Tolcsva Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2016 (I.28.) önkormányzati rendelete

Az önkormányzat tulajdonában levő lakások és nem lakáscélú helyiségek bérletéről, elidegenítéséről

Hatályos: 2016. 01. 28- 2016. 02. 28

Tolcsva Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2016 (I.28.) önkormányzati rendelete

Az önkormányzat tulajdonában levő lakások és nem lakáscélú helyiségek bérletéről, elidegenítéséről

2016.01.28.

Tolcsva Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1)-(2) bekezdésében, 4. § (3) bekezdésében, 5. § (3) bekezdésében, 12. § (5) bekezdésében, 19. § (1) bekezdésében, 20. § (3) bekezdésében, 21§ (6) bekezdésében, 23. § (3) bekezdésében, 33. § (3) bekezdésében, 36. § (2) bekezdésében és a 84. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

A RENDELET HATÁLYA

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed Tolcsva Község Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére és elidegenítésére.

(2) A szociális bérlakások bérbeadói jogát a Szociális és Településfejlesztési Bizottság gyakorolja, a költségelven és a piaci alapon történő bérbeadás kivételével, mely esetekben a bérbeadásról a Képviselő-testület dönt.

(3) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó lakásokról és helyiségekről a Tolcsvai Közös Önkormányzati Hivatal nyilvántartást vezet.

II. Fejezet

A LAKÁSBÉRBEADÁS SZABÁLYAI

A lakások bérbeadásának jogcímei

2. § Az önkormányzati tulajdonú lakás bérbe adható:

a) szolgálati lakásként költségelven,

b) szociális bérlakásként szociális helyzet alapján, és

c) kivételes esetben piaci alapon.

3. § (1) Tolcsva Község Önkormányzat közérdekű feladatainak ellátásához vagy az igénylő szociális helyzetére tekintettel a tulajdonában álló és e célra kijelölt lakásokat szolgálati lakásként vagy szociális bérlakásként bérbe adja.

(2) Kivételes esetben, amennyiben üresen álló és benyújtott lakásigényléssel nem érintett szolgálati lakásról van szó, azt piaci alapon bérbe lehet adni. A bérleti díj a piaci alapon történő bérbeadásnál meg kell, hogy haladja a szociális alapon és a költségelven meghatározott bérleti díj mértékeket.

(3) Az önkormányzati lakásra megkötött bérleti szerződést minden esetben írásba kell foglalni.

(4) A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell:

a) a lakásbérlet jogcímét,

b) a bérlet időtartamát,

c) a lakás adatait (cím, helyiségek alapterülete, komfortfokozat),

d) a lakás helyiségének felszereltségét,

e) a bérlő (társbérlő) adatait,

f) a bérlővel együtt költöző személyek adatait,

g) a lakbér összegét, megfizetésének időpontját,

h) a bérbeadó jogait, kötelezettségeit,

i) a lakás felújítására, karbantartására vonatkozó rendelkezéseket,

j) a lakásba történő befogadás feltételeit,

k) a lakásbérleti szerződés felmondásának eseteit, feltételeit és jogkövetkezményeit,

l) az 1993. évi VXXVIII. törvényre (a továbbiakban: Lt.) való hivatkozást, hogy a rendeletben, vagy a szerződésben nem szabályozott kérdésekben e törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(5) A lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni.

(6) A bérlő a 2 hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles írásban a bérbeadó részére bejelenteni, ennek megszegése rendkívüli felmondási ok.

A bérbeadás időtartama és a bérbe adható lakások besorolása

4. § (1) Önkormányzati lakásra lakásbérleti szerződés – az e rendelet hatályba lépését követően megkötött szerződésekre vonatkozóan - csak határozott időre, legfeljebb 3 éves időtartamra köthető.

(2) A bérleti jogviszony a határozott idő lejártakor meghosszabbítható, ha az 5. § (1)-(2) vagy a 6. § (1) bekezdés feltételei fennállnak és a kérelmezőnek nincs bérleti díj tartozása vagy közüzemi díj hátraléka.

