Ricse Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének

2/2018. (III. 13.) önkormányzati rendelete

Ricse Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete és szervei

Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Ricse Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Az önkormányzat

1. §

1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Ricse Nagyközség Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat).
2. Az önkormányzat működési területe: Ricse nagyközség közigazgatási területe.
3. Az önkormányzat székhelye: 3974 Ricse, Kossuth Lajos u. 25.
4. Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.ricse.hu
5. Az önkormányzat hivatala: Ricsei Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: közös önkormányzati hivatal).

(6) Az önkormányzat szervei:

a) a polgármester,

b) a bizottságok

c) közös önkormányzati hivatal,

d) a jegyző,

e) a társulások.

2. §

Az önkormányzat:

1. önállóan, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a közakaratot,
2. ellátja mindazokat a feladatokat, melyeket jogszabály kötelezően előír és ellátja önként vállalt feladatait.

2. Kapcsolatok

3. §

Ricse Nagyközség testvér-települési kapcsolatot tart fenn:

1. Kolaczyce (Lengyelország),
2. Caselette (Olaszország) településekkel.

II. Fejezet

Az önkormányzat feladat- és hatásköre

3. Kötelező önkormányzati feladatok

4. §

(1) Az önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező feladatait és az általa önként vállalt feladatokat.

(2) Az önkormányzat kormányfunkció szerinti alaptevékenységeinek felsorolását a 4. melléklet tartalmazza.

4. Önként vállalt feladatok

5. §

(1) Az önkormányzat a törvényi kötelezettségeinek teljesítésén túl önként is vállalhatja más feladata ellátását Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 10. § (2) bekezdésében meghatározottak fennállása esetén, amennyiben

a) az átvállalt feladat olyan közfeladat, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe, vagy azt a feladat címzettjétől átvállalja,

b) rendelkezésre állnak a feladat ellátásához szükséges anyagi, személyi és tárgyi feltételeke, valamint alaptevékenységéhez kapcsolódó eszközök gazdaságos működtetése indokolttá tesz.  

(2) Az önként vállalt feladatok pénzügyi fedezetét az önkormányzat költségvetési rendeletében kell meghatározni.

5. Hatáskör átruházás

6. §

(1) A képviselő-testület egyes hatásköreit átruházza bizottságaira és a polgármesterre.

(2) A bizottságra és a polgármesterre átruházott hatásköröket a 1. melléklet tartalmazza.

(3) A képviselő-testület át nem ruházható hatásköreit az Mötv. tartalmazza.

(4) A polgármester – a (3) bekezdésben meghatározott ügyek kivételével – a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan önkormányzati ügyekben.

III. Fejezet

A képviselő-testület működése

6. A képviselő-testület tagjainak száma, képviselők, bizottsági tagok névsora,

 képviselő-testület ülései

7. §

(1)A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő.

(2)Az önkormányzati képviselők névsorát az 1. függelék, a bizottsági tagok nevét a 2. függelék tartalmazza.

8. §

1. A képviselő-testület évente legalább 6 ülést tart.
2. A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli ülést tart.

(3)Az ülést tizenöt napon belüli időpontra össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára. Az indítvány alapján a testületi ülést a polgármester hívja össze a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.

(4) Halasztást nem tűrő esetben a polgármester rendkívüli ülést hívhat össze.

(5)A képviselő-testület üléseit székhelyén tartja.

7. A munkaterv

9. §

(1) A képviselő-testület munkáját éves munkaterv alapján végzi.

2. A munkaterv tartalmazza:

1. a tervezett ülések időpontját,
2. az ülés napirendjét, a napirendek előadóit, tisztségét,
3. azokat az előterjesztéseket, amelyeket a bizottság nyújt be a testület elé, illetve, amelyekhez bizottsági állásfoglalás szükséges,
4. az előterjesztések elkészítésének határidejét,
5. megjelöli azokat a napirendeket, melyekhez előterjesztés készítése nem szükséges,
6. az ülésre meghívottak nevét, tisztségét,
7. a közmeghallgatás időpontját és megtárgyalásra javasolt témáit.

