Szerkesztés...

Ricse Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének

12/2013. (X. 8.) önkormányzati rendelete

Ricse Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete és szervei

Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Ricse Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Az önkormányzat

1. §

1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Ricse Nagyközség Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat).
2. Az önkormányzat működési területe: Ricse nagyközség közigazgatási területe.
3. Az önkormányzat székhelye: 3974 Ricse, Ady Endre utca 5.
4. Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.ricse.hu
5. Az önkormányzat hivatala: Ricsei Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: közös önkormányzati hivatal).

(6) Az önkormányzat szervei:

a) a polgármester,

b) a bizottságok

c) közös önkormányzati hivatal.

2. §

Az önkormányzat:

1. önállóan, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a közakaratot,
2. ellátja mindazokat a feladatokat, melyeket jogszabály kötelezően előír és ellátja önként vállalt feladatait.

2. Kapcsolatok

3. §

Ricse Nagyközség testvér-települési kapcsolatot tart fenn:

1. Kolaczyce (Lengyelország),
2. Caselette (Olaszország) településekkel.

II. Fejezet

Az önkormányzat feladat- és hatásköre

3. Kötelező önkormányzati feladatok

4. §

(1) Az önkormányzat kötelező feladatait a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbakban: Mötv) tartalmazza. Az önkormányzat a Mötv. szerint látja el a helyi közszolgáltatásokat.

(2) Az önkormányzat államháztartási szakfeladatok rendje szerinti alaptevékenységeinek felsorolását a 3. melléklet tartalmazza.

4. Önként vállalt feladatok

5. §

2. Az önkormányzat a törvényi kötelezettségeinek teljesítésén túl önként is vállalhatja közfeladat ellátását.

(3) Az önkormányzat önként vállalja az alábbi feladatok ellátását:

a) civil szerveződések támogatása,

b) közösségi sport támogatása,

c) külföldi testvér-települési kapcsolatok ápolása,

d) helyi elismerő cím adományozása,

e) nem kötelező pénzbeni szociális ellátások biztosítása.

(4) Az önként vállalt feladatok pénzügyi fedezetét az önkormányzat költségvetési rendeletében kell meghatározni.

5. Hatáskör átruházás

6. §

(1) A képviselő-testület egyes hatásköreit átruházza bizottságaira és a polgármesterre.

(2) A képviselő-testület bizottságai feladatait az 1. melléklet, a bizottságra és a polgármesterre átruházott hatásköröket a 2. melléklet tartalmazza.

(3) A képviselő-testület át nem ruházható hatásköreit az Mötv. tartalmazza.

(4) A polgármester – a (3) bekezdésben meghatározott ügyek kivételével – a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan önkormányzati ügyekben.

III. Fejezet

A képviselő-testület működése

6. A képviselő-testület tagjainak száma, képviselők, bizottsági tagok névsora,

 képviselő-testület ülései

7. §

(1)A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő.

(2)Az önkormányzati képviselők névsorát az 1. függelék, a bizottsági tagok nevét a 2. függelék tartalmazza.

8. §

1. A képviselő-testület évente legalább 6 ülést tart.
2. A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli ülést tart.

(3)Az ülést össze kell hívni a képviselők egynegyedének, vagy a képviselő-testület bizottságának az indítványára. Az indítványban meg kell jelölni az ülés összehívásának indokát, napirendjét, helyét, idejét. Az indítványt a képviselők saját kezűleg írják alá.

(4) Halasztást nem tűrő esetben a polgármester rendkívüli ülést hívhat össze.

(4)A képviselő-testület üléseit székhelyén tartja.

7. A munkaterv

9. §

(1) A képviselő-testület munkáját éves munkaterv alapján végzi.

2. A munkaterv tartalmazza:

1. a tervezett ülések időpontját,
2. az ülés napirendjét, a napirendek előadóit, tisztségét,
3. azokat az előterjesztéseket, amelyeket a bizottság nyújt be a testület elé, illetve, amelyekhez bizottsági állásfoglalás szükséges,
4. az előterjesztések elkészítésének határidejét,
5. megjelöli azokat a napirendeket, melyekhez előterjesztés készítése nem szükséges,
6. az ülésre meghívottak nevét, tisztségét,
7. a közmeghallgatás időpontját és megtárgyalásra javasolt témáit.

