1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Pálháza Város Önkormányzata

2. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét. Az önkormányzat jelképei használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

(2) Az önkormányzat címere: Az önkormányzat címere: álló, háromszögű pajzs ezüst mezejében vörös pajzsfő. A vörös mezőben középütt lebegő helyzetű nyolcágú arany csillag, melyet jobbról arany apostoli kettős kereszt, balról arany görög katolikus hármas kereszt kísér. Az ezüst mezőben alul hármas halom, zöld mezejében lebegő helyzetű, egymáson keresztbe tett kalapács és ék arannyal. A hármas halom felett a középső halom kontúrvonalából növekvő helyzetben jobbra fordult vörös szarvas, amint mellső lábaival gyökeres zöld fenyőfát tart. A pajzsot két oldalról egy-egy szárukon alul keresztbetett és hét-hét arany makkterméssel ékített zöld tölgyfaág kíséri. A címer alatt lebegő, hármas tagolású íves arany szalagon feketével nagybetűs PÁLHÁZA felirat. A településnév előtt és után egy-egy díszpont.

(3) Pálháza város lobogója: a lobogó álló téglalap alakú 2:1 méretarányú fehér textillap aljában arany, felette zöld vízszintes pólyával. Egy pólyaszélesség a lobogó hosszának 1/10 része. A színes címer a feliratos szalaggal a lobogó hosszanti szimmetriatengelyén, annak felülről mért 1/3-os osztásvonalán helyezkedik el. A lobogó kétoldalas.

3. § (1) Az önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatköröket.

(2) A jegyző rendszeresen köteles a képviselő-testületet tájékoztatni a képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintő változásokról.

(3) A képviselő-testület által a bizottságokra átruházott feladatkörök jegyzékét a 2. melléklet tartalmazza.

(4) Az önkormányzat által ellátott feladatokat szakfeladat szerinti bontásban a 4. függelék tartalmazza.

(5) Az önkormányzat által önként vállalt feladatokat az 5. függelék tartalmazza.

4. § A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik

5. § (1) A képviselő- testület tagjai a polgármester és a képviselők.

(2) A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő. A képviselő- testület tagjainak névsorát a 2. függelék tartalmazza.

(3) A képviselő-testület rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.

6. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat alkalommal ülést tart. Az üléseket lehetőleg hétfői napra kell összehívni.

(2) A képviselő-testület határozattal elfogadott féléves munkaterv szerint végzi munkáját.

(3) A munkaterv tervezetét a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti legkésőbb a tárgy félévet megelőző félév utolsó hónapjában a képviselő-testület elé.

(4) A munkaterv tartalmazza

7. § (1) Rendkívüli ülést kell összehívni legkésőbb 15 napon belül

(2) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen kívüli esetben a képviselő-testület összehívására van szükség.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés napirendjét, helyét, időpontját. Az indítványt a polgármesternek kell előterjeszteni.

8. § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze és vezeti.

(2) Ha a polgármesteri tisztség betöltetlen, vagy a polgármester tartósan akadályoztatva van, akkor e hatáskörét a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester gyakorolja.

(3) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatás esetén a korelnök hívja össze a képviselő-testületet, és vezeti annak ülését.

(4) Tartós akadályoztatásnak minősül a 10 munkanapot meghaladó betegség, a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, vagy egyéb eljárás miatt a tisztségből való felfüggesztés időtartama.

(5) A képviselő-testület ülését főszabályként az önkormányzat székhelyére kell összehívni.

(6) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni.

9. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) Zárt ülés tartására az Mötv. 46. §-ban foglaltak irányadóak.

(3) Amennyiben a jogszabály zárt ülés tartására feltételt állapít meg, az érintett arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy az ülés zárt vagy nyilvános lesz-e, a testületi ülést megelőzően kell beszerezni.

(4) A testületi ülésen jelen lévő érintett a (3) bekezdésben foglalt nyilatkozatot szóban is, míg a testületi ülésről távol maradó érintett kizárólag írásban teheti meg.

(5) Az érintett hozzájáruló nyilatkozatát a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.

(6) Zárt ülésen elhangzott közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat nyilvánosságát jegyzőkönyvi kivonat nyilvánosságra hozatalával kell biztosítani a helyben szokásos módon.

10. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell

(3) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt 5 nappal ki kell küldeni.

(4) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni

(5) A képviselő-testület ülésének időpontjáról, napirendjéről a Polgármesteri Hivatal a Képújságban, a város honlapján és a hivatal hirdetőtábláján való közzététel útján az ülés előtt 5 nappal értesíti a lakosságot.

11. § (1) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket írásban kell elkészíteni és lehetőség szerint a határozati javaslattal együtt a meghívóhoz csatolni kell.

(2) Egyszerűbb döntést igénylő ügyekben írásbeli előterjesztést nem kell készíteni. Ilyen esetekben a meghívóhoz csak a határozati javaslatot kell mellékelni.

(3) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

12. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.

(2) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására

(3) A szóbeli meghívás esetében lehetőség szerint biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását.

13. § (1) A polgármester, a bizottságok, képviselők valamint a jegyző javasolhatják a képviselő-testületnek valamely előterjesztés vagy önálló indítvány sürgős tárgyalását. A sürgősségi indítványt indokolni kell.

(2) A sürgősségi indítványt legkésőbb az ülést megelőző munkanapon 12 óráig a polgármesternél lehet benyújtani.

(3) A sürgősségi indítvány napirendre vételéről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.

14. § (1) Az ülést a polgármester vezeti, annak napirendjére javaslatot tesz. Az ülés napirendjét a képviselő-testület határozza meg.

(2) A polgármesteri, alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatás esetén a korelnök látja el az elnöki feladatokat.

(3) A polgármesteri, alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a rendkívüli ülést a bizottsági elnökök egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján lehet összehívni.

(4) Az ülést vezető feladatai, jogkörei:

15. § (1) Az ülés rendjének fenntartásáért az ülést vezető felelős.

(2) Az ülést vezető:

16. § (1) A napirendi pontok tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő, a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke, valamint a jegyző jogosult.

(2) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők, és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, melyre az előterjesztő köteles választ adni.

(3) A képviselő-testület tagjainak hozzászólási rendjét az elnök határozza meg.

17. § (1) A vita során a napirendtől eltérni nem lehet.

(2) A polgármester a vitát akkor zárja le, ha a napirendhez további felszólaló nem jelentkezik, vagy a képviselő-testület a polgármester javaslatára a vita folytatását szükségtelennek tartja.

(3) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

18. § (1) Kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozás.

(2) A kérdésre a megkérdezett a képviselő-testület ülésén azonnal vagy az azt követő 15 napon belül írásban köteles válaszolni. Az írásos választ a képviselő-testület valamennyi tagjának meg kell küldeni.

19. § (1) Az interpelláció valamely probléma felvetése a Képviselő-testület ülésén, és ezzel kapcsolatos kérdés megfogalmazása a Képviselő-testület bizottságához, polgármesterhez, jegyzőhöz az önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével kapcsolatosan.

(2) Az interpellációt a polgármesternél az ülés előtt 15 nappal írásban kell benyújtani.

(3) Amennyiben az interpellációt a (2) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a képviselő-testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül, írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.

(4) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először az interpellációt kérő képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a képviselő-testület elutasítja, elrendeli az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását és a válaszadásra kötelezett annak eredményéről a képviselő testületet soron következő ülésén tájékoztatni.

20. § (1) A képviselő-testület a vita lezárása után rendeletet alkot vagy határozatot hoz.

(2) Az ülés elnöke az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület – majd a javaslatokkal és módosításokkal kiegészített eredeti határozati javaslatról.

21. § (1) A képviselő-testület határozatképességéhez a képviselők több mint felének jelenléte szükséges.

(2) Ha az ülés határozatképtelen, az elnök az ülést bezárja. A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

22. § (1) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.

(2) Közeli hozzátartozónak minősül a házastárs, a bejegyezett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha –és nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha-, és nevelőszülő, valamint a testvér.

(3) A kizárásról a képviselő kezdeményezésére, vagy bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület minősített szótöbbséggel dönt.

23. § (1) A képviselő-testület döntéseit általában egyszerű szótöbbséggel hozza meg.

(2) Minősített szótöbbség - a megválasztott települési képviselők több mint felének szavazata – szükséges

24. § (1) A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza.

