Tolcsva Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2018 (IV.27.) önkormányzati rendelete
Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2021. 11. 29- 2022. 07. 22Tolcsva Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2018 (IV.27.) önkormányzati rendelete
Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Tolcsva Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Az önkormányzat
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Tolcsva Község Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat).
(2) Székhelye: 3934 Tolcsva, Szabadság tér 16.
(3) Az önkormányzat illetékességi területe Tolcsva község közigazgatási területére terjed ki.
(4) Az önkormányzat képviselő-testületének elnevezése: Tolcsva Község Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).
2. § (1) Az önkormányzat feladatellátásához kapcsolódó társulásra átruházott hatásköreit az 1. melléklet tartalmazza.
(2) Az önkormányzat képviselő-testülete kötelező feladatait saját intézményhálózata útján, társulások útján, illetve az ellátási kötelezettség szerződéses átadása, átvétele útján valósítja meg.
(3) Az önkormányzat által ellátott feladatok kormányzati funkciók szerinti felsorolását a 3. függelék tartalmazza.
3. § A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat - és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt hozott létre, melynek neve: Tolcsvai Közös Önkormányzati Hivatal, Székhelye: 3934 Tolcsva, Szabadság tér 16.
4. § Az önkormányzat szervei:
a) polgármester,
b) bizottságok,
c) közös önkormányzati hivatal,
d) jegyző,
e) társulás.
5. § (1) A képviselő-testület kapcsolatot tart és együttműködik a települési nemzetiségi önkormányzatokkal, részükre véleményezési jogkört biztosít. A véleményezési jog körét, továbbá a javaslatok, kezdeményezések kezelésének, véleményezési és egyetértési jog gyakorlásának rendjét a 3. és 4. melléklet tartalmazza.
(2) A nemzetiségi önkormányzatok elnökeit a képviselő-testület ülésére állandó jelleggel meg kell hívni és részükre tanácskozási jogot kell biztosítani.
(3) Az önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzatok kapcsolatának szabályozására a mindenkor hatályos megállapodás vonatkozik, a megállapodások e rendelet 5. és 6. mellékletei.
(4) Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzatok részére havonta igény szerint az önkormányzati feladat ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiség ingyenes használatát, továbbá a működéshez szükséges tárgyi és személyi feltételeket biztosítja a hivatalban. A helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségeket és fenntartási költségeket - a telefonhasználat kivételével- az önkormányzat viseli.
(5) A településen működő nemzetiségi önkormányzatok kötelező feladatai ellátását szolgáló, nagyobb férőhelyigénnyel járó rendezvényei megtartása céljából az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzatok rendelkezésére bocsátja a Mikro-Térségi Integrált Szolgáltató Központ nagytermét.
(6) A közös önkormányzati hivatal a jegyző irányításával - a településen működő nemzetiségi önkormányzatok képviselő-testületének tisztségviselői és tagjai telefonhasználata költségei kivételével – az önkormányzat általi költségviseléssel ellátja a településen működő nemzetiségi önkormányzatok képviselő-testületi ülései előkészítő feladatait, a képviselő-testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítését, a képviselő-testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatokat, a nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatokat.
(7) A helyi nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásával összefüggő sajátos feladatokat a számviteli politika keretében elkészített - eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzata, az eszközök és források értékelési szabályzata, a pénzkezelési szabályzat - továbbá a felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének szabályzata és a számlarend tartalmazza. A szabályzatok hatálya a helyi nemzetiségi önkormányzatokra is kiterjednek.
(8) A településen működő nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületi ülésein az önkormányzat megbízásából és képviseletében a jegyző vesz részt.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYAI
6. § A képviselő-testület tagjainak száma 7 fő. A megválasztott polgármester a képviselő-testület tagja. A képviselő-testület tagjainak névsorát az 1. függelék tartalmazza.
1. A képviselő-testület alakuló ülése
7. § (1) Az alakuló ülés első napirendi pontjaként a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a polgármester és a helyi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a választás eredményéről.
(2) Az alakuló ülés napirendi pontjai:
a) önkormányzati képviselők eskütétele,
b) polgármester eskütétele,
c) polgármester illetményének megállapítása,
d) polgármester programjának ismertetése,
e) alpolgármester megválasztása,
f) alpolgármester eskütétele,
g) alpolgármester tiszteletdíjának megállapítása,
h) bizottságok tagjainak megválasztása.
(3) Az alpolgármester és a bizottságok tagjainak megválasztását lebonyolító szavazatszámláló bizottság tagjaira a polgármester tesz javaslatot.
2. A képviselő-testületi ülések általános szabályai
8. § (1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján működik.
(2) A képviselő-testület az éves munkatervben meghatározott időpontokban ülésezik, de évente legalább 6 rendes ülést tart, amelyeket munkanapokon, hivatali időben tart meg.
(3) Az ülés helye: Tolcsva Község Önkormányzat tanácsterme: 3934 Tolcsva, Szabadság tér 16.
(4) A képviselő-testület szükség szerint együttes ülést tart a Tolcsvai Közös Önkormányzati Hivatalt fenntartó önkormányzatok képviselő-testületeivel, melynek helye felváltva a közös önkormányzati hivatalt fenntartó önkormányzatok székhelye.
9. § (1) A rendkívüli képviselő-testületi ülések száma nincs meghatározva, össze kell hívni a képviselő-testület ülését sürgős, halasztást nem tűrő, döntéshozatalt igénylő esetekben.
(2) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt a polgármesterhez kell benyújtani.
(3) A rendkívüli ülést az összehívásra irányuló indítvány benyújtásától számított 3 napon belül össze kell hívni.
(4) Rendkívüli ülés összehívására bármilyen értesítési mód igénybe vehető.
3. A képviselő-testületi ülés összehívása
10. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze. A polgármester akadályoztatása esetén az ülést a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester, a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a pénzügyi és ügyrendi bizottság elnöke hívja össze.
(2) Az ülés meghívóját a képviselők részére az ülés előtt legalább 5 nappal kell kézbesíteni. A meghívóval kézbesíteni kell az ülés napirendjeinek előterjesztéseit is, az önkormányzati rendelet-tervezettel vagy határozati javaslattal együtt. A meghívó és az előterjesztések kézbesítése történhet elektronikus formában, illetve papír alapon, a képviselő kérésének megfelelően.
(3) A meghívó minden esetben tartalmazza az ülés helyét, kezdési időpontját, a javasolt napirendeket, a napirendek előterjesztőit, valamint a tervezett napirend tárgyalásához tanácskozási joggal külön meghívottak jelölését is.
(4) A képviselő-testület ülésére – a képviselőkön és a jegyzőn kívül – tanácskozási joggal meg kell hívni az alábbi tolcsvai önszerveződő közösségek képviselőit:
a) Tolcsva Jövőjéért Közalapítvány kuratóriumi elnökét,
b) Tolcsvai Polgárőr Egyesület elnökét,
c) Önkéntes Tűzoltó Egyesület elnökét.
(5) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni azt akiknek a jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi, illetve akiknek a meghívását a polgármester az egyes napirendek megtárgyalásához indokoltnak tartja.
(6) A tanácskozási joggal meghívottak részére a meghívóval együtt csak azokat a mellékleteket kell megküldeni, amely napirendhez meghívásuk kapcsolódik.
(7) A testületi ülések időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot, annak megtartása előtt legalább 5 nappal korábban tájékoztatni kell, a meghívónak a Tolcsva Község Önkormányzat hivatali épületében elhelyezett hirdetőtáblára történő kifüggesztéssel, a meghívót az önkormányzat honlapján (www.tolcsva.hu) közzé kell tenni.
4. Az ülések nyilvánossága
11. § (1) A testületi ülések – zárt ülés kivételével – nyilvánosak, és az azokon megjelenő állampolgárok a részükre kijelölt helyen foglalhatnak helyet.
(2) A képviselő-testület nyilvános ülésén megjelenő állampolgárok, az egyes napirendi pontok tárgyalásához – képviselő-testületi hozzájárulás nélkül – nem szólhatnak hozzá, nem nyilváníthatnak véleményt, nem tehetnek fel kérdéseket. A képviselő-testület a hozzájárulásról ügyrendi kérdésként, nyílt szavazással dönt.
(3) Rendzavarás esetén a polgármester a rendzavarókat rendre utasíthatja, ismétlődő rendzavarás esetén az érintetteket a terem elhagyására kötelezheti.
(4) A képviselő-testület a működése során keletkezett valamennyi közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerését, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben meghatározottak szerint biztosítja, a tájékoztatási és közzétételi kötelezettség teljesítéséről az önkormányzat honlapján, a törvényben meghatározott módon gondoskodik.
5. Az ülés napirendje
12. § (1) A képviselő-testület ülésének napirendjére a polgármester – elsősorban a kiküldött meghívó szerint – tesz javaslatot, amelynek alapján az ülés napirendjét a képviselő-testület állapítja meg.
(2) A képviselő-testület a napirend kérdésében, vita nélkül szavaz.
6. Az előterjesztések rendje
13. § (1) A képviselő-testületi előterjesztéseket a napirend tárgya szerinti előadók készítik el.