3. A munkaterv összeállítása előtt javaslatot kell kérni a képviselőktől, az önkormányzat bizottságaitól,  a nemzetiségi önkormányzattól, a jegyzőtől.
4. A munkaterv-tervezet előkészítése a polgármester feladatát képezi. A munkatervet a polgármester terjeszti a testület elé.
5. A munkaterv-tervezetbe fel nem vett javaslatokról a polgármester tájékoztatja a képviselőtestületet. A munkaterv elfogadása a testület hatáskörébe tartozik.

8. Az előterjesztések

10. §

1. A képviselő-testület elé általában írásban kell előterjesztést készíteni. Az előterjesztések tartalmi és formai követelményei a következők:
   1. Tartalmi követelmények:

1. a jelenlegi helyzet és az elérni kívánt eredmény bemutatása,

ab) a megvalósításhoz szükséges eszközök teljes körének bemutatása,

ac) az előzmények, az előterjesztés tárgyában korábban hozott döntések bemutatása,

ad) javaslatok indokolása,

ae) tájékoztatás azokról a szervekről, amelyek véleményezték, tárgyalták az előterjesztést,

af) a végrehajtás határideje, felelőse.

2. Formai követelmények:

ba) világos, áttekinthető szerkezet, közérthető megfogalmazás,

28. rendelettervezet esetében a jogalkotásról szóló jogszabályok előírásainak betartása.

2. Egyszerűbb döntést igénylő ügyekben elegendő a határozati javaslat elkészítése.
3. Előterjesztés, döntéstervezet csak a polgármester előzetes véleményével és a jegyző törvényességi ellenőrzését követően kerülhet a képviselő-testület elé.

9. Alakuló ülés

11. §

(1) Az alakuló ülés részletes szabályait az Mötv. 43. §-a tartalmazza.

(2) Az alakuló ülésen a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők, polgármesterek választásáról, annak eredményéről.

(3) A mandátumot szerzett helyi önkormányzati képviselők és polgármester részére a Helyi Választási Bizottság elnöke adja át a megbízóleveleket.

(4) A helyi önkormányzati képviselők és polgármester megbízólevelük átvételét követően esküt tesznek és erről esküokmányt írnak alá.

10. Az ülés összehívása, a képviselő-testület nyílt és zárt ülése

12. §

(1) A képviselőtestületet a polgármester – akadályoztatása esetén az alpolgármester – hívja össze. Abban az esetben, ha az alpolgármester is akadályoztatva van az ülés összehívására a Pénzügyi és Ügyrendi  Bizottság elnöke jogosult. A meghívót és az abban szereplő napirendi javaslatok előterjesztéseit elektronikus úton úgy kell kiküldeni, hogy azt a meghívottak az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják.

(2) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben a meghívást, az ülést megelőzően 24 órával előbb is elég a képviselők tudomására hozni. Ebben az esetben bármilyen értesítési mód igénybe vehető, az írásbeliségtől is el lehet tekinteni, azonban a sürgősség okát közölni kell. Katasztrófa esetén az ülés azonnal is összehívható.

(3) A nyilvános képviselőtestületi ülés összehívásával egy időben az ülés idejét, helyét, napirendi javaslatait a lakosság tudomására kell hozni a meghívó faliújságon történő kifüggesztésével.

(4) Az ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni:

1. a napirend szerint illetékes szervek, intézmények vezetőit,
2. a jegyzőt,
3. a közös önkormányzati hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit,
4. díszpolgárokat.

13. §

1. A képviselőtestület ülése nyilvános.

(2) A képviselőtestület:

1. zárt ülést tart: választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, továbbá önkormányzati hatósági összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy tárgyalásakor, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor.
2. A képviselőtestület esetenként dönt a zárt ülésről, a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha az üzleti érdeket sért.

(3) A zárt ülésen részt vesznek a képviselőtestület tagjai, a jegyző, meghívása esetén az érintett, a szakértő, továbbá a jegyző által kijelölt, az előkészítésben részt vett ügyintéző.