3. A munkaterv összeállítása előtt javaslatot kell kérni a képviselőktől, az önkormányzat bizottságaitól,  a nemzetiségi önkormányzattól, a jegyzőtől.
4. A munkaterv-tervezet előkészítése a polgármester feladatát képezi. A munkatervet a polgármester terjeszti a testület elé.
5. A munkaterv-tervezetbe fel nem vett javaslatokról a polgármester tájékoztatja a képviselőtestületet. A munkaterv elfogadása a testület hatáskörébe tartozik.

8. Az előterjesztések

10. §

1. A képviselő-testület elé általában írásban kell előterjesztést készíteni. Az előterjesztések tartalmi és formai követelményei a következők:
   1. Tartalmi követelmények:

1. a jelenlegi helyzet és az elérni kívánt eredmény bemutatása,

ab) a megvalósításhoz szükséges eszközök teljes körének bemutatása,

ac) az előzmények, az előterjesztés tárgyában korábban hozott döntések bemutatása,

ad) javaslatok indokolása,

ae) tájékoztatás azokról a szervekről, amelyek véleményezték, tárgyalták az előterjesztést,

af) a végrehajtás határideje, felelőse.

2. Formai követelmények:

ba) világos, áttekinthető szerkezet, közérthető megfogalmazás,

28. rendelettervezet esetében a jogalkotásról szóló jogszabályok előírásainak betartása.

2. Egyszerűbb döntést igénylő ügyekben elegendő a határozati javaslat elkészítése.

3. Előterjesztés, döntéstervezet csak a polgármester előzetes véleményével és a jegyző törvényességi ellenőrzését követően kerülhet a képviselő-testület elé.

9. Alakuló ülés

11. §

Az alakuló ülés részletes szabályait az Mötv. 43. §-a tartalmazza.

10. Az ülés összehívása, a képviselő-testület nyílt és zárt ülése

12. §

(1) A képviselőtestületet a polgármester – akadályoztatása esetén az alpolgármester – hívja össze. Abban az esetben, ha az alpolgármester is akadályoztatva van az ülés összehívására a Pénzügyi és Ügyrendi  Bizottság elnöke jogosult. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, valamint tartós akadályoztatásuk esetén az ülés összehívására a Pénzügyi és Ügyrendi  Bizottság elnöke jogosult. A meghívót és az abban szereplő napirendi javaslatok előterjesztéseit elektronikus úton úgy kell kiküldeni, hogy azt a meghívottak az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják.

(2) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben a meghívást, az ülést megelőzően 24 órával előbb is elég a képviselők tudomására hozni. Ebben az esetben bármilyen értesítési mód igénybe vehető, az írásbeliségtől is el lehet tekinteni, azonban a sürgősség okát közölni kell. Katasztrófa esetén az ülés azonnal is összehívható.

(3) A nyilvános képviselőtestületi ülés összehívásával egy időben az ülés idejét, helyét, napirendi javaslatait a lakosság tudomására kell hozni a meghívó faliújságon történő kifüggesztésével.

(4) Az ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni:

1. a napirend szerint illetékes szervek, intézmények vezetőit,
2. a jegyzőt,
3. a közös önkormányzati hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit,
4. díszpolgárokat
5. a polgárőrség képviselőjét a közbiztonságot, katasztrófavédelmet érintő napirendi ponthoz.

13. §

1. A képviselőtestület ülése nyilvános.

(2) A képviselőtestület:

1. zárt ülést tart: az Mötv. 46. § (2) a) és b) pontjában meghatározott esetekben,
2. zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

(3) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározottak vesznek részt.

(4) A törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.

(5) Zárt ülésen tárgyalandó napirend esetén az előterjesztést papír alapon kell megküldeni a képviselők és az érintettek részére, feltüntetve az előterjesztés valamennyi oldalán: „Zárt ülésen tárgyalandó előterjesztés!”

