Pálháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2021. (IX.13.) önkormányzati rendelete

a pénzben és természetben nyújtható szociális ellátásokról

Hatályos: 2021. 10. 01

Pálháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2021. (IX. 13.) önkormányzati rendelete

a pénzben és természetben nyújtható szociális ellátásokról

Pálháza Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (1) bekezdés b) pontjában, 32. § (3) bekezdésében, 45. § (1) és (3) bekezdéseiben, 48. § (4) bekezdésében, 58/B. § (2) bekezdésében és 132. § (4) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET Általános rendelkezések

1. A rendelet célja

1. § E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza - a magasabb szintű jogszabályok figyelembevételével - Pálháza városban a pénzben és természetben nyújtható szociális ellátások helyi formáit, igénybevételük szabályait, valamint az ellátásokra való jogosultság feltételeit, érvényesítésének garanciáit, folyósításuk és ellenőrzésük szabályait.

2. A rendelet hatálya

2. § A rendelet hatálya kiterjed Pálháza város illetékességi területén élő a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 3. § (1)-(3) bekezdésében foglalt személyekre és hajléktalanokra.

3. Értelmező rendelkezések

3. § (1) E rendelet alkalmazásában:

  • a) elemi kár: kizárólag életvitelszerűen lakott lakóépületet érintő tűz, jégeső, árvíz, belvíz, fagy, hó-, jég- és széltörés, vihar, villámcsapás, földrengés okozta elemi csapás,
  • b) közeli hozzátartozó: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés d) pontja,
  • c) tartósan beteg: akinek részére krónikus betegségére tekintettel legalább kétféle rendszeres gyógyszer szedése lett előírva és előreláthatólag 3 hónapnál hosszabb időtartamban tartós gondozást igényel, vagy emelt családi pótlékban részesül és előreláthatólag 3 hónapnál hosszabb időtartamban tartós gondozást igényel,
  • d) súlyosan fogyatékos az, aki a Szoctv. 41. § (3) bekezdés a) pontjában foglaltaknak megfelel.

(2) A jövedelem, vagyon, család, egyedül élő, egyedülálló, különélő és háztartás fogalmakra az Szoctv. 4. § (1) bekezdésében meghatározottak az irányadók.

4. Az ellátások formái

4. § (1) A Képviselő-testület szociális rászorultság esetén e rendeletben meghatározott feltételek szerint a jogosult számára az alábbi pénzbeli ellátásokat állapíthatja meg:

  • a) települési támogatás
  • b) rendkívüli települési támogatás
  • c) Születési támogatás

(2) A Képviselő-testület szociális rászorultság esetén e rendeletben meghatározott feltételek szerint a jogosult számára az alábbi természetbeni ellátásokat állapíthatja meg:

  • a) támogatás
  • b) rendkívüli települési támogatás
  • c) köztemetés.

5. Hatásköri szabályok

5. § (1) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozik a köztemetés elrendelése, megtérítésre való kötelezés és a megtérítési kötelezettség alóli mentesítés.

(2) A Képviselő-testület Szociális Bizottságának hatáskörébe tartozik a települési támogatás iránti kérelmek elbírálása.

(3) A polgármester hatáskörébe tartozik a születési támogatás megállapítása.

II. FEJEZET AZ EGYES PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK

6. Települési támogatás lakásfenntartásra

6. § (1) A Képviselő-testület települési támogatást állapít meg a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás fenntartásához kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez annak a kérelmezőnek,

  • a) aki családban él és háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át,
  • b) egyedül élő kérelmező esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át,
  • c) feltéve, ha a lakásfenntartás havi költsége a háztartás összjövedelmének 15 %-át meghaladja és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.

(2) A lakásfenntartásra nyújtott települési támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata.

(3) A lakásfenntartás egy négyzetméterre jutó elismert havi költsége 450,-Ft/m2.

(4) Pálháza városban az elismert minimális lakásnagyság mértéke:

  • a) egy személyes háztartás esetén: 35 m2
  • b) két személyes háztartás esetén: 45 m2
  • c) három személyes háztartás esetén: 55 m2
  • d) négy személyes háztartás esetén: 65 m2
  • e) négy személynél több fős háztartás esetén a d.) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 m2.

(5) A lakásfenntartásra nyújtott települési támogatás havi összege a lakásfenntartás elismert havi költségének 20 %-a.

7. § (1) A lakás fenntartásához kapcsolódó rendszeres kiadások: a villanyáram-, a víz- és csatornahasználati díj, a gázfogyasztás -, a távhő-szolgáltatás -, a szemétszállítás díja, a lakbér és a közös költség.