25. § (1) Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.

(2) A képviselő-testület eseti jelleggel határoz a szavazás titkosságáról. A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, elkülönített helyiségben, urna igénybevételével történik.

(3) A titkos szavazás lebonyolításáról 3 fős külön bizottság gondoskodik.

(4) A titkos szavazás eredményéről a külön bizottság elnöke jegyzőkönyvet készít, melyet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.

(5) Titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazást a képviselő - testület soron következő ülésén lehet megismételni. Újabb szavazategyenlőség esetén a szavazás azonnal megismételhető.

(6) A szavazatok összeszámlálásáról a bizottság elnöke gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy azt valamelyik képviselő kéri, a szavazást meg kell ismételni.

(7) Az alpolgármestert a képviselő- testület titkos szavazással választja.

26. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha:

(2) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző olvassa a testületi-tagok nevét és a jelenlévő igen/nem, illetve tartózkodom, bemondásával szavaz.

27. § (1) Szavazategyenlőség esetén a polgármester szünetet rendel el, ezt követően a vita ismét folytatódik, a szavazás ezt követően egyszer megismételhető.

(2) Amennyiben a megismételt szavazás nem vezet eredményre, az előterjesztést a soron következő testületi ülésen ismételten meg kell tárgyalni

28. § (1) A képviselő-testület az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontja, valamint (2) bekezdése alapján önkormányzati rendeletet alkot.

(2) A rendelet alkotását – a polgármesternél – a települési képviselő, a képviselő-testület bizottsága, a helyi társadalmi szervezet vezetője, a nemzetiségi önkormányzat elnöke és a jegyző kezdeményezheti.

(3) A rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a hivatal tárgy szerinti illetékes személyeit, valamint külső szakértőt.

(4) A költségvetési rendelet elfogadásának részletes szabályai

(5) A rendeletek társadalmi egyeztetéséről a képviselő-testület külön rendeletet alkot.

(6) A rendelet hiteles szövegének megszerkesztése, a rendelet hatályosságának biztosítása a jegyző feladata.

29. § (1) A rendeletet a helyben szokásos módon- a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel – kell kihirdetni.

(2) Önkormányzati rendelet elfogadását követően annak hiteles szövegét az önkormányzat honlapján közölni kell.

(3) A hatályos rendeletek a jegyzői titkárságon tekinthetők meg, azokba bárki betekinthet.

(4) Az önkormányzati rendeleteket szükség szerint, de legalább kétévente felül kell vizsgálni.

30. § (1) Az önkormányzat határozatait külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

(2) A határozat megjelölés magában foglalja a képviselő-testület elnevezését, a határozat számát – arab számmal -, a határozat meghozatalának idejét – évét, valamint zárójelben hónapját és napját -, az ügy tárgyát.

(3) A testületi határozatokról a polgármesteri hivatal évenkénti nyilvántartást vezet.

31. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl a képviselő-testület ülésén történt legfontosabb eseményeket.

(2) A jegyzőkönyv eredeti példányához mellékelni kell:

32. § (1) A jegyzőkönyv elkészítéséről és a kormányhivatalnak való megküldésről a jegyző az gondoskodik az Mötv.52. § (2) bekezdése szerint.

33. § (1) A képviselő-testület évente egy alkalommal, április hónapban közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás időpontját, témáját a képújságban és polgármesteri hivatal hirdetőtábláján és a település honlapján történő közzététel útján kell a lakosság tudomására hozni.

(3) A közmeghallgatáson a közérdekű kérdések, javaslatok meghallgatása mellett a polgármester tájékoztatást ad a közérdekű és aktuális várospolitikai kérdésekről, ezen belül az önkormányzat vagyoni helyzetéről.

34. § A települési képviselő köteles

35. § Az önkormányzati képviselők tiszteletdíjának, költségtérítésnek megállapítására vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

36. § A települési képviselők névsorát és lakcímét a 2. függelék tartalmazza.

37. § (1) A képviselő a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-től számított 30 napon belül a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni.

(2) A vagyonnyilatkozatot a Pénzügyi bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.

38. § (1) A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében bizottságokat hoz létre.