11. Az ülés vezetése

14. §

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester – akadályoztatása esetén az alpolgármester – vezeti, ha az alpolgármester is akadályoztatva van akkor a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti az ülést. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, valamint tartós akadályoztatásuk esetén a Pénzügyi és Ügyrendi  Bizottság elnöke  vezeti az ülést.

(2) A képviselő-testület ülésének megnyitásakor a polgármester megállapítja a határozatképességet.

(3) A polgármester a képviselő-testület határozatképességét az ülés időtartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri.

(4) A képviselő-testület napirendjére a meghívó alapján a polgármester tesz javaslatot. A képviselő-testület napirendjének végleges megállapítása előtt bármely képviselő egyéb napirendeket is javasolhat, melyről – egyszerű többséggel – külön kell szavazni, kivéve a minősített többséget igénylő döntéstervezetet tartalmazó előterjesztés napirendre vételét, amelynek napirendre vételéhez minősített többség szükséges. Ezt követően a végleges napirendjéről a képviselőtestület vita nélkül dönt.

(5) A polgármester további feladata a képviselő-testület üléseinek vezetésével kapcsoltban:

a) határozatképesség esetén megnyitja az ülést,

b) ismerteti a sürgősségi indítványokat,

c) napirendi pontonként megnyitja, vezeti és összefoglalja a vitát,

d) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat és kihirdeti a határozatokat,

e) biztosítja a képviselők bejelentési és interpellációs jogának gyakorlását,

f) biztosítja az ülés zavartalan rendjét,

g) berekeszti az ülést.

12. A napirend vitája

15. §

(1) A képviselő-testület ülésén a polgármester minden előterjesztés felett – a tájékoztatók kivételével – vitát nyit, előtte az előterjesztő kiegészítést tehet. A vita elején a bizottságok által megtárgyalt előterjesztésekre vonatkozó véleményt a bizottsági elnökök – akadályoztatásuk esetén a bizottság által megbízott tag – ismertetik. Az előterjesztőhöz a képviselők kérdéseket tehetnek fel, melyre az érintettek válaszolnak.

(2) A képviselő-testület ülésén megjelent érdeklődők a napirendhez kapcsolódóan a képviselőtestület külön döntése alapján kaphatnak szót.

(3) Az előterjesztés feletti vita lezárását követően az előterjesztő, illetve az érintettek válaszolnak az elhangzott észrevételekre, javaslatokra.

13. Szavazás

16. §

(1) Az észrevételekre adott válasz után a polgármester összefoglalja a vitát, az előterjesztett határozati javaslatot érintő módosításokat, és azt szavazásra bocsátja.

(2) Először a módosító, kiegészítő javaslatokat kell szavazásra bocsátani, azt követően kerülhet sor az előterjesztés szerinti, illetve a módosított határozati javaslat megszavaztatására.

14. A szavazás módja

17. §

(1) A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza, a szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) A képviselő-testület esetenként dönthet a név szerinti szavazásról. Név szerinti szavazás esetén a jegyző egyenként olvassa fel a képviselők nevét, akik „igen”-nel, „nem”-mel szavaznak, illetőleg „tartózkodnak” a szavazástól. Név szerinti szavazást kell tartani hitelfelvételnél.

(3) A képviselő-testület esetenként dönt a titkos szavazásról:

a) önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;

b) választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor;

c) a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

(4) A titkos szavazás lebonyolítása szavazófülkében, urna igénybevételével történik.

(5) Határozatképtelen képviselőtestületi ülés esetén a polgármester a képviselőtestületet 15 napon belül köteles összehívni.

6. A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

(7) A minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint a felének a szavazata szükséges.

15. A képviselő-testület döntései

18. §

(1) A képviselőtestület

a) önkormányzati rendeletet alkot,

b) határozatot hoz a rendeletalkotás körébe nem tartozó, érdemi döntést igénylő kérdésben.

(2) A képviselőtestület által alkotott rendelet jelölése:

„Ricse Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének sorszám/évszám. (…hó…nap) önkormányzati rendelete”

A sorszámot naptári évenként 1-gyel kezdődő arab számmal, folyamatosan kell jelölni.