(3) Az önkormányzat tulajdonában álló lakások besorolásuk szerint szociális bérlakások vagy szolgálati lakások. A lakások besorolását a rendelet 1. számú függeléke tartalmazza. A szociális bérlakásokat kizárólag a szociális helyzet alapján lakásra jogosultak, míg a szolgálati lakásokat kizárólag a szolgálati lakásra jogosultak vehetik igénybe, de ezek kivételesen piaci alapon is bérbe adhatóak

A bérletre jogosultak

5. § (1) Szolgálati lakásra jogosultak:

a) a település közérdekű feladatainak ellátásában közreműködő, a költségvetési szervek körébe tartozó foglalkoztatónál alkalmazott– kivételesen közcélú foglalkoztatás keretében dolgozó – személy, a jogviszony jellegétől függetlenül.

b) a településen működő orvos, fogorvos.

(2) Szolgálati lakást az az (1) bekezdésben megjelölt személy kaphat, aki az alábbi együttes feltételeknek megfelel:

a) határozott vagy határozatlan idejű közalkalmazotti, köztisztviselői vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, vagy szerződéses jogviszonyban áll,

b) kérelmező valamint együtt költöző közeli hozzátartozója Tolcsván, valamint annak 30 km-es körzetében lakás tulajdonjogával, vagy lakás használati jogával nem rendelkezik,

c) akinek lakáshoz jutását munkáltatója javasolja.

(3) A (2) bekezdés b) pontjában szabályozottaktól a bérbeadó különös méltánylást érdemlő esetben eltekinthet.

(4) A bérleti szerződés lejártát követően a bérlő saját maga köteles elhelyezéséről gondoskodni, minden külön elhelyezési és térítési igény nélkül, kivéve a 4. § (2) bekezdésben szabályozott esetet.

(5) Szakember elhelyezés céljából bérbe adott lakásra az e rendeletben foglalt szabályokat, az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a lakásba a bérlő a ténylegesen vele együtt költöző vagy az ott született hozzátartozóján kívül más személyt nem fogadhat be,

b) bérlőtársi jogviszony a lakásra nem jöhet létre,

c) a bérleti jogviszony folytatására sem a közvetlen hozzátartozók, sem más személyek nem jogosultak.

6. § (1 ) Szociális helyzete alapján jogosult lakásra az a kérelmező:

1. aki az 5. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételeknek megfelel, és

2. akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 százalékát, egyedülálló esetében 300 százalékát, és

3. aki vagyonnal nem rendelkezik.

(2) Az egy főre jutó jövedelem megállapításánál azokat a személyeket, továbbá jövedelmeiket, vagy a rájuk tekintettel folyósított ellátásaikat kell figyelembe venni, akik az adott lakásba együtt kívánnak beköltözni. A beköltözni kívánó család tagjainak azokat a személyeket kell tekinteni, akik közeli hozzátartozónak minősülnek.

A lakásigénylés rendje, az igényjogosultság elbírálása

7. § (1) A lakások bérbeadására, a lakásbérleti jogviszony folytatására irányuló kérelmet (igénylést) a Tolcsvai Közös Önkormányzati Hivatalhoz kell benyújtani.

(2) Az igényléshez mellékelni kell - a lakásigénylés jellegéhez igazodóan - a jogosultsági feltételek meglétét igazoló - alábbi dokumentumokat:

a) a jogosultság igazolására szolgáló okiratokat (kinevezési okmány, munkaszerződés, jövedelemigazolás stb.),

b) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy Tolcsván és annak 30 km-es körzetében lakás tulajdonjogával, használati jogával sem az igénylő, sem pedig az együtt költöző közeli hozzátartozója nem rendelkezik.

c) munkáltatói javaslatot,

d) a lakás szociális helyzet alapján történő bérbeadása esetén az igénylő nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy egyrészt büntetlen előéletű személy, másrészt az igénylés elbírálásáig, vagy a kedvező elbírálás esetén a lakásbérleti szerződés megszűnéséig az önkormányzat jogosult az igénylő személyes adatait kezelni.

(3) Az igénylőnek a kérelemben közölt adatok, körülmények változását be kell jelentenie a Tolcsvai Közös Önkormányzati Hivatalhoz, a változást követő 15 napon belül.

(4) A jegyző vagy a megbízottja a benyújtott kérelmeket 30 napon belül, a jogszabályok és a csatolt iratok figyelembevételével felülvizsgálja és a bérbeadásra jogosult szerv elé terjeszti.

