Pálháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete , a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 25. § (3) bekezdésében,  26. §-ában valamint 37/A. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló CLXXXIX. törvény 13. § 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az Önkormányzat által pénzben és természetben nyújtható szociális ellátásokról a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1.§

(1) E rendelet hatálya – magasabb rendű jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - kiterjed Pálháza Város közigazgatási területén életvitelszerűen lakó és ott lakcímmel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárokra, az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándoroltakra, bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre, a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, valamint magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre. Valamint a munkavállalók szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyekre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkeznek.

Értelmező rendelkezések

2. §

(1) E rendelet alkalmazásában a család, közeli hozzátartozó, egyedülélő, egyedülálló, különélő, háztartás fogalmán az Szt-ben foglaltak értendők.

(2) Elemi kár: kizárólag életvitelszerűen lakott, lakóépületet érintő tűz, elemi csapás (így különösen jégeső, árvíz, belvíz, fagy, hó-, jég- és széltörés, vihar, villámcsapás, földrengés)

3.§

(1) Az e rendeletben szabályozott szociális ellátások iránti kérelmet a Pálházai Polgármesteri Hivatalánál kell benyújtani, az e rendeletben előírt mellékletek becsatolásával.

(2) A kérelmező kérelmét - a szociális ellátások elbírálásához, az Szt.-ben és végrehajtási rendeleteiben előírt kötelező, valamint ezen rendeletben meghatározott feltételek hiteles igazolására alkalmas bizonylatokkal köteles ellátni. Amennyiben a kérelmező a kérelmet, illetve annak mellékleteit a hiánypótlásra történő felszólítás ellenére sem egészíti ki, illetve nem csatolja, az eljárást meg kell szüntetni.

(3) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles a közös háztartásban élők vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozni, illetve azokat igazolni. A havi rendszeres jövedelmek hivatalos igazolásokkal kell igazolni. Hivatalos igazolásnak minősül: munkáltatói igazolás, nyugdíjszelvény a nyugdíjas igazolvánnyal vagy a nyugdíjösszesítővel együtt, postai feladóvevény, számlakivonat. Az egyéb nem havi rendszeres jövedelem igazolására a kérelmező írásbeli nyilatkozatát kell elfogadni.

(4) A jogosultság megállapítására az Szt. 10. § (2)-(5) bekezdései alapján kerül sor.

(5) A lakásban való tartózkodás jogcímének igazolásához – albérlet esetében – a kérelemhez mellékelni kell a bérleti szerződést.

4. §

(1) A rendelet alkalmazása során, az öregségi nyugdíj legkisebb összege változásának időpontjával változnak a szociális juttatások összegei is. Ilyen esetben a támogatások összegének változásáról nem kell külön határozatot hozni.

Az ellátások formái

5.§

(1) Az Önkormányzat szociális rászorultság esetén e rendeletben meghatározott feltételek szerint a jogosult számára az alábbi pénzbeli szociális ellátásokat állapítja meg:

  a)önkormányzati segély

  b)tanulmányi ösztöndíj támogatás.

(2) Az Önkormányzat szociális rászorultság esetén e rendeletben meghatározott feltételek szerint a jogosult számára az alábbi természetbeni ellátást állapítja meg:

   a)önkormányzati segély

(3) Az Önkormányzat polgármestere az Szt-ben meghatározottak szerint gondoskodik az elhunyt személy köztemetéséről.

Hatásköri szabályok

6.§

(1) Az e rendeletben meghatározott szociális feladat- és hatásköröket

a)Pálháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete

b)Pálháza Város Polgármestere, valamint

c)Pálháza Város Jegyzője gyakorolja.

(2) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátás iránti igényt – e rendelet eltérő szabályainak hiányában - Pálháza Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalában lehet előterjeszteni az igénylésre jogszabályban előírt formanyomtatványon írásban; illetve ennek hiányában szóban, melyről jegyzőkönyvet kell felvenni.

(3) A jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles saját és családja személyi körülményeiről, adatairól, vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozni és a jövedelem típusának megfelelő igazolást a jövedelemről tett nyilatkozathoz becsatolni.

a)Ezek különösen:

- munkáltató által kiadott kereseti igazolás,

- rendszeres pénzellátásokról az azt megalapozó határozat,

- nyugdíjról vagy egyéb nyugdíjszerű jövedelemről a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által kiállított igazolás,

- egyéb jövedelmeknél az azokat megalapozó határozat, vagy kifizetési bizonylat, igazolás, szerződés,

- mezőgazdasági jövedelmekből származó jövedelmi igazolás,

- adóbevallás, vagy annak hiteles másolata.

b)Amennyiben a kérelmező aktív korú és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, csatolni kell az illetékes munkaügyi központ igazolását a munkanélküliség tényének regisztrálásáról.

c)Ha a családban, illetve a háztartásban a külön jogszabályban meghatározott tanköteles koron túli, nappali tagozatos képzésben részesülő gyermek, fiatal felnőtt él, a tanulmányok folytatását minden esetben iskolalátogatási bizonyítvánnyal (igazolással) kell igazolni.