A zárójelben feltüntetett dátum az önkormányzati rendelet kihirdetésének időpontja. A képviselő-testület által hozott rendelet jelölése tartalmazza továbbá a rendelet címét.

(3) A képviselő-testület által hozott határozat jelölése:

„Ricse Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének sorszám/évszám. (…hó…nap) határozata”

A sorszámot naptári évenként 1-gyel kezdődő arab számmal, folyamatosan kell jelölni.

A zárójelben feltüntetett dátum a határozat közzétételének az időpontja. A képviselő-testület által hozott határozat jelölése tartalmazza továbbá a határozat címét.

(4) Az önkormányzati rendeletek kihirdetésének helyben szokásos módja az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztés. Kifüggeszteni csak a polgármester és a jegyző által aláírt rendeletet lehet. A kihirdetés napja azonos a kifüggesztés időpontjával.

(5) Az önkormányzati rendeletekről és határozatokról a közös önkormányzati hivatal nyilvántartást vezet.

16. A képviselő-testület rendjének biztosítása

19. §

(1)A polgármester köteles biztosítani a testület működésének rendjét. Ennek keretében:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendtől, a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezést használ,

b) ismételt és eredménytelen figyelmeztetés esetén a szót megvonhatja,

c) rendre utasíthatja azt, aki a képviselőtestület rendjét zavaró magatartást tanúsít.

17. Jegyzőkönyv

20. §

(1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek az Mötv. 52. (1) bekezdésében foglaltakat kell tartalmaznia. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester, a jegyző és a testületi üléseken kijelölt 2 jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá.

(3) A képviselő-testületi ülésről készített jegyzőkönyvek – zárt ülésről készült jegyzőkönyvek kivételéve – a közös önkormányzati hivatalban megtekinthetők.

18. Közmeghallgatás

21. §

(1) A közmeghallgatás időpontjára a polgármester tesz javaslatot, melyről a képviselő-testület az időpont munkatervben való meghatározásával dönt.

(2) Közmeghallgatást kell tartani akkor is, ha azt a képviselők többsége indítványozza.

(3) A közmeghallgatásra az önkormányzat székhelyén, indokolt esetben a településen, kihelyezett ülésen kerül sor.

(4) A közmeghallgatás idejét, helyét az önkormányzat hirdetőtábláján kell közzétenni, az időpontot megelőző legalább 8 nappal korábban.

(5) A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, javaslatokra lehetőség szerint azonnal – ha ez nem lehetséges akkor 15 napon belül írásban – választ kell adni.

(6) A képviselő-testület a közmeghallgatás előkészítésével, összehívásával és vezetésével a polgármestert bízza meg.

(7) A közmeghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv elkészítésért a jegyző felelős.

IV. Fejezet

A képviselők jogai és kötelezettségei

19. A képviselő

22. §

1. A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit. A képviselők jogai és kötelességei azonosak.

(2) A települési képviselő a képviselőtestület ülésén a polgármestertől, alpolgármestertől, jegyzőtől, a bizottságok elnökeitől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet amelyre az ülésen – vagy legkésőbb harminc napon belül írásban – érdemi választ kell adni.

(3) A képviselő, amennyiben a képviselőtestület ülésén nem tud megjelenni, ezt köteles jelezni a polgármesternek.

(4) A képviselő köteles a tevékenysége során tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni.

(5) A képviselő az elfogadott napirendi tárgysorozathoz nem tartozó közérdekű ügyben jogosult napirend utáni hozzászólásra.

(6) Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni döntéshozatal előtt személyes érintettségét. Amennyiben az önkormányzati képviselő a személyes érintettség bejelentésére irányuló kötelezettségének nem tesz eleget és e mulasztást bárki észleli, köteles azt a polgármesternek jelezni. Amennyiben a mulasztás beigazolódik, a polgármester a mulasztót figyelmeztetésben részesíti. A 3. figyelmeztetés után a mulasztót az utolsó figyelmeztetés hónapjára járó tiszteletdíja nem illeti meg.