(4) A törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.

(5) Zárt ülésen tárgyalandó napirend esetén az előterjesztést papír alapon kell megküldeni a képviselők és az érintettek részére, feltüntetve az előterjesztés valamennyi oldalán: „Zárt ülésen tárgyalandó előterjesztés!”

11. Az ülés vezetése

14. §

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester – akadályoztatása esetén az alpolgármester – vezeti, ha az alpolgármester is akadályoztatva van akkor a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti az ülést.

(2) A képviselő-testület ülésének megnyitásakor a polgármester megállapítja a határozatképességet.

(3) A polgármester a képviselő-testület határozatképességét az ülés időtartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri.

(4) A képviselő-testület napirendjére a meghívó alapján a polgármester tesz javaslatot. A képviselő-testület napirendjének végleges megállapítása előtt bármely képviselő egyéb napirendeket is javasolhat, melyről – egyszerű többséggel – külön kell szavazni, kivéve a minősített többséget igénylő döntéstervezetet tartalmazó előterjesztés napirendre vételét, amelynek napirendre vételéhez minősített többség szükséges. Ezt követően a végleges napirendjéről a képviselőtestület vita nélkül dönt.

(5) A polgármester további feladata a képviselő-testület üléseinek vezetésével kapcsoltban:

a) határozatképesség esetén megnyitja az ülést,

b) ismerteti a sürgősségi indítványokat,

c) napirendi pontonként megnyitja, vezeti és összefoglalja a vitát,

d) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat és kihirdeti a határozatokat,

e) biztosítja a képviselők bejelentési és interpellációs jogának gyakorlását,

f) biztosítja az ülés zavartalan rendjét,

g) berekeszti az ülést.

12. A napirend vitája

15. §

(1) A képviselő-testület ülésén a polgármester minden előterjesztés felett – a tájékoztatók kivételével – vitát nyit, előtte az előterjesztő kiegészítést tehet. A vita elején a bizottságok által megtárgyalt előterjesztésekre vonatkozó véleményt a bizottsági elnökök – akadályoztatásuk esetén a bizottság által megbízott tag – ismertetik. Az előterjesztőhöz a képviselők kérdéseket tehetnek fel, melyre az érintettek válaszolnak.

(2) A képviselő-testület ülésén megjelent érdeklődők a napirendhez kapcsolódóan a képviselőtestület külön döntése alapján kaphatnak szót.

(3) Az előterjesztés feletti vita lezárását követően az előterjesztő, illetve az érintettek válaszolnak az elhangzott észrevételekre, javaslatokra.

13. Szavazás

16. §

(1) Az észrevételekre adott válasz után a polgármester összefoglalja a vitát, az előterjesztett határozati javaslatot érintő módosításokat, és azt szavazásra bocsátja.

(2) Először a módosító, kiegészítő javaslatokat kell szavazásra bocsátani, azt követően kerülhet sor az előterjesztés szerinti, illetve a módosított határozati javaslat megszavaztatására.

14. A szavazás módja

17. §

(1) A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza, a szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) A képviselő-testület esetenként dönthet a név szerinti szavazásról. Név szerinti szavazás esetén a jegyző egyenként olvassa fel a képviselők nevét, akik „igen”-nel, „nem”-mel szavaznak, illetőleg „tartózkodnak” a szavazástól. Név szerinti szavazást kell tartani hitelfelvételnél.

(3) A képviselő-testület esetenként dönt a titkos szavazásról: választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor, illetve a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha az üzleti érdeket sértene.

(4) A titkos szavazás lebonyolítása szavazófülkében, urna igénybevételével történik.

(5) Határozatképtelen képviselőtestületi ülés esetén a polgármester a képviselőtestületet 15 napon belül köteles összehívni.