(2) A napirendi pontokhoz kapcsolódó egyéb előterjesztéseket – elsősorban az önálló képviselői indítványokat, véleményeket – a jegyzőnél kell benyújtani, a képviselő-testületi ülés összehívása előtt, rendes ülés esetében legalább 8 nappal. Rendkívüli ülés esetében, ha azt nem a polgármester kezdeményezi, az ülés összehívásának kezdeményezésekor. Az előterjesztéseket a meghívóval együtt kapják meg a képviselő-testület ülésére meghívottak.
(3) A képviselő-testület ülésén önálló napirendi pontként olyan előterjesztés tárgyalható, amely egyébként megfelel az előterjesztésekkel szemben támasztott általános követelményeknek.
(4) A testületi ülésre az előterjesztés fő szabályként írásban kerül benyújtásra, melytől eltérni csak rendkívüli okok miatt lehet. Ilyen rendkívüli ok lehet pl.: az idő rövidsége és a tárgyalandó előterjesztés fontossága. Rendeleti javaslat csak írásbeli lehet.
(5) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:
a) a tárgyat és a tényállást,
b) a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját,
c) az alternatívák indokait,
d) a határozati javaslatot,
e) az önkormányzati rendelet-tervezetet,
f) szükség szerint a felelős és a határidő megjelölését.
(6) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
7. Kérdés
14. § (1) A képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez önkormányzati ügyekben kérdést intézhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.
(2) A válasz elfogadásáról a képviselő-testület akkor határoz vita nélkül, ha a kérdező nem fogadta el a választ.
8. A képviselő-testület tanácskozási rendje
15. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetére e rendelet 10. § (1) bekezdését kell alkalmazni.
(2) Az ülést polgármester nyitja meg. Megállapítja a jelen lévő képviselők számát, az ülés határozatképességét. A képviselő-testület létszámának ülés közbeni változását, az érkező vagy a távozó képviselőket a határozatképesség szempontjából folyamatosan figyelemmel kell kísérni. Változás esetén a polgármesternek ismételten meg kell állapítani a határozatképességet, melyet a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(3) A polgármester gondoskodik a képviselő-testületi ülés rendjének fenntartásáról, melynek során
a) figyelmeztetheti a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem méltó kifejezéseket használ,
b) rendre utasíthatja azt a személyt, aki képviselőhöz méltatlan magatartást tanúsít,
c) rendzavarás esetén figyelmeztetheti a rendbontót, ha a rendzavarás a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülést határozott időre félbeszakíthatja.
(4) A polgármesternek a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azzal vitába szállni nem lehet.
9. A vitavezetés szabályai
16. § (1) A polgármester minden napirendi pont felett vitát nyit. Nem nyit vitát a tájékoztató jellegű napirendek esetében.
(2) A testületi ülésen napirendenként, elsőként, az adott napirendi pont előadóját illeti meg a szó.
(3) Az írásbeli előterjesztést az előadó és az előterjesztő a napirend tárgyalásának kezdetekor szóban kiegészítheti.
(4) A szóbeli kiegészítés után az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal jelen lévő meghívottak is kérdéseket intézhetnek.
(5) A válaszok elhangzását követően a polgármester megnyitja a vitát.
(6) Törvényességi észrevétel esetén a jegyző a vitában soron kívül felszólalhat, több alkalommal is.
(7) Ha a napirendhez több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja.
(8) Bármely képviselő, illetve az előterjesztő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását, a napirend elfogadása előtt. Ha az elnapolással az előterjesztő egyetért, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz, és a polgármester javaslatára meghatározza a napirend tárgyalásának időpontját.
(9) Bármely képviselő, illetve előterjesztő javasolhatja a tárgyalásba vett előterjesztés napirendről való levételét, melyről a képviselő-testület vita nélkül szavaz.
10. A döntéshozatal szabályai
17. § (1) A képviselő-testület döntéseihez a képviselő-testületnek határozatképesnek kell lennie.
(2) A képviselő-testület ülése határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 4 fő jelen van.
(3) A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirendi pontok megtárgyalására újra össze kell hívni.
(4) A határozatképesség megállapítására és bizonyítására a jelenléti ív szolgál.
18. § Ha a képviselő, az alpolgármester, a képviselő-testület döntéshozatala során nem tesz eleget a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 49. § (2) bekezdésében szabályozott, személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségének, a bejelentés elmulasztásától számított 3 hónapig az őt megillető tiszteletdíj 50%-ára jogosult.
11. A szavazás módja
19. § (1) Szavazni kizárólag személyesen lehet.
(2) A polgármester a vita során elhangzott javaslatokkal érintett részeket külön-külön bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatot bocsátja szavazásra. Ha a módosító vagy kiegészítő javaslatot az előterjesztő befogadja, a módosító vagy kiegészítő javaslatról, az eredeti javaslatnak módosítással, kiegészítéssel, javaslattal nem érintett pontjaival együtt kell a szavazásra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával szavazni.
(3) A szavazás számszerű eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a döntést.
12. A nyílt szavazás
20. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A polgármester a szavazatokat megszámolja. A szavazás számszerűsége helyességével kapcsolatban felmerülő kétség esetén a szavazást meg kell ismételni.
(2) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók, valamint a szavazástól tartózkodók számát.
13. A név szerinti szavazás
21. § (1) Név szerinti szavazást kell tartani, ha azt jogszabály kötelezővé teszi.
(2) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa egyenként, ábécé sorrendben a képviselők nevét, akik a nevük felolvasásakor „igen”-nel, vagy „nem”-mel szavaznak, illetőleg tartózkodnak a szavazástól. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét – névsorral együtt – átadja a polgármesternek. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.
(3) A szavazás tényét, számszerű eredményét a jegyzőkönyvben rögzíteni, a szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.
14. A titkos szavazás
22. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazon ügyekben, amelyekben zárt ülés tartása kötelező, illetve tartható.
(2) A titkos szavazás lebonyolítását a pénzügyi és ügyrendi bizottság, mint szavazatszámláló bizottság végzi.
(3) A titkos szavazás szavazólappal történik.
(4) A bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja a szavazás eredményét.
(5) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a képviselő-testületnek jelentést tesz.
(6) A titkos szavazásról minden esetben külön jegyzőkönyv készül, mely a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének melléklete.
15. A képviselő-testület döntései
23. § (1) A képviselő-testület döntését általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel, kézfelemeléssel hozza.
(2) Minősített többséghez a megválasztott 7 települési képviselő több mint a felének, 4 képviselőnek az igen szavazata szükséges.
(3) A képviselő-testület döntései:
a) önkormányzati rendeletek és
b) normatív vagy egyedi határozatok.
16. Az önkormányzati rendeletalkotás főbb szabályai
24. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti
a) a polgármester
b) a képviselő
c) a képviselő-testület bizottsága
d) a jegyző
e) a településen hivatalosan működő civil szervezet vezetője, képviselője.
(2) Az önkormányzati rendeletalkotásra vonatkozó kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki a kezdeményezésről a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.
(3) Az önkormányzati rendelet-tervezetet a jegyző készíti el, aki ezen feladatellátása során külső szakértőt igénybe vehet.
(4) Az önkormányzati rendeletekről nyilvántartást kell vezetni, melyről a jegyző köteles gondoskodni.
25. § (1) A képviselő-testület megalkotott önkormányzati rendeleteit a jegyző az önkormányzat épületében elhelyezett hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel hirdeti ki.
(2) A kihirdetett önkormányzati rendeletet a település honlapján közzé kell tenni.
17. Az önkormányzati határozat
26. § (1) A testület határozat nélkül dönt a napirend elfogadásáról, a képviselői kérdésekre adott válaszok elfogadásáról, a név szerinti szavazás elrendeléséről, a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolóról.
(2) Az együttes ülés keretében hozott határozatokat a következő sorszámmal kell jelölni.
(3) A hozott határozatokról nyilvántartást kell vezetni, minden számozott határozatnak tartalmaznia kell a végrehajtásért felelős nevét és a végrehajtás határidejét.
(4) A hozott határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követően a végrehajtásban érintetteknek meg kell küldeni.
(5) A képviselő-testület normatív határozatait az önkormányzat hirdetőtábláján kifüggesztéssel kell közzé tenni.
18. A jegyzőkönyv
27. § A képviselő-testület üléseiről készült jegyzőkönyv az Mötv. 52. §-ában megfogalmazottakon kívül tartalmazza mellékletként a meghívót és a jelenléti ívet.
28. § (1) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A jegyzőkönyv elkészítése érdekében a képviselő-testület ülésén jegyzőkönyvvezető működik közre, valamint hangfelvétel készül.
(3) A nyilvános ülésről készített jegyzőkönyveket – teljes terjedelmükben – közzé kell tenni az önkormányzat honlapján.
(4) Az ülésekről készített jegyzőkönyvek hivatalban tárolt példányait mellékleteivel együtt évenként be kell köttetni.
19. Együttes ülés
29. § (1) A Tolcsvai Közös Önkormányzati Hivatalt fenntartó önkormányzatok képviselő-testületei a közös önkormányzati hivatal működését érintő, a közös önkormányzati hivatal létrehozására irányuló megállapodásban meghatározott kérdésekről együttes ülésükön döntenek.