V. Fejezet

A helyi roma nemzetiségi önkormányzathoz kapcsolódó feladatok

20. Nemzetiségi Önkormányzat

23. §

(1) Az önkormányzat biztosítja a Roma Nemzetiségi Önkormányzat Ricse testületi működésének feltételeit, a következő módon:

a) az önkormányzat biztosítja a nemzetiségi önkormányzat üléseinek összehívásával, lebonyolításával kapcsolatos feladatok ellátását,

b) az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat testületi üléseinek megtartásához az önkormányzat hivatalában helyiséget biztosít,

c) a közös önkormányzati hivatal, mint a nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve, ellátja a gazdálkodási feladatokat.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak részletes meghatározására az önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat által kötendő megállapodásban kerül sor.

(3) A települési nemzetiségi önkormányzat kezdeményezési, javaslattételi, véleményezési és egyetértési jogait a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben (a továbbiakban: Ntv.) meghatározottak szerint gyakorolja. A települési nemzetiségi önkormányzatot véleményének kifejtésére, illetve egyetértésének megadására a polgármester írásban hívja fel. A települési nemzetiségi önkormányzat kezdeményezését, javaslatát, véleményét, egyetértését a polgármesterhez juttatja el, amelyet a Képviselő-testület ülésén a kapcsolódó előterjesztés tárgyalásakor vagy önálló előterjesztésben ismertetni kell.

(4) A Képviselő-testület az Ntv. meghatározott esetekben önkormányzati rendeletet csak a települési nemzetiségi önkormányzat egyetértésével alkothat.

(5) A települési nemzetiségi önkormányzat az Ntv., illetve a (3)-(4) bekezdésben meghatározott egyetértési és véleményezési jogát az ilyen irányú közléstől, illetve a kézhezvételtől számított harminc napon belül gyakorolhatja. A határidő elmulasztása jogvesztő.

(6) Ha a települési nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a Képviselő-testület döntése szükséges, a települési nemzetiségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a Képviselő-testület köteles a következő ülésen napirendre tűzni.

(7) Az (3) – (6) bekezdésben foglaltakon túl a Képviselő-testület soron következő ülésén szereplő napirendi pontok közül azokat, amelyek a települési nemzetiségi önkormányzatok működését is érintik, a települési nemzetiségi önkormányzatok részére is meg kell küldeni, lehetővé téve azáltal a települési nemzetiségi önkormányzat számára az adott napirend előzetes megtárgyalását, és az azzal kapcsolatban kialakult vélemények közvetítését.

(8) A települési nemzetiségi önkormányzat az (7) bekezdés szerinti előterjesztéseket a Képviselő-testület ülésének időpontját megelőző 3 nappal korábban tárgyalja.

VI. Fejezet

Az önkormányzat szervei

21. Az önkormányzat tisztségviselői

24. §

1. Az önkormányzat tisztségviselői: a polgármester és az alpolgármester.

(2) A polgármester ellátja az SZMSZ II. fejezetében részletezett feladatokat. Gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármesterek és az önkormányzati intézmények vezetői tekintetében. A polgármester, ha a képviselőtestület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását.

(3)A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert  választ a képviselőtestület tagjai sorából.

(4) A polgármester feladatait főállásban látja el.

(5) Az alpolgármester feladatait társadalmi megbízásban látja el.

22. Az önkormányzat bizottságai

25. §

(1) A képviselőtestület az alábbi bizottságokat hozza létre:

a) Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság               7 fő

b) Szociális Bizottság                                    5 fő

(2) A bizottságok elnökeit és tagjait a képviselőtestület választja.

(3) A bizottsági tagok névsorát a 2. függelék tartalmazza.

(4) A bizottság elnöke koordinálja a bizottság üléseinek rendjét, napirendjét, összehívja és vezeti a bizottság üléseit.

(5) Előterjesztés, illetve döntéstervezet csak a jegyző törvényességi ellenőrzését követően kerülhet a bizottság elé.

(6) a bizottság tagjai részére a meghívót és az előterjesztéseket úgy kell megküldeni, hogy azt az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják.

