési Szabályzatban meg-határozott tilalmak,

- a Településszerkezeti Tervben és a Településrendezési Szabályzatban meg-határozott kötelező elemek,

(3) Az irányadó szabályozási elemek:

- az azonos övezeten belüli telekosztás és telekhatárok.

(4) A szabályozás elemei az alábbiak szerint módosíthatók:

- A kötelező szabályozási elemek módosításához a Településszerkezeti Terv és Szabályozási Terv, valamint a Településszerkezeti Terv leírása és a Helyi Építési Szabályzat egyidejű módosítása szükséges.

- Az irányadó szabályozási elemek módosítása – az előzőekben meghatározott tervek módosítása nélkül – akkor lehetséges, ha az egyéb előírásokban meghatározott valamennyi feltétel teljesítésre kerül.

- A meglévő telekhatárok megváltoztatásához (összevonás, telekalakítás, melyet kötelező szabályozási vonal és telekterület korlátozás nem tilt) településrendezési tervet nem kell módosítani, de az övezeti szabályozás kötelező elemeit be kell tartani.

- ⁴Az építési telkek összevonhatók, de az összevont telek valamint az újonnan kialakított telek szélessége nem haladhatja meg két telek szélességet (maximum 60 m-t).

(5) Telekösszevonás esetén is a Szabályozási Tervben meghatározott szabályozási elemeket kell betartani.

II. Fejezet

TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETI SZABÁLYOZÁSA

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

9. §

A területre vonatkozó általános előírások

A terv területén építési telket alakítani a terv vonatkozó kötelező erejű szabályozási elemeinek betartásával lehet.

- Az építési telken az OTÉK szerinti épületek és melléképítmények helyezhetők el az övezeti előírások betartásával.

LAKÓTERÜLETEK

10. §

Falusias lakóterület – Lf

(1) A falusias lakóterületen legfeljebb 7,50 m-es épületmagasságú lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények helyezhetők el.

(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető:

- legfeljebb kétlakásos lakóépület,

- mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény,

- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

- kézműipari építmény,

- helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, kulturális, szociális épület, amennyiben beépített szintterületük nem haladja meg az 500 m²-t,

- sportlétesítmény és közműterület, amennyiben területe nem haladja meg az 1000 m²-t,

(3) Az övezetet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni. Szennyvízcsatorna hiányában a szennyvizet zárt rendszerű szennyvíztárolóban kell tárolni és időszakosan elszállítani.

(4) Az övezetben nem alakíthatók ki tömbméretű telkek.

(5) Az övezetekben haszonállat tartását külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(6) A zöldfelületi fedettség mértéke minimum 40%.

(7) Levegőtisztasági szempontból védett I. kategóriájú.

(8) Zajvédelmi besorolás: lakó- és intézményi terület laza beépítéssel.

(9) ⁵

(10) ⁶ Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét továbbá az építhető építménymagasság mértékét az alábbi táblázat tartalmazza

Építési övezet funkcionális besorolása: falusias lakóterület – Lf.
Az építési telek övezeti jele	Beépítési módja	Legkisebb terület (m²)	Legnagyobb beépítettség (%)	Építmény-magasság legnagyobb értéke (m)	Építési telek legkisebb szélessége
Lf.	Oldalhatáron álló	K/550 900	30	K(4,50)	K:16,0 m 20,0 m

Ahol a K- kialakult állapot

(11) A táblázatban megadott legkisebb telekméreteket minden újonnan kezdeményezett telekkialakításnál figyelembe kell venni. Telekalakítással a táblázatban legkisebb megadott értéknél kisebb telek nem alakítható ki.

(12) Az előkertek megállapításánál az egyes tömbökben és utcákban kialakult helyzet szerint kell dönteni.

(13) A község területén a meglévő, vagy újonnan épülő lakóházakra tetőtér-beépítés homlokzatmagasítással nem engedélyezhető. Tetőtérben önálló lakások sem bővítésként, sem új épület építése esetén nem létesíthetők. Tetőtéri ablakok csak tetősíkban létesíthetők.

(14) ⁷ Az övezeti előírásokra vonatkozó beépítettségi szabályokat a Szabályozási Terv (ÉT-2/1) tartalmazza

11. §

Tartalék lakóterület

(1) Tartalék lakóterület csupán lakásépítésre használható fel.

(2) Tartalék lakóterületet felhasználni csak a más építési lehetőségek (foghíjtelek, romos épület, stb.) megszűnése után szabad.

12. §

Településközponti vegyes terület (Vt)

(1) E területeken az OTÉK által meghatározott létesítmények helyezhetők el. A több önálló rendeltetésű egységet magába foglaló területen elsősorban központi igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A településközponti vegyes területen elhelyezhetők:

- lakóépület,

- igazgatási épület,

- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató épület,

- egyéb közösségi, szórakoztató, kulturális épület,

- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

- nem zavaró hatású gazdasági építmény.

(3) Zöldfelületi fedettség mértéke: a be nem épített terület 50 %-a.

(4) Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 3,5.

(5) Megengedett legnagyobb beépítettség: 50 %.

(6) Legnagyobb építménymagasság: 12,0 m.

13. §

Gazdasági, kereskedelmi-szolgáltatói terület –( Gksz)

(1) A gazdasági, - kereskedelmi-szolgáltató- terület elsősorban olyan gazdasági célú ipari, szolgáltató és gazdasági épületek elhelyezésére szolgál, melyek nem zavaró hatásúak és telepítésükhöz a Környezetvédelmi Felügyelőség hozzájárulását megadja.

(2) A területen az OTÉK-ban felsorolt építmények helyezhetők el.

(3) Legkisebb telekterület: 1000 m².

(4) Zöldfelületi fedettség mértéke: minimum 20 %.

(5) Megengedett legnagyobb szintterületsűrűség: 2,0.

(6) Megengedett legnagyobb beépítettség: 50%.

(7) Maximális építménymagasság: 9 m.

14. §

Különleges területek

(1) Temető (T) - a ravatalozóval ellátott temető egyházi tulajdonban van, de köztemetői funkciót is ellát, belterjes fenntartása az önkormányzat feladata.

(2) A régi (felhagyott) temető területe kegyeleti célra használható. A 364/5 és a 364/6 hrsz-ú terület nem tartozik a felhagyott temető területéhez.

(3) Sportterület (SP) – meglévő sportterület

- sportterületek fenntartása a tulajdonos, vagy használó (önkormányzat) feladata,

- sportterületen a használók igényeinek megfelelő építmények helyezhetők el (öltöző, mosdó, árnyékszék, pénztár),

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

15. §

Közterületek kialakítása, nyilvántartása és hasznosítása

(1) A rendelet hatálya alá eső területen lévő közterületeket a Szabályozási Terv határozza meg.

(2) A közterületeket rendeltetésüknek megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.

(3) A közterület rendeltetésétől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges

(4) ⁸

(5) ⁹

- hirdető (reklám) berendezés elhelyezése,

- közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények,

- köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak),

- szobor, díszkút, egyéb műalkotások elhelyezése,

- távbeszélő fülke elhelyezése,

- építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok) elhelyezése, építőanyag-tárolás,

- zöldfelületek, fasorok,

- közművek felépítményei,

- egyéb, az önkormányzat által közterület-használati rendeletben engedélyezett funkciók.

(6) Az önkormányzat a közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának időtartamát, a közterület-használat egyéb feltételeit, illetőleg a használat díját, esetleg a tulajdonosi elvárásokat és az engedély nélküli használat szankcióit is tartalmazó külön rendeletben szabályozza.

(7) Az építési telkek közművesítését a közterületekről kell megoldani.

16. §

Közlekedési területek - K

(1) A közlekedési területen az OTÉK szerinti építmények helyezhetők el. A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességeit és védőtávolságait a Közlekedésfejlesztési tervlap ábrázolja.

(2) Az átkelési szakaszokon kívül a település többi útja kiszolgáló-(lakó)út kategóriába tartozik /K-5/.

17. §

Vízgazdálkodási területek – VT

(1) A vízgazdálkodási terület a következő övezetekre tagozódik:

- külterületi és belterületi vízfolyások, belvízcsatornák és vízfelületek övezete,

- átemelő területek (szennyvízcsatorna-hálózat kiviteli tervében meghatározva).

(2) A területen csak a vízkárelhárítás célját szolgáló építmények helyezhetők el.

(3) A település egészének vízrendezését felül kell vizsgálni és megoldani, az ÉVIZIG által véleményezett és engedélyezett módon.

(4) A lakótelkek előtti vizesárok karban- és tisztántartása a tulajdonos feladata.

(5) A felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól szóló 203/2001. (X. 26). Kormányrendeletben, valamint az ehhez kapcsolódó jogszabályokban foglaltakat be kell tartani.

18. §

Zöldterületek

(1) Közpark – KP

Beépítésére engedélyt adni tilos. Felhasználása: elsősorban szabadidő-eltöltés, gyermekjátszótér, pihenés.

(2) Közparkokban csak az OTÉK-ben meghatározott létesítmények helyezhetők el.

19. §

Erdőterületek – E

Az Állami Erdészeti Szolgálat Miskolci Igazgatóságának 1962-2/2002. számú, 2002. június 11-i állásfoglalása szerint a Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) nem foglalkozik az erdőkkel.

20. §

Mezőgazdasági rendeltetésű területek – M

(1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményeinek elhelyezése céljára szolgáló terület.

(2) A mezőgazdasági rendeltetésű területen – az 1994 évi. LV. törvényt is figyelembe véve - az alábbiak helyezhetők el:

a.) nem mezőgazdasági jellegű építmények:

- a köztárgyak,

- a területfelhasználási egységhez tartozó közutak, kiszolgáló utak, kerékpár- és gyalogutak, közterek és gépjármű várakozó helyek,

- a kutatás és az ismeretterjesztés építményei (az üzemi jellegűek kivételével),

- a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek honvédelmet és belbiztonságot szolgáló építményei,

- a közművek és közműpótlók (a szennyvíztisztító és komposztáló telepek kivételével),

- a nyomvonal jellegű vezetékek (a külön jogszabályok keretei között),

- a távközlés létesítményei,

- a vízgazdálkodási (különösen a vízkárelhárítás, a vízkivétel, a vízhasznosítás),

- a nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők,

- a geodéziai jelek,

b.) a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos üzemi építmények,

c.) a terményfeldolgozó, tároló, mezőgazdasági gépjavító,

- présház, mezőgazdasági terményfeldolgozó, állattartó, szerszám-, vegyszer- kisgép-, terménytároló (továbbiakban gazdasági épület) és pince,

- biztonsági okokból szükséges őrház (gát-, mező-, őrház),

- az 1996. évi LIV. tv. 15. § (1) szerinti termékvezetékek és műtárgyaik,

- a komposztáló telep építményei.

d.) Az OTÉK 29. §-ában felsorolt építmények, az abban foglalt feltételek mellett.

e.) A mezőgazdasági rendeltetésű területeken épületek az adott terület építési hagyományaihoz igazodóan épülhetnek.

(3) Termőföld más célú hasznosítása csak az 1994. évi LV. törvény szerint történhet.

III. Fejezet

AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELMI ELŐÍRÁSAI

21. §

Általános előírások

(1) Kiterjed a településrészekre, az egyedi építményekre, a műszaki létesítményekre és azok környezetére.

(2) Biztosítani kell az épített környezetben élők (tartózkodók) egészségének védelmét, életfeltételeinek folyamatos javítását. A különböző tevékenységek káros hatásainak megszüntetésére, vagy a hatályos előírások szerinti visszavonására intézkedéseket kell tenni.

(3) Fejlesztéseknél, beavatkozásoknál meg kell követelni a funkcióból adódó védőtávolságokat és a szükséges védőterület kialakítását.

(4) A Településszerkezeti Tervben meghatározott zöldterületek kialakításáról és fenntartásáról folyamatosan gondoskodni kell.

22. §

A területi értékvédelem

A területi, helyi értékvédelme:

- a településszerkezet (utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, építési vonalak és helyek),

- a településkép és településkarakter védelmére terjed ki.

23. §

A településszerkezet helyi védelmének szabályai

(1) A meglévő úthálózat és térrendszer megtartandó.

(2) Változtatások, beavatkozások korlátozottan és csak azokon a helyeken alkalmazhatók, ahol ezt a Szabályozási Terv meghatározza.

(3) A terület működőképességének és hasznosításának érdekében viszont a korlátozott mértékben alkalmazott útszélesítéseket el kell végezni a Szabályozási Tervben jelölt formában.

(4) Telekszerkezet

A község területén belül védendő a kialakult telekszerkezet. Beavatkozások csak a szabályozási terven jelölt esetekben alkalmazhatók:

a.) javasolt telekhatárok megvalósítása,

b.) út céljára történő lejegyzés,

c.) telekösszevonás, telekmegszüntetés,

d.) új telekosztás.

(5) Beépítési mód

Az egykor telepített szerkezetű község hagyományos lakókörnyezetű részein a fésűs (oldalhatáron álló) beépítés jellemző, soros telekformával és hagyományos falusias építészeti karakterrel.

(6) A településkép és települési karakter védelme

- A község területén belül új építményeket, épületeket építeni csak a meglévő településképhez illeszkedő módon lehet.

- A meglévő épületek átalakításánál, bővítésénél a szabályozás betartása mellett az illeszkedés szabályait is be kell tartani. A környezettől idegen anyaghasználatot építészeti elemeket meg kell szüntetni.

- A még megmaradt területeken az egyes épületek és építmények kialakításánál (akár védett az épület egyedileg, akár nem) az alábbi építési anyaghasználatot szükséges kötelező jelleggel figyelembe venni és az építtető tudomására hozni:

Lakóépületek építése esetén:

Lábazatkészítés

- kő, - műkő, cement

- tégla vagy egyéb igényes anyag.

Falfelületek

- Intézményi és egyéb lakóépületek esetében:

- Vakolt falfelület festéssel, fehér vagy földszínekkel, világos színárnyalatban.

- Melléképületek esetében

- Vakolt vagy tapasztott falfelület vagy egyéb vakolatrendszerrel, világos színárnyalatban, illetve deszkázat akár teljes felületen is.

Falburkolat

- Anyaga kő, műkő, tégla, mészhomoktégla, fa vagy ezek kombinációja lehet.

- Lakóházak esetében plasztikus, igényes, tagolt homlokzatképzéssel a helyi építési hagyományok szerint.

- Nem alkalmazható fém és eternit jellegű homlokzatburkolat, mázas kerámiaburkolat (csempe), falszerűen alkalmazott üveg- és fémszerkezet.

Tető

- A tetőfedés anyaga elsősorban cserép, betoncserép, pala, kis elemes eternitpala lehet.

- Cserép esetén alkalmazható színek: piros, barna, szürke.

- Kis elemes eternitpala esetében: barna és szürke.

- Nem alkalmazható, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez. Ezen anyagok előtetőként sem alkalmazhatóak.

(7) ¹⁰ Lakóépületen lapos tető nem építhető.

(8) ¹¹ A tetőforma utcára merőleges gerincű nyeregtető vagy összetett tetőidom, mely 35 – 38 fokos tetőhajlásszöggel készíthető.

(9) Egyedileg védett épületek esetében kötelezően a meglévővel megegyező, illetve kis mértékben korrigált tetőidom alkalmazandó.

(10) Építészeti térarányok, utcaképek védelme

- A tetőfelületen önálló, álló tetőablak nem építhető sem egyedi, sem összefogott formában, sem szabad oldalfalakkal, sem tetőhéjalással fedett formában. Helyette a homlokzat 1/3-ad részét meg nem haladó mértékben a homlokzat részeként megjelenő homlokzati hangsúlyt adó tetőfelépítmény jelenhet meg, akár megszakított, akár végigfutó tetőpárkánnyal.

- Fekvő tetőablak mind egyedileg, mind sorolva elhelyezhető.

(11) Homlokzati arányrendszer védelme

- A község területén belül az egyes épületek homlokzatain nagy, összefüggő nyílásfelületek nem jelenhetnek meg, pl. szalagablak, erkély az utca felé stb.

- A nyílás- és falfelületek aránya a meglévő épületekhez hasonló arányrendszerrel és tagozati gazdagsággal jelenhetnek meg.

- ¹²Tornác létesíthető az építési helyen belül.

- Elsősorban fa anyagú nyílászárók alkalmazandók.

- Oromfal mind falazottan, mind fa anyaggal megjelenhet.

IV. Fejezet

HELYI ÉRTÉKVÉDELEM

24. § (1) Műemléki védelem alatt áll:

- Görög katolikus templom, Kenézlő, Nagyváradi-u 21.

(2) Műemléki védelem alatt álló objektumok át- vagy elhelyezéséhez, felújításához, átalakításához, funkcióváltoztatáshoz a műemléki környezetben – Szabályozási Terven (ÉT-2) feltüntetve - bárminemű építés magán- vagy közterületen a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Miskolci Regionális Irodájának hozzájárulásával engedélyezhető.

V. Fejezet

25. § (1) A telekalakítás szabályait a 85/2000.(XI.08.) FM sz. rendelet tartalmazza.

(2)¹³

(3) Útkorrekció érdekében egyes telkeken az új épület elhelyezését a Szabályozási Terv tartalmazza.

(4) Egyes telkeknél összevonás (telekalakítás) után lehet építési engedélyt kiadni. Ahol ez útterület miatt szükséges, a telekalakítást az önkormányzat kezdeményezi.

VI. Fejezet

26.§

Belterület

(1) Levegőtisztaságvédelmi előírásokat 2001. július 1-vel hatályba lépett 21/2001.(II.14.) Kormányrendelet előírásai tartalmazzák.

(2) A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében gazdasági területen nem építhető lakóház, óvoda, iskola, egészségügyi intézmény. Gazdasági területeken a 8/2002(III.22.) KöM-EüM. Együttes rendelet 1. számú mellékletének 4. sora szerint a megengedett zajterhelési határérték nappal 60 dbel, éjszaka 50 dbel üzemi tevékenységtől származó zajkibocsátás esetén. A határértékek akkor érvényesítendők, ha a területen van valamilyen védendő létesítmény.

(3) Vízvédelmi szempontból a területre tervezett tevékenységek meghatározásánál be kell tartani a 33/2000. (III. 17.) Kormányrendelet 4. § (1) és az 5. § szerinti tiltásokat, korlátozásokat. A beépítésre szánt területeken kiemelten fontos a szennyvízelvezetés megnyugtató megoldása. A szennyvízcsatorna kiépítése után a keletkező szennyvizeket közcsatornába kell vezetni. A kibocsátott szennyvíz minősége meg kell, hogy feleljen a 204/2001. (X.26.) Kormányrendelet 2. számú mellékletében foglalt küszöbértékeknek. Vízgazdálkodási szempontból be kell tartani az 1995. évi LVII. törvényt, valamint az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Kormányrendeletet.

(4) Hulladékgazdálkodási szempontból fokozottan érvényt kell szerezni a hulladékgazdálkodással kapcsolatos követelményeknek és kötelezettségeknek, amelyek részletes szabályait a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. és a hozzá kiadott, illetve kiadásra kerülő végrehajtási utasítások tartalmazzák. Ennek értelmében minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy a

környezetet a lehető legkisebb mértékben terhelje, ne okozzon környezetveszélyeztetést illetve környezetszennyezést. Biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a hulladék hasznosítását, környezetkímélő ártalmatlanítását. Konzekvensen érvényt kell szerezni annak, hogy a tevékenységek során keletkező veszélyes hulladékokat a mindenkori hatályos jogszabályok – jelenleg a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló módosított 98/2001. (VI.05.) számú Kormányrendelet, valamint a hulladékok jegyzékét tartalmazó, módosított 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet - előírásai szerint kell kezelni (gyűjteni, szállítani, átvenni, átadni, bejelenteni, dokumentálni).

Külterület

(5) Levegőtisztaságvédelmi szempontból a gazdasági területekre leírtak természetesen külterületekre is vonatkoznak, hiszen a védelmi övezet kialakítására vonatkozó kötelezettség a tevékenység függvénye. Amennyiben a rendelet 2. sz. melléklete nem határoz meg az adott tevékenységre védelmi övezetet, úgy az egyéb levegőtisztaság-

védelmi követelményeket kell figyelembe venni. Külterületen az állattartás miatt a 21/2001. (II. 14.) Kormányrendelet 14. §-ában előírtak az irányadók. Az állattartó telepeket úgy kell elhelyezni, a trágyakezelést úgy kell megoldani, hogy az ne okozzon a közeli lakóterületeken lakossági panaszra okot adó bűzszennyezést. Célszerű ebben az esetben is védőerdőt telepíteni, ami csökkentheti a szaghatást.

(6) Zaj- és rezgés elleni védelem szempontjából fontos, hogy ne engedélyezzék hétvégi és üdülőházak építését, mezőgazdasági gépjavítók, bányaterületek közelségében.

(7) Vízvédelmi szempontból külterületen általában szennyvíz, illetve szennyvíziszap elhelyező területek létesíthetők. A szennyvíztisztító, szennyvíz-iszapkezelő és –tároló

telepek lakóterülettől való védőtávolságát „A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Miniszter 8001/1994. (K.Ép.Ért.11.) KTM tájékoztató” szabályozza. A szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználása esetén be kell tartani az 50/2001. (IV. 03.) Kormányrendelet előírásait. Állattartó telepek létesítése során

a 49/2001. (III. 03.) Kormányrendelet előírásait kell figyelembe venni a tervezésnél. A külterületek esetén is gondoskodni szükséges azok belvízvédelméről.

(8) Hulladékfelügyeleti szempontból külterületeken az illegális hulladéklerakók kialakulásának megelőzése érdekében fel kell számolni az esetlegesen ott fellelhető elhagyott hulladékokat. Fokozottan meg kell követelni, hogy az elvárható felelős gondosság elve alapján a hulladék mindenkori birtokosa vállaljon kötelezettséget, illetve tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a hulladék környezetet terhelő hatása a legkisebb legyen.

(9) Egyes telkeknél összevonás (telekalakítás) után lehet építési engedélyt kiadni. Ahol ez útterület miatt szükséges, a telekkialakítást az önkormányzat kezdeményezi.

KAPCSOLÓDÓ RENDELKEZÉSEK

27. § (1) Ezen Építési Szabályzathoz kapcsolódó helyi önkormányzati rendeleteket e szabályzat alkalmazása során figyelembe kell venni.

(2) E helyi rendeletet módosíthatja az elkészítendő országos és a jóváhagyás előtt álló megyei területrendezési terv. Ebben az esetben ezt a szabályzatot módosítani kell.

(3) A településrendezési feladatok megvalósításához közérdekből szükséges ingatlanok az arra vonatkozó külön jogszabályokban szabályozott esetekben és módon sajátíthatók ki (ÉT.26. §)

VII. Fejezet

28.§

TÖRTÉNELMI ÁRTÉRI GAZDÁLKODÁS TERÜLETE

(1) Mély fekvésű területen – állandó vízborítás esetén – halgazdálkodással - időszakos víz-borítás esetén –fagazdálkodással, gyümölcstelepítésekkel, gyepgazdálkodással, egyéb esetekben hagyományos mezőgazdasággal kell foglalkozni.

(2) Az árvíz által veszélyeztetett területekre nem szabad semmilyen hulladék lerakását enge-délyezni.

(3) A hagyományok megőrzése érdekében a hagyományos településképbe illő régi épületek megőrzése és felújítása fontos feladat.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

29. § (1) Jelen Helyi Építési Szabályzat és mellékletei, továbbá a leíró-feltáró bel- és külterületi településszerkezeti és szabályozási tervek, valamint azok szöveges tartozékai e rendelet kihirdetése napján lépnek hatályba.

(2) Kihirdetéséről a helyben szokásos módon Kenézlő község jegyzője gondoskodik.

(3) E rendelet előírásait a hatályba lépésének napját követően benyújtott kérelmek elbírálásánál kell alkalmazni.

1. melléklet a 14/2003. (X. 10.) önkormányzati rendelethez

Településrendezési terv