39. § A képviselő-testület bizottságai

40. § A képviselő- testület által a bizottságokra átruházott hatáskörök jegyzékét, valamint a bizottságok egyéb feladatainak jegyzékét a 2. melléklet, a képviselő-testület állandó bizottságait és tagjainak névsorát a 3. függelék tartalmazza.

41. § A képviselő- testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő- testület által történő elfogadásáig tart.

42. § A bizottságok mellérendeltségi viszonyban állnak egymással.

43. § (1) A bizottság szükség szerint ülésezik.

(2) A bizottsági üléseket a bizottsági elnök hívja össze. A bizottsági elnök akadályoztatása és a bizottsági elnöki pozíció betöltetlensége esetén az ülést a korelnök hívja össze.

(3) Az üléseket a bizottság elnöke vezeti. Amennyiben az ülést más hívta össze, úgy az összehívó köteles az ülést vezetni.

(4) A bizottság ülése nyilvános vagy zárt. A bizottság zárt üléseire a képviselő-testület zárt üléseire vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(5) A bizottság a döntéseit egyszerű vagy minősített többséggel hozza.

44. § (1) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke, távolléte esetén a jelenlévő bizottsági tagok írják alá.

(2) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a képviselő-testület hivatala látja el.

(3) A bizottság döntéseiről a jegyző évenkénti nyilvántartást vezet.

(4) A bizottság ciklusonként egy alkalommal beszámol a képviselő-testületnek a bizottság tevékenységéről. A beszámoló előterjesztésének elkészítéséről a bizottság elnökének kell gondoskodnia.

45. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester illetményének emelését – a pénzügyi bizottság javaslatára – a képviselő-testület állapítja meg.

46. § (1) A polgármesternek joga van e tisztségéről a képviselő-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatával lemondani, amelyet az alpolgármesternek, ennek hiányában a képviselő-testület összehívására, vezetésére kijelölt – korelnök – képviselőnek juttatja el.

(2) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásba foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, vagy az (1) bekezdésben meghatározott személynek.

47. § (1) A polgármester tagja a képviselő-testületnek. A képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.

(2) A polgármester felett a munkáltatói jogokat a Képviselő-testület gyakorolja, a jogszabályi keretek között a Pénzügyi Bizottság javaslatára meghatározza munkabérét.

(3) A polgármester az Mötv. 67. §-ában meghatározott feladatokon túl az alábbi feladatokat látja el:

48. § (1) A képviselő-testület tagjai közül – a polgármester javaslatára, titkos szavazással – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ. Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

(2) Az alpolgármester az általa ellátott feladatokról legalább félévente, vagy szükség szerint beszámol a polgármesternek.

49. § (1) A polgármester tartós akadályoztatása esetén helyettesítésére az alpolgármester jogosult.

(2) Ha a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejűleg nincs betöltve, illetve tartósan akadályozva vannak tisztségük ellátásában, ez esetben a képviselő-testület összehívására, működésére, az ülés vezetésére vonatkozóan a hatáskört a korelnök gyakorolja.

50. § A jegyzőt a polgármester nevezi ki az Mötv. 82. § (1) bekezdése szerint.

51. § A polgármester a jegyző javaslatára – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint – határozatlan időre aljegyzőt nevez ki a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására.

52. § (1) A képviselő- testület az önkormányzat működésével, az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására önálló, egységes hivatalt hoz létre, Pálházai Polgármesteri Hivatal elnevezéssel.

(2) A Polgármesteri Hivatal szervezeti felépítését az 1. melléklet, munkarendjét, ügyfélfogadási rendjét az 1. függelék tartalmazza.

(3) A jegyző felelős a polgármesteri hivatal költségvetési szervként való működéséből fakadó szabályozási kötelezettség teljesítéséért. A hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát a képviselő-testület határozattal fogadja el.

(4) A hivatal hirdetőtábláján ki kell függeszteni a hivatal ügyfélfogadási rendjét.

(5) Az Önkormányzat a Polgármesteri Hivatal útján, a települési nemzetiségi önkormányzat részére külön megállapodás alapján biztosítja a nemzetiségi önkormányzat testületi működésének feltételeit.

53. § (1) A települési nemzetiségi önkormányzatok képviselő-testülete saját hatáskörben határozza meg saját működési rendjét.