(5) A kérelem tárgyában a bérbeadásra jogosult szerv a soron következő ülésén dönt.

(6) A bérlő kijelölése után a lakásbérleti szerződést a Tolcsvai Közös Önkormányzati Hivatal készíti elő és a bérbeadásra jogosult szerv képviselője írja alá.

(7) Amennyiben kérelmező a jogosultsági feltételeknek megfelel, de az önkormányzati nem tud a számára lakást biztosítani, a kérelmezőt a Tolcsvai Közös Önkormányzati Hivatal nyilvántartásba veszi, és a lakásigényét 3 évig nyilvántartja.

A bérbeadói hozzájárulás szabályai

8. § (1) A bérlő a lakásába más személyt a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója kivételével – a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(2) Az önkormányzati lakásba történő befogadást – amennyiben ahhoz a bérbeadó hozzájárulása szükséges – meg kell tagadni, ha a bérlőnek lakbértartozása vagy közüzemi díj hátraléka áll fenn.

(3) Bérlőtársi szerződést a bérbeadó hozzájárulása esetén a bérleti jogviszony keletkezésekor egyenes ági hozzátartozóval, házastárssal, és testvérrel lehet kötni. A házastárs kivételével a bérleti jogviszony fennállása alatt a szerződés megkötésének feltétele legalább két éves állandó lakcímbejelentéssel is igazolt életvitelszerű együttlakás, továbbá annak igazolása, hogy a bérleményt lakbértartozás vagy közüzemi díj hátralék nem terheli.

(4) A bérlő szülőjével (ideértve a mostoha-, örökbefogadó- és nevelőszülőt) bérlőtársi szerződést akkor kell kötni, ha közös kérelmük alapján megállapítható, hogy együttlakásukat egészségügyi vagy lényeges személyi körülmények indokolják.

(5) A bérlő gyermekével (ideértve mostoha-, örökbefogadott- és neveltgyermeket) vagy befogadott gyermekétől született unokájával bérlőtársi szerződést akkor kell kötni, ha a gyermek vagy unoka betöltötte 18. életévét, nincs a tulajdonában, haszonélvezetében beköltözhető lakás, rendszeres jövedelemmel rendelkezik és a bérlővel a lakásban legalább egy éve lakik együtt.

(6) Bérbeadó hozzájárulásában ki kell kötni, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnését követően jogcím nélkül visszamaradó személyek a lakásból kötelesek kiköltözni 30 napon belül.

(7) A megüresedett társbérleti lakrészt a lakásban maradó társbérlő a bérbeadó hozzájárulásával bérbe veheti, amennyiben nincs lejárt esedékességű lakbér tartozása vagy közüzemi díj hátraléka.

9. § A szociális intézményből elbocsátott személy részére- ha korábban térítés ellenében lemondott bérlakása bérleti jogviszonyáról, az intézménytől történő elbocsátása esetén, a térítés visszafizetése ellenében- önkormányzati bérlakás biztosítható, ha jelen rendeletben szabályozott jogosultsági feltételeknek megfelel.

10. § Az önkormányzati bérlakásra kötendő tartási szerződésre vonatkozó kérelemről a Szociális és Településfejlesztési Bizottság az eset összes körülményének mérlegelésével egyedileg dönt.

A lakbér mértékére vonatkozó rendelkezések

11. § (1) A bérlő a lakbért a szerződésben meghatározott összegben és időpontban köteles a bérbeadó részére megfizetni. Ha a felek a lakbérfizetés időpontjában, a bérleti szerződésben eltérő módon nem állapodnak meg, a bérlő a lakbért havonta előre egy összegben, legkésőbb a tárgyhó 15. napjáig köteles megfizetni.

(2) A lakbér mértékét a lakások komfort fokozata, alapterülete, és a lakás jellege (szociális bérlakás vagy szolgálati lakás) továbbá a bérbeadás jellege (szociális alapú, költségelvű, piaci alapú) határozza meg.

(3) A lakbér mértékét a Képviselő-testület állapítja meg, melyet évente felülvizsgálhat.

(4) A lakások négyzetméterenkénti havi bérleti díját jelen rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(5) A lakbér kiszámításának módjára, az alapterület és a komfortfokozat megállapítására az Lt. vonatkozó szabályai az irányadóak.

(6) A bérlő köteles a közüzemi díjakat az egyedi fogyasztásmérő szerint megállapított mértékben - a bérleti szerződésben megállapítottak szerint - közvetlenül a közüzemnek megfizetni.

A lakbértámogatás mértéke

12. § Az önkormányzati lakásoknál a havi lakbér mértéke a műszakilag gyenge állagú (felújításra szoruló, vizes, stb.) épületben lévő lakások esetében csökkenthető, de a megállapítandó lakbér nem lehet kevesebb az adott lakás után, e rendelet hatályba lépése előtt fizetett korábbi lakbér összegénél.

A lakáshasználati díj emelésének mértéke

13. § (1) Az a személy, akinek a bérbeadóval a lakásbérleti szerződése megszűnt, vagy ilyen szerződést a bérbeadóval nem kötött, és az elhelyezésére az önkormányzat nem köteles, a jogcím nélküli használat kezdetétől

a) az első két hónap alatt a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű lakáshasználati díjat,

b) a jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónap elteltével az első évben, a lakásra megállapított lakbér kétszeresének megfelelő összegű lakáshasználati díjat,

c) ezt követően minden évben, az előző évi havi díjat a kétszeresére kell emelni.

A felek jogai és kötelezettségei

14. § (1) A bérbeadó a lakást komfortfokozatának megfelelő berendezésekkel együtt, a szerződésben meghatározott feltételekkel és időpontban, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, leltár szerint köteles a bérlőnek használatba adni.

(2) A bérlő és a bérbeadó megállapodhatnak abban is, hogy a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá a lakást és látja el komfortfokozatának megfelelő berendezésekkel, vagy végzi el az Lt.-ben meghatározott bérbeadói feladatokat.

(3) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak a költségek bizonyos százalékának lakbérbe történő beszámításáról.

(4) A bérlő csak a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításához szükséges kiadásainak a megfizetésére tarthat igényt.

(5) A bérbeadó köteles gondoskodni:

a) az épület karbantartásáról,

b) az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról.

(6) A bérlő köteles gondoskodni:

a) a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, továbbá cseréjéről,

b) ha az épületben vagy az épület központi berendezéseiben a bérlő vagy a vele együttlakó személyek magatartása miatt kár keletkezik, az okozott kárt a bérlő köteles a bérbeadónak megtéríteni.

(7) A (5) és (6) bekezdésben nem említett kötelezettségek teljesítésére a felek megállapodása az irányadó.

(8) Bérlő a szerződésben vállalt kötelezettségét olyan időpontban és módon köteles teljesíteni, ahogy azt a lakás, és a lakberendezések állapota indokolja.

(9) Ha fenti munkák elvégzésének szükségességét a lakás nem rendeltetésszerű használata, vagy a lakás berendezéseinek rongálása idézte elő, azok elvégzését a bérlő a bérbeadótól nem követelheti.

(10) A felek jogai és kötelezettségei tekintetében különösen indokolt esetben a felek a (5) és (6) bekezdésben foglaltaktól eltérően is megállapodhatnak.

A lakás átalakítása, korszerűsítése

15. § (1) A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti, ha a bérlő a munkák elvégzésének a költségeit vállalja.

(2) A bérbeadó a hozzájárulás megadása előtt köteles megkérni a bérlő által elvégezni kívánt munka műszaki tartalmát, és várható költségeit.

(3) Ha a bérlő az átalakítási, korszerűsítési munkákat bérbeadói hozzájárulás és hatósági engedély nélkül végzi el, a bérbeadó kötelezheti az eredeti állapot helyreállítására.

(4) A bérbeadó a hozzájárulást köteles megtagadni, ha:

a) a lakás szerkezeti elemeit érinti, vagy

b) állag-romlást okozhat, vagy

c) nem lakás célú helyiség kialakítására irányul.

(5) A költségek elszámolására a bérbeadó és bérlő közötti megállapodás az irányadó.

16. § (1) A lakás átalakításának minősül:

a) a lakás műszaki megosztása, alapterületének és a lakószobák számának megváltoztatása, továbbá

b) a lakás alaprajzi beosztásának, helyiségei számának, továbbá rendeltetésének megváltoztatása.

(2) A lakás korszerűsítésének minősül:

a) egyedi fűtő, vagy melegvíz-szolgáltató berendezés felszerelése, továbbá

b) a lakás komfortfokozatát növelő egyéb építési-szerelési munkák elvégzése.

(3) Ha az átalakítás, korszerűsítés folytán a lakás komfortfokozata is emelkedik, a bérleti díj emelésére csak akkor van lehetőség, ha a költségeket a bérbeadó viselte. Ha a komfortfokozat növekedésének költségeit a bérlő viseli, a költségek elszámolására a bérbeadó és bérlő közötti megállapodás irányadó.

(4) Ha az épület karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével kapcsolatos munkák csak a bérlő átmeneti kiköltöztetésével végezhetők el, felek megállapodhatnak abban, hogy a lakásbérleti jogviszony a munkák elvégzésének időtartamára szünetel.

A rendeltetésszerű használat ellenőrzése

17. § A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente kétszer – előzetes értesítés alapján – a bérlő szükségtelen háborítása nélkül ellenőrzi. A bérlő köteles a lakásba történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni.

Az albérlet

18. § A bérlő a lakást, vagy a lakás egy részét albérletbe nem adhatja, a lakás használatát sem részben, sem egészben másnak semmilyen jogcímen át nem engedheti. A lakás jogosulatlan albérletbe adása rendkívüli felmondási okot keletkeztet a bérbeadó oldaláról.

Lakásbérlet megszűnése

19. § (1) A szerződésben meghatározott idő elteltével a bérleti jogviszony megszűnik és a bérlő külön felszólítás nélkül, mindennemű elhelyezési és térítési igény nélkül köteles a lakást és a lakás berendezéseit rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, leltár szerint a bérbeadónak a szerződésben meghatározott időben visszaadni.

(2) A lakás leadásakor a bérlő által kötelezően elvégzendő munkák:

a) festés,

b) mázolás,

c) szükség esetén a megrongált lakberendezés kijavítása, cseréje, vagy pótlása.

(3) A bérbeadónak a lakás visszaadásakor meg kell állapítania a lakás és a lakberendezés tényleges állapotát, az esetleges hibákat, hiányosságokat. A megállapításokat írásba kell foglalni.

(4) Nyilatkoztatni kell a bérlőt az őt terhelő hibák, hiányosságok megszüntetésének, vagy ennek ellenértékének megtérítése módjáról és határidejéről.

(5) Ha a bérlő a hibák, hiányosságok megszüntetéséről, vagy az ellenérték megtérítéséről nem nyilatkozik, vagy a bérbeadó a bérlő nyilatkozatát nem fogadja el, akkor a bérbeadó követelését a lakás visszaadásától számított 30 napon belül polgári per útján érvényesíti.

A lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése

20. § (1) Bérbeadó és bérlő a lakásbérleti szerződést közös megegyezéssel úgy is megszüntethetik, ha bérbeadó a bérlőnek másik lakást ad bérbe. Az új lakás kiválasztására a felek megállapodása az irányadó.

(2) A lakásbérleti szerződés bérbeadó által kezdeményezett közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén, amennyiben a bérlő a bérbeadó által felajánlott másik lakásra nem tart igényt vagy a bérbeadó nem tud számára másik önkormányzati lakást biztosítani, akkor a bérbeadó a lakás átvételét követően bérlő részére a Képviselő-testület által jóváhagyott külön megállapodásban rögzített térítést fizet ki, melynek összege legfeljebb a bérlő által fizetett bérleti díj egyévi összege lehet.

(3) A lakásra fennálló lakbértartozást a bérlőnek járó térítés összegébe be kell számítani.

21. § (1) Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnt meg, és a bérleti jogviszony folytatására nincs jogosult, a bérbeadó az örököst:

a) kötelezi, hogy a lakásban maradt hagyatéki tárgyakat szállítsa el,

b) kötelezi a bérlő által elmulasztott karbantartási és javítási munkák elvégzésére, vagy azok költségének a bérbeadó részére történő megtérítésére.

(2) Ha az elhunyt bérlőnek lakbér-, vagy használatbavételi díj hátraléka van, akkor a bérbeadó köteles azt hagyatéki teherként bejelenteni, amelyért az örökös az örökhagyó hagyatékának erejéig felel.

Cserelakásos felmondás

22. § (1) A bérbeadó a lakásbérleti szerződést - a lakás átalakítása, korszerűsítése, lebontása miatt - akkor mondhatja fel, ha a felmondási idő lejártával a bérlő részére a településen másik megfelelő lakást tud biztosítani.

(2) Ebben az esetben a bérbeadó a bérlő lakásváltoztatással járó indokolt és igazolt költségeit köteles megtéríteni.

(3) A felmondási idő nem lehet kevesebb 3 hónapnál, kivéve, ha a felek ennél rövidebb időben egyeznek meg.

(4) A lakáscsere végrehajtásakor a bérlővel együtt lakó valamennyi személy köteles a lakást a bérlővel együtt elhagyni.

Elhelyezési kötelezettség vállalásának feltételei

23. § Önkormányzati lakásban a volt bérlő jogcím nélkül visszamaradt, a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója részére bérbeadó abban az esetben biztosít másik önkormányzati lakásba elhelyezést, ha a visszamaradt személy jelen önkormányzati rendelet alapján jogosult lenne önkormányzati lakásra, a volt bérlővel legalább 5 éve megszakítás nélkül együtt lakott az önkormányzati lakásban és nincs a tulajdonában, haszonélvezetében beköltözhető lakás.

A lakásbérleti jogviszony folytatása a bérlő halála esetén

24. § (1) A lakásbérleti jogviszony folytatására az jogosult a bérlő halála esetén, akit a bérlő a lakástörvény, vagy a rendelet alapján jogszerűen fogadott be, ha a bérlővel annak halálát megelőzően életvitelszerűen együtt élt és az önkormányzati rendelet alapján jogosult lenne önkormányzati lakásra.

(2) A lakásbérleti jogviszony folytatására jogosultnak a bérlő halálától számított 30 napon belül kell kérni jogosultsága elismerését a bérbeadótól.

(3) Ha van a bérleti jogviszony folytatására jogosult személy, de fenti határidő alatt joga elismerését nem kérte, a bérbeadó egyszer köteles felhívni, hogy 8 napon belül nyilatkozzék, hogy kíván-e jogával élni.

III. Fejezet

A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlete

25. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló helyiségek bérletének létrejöttére, a felek jogaira, kötelezettségére, valamint a bérlet megszűnésére a lakásbérlet szabályait kell az alábbi eltérésekkel alkalmazni.

(2) a Tolcsvai Közös Önkormányzati Hivatal naprakész nyilvántartást vezet az önkormányzat tulajdonában álló helyiségekről.

26. § (1) Önkormányzati helyiség pályázati eljárás lefolytatása után adható bérbe, kivéve az önkormányzati feladatot ellátó intézmény használatában (kezelésében) lévő helyiséget. A pályázati eljárás lefolytatása a jegyző vagy a megbízottja feladata.

(2) A pályázati eljárás lefolytatása az alábbi esetekben mellőzhető:

a) nonprofit szervezetek részére, feladataik ellátása érdekében biztosított helyiségek bérbeadása, vagy

b) három hónapnál rövidebb időtartamra történő bérbeadás, vagy

c) kiemelt társadalmi cél (különösen munkanélküliek, fogyatékkal élők, megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása) érdekében tevékenységet folytató gazdasági társaság vagy szervezet részére történő bérbeadás.

(3) A pályázati eljárás lefolytatása nélkül bérbe adott helyiségek bérleti díja a Képviselő-testület által meghatározott induló bérleti díjnak megfelelő összeg. A (2) c) pontban foglalt esetben az önkormányzati helyiség ingyenes használatba is adható határozott időre, legfeljebb egy évre, amely helyiségbérleti szerződés ismételten – több alkalommal is - megköthető.

(4) Önkormányzati feladatot ellátó intézmény használatában (kezelésében) lévő helyiség legfeljebb egy évre történő bérbeadásáról az intézmény vezetője önállóan dönt. Ennél hosszabb időtartamra szóló bérleti szerződés érvényességéhez a polgármester előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges.