(7) A bizottsági tag köteles jelezni a bizottság elnökének, ha a bizottság ülésén nem tud megjelenni, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van.

(8) A bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt, továbbá a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

(9) A bizottságok ügyviteli teendőit a hivatal belső szervezeti egységei látják el.

26. §

(1) A bizottság a hatáskörébe tartozó ügyekben határozatot hoz, amelynek jelölése: 32/2010. (XII. 31.) KIM rendelet 13. §-ában foglaltak szerint történik.

(2) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a bizottság elnöke és egy tagja ír alá.

(3) A jegyzőkönyv készítésére a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel.

(4) A bizottság üléséről készült jegyzőkönyvet legkésőbb a bizottság ülését követő 8 napon belül kell eljuttatni a polgármester részére.

(5) A bizottságok tevékenységükről a képviselőtestületnek beszámolási kötelezettséggel tartoznak. A beszámolás rendjéről a képviselőtestület munkatervének elfogadása során dönt.

(6) Az önkormányzati képviselő, vagy a bizottság nem képviselő tagja köteles bejelenteni döntéshozatal előtt személyes érintettségét. Amennyiben az önkormányzati képviselő vagy a bizottság nem képviselő tagja a személyes érintettség bejelentésére irányuló kötelezettségének nem tesz eleget, és e mulasztást bárki észleli, köteles azt az elnöknek jelezni. Amennyiben a mulasztás beigazolódik, az elnök a mulasztót figyelmeztetésben részesíti. A 3. figyelmeztetés után a mulasztót az utolsó figyelmezetés hónapjára járó tiszteletdíja nem illeti meg.

(7) Az Mötv. 59. § (2) bekezdését figyelembe véve a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság terjeszti be a képviselő-testületnek azon rendelet-tervezeteket, melyek az önkormányzati vagyon szabályozási körébe tartoznak. A bizottság állásfoglalásával nyújtható be a képviselő-testületnek a költségvetési rendelet, illetve azon módosítása.

(8) Az ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) napirend szerinti illetékes szervek, intézmények vezetőit,

b) jegyzőt,

c) a közös önkormányzati hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit,

d) a polgárőrség képviselőjét a közbiztonságot, katasztrófavédelmet érintő napirendi ponthoz.

27. §

A Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság:

1. Közreműködik az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának kidolgozásában, vizsgálja hatályosulását, szükség esetén javaslatot tesz módosítására vagy új szabályzat alkotására.
2. Ellátja a képviselőtestület titkos szavazásainak lebonyolításával kapcsolatos teendőket. A titkos szavazást a bizottság elnöke – akadályoztatása esetén a bizottság tagja – vezeti le.
3. Figyelemmel kíséri az önkormányzat és bizottságainak szabályszerű működését.
4. Közreműködik az önkormányzati rendeletek kidolgozásában, vizsgálja hatályosulásukat.
5. Javaslatot tesz a képviselőtestületnek a polgármester illetményének emelésére a hatályos jogszabályok előírása alapján.
6. Ellátja a vagyonnyilatkozat vizsgálatával kapcsolatos feladatokat.
7. Véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit.
8. Figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyon növekedés-csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat.
9. Vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését.
10. A Bizottság vizsgálati megállapításait a képviselőtestülettel haladéktalanul közli. Ha a képviselőtestület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek.
11. Ellátja az összeférhetetlenséggel, méltatlansággal kapcsolatos feladatokat az alábbiak szerint:

a) átveszi az összeférhetetlenségi ok alapjául szolgáló jogviszony megszüntetésről szóló, az arra jogosult által írásban megerősített lemondó nyilatkozatot a polgármestertől, az alpolgármestertől, a képviselőtől, a bizottság nem képviselő tagjától ,

b) kivizsgálja a polgármester, az alpolgármester, a képviselő, a bizottság nem képviselő tagja összeférhetetlenségének, méltatlanságának megállapítására irányuló képviselői, bizottsági indítványt, valamint a polgármester/alpolgármester által továbbított kezdeményezést, és azt javaslatával ellátva – legkésőbb az összeférhetetlenség, méltatlanság megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül – a képviselőtestület elé terjeszti,

c) a polgármesternek, az alpolgármesternek, a bizottság nem képviselő tagjának a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottságnál kell igazolnia, hogy az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétele a Mötv. 38. § (4) bekezdésében meghatározott határidőn belül megtörtént. Az adatbázisba történő felvétel igazolásáról az elnök a Képviselőtestületet a soron következő ülésen tájékoztatja.