6. A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.
7. Minősített többség szükséges:

a) rendeletalkotáshoz,

b) a képviselő-testület szervezetének kialakításához és működésének meghozatalához, a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz,

c) önkormányzati társulás létrehozásához, megszüntetéséhez, abból történő kiváláshoz, a társulási megállapodás módosításához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz,

d) külföldi önkormányzattal való együttműködésről szóló megállapodáshoz, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz, abból történő kiváláshoz,

e) intézmény alapításáról, átszervezéséről, megszüntetéséről,

f) képviselő kizárásához,

7. zárt ülés elrendeléséhez,
8. a gazdasági program elfogadásához,
9. a hitelfelvételhez,
10. a képviselőtestület hatáskörébe tartozó feladatok átruházásához,
11. a képviselő-testület megbízatása lejárta előtti feloszlatásának kimondásához,
12. a polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén a polgármester tisztségének megszüntetését kérő képviselő-testület keresetének benyújtásakor,
13. a települést a területével határos másik megye területéhez való átcsatolás iránti kezdeményezéshez.

(8) A minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint a felének a szavazata szükséges.

15. A képviselő-testület döntései

18. §

(1) A képviselőtestület

a) önkormányzati rendeletet alkot,

b) határozatot hoz a rendeletalkotás körébe nem tartozó, érdemi döntést igénylő kérdésben.

(2) A képviselőtestület által alkotott rendelet jelölése:

„ Ricse Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének sorszám/évszám. (…hó…nap) önkormányzati rendelete”

A sorszámot naptári évenként 1-gyel kezdődő arab számmal, folyamatosan kell jelölni.

A zárójelben feltüntetett dátum az önkormányzati rendelet kihirdetésének időpontja.

(3) A képviselő-testület által hozott határozat jelölése:

„Ricse Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének sorszám/évszám. (…hó…nap) határozata”

A sorszámot naptári évenként 1-gyel kezdődő arab számmal, folyamatosan kell jelölni.

A zárójelben feltüntetett dátum a határozat meghozatalának az időpontja.

(4) Az önkormányzati rendeletek kihirdetésének helyben szokásos módja az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztés. Kifüggeszteni csak a polgármester és a jegyző által aláírt rendeletet lehet. A kihirdetés napja azonos a kifüggesztés időpontjával.

(5) Az önkormányzati rendeletekről és határozatokról a közös önkormányzati hivatal betűrendes és határidős nyilvántartást vezet.

16. A képviselő-testület rendjének biztosítása

19. §

(1)A polgármester köteles biztosítani a testület működésének rendjét. Ennek keretében:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendtől, a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezést használ,

b) ismételt és eredménytelen figyelmeztetés esetén a szót megvonhatja,

c) rendre utasíthatja azt, aki a képviselőtestület rendjét zavaró magatartást tanúsít.

17. Jegyzőkönyv

20. §

(1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek az Mötv. 52. (1) bekezdésében foglaltakat kell tartalmaznia. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester, a jegyző és a testületi üléseken kijelölt 2 jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá.

(3) A képviselő-testületi ülésről készített jegyzőkönyvek – zárt ülésről készült jegyzőkönyvek kivételéve – a közös önkormányzati hivatalban megtekinthetők.

18. Közmeghallgatás

21. §

(1) A közmeghallgatás időpontjára a polgármester tesz javaslatot, melyről a képviselő-testület az időpont munkatervben való meghatározásával dönt.

(2) Közmeghallgatást kell tartani akkor is, ha azt a képviselők többsége indítványozza.

(3) A közmeghallgatásra az önkormányzat székhelyén, indokolt esetben a településen, kihelyezett ülésen kerül sor.

(4) A közmeghallgatás idejét, helyét az önkormányzat hirdetőtábláján kell közzétenni, az időpontot megelőző legalább 8 nappal korábban.

(5) A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, javaslatokra lehetőség szerint azonnal – ha ez nem lehetséges akkor 15 napon belül írásban – választ kell adni.

(6) A képviselő-testület a közmeghallgatás előkészítésével, összehívásával és vezetésével a polgármestert bízza meg.

(7) A közmeghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv elkészítésért a jegyző felelős.

IV. Fejezet

A képviselők jogai és kötelezettségei

19. A képviselő

22. §

1. A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit. Részt vehet a képviselőtestület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében. A képviselők jogai és kötelességei azonosak.

