1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Tolcsva község közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. §-ában, továbbá a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 4. §-ában meghatározott személyekre.

(2) Az Szt.-ben meghatározott feltételek szerint a rendelet hatálya a Tolcsva község területén tartózkodó hajléktalanokra, valamint a Szt. 7. § (1) bekezdése szerinti rászorulókra is kiterjed.

(3) A rendelet az alábbi szociális ellátásokat és szociális alapszolgáltatásokat (a továbbiakban együtt: ellátások) szabályozza:

(4) A rendelet alkalmazásában a jövedelem, vagyon, család, egyedül élő, háztartás, rendszeres pénzellátás fogalmak alatt a Szt. 4. §-ában meghatározott fogalmakat kell érteni.

(5) A közeli hozzátartozó fogalmát az Szt. 4. § (1) bekezdés d) pontja szabályozza.

2. § (1) A Képviselő-testület a Településfejlesztési és Szociális Bizottságra átruházza:

(2) Az ellátások iránti kérelmeket a Tolcsvai Közös Önkormányzati Hivatal székhelyén (a továbbiakban: hivatal) kell benyújtani.

(3) Az ellátások iránti kérelmet a hivatal által közzétett, formanyomtatványon kell benyújtani. A formanyomtatvány a rendelet 1. melléklete. A kérelemnek tartalmaznia kell:

3. § (1) A rendeletben meghatározott esetben a kérelmező a kérelem benyújtásakor a 2. mellékletében foglalt vagyonnyilatkozat útján köteles nyilatkozni saját és közös háztartásban élő családtagjai vagyoni viszonyairól (a továbbiakban: vagyonnyilatkozat). Vagyontárgy lízingelése esetén a vagyonnyilatkozathoz mellékelni kell a lízingszerződést is.

(2) Amennyiben a hivatal a vagyonnyilatkozatban foglaltakat vitatja és a vagyontárgy forgalmi értékének meghatározása céljából szakértőt vonhat be az eljárásba, a kérelmező a szakértői vizsgálat során köteles közreműködni.

4. § (1) Amennyiben a rendelet a szociális ellátásra való jogosultságot jövedelemhatárhoz köti, a kérelmező köteles saját, és a közös háztartásban élő családtagjai jövedelmi viszonyairól nyilatkozni és azokat igazolni.

(2) Az önkormányzat szabályozási hatáskörébe tartozó ellátások esetében a jövedelemszámításnál irányadó időszak – ha jogszabály másképpen nem rendelkezik – a havonta rendszeresen mérhető jövedelmek esetében a kérelem benyújtását megelőző egy hónap, egyéb jövedelmek esetében a kérelem benyújtását megelőző egy év.

(3) Jövedelemigazolásként az alábbi iratokat kell csatolni:

(4) Jövedelemmel nem rendelkezők esetében a kérelemhez csatolni kell a Sárospataki Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztálya igazolását arról, hogy a kérelmező vagy nagykorú családtagja regisztrált munkanélküli és támogatásban nem részesül.

(5) A rendelet által szabályozott egyéb jogosultsági feltételt okirattal kell igazolni. Ilyen okirat különösen a személyi igazolvány, lakcímkártya, hatósági döntés, bírósági határozat, iskolalátogatási igazolás, közműszámla, háziorvosi igazolás.

(6) A rendeletben szabályozott szociális ellátásra nem jogosult az, aki a 3. § (1) bekezdés alapján az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonnal rendelkezik.

5. § (1) A kérelmező által benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmát a hivatal az adatot nyilvántartó közigazgatási szerv, és gazdálkodó szervezet megkeresése útján ellenőrizheti, és környezettanulmányt készíthet.