28. §

A Szociális Bizottság:

Ellátja a helyi önkormányzati rendeletekben hatáskörébe utalt feladatokat a rendkívüli települési támogatások megállapításával kapcsolatban.

23. A közös önkormányzati hivatal

29. §

1. A képviselő-testület közös önkormányzati hivatalt hoz létre az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.
2. A közös önkormányzati hivatal jogi személy. A működéséhez szükséges előirányzatokat a képviselőtestület éves költségvetése határozza meg.
3. A közös hivatalt a polgármester irányítja, a hivatal vezetője a jegyző.

24. A közös önkormányzati hivatal vezetője: a jegyző

30. §

(1) A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Hatáskörébe tartozó ügyekben:

1. szabályozza a kiadmányozás rendjét,
2. gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselőtestület hivatalának köztisztviselői és munkavállalói tekintetében,
3. közreműködik az önkormányzat munkatervi javaslatának előkészítésében,
4. gondoskodik arról, hogy az előterjesztések és a döntéstervezetek a törvényességi követelményeknek megfeleljenek,
5. tanácskozási joggal részt vesz a testületi üléseken, valamint a képviselőtestület bizottságának ülésén,
6. biztosítja a testületi ülésekről a jegyzőkönyv elkészítését, határidőn belüli elküldését,
7. ellátja azon feladatokat, mellyel a képviselőtestület, a polgármester megbízza,

      h) köteles jelezni a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a                    polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő.

(2) A jegyző ellátja a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvényben, az ágazati törvényekben, és egyéb jogszabályokban maghatározott – a hivatal szervezeti és működési szabályzatának mellékletében felsorolt – feladat- és hatásköröket.

(3) A jegyzőt akadályoztatása esetén pénzügyi-gazdálkodási kérdésekben a pénzügyi csoportvezető, igazgatási kérdésekben az igazgatási-csoportvezető helyettesíti. A jegyzői tisztség betöltetlensége esetén pénzügyi-gazdálkodási kérdésekben a pénzügyi csoportvezető, igazgatási kérdésekben az igazgatási-csoportvezető látja el a jegyzői feladatokat.

25. A közös önkormányzati hivatal szervezeti tagozódása, munkarendje

31. §

(1) A képviselő-testület a hivatal belső szervezeti tagozódását a következők szerint határozza meg:

1. polgármester
2. alpolgármesterek                    adminisztrátor
3. jegyző
4. pénzügyi csoport:       da) pénzügyi csoportvezető

db) gazdálkodási előadó

dc) adóügyi előadó

5. igazgatási csoport:       ea) igazgatási csoportvezető

                                                eb) szociálpolitikai előadó

(2) A képviselőtestület a hivatal munkarendjét az alábbiak szerint határozza meg:

            Hétfő-csütörtök                     8-16.30-ig

            Péntek                                    8-14.00 óráig.

            A hivatal ügyfélfogadási rendje:

            Hétfő                                      12.30-16.30 óráig

            Kedd                                      ügyfélfogadás nincs

            Szerda                                    8.00-16.30 óráig

            Csütörtök                               ügyfélfogadás nincs

            Péntek                                    8.00-12.00 óráig

(3) A polgármester hagyja jóvá az ügyrendet, a leltározási szabályzatot, a selejtezési szabályzatot, a pénzkezelési szabályzatot, a bizonylati szabályzatot és a munkavédelmi szabályzatot.