(2) A települési képviselő a képviselőtestület ülésén a polgármestertől, alpolgármestertől, jegyzőtől, a bizottságok elnökeitől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet. Az interpelláció szóban és írásban is történhet. Írásban interpellációt a képviselőtestületi ülés előtt legalább 5 nappal kell benyújtani a polgármesterhez. Szóban elhangzó interpelláció esetén a választ legkésőbb 15 napon belül írásban kell megadni.

(3) Az interpellációra írásban adott választ a testületi ülés előtt meg kell küldeni minden képviselőnek, annak elfogadásáról a képviselőtestület dönt.

(4) A képviselő, amennyiben a képviselőtestület ülésén nem tud megjelenni, ezt köteles jelezni a polgármesternek.

(5) A képviselő köteles a tevékenysége során tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni.

(6) A képviselő az elfogadott napirendi tárgysorozathoz nem tartozó közérdekű ügyben jogosult napirend utáni hozzászólásra.

(7) Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni döntéshozatal előtt személyes érintettségét. A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a képviselő-testület külön határozattal dönt arról, hogy a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozatot érvényében fenntartja-e.

V. Fejezet

A helyi roma nemzetiségi önkormányzathoz kapcsolódó feladatok

20. Nemzetiségi Önkormányzat

23. §

(1) Az önkormányzat biztosítja a Roma Nemzetiségi Önkormányzat Ricse testületi működésének feltételeit, a következő módon:

a) az önkormányzat biztosítja a nemzetiségi önkormányzat üléseinek összehívásával, lebonyolításával kapcsolatos feladatok ellátását,

b) az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat testületi üléseinek megtartásához az önkormányzat hivatalában helyiséget biztosít,

c) a közös önkormányzati hivatal, mint a nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve, ellátja a gazdálkodási feladatokat.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak részletes meghatározására az önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat által kötendő megállapodásban kerül sor.

VI. Fejezet

Az önkormányzat szervei

21. Az önkormányzat tisztségviselői

24. §

1. Az önkormányzat tisztségviselői: a polgármester és az alpolgármester.

(2) A polgármester ellátja az SZMSZ II. fejezetében részletezett feladatokat. Gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármesterek, a jegyző és az önkormányzati intézmények vezetői tekintetében. A polgármester, ha a képviselőtestület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását.

(3)A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert  választ a képviselőtestület tagjai sorából.

(4) A polgármester esetenként dönt a helyettesítés rendjéről, irányítja az alpolgármester tevékenységét.

(5) A helyettesítő alpolgármester, a polgármester távollétében – illetve akadályoztatása esetén – gyakorolja mindazon jogokat és ellátja mindazon feladatokat, amelyeket a jogszabály a polgármester részére biztosít.

(6) Abban az esetben, ha az alpolgármester is akadályoztatva van az alpolgármestert a Pénzügyi és Ügyrendi bizottság elnöke helyettesíti.

(7) A polgármester feladatait főállásban látja el.

22. Az önkormányzat bizottságai

25. §

(1) A képviselőtestület az alábbi bizottságokat hozza létre:

a) Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság                    7 fő

b) Szociális Bizottság                                       5 fő

(2) A bizottságok elnökeit és tagjait a képviselőtestület választja.

(3) A bizottsági tagok névsorát a 2. függelék tartalmazza.

(4) A bizottság elnöke koordinálja a bizottság üléseinek rendjét, napirendjét, összehívja és vezeti a bizottság üléseit.

(5) Előterjesztés, illetve döntéstervezet csak a jegyző törvényességi ellenőrzését követően kerülhet a bizottság elé.

(6) a bizottság tagjai részére a meghívót és az előterjesztéseket úgy kell megküldeni, hogy azt az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják.

(7) A bizottsági tag köteles jelezni a bizottság elnökének, ha a bizottság ülésén nem tud megjelenni, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van.

(8) A bizottságok határozatképességére és határozathozatalára a képviselőtestületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(9) A bizottságok ügyviteli teendőit a hivatal belső szervezeti egységei látják el.

26. §

(1) A bizottság a hatáskörébe tartozó ügyekben határozatot hoz, amelynek jelölése: a határozat sorszáma/évszám., zárójelben feltüntetve a határozat hozatalának hónapja római számmal, a napja arab számmal, ezt követően a bizottság neve. A határozat sorszámát naptári év elején arab egyes számmal kell kezdeni.