(2) A támogatást természetbeni szociális ellátás formájában a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

7. Rendkívüli települési támogatás

8. § (1) Rendkívüli települési támogatás a Szoctv. 45. § (3) és (4) bekezdéseiben előírt esetekben adható.

(2) A Szoctv. 45. §. (4) bekezdéseiben foglaltakon túl nem várt többletkiadásnak minősül különösen

  • a) alapfokú vagy középfokú oktatási intézményben tanuló gyermek beiskolázása,
  • b) közgyógyellátásra nem jogosult gyermek akut megbetegedéséből adódó gyógyszereinek kiváltása,
  • c) amennyiben a kérelmező családjában minimum két tartósan beteg vagy súlyos fogyatékos személyt ápolnak,
  • d) tüzelő beszerzése, illetve a fűtési költségekhez kapcsolódó kiadás, amennyiben a kérelmező ilyen jogcímen lakásfenntartásra biztosított települési támogatásban nem részesül,
  • e) elemi kár,
  • f) akinek a sérelmére bűncselekményt, vagy szabálysértést (különösen rablás, lopás, betörés) követtek el és amelynek következtében létfenntartást veszélyeztető élethelyzetbe került.

9. § (1) A rendkívüli települési támogatás minimális mértéke alkalmanként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 10 %-a, maximális mértéke a (2)–(3) bekezdésben foglaltak kivételével az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 60 %-a.

(2) Elemi kár esetén a támogatás maximális mértéke alkalmanként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötszöröséig terjedhet.

(3) Temetési költségek viseléséhez nyújtott támogatás összege alkalmanként a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeinek 15 %-a. A helyben szokásos, legolcsóbb temetés költsége 300.000,- Ft.

10. § (1) Rendkívüli települési támogatást kell megállapítani a (2) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve annak a személynek, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át, egyedül élő esetében 500 %-át.

(2) Rendkívüli települési támogatást kell megállapítani annak a személynek, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 450 %-át, egyedül élő esetében 500 %-át

  • a) alapfokú vagy középfokú oktatási intézményben tanuló gyermeke beiskolázására, vagy
  • b) ha a kérelmező családjában minimum két tartósan beteg vagy súlyos fogyatékos személyt ápol, vagy
  • c) elemi kárt szenvedett,
  • d) akinek a sérelmére bűncselekményt, vagy szabálysértést (különösen rablás, lopás, betörés) követtek el és amelynek következtében létfenntartást veszélyeztető élethelyzetbe került.

(3) Beiskolázásra nyújtott rendkívüli települési támogatás nem állapítható meg, ha a gyermek tankötelezettség teljesítésének elmulasztása miatt gyermekvédelmi hatósági intézkedés alatt áll.

(4) A rendkívüli települési támogatás kérelemre, vagy – különösen nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság vagy más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére – hivatalból is megállapítható.

11. § (1) Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására igényelt rendkívüli települési támogatásra jogosult az eltemettető, ha a temetés költségei nem haladják meg a helyben elismert legolcsóbb temetés 120 %-át és az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg

  • a) családjában az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 450%-át,
  • b) egyedül élő személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 550%.

(2) Nem állapítható meg temetési költségek finanszírozása érdekében rendkívüli települési támogatás,

  • a) annak a személynek, aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény alapján temetési hozzájárulásban részesült,
  • b) amennyiben az elhunyt eltemetéséről az önkormányzat köztemetés formájában gondoskodott.

(3) Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására igényelt rendkívüli települési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről – a kérelmező nevére – kiállított számla eredeti példányát, az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatát, valamint a 17. § szerinti jövedelemigazolást.

(4) Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására igényelt rendkívüli települési támogatás összegét vagy a kérelem elutasításának tényét az arról szóló határozat számával együtt a halotti anyakönyvi kivonatra, valamint a temetési számlára rá kell vezetni és a számlát a kérelmező részére vissza kell adni.

8. Köztemetés

12. § (1) A köztemetés elrendelésének feltételeit a Szoctv. 48. §-a tartalmazza.