(2) Az együttes ülés összehívására, vezetésére, a tanácskozás rendjére, a döntéshozatalra vonatkozóan a rendeletben megállapított szabályokat kell alkalmazni, az alábbi eltérésekkel:
a) Az együttes ülés összehívásáról a közös önkormányzati hivatalt fenntartó önkormányzatok polgármesterei együttesen gondoskodnak.
b) Az ülés helye felváltva a közös önkormányzati hivatalt fenntartó önkormányzatok székhelye.
c) Az ülést az ülés helye szerinti önkormányzat polgármestere vezeti, akadályoztatása vagy a tisztség betöltetlensége esetén az ülést az ülés helye szerinti önkormányzat alpolgármestere vezeti.
A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐK
1. A települési képviselő
30. § (1) A képviselő köteles:
a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában, ennek érdekében távolmaradását a képviselő-testület üléséről jeleznie kell a polgármesternek,
b) részt vesz a testületi ülések előkészítésében, illetve a meghozott döntések végrehajtásában,
c) a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot bejelenteni,
d) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, illetve választói bizalmára.
(2) Az Mötv.-ben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, a képviselő-testület határozatával
a) első alkalommal 3 havi időtartamra 50%-os mértékre csökkenti,
b) második alkalommal 6 havi időtartamra 75%-os mértékre csökkenti,
c) harmadik és további alkalmakkal 12 havi időtartamra megvonja.
2. A képviselő díjazása
31. § A képviselőknek járó tiszteletdíj mértékét és a juttatás szabályait önkormányzati rendelet szabályozza.
3. Összeférhetetlenség, vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség
32. § A képviselő összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezést a polgármester a pénzügyi és ügyrendi bizottság elnökének adja át kivizsgálásra.
33. § A képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatainak vizsgálatát a pénzügyi és ügyrendi bizottság végzi, amely gondoskodik azok nyilvántartásáról, kezeléséről és őrzéséről.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI
1. Állandó bizottságok
34. § (1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó, vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre.
(2) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságot működteti:
a) pénzügyi és ügyrendi bizottság 3 fővel, melyből 3 fő képviselő,
b) településfejlesztési és szociális bizottság 3 fővel, amelyből 3 fő képviselő.
(3)1 A bizottság, a polgármester és a jegyző feladat és hatásköreit a 2. melléklet tartalmazza.
(4) A bizottságok tagjainak felsorolását a 2. függelék tartalmazza.
(5) A bizottság ülésén állandó meghívott a polgármester és a jegyző.
2. Ideiglenes bizottság
35. § (1) A képviselő-testület indokolt esetben, általa meghatározott feladatok ellátására, ideiglenes bizottságot is létrehozhat. A bizottság részletes feladatait a képviselő-testület határozza meg.
(2) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig tart.
(3) Az ideiglenes bizottság feladata különösen:
a) esetenként jelentkező, mérlegelést és körültekintést igénylő feladatok végrehajtásának előkészítése,
b) egyes képviselő-testületi rendeletek vagy döntések előkészítése, végrehajtásának ellenőrzése,
c) társulási megállapodások előkészítése,
d) vizsgálatok, ellenőrzések lefolytatása.
A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, A JEGYZŐ
1. A polgármester
36. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.
(2) A polgármester ügyfélfogadást tart minden hét szerdáján 9.00-16.00 óráig.
(3) A polgármester – törvényben meghatározottakon túli – feladata különösen:
a) a település fejlődésének elősegítése,
b) a helyi közszolgáltatások fejlesztésének elősegítése,
c) a település vagyonának megőrzése és gyarapítása,
d) a településgazdálkodás,
e) a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülésének biztosítása,
f) a képviselő-testület működési feltételeinek a megteremtése, munkájának megszervezése, összehangolása, segítése,
g) a képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtása, a végrehajtás megszervezése és ellenőrzése,
h) a lakosság önszerveződő közösségeinek a támogatása, az együttműködés kialakítása a helyi civil szervezetekkel és a lakossággal,
i) a nyilvánosság megteremtése, a helyi fórumok szervezése,
j) a saját önkormányzati intézmények működésének ellenőrzése, segítése.
(4) A polgármester képviselő-testület működésével összefüggő feladata különösen a képviselők munkájának segítése.
(5) A polgármester részére feladatokat a jogszabályokon túl, a képviselő-testület állapíthat meg.
(6) A polgármester – alpolgármester hiányában – lemondását a pénzügyi és ügyrendi bizottság elnökének adja át, vagy részére juttatja el.
(7) A polgármester tisztségének megszűnése esetén munkakörét az új polgármesternek, vagy az alpolgármesternek, mindezek hiányában a pénzügyi és ügyrendi bizottság elnökének adja át.
37. § A polgármesterre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat az Mötv. 72. §-a állapítja meg.
2. Az alpolgármester
38. § (1) A képviselő-testület saját tagjai közül egy alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester feladatait társadalmi megbízatásban látja el.
(3) Az alpolgármester fő feladata a polgármester helyettesítése, ezért külön hivatali munkarendet számára a testület nem állapít meg.
3. A jegyző
39. § (1) A jegyző, mint a Tolcsvai Közös Önkormányzati Hivatal vezetője, ellátja az Mötv. 81. § (3) bekezdésében felsorolt feladatokat, valamint az önkormányzati hatósági ügyek előkészítését és végrehajtását.
(2) Amennyiben a jegyző úgy ítéli meg, hogy az önkormányzat döntése, működése jogszabályt sért, haladéktalanul, de legkésőbb a jogsértés észlelését követő képviselő-testületi ülésen köteles ezt jelezni a képviselő-testület tagjai felé.
(3) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve a jegyző tartós akadályoztatása esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a közös önkormányzati hivatalt fenntartó önkormányzatok polgármesterei, a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő közös önkormányzati hivatali köztisztviselőt bízzák meg a jegyzői feladatok ellátásával.
4. A közös önkormányzati hivatal
40. § (1) Tolcsva Község Önkormányzat Képviselő-testülete, Háromhuta Község Önkormányzat Képviselő-testülete és Vámosújfalu Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Mötv. 84. § (1) bekezdésének felhatalmazása alapján, az Mötv. 85. § (1)-(2) bekezdésének szabályai szerint, közös önkormányzati hivatalt hoztak létre, Tolcsvai Közös Önkormányzati Hivatal (3934 Tolcsva, Szabadság tér 16.) elnevezéssel.
(2) Vámosújfalu településen kirendeltség működik.
(3) A hivatalhoz tartozó önkormányzatok képviselő-testületei a jegyző javaslatára benyújtott polgármesteri előterjesztés alapján, a hivatal létrehozására irányuló megállapodásban határozták meg a hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, valamint az ügyfélfogadás rendjét.
(4) A hivatal szervezeti és működési szabályzatát a hivatalhoz tartozó önkormányzatok képviselő-testületei hagyják jóvá.
AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁRSULÁSAI, GAZDASÁGI ALAPJAI
1. Az önkormányzat társulásai
41. § (1) A képviselő-testület, önkormányzati feladatai hatékonyabb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében, társulásokban vesz részt.
(2) A társulások jegyzékét a 4. függelék tartalmazza.
2. Az önkormányzat vagyona és gazdálkodása
42. § (1) Az önkormányzat vagyonáról és a vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásáról önkormányzati rendelet rendelkezik.
(2) A polgármester az önkormányzati vagyongazdálkodással kapcsolatos kérdésekről köteles tájékoztatni az állampolgárokat.
43. § (1) A képviselő-testület éves költségvetéséről évenként önkormányzati rendeletet alkot.
(2) A polgármester - a költségvetésben nem előirányzott kiadások vonatkozásában - saját hatáskörében, 2.000.000.-Ft értékhatárig vállalhat kötelezettségeket és írhat alá megállapodásokat. Az általa kötött szerződésekről, kötelezettségvállalásokról a képviselő-testületet a legközelebbi rendes ülésen tájékoztatnia kell.
44. § (1) A gazdasági év lezárását követően az előző év költségvetésének végrehajtásáról a képviselő-testület zárszámadási rendeletet fogad el.
(2) A zárszámadási rendelet-tervezetet elkészítéséről a jegyző gondoskodik és a rendelet-tervezetet a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
FALUGYŰLÉS, KÖZMEGHALLGATÁS
1. Falugyűlés
45. § (1) A lakosság széles körét érintő döntések meghozatala előtt, illetve a lakosság közvetlen tájékoztatása érdekében a képviselő-testület falugyűlést hívhat össze.
(2) A falugyűlés időpontjáról és témájáról előzetesen a lakosságot, annak megtartása előtt legalább 8 nappal korábban, tájékoztatni kell, hirdetmény kifüggesztésével.
(3) A falugyűlést a polgármester vezeti.
(4) A falugyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
2. Közmeghallgatás
46. § (1) A képviselő-testület minden évben egyszer, előre meghirdetett időpontban, közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatásra a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályok vonatkoznak.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
47. § (1) A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti Tolcsva Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2014. (X. 01.) önkormányzati rendelete.
