Vajdácska Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2013. (IV. 26.) önkormányzati rendelete
Az önkormányzat vagyonáról, a vagyonhasznosítás rendjéről
Hatályos: 2013. 04. 27- 2014. 02. 20Vajdácska Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2013. (IV. 26.) önkormányzati rendelete
Az önkormányzat vagyonáról, a vagyonhasznosítás rendjéről
Vajdácska Község Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) és e) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 3. § 6. pontja, az 5. § (4) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, a 13. § (1) bekezdésében, a 18. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezése, valamint a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. § (1) bekezdés j) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:
Általános rendelkezések
A rendelet hatálya
1. § A rendelet hatálya kiterjed Vajdácska Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában lévő, és tulajdonába kerülő
a) ingatlan és ingó vagyonra, valamint vagyoni értékű jogokra (továbbiakban: ingatlan és ingó vagyon), továbbá
b) a tagsági jogot megtestesítő értékpapírokra, és gazdasági társaságban az önkormányzatot megillető egyéb társasági részesedésekre (portfólió vagyon).
Az önkormányzati vagyon csoportosítása
2. § Az önkormányzat vagyona
a) törzsvagyonból, ezen belül
aa) forgalomképtelen törzsvagyonból
aa) korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból
b) forgalomképes üzleti vagyonból áll.
1. Az Önkormányzat törzsvagyona
3. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona:
a) kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonból és
b) nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonból áll.
(2) Kizárólag önkormányzati tulajdonban álló forgalomképtelen vagyontárgyak:
a) a helyi közutak és műtárgyaik,
b) a járdák, terek és parkok,
c) a vizek és vízi közműnek nem minősülő közcélú vízi létesítmények,
d) a védett természeti területek,
e) a levéltári anyagok, tervtárak terv- és iratanyagai,
f) mindaz a vagyon, melyet törvény, vagy az önkormányzat képviselő-testülete rendeletével annak nyilvánít.
(3) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyon alatt az Nvtv. 5. § (4) bekezdése szerinti vagyont kell érteni.
(4) Az önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak nem minősít vagyont.
(5) A forgalomképtelen vagyontárgyakat a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
4. § (1) Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak:
a) a műemlékek, műemlék jellegű ingatlanok,
b) a muzeális gyűjtemények és muzeális emlékek,
c) az önkormányzat tulajdonában álló közművek,
d) önkormányzat és költségvetési szervei használatában lévő vagyon,
e) középületek,
f) közüzemi tevékenységet ellátó önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságban vagy közhasznú társaságban, valamint az elsődlegesen nem közüzemi jellegű, önkormányzati gazdasági társaság(ok)ban lévő önkormányzati részesedések (tagsági jogok),
(2) A korlátozottan forgalomképes vagyon önkormányzati hitelfelvétel és kötvénykibocsátás esetén annak fedezetéül nem szolgálhat, és kizárólag az állam, másik helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás részére idegeníthető el.
(3) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon csak az önkormányzat képviselő-testület egyedi döntése alapján minősíthető át és idegeníthető el.
(4) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyontárgyait a rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza.
2. Üzleti vagyon
5. § (1) Üzleti vagyon mindazon vagyontárgy, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe, különösen az Önkormányzat tulajdonában álló
a) lakások,
b) bel- és külterületi beépítetlen ingatlanok,
c) külterületi szántó, gyep, legelő, erdő területek,
d) nem lakás céljára szolgáló helyiségek, egyéb ingóságok és mindazok a vagyontárgyak amelyek nem tartoznak a forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak körébe.
(2) Az üzleti vagyonba tartozó önkormányzati vagyontárgyakat a rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.
Vagyonkimutatás, a vagyon nyilvántartása
6. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyakról a külön jogszabályokban meghatározott módon folyamatos nyilvántartást, vagyonkatasztert vezet az Önkormányzat hivatala útján.
(2) Az önkormányzat vagyonállapotát vagyonkimutatásban kell az adott évi zárszámadáshoz kapcsolódóan december 31-ei fordulónappal elkészíteni.
(3) A vagyonkimutatásban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is.