(2) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a bizottság elnöke és a jegyzőkönyvvezető ír alá.

(3) A jegyzőkönyv tartalmazza az ülésen jelenlévők nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét, és a bizottság által hozott határozatot.

(4) A bizottság üléséről készült jegyzőkönyvet legkésőbb a bizottság ülését követő 8 napon belül kell eljuttatni a polgármester részére.

(5) A bizottságok tevékenységükről a képviselőtestületnek beszámolási kötelezettséggel tartoznak. A beszámolás rendjéről a képviselőtestület munkatervének elfogadása során dönt.

23. A közös önkormányzati hivatal

27. §

1. A képviselő-testület közös önkormányzati hivatalt hoz létre az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.
2. A közös önkormányzati hivatal jogi személy, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. A működéséhez szükséges előirányzatokat a képviselőtestület éves költségvetése határozza meg.
3. A közös hivatalt a polgármester irányítja, a hivatal vezetője a jegyző.
4. A hivatal belső szervezeti felépítését , feladatait, működési rendjét a hivatal szervezeti és működési szabályzatában kell szabályozni, amelyet irányítói hatáskörében a polgármester hagy jóvá.

24. A közös önkormányzati hivatal vezetője: a jegyző

28. §

(1) A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Hatáskörébe tartozó ügyekben:

1. szabályozza a kiadmányozás rendjét,
2. gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselőtestület hivatalának köztisztviselői és munkavállalói tekintetében,
3. közreműködik az önkormányzat munkatervi javaslatának előkészítésében,
4. gondoskodik arról, hogy az előterjesztések és a döntéstervezetek a törvényességi követelményeknek megfeleljenek,
5. tanácskozási joggal részt vesz a testületi üléseken,
6. biztosítja a testületi ülésekről a jegyzőkönyv elkészítését, határidőn belüli elküldését,
7. ellátja azon feladatokat, mellyel a képviselőtestület, a polgármester megbízza.

(2) A jegyző ellátja a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvényben, az ágazati törvényekben, és egyéb jogszabályokban maghatározott – a hivatal szervezeti és működési szabályzatának mellékletében felsorolt – feladat- és hatásköröket.

(3) A jegyzőt akadályoztatása esetén pénzügyi-gazdálkodási kérdésekben a pénzügyi csoportvezető, igazgatási kérdésekben az igazgatási-csoportvezető helyettesíti.

25. A közös önkormányzati hivatal szervezeti tagozódása, munkarendje

29. §

(1) A képviselő-testület a hivatal belső szervezeti tagozódását a következők szerint határozza meg:

1. polgármester
2. alpolgármesterek                     adminisztrátor
3. jegyző
4. pénzügyi csoport:         da) pénzügyi csoportvezető

db) gazdálkodási előadó

dc) adóügyi előadó

5. önkormányzati főépítész
6. igazgatási csoport:         fa) igazgatási csoportvezető

                                                fb) szociálpolitikai előadó

(2) A képviselőtestület a hivatal munkarendjét az alábbiak szerint határozza meg:

            Hétfő-csütörtök                       8-16.30-ig

            Péntek                                     8-14.00 óráig.

            A hivatal ügyfélfogadási rendje:

            Hétfő                                       12.30-16.30 óráig

            Kedd                                      ügyfélfogadás nincs

            Szerda                                     8.00-16.30 óráig

            Csütörtök                                ügyfélfogadás nincs

            Péntek                                     8.00-12.00 óráig

(3) A polgármester hagyja jóvá az ügyrendet, a leltározási szabályzatot, a selejtezési szabályzatot, a pénzkezelési szabályzatot, a bizonylati szabályzatot és a munkavédelmi szabályzatot.

VII. Fejezet

Záró rendelkezések

30. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Ricse Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete és szervezi Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2011. (IV. 29.) rendelet.

Vécsi István                                                    dr. Vitányi Szilvia

            polgármester                                                               jegyző

Kihirdetési záradék:

A rendelet kihirdetve: 2013. október 8.

                                                                                              dr. Vitányi Szilvia

                                                                                                          jegyző