(2) A polgármester javaslatára a Képviselő-testület a köztemetés költségének megtérítési kötelezettsége alól a Szoctv. 48. § (3) bekezdés b) pontja fennállása esetén, amennyiben az eltemettetésre kötelezett személy vagyonnal nem rendelkezik

  • a) a teljes összeg visszafizetésére részletfizetést engedélyezhet, vagy az 50 %-át elengedheti, ha az eltemettetésre kötelezett személy
  • b) egyedül élő és havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, vagy
  • c) családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át,
  • d) 50%-át elengedheti és a fennmaradó 50% megfizetésére részletfizetést engedélyezhet, ha az eltemettetésre kötelezett személy
  • e) egyedül élő és havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, vagy
  • f) családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

9. Születési támogatás

13. § (1) A születési támogatás a gyermek születésekor, a gyermek otthoni gondozásához nyújtott egyösszegű támogatás.

(2) A születési támogatásra jogosult a gyermekét saját háztartásában nevelő szülő, törvényes képviselő amennyiben:

  • a) legalább az egyik szülő, törvényes képviselő a gyermek születésekor és az azt megelőző 12 hónapban megszakítás nélkül Pálháza Város közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkezik, és
  • b) a gyermek Pálháza Város közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

(3) A születési támogatás gyermekenkénti összege 20 000,- Ft.

(4) A Születési támogatás megállapításánál a jövedelmet nem kell vizsgálni.

(5) A születési támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a születési anyakönyvi kivonat másolatát, a gyermek és a szülő, törvényes képviselő Személyi azonosítót igazoló hatósági igazolvány (Lakcímkártya) másolatát, valamint a kérelmező nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a gyermeket saját háztartásában neveli. A támogatást ugyanazon gyermek után kizárólag egy alkalommal lehet igényelni.

(6) A születési támogatás iránti kérelmet a gyermek törvényes képviselője a Pálházai Közös Önkormányzati Hivatalban (a továbbiakban: Közös Hivatal) rendszeresített nyomtatványon a gyermek születését követően számított 6 hónapon belül nyújthatja be.

(7) A születési támogatás iránti ügyekben benyújtott kérelmek elbírálása a Polgármester hatáskörébe tartozik.

III. FEJEZET ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

10. Támogatási kérelmek benyújtásának szabályai

14. § (1) Az e rendeletben szabályozott szociális ellátások iránti kérelmet év közben folyamatosan Közös Hivatalhoz lehet benyújtani.

(2) Temetési költségekre tekintettel rendkívüli települési támogatás iránti kérelem kizárólag a temetést követő 2 hónapon belül nyújtható be.

(3) A kérelmező kérelmét ezen rendeletben meghatározott feltételek hiteles igazolására alkalmas bizonylatokkal köteles ellátni. Amennyiben a kérelmező a kérelmet, illetve annak mellékleteit a hiánypótlásra történő felszólítás ellenére sem egészíti ki, illetve nem csatolja, az eljárást meg kell szüntetni.

(4) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles a közös háztartásban élők vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozni, illetve azokat igazolni. A havi rendszeres jövedelmet hivatalos igazolásokkal kell igazolni.

15. § A jövedelem igazolására szolgáló iratok különösen

  • a) a rendszeres pénzellátás esetén a pénzellátás folyósításának igazolószelvénye - nyugdíjszerű ellátás esetében az összesítő -, illetve megállapító határozata, feltéve, hogy azt más szerv állapította meg és folyósítja,
  • b) a foglalkoztatottaknál a kérelem benyújtását megelőző hónapról szóló munkáltató által kiállított hivatalos nettó kereseti kimutatás,
  • c) az egyéni vállalkozók, gazdasági társaságok tagjai esetében az állami adóhatóság igazolása és a kérelmező nyilatkozata,
  • d) a tartósan beteg, illetve fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolás,
  • e) a középfokú, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló esetében az oktatási intézmény adott félévi igazolása a tanulói, vagy hallgatói jogviszony fennállásáról,
  • f) álláskereső esetén az álláskeresési ellátásról, vagy a regisztrálás tényéről, a munkaügyi központ illetékes kirendeltsége által kiadott igazolás, határozat.

16. § (1) Annak igazolására, hogy

  • a) a szülő gyermekét egyedül neveli, bontóperi vagy gyermekelhelyezésről szóló jogerős bírósági ítélet, gyermektartásdíj c) pont szerinti igazolása,
  • b) a kérelmező háztartásában gyámhatóság által ideiglenesen elhelyezett, vagy gyámrendelés alapján eltartott gyermek él, a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott jogerős bírósági és gyámhatósági határozat,
  • c) gyermektartás díjban részesül, a gyermektartásdíjat megállapító jogerős bírósági ítélet, bíróság által jóváhagyott egyezség, vagy ez irányú bírósági eljárás megindításáról szóló okirat, vagy amennyiben - a tartásdíj fizetésére kötelezett nem fizet - végrehajtásról, illetve állam általi megelőlegezésről szóló igazolás,
  • d) a lakásban való tartózkodás milyen jogcímen történik, jogcímet igazoló okirat

csatolása szükséges.