(4) Az iratokat az ügyfél a kérelem benyújtásától számított 15 napon belül köteles becsatolni.

(5) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, melyek a Polgármesteri Hivatal nyilvántartásaiban fellelhetőek.

(6) A jövedelem számításánál irányadó időszak:

a)havonta rendszeresen mérhető jövedelmek esetén 3 hónap,

b)nem rendszeres jövedelmek esetén:

-vállalkozók esetében az APEH igazolása az előző évi jövedelemadó alapjáról, vagy az adóbevallás hiteles másolata.

(7) Az ellátást kérelmező figyelmét fel kell hívni arra, hogy a havi jövedelemre vonatkozó adatok az adóhatóságtól kért adatszolgáltatás, valamint szakértő igénybevételével ellenőrizhetők.

(8) Ha a pénzbeli és természetben nyújtott ellátásra vonatkozó igényt jogerősen megállapítják, az ellátás a kérelem benyújtásától esedékes.

(9) A jogosultság feltételeit érintő változásokat az ellátásban részesülő az Szt. 9. §-a alapján köteles bejelenteni.

Jogosulatlanul igénybe vett ellátás visszatérítése

7. §

(1) A jogosulatlanul igénybevett ellátás megítélésére az Sztv. 17. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni az alábbi kiegészítéssel:

A havonta rendszeresen folyósított ellátások esetében tört havi jogosulatlan igénybevétel esetén a visszakövetelendő összeget naptári napra számolva kell előírni.

Kérelemre a visszafizetés részletekben is engedélyezhető, a részletfizetés időtartama azonban nem lehet hosszabb, mint az ellátás jogosulatlan igénybevételének időtartama.

II. FEJEZET

Pénzbeli ellátások

1. Önkormányzati segély

8. §

(1) Kérelem alapján vagy hivatalból induló eljárás keretében – indokolt esetben környezettanulmány készítését követően – a Képviselő-testület Szociális Bizottsága a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére önkormányzati segélyt nyújt.

(2) Önkormányzati segély elsősorban az Szt. 45. § (4) bekezdésében meghatározott körülményekre tekintettel nyújtható.

(3) Az Szt. 45. § (4) bekezdésében megahatározottakon túl jövedelemvizsgálat nélkül önkormányzati segély adható annak a személynek, aki:

a)ár- vagy belvíz kárt szenvedett,

b)bűncselekmény által okozott kárt szenvedett, és az így bekövetkezett vagyoncsökkenés a saját vagy családja létfenntartását veszélyezteti, feltéve, hogy a kár keletkezése, vagy a vészhelyzet kialakulása neki fel nem róható és belátható időn belül a vészhelyzet következményeinek elhárítása, vagy csökkentése egyébként nem várható,

c)egészségügyi okra visszavezethető, létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került

(4) A (3) bekezdés c) pontja alapján létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetben lévőnek minősül:

a)a műtéti beavatkozással járó 15 napot meghaladó, kórházi kezelést is igénylő vagy

b)a tartósan – legalább 30 napot meghaladó – kórházi ápolást igénylő betegségben szenvedő, illetve

c)a 90 napot meghaladó táppénzes állományban lévő az a személy, ahol a betegállománnyal összefüggő keresetkiesés következtében a családban az egy főre eső jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összege alá csökken.

(5) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén önkormányzati segély csak kivételesen indokolt esetben állapítható meg annak a személynek, aki az önkormányzattól más segélyezési formában is részesül.

(6) Önkormányzati segély pénzben és természetben egyaránt nyújtható. A természetben nyújtott önkormányzati segély az Szt. 47. § (3) bekezdésében meghatározott formában adható.

(7) Az önkormányzati segély nyújtható:

a)eseti jelleggel,

b)vagy meghatározott időszakra havi rendszerességgel, jövedelemkiegészítő támogatásként.

(8) Eseti jelleggel önkormányzati segély akkor adható, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregség nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő személy esetében a 250 %-át.

(9) Eseti jelleggel önkormányzati segély évente legfeljebb négyszer adható ugyanazon személynek (családnak).

(10) Az eseti jelleggel adott önkormányzati segély havi összege legalább 5.000- Ft, legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszerese lehet.

(11) Havi rendszerességgel, jövedelem-kiegészítő támogatásként akkor állapítható meg önkormányzati segély, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregség nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetében a 150%-át és az önkormányzattól más rendszeres szociális pénzbeli ellátásban nem részesül.