1. melléklet a 4/2018. (IV. 27.) önkormányzati rendelethez
1. költséghatékony hullagazdálkodási közszolgáltatás biztosítása, hulladékgazdálkodási feladatok integrált, gazdaságos és hatékony ellátása Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) 19. pontjában és a hulladékról szóló 2012. évi CLXXV. törvény 33-37/B. §-ában meghatározottaknak megfelelően
Borsod-Abaúj-Zemplén Térségi Ivóvíz-Kezelési Önkormányzati Társulás
1. a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) 21. pont szerinti víziközműszolgáltatás ivóvízellátás
Sárospatak és Térsége Önkormányzati Társulás
1. az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény 5. § (1) c) pontjában foglalt háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi ügyeleti ellátás biztosítása
2. a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 119. §-ában meghatározott, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 70. §-a szerinti, a belső ellenőrzéshez kapcsolódó feladatok ellátása.
2. melléklet2
1. ellátja a polgármester és a képviselők összeférhetetlenségének, méltatlanságának kivizsgálásával kapcsolatos teendőket,
2. ellátja a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatának gyűjtésével, nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat,
3. javaslattételi joga van a polgármester juttatásainak megállapítására,
4. javaslattételi joga van a képviselői tiszteletdíj csökkentésére,
5. közreműködik az önkormányzat SZMSZ-ének felülvizsgálatában, javaslatot készít a módosításra, illetve új szabályzat alkotására, vizsgálja a hatályosulását.
A SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG FELADAT- ÉS HATÁSKÖREI
1. dönt a gyógyszerkiváltási támogatás kérelmekről,
2. dönt a szociális célú pénzbeli vagy élelmiszer támogatásról,
3. dönt a rendkívüli települési támogatás kérelmekről,
4. dönt a temetési támogatás kérelmekről,
5. dönt a köztemetésről,
6. gondoskodik a szünidei gyermekétkeztetésről, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők esetében,
7. dönt a tűzifa juttatás kérelmekről,
8. elbírálja a Bursa Hungarica pályázatokat.
A POLGÁRMESTER FELADAT- ÉS HATÁSKÖREI
1. közterület-használat engedélyezése,
2. filmforgatás célú közterület-használat engedélyezése,
3. településkép-érvényesítési ezközök alkalmazása.
A JEGYZŐ FELADAT- ÉS HATÁSKÖREI
1. dönt a tanévkezdési támogatásról,
2. közigazgatási bírságot állapít meg.
3. melléklet a 4/2018. (IV. 27.) önkormányzati rendelethez
a) Véleményt nyilvánít a szociális földprogrammal kapcsolatos kérdésekben.
b) Véleményt nyilvánít a lakosságot érintő önkormányzati rendelet-tervezetekről.
c) Figyelemmel kíséri a helyi foglalkoztatási viszonyok alakulását.
d) Részt vesz a helyi foglalkoztatási érdekegyeztetésben.
e) Figyelemmel kíséri a helyi természetvédelmi feladatok ellátását.
f) Véleményt nyilvánít az önkormányzat intézményei vezetőinek kinevezése ügyében.
g) Egyetértési jogot gyakorol a nemzetiségi alapkönyvtár kijelölése tekintetében.
h) Közreműködik az általános iskolai tanulmányok befejezését követően tovább nem tanulók tankötelezettségének teljesítéséhez szükséges feltételek megteremtésében
A javaslatok, kezdeményezések kezelésének, a véleményezési és egyetértési jog gyakorlásának rendje
A nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete a település nemzetiséghez tartozó lakosságát érintő javaslatait, kezdeményezéseit a képviselője útján terjeszti elő.
A megkeresett szerv vezetője a hatáskörébe tartozó kérdésben a kezdeményezésről a kézhezvételétől számított harminc napon belül köteles érdemben nyilatkozni vagy határozni. Ha a megkeresett szerv vezetője a megkeresés tárgyát illetően nem rendelkezik hatáskörrel vagy illetékességgel, köteles a megkeresést három napon belül a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervhez áttenni.
Amennyiben a kezdeményezés a képviselő-testület vagy valamely bizottság hatáskörébe tartozik, a beérkezett javaslatot, kezdeményezést a megkeresett szerv vezetője a képviselő-testület, vagy bizottság munkaterv szerinti soros ülésére terjeszti elő döntéshozatal céljából arra való figyelemmel, hogy a testületi szerv hatvan napon belül köteles érdemben határozni, illetve harminc napon belül érdemben nyilatkozni.
A nemzetiségi önkormányzat hatáskörébe tartozó véleményezési és egyetértési jogköre körében hozott döntés meghozatalát a képviselő-testület képviseletében a polgármester a nemzetiségi önkormányzat elnökénél kezdeményezi úgy, hogy a döntést előkészítő írásos anyagot a nemzetiségi önkormányzat tagjai az elnök előterjesztésében az ülést megelőző legalább 3 nappal korábban megkapják.
A nemzetiségi önkormányzat véleményezési, illetve egyetértési jogkörében hozott döntését, vagy annak elmulasztását települési önkormányzat képviselő-testülete ülésén tanácskozási joggal részt vevő nemzetiségi önkormányzat elnöke, ennek hiányában a napirend előterjesztője ismerteti a döntéshozatalt megelőzően.
Az egyetértési és a véleményezési jog jogosultja jogait az ez irányú kezdeményezés kézhezvételétől, vagy az egyéb módon történő tudomására jutástól számított harminc napon belül gyakorolja. E határidő elmulasztása jogvesztő.
Ha a nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a helyi önkormányzatnak vagy szervének döntése szükséges, a nemzetiségi önkormányzat elnöke által benyújtott erre irányuló kezdeményezést a döntésre jogosult köteles a következő ülésén napirendre tűzni, valamint a kezdeményezés benyújtásától számított harminc, testületi döntés esetén hatvan napon belül döntést hozni.
4. melléklet a 4/2018. (IV. 27.) önkormányzati rendelethez
a) Véleményt nyilvánít a szociális földprogrammal kapcsolatos kérdésekben.
b) Véleményt nyilvánít a lakosságot érintő önkormányzati rendelet-tervezetekről.
c) Figyelemmel kíséri a helyi foglalkoztatási viszonyok alakulását.
d) Részt vesz a helyi foglalkoztatási érdekegyeztetésben.
e) Figyelemmel kíséri a helyi természetvédelmi feladatok ellátását.
f) Véleményt nyilvánít az önkormányzat intézményei vezetőinek kinevezése ügyében.
g) Egyetértési jogot gyakorol a nemzetiségi alapkönyvtár kijelölése tekintetében.
h) Közreműködik az általános iskolai tanulmányok befejezését követően tovább nem tanulók tankötelezettségének teljesítéséhez szükséges feltételek megteremtésében
A javaslatok, kezdeményezések kezelésének, a véleményezési és egyetértési jog gyakorlásának rendje
A nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete a település nemzetiséghez tartozó lakosságát érintő javaslatait, kezdeményezéseit a képviselője útján terjeszti elő.
A megkeresett szerv vezetője a hatáskörébe tartozó kérdésben a kezdeményezésről a kézhezvételétől számított harminc napon belül köteles érdemben nyilatkozni vagy határozni. Ha a megkeresett szerv vezetője a megkeresés tárgyát illetően nem rendelkezik hatáskörrel vagy illetékességgel, köteles a megkeresést három napon belül a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervhez áttenni.
Amennyiben a kezdeményezés a képviselő-testület vagy valamely bizottság hatáskörébe tartozik, a beérkezett javaslatot, kezdeményezést a megkeresett szerv vezetője a képviselő-testület, vagy bizottság munkaterv szerinti soros ülésére terjeszti elő döntéshozatal céljából arra való figyelemmel, hogy a testületi szerv hatvan napon belül köteles érdemben határozni, illetve harminc napon belül érdemben nyilatkozni.
A nemzetiségi önkormányzat hatáskörébe tartozó véleményezési és egyetértési jogköre körében hozott döntés meghozatalát a képviselő-testület képviseletében a polgármester a nemzetiségi önkormányzat elnökénél kezdeményezi úgy, hogy a döntést előkészítő írásos anyagot a nemzetiségi önkormányzat tagjai az elnök előterjesztésében az ülést megelőző legalább 3 nappal korábban megkapják.
A nemzetiségi önkormányzat véleményezési, illetve egyetértési jogkörében hozott döntését, vagy annak elmulasztását települési önkormányzat képviselő-testülete ülésén tanácskozási joggal részt vevő nemzetiségi önkormányzat elnöke, ennek hiányában a napirend előterjesztője ismerteti a döntéshozatalt megelőzően.
Az egyetértési és a véleményezési jog jogosultja jogait az ez irányú kezdeményezés kézhezvételétől, vagy az egyéb módon történő tudomására jutástól számított harminc napon belül gyakorolja. E határidő elmulasztása jogvesztő.
Ha a nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a helyi önkormányzatnak vagy szervének döntése szükséges, a nemzetiségi önkormányzat elnöke által benyújtott erre irányuló kezdeményezést a döntésre jogosult köteles a következő ülésén napirendre tűzni, valamint a kezdeményezés benyújtásától számított harminc, testületi döntés esetén hatvan napon belül döntést hozni.