(2) A nemzetiségi önkormányzatok testületi munkáját a jegyző által kijelölt közszolgálati tisztviselő segíti.

(3) A Polgármesteri Hivatal végzi a nemzetiségi önkormányzatok működésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat.

(4) A Polgármesteri Hivatal közreműködik a Pálháza Város Önkormányzat képviselő-testülete és a nemzetiségi önkormányzatok képviselő-testületei között létrejött együttműködési megállapodásban rögzítettek végrehajtásában.

54. § (1) A képviselő-testület feladatai hatékonyabb, célszerűbb megoldására társulásban vehet részt.

(2) Társulni mind önkormányzati, mind államigazgatási feladat, hatáskör ellátására lehet.

(3) A társulási megállapodást a polgármester írja alá, amennyiben a társulási megállapodásban államigazgatási feladat, hatáskör társulásos ellátásáról állapodnak meg a társult felek, úgy a megállapodást a jegyző is aláírja.

55. § (1) Testvér települési kapcsolatok kialakításáról és feltételeiről a Képviselő-testület dönt.

(2) Nemzetközi kapcsolatok kialakítása céljából külföldi partnerrel a polgármester, illetve az általa megbízott személy jogosult tárgyalni.

56. § A képviselő-testület külön rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét.

57. § (1) (1)Az önkormányzat a szociális és gyermekjóléti alapellátásról továbbá a gyermekétkeztetésről a Pálházai Körzeti Alapszolgáltatási Központ elnevezésű önkormányzati intézmény fenntartásával gondoskodik. E feladatokat az önkormányzat társulás útján látja el, melynek részletes szabályait társulási megállapodásban rögzíti.

(2) Az intézmény székhelye: Pálháza, Dózsa Gy. út. 33.

(3) Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának megalkotásáról, szükség szerinti felülvizsgálatáról az intézményvezető gondoskodik. Az intézmény Szakmai programját jóváhagyás céljából a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

58. § (1) Az önkormányzat törzsvagyonát, ezen belül a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakkal, az üzleti vagyonnal való gazdálkodás előírásait, és a tulajdonosi jogok gyakorlásának módját külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

(2) Az önkormányzati tulajdonba tartozó vagyonelemekről a jegyző önkormányzati vagyon-nyilvántartást vezet.

59. § (1) A képviselő-testület az éves költségvetésről és zárszámadásról az államháztartási törvény és a költségvetési törvény alapján rendeletet alkot.

(2) A költségvetési rendelet tárgyalását megelőzően külön törvényben meghatározott költségvetési koncepciót kell előterjeszteni.

(3) A költségvetésről szóló előterjesztést és rendelettervezetet valamennyi bizottság megtárgyalja.

60. § (1) A képviselő-testület az alakuló ülést követő 6 hónapon belül a polgármester előterjesztésében, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára gazdaság-fejlesztési programot készít.

(2) A gazdaságfejlesztési program tartalmazza azokat a célkitűzéseket, feladatokat, fejlesztési elképzeléseket, amelyek a helyi önkormányzat által nyújtott feladatok ellátásának biztosítására, a feladatok színvonalának javítására, az egyes közszolgáltatások fenntartására vonatkozna k.

(3) A gazdaságfejlesztési program végrehajtásáról a polgármester évente beszámol a képviselő-testületnek.

61. § (1) A központi költségvetés az önkormányzat kötelező feladatainak ellátásához feladatalapú támogatást, vagy lakosságszám és egyéb mutatószám alapján támogatást biztosít.

(2) A helyi önkormányzat a feladatalapú támogatást kizárólag a kötelező feladatainak ellátására fordítja.

62. § (1) A Pénzügyi Bizottság – egyebek között – az önkormányzatnál és intézményeinél:

(2) A Pénzügyi Bizottság vizsgálati megállapításait a képviselő–testülettel haladéktalanul közli. Ha a képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek.

63. § (1) Az önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzéséről a jegyző gondoskodik a külön jogszabályok szerint folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés és belső ellenőrzés útján.

(2) Az éves ellenőrzési tervet a képviselő-testület hagyja jóvá az előző év december 31-ig.

64. § Ez a rendelet 2013. május 1-én lép hatályba.