Pályázati eljárás

27. § (1) A helyiség bérbeadásáról, pályázat induló bérleti díjáról, a hirdetmény (2) bekezdés a-e) pontjai tartalmáról a Képviselő-testület dönt.

(2) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

a) a bérbeadásra meghirdetett helyiség helyét (település, utca, házszám) alapterületét, rendeltetését, felszereltségét,

b) a helyiség felhasználásának célját és az abban folytatható tevékenység megjelölését,

c) a bérleti szerződés időtartamát,

d) a fizetendő bér és a kikötött bánatpénz mértékét, a bánatpénz letétbe helyezéséhez szükséges bankszámla számot,

e) a helyiség használatra alkalmassá tételéhez esetlegesen szükséges, a leendő bérlő által saját költségén elvégzendő építési munkákat,

f) a pályázati ajánlat benyújtásának a módját, helyét és határidejét,

g) a helyiség megtekinthetőségének időpontját,

h) a versenytárgyalás megtartásának helyét és időpontját.

(3) A pályázati ajánlatot írásban kell benyújtani, melynek tartalmaznia kell:

a) a pályázó nevét és címét, a tevékenység folytatására feljogosító engedély másolatát,

b) nyilatkozatot arról, hogy a pályázati feltételeket elfogadja.

A versenytárgyalás

28. § (1) A versenytárgyaláson csak az vehet részt, aki pályázati ajánlatát az előírt időben és tartalommal benyújtotta és a versenytárgyalás megkezdése előtt a bérbeadónál a kikötött bánatpénzt letétbe helyezte az önkormányzat hirdetményében meghatározott bankszámlán.

(2) A bánatpénz összege megegyezik a Képviselő-testület által megállapított induló bérleti díj háromhavi összegével.

(3) A versenyeztetés tárgya a helyiség bérleti díjának havi összege, a versenytárgyalást az nyeri meg, aki az induló bérleti díjhoz képest (kikiáltási ár) a legmagasabb összegű bérleti díj fizetésére tesz ajánlatot. Az ajánlatokat a kikiáltási árhoz viszonyítva 1000 Ft/hó összeggel lehet emelni.

(4) A versenytárgyalást a jegyző vagy a megbízottja folytatja le.

(5) Ha a kikiáltási árra érvényes ajánlatot egy pályázó sem tesz, a bérbeadó új versenytárgyalást írhat ki.

(6) A bérbeadó a helyiségre bérleti szerződést a versenytárgyalás során a legmagasabb bérleti díjra ajánlatot tevő személlyel köt.

(7) A bánatpénz a versenytárgyalás végén visszajár, kivéve a nyertes ajánlattevő által letétbe helyezett bánatpénzt, melyet a bérbeadó a szerződés megszűnéséig kaucióként jogosult visszatartani.

(8) Ha a versenytárgyalás győztese a szerződést a bérbeadóval neki felróható okból nem köti meg az eredményhirdetést követő 8 napon belül, úgy a bánatpénzt elveszti, ekkor a bérbeadó a szerződést a második legmagasabb bérleti díj ajánlatot tevő szervvel, személlyel köti meg.

Bérlőtársi szerződés

29. § (1) Önkormányzati tulajdonban lévő helyiségre azonos, vagy hasonló tevékenységet folytató igénylők írásbeli közös kérelme alapján bérlőtársi szerződés is köthető.

(2) Ha valamelyik bérlőtárs jogviszonya megszűnik, a visszamaradt bérlőtárs az egész helyiség bérlőjévé válik, de ebben az esetben új bérleti szerződést kell kötni.

30. § (1) A bérbeadó a helyiséget a pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltséggel, leltár alapján köteles a bérlőnek átadni.

(2) A bérlő nem követelheti a bérbeadótól, hogy a helyiséget a pályázatban megjelölt használatnak megfelelően kialakítsa, felszerelje, berendezze.