(4) A vagyonkimutatás az önkormányzati vagyont törzsvagyon, ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon, valamint üzleti vagyonbontásban, az egyes vagyoncsoportokon belül:
a) az ingatlanokat és a vagyoni értékű jogokat tételesen, beszerzési (bruttó) értéken,
b) az ingó vagyontárgyakat (gépek, berendezések) vagyonkezelőnként összesített mérleg szerinti (nettó) értéken,
c) ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az értékpapír vagyont tételesen és mérleg szerinti értéken kell kimutatni.
(5) A vagyonkimutatást, az éves költségvetési beszámolóhoz (zárszámadási rendelethez) csatolva, az önkormányzat képviselő-testületének be kell mutatni.
7. § (1) A vagyonkimutatás alapját képező nyilvántartás(ok) elkészítéséről és folyamatos vezetéséről, valamint a vagyonkimutatás összeállításáról, az ingatlanok esetében a vagyonkataszterben szereplő adatok egyezőségéről, - az önkormányzati vagyonkezelő szervek közreműködésével - a hivatal gazdasági előadója gondoskodik.
(2) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, hasznosítása tárgyában, e rendelet alapján kötött szerződéseket, a szerződéskötésre feljogosított személy vagy szervezet (képviselője) a szerződés megkötését követően, legkésőbb 30 napon belül köteles a jegyző részére megküldeni.
(3) Az önkormányzat tulajdonában lévő eszközök - kivéve az immateriális javakat, a követeléseket (ideértve az adott kölcsönöket, a beruházási előleget és az aktív pénzügyi elszámolásokat) - leltározását mennyiségi felvétellel, a csak értékben kimutatott eszközök (az immateriális javak, a követeléseket) és a források leltározását egyeztetéssel kell végrehajtani.
(4) Az önkormányzat eszközeit és forrásait évente december 31-ei fordulónappal leltározza.
A vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása
1. Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának közös szabályai
8. § (1) A tulajdonosi jogokat az önkormányzat képviselő-testülete, vagy egyedi átruházott hatáskörben, a polgármester gyakorolja.
(2) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy
a) a tulajdonosi jog gyakorlója döntései alapján, a szerződéseket megkösse,
b) ellenőrizze a szerződésben foglaltak teljesítését és indokolt esetben megtegye azokat a jognyilatkozatokat, amelyek szerződés felbontására vagy megszüntetésére irányulnak, vagy érvényesítse az önkormányzat igényeit, ideértve bírósági eljárás megindítását is,
c) önállóan elutasítson olyan szerződési ajánlatokat, amelyek elfogadása jogszabályi rendelkezéssel, vagy önkormányzati határozatban előírtakkal ellentétes lenne,
d) közműszolgáltatók részére, közművezetékek elhelyezése céljára vezetékjogot, vagy szolgalmi jogot, vagy használati jogot önkormányzati ingatlanokon olyan mértékig biztosítson, amelyek az érintett ingatlanok rendeltetés szerinti felhasználást nem befolyásolják,
e) hozzájáruljon közterület használatához, vagy erre szerződést kössön, ha a használat közterületként nyilvántartott földrészlet rendeltetésének megfelelő használatát biztosítja.
2. Tulajdonjog átruházása
9. § (1) Az önkormányzati vagyon tekintetében a bruttó 15 millió forint értékhatár feletti vagyon tulajdonjogát csak versenyeztetés, pályáztatás útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.
(2) Nem kell versenyeztetési eljárást lefolytatni az önkormányzati vagyon elidegenítése esetén
a) ha a vagyontárgy egyedi forgalmi értéke ingó vagyon esetén nettó 1 000 000,- forint összeget nem éri el,
b) ha a vagyon egyedi forgalmi értéke ingatlanvagyon esetében a 9. § (1) bekezdésében meghatározott értékhatárt nem haladja meg.
(3) Nem lehet értékesíteni az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának körébe sorolt vagyont.
(4) Az egyes korlátozottan forgalomképes törzsvagyont a forgalomképességre vonatkozó korlátok figyelembevételével lehet értékesíteni a 9. § (1)-(2) bekezdésben rögzített szabályok alkalmazásával.
3. Ingyenes vagyonátruházás
10. § (1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni az Nvtv. 13. § (3)-(7) bekezdése alapján lehet.
(2) E szabályokat nem kell alkalmazni a pénzvagyonra, valamint a követelésekre és fizetési kötelezettségekre.
4. A vagyon megterhelése
11. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát nem lehet megterhelni.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a forgalomképtelen törzsvagyon megterhelhető
a) vagyonkezelői joggal,
b) jogszabályon alapuló használati joggal vagy szolgalommal.
12. § (1) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon megterhelésére a 11. §-ban foglalt szabályok irányadók.
5. A vagyon vállalkozásba vitele
13. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát nem lehet vállalkozásba vinni.
(2) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona vállalkozásba vitelének szabályait az Nvtv. alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyon esetében törvények határozzák meg.
(3) Az önkormányzat e rendelet alapján korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyonát nem lehet vállalkozásba vinni.
(4) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona vállalkozásba vihető.
(5) A vállalkozásba vitelre, a gazdasági társaságban való részvételre az Nvtv. 8. §-ában meghatározott szabályokat kell alkalmazni.
(6) Az önkormányzat forgalomképes üzleti vagyona feletti (2) bekezdésben meghatározott rendelkezési jogot - értékhatár nélkül - a képviselő-testület gyakorolja.
7. Vagyonkezelési jog létesítése és átengedése
14. § (1) Vagyonkezelői jogot létesíteni kizárólag az Nvtv. 3. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt vagyonkezelők részére önkormányzati közfeladat ellátásához kapcsolódva lehet akkor, ha az biztosítja a feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítását, a vagyon állagának és értékének megőrzését, védelmét, illetve a vagyon értékét növeli.
(2) A vagyonkezelői jog létrejöhet vagyonkezelési szerződéssel vagy kijelöléssel.
(3) Vagyonkezelési szerződés értékhatárra való tekintet nélkül versenyeztetés nélkül köthető.
(4) Az Önkormányzat a vagyonkezelési szerződés megkötésekor, az ott részletezett feltételek meghatározásával dönt arról, hogy a vagyonkezelőnek
a) elengedi vagy
b) nem engedi el
a Magyarország helyi Önkormányzatairól szóló törvény 109. § (6) szerinti kötelezettségét.
15. § Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának körébe sorolt vagyon vagyonkezelési jogát a forgalomképesség korlátozásának tartalmát meghatározó feltételek figyelembevételével engedheti át.
16. § (1) A Képviselő-testület dönt a vagyon vagyonkezelési jogának ellenérték fejében történő átengedéséről.
(2) A Képviselő-testület vagyonkezelési jog átengedéséről a helyben szokásos módon, az Önkormányzat honlapján való hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt.
(3) A Képviselő-testület a vagyonkezelési jog létesítésére vonatkozó ajánlattétel lehetőségét a helyben szokásos módon hirdeti meg, és dönt a legkedvezőbb ajánlat szerint.
(4) A vagyonkezelési jog értékének meghatározása piaci értéken történik.
(5) A vagyonkezelési szerződés a vagyonkezelés ellenértékeként
a) pénzösszeget vagy
b) pénzben kifejezett értékű tevékenységet vagy más ellenszolgáltatást ír elő.
17. § A vagyonkezelő, mint a vagyonkezelési jog jogosultja köteles a vagyonkezelési joggyakorlása során betartani a következőket:
a) a vagyonkezelésbe vett vagyont a rendes gazdálkodásszabályainak megfelelően elvárható gondossággal birtokolni, használni és a vagyon hasznait szedni,
b) a vagyont rendeltetésszerűen használni,
c) a vagyont fenyegető veszélyről és a bekövetkezett kárról értesíteni az Önkormányzatot,
d) a Magyarország helyi Önkormányzatairól szóló törvény 109. § (7) bekezdésében meghatározott kötelezettségének eleget tenni,
e) a vagyonkezelési szerződésben meghatározottakat és e rendeletben előírt kötelezettségeket teljesíteni,
f) tűrni a vagyonkezeléssel kapcsolatos ellenőrzéseket és köteles az ellenőrzésekben közreműködni, az előírt beszámolást teljesíteni.
18. § (1) Vagyonkezelői jogot ingyenesen átengedni a következő vagyonkezelőnek lehet:
a) költségvetési szerv vagy önkormányzati intézménynek,
b) önkormányzati társulásnak.
(2) Az Önkormányzat az (1) bekezdésben megjelölt vagyonkezelők részére a vagyont ingyenesen a következő közfeladatok esetében adhatja kezelésbe:
a) az óvodai ellátás
b) alapfokú nevelés, oktatás
c) szociális ellátás
d) egészségügyi ellátás
e) közművelődési, kulturális feladatok ellátása
f) sportcélú feladatok ellátása.
19. § (1) A vagyonkezelés ellenőrzése az alábbi módon történik:
a) az Áht. 70. § (1) bekezdés b) pontja figyelembevételével a belső ellenőrzés keretében,
b) a vagyonkezelők éves beszámoltatásával, melynek keretében elkészítik az általuk kezelt vagyonra vonatkozó vagyonkimutatást és ismertetik a vagyongazdálkodási terv adott időszakra vonatkozó teljesülését,
(2) A vagyonkezelés ellenőrzése során ellenőrizni kell, hogy a vagyonkezelő
a) megőrizte-e a vagyontárgy értékét,
b) gondoskodik az állag megóvásról, a jó karbantartásról,
c) az egyéb vállalt kötelezettségét teljesíti-e.
8. A haszonélvezeti jog
20. § (1) Vagyon tekintetében haszonélvezeti jogot biztosítani versenyeztetés nélkül lehet.
(2) Nem lehet az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának körébe sorolt vagyonra haszonélvezeti jogot alapítani - kivéve a jogszabályon alapuló használati jogot vagy szolgalmat.
(3) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának körébe sorolt vagyonra vonatkozóan haszonélvezeti jogot a forgalomképesség korlátozásának tartalmát meghatározó feltételek figyelembevételével, valamint a (2) bekezdés figyelembevételével lehet alapítani.
(4) Az üzleti vagyon tekintetében haszonélvezeti jog alapításáról értékhatártól függetlenül helyben szokásos módon történő hirdetéssel a legjobb ajánlattevő javára a Képviselő-testület dönt.
9. Hasznosítási jog, használatba adás
21. § (1) Forgalomképtelen önkormányzati törzsvagyon jogszabályon alapuló használati joggal terhelhető csak meg.
(2) A korlátozottan forgalomképes vagyon esetében a hasznosítási jog és használatba adás tekintetében figyelembe kell venni az adott vagyonelemere előírt forgalomképességi korlátokat.
22. § (1) A 10 millió Ft értékhatárt meghaladó hasznosítási jogot versenyeztetéssel lehet átengedni.
(2) A Képviselő-testület függetlenül dönt használati, hasznosítási jog átengedéséről.
23. § (1) A Képviselő-testület külön határozatban állapítja meg az egyes ingatlanok hasznosítására vonatkozó bérleti és használati díjakat.
24. § A polgármester dönt az 500.000.-Ft értékhatárt el nem érő hasznosítási jog átengedéséről, ha a bérleti szerződésben meghatározott bérleti időszak az 1 évet nem haladja meg.
25. § (1) Az önkormányzati vagyon használati, hasznosítási jogának ingyenes átengedése - az átengedés időtartamától függetlenül - a képviselő-testület joga.
(2) Az önkormányzati vagyon ingyenesen közfeladat ellátása céljából adható használatba, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben.
10. Az Önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységei
26. § Az Önkormányzat a kizárólagos gazdasági tevékenységei gyakorlásának jogát az Nvtv. alapján engedi át, és az Nvtv. alapján gondoskodik a törzsvagyonában lévő víziközművek létrehozásáról és működtetéséről.
11. A pénzeszközök feletti joggyakorlás
27. § (1) Az Önkormányzat jogosult az ideiglenesen feleslegessé vált pénzeszközeinek hasznosítására, pénzeszközeinek ideiglenes és végleges átadására.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jog gyakorlásának részletező szabályait az Önkormányzat költségvetési rendelete határozza meg.
