1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Bekecs község közigazgatási területén életvitelszerűen élő és bejelentett lakó-vagy tartózkodási hellyel rendelkező:

• a) magyar állampolgárokra,
• b) bevándoroltakra és letelepedettekre,
• c) hontalanokra,
• d) a magyar hatóságok által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre,
• e) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyekre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában a Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Magyarország területén gyakorolják,

(2) A rendelet hatálya kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak Bekecs területén jogszerűn tartózkodó állampolgáraira.

(3) A rendelet hatálya kiterjed a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 3. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt személyre.

2. § E rendeletben a Szt. 4. §-ában foglalt fogalom-meghatározásokat kell értelemszerűen alkalmazni.

3. § Az e rendeletben meghatározott feladat- és hatásköröket

• a) a képviselő-testület
• b) a polgármester

gyakorolja.

4. § (1) Az önkormányzat a szociálisan rászoruló személyek, családok részére települési támogatást biztosít, az e rendeletében meghatározottak szerint.

(2) ^[1] Települési támogatás keretében igényelhető támogatások:

• a) települési lakásfenntartási támogatás
• b) települési ápolási támogatás
• c) települési temetési támogatás
• d) települési rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
• e) települési rendkívüli eseti támogatás
• f) települési idősek támogatása
• g) települési iskolakezdési támogatás
• h) települési óvodáztatási támogatás
• i) települési otthonteremtési támogatás
• j) Bursa Hungarica ösztöndíj
• k) újszülött támogatása

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti ellátás kizárólag természetbeni formában, míg a többi ellátás természetbeni és pénzbeli formában is nyújtható, az eljáró képviselő-testület, polgármester (továbbiakban: szociális hatóság) döntése alapján.

(4) ^[2] A (2) bekezdés a) b) és j) pontjai szerint nyújtott ellátások havi rendszerességgel nyújtott ellátások (továbbiakban: rendszeres ellátások), míg a (2) bekezdés c) d) e) f) g) h) i) és k) pontjai szerinti ellátások eseti ellátások.

5. § (1) Az e rendeletben szabályozott ellátások megállapítása - a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel - kérelemre történik, melyet az e célra rendszeresített, az egye ellátásoknál külön megjelölt, e rendelet mellékletét képező formanyomtatványon kell előterjeszteni.

(2) A kérelemhez mellékelni kell a jogosultság megállapításához szükséges e rendeletben (a formanyomtatványon megjelölt) meghatározott igazolásokat és nyilatkozatokat.

(3) A kérelmet a Bekecsi Közös Önkormányzati Hivatal postacímére vagy személyesen vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott elektronikus úton lehet benyújtani.

(4) A kérelem benyújtására az ellátás igénylője, annak törvényes képviselője vagy meghatalmazottja jogosult.

(5) A rendszeres ellátás iránti kérelmet legkorábban az adott ellátásra való jogosultság időtartamának lejárta előtt egy hónappal lehet benyújtani, mely esetben az új jogosultság kezdő időpontja a korábbi jogosultság lejáratát követő nap.

(6) Települési rendkívüli gyermekvédelmi támogatás és települési rendkívüli támogatás hivatalból is megállapítható, különösen nevelési-oktatási intézmény, gyermekjóléti szolgálat, gyámhatóság, védőnő, háziorvos továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény és természetes személy kezdeményezésére.

(7) A kérelemben foglaltak ellenőrzése céljából az eljáró hatóság ügyintézője környezettanulmányt végezhet, valamit a gyermeket nevelő családoknál e célra a gyermekjóléti szolgálat, védőnő által készített környezettanulmány, javaslat is felhasználható.

(8) Az eljáró hatóság - a hatáskörébe tartozó ellátás felhasználásának ellenőrzése céljából - a felhasználást igazoló dokumentumok bemutatására kötelezheti a jogosultat.

(9) A rendszeres ellátásokat utólag minden hónap 5-éig, az eseti ellátásokat a megállapítást követő 15 napon belül kell folyósítani.

(10) A pénzbeli ellátások folyósítása általában lakossági folyószámlára utalással, vagy postai úton történik a jogosult vagy törvényes képviselője részére. Kivételes esetben a polgármester házipénztárban történő kifizetést engedélyezhet.

(11) A természetbeni támogatások (utalvány, bevásárlás, közüzemi díj befizetés) folyósítása a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat családgondozójának segítségével történik.

6. § (1) A jogosultság megállapításakor a jövedelemszámításra vonatkozó szabályokat a Szt. 10. §-ában foglaltak szerint kell alkalmazni.

(2) A jövedelem igazolás módja:

• a) munkabér esetén – munkáltatói igazolás
• b) munkanélküli járadékban, álláskeresési támogatásban, foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülőknél az ezt megállapító határozat másolata és a kifizetés bizonylata vagy lakossági folyószámla másolata,
• c) nyugdíjak és egyéb járadékok esetében a tárgyhavi vagy az előző havi szelvény, illetve lakossági folyószámlára utalás esetén a pénzintézeti számlakivonat másolata,
• d) egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásban részesülőknél az ezt megállapító határozat másolata és a kifizetés bizonylata vagy a lakossági folyószámla másolata,
• e) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén az adóhivatalhoz benyújtott adóbevallás az előző évi személyi jövedelemadóról és személyes nyilatkozat a kérelem benyújtását megelőző 12 havi nettó jövedelem 1 havi átlagáról,
• f) egyéb jövedelmek esetében személyes nyilatkozat az éves nettó jövedelemről,
• g) a gyermekek részére folyósított családi pótlék összegét, a kérelem benyújtását megelőző havi szelvény, lakossági folyószámlára utalás esetén a pénzintézeti számlakivonat másolata,
• h) önálló keresettel nem rendelkező, nappali tagozaton egyetemi, főiskolai tanulmányokat folytató gyermek ösztöndíjának fél éves összegéről az oktatási intézmény által kiállított igazolás, vagy személyes nyilatkozat.

(3) A kérelmező és családja vagyoni viszonyainak igazolásához csatolni kell a 63/2006. (III.27.) Korm. Rendelet (továbbiakban: Korm. rend.) 1. számú mellékletében szereplő kitöltött vagyonnyilatkozatot.

(4) A kérelmezőnek csatolni kell továbbá:

• a) Települési rendkívüli támogatás igénylése esetén:
  • aa) elemi kárról a helyreállítás költségeiről szakember által készített kimutatást,
  • ab) betegségről házi orvosi igazolást, vagy a fekvőbeteg szakellátást nyújtó intézmény igazolását vagy zárójelentés másolatát,
  • ac) halálesetről az eredeti halotti anyakönyvi kivonatról készült hiteles másolatot,
  • ad) a speciális betegségről orvosi szakvélemény másolatát,
  • ae) az igénybe vett egészségügyi szolgáltatás díját és a gyógyszerköltséget, gyógyászati segédeszköz beszerzését igazoló számla másolatát,
  • af) elhunyt személy eltemettetésének költségeihez az eredeti halotti anyakönyvi kivonat hiteles másolatát, és a kérelmező nevére szóló a temetési költségekről kiállított számla hiteles másolatát,
  • ag) várandós anya esetén a terhesgondozásról szóló igazolást,
  • ah) települési rendkívüli iskolakezdési támogatás esetén, iskola látogatási igazolást, hallgatói jogviszony igazolást
• b) ápolási támogatás esetén, házi orvosi igazolást és szakvéleményt a tartós betegség és az álladó ápolás, gondozás szükségességéről.
• c) étkeztetés esetén a 18. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt szociális rászorultságot betegség esetén háziorvosi, pszichiátriai betegség, fogyatékosság, szenvedélybetegség esetén szakorvos által kiadott szakvéleménnyel kell igazolni.

(5) A szociális ellátásban részesülő a jogosultsága feltételeit érintő lényeges tények (lakcím, jövedelem, vagyoni viszony, egészségi állapot) megváltozását 15 napon belül köteles az Önkormányzati Hivatalhoz bejelenteni.

7. § (1) A rendszeres ellátásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha:

• a) a jogosultság feltételei már nem állnak fenn vagy jogosultságot kizáró körülmény következett be,
• b) a jogosult azt kéri,
• c) a jogosult meghalt,
• d) az e rendeletben meghatározott egyéb okból.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megszüntetés időpontja a megszüntetésre okot adó körülmény bekövetkezése hónapjának utolsó napja.

(3) A jogosult által lakott lakáshoz kapcsolódó rendszeres ellátásra való jogosultságot az (1) bekezdés szerinti eseteken kívül - meg kell szüntetni abban az esetben is, ha a jogosult a támogatással érintett lakásból elköltözött.

8. § (1) A jelen rendeletben meghatározott feltételek hiányában, vagy azok megsértésével nyújtott szociális ellátás megtérítése érdekében a Szt. 17. §-ában foglaltak szerint kell eljárni.

(2) A jogosulatlanul igénybe vett ellátást méltányosságból el lehet engedni, illetve csökkenteni lehet, ha a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztető helyzetbe kerül.

(3) A kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztető helyzet különösen, ha a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét és

• a) a gyermekét egyedül nevelő szülő 3 vagy ennél több kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik,
• b) a családban mindkét szülő tartósan munkanélküli,
• c) a családban rendkívüli élethelyzet következik be ( tartós betegség, elemi kár).

9. § (1) A Polgármester települési ápolási támogatást (a továbbiakban: ápolási támogatás) állapít meg, annak a Bekecsen bejelentett lakcímmel rendelkező és életvitelszerűen is Bekecsen élő szociálisan rászorult hozzátartozónak, aki 18. életét betöltött tartósan beteg Bekecs településen élő személy ápolását, gondozását végzi.

(2) Hozzátartozó a Ptk. szerinti hozzátartozó, a jegyes kivételével.

(3) Tartósan beteg az a személy, aki előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel.

(4) A (3) bekezdés szerinti tényt az ápolt személy háziorvosa igazolja a 1. melléklet szerinti formanyomtatványon.

(5) Nem jogosult ápolási támogatásra a hozzátartozó, ha:

• a) ápolási díjban részesül,
• b) a családjában az egy főre eső jövedelem meghaladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, egyedülálló kérelmező esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át.
• c) az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban részesül,
• d) rendszeres pénzellátásban részesül vagy az arra való jogosultság megállapításához szükséges feltételekkel rendelkezik.
• e) nappali képzés keretében folytat tanulmányokat,
• f) keresőtevékenységet folytat

(6) ^[3] Az ápolási támogatás havi összege az ápolási díj központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapösszegének 100 %-a.”

(7) Az ápolási támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni az Szt. 42. § (2) bekezdésében foglalt esetekben.

(8) Az ápolási támogatásra való jogosultság feltételeit két évente felül kell vizsgálni.

(9) Az ápolási kötelezettség teljesítését az ápolási támogatás felülvizsgálatakor a házi segítségnyújtást végző szolgáltatók ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjed az ápolt ellátására, étkeztetésére, tisztálkodására, öltözködésére, környezetének tisztántartására, egészségügyi ellátáshoz való hozzájutásának biztosítására.

(10) Az ápolást végző személy akkor nem teljesíti kötelezettségét, ha nem gondoskodik az ápolt (9) bekezdés szerinti ellátásáról.

10. § (1) A Polgármester települési lakásfenntartási támogatást (a továbbiakban: lakásfenntartási támogatás) állapít meg a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez.

(2) A lakásfenntartási támogatás az alábbi célokra nyújtható: a villanyáram-, a víz- és csatornahasználat, a gázfogyasztás, a szemétszállítás díjához, a tüzelőanyag költségeihez.

(3) A lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(4) Lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(5) A lakásfenntartási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

• a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,
• b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,
• c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,
• d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,
• e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(6) Ha a háztartás

• a) (5) bekezdés a)–c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy
• b) (5) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,

a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(7) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot és a nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(8) A lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege 450,-Ft.

(9) A lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság

• a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,
• b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,
• c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,
• d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,
• e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm,

de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(10) A lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege

• a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,
• b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja,

azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

(11) A (10) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:

11. § (1) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

(3) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet a 2. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

12. § (1) A Polgármester települési rendkívüli temetési támogatást (a továbbiakban: temetési támogatást) állapít meg az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként.

(2) ^[4] A temetési támogatás annak az eltemettetőnek állapítható meg, aki az elhunyt eltemettetéséről gondoskodott, azt a temetési számla bemutatásával igazolja és akinek a háztartásban az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 600 %-át nem haladja meg.

(3) A temetési költségekhez való hozzájárulásként megállapított temetési támogatás összege a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10 %-a.

(4) A megállapított támogatás összegét, vagy a kérelem elutasításának tényét az arról szóló határozat számával együtt a temetési számlára rá kell vezetni és a számlát a kérelmező részére vissza kell adni.

(5) A temetési költségekhez való hozzájárulásként temetési támogatást a halálesetet követő 3 hónapon belül lehet igényelni.

(6) A településen a helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége százötvenezer forint.
(7)^[5] A települési rendkívüli temetési támogatás iránti kérelmet az e rendelet szerinti 6. sz. melléklet formanyomtatványon kell benyújtani.

13. § (1) A Képviselő-testület települési rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra (a továbbiakban: rendkívüli gyermekvédelmi támogatás) való jogosultságot állapít meg annak a kiskorú vagy nagykorúvá vált gyermeket nevelő személynek, akinek a családja időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.

(2) Elsősorban azokat a családokat kell a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíteni, akiknek az ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni, illetve az alkalmanként jelentkező többletkiadások különösen – betegség, gyermek étkeztetése, iskoláztatása, ruházattal ellátása – miatt anyagi segítségre szorulnak.

(3) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság további feltétele, hogy a család

• a) nem rendelkezik vagyonnal, és
• b) az egy főre jutó havi jövedelmének összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át.

(4) ^[6] A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás eseti jelleggel, gyermekenként havonta egy alkalommal állapítható meg. Az alkalmanként adható rendkívüli gyermekvédelmi támogatás legkisebb összege 2000 forint.

(5) Az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás a gyermek nagykorúvá válása után is megállapítható a családnak, ha a gyermek

• a) középfokú nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és 23. életévét még nem töltötte be, vagy
• b) felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és 25. életévét még nem töltötte be,

feltéve, hogy önálló keresőtevékenységet nem folytat.

(6) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás iránti kérelmet a 3. melléklet szerinti formanyomtatványon lehet benyújtani.

13/A. § (1) A Polgármester települési rendkívüli iskolakezdési támogatásra (a továbbiakban: rendkívüli iskolakezdési támogatás) való jogosultságot állapít meg évente egy alkalommal az iskolaév kezdetén, annak a kiskorú vagy nagykorúvá vált gyermeket nevelő bekecsi állandó lakóhellyel rendelkező szülőnek vagy törvényes képviselőnek, akinek a családjában általános iskolai vagy középiskolai nappali oktatásban tanulmányokat folytató gyermeket nevelnek.

(2) A Polgármester rendkívüli iskolakezdési támogatásra való jogosultságot állapít meg évente egy alkalommal az iskolaév kezdetén a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató hallgatói jogviszonyban álló, bekecsi állandó lakóhellyel rendelkező fiatal felnőttnek.

(3) ^[7] A települési rendkívüli iskolakezdési támogatására jogosult az a kérelmező, akinek a háztartásában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 700 %-át nem haladja meg.

(4) A rendkívüli iskolakezdési támogatás tanulónkénti /hallgatónkénti legkisebb összege 5000,-Ft.

(5) A rendkívüli iskolakezdési támogatás iránti kérelmet a 3/A. melléklet szerinti formanyomtatványon lehet benyújtani.

13/B. § (1) A Polgármester települési rendkívüli óvodáztatási támogatásra (a továbbiakban: rendkívüli óvodáztatási támogatás) való jogosultságot állapíthat meg évente egy alkalommal a nevelési év folyamán, az óvodás gyermeket nevelő bekecsi állandó lakóhellyel rendelkező szülőnek vagy törvényes képviