Kenézlő Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:

Az önkormányzat elnevezése, székhelye, működési területe

1. §

(1)  Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Kenézlő Község Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat)

- Székhelye: 3955 Kenézlő, Aradi út 49.

(2) Az önkormányzat azonosító adatai:

a.) törzsszám: 726225

b.) adószám: 15726229205

c.) KSH statisztikai számjel:15726229-8411-321-05

d.) Költségvetési elszámolási pénzforgalmi számla: 11734169-15349552-00000000

e.) Állami hozzájárulás pénzforgalmi számla: 11734169-15349552-05120000

(3)  Az önkormányzat e-mail címe: onkormanyzat@kenezlo.hu

(4)  Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.kenezlo.hu

(5)  Az önkormányzat működési területe: Kenézlő község közigazgatási területe.

2. §

(1) Az önkormányzat Képviselő-testületének hivatalos megnevezése: Kenézlő Község Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület)

(2) A Képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő. Tagjainak névsorát e rendelet 1. függeléke tartalmazza.

(3) Az önkormányzat szervei:

a.) Kenézlő Község Önkormányzat Képviselő-testülete,

b.) a polgármester,

c.) a Képviselő-testület Ügyrendi Bizottsága,

d.) a Kenézlői Közös Önkormányzati Hivatal,

e.) a jegyző,

f.) a társulások.

(4) A képviselő-testület hivatalának megnevezése és címe: Kenézlői Közös Önkormányzati Hivatal 3955 Kenézlő Aradi út 49. (továbbiakban: Közös Hivatal)

(5) Az önkormányzat és a polgármester, hivatalos kör alakú bélyegzőjén középen a Magyarország címere van, a körívén pedig az alábbi felirat olvasható:

„KENÉZLŐ KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT * Kenézlő*”

„KENÉZLŐ KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERÉTŐL”

3. §

Önkormányzat jelképei:

a.) az önkormányzat címere:   „Álló háromszögletű, vörös színű katonai pajzs, egy-egy, a bal és a jobb felső sarokból kiinduló, a pajzstalpnál megszakadó, fekete színű harántpólyával, amelyek ezüst mezőket határolnak. a pajzs közepén kék színű hullámpólya látható, míg a pajzsfőben egy háromlombú, vörös és kék ékkövekkel díszített, nyitott arany korona romlombú vörös és kék ékkövekkel díszített, nyitott arany korona lebeg. a pajzs alatt egy szalag foglal helyet, amely jelmondatként tartalmazza a KENÉZLŐ  községnevet.

b.) a zászló: Fekvő téglalap alakú, a színe sárga (arany), a mérete 150x75 cm, anyaga selyem, körbe szegve ezüst (fehér) rojttal. Mindkét oldalának a közepére van hímezve eredeti színeiben a község címere."

Önkormányzat Képviselő-testületének feladat és hatásköre

4. §

(1) A önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) és az ágazati törvényekben meghatározott kötelező és önként vállalt feladatokat, amelyek kormányzati funkció szerinti besorolását e rendelet 1.  és 2. melléklete tartalmazza.

(2) A Képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható feladat- és hatásköröket a Mötv. 42. §-ában foglaltak határozzák meg.

(3) A képviselő-testület a szerveire átruházott hatásköröket e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

A Képviselő-testület ülései

5. §

(1) A Képviselő-testület alakuló és rendes ülést tart, valamint rendkívüli ülést tarthat.

(2) A Képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze és vezeti. Akadályoztatása esetén a testület ülésének összehívására és vezetésére az alpolgármester jogosult.

(3) A polgármester és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület ülésének összehívására és vezetésére a korelnök jogosult.

Alakuló ülés

6. §

(1) Az alakuló ülést a választást követő 15 napon belül kell összehívni, az összehívásról a polgármester gondoskodik.

(2) Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai:

a.) a Helyi Választási Bizottság elnökének tájékoztatója a választások eredményéről,

b.) a képviselők eskü(fogadalom) tétele,

c.) a polgármester eskü(fogadalom) tétele,

d) a polgármester tiszteletdíjának megállapítása,

e) az alpolgármester megválasztása, eskü(fogadalom) tétele, tiszteletdíjának megállapítása.

Rendes ülés

7. §

(1) A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 7 alkalommal - szerdai napon 14 órától - tart ülést.

(2) A polgármesternek össze kell hívni a Képviselő-testület ülését a Mötv. 44. §-ában meghatározott esetekben.

Rendkívüli ülés

8. §

(1) A polgármester a Képviselő-testületet rendkívüli ülés tartására is összehívhatja a 9. § (3) bekezdésében meghatározott formában.

(2) A Képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni a Mötv-ben meghatározottakon túl:

a.) a helyi népszavazásra irányuló érvényes kezdeményezés esetén,

b.) a jegyző indítványára,

c.) a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó olyan halaszthatatlan ügyben, amelynek tárgyalását jogszabály teszi kötelezővé, vagy amelyben a késedelem jelentős kárral, vagy hátránnyal járna (pályázati, költségvetést érintő ügyek, személyi ügyek, stb.).

(3) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt a javasolt napirendi pontok, azok előterjesztői megjelölésével a polgármesternél kell előterjeszteni.

Az ülés összehívása

9. §

(1) Az ülés összehívása írásbeli meghívóval történik és az abban szereplő napirendi javaslatok előterjesztéseit úgy kell kiküldeni, hogy azt a meghívottak az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.

(2) A meghívó tartalmazza az ülés helyét és időpontját, a napirendet és az előterjesztők nevét. A meghívó mellékletét képezik az írásos előterjesztések és a határozati javaslatok.

(3) A sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtti napon vagy az ülés előtt 4 órával is küldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető, írásbeliségtől is el lehet tekinteni, a sürgősség okát azonban közölni kell.

10. §

(1) A Képviselő-testület üléseire meg kell hívni:

a.) A Képviselő-testület tagjait – mind a zárt, mind a nyilvános - ülés anyagainak megküldésével,

b.) a jegyzőt,

c.) nemzetiségi önkormányzat elnökét,

d.) a napirendi pontok előterjesztőit,

e.) akiket a polgármester  és a Képviselő-testület indokoltnak tart.

(2) A meghívottak közül állandó tanácskozási jog illeti meg:

a.) a jegyzőt,

b.) nemzetiségi önkormányzat elnökét.

(3) Az egyes napirendi pontokhoz meghívottak részére írásos előterjesztést csak azon napirendi ponthoz kell megküldeni, amelyikhez meghívásuk kapcsolódik.

(4) A Képviselő-testület zárt üléseire szóló írásos előterjesztéseket kizárólag azok részére lehet megküldeni, akik a zárt ülésen részt vehetnek.  

  11. §

(1) A Képviselő-testület üléseinek nyilvánosságára és zárt üléseire a Mötv. előírásai az irányadóak.

(2) A Képviselő-testület rendes ülésének időpontjáról, napirendjéről a nyilvánosságot a hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel és elektronikus formában az önkormányzat honlapján kell értesíteni. az ülést megelőző 5 nappal.

(3) A Képviselő-testület bármely képviselő és a jegyző indítványára zárt ülést rendelhet el, vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.

(4) A zárt ülésen az Mötv.-ben meghatározott személyek vesznek részt.

A Képviselő-testületi ülés határozatképessége

12. §

(1) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők több mint fele jelen van.

(2)  Határozatképtelenség esetén ugyanazon napirendek megtárgyalására a Képviselő-testületet 5 napon belül újból össze kell hívni.

(3) Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó szabályok szerint köteles intézkedni. Az így tartott rendkívüli ülésen tisztázni kell a határozatképtelenség okait.

A Képviselő-testület ülésének vezetése

13. §

(1) A Képviselő-testület ülését a polgármester vezeti.

(2) A polgármester akadályoztatása esetén az ülést az alpolgármester vezeti. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület ülését a korelnök vezeti.

(3) Az ülés vezetése során a polgármester megállapítja a határozatképességet és előterjeszti az ülés napirendjét.

(4) A Képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz.

Napirendi pont tárgyalásának elnapolása

14. §

A polgármester, vagy bármelyik képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Ha az elnapolással az előterjesztő egyetért, erről a Képviselő-testület vita nélkül határoz és meghatározza a napirend tárgyalásának időpontját.

15. §

(1) A polgármester – a napirendek sorrendjében – minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát.

(2) A vita során az ülésen először az előterjesztő tehet szóban kiegészítést az anyaghoz, majd a képviselők tehetnek fel kérdéseket és a tanácskozási joggal résztvevők.

(3) A kiegészítés és a kérdések megválaszolása után van lehetőség a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak felszólalására.

(4) A felszólalás időtartamát a polgármester megszabhatja, illetve ismételt felszólalás esetén az idő túllépésénél megvonhatja a szót a felszólalótól.

(5) A vita lezárására és a hozzászólások időtartamának korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot, és e javaslatról a testület vita nélkül határoz.

(6) Az ülésen megjelent egyéb érdeklődők a napirendhez kapcsolódóan a Képviselő-testület külön döntése alapján kaphatnak szót.

(7) A napirend tárgyalása során és a szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely javaslat, vagy indítvány tekintetében törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.

Tanácskozás rendjének fenntartása

16. §

(1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik.

(2) A rend fenntartása kapcsán figyelmeztetheti a hozzászólót, hogy eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ.

(3) Ismételt figyelmeztetést követően a szót megvonhatja.

(4) A polgármester rendreutasíthatja azt a személyt, aki a Képviselő-testületi ülésen méltatlan magatartást tanúsít.

(5) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok rendzavarása esetén a polgármester rendre utasíthat. Ismétlődő rendzavarás esetén az érintettet az ülésterem elhagyására is kötelezheti, a képviselő kivételével.

(6)  Amennyiben a Képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely lehetetlenné teszi a tanácskozás folytatását, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja.

Előterjesztések

17. §

(1) A testületi ülésre az előterjesztés írásban, vagy szóban kerül benyújtásra.

(2) Előterjesztésnek minősül a rendelet és határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató.

(3) Írásban kell benyújtani a rendelet-tervezeteket, az intézmények beszámolóit, az önkormányzat vagyonát érintő előter-esztéseket és a határozati javaslatokat.

Vita bezárása

18. §

(1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát bezárja.

(2) Az előterjesztő, vagy bármelyik képviselő javasolhatja a vita bezárását. A Képviselő-testület e kérdésben vita nélkül határoz.

Szavazás

19. §

(1) A Képviselő-testület a vita lezárása után rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.

(2)  A polgármester a napirendi pont során előterjesztett és a vitában elhangzott konkrét határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra.

(3) A határozati-javaslatokat pozitív kérdésként kell feltenni.

(4) Azt a határozati javaslatot, amely nem kapja meg a szükséges többséget, elvetettnek kell tekinteni. A Képviselő-testület minősített többséggel dönt arról, hogy az elvetett javaslatot mikor lehet legközelebb napirendre tűzni.

(5) Minősített többséghez a megválasztott képviselők több, mint a felének – 4 képviselőnek – igenlő szavazata szükséges.

(6) Először a módosító indítványokat, a kiegészítő javaslatokat kell szavazásra bocsátani, végül a módosító indítványokkal, kiegészítésekkel korrigált határozati-javaslatot, vagy rendelet-tervezetet kell megszavaztatni.

(7) A szavazás nyílt, vagy a Mötv. előírásai alapján kötelezően, illetve a meghatározott ügyekben a Képviselő-testület döntése alapján titkos lehet. A nyílt szavazás név szerinti is lehet.

(8) A nyílt szavazás kézfeltartással történik.

(9) Szavazati jog gyakorlásának az minősül, ha a jelenlévő képviselő „igen”-nel vagy „nem”-mel szavaz, illetve „tartózkodik”.

(10) A képviselő-testület alakszerű határozat nélkül dönt:

a.) a feladat meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról,

b.) informális jelentés tudomásul vételéről,

c.) interpellációra adott válasz elfogadásáról.

(11) A szavazatok összeszámolásáról a polgármester gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy valamelyik képviselő kéri, a polgármester köteles a szavazást megismételtetni. 

(12) Amennyiben a képviselő a Mötv. 49. §-a szerinti személyes érintettségét nem jelenti be, és a Képviselő-testület így nem határoz a döntésből való kizárásáról és ezt a testületi ülést követő 60 napon belül bárki írásban jelzi, akkor:

a.) a döntés hatályban marad, ha azt legalább 4 képviselő megszavazta,

b.) a döntést ismételten a testület elé kell terjeszteni megerősítésre, vagy elvetésre, ha az 4 szavazatnál kevesebbel lett elfogadva.

A név szerinti szavazás

20. §

(1) Nyílt szavazás esetén bármely képviselő a szavazás megkezdése előtt benyújtott javaslatára név szerinti szavazást kezdeményezhet. E kérdésben a testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.

(2) A név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők „igen”, „nem” nyilatkozattal szavaznak.

(3) A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét – névsorral együtt – átadja a polgármesternek. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A név szerinti szavazáshoz igénybevett, külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. A Képviselő-testület szükség szerint dönt a titkos szavazás, vagy név szerinti szavazás elrendeléséről.

A titkos szavazás

21. §

(1) A Képviselő-testület jogszabályban kötelezően előírt esetben titkos szavazást tart.

(2) Bármely képviselő indítványára hozott határozata szerint a Képviselő-testület titkos szavazást tarthat azokban az ügyekben is, amelyekben zárt ülést tarthat, vagy köteles tartani.

(3) A titkos szavazást az Ügyrendi Bizottság bonyolítja.

(4) Érvényesen szavazni csak a szavazólapon szereplő jelölt(ek)re, vagy döntési változatokra lehet. A szavazáshoz tollat kell használni.

(5)  Igen szavazatnak a jelölt(ek) nevének, illetve a döntési alternatívának a meghagyása, ellenszavazatnak pedig a jelölt(ek) nevének, illetve a döntési alternatívának az áthúzása számít.

(6) Érvénytelen a szavazat:

a.) ha nem hivatalos – bélyegzőlenyomat nélküli – szavazólapon adták le,

b.) ha ceruzával töltötték ki a szavazólapot,

c.) ha nem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy a képviselő kire, vagy milyen döntésre szavazott, vagy

d.) ha a szavazó képviselő a megválaszthatónál több jelölt nevét, vagy több döntési változatot jelöl meg a szavazólapon.

(7) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a bizottság tagjai és a jegyző ír alá.

Minősített többség

22. §

Minősített többség (a megválasztott képviselők több mint felének igen szavazata) szükséges a Mötv. 50. §-ában kötelezően előírtakon kívül:

a.) azon ügyekben való döntéshez, amit törvény a Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal;

b.) az éves költségvetés 5%-át meghaladó hitelfelvételhez;

c.) véleménynyilvánításhoz olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő;

d.) az éves költségvetés 1%-át meghaladó forgalmi értékű tulajdon elidegenítéséhez vagy beruházásához;

e.) tisztségviselő fegyelmi és anyagi felelősségének megállapításához;

f.) az Önkormányzati vagyon tulajdonjogának, használati jogának ingyenes vagy kedvezményes átengedéséhez, illetve vagyon tulajdonjogának ingyenes vagy kedvezményes megszerzéséhez, vagyontárgy felajánlásának elfogadásához;

g.) a 21. § (2) bekezdése szerinti titkos szavazás elrendeléséhez azokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést tarthat vagy köteles tartani;

h.) a 19. § (11) bekezdés szerinti új szavazás elrendeléséhez;

Kérdés, interpelláció

23. §

(1) A képviselő az ülésen kérdést, vagy interpellációt intézhet a polgármesterhez, alpolgármesterhez, bizottsági elnökhöz és a jegyzőhöz.

(2) A kérdésre és az interpellációra a testületi ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.

(3)  Amennyiben a választ a kérdező, vagy interpelláló képviselő nem fogadja el, úgy a válasz elfogadásáról a testület vita nélkül határoz.

(4)  Amennyiben a testület sem fogadja el a kérdésre, vagy interpellációra adott választ, annak vizsgálatát az Ügyrendi Bizottságra bízza, amely a vizsgálat eredményéről a Képviselő-testület következő ülésén köteles számot adni.

Lakossági fórumok, közmeghallgatás

24. §

(1) A polgármester vagy a Képviselő-testület által előre meghatározott közérdekű kérdésben, és a jelentősebb döntések előkészítésére az állampolgárok és társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, véleményének kikérése céljából lakossági fórumot hívhat össze.

(2) a lakossági fórum időpontját és tárgyát legalább 15 nappal korábban a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

(3) A Képviselő-testület évente előre meghirdetett közmeghallgatást tart, mely időpontjára a polgármester tesz javaslatot..

(4) Közmeghallgatást kell tartani akkor is, ha azt a helyi önkormányzati képviselők többsége indítványozza.

(5) A közmeghallgatás időpontjáról annak megtartása előtt legalább 10 nappal, hirdetmény útján a lakosságot értesíteni kell.

(6) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell. Ha ez nem lehetséges, akkor 15 napon belül írásban választ kell adni.

Önkormányzati rendeletalkotás főbb szabályai

25. §

(1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

a.) a Képviselő-testület tagjai,

b.) a Képviselő-testület bizottsága,

c.) a jegyző

d.) a nemzetiségi önkormányzat vezetője.

(2) A rendeletek alkotására és megjelölésére a 2010. évi CXXX. törvény és a 61/2009. (XII.14.) IRM rendelet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(3) Az önkormányzati rendeletek kihirdetésének helyben szokásos módja az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztés. A hirdetményt tizenöt napra kell kifüggeszteni, és azon záradékként fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját. A kihirdetés napja azonos a kifüggesztés időpontjával. Ugyanez az eljárás az egyéb önkormányzati hivatalos hirdetmények közzétételénél is.

(4) Az SZMSZ szempontjából egyéb önkormányzati hivatalos hirdetmény: a Képviselő-testület határozatai, tájékoztatói, nyilvános üléseinek előterjesztései, valamint ezen ülések jegyzőkönyvei.

(5) Az önkormányzati rendeleteket, előterjesztéseket és jegyzőkönyveket a www.kenezlo.hu honlapon is közzé kell tenni.

Jegyzőkönyv

26. §

(1) A Képviselő-testület üléseiről jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza:

a.) az ülés helyét és időpontját,

b.) a napirendi pontok előterjesztőinek nevét,

c.) az írásos előterjesztéshez fűzött szóbeli kiegészítés rövid tartalmát,

d.) a felszólalók nevét és a felszólalások lényegét,

e.) a szavazás számszerűsített eredményét,

f.) a szavazás során „nem”-mel szavazó nevét, ha ezt az így szavazó kéri,

g.) bármely képviselő kérésére hozzászólása szó szerinti rögzítését,

h.) a határozatok szó szerinti szövegét,

i.) a rendeletalkotás esetén a rendelet teljes szövegét,

j.) a kérdéseket, interpellációkat és az azokra adott válasz lényegét,

k.) az ülésen történő fontosabb eseményeket.

(2) A jegyzőkönyv mellékletét képező anyagok:

a.) a meghívó,

b.) a jelenléti ív,

c.) az írásos előterjesztések, indítványok, kérdések, interpellációk, rendelettervezetek, határozati-javaslatok egy-egy példánya,

d.) név szerinti szavazásról készült névsor,

e.) a titkos szavazásról készült jegyzőkönyv,

f.) esküokmány.

(3) A képviselők, vagy más felszólalók a polgármesternél írásban kérhetik a jegyzőkönyv kiigazítását, ha annak tartalma megítélésük szerint nem egyezik az általuk közöltekkel.

(4) A Képviselő-testületi ülésről készített jegyzőkönyvek – zárt ülésről készült jegyzőkönyvek kivételével – a hivatalban a jegyzőnél megtekinthetők, elektronikus példányát az önkormányzat honlapján kell közzétenni.

A képviselők

27. §

(1)  A képviselők jogállására a Mötv. előírásai az irányadóak.

(2) A települési képviselő a Büntető Törvénykönyv alkalmazásában hivatalos személynek minősül.

A képviselő jogai és kötelezettségei, a képviselő díjazása

28. §

(1)   Minden önkormányzati képviselő jogai és kötelezettségei azonosak.

(2) A képviselő:

a.) köteles tevékenyen részt venni a Képviselő-testület munkájában,

b.) köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,

c.) köteles felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében,

d.)köteles bejelenteni személyes érintettségét a döntéshozatalnál,

e.) köteles a tudomására jutott szolgálati és hivatali titkot megőrizni,

f.) köteles a rendszeres kapcsolat tartására a választókkal a lakosság különböző társadalmi és önszerveződő közösségeivel,

g.) köteles írásban, vagy szóban előzetesen bejelenteni, ha a Képviselő-testület ülésén, vagy a bizottság ülésén nem tud részt venni.

(3) A képviselők tiszteletdíjban részesülnek, melynek mértékét önkormányzati rendelet szabályozza.

Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség,

29. §

(1) A képviselői vagyonnyilatkozatot a Képviselő-testület Ügyrendi Bizottsága tartja nyilván, gondoskodik annak megőrzéséről, kezeléséről és visszaadásáról az erre vonatkozó szabályzatban foglaltak szerint.

(2) Az Ügyrendi Bizottság nyilvántartja és ellenőrzi a Mötv. 39. §-ában foglaltak alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek vagyonnyilatkozatát.

A Képviselő-testület bizottsága

30. §

(1) A Képviselő-testület egy állandó bizottságot, az Ügyrendi Bizottságot hoz létre. A bizottság tagjainak száma 3 fő képviselő.