(12) A havi rendszerességgel jövedelem-kiegészítő támogatásként adott önkormányzati segély havi összege nem haladhatja meg az 5.000,- Ft-ot, és legfeljebb 6 hónapra nyújtható.”

9. §

(1) Az önkormányzati segély megállapítása iránti kérelmet Pálháza Város Önkormányzat Szociális Bizottsága bírálja el.

(2) Az önkormányzati segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családja jövedelemigazolását.

(3) Amennyiben a rászorultsággal, illetve a nyújtott önkormányzati segély céljának megfelelő felhasználásával kapcsolatban kétség merül fel a kérelmező köteles a Polgármesteri Hivatal által kezdeményezett környezettanulmány végrehajtásában közreműködni. Ha a környezettanulmány készítésénél a közreműködést megtagadja a kérelem elutasítható.

(4) Indokolt esetben az önkormányzati segélyben részesített személy kötelezhető a segély felhasználásáról történő elszámolásra. Ebben az esetben a határozatban a felhasználás célját és a felhasználásról történő elszámolási kötelezettséget is meg kell határozni.

(5) Amennyiben az önkormányzat költségvetése lehetővé teszi – jövedelmi helyzettől függetlenül – évente egy alkalommal elsősorban karácsony előtt a községben lakóhellyel rendelkező öregségi nyugdíjban részesülő személyek hivatalból pénzbeli vagy természetbeni önkormányzati segélyben részesülnek.

(6) Amennyiben az önkormányzat sikeresen szerepel a szociális tűzifavásárláshoz kapcsolódó pályázaton a Képviselő-testület a Szociális Bizottság javaslatára határozattal dönt a támogatás odaítélésről. A támogatás megítélésekor a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti

            a.) aktív korúak ellátásra,

            b.) időskorúak járadékára,

            c.) adósságkezelési támogatáshoz kapcsolódó adósságcsökkentési támogatásra,

            d.) lakásfenntartási támogatásra

            jogosultakat előnyben kell részesíteni.

(7) A támogatottak részére háztartásonként legfeljebb 5 m³ tűzifa adható.

10.§

(1) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként nyújtott önkormányzati segély állapítható meg annak, aki

    a) a meghalt személy eltemetéséről gondoskodott, annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy

    b) tartása köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése saját, illetve családja létfenntartását                  veszélyezteti,

(2) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként nyújtott önkormányzati segély állapítható meg, ha az eltemettető családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át, egyedül élő esetén a 350%-át.

(3) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként nyújtott önkormányzati segély összege a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 15%-a. A helyben szokásos, legolcsóbb temetés költsége 2013. évben 170.000,- Ft.

(4) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként nyújtott önkormányzati segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségéről – a kérelmező vagy vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla eredeti példányát, az elhunyt halotti anyagkönyvi kivonatát, kivéve ha a tény bejegyzése a helyi anyagkönyvbe történt, valamint az 5.§. (2) bekezdés szerinti jövedelemigazolást.

(5) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként nyújtott önkormányzati segély összegét vagy a kérelem elutasításának tényét az arról szóló határozat számával együtt a halotti anyagkönyvi kivonatra, valamint a temetési számlára rá kell vezetni és a számlát a kérelmező részére vissza kell adni.

(6) Ha a kérelmező szociális körülményei indokolttá teszik, az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként nyújtott önkormányzati segély a temetés költségének kifizetésére előre is adható. Ilyen esetben, a határozatban meg kell jelölni azt a határidőt, ameddig a kérelmező köteles a temetést igazoló számlát bemutatni.

(7) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként nyújtott önkormányzati segély adható természetbeni ellátás formájában is. Ilyen esetben a segély összegét a temetést végző szolgáltatónak kell átutalni.

(8) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként nyújtott önkormányzati segély megállapítására a Szociális Bizottság jogosult.

2. Tanulmányi ösztöndíj támogatás

11. §

(1) A Képviselő-testület a középfokú tanintézet (gimnázium, szakközépiskola, szakiskola, technikum, akkreditált felsőfokú szakképzés, OKJ szakképzés), illetve egyetem és főiskola nappali tagozatán tanuló fiatalkorú tanulót és fiatal felnőtt hallgatót a szorgalmi idő alatt a választott iskolai végzettségre előírt időponton át tanulmányi ösztöndíj támogatásban részesítheti.

A hallgató tanulmányainak megkezdését, befejezését iskolai igazolással, tanulmányainak folytatását félévenkénti iskolalátogatási igazolással köteles igazolni. Az ösztöndíj támogatást félévenként lehet kérni írásban.

A középfokú tanintézet tanulója a támogatásra első alkalommal a 9. évfolyam II. tanulmányi félévétől lehet jogosult. A Képviselő-testület a döntésnél figyelembe veszi a hallgató, illetve a tanuló tanulmányi eredményeit is.