5. melléklet a 4/2018. (IV. 27.) önkormányzati rendelethez
1. Általános rendelkezések:
Jelen megállapodást Tolcsva Község Önkormányzat Képviselő-testülete, valamint a Tolcsvai Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. § (1) -(4) bekezdésében előírtak alapján kötik.
A Tolcsvai Roma Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve – a megállapodás alapján – a Tolcsvai Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: önkormányzati hivatal)
2. Az együttműködés területei és formái
Az önkormányzat a helyi nemzetiségi ügyek ellátása körében biztosítja a nemzetiségi jogok érvényesülését.
A nemzetiségi önkormányzat pénzügyi, ügyviteli, ügyintézési és egyéb alapvető feladatai egységes szabályok szerinti elvégzése, átláthatósága érdekében kapcsolódik a helyi önkormányzat által működtetett informatikai rendszerhez, amely a folyamatos pénzügyi ellenőrzés eszközként is szolgál.
Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat részére – annak székhelyén – biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, szakmai segítséget nyújt, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos gazdálkodási és adminisztratív végrehajtási feladatok ellátásáról. A végrehajtásról az önkormányzati hivatal állományába tartozó köztisztviselők gondoskodnak.
Az önkormányzati hivatal részéről Rácz-Tóth Nikoletta ügyintéző segíti a helyi nemzetiségi önkormányzat pályázati lehetőségeinek a feltárását és azok elkészítését.
Az önkormányzat jegyzője Pávási Beáta ügyintézőt jelöli ki a helyi nemzetiségi önkormányzattal történő kapcsolattartásra.
Az önkormányzat megbízásából és képviseletében Szabó Ferenc jegyző vagy akadályoztatása esetén a megbízottja részt vesz a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.
Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat részére havonta igény szerint, de legalább harminckét órában, az önkormányzat feladat ellátásához, működéséhez (a testületi, tisztségviselői, képviselői feladatok ellátásához) szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiség ingyenes használatát biztosítja. A helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségek és fenntartási költségeket a helyi önkormányzat viseli. A helyi önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzat feladatellátásához – térítésmentesen – külön helységet biztosít.
Az önkormányzati hivatalban Becskeházi Regina ügyintéző biztosítja a meghívók, az előterjesztések előkészítésével és postázásával kapcsolatos feladatokat, a postai levelezési, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását, jegyzőkönyvek elkészítését, a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítését, a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatok ellátását, az ezzel járó költségeket az önkormányzat viseli.
Az önkormányzati hivatalban Pávási Beáta ügyintéző biztosítja a nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, adatszolgáltatási, iratkezelési feladatok ellátását; az önkormányzati hivatal gondoskodik a jelnyelv és a speciális kommunikációs rendszer használatának biztosításáról, a nemzetiségi önkormányzat elnökének erre irányuló jelzése alapján, és viseli a fenti feladatok ellátásához kapcsolódó költségeket, a testületi tagok és tisztségviselők telefonhasználata költségei kivételével.
A nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásával összefüggő sajátos feladatokat a számviteli politika, a selejtezési és leltározási szabályzat, az eszközök és források értékelési szabályzata, a pénzkezelési szabályzat – továbbá a felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének szabályzata és a számlarend tartalmazza. A szabályzatok hatálya a nemzetiségi önkormányzatra is kiterjesztésre került.
3. A helyi önkormányzat költségvetési rendeletének és a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának elkészítése
A nemzetiségi önkormányzat kérésére a jegyző – az önkormányzati hivatal megbízott munkatársán keresztül – készíti elő a költségvetési határozat tervezetét, amelyet a helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke terjeszt a nemzetiségi önkormányzat testülete elé.
A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának előkészítése során a jegyző Pávási Beáta ügyintéző útján közli a nemzetiségi önkormányzat elnökével a nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának előkészítéséhez szüksége adatokat – a költségvetési törvényből adódó részletes információk rendelkezésre állást követően.
A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának szerkezetére az államháztartásról szóló CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 23. § (2-(3) bekezdéseiben és a 26. § (1) bekezdésben előírtakat kell alkalmazni.
Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat részére meghatározott esetleges támogatás mértékéről legkésőbb tárgyév március 1. napjáig tájékoztatja a nemzetiségi önkormányzatot.
A jegyző által elkészített költségvetési határozattervezetet az elnök február 15-éig, ha a központi költségvetésről szóló törvényt az Országgyűlés a naptári év kezdetéig nem fogadta el, a központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépését követő negyvenötödik napig nyújtja be a képviselő-testületnek.
A nemzetiségi önkormányzat a képviselő-testület által jóváhagyott éves költségvetésről, az államháztartás pénzügyi információs rendszere keretében adatszolgáltatást teljesít Pávási Beáta ügyintéző útján.
Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozata törvényességéért, bevételi és kiadási előirányzatainak megállapításáért és teljesítéséért, továbbá egymás kötelezettségvállalásaiért és tartozásaiért nem felel.
4. A költségvetési előirányzatok módosításának rendje
A nemzetiségi önkormányzat előirányzatai kizárólag a nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozata alapján módosíthatók.
Amennyiben a nemzetiségi önkormányzat az eredeti előirányzatai felett többletbevételt ér el, bevétel kiesése keletkezik, vagy kiadási előirányzatain belül átcsoportosítást hajt végre, abban az eseten módosítani kell költségvetési határozatát.
A nemzetiségi önkormányzat által végrehajtott előirányzat változásának határozat-tervezetét a jegyző – Pávási Beáta ügyintéző közreműködése útján – készíti elő. Az év közben indokolt költségvetési határozat módosításáról, annak előkészítése után, az elnök előterjesztése alapján a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete dönt.
A nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete – az első negyedév kivételével – negyedévenként, a döntése szerinti időpontokban, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határ idejéig, tárgyév december 31.-ei hatállyal módosítja a költségvetési határozatát. Ha évközben az Országgyűlés – nemzetiségi önkormányzatot érintő módon –meghatározott hozzájárulások, támogatások előirányzatait zárolja, azokat csökkenti, törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a képviselő-testület elé kell terjeszteni a költségvetési határozat módosítását.
A nemzetiségi önkormányzat előirányzatairól és az abban bekövetkezett változásairól Pávási Beáta ügyintéző naprakész nyilvántartást vezet.
5. Beszámolási kötelezettség
A költségvetés végrehajtására vonatkozó zárszámadási határozat-tervezetet a jegyző – Pávási Beáta ügyintéző közreműködése útján – készíti elő, amelyet a nemzetiségi önkormányzat elnöke terjeszt a nemzetiségi önkormányzat testülete elé. A nemzetiségi önkormányzat zárszámadási határozatát az elnök az önkormányzat zárszámadási rendelettervezetének elkészítéséhez továbbítja a polgármester részére.
A jegyző által elkészített zárszámadási határozat-tervezet az elnök a költségvetési évet követő ötödik hónap utolsó napjáig terjeszti a képviselő-testület elé.
6. A költségvetés végrehajtása
Az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) kormányrendelet 13. §-a alapján a jegyző gondoskodik a nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos eljárásrendek, szabályzatok, elkészítéséről, továbbá az Áht. 69. §-a alapján a kontrollkörnyezet kialakítása érdekében a folyamatba épített előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés szabályozásáról, valamint az Áht. 70. §-a alapján a belső ellenőrzés működtetéséről.
A nemzetiségi önkormányzat könyvvezetésével, költségvetési információ szolgáltatással kapcsolatos feladatait Pávási Beáta gazdálkodási ügyintéző látja el.
7. A Nemzetiségi Önkormányzat számlája
A nemzetiségi önkormányzat a gazdálkodásával és pénzellátásával kapcsolatos pénzforgalmát a részére és kizárólagos használatára megnyitott önálló pénzforgalmi számlán bonyolítja. A nemzetiségi önkormányzat önálló fizetési számlájának megnyitásáról és az ahhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról Pávási Beáta gazdálkodási ügyintéző gondoskodik.
8. A költségvetési gazdálkodás szabályai
A nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtásával kapcsolatos feladatokat Pávási Beáta gazdálkodási ügyintéző látja el.
8.1. Kötelezettségvállalás
A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatában szereplő előirányzatai terhére kizárólag a nemzetiségi önkormányzat elnöke vagy az általa írásban felhatalmazott helyi nemzetiségi önkormányzati képviselő vállalhat kötelezettséget.
A nemzetiségi önkormányzat nevében kötelezettséget vállalni az Ávr.-ben foglalt kivételekkel csak pénzügyi ellenjegyzés után, a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően, írásban lehet. A pénzügyi ellenjegyzőnek meg kell győződnie arról, hogy a szabad előirányzat rendelkezése áll, a tervezett kifizetési időpontokban a pénzügyi fedezet biztosított, és a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat.
8.2. Pénzügyi ellenjegyzés
A nemzetiségi önkormányzat nevébe vállalt kötelezettség pénzügyi ellenjegyzésére a jegyző, vagy az általa írásban kijelölt, az önkormányzati hivatal állományába tartozó köztisztviselő jogosult.