(2) Amennyiben a környezettanulmány megállapítása szerint vélelmezhető, hogy a vagyonnyilatkozatban, vagy jövedelemnyilatkozatban foglaltak nem felelnek meg a valóságnak, a hivatal a Szt. 10. § (6) bekezdésének megfelelően jár el. Ennek során a jövedelemnyilatkozatban foglaltak tartalmát az (1) bekezdésben foglaltak szerint ellenőrizheti, és felhívhatja a kérelmezőt arra, hogy a kérelem átvételét követő 8 napon belül nyújtsa be az általa lakott lakás, vagy saját és a közös háztartásban élő családtagjai tulajdonában álló vagyonnak, a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapra vonatkozó fenntartási költségeit igazoló dokumentumokat. A 3 hónapra vonatkozó költségeknek ki kell számolni az átlagát (továbbiakban: igazolt fenntartási költségek).

(3) Abban az esetben, ha az igazolt fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át, a jövedelmet úgy kell vélelmezni, hogy az igazolt fenntartási költségekhez hozzá kell adni a kérelmező és közös háztartásban élő családtagjai számának és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a szorzatát. A vélelmezett jövedelem mértéke nem lehet kevesebb, mint a jövedelemnyilatkozatban megjelölt összeg.

6. § (1) A szociális ellátások folyósítása a kérelmező részére készpénzben pénztári kifizetéssel történik.

(2) Az ellátás indokolt esetben az arra rászoruló személy részére a családsegítő közreműködésével is adható, aki a felhasználást a kifizetést követő 15 napon belül igazolni köteles.

7. § A Szt.-ben, az annak végrehajtására kiadott más jogszabályokban és e rendeletben meghatározott feltételek hiányában, vagy ezen jogszabályok megsértésével nyújtott ellátást meg kell szüntetni, és az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevő személy az Szt. 17. §-ában meghatározottak szerint kötelezni kell a jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésére.

8. § (1) A bizottság a gyógyszerkiadások viseléséhez gyógyszer kiváltási támogatást nyújt.

(2) Gyógyszer kiváltási támogatásra jogosult az a településen életvitelszerűen élő személy, akinek a közös háztartásában élő családjában az egy főre jutó havi jövedelem a szociális vetítési alap összegének 350 %-át, egyedül élő esetében a 400 %-át nem haladja meg és a gyógyító ellátásának költsége a szociális vetítési alap összegének 10 %-át meghaladja.

(3) A kérelemhez mellékelni kell a háziorvos és a gyógyszerész együttes igazolását, az igazolás a rendelet 3. melléklete.

(4) A háziorvos és a gyógyszerész igazolása alapján kell megállapítani a kérelmező gyógyító ellátásának költségét.

(5) A gyógyszer kiváltási támogatás mértéke a gyógyító ellátás költsége, de legfeljebb 15.000, -Ft, a gyógyszer kiváltási támogatás legfeljebb egy hónapban egyszer és évente négyszer nyújtható.

(6) Amennyiben a kérelmező a Szt. 50. § (1) vagy (2) bekezdése szerint jogosult gyógyszer kiváltási támogatásra, a jelen paragrafus (1) bekezdése alapján gyógyszer kiváltási támogatásra való jogosultság nem állapítható meg.

9. § (1) A bizottság eseti jelleggel rendkívüli települési támogatást állapít meg azon személy részére a 20. § (3) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve, aki létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került; feltéve, hogy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 300%-át, egyedül élő esetében a 400%-át.

(2) A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni, ha a kérelmező:

(3) A rendkívüli települési támogatás megállapítása iránti kérelemben a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a kérelem indokául szolgáló tényről, rendkívüli körülményről, az őt ért anyagi veszteségről, jövedelem–kiesésről.

(4) A (1) bekezdés szerinti rendkívüli települési támogatás esetében a

10. § (1) A bizottság azon személy részére, aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott, feltéve, hogy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 500 %-át, egyedül élő esetében a 600 %–át, eseti jelleggel temetési támogatást nyújt.