(2) A Képviselő-testület egyes feladatok ellátására ideiglenes bizottságokat is alakíthat.

(3) Az Ügyrendi Bizottság tagjainak névsorát a 2. függelék tartalmazza.

31. §

A bizottságok működése

(1) A bizottságok szükség szerint üléseznek, de elsősorban a Képviselő-testület ülésének hetében tartják.

(2) Az ülés összehívásáról, vezetéséről a bizottság elnöke gondoskodik, akadályoztatása esetén a bizottság elnökhelyettese. A bizottságok technikai feladatainak ellátását a Közös Hivatal biztosítja.

(3) Az ülések meghívóját és az előterjesztéseket a bizottság elnöke a bizottsági ülés napját megelőzően legkésőbb 3 nappal eljuttatja a bizottsági tagok és meghívottak részére.

(4) A bizottságok ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

a.) a polgármestert,

b.) alpolgármestert,

c.) jegyzőt,

d.) akinek részvétele a tárgyalt napirend tárgyalásához szükséges.

(5) A bizottság ülésein a Képviselő-testület tagjai tanácskozási joggal részt vehetnek.

(6) A bizottsági ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni, mely jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

(7) A jegyzőkönyv az Mötv.-ben meghatározottakat tartalmazza.

(8) A bizottság hatáskörébe tartozó ügyekben határozatot hoz, melynek jelölése a 5/2019. (III.13.) IM rendelet 15. § (1)-(2) bekezdései szerint történik.

32. §

Az Ügyrendi Bizottság feladatköre:

a.) Véleményezi a Képviselő-testület döntése alapján megjelölt előterjesztéseket.

b.) Figyelemmel kíséri az önkormányzati rendelet végrehajtását.

c.) Lebonyolítja a Képviselő-testület ülésein a titkos szavazásokat.

d.) Eljár az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségi és méltatlansági ügyeinek kivizsgálásában és előterjeszti annak eredményét a Képviselő-testület következő ülésére.

e.) Nyilvántartja a polgármester és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatát, gondoskodik annak megőrzéséről, kezeléséről és visszaadásáról. Szükség esetén elvégzi a vagyonnyilatkozathoz kapcsolódó ellenőrzési feladatokat.

Ideiglenes bizottság

33. §

(1) A Képviselő-testület egyes feladatok eredményes elvégzésére ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) Az ideiglenes bizottság meghatározott ideig, vagy a meghatározott feltétel bekövetkeztéig működik.

(3) Az ideiglenes bizottság feladatait a Képviselő-testület határozza meg.

A polgármester

34. §

(1) A polgármester megbízatását főállásban, a Mötv. által meghatározott kereteken belül látja el feladatait és gyakorolja önkormányzati és hatósági hatásköreit.

(2) A polgármester a Mötv. 68. § (2) bekezdése alapján a Képviselő-testület határozat-képtelensége vagy a határozathozatal hiánya miatt döntést hozhat a Mötv. 42. §-ba nem tartozó minden ügyben, ha azt törvény nem tiltja.

(3) A polgármester a Mötv. 68. § (3) bekezdése alapján két testületi ülés közötti időszakban döntést hozhat a Mötv. 42. §-ába nem tartozó halaszthatatlan önkormányzati ügyekben, ha azt törvény nem tiltja.

                                                                     Alpolgármester                                                

                35. §

(1) A Képviselő-testület a polgármester helyettesítésére a képviselők közül társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) A polgármester helyettesítése esetén az alpolgármestert mindazon jogok és hatáskörök megilletik, mint a polgármestert.

(3) Az alpolgármester a polgármester megbízása alapján helyettesíti, valamint látja el a feladatait.

Képviselő-testület Hivatala

36. §

(1) A Képviselő-testület Közös Hivatalt hoz létre Györgytarló és Zalkod önkormányzatok Képviselő-testületeivel, melynek neve: Kenézlői Közös Önkormányzati Hivatal, székhelye: 3955 Kenézlő, Aradi út 49.

(2) A Közös Hivatal feladatához kapcsolódó szervezeti és működési szabályzatát a 3. függelék tartalmazza.

(3) A polgármester pályázat alapján – a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. CXCIX. törvény alapján – határozatlan időre nevezi ki a jegyzőt.

(4) A jegyző vezeti a Közös Hivatalt és ellátja a Mötv. 81. § (3) bekezdésében meghatározott feladatokat.