A pénzügyi ellenjegyzést a kötelezettségvállalás dokumentumán a pénzügyi ellenjegyzés dátumának és a pénzügyi ellenjegyzés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni.
8.3. Teljesítés igazolás
A teljesítés igazolására a nemzetiségi önkormányzat nevében a jegyző, vagy a jegyző megbízása alapján írásban kijelölt személy jogosult.
A teljesítést az igazolás dátumának és a teljesítés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni.
8.4. Érvényesítés
Érvényesítésre a nemzetiségi önkormányzat nevébe a jegyző megbízása alapján a Ávr. 55. § (3) bekezdése szerinti végzettséggel rendelkező írásban kijelölt személy jogosult.
Az érvényesítésnek tartalmazni kell az érvényesítésre utaló megjelölést, a megállapított összeget, az érvényesítés dátumát és az érvényesítő aláírását.
Az érvényesítőnek a nemzetiségi önkormányzat gazdasági eseményeinek vonatkozásában ellenőriznie kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét és azt, hogy a megelőző ügymenetben az Áht., az államháztartási számviteli kormányrendelet és e megállapodás előírásait, továbbá a belső szabályzatokban foglaltakat megtartották-e.
8.5. Utalványozás
Utalványozásra a nemzetiségi önkormányzat elnöke vagy az általa írásban felhatalmazott helyi nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult. A felhatalmazás, illetve a felhatalmazás visszavonása minden esetben csak írásban történhet.
Utalványozni minden esetben külön írásbeli rendelkezéssel lehet.
Nem kell utalványozni az Ávr.59. § (5) bekezdésében nevesített esetekben.
9. Költségvetési információ szolgáltatás rendje
9.1. Információ szolgáltatás a költségvetésről
A nemzetiségi önkormányzat költségvetésével összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségek ellátásáról Pávási Beáta gazdálkodási ügyintéző gondoskodik. Ennek érdekében a nemzetiségi önkormányzat a költségvetési határozatát úgy fogadja el, s erről információt úgy szolgáltat, hogy az önkormányzati hivatal a költségvetéssel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségének határidőben eleget tudjon tenni.
Pávási Beáta ügyintéző a nemzetiségi önkormányzat határozatában megállapított bevételei és kiadásai közgazdasági tartalom szerinti további részletezésről előkészti az elemi költségvetést.
A nemzetiségi önkormányzat elnöke által jóváhagyott elemi költségvetéséről a nemzetiségi önkormányzat határozat-tervezete képviselő-testület elé terjesztésének határidejét követő harminc napon belül Pávási Beáta ügyintéző adatot szolgáltat a Magyar Államkincstár területileg illetékes szervéhez (továbbiakban: kincstár).
A nemzetiségi önkormányzat éves költségvetési beszámolót, időközi költségvetési jelentést és időközi mérlegjelentést készít.
A jelentések kincstárnak jogszabály által meghatározott határidőben történő megküldéséről Pávási Beáta ügyintéző gondoskodik.
9.2. Vagyoni és számviteli nyilvántartás, adatszolgáltatás rendje
Pávási Beáta ügyintéző a nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásáról önálló könyvet vezet. A számviteli nyilvántartás alapjául szolgáló dokumentumokat kezeli és őrzi.
A nemzetiségi önkormányzat tulajdonába, illetve használatában álló vagyontárgyakról nyilvántartást az önkormányzati hivatal vezeti. A leltározáshoz, selejtezéshez, illetve a vagyontárgyakban bekövetkező változásokról információt a nemzetiségi önkormányzat elnöke szolgáltat.
9.3. Törzskönyvi nyilvántartásba vétellel és adószám igényléssel kapcsolatos határidők és együttműködési kötelezettségek
A kincstár nyilvános és közhiteles nyilvántartást vezet a nemzetiségi önkormányzatról. A törzskönyvi adat módosítását Pávási Beáta ügyintéző a változás bejelentési kérelem benyújtásával, a módosítást tartalmazó okirat csatolásával, a törzskönyvi adat keletkezésétől, illetve változásától számított nyolc napon belül bejelenti a kincstár felé.
A nemzetiségi önkormányzat esetén okiratnak minősül az alapítást, módosítást, átalakítást vagy megszüntetést jóváhagyó nemzetiségi önkormányzati képviselő-testületi határozat, melyet az elnök köteles a változást követően haladéktalanul megküldeni a jegyző részére.
Pávási Beáta ügyintéző a törzskönyvi nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtásával kéri az adószám megállapítását és ezzel teljesíti az állami adóhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségét.
10. Összeférhetetlenség
A nemzetiségi önkormányzat tekintetében a kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző ugyanazon gazdasági esemény tekintetében azonos személy nem lehet. Az érvényesítő ugyanazon gazdasági esemény tekintetében nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult és a teljesítést igazoló személlyel. A kötelezettségvállalási, pénzügyi, ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítés igazolására irányuló feladatot nem végezheti az a személy, aki ezt a tevékenységét a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója, vagy maga javára látná el. Az önkormányzati hivatal a kötelezettségvállalásra, pénzügyi ellenjegyzésre, teljesítés igazolására, érvényesítésére, utalványozásra jogosult személyekről és aláírás-mintájukról a belső szabályzatban foglaltak szerint naprakész nyilvántartást vezet.
11. Pénzellátás
A nemzetiségi önkormányzat az önkormányzat számlavezetőjénél vezeti pénzforgalmi számláit.
A nemzetiségi önkormányzatot a számlavezető megváltoztatásáról hozott döntést követően azonnal tájékoztatni kell.
A nemzetiségi önkormányzat önálló pénztárt működtet, amelyet az önkormányzati hivatal házipénztár vezetésével megbízott munkatársa Milikné Kovalik Katalin ügyintéző vezet, az önkormányzati hivatal pénztárhelyiségében. A házipénztárból a készpénzben történő kiadások teljesítésére a pénztári órák figyelembe vételével kerülhet sor. Készpénz az önkormányzati hivatal házipénztárán keresztül akkor fizethető ki, ha kötelezettségvállalás történt az adott gazdasági eseményre vonatkozóan, illetve vásárlási előleg került felvételre, és a nemzetiségi önkormányzat elnöke vagy az általa meghatalmazott képviselő a kifizetés teljesítéséhez szükséges dokumentumokat (szerződés, számla stb.) leadja Pávási Beáta gazdálkodási ügyintézőnek
Az önkormányzat saját költségvetési rendeletében jóváhagyott esetleges támogatásának folyósítása a nemzetiségi önkormányzattal kötött támogatási szerződés szerint történik.
12. Vagyongazdálkodás
A nemzetiségi önkormányzat vagyoni és pénzügyi helyzetéről az önkormányzati hivatalban Pávási Beáta ügyintéző elkülönített nyilvántartást vezet.
A nemzetiségi önkormányzat vagyona, elkülönítetten a könyvviteli mérleg szerkezete szerinti tagolásban, a zárszámadási határozatba kerül bemutatásra. A vagyon leltározása az önkormányzat leltározási és leltárkészítési szabályzatban előírtak szerinti rendszerességgel és módon történik.
A nemzetiségi önkormányzat vagyonának leltározásában az elnök, és az általa írásban kijelölt képviselő közreműködik.
A vagyontárgyak selejtezésével összefüggő szabályokat az önkormányzat felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének a szabályzatban előírtak szerint kell elvégezni. A nemzetiségi önkormányzat a selejtezésre javasolt eszközeire az elnök – tesz javaslatot a képviselő-testület felé.
13. A belső kontrollrendszer és a belső ellenőrzés
A jegyző a nemzetiségi önkormányzat vonatkozásában köteles a belső kontrollrendszer keretében kialakítani, működtetni és fejleszteni a kontrollkörnyezetet, a kockázatkezelési rendszert, a kontrolltevékenységeket, az információ és kommunikációs rendszert, továbbá a nyomon követési rendszert.
Belső ellenőrzésre a kockázatelemzéssel alátámasztott éves belső ellenőrzési terven meghatározottak szerint kerül sor. A belső ellenőrzés lefolytatásának rendjét a belső ellenőrzési kézikönyv tartalmazza.
A nemzetiségi önkormányzat elnöke részt vesz a belső ellenőrzés értékeléséről készülő éves beszámoló – rá vonatkozó részének – elkészítésében.
14. Záró rendelkezések
A megállapodás az aláírás napján lép hatályba és az abban foglaltakat e naptól kezdve kell alkalmazni.
A jelenleg hatályban lévő megállapodás ezen a napon hatályát veszti.
Az Együttműködési Megállapodást minden év január 31. napjáig, általános vagy időközi választás esetén az alakuló ülést követő harminc napon belül felül kell vizsgálni.
Tolcsva, 2018. január 25.
Csoma Ernő s. k. Strausz Károly s. k.
polgármester elnök
Záradék: Az együttműködési megállapodást Tolcsva Község Önkormányzat Képviselő-testülete a 1/2018. (I. 25.) határozatával, a Tolcsvai Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete a 1/2018. (I. 23.) határozatával hagyta jóvá.
6. melléklet a 4/2018. (IV. 27.) önkormányzati rendelethez
3. Általános rendelkezések:
Jelen megállapodást Tolcsva Község Önkormányzat Képviselő-testülete, valamint a Tolcsvai Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. § (1) -(4) bekezdésében előírtak alapján kötik.