26. Társulás

32. §

1. A helyi önkormányzatok képviselő-testületei megállapodhatnak abban, hogy egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hoznak létre.
2. Ricse Nagyközség Önkormányzata önkormányzati feladat- és hatáskör hatékonyabb, célszerűbb ellátásra az alábbi társulások létrehozásában, működtetésében vesz részt:

a) Bodrogközi Többcélú Kistérségi Társulás – Cigánd, Fő u. 80.

b) Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Hulladékgazdálkodási Társulás – Nyíregyháza, Benczúr tér 7.

27. Vagyonnyilatkozat-tételi eljárás

33. §

(1) Az önkormányzati képviselő az Mötv. 39. § (1) bekezdésében foglaltak alapján köteles vagyonnyilatkozatot tenni. Köteles vagyonnyilatkozatot tenni a bizottság nem képviselő tagja is.

(2) A vagyonnyilatkozatot a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.

(3) A vagyonnyilatkozat megtételéhez szükséges számú nyomtatványt a Pénzügyi és  Ügyrendi Bizottság biztosítja a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett részére.

(4) A Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság Elnöke a vagyonnyilatkozat benyújtásával egyidejűleg tájékoztatja a képviselőt és a nem képviselő bizottsági tagokat a soron következő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének határidejéről.

(5) Az átvett vagyonnyilatkozat borítékján fel kell tüntetni a nyilvántartási számot, a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett nevét, az átvétel időpontját, az átvevő és átadó aláírását.

VII. Fejezet

Záró rendelkezések

34. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Ricse Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2014. (XII. 31.) önkormányzati rendelete.

Vécsi István                                                   dr. Vitányi Szilvia

            polgármester                                                              jegyző

Kihirdetési záradék:

A rendelet 2018. március 13. napján kihirdetésre került a helyben szokásos módon, a hirdetőtáblára történő kifüggesztéssel és a www.ricse.hu honlapon történő közzététellel.

                                                                                              dr. Vitányi Szilvia

                                                                                                          jegyző

1.  melléklet a 2/2018. (III. 13.) önkormányzati rendelethez

Bizottságokra átruházott hatáskörök

Ricse Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete hatáskörét a Szociális Bizottságra ruházza a többször módosított 1993. évi  III. törvény által szabályozott alábbi önkormányzati hatósági ügyekben:

1) rendkívüli települési támogatás megállapítása, folyósítása pénzbeli és természetbeni ellátás esetén.

2. melléklet  a 2/2018. (III. 13.) önkormányzati rendelethez

Polgármesterre átruházott hatáskörök

1) Az 1988. évi I. törvény 33. § (1) bekezdés bb) pontja és a 46. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott közútkezelői hozzájárulás kiadása,

2) lakásfenntartási települési támogatás megállapítása, folyósítása,

3) köztemetés költségeinek megtérítése alóli mentesítés,

4) házi segítségnyújtás gondozási óradíjának átvállalása támogatás megállapítása.

3. melléklet  a 2/2018. (III. 13.) önkormányzati rendelethez

Társulásra átruházott hatáskörök

1) Orvosi ügyelet működtetése. (Bodrogközi Többcélú Kistérségi Társulás)

4.melléklet a 2/2018. (III. 13.)  önkormányzati rendelethez

Az önkormányzat alaptevékenysége

1. Függelék a 2/2018. (III. 13.) Önkormányzati rendelethez

Az önkormányzati képviselők névsora

1.) Benyus Ferenc Pál

2.) Axman Andorné

3.) Fazekas Istvánné

4.) Deák Béla

5.) Dr. Tóth József

6.) Kocsi Tamás

7.) Vécsi István

2. Függelék a 2/2018. (III. 13.)  önkormányzati rendelethez

Bizottsági tagok névsora

Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság:

1.) Benyus Ferenc Pál elnök

2.) Deák Béla

3.) Axman Andorné

4.) Dr. Tóth József

5.) Kondor Erika

6.) Dr. Lengyelné Rónai Tünde

7.) Pásztor István

Szociális Bizottság névsora

1.) Axman Andorné elnök

2.) Benyus Ferenc Pál

3.) Kocsi Tamás

4.) Lőrincz József

5.) Szilvásiné Bernát Judit