12. Az Önkormányzat követeléseiről való lemondás
28. § Az Önkormányzat követeléseiről - mint az önkormányzati vagyon részéről - való lemondás jogát
a) a Képviselő-testület gyakorolja az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában, amennyiben az érintett követelés eléri a 100.000 Ft összeg határt,
b) a polgármester gyakorolja
ba) az adósok, vevők és egyéb követelések vonatkozásában, amennyiben az érintett követelés nem éri el az a) pontban meghatározott értékhatárt,
bb) a munkavállalókkal szembeni különféle követelések vonatkozásában, amennyiben az érintett követelés nem éri el az a) pontban meghatározott értékhatárt.
29. § (1) A 28. § a) pontjában meghatározott követelésről csak akkor lehet lemondani, ha az
a) nem veszélyezteti az Önkormányzat likviditását,
b) a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás során a követelés a követelést részben vagy egészben nem lehet benyújtani, és remény sincs a követelés későbbiekben való behajtására,
c) a követelés érvényesítése, behajtása bizonyítottan a követelés összegét meghaladó költségekkel jár
d) a bíróság bevonásával történő behajtás során - figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat - a követelésről való lemondásról bírói egyezség történt,
e) a felszámolási eljárás vagy a csődeljárás során a követelést részben vagy egészben nagy valószínűséggel pénzügyileg nem lehet realizálni, vagy a csődeljárás során - figyelembe véve az a) és b) pontokban foglaltakat - csődegyezségi megállapodást kötöttek,
f) bizonyított, hogy a követeléssel érintett szervet, személyt nem lehet elérni vagy fellelni.
(2) A polgármester az e rendeletben hatáskörébe utalt Önkormányzati követelésről való lemondás jogát az (1) bekezdés a) pontját figyelembe véve gyakorolja.
(3) A követelésről aló lemondás magában foglalja az egész követelésről való lemondást, valamint a követelés egy részéről való lemondást.
(4) A követelésekről való lemondás esetében figyelembe kell venni az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (3) bekezdésében meghatározott, a kis összegű követelés értékhatárát el nem érő követelések behajtására vonatkozó rendelkezést.
30. § (1) Ha az Önkormányzat költségvetési rendelete eltérően nem rendelkezik, a követelésről való lemondás joga az önkormányzati költségvetési szervek tekintetében a 28. és 29. §-ban foglaltak szerint történik azzal az eltéréssel, hogy polgármester alatt a költségvetési szerv vezetőjét, az Önkormányzat alatt a költségvetési szervet kell érteni.
13. Hitelfelvétel és törlesztés, kötvénykibocsátás, beruházás és felújítás, lízing
31. § (1) Az Önkormányzatnak van lehetősége hitelfelvételre és kötvénykibocsátásra. A hitel felvételével, a meglévő hitelek törlesztésével, valamint a kötvénykibocsátással kapcsolatos rendelkezéseket az Önkormányzat költségvetési rendelete állapítja meg.
(2) Az Önkormányzat a költségvetési rendeletében dönt arról, hogy milyen beruházásokat, felújításokat valósít meg, és rendelkezik azok pénzügyi fedezetéről.
(3) Az Önkormányzat lízingszerződés kötéséről a költségvetési rendeletében dönt.
14. Ellenérték nélkül kapott, felajánlott vagyon
32. § (1) Az Önkormányzat számára más személy vagy szerv által ellenérték nélkül juttatott (a továbbiakban: térítés nélkül kapott) 500.000 Ft piaci értéket elérő vagyon elfogadásáról a Képviselő-testület dönt.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összeghatárt el nem érő, térítés nélkül kapott vagy felajánlott vagyon elfogadásáról a polgármester dönt.
(3) A térítés nélkül kapott vagy felajánlott vagyon elfogadásának feltétele, hogy
a) az Önkormányzat tudja teljesíteni az elfogadott vagyonnal kapcsolatos kötelezettségeket,
b) az a) pont szerinti kötelezettség teljesítése likviditási problémát ne okozzon, és ne zavarja az Önkormányzati feladatok ellátását.