A Tolcsvai Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve – a megállapodás alapján – a Tolcsvai Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: önkormányzati hivatal)
4. Az együttműködés területei és formái
Az önkormányzat a helyi nemzetiségi ügyek ellátása körében biztosítja a nemzetiségi jogok érvényesülését.
A nemzetiségi önkormányzat pénzügyi, ügyviteli, ügyintézési és egyéb alapvető feladatai egységes szabályok szerinti elvégzése, átláthatósága érdekében kapcsolódik a helyi önkormányzat által működtetett informatikai rendszerhez, amely a folyamatos pénzügyi ellenőrzés eszközként is szolgál.
Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat részére – annak székhelyén – biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, szakmai segítséget nyújt, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos gazdálkodási és adminisztratív végrehajtási feladatok ellátásáról. A végrehajtásról az önkormányzati hivatal állományába tartozó köztisztviselők gondoskodnak.
Az önkormányzati hivatal részéről Rácz-Tóth Nikoletta ügyintéző segíti a helyi nemzetiségi önkormányzat pályázati lehetőségeinek a feltárását és azok elkészítését.
Az önkormányzat jegyzője Pávási Beáta ügyintézőt jelöli ki a helyi nemzetiségi önkormányzattal történő kapcsolattartásra.
Az önkormányzat megbízásából és képviseletében Szabó Ferenc jegyző vagy akadályoztatása esetén a megbízottja részt vesz a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.
Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat részére havonta igény szerint, de legalább harminckét órában, az önkormányzat feladat ellátásához, működéséhez (a testületi, tisztségviselői, képviselői feladatok ellátásához) szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiség ingyenes használatát biztosítja. A helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségek és fenntartási költségeket a helyi önkormányzat viseli. A helyi önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzat feladatellátásához – térítésmentesen – külön helységet biztosít.
Az önkormányzati hivatalban Becskeházi Regina ügyintéző biztosítja a meghívók, az előterjesztések előkészítésével és postázásával kapcsolatos feladatokat, a postai levelezési, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását, jegyzőkönyvek elkészítését, a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítését, a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatok ellátását, az ezzel járó költségeket az önkormányzat viseli.
Az önkormányzati hivatalban Pávási Beáta ügyintéző biztosítja a nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, adatszolgáltatási, iratkezelési feladatok ellátását; az önkormányzati hivatal gondoskodik a jelnyelv és a speciális kommunikációs rendszer használatának biztosításáról, a nemzetiségi önkormányzat elnökének erre irányuló jelzése alapján, és viseli a fenti feladatok ellátásához kapcsolódó költségeket, a testületi tagok és tisztségviselők telefonhasználata költségei kivételével.
A nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásával összefüggő sajátos feladatokat a számviteli politika, a selejtezési és leltározási szabályzat, az eszközök és források értékelési szabályzata, a pénzkezelési szabályzat – továbbá a felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének szabályzata és a számlarend tartalmazza. A szabályzatok hatálya a nemzetiségi önkormányzatra is kiterjesztésre került.
3. A helyi önkormányzat költségvetési rendeletének és a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának elkészítése
A nemzetiségi önkormányzat kérésére a jegyző – az önkormányzati hivatal megbízott munkatársán keresztül – készíti elő a költségvetési határozat tervezetét, amelyet a helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke terjeszt a nemzetiségi önkormányzat testülete elé.
A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának előkészítése során a jegyző Pávási Beáta ügyintéző útján közli a nemzetiségi önkormányzat elnökével a nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának előkészítéséhez szüksége adatokat – a költségvetési törvényből adódó részletes információk rendelkezésre állást követően.
A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának szerkezetére az államháztartásról szóló CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 23. § (2-(3) bekezdéseiben és a 26. § (1) bekezdésben előírtakat kell alkalmazni.
Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat részére meghatározott esetleges támogatás mértékéről legkésőbb tárgyév március 1. napjáig tájékoztatja a nemzetiségi önkormányzatot.
A jegyző által elkészített költségvetési határozattervezetet az elnök február 15-éig, ha a központi költségvetésről szóló törvényt az Országgyűlés a naptári év kezdetéig nem fogadta el, a központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépését követő negyvenötödik napig nyújtja be a képviselő-testületnek.
A nemzetiségi önkormányzat a képviselő-testület által jóváhagyott éves költségvetésről, az államháztartás pénzügyi információs rendszere keretében adatszolgáltatást teljesít Pávási Beáta ügyintéző útján.
Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozata törvényességéért, bevételi és kiadási előirányzatainak megállapításáért és teljesítéséért, továbbá egymás kötelezettségvállalásaiért és tartozásaiért nem felel.
5. A költségvetési előirányzatok módosításának rendje
A nemzetiségi önkormányzat előirányzatai kizárólag a nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozata alapján módosíthatók.
Amennyiben a nemzetiségi önkormányzat az eredeti előirányzatai felett többletbevételt ér el, bevétel kiesése keletkezik, vagy kiadási előirányzatain belül átcsoportosítást hajt végre, abban az eseten módosítani kell költségvetési határozatát.
A nemzetiségi önkormányzat által végrehajtott előirányzat változásának határozat-tervezetét a jegyző – Pávási Beáta ügyintéző közreműködése útján – készíti elő. Az év közben indokolt költségvetési határozat módosításáról, annak előkészítése után, az elnök előterjesztése alapján a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete dönt.
A nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete – az első negyedév kivételével – negyedévenként, a döntése szerinti időpontokban, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határ idejéig, tárgyév december 31.-ei hatállyal módosítja a költségvetési határozatát. Ha évközben az Országgyűlés – nemzetiségi önkormányzatot érintő módon –meghatározott hozzájárulások, támogatások előirányzatait zárolja, azokat csökkenti, törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a képviselő-testület elé kell terjeszteni a költségvetési határozat módosítását.
A nemzetiségi önkormányzat előirányzatairól és az abban bekövetkezett változásairól Pávási Beáta ügyintéző naprakész nyilvántartást vezet.
7. Beszámolási kötelezettség
A költségvetés végrehajtására vonatkozó zárszámadási határozat-tervezetet a jegyző – Pávási Beáta ügyintéző közreműködése útján – készíti elő, amelyet a nemzetiségi önkormányzat elnöke terjeszt a nemzetiségi önkormányzat testülete elé. A nemzetiségi önkormányzat zárszámadási határozatát az elnök az önkormányzat zárszámadási rendelettervezetének elkészítéséhez továbbítja a polgármester részére.
A jegyző által elkészített zárszámadási határozat-tervezet az elnök a költségvetési évet követő ötödik hónap utolsó napjáig terjeszti a képviselő-testület elé.
6. A költségvetés végrehajtása
Az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) kormányrendelet (a továbbiakban: Ávr.) 13. §-a alapján a jegyző gondoskodik a nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos eljárásrendek, szabályzatok, elkészítéséről, továbbá az Áht. 69. §-a alapján a kontrollkörnyezet kialakítása érdekében a folyamatba épített előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés szabályozásáról, valamint az Áht. 70. §-a alapján a belső ellenőrzés működtetéséről.
A nemzetiségi önkormányzat könyvvezetésével, költségvetési információ szolgáltatással kapcsolatos feladatait Pávási Beáta gazdálkodási ügyintéző látja el.
9. A Nemzetiségi Önkormányzat számlája
A nemzetiségi önkormányzat a gazdálkodásával és pénzellátásával kapcsolatos pénzforgalmát a részére és kizárólagos használatára megnyitott önálló pénzforgalmi számlán bonyolítja. A nemzetiségi önkormányzat önálló fizetési számlájának megnyitásáról és az ahhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról Pávási Beáta gazdálkodási ügyintéző gondoskodik.
10. A költségvetési gazdálkodás szabályai
A nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtásával kapcsolatos feladatokat Pávási Beáta gazdálkodási ügyintéző látja el.
10.1. Kötelezettségvállalás
A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatában szereplő előirányzatai terhére kizárólag a nemzetiségi önkormányzat elnöke vagy az általa írásban felhatalmazott helyi nemzetiségi önkormányzati képviselő vállalhat kötelezettséget.
A nemzetiségi önkormányzat nevében kötelezettséget vállalni az Ávr.-ben foglalt kivételekkel csak pénzügyi ellenjegyzés után, a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően, írásban lehet. A pénzügyi ellenjegyzőnek meg kell győződnie arról, hogy a szabad előirányzat rendelkezése áll, a tervezett kifizetési időpontokban a pénzügyi fedezet biztosított, és a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat.
10.2. Pénzügyi ellenjegyzés
A nemzetiségi önkormányzat nevébe vállalt kötelezettség pénzügyi ellenjegyzésére a jegyző, vagy az általa írásban kijelölt, az önkormányzati hivatal állományába tartozó köztisztviselő jogosult.
A pénzügyi ellenjegyzést a kötelezettségvállalás dokumentumán a pénzügyi ellenjegyzés dátumának és a pénzügyi ellenjegyzés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni.