A jegyző

37. §

(1) A Közös Hivatal vezetője a jegyző.

(2) A jegyző feladatai különösen:

a.) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról,

b.) vezeti a Közös Hivatalt, megszervezi annak munkáját,

c.) előkészíti a Képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,

c.) gondoskodik a bizottságok szervezési és ügyviteli feladatainak ellátásáról,

e.) gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről,

f.) napi munkakapcsolatot tart a polgármesterrel,

g.) rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a Képviselő-testületet és bizottságokat az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, a hivatal munkájáról és az ügyintézésről.

(3) A jegyzői tisztség betöltetlensége, vagy a jegyző akadályoztatása esetén a Közös Önkormányzati Hivatalt létrehozó önkormányzatok polgármesterei - legfeljebb 6 hónap időtartamra - a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő közös önkormányzati hivatali köztisztviselőt bízzák meg a jegyzői feladatok ellátásával. 

A Roma Nemzetiségi Önkormányzat

38. §

(1) A Képviselő-testület a helyi roma nemzetiségi önkormányzatok (a továbbiakban: Nemzetiségi Önkormányzat) részére, a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njtv.) 80. §-ában meghatározottak szerint biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, szakmai segítséget nyújt, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos gazdálkodási és adminisztratív végrehajtási feladatok ellátásáról az együttműködési megállapodásban szabályozott módon

(2) Helyiséghasználat biztosítása: A képviselő-testület a nemzetiségi önkormányzat részére a Kenézlő önkormányzat épületében külön - az önkormányzat feladat ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt - helyiséget biztosít a helyi nemzetiségi önkormányzat részére havonta igény szerint, de legalább 32 órában, melynek a rezsi és fenntartási költségét az önkormányzat viseli.

(3) Ha jogszabály a Nemzetiségi Önkormányzat részére valamely döntés meghozatalánál a közneveléssel kapcsolatos és a nemzetiségi kulturális önigazgatással kapcsolatos ügyben véleményezési, vagy egyetértési jogot biztosít, a döntést a Képviselő-testület csak a Nemzetiségi Önkormányzat nyilatkozatának kikérését követően hozza meg.

(4) Az Njtv. által meghatározott nemzetiségi jogok, különösen a kollektív nyelvhasználat, oktatás, nevelés, hagyományápolás és kultúra, a helyi sajtó, az esélyegyenlőség, társadalmi felzárkózás és a szociális ellátás kérdéskörében a nemzetiségi lakosságot e minőségében érintő határozatot a Képviselő-testület csak az e lakosságot képviselő Nemzetiségi Önkormányzat egyetértésével alkotja meg.

(5) A (3) és (4) bekezdés szerinti döntés meghozatalának szándékáról írásban kell értesíteni a Nemzetiségi Önkormányzatot, vagy a területi nemzetiségi önkormányzatot.

Az önkormányzat gazdálkodása, belső ellenőrzése

39. §

(1) Az önkormányzat saját vagyonnal rendelkezik és költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik. A gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

(2) A gazdálkodásra vonatkozó részletes előírásokat a költségvetésről szóló rendelet állapítja meg.

(3) Az önkormányzat törzsvagyonának forgalomképtelen, illetőleg korlátozottan forgalomképes körét, valamint a vagyontárgyakról való rendelkezés feltételeit a Képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

(4) Az önkormányzat belső ellenőrzési feladatainak ellátása a Sárospatak és Térsége Önkormányzati Társulással kötött együttműködési megállapodásban foglaltak szerint történik.

Az önkormányzat gazdasági alapjai

40. §

(1) A Képviselő-testület meghatározza gazdasági programját és évenként költségvetéséről rendeletet alkot.

(2) A gazdasági programot a Képviselő-testület az alakuló ülést követő 6 hónapon belül fogadja el, ha az egy választási ciklus idejére szól.

(3) Ha a meglévő gazdasági program az előző cikluson túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott Képviselő-testület az alakuló ülést követő 6 hónapon belül köteles megvizsgálni és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni, vagy módosítani.

Az önkormányzat társulásai

41. §

     Az önkormányzat az alábbi társulásoknak tagja:

a.) Sárospatak és Térsége Önkormányzati Társulás

b.) Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Önkormányzati Társulás.

Záró rendelkezés

42. §

(1) E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a Kenézlő Községi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 12/2014. (X.29.) önkormányzati rendelete.