15. Vagyongazdálkodási feladatok meghatározása
33. § (1) A vagyongazdálkodási feladatok meghatározásánál kiemelt figyelmet kell fordítani a vagyonnyilvántartás aktualizálására.
(2) A lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségek, kül- és belterületi kert, illetve szántó és egyéb művelési ágú területek hasznosítására kötött szerződésekben szerepeltetni kell a bérlő befektetési lehetőségét a vagyongyarapítás állagmegóvása érdekében és az elszámolás módját.
Eljárási szabályok
34. § (1) A versenytárgyalásnak nyilvánosnak kell lennie.
(2) A polgármester az átruházott hatáskörében hozott döntéséről a döntést következő képviselő-testületi ülésen köteles beszámolni.
35. § (1) A vagyon értékének meghatározásakor általában az adott vagyonnak az Önkormányzat könyvviteli nyilvántartásában szereplő értékét kell alapul venni.
(2) A vagyonkezelői, haszonélvezeti, használati vagy hasznosítási jogátengedésekor az ellenérték meghatározása piaci értéken történik.
36. § Az e rendeletben foglalt előírások teljesítéséről, különös tekintettel a tulajdonosi jogok gyakorlása e rendeletnek való megfelelőségéről - az e témában végrehajtott ellenőrzés megállapításai alapján - a polgármester évente legalább egyszer tájékoztatja a Képviselő-testületet.
37. § Az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jognyilatkozatok közül:
a) építési ügyekben - a közművekkel való ellátás területén - a tulajdonosi hozzájárulás megadására
a) az Önkormányzat javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom, továbbá visszavásárlási jog törléséhez hozzájárulás megtételére a polgármester jogosult.
38. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő, az Önkormányzat intézményeinek elhelyezésére szolgáló és működését biztosító vagyonelemek hasznosítása tekintetében, az alapító okiratokban, továbbá a vagyon hasznosítására vonatkozó szerződésekben foglaltak szerint kell eljárni.
(2) Az Önkormányzat vagyontárgyaira kötelező biztosítási szerződést kötni. A biztosítási díj az Önkormányzat költségvetését terheli. Az önkormányzati vagyon védelméről a használó - szükség szerint - egyéb módon (vagyonvédelmi szolgáltatás igénybevétele, biztonsági rendszer kiépítése, stb.) is köteles gondoskodni saját költségvetése terhére.
39. § (1) Az Önkormányzat vagyonának működtetéséhez kapcsolódó feladatok ellátását (gazdasági döntések előkészítése, szerződés-tervezetek készítése, stb.) az önkormányzat hivatala végzi, szükség esetén szakértő bevonásával.
(2) A Képviselő-testület az önkormányzati vagyon működtetésével kapcsolatos egyes feladatok ellátását az Önkormányzat intézményeire bízhatja.
(3) A vagyon működtetésével kapcsolatos feladatok ellátására adott megbízás nem jelenti a tulajdonost megillető jogok gyakorlásának átruházását, a tulajdonost megillető jogokat a Képviselő-testület, vagy hatáskör átruházás esetén az átruházott hatáskört gyakorló önkormányzati szervezet gyakorolja. A működtetéssel kapcsolatos bevételek az Önkormányzat bevételei.
40. § (1) Az Önkormányzati vagyont érintő szerződések teljesítését lehetőleg szerződést biztosító mellékkötelezettségekkel kell megerősíteni.
(2) Ingatlan tulajdonjogának adásvétellel történő átruházása esetén a tulajdonjognak a vevő javára történő bejegyzéséhez csak a teljes vételár kiegyenlítésének feltételével lehet hozzájárulni.
Záró rendelkezések
41. § (1) E rendelet kihirdetést követő napon lép hatályba.
(2) A rendelet kihirdetésével egyidejűleg hatályát veszti Vajdácska Község Önkormányzata módosított 9/2004. (V. 26.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól.
(3) Jelen rendeletnek - a helyben szokásos módon - kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.