10.3. Teljesítés igazolás
A teljesítés igazolására a nemzetiségi önkormányzat nevében a jegyző, vagy a jegyző megbízása alapján írásban kijelölt személy jogosult.
A teljesítést az igazolás dátumának és a teljesítés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni.
8.4. Érvényesítés
Érvényesítésre a nemzetiségi önkormányzat nevébe a jegyző megbízása alapján a Ávr. 55. § (3) bekezdése szerinti végzettséggel rendelkező írásban kijelölt személy jogosult.
Az érvényesítésnek tartalmazni kell az érvényesítésre utaló megjelölést, a megállapított összeget, az érvényesítés dátumát és az érvényesítő aláírását.
Az érvényesítőnek a nemzetiségi önkormányzat gazdasági eseményeinek vonatkozásában ellenőriznie kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét és azt, hogy a megelőző ügymenetben az Áht., az államháztartási számviteli kormányrendelet és e megállapodás előírásait, továbbá a belső szabályzatokban foglaltakat megtartották-e.
8.5. Utalványozás
Utalványozásra a nemzetiségi önkormányzat elnöke vagy az általa írásban felhatalmazott helyi nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult. A felhatalmazás, illetve a felhatalmazás visszavonása minden esetben csak írásban történhet.
Utalványozni minden esetben külön írásbeli rendelkezéssel lehet.
Nem kell utalványozni az Ávr.59. § (5) bekezdésében nevesített esetekben.
9. Költségvetési információ szolgáltatás rendje
9.1. Információ szolgáltatás a költségvetésről
A nemzetiségi önkormányzat költségvetésével összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségek ellátásáról Pávási Beáta gazdálkodási ügyintéző gondoskodik. Ennek érdekében a nemzetiségi önkormányzat a költségvetési határozatát úgy fogadja el, s erről információt úgy szolgáltat, hogy az önkormányzati hivatal a költségvetéssel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségének határidőben eleget tudjon tenni.
Pávási Beáta ügyintéző a nemzetiségi önkormányzat határozatában megállapított bevételei és kiadásai közgazdasági tartalom szerinti további részletezésről előkészti az elemi költségvetést.
A nemzetiségi önkormányzat elnöke által jóváhagyott elemi költségvetéséről a nemzetiségi önkormányzat határozat-tervezete képviselő-testület elé terjesztésének határidejét követő harminc napon belül Pávási Beáta ügyintéző adatot szolgáltat a Magyar Államkincstár területileg illetékes szervéhez (továbbiakban: kincstár).
A nemzetiségi önkormányzat éves költségvetési beszámolót, időközi költségvetési jelentést és időközi mérlegjelentést készít.
A jelentések kincstárnak jogszabály által meghatározott határidőben történő megküldéséről Pávási Beáta ügyintéző gondoskodik.
9.2. Vagyoni és számviteli nyilvántartás, adatszolgáltatás rendje
Pávási Beáta ügyintéző a nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásáról önálló könyvet vezet. A számviteli nyilvántartás alapjául szolgáló dokumentumokat kezeli és őrzi.
A nemzetiségi önkormányzat tulajdonába, illetve használatában álló vagyontárgyakról nyilvántartást az önkormányzati hivatal vezeti. A leltározáshoz, selejtezéshez, illetve a vagyontárgyakban bekövetkező változásokról információt a nemzetiségi önkormányzat elnöke szolgáltat.
9.3. Törzskönyvi nyilvántartásba vétellel és adószám igényléssel kapcsolatos határidők és együttműködési kötelezettségek
A kincstár nyilvános és közhiteles nyilvántartást vezet a nemzetiségi önkormányzatról. A törzskönyvi adat módosítását Pávási Beáta ügyintéző a változás bejelentési kérelem benyújtásával, a módosítást tartalmazó okirat csatolásával, a törzskönyvi adat keletkezésétől, illetve változásától számított nyolc napon belül bejelenti a kincstár felé.
A nemzetiségi önkormányzat esetén okiratnak minősül az alapítást, módosítást, átalakítást vagy megszüntetést jóváhagyó nemzetiségi önkormányzati képviselő-testületi határozat, melyet az elnök köteles a változást követően haladéktalanul megküldeni a jegyző részére.
Pávási Beáta ügyintéző a törzskönyvi nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtásával kéri az adószám megállapítását és ezzel teljesíti az állami adóhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségét.
12. Összeférhetetlenség
A nemzetiségi önkormányzat tekintetében a kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző ugyanazon gazdasági esemény tekintetében azonos személy nem lehet. Az érvényesítő ugyanazon gazdasági esemény tekintetében nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult és a teljesítést igazoló személlyel. A kötelezettségvállalási, pénzügyi, ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítés igazolására irányuló feladatot nem végezheti az a személy, aki ezt a tevékenységét a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója, vagy maga javára látná el. Az önkormányzati hivatal a kötelezettségvállalásra, pénzügyi ellenjegyzésre, teljesítés igazolására, érvényesítésére, utalványozásra jogosult személyekről és aláírás-mintájukról a belső szabályzatban foglaltak szerint naprakész nyilvántartást vezet.
13. Pénzellátás
A nemzetiségi önkormányzat az önkormányzat számlavezetőjénél vezeti pénzforgalmi számláit.
A nemzetiségi önkormányzatot a számlavezető megváltoztatásáról hozott döntést követően azonnal tájékoztatni kell.
A nemzetiségi önkormányzat önálló pénztárt működtet, amelyet az önkormányzati hivatal házipénztár vezetésével megbízott munkatársa Milikné Kovalik Katalin ügyintéző vezet, az önkormányzati hivatal pénztárhelyiségében. A házipénztárból a készpénzben történő kiadások teljesítésére a pénztári órák figyelembe vételével kerülhet sor. Készpénz az önkormányzati hivatal házipénztárán keresztül akkor fizethető ki, ha kötelezettségvállalás történt az adott gazdasági eseményre vonatkozóan, illetve vásárlási előleg került felvételre, és a nemzetiségi önkormányzat elnöke vagy az általa meghatalmazott képviselő a kifizetés teljesítéséhez szükséges dokumentumokat (szerződés, számla stb.) leadja Pávási Beáta gazdálkodási ügyintézőnek
Az önkormányzat saját költségvetési rendeletében jóváhagyott esetleges támogatásának folyósítása a nemzetiségi önkormányzattal kötött támogatási szerződés szerint történik.
12. Vagyongazdálkodás
A nemzetiségi önkormányzat vagyoni és pénzügyi helyzetéről az önkormányzati hivatalban Pávási Beáta ügyintéző elkülönített nyilvántartást vezet.
A nemzetiségi önkormányzat vagyona, elkülönítetten a könyvviteli mérleg szerkezete szerinti tagolásban, a zárszámadási határozatba kerül bemutatásra. A vagyon leltározása az önkormányzat leltározási és leltárkészítési szabályzatban előírtak szerinti rendszerességgel és módon történik.
A nemzetiségi önkormányzat vagyonának leltározásában az elnök, és az általa írásban kijelölt képviselő közreműködik.
A vagyontárgyak selejtezésével összefüggő szabályokat az önkormányzat felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének a szabályzatban előírtak szerint kell elvégezni. A nemzetiségi önkormányzat a selejtezésre javasolt eszközeire az elnök – tesz javaslatot a képviselő-testület felé.
14. A belső kontrollrendszer és a belső ellenőrzés
A jegyző a nemzetiségi önkormányzat vonatkozásában köteles a belső kontrollrendszer keretében kialakítani, működtetni és fejleszteni a kontrollkörnyezetet, a kockázatkezelési rendszert, a kontrolltevékenységeket, az információ és kommunikációs rendszert, továbbá a nyomon követési rendszert.
Belső ellenőrzésre a kockázatelemzéssel alátámasztott éves belső ellenőrzési terven meghatározottak szerint kerül sor. A belső ellenőrzés lefolytatásának rendjét a belső ellenőrzési kézikönyv tartalmazza.
A nemzetiségi önkormányzat elnöke részt vesz a belső ellenőrzés értékeléséről készülő éves beszámoló – rá vonatkozó részének – elkészítésében.
14. Záró rendelkezések
A megállapodás az aláírás napján lép hatályba és az abban foglaltakat e naptól kezdve kell alkalmazni.
A jelenleg hatályban lévő megállapodás ezen a napon hatályát veszti.
Az Együttműködési Megállapodást minden év január 31. napjáig, általános vagy időközi választás esetén az alakuló ülést követő harminc napon belül felül kell vizsgálni.
Tolcsva, 2018. január 25.
Csoma Ernő s. k. Hattinger Tamás s. k.
polgármester elnök
Záradék: Az együttműködési megállapodást Tolcsva Község Önkormányzat Képviselő-testülete a 1/2018. (I. 25.) határozatával, a Tolcsvai Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete a 1/2018. (I. 23.) határozatával hagyta jóvá.
1. függelék a 4/2018. (IV. 27.) önkormányzati rendelethez
2. függelék
3. függelék a 4/2018. (IV. 27.) önkormányzati rendelethez
4. függelék
A 34. § (3) bekezdése a Tolcsva Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2021. (XI. 26.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 2. melléklet a Tolcsva Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2021. (XI. 26.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.