(2) A temetési támogatás megállapítása iránti kérelemhez a kérelmezőnek csatolnia kell az eltemetett személy halotti anyakönyvi kivonatát, valamint a nevére szóló és a temetés költségeit igazoló számlát.

(3) A temetési támogatás összege 50.000, -Ft.

11. § (1) A köztemetés elrendelésének feltételeit a Szt. 48. §-a tartalmazza.

(2) A bizottság az eltemettetésre köteles személynek a köztemetés költségeinek megtérítését 18 havi részletben engedélyezi, valamint a megtérítési kötelezettsége alól részben vagy egészben mentesíti az eltemettetésre köteles személyt, amennyiben az érintett személy közös háztartásban élő családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el a szociális vetítési alap összegének 200%-át, egyedül élő esetében a 250%-át.

12. § (1) Az étkeztetés keretében a Szt. vonatkozó rendelkezésében meghatározott szociálisan rászorult személyekről kell az önkormányzatnak gondoskodnia.

(2) A szociálisan rászorultak körében, ingyenes étkeztetésre jogosultak:

(3) A térítési díj az adott tárgyhónapot követő hónapban, utólag fizetendő.

13. § (1) Nem jogosult házi segítségnyújtásra az a személy;

(2) Átmenetileg házi segítségnyújtásban részesíthetők az (1) bekezdésben megjelölt személyek is, ha a kötelezett a vállalását bármely oknál fogva nem teljesíti.

(3) A házi segítségnyújtás térítésmentes.

14. § (1) Családsegítés keretében az önkormányzat segítséget nyújt a működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémái vagy egyéb krízishelyzete miatt segítséget igénylő személynek, családnak az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából.

(2) A családsegítés keretében biztosítani kell:

15. § (1) A nappali ellátást nyújtó Idősek Klubja a hajléktalan személyek és elsősorban a saját otthonukban élő, 18. életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek részére biztosít lehetőséget a Szt. vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott szolgáltatások igénybevételére.

(2) A nappali ellátás térítésmentes.

16. § A gyermekjóléti alapellátások célja a gyermek családban történő nevelésének elősegítése, a veszélyeztetettség kialakulásának, és a gyermek családjából való kiemelésének megelőzése, valamint a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése. Az alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez, életkörülményeinek javításához.

17. § (1) A Képviselő-testület ingyenes intézményi gyermekétkeztetést biztosít a Tolcsván állandó lakóhellyel vagy bejelentett tartózkodási hellyel rendelkező gyermek részére, aki a Tolcsvai Óvoda és Mini Bölcsődében bölcsődei ellátásban vagy óvodai nevelésben részesül, vagy a Tolcsvai Általános Iskolában 1-8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban vesz részt.

(2) A bizottság a szülő, törvényes képviselő kérelmére szünidei gyermekétkeztetést biztosít a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek részére, ha a szülő, törvényes képviselő vállalja a térítési díj megfizetését.

(3) A bizottság a szülő, törvényes képviselő által a (2) bekezdésben megfizetett térítési díj összegéig a szülőt, törvényes képviselőt rendkívüli települési támogatásban részesíti, ha a gyermek olyan családban él, amelyben az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 600 %-át.

(4) A Képviselő-testület a szünidei gyermekétkeztetést keretében déli meleg főétkeztetést biztosít.

(5) Amennyiben a kérelmező egymást követő két napon át nem gondoskodik az étel átvételéről, a szünidei gyermekétkeztetés megszűnik.

18. § (1) A gyermekjóléti szolgáltatás szervezési, szolgálati és gondozási feladatokat lát el az önkormányzattal, az intézmények vezetőivel és gyermekvédelmi felelőseivel, a háziorvossal, a rendőrséggel és a védőnői szolgálattal együttműködve.

(2) A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes.

19. § Hatályát veszti a szociális ellátásokról, a szociális alapszolgáltatásokról és a gyermekek védelméről szóló 6/2021. (VII. 30.) önkormányzati rendelet.

20. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.