Tanulmányi ösztöndíj legalább 4,5-ös tanulmányi átlag elérése esetén adható.

(2) A támogatásra kizárólag az a tanuló, illetve hallgató jogosult, aki az önkormányzattól egyéb, a tanulmányokkal összefüggő juttatásban nem részesül.

(3) Ha a hallgató tanulmányait önhibájából megszakítja a részére kifizetett ösztöndíj támogatást az önkormányzatnak köteles visszafizetni. A visszafizetés összegét méltányosságból a Képviselő-testület mérsékelheti vagy elengedheti.

(4) A kérelem benyújtásának határideje tárgyi év március 1. és október 31., melynek elmulasztása jogvesztéssel jár.

(5) A tanulmányi ösztöndíj minimális összege havi 2.000,- Ft.

III. FEJEZET

EGYÉB RENDELKEZÉSEK, ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

Rendszeres szociális segélyre vonatkozó külön rendelkezések

12. §

(1) Az Szt. 37. § (1) bekezdés b)-d) pontjában nevesített személyek részére a rendszeres szociális segély akkor állapítható meg és akkor folyósítható, ha az aktív korúak ellátására jogosult személy nyilatkozatában vállalja az önkormányzat által kijelölt szervvel, a Pálházi Körzeti Alapszolgáltatási Központtal (3994 Pálháza, Dózsa Gy. u. 43.) továbbiakban családsegítő szolgálattal való együttműködési kötelezettséget.

(2) Az együttműködési kötelezettségről a segélyt megállapító határozatban rendelkezni kell.

(3) Az együttműködés keretében a nem foglalkoztatott személy köteles

a) a jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követően 15 napon belül felkeresni az önkormányzat által    kijelölt szervet,

b) az (1) bekezdés szerinti szervnél kérelmezi a nyilvántartásba vételét,

c) a beilleszkedését segítő programról írásban megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel, továbbá,

d) teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat,

e) havonta legalább 1 alkalommal az együtmműködésre kijelölt szervnél az általuk megadott időpontban megjelenik,

f) az ellátásra való jogosultság feltételeinek felülvizsgálatában együttműködik az Önkormányzattal.

(4) A beilleszkedést segítő program a rendszeres szociális segélyben részesülő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva a következőkre terjed ki:

a) a családsegítő szolgálattal való kapcsolattartásra,

b) a nem foglalkoztatott személy számára előírt egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozásokon,  tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülési programban való részvételre,

c) a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre.

(5) A rendszeres szociális segélyt megállapító jogerős határozat egy példányát a Polgármesteri Hivatal megküldi a családsegítő szolgálat részére, amely a megjelent kérelmezőt nyilvántartásba veszi, majd kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot és arról írásban megállapodást köt a segélyben részesülő személlyel.

(6) A megállapodás tartalmazza különösen

az együttműködési program személyre meghatározott tartalmát,

a programon való részvétel gyakoriságát, amely évente négy alkalomnál kevesebb nem lehet,

azokat az eseteket, körülményeket, melyek miatt a megállapodás nem teljesítése az együttműködési kötelezettség megszegését jelentik.

(7) A családsegítő szolgálat írásban értesíti a Polgármesteri Hivatalt az együttműködés megvalósulásáról, a résztvevőkről és a távolmaradókról, valamint a távolmaradás indokáról, igazolásáról.

(8) A beilleszkedés segítő programokról való távolmaradás igazolására csak házi-, szakorvosi, vagy valamely hatóság által kiállított hiteles igazolás fogadható el.

13. §

(1) Amennyiben az együttműködési kötelezettségét a rendszeres szociális segélyben részesülő két éven belül súlyosan, vagy ismételten megszegi, a rendszeres szociális segély folyósítását meg kell szüntetni.

(2) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy:

 a) elmulasztja az együttműködésre kijelölt intézménynél a rendszeres szociális segélyt megállapító határozatban előírt    határidőn belül nyilvántartásba vetetni magát,

 b)a beilleszkedést segítő programról írásban nem állapodik meg,

 c)a beilleszkedést segítő programról írásban megállapodik, de nem teljesíti a programban foglaltakat.

IV. FEJEZET

Záró rendelkezések

14.§

(1) Ezen rendelet 2013. június 12-én lép hatályba, rendelkezései a folyamatban lévő ügyekre nem vonatkoznak. A rendeletet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni.

(2) Hatályát veszti a Pálháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális és a gyermekvédelem helyi szabályairól szóló 19/2012.(XII.27.) önkormányzati rendelete.

                                     Lesovics Miklós                                                       Csató Szabolcs

                                      polgármester                                                                  jegyző

Záradék:  Ezt a rendeletet 2013. június 11-én kihirdettem.

                                                                                                           Csató Szabolcs

                                                                                                                 jegyző