(2) Havi rendszerességgel szedett gyógyszernek minősülnek a terápiás jelleggel valamint szakorvosi javaslatra rendelt gyógyszerek, különösen a krónikus betegségre tekintettel felírt gyógyszerek.

11. Szociális ellátások megállapításával, kifizetésével kapcsolatos szabályok

17. § (1) A Képviselő-testület a szociális ellátásra való jogosultság elbírálása során a Szoctv. 10. §-ában foglaltakat figyelembe véve jár el.

(2) A Közös Hivatal valamint a Családsegítő Szolgálat az igénylő személy vagyoni, szociális, egészségügyi, lakás, vagy egyéb körülményeinek tisztázására helyszíni szemlét tarthat, az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és a megállapításokat környezettanulmányban rögzíti.

(3) Az eljárás során felhasználható más hatóság, illetve család- és gyermekvédelemmel foglalkozó más szerv, vagy személy által készített környezettanulmány is, feltéve, hogy elkészítése óta egy hónap még nem telt el.

18. § (1) Havi rendszerességgel nyújtott települési támogatásra való jogosultságot a kérelem benyújtásának napját követő hónap első napjától egy évre kell megállapítani.

(2) A rendelet alkalmazása során, az öregségi nyugdíj legkisebb összege változásának időpontjával változnak a szociális juttatások összegei is. Ilyen esetben a támogatások összegének változásáról nem kell külön határozatot hozni.

19. § (1) A havi rendszerességgel nyújtott települési támogatást utólag, a tárgyhót követő hónap 5. napjáig, a rendkívüli települési támogatást a határozat jogerőre emelkedését követő 5 napon belül kell folyósítani.

(2) A települési támogatás folyósítása postai úton, banki átutalással, vagy házi pénztári kifizetéssel történik.

12. Ellenőrzés, felülvizsgálat

20. § (1) A hatáskör gyakorlója jogosult a megállapított segély/támogatás feltételeinek és felhasználásának ellenőrzésére.

(2) Amennyiben a segélyben/támogatásban részesülő a Szoctv.-ben és jelen rendeletben meghatározott feltételekkel nem rendelkezik, vagy azok megsértésével nyújtott szociális ellátást vesz igénybe, az Szoctv. 17. §-ban foglalt jogkövetkezmények terhelik.

13. Lakásfenntartásra biztosított települési támogatás különös eljárási feltételei

21. § (1) A támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek számától.

(2) A lakásfenntartásra nyújtott települési támogatásra benyújtott kérelemhez csatolni kell

  • a) a háztartás tagjai jövedelmének hitelt érdemlő igazolását,
  • b) a lakás nagyságának hitelt érdemlő igazolását valamint
  • c) a támogatott szolgáltatást szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján szerződőként igénybe vevő fogyasztónak és a fogyasztási helynek a szolgáltató általi azonosítás megállapítására, igazolására szolgáló irat másolatát.

(3) A Közös Hivatal a szolgáltatási, egyetemes szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján, természetbeni szociális ellátás formájában, havi rendszerességgel nyújtott települési támogatásra való jogosultság megállapítása esetén a szolgáltató részére - a jogosultság megállapítását követő hónaptól kezdődően minden hónap 5. napjáig - elektronikus úton adatszolgáltatást teljesít az adatszolgáltatás hónapjában folyósításra került támogatásokról.

(4) A szolgáltató a támogatást első ízben a (3) bekezdés szerinti adatszolgáltatásnak a szolgáltatóhoz történő beérkezését és feldolgozását követő első számlában érvényesíti.

(5) Amennyiben a támogatás havi összege az adott havi számla végösszegét meghaladja, a jóváírást követően fennmaradó különbözeti összeg a következő számlában kerül érvényesítésre. Amennyiben a különbözeti összeg a következő számlában teljes mértékben nem jóváírható, azt a további számlá(k)ban a teljes jóváírásig érvényesíteni kell.

IV. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

22. § Ez a rendelet 2021. október 1-jén lép hatályba.

23. § Hatályát veszti a pénzben és természetben nyújtható szociális ellátásokról szóló 3/2015. (II.12.) önkormányzati rendelet.