A bérlő kötelezettségei

31. § (1) A bérlő köteles gondoskodni:

a) a helyiség burkolatainak, ablakainak, ajtóinak karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról továbbá cseréjéről.

b) a helyiséghez tartozó homlokzat, kirakatszekrény, védőtető, ernyős szerkezet, biztonsági berendezések karbantartásairól,

c) a helyiségben folytatott tevékenység körében felmerülő felújításról, pótlásról, cseréről,

d) az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket a bérlő kizárólagosan használ, vagy üzemben tart,

e) az épület továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek, területek tisztításáról és megvilágításáról, a nem háztartási szemét elszállításáról, amely a bérlő tevékenységével függ össze.

f) a helyiség tűzvédelmi előírásoknak megfelelő kialakításáról és azok megtartásáról

(2) A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor az átadás-átvétel állapotának megfelelően leltár szerint köteles visszaadni bérbeadónak.

Személyes adatok védelme

32. § (1) A bérbeadó – a jogszabály keretei között – jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek e rendelet alapján a bérbeadás feltételeinek megállapítása, vagy megtagadása során, a bérbeadói hozzájárulásról való döntés érdekében tudomására jutottak.

(2) Tolcsva Község Önkormányzat a lakások bérletével és elidegenítésével kapcsolatban az érintett polgárokról – a személyi adat- és népesség – nyilvántartásban kezelt adatokat használja fel.

(3) Az adatszolgáltatásra kötelezett nem hívható fel olyan adat igazolására, amely az Tolcsvai Közös Önkormányzati Hivatal saját nyilvántartásában szerepel.

(4) A nyilvántartásban vezetett adatokról más személynek, szervnek adatot szolgáltatni nem lehet, az kizárólag a rendeletben szabályozott – a bérbeadáskor szükséges – szolgálati, jövedelmi és vagyoni viszonyok vizsgálatához használható fel.

(5) A személyes adatok kezelése során – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló – 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseinek megfelelően kell eljárni.

IV. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

33. § (1) E rendelet 2016. március 1. napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Tolcsva Község Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzati tulajdonban álló lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére vonatkozó 8/1994. (IX. 27.) számú önkormányzati rendelete hatályát veszti.

(3) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Lt. és a Ptk. szabályai, valamint az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásáról szóló rendelete az irányadó.

(4) Jelen rendelet alkalmazásában a következő fogalmak tekintetében – jövedelem, nem jövedelem, vagyon, közeli hozzátartozó – a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény rendelkezései az irányadók.

Szociális bérlakás

1. Komfort-fokozat

Össz-komfortos

Komfortos

Félkomfortos

Komfort nélküli

2. Lakbér összege

215 Ft/m2/hó

170 Ft/m2/hó

125 Ft/m2/hó

80 Ft/m2/hó

Szolgálati (költségelvű) bérlakás

1.Komfort-fokozat

Össz-komfortos

Komfortos

2.Lakbér összege

300 Ft/m2/hó

250 Ft/m2/hó

Piaci alapon hasznosított bérlakás

1.Komfort-fokozat

Össz-komfortos

Komfortos

2.Lakbér összege

350 Ft/m2/hó

300 Ft/m2/hó

1. Szociális bérlakások

Cím

Lakó

Terület (m2)

Tolcsva, Búza Barna tér 7.

Csehi Katalin

19

Tolcsva, Búza Barna tér 7.

Sándor Vilmos

42

Tolcsva, Petőfi Sándor út 10.

Gulyás József

50

Tolcsva, Petőfi Sándor út 10.

Kulcsár Zoltán

37

Tolcsva, Petőfi Sándor út 10.

Trefán István

50

Tolcsva, Szabadság tér 15.

Szabó Ferencné

49

2. Szolgálati vagy piaci alapon hasznosítható bérlakás

Cím

Lakó

Terület (m2)

Tolcsva, Petőfi Sándor út 12.

Bálint Géza

68

Tolcsva, Szent Imre utca 9.

Becskeházi Ferenc

53

Tolcsva, Kossuth Lajos út 37.

Lesovics Istvánné

79

Tolcsva, Petőfi Sándor út 2.

Salétros Jánosné

73

Tolcsva, Kossuth Lajos út 69.

ÜRES

46

Tolcsva, Rákóczi Ferenc utca 65.

ÜRES

79

Tolcsva, Szabadság tér 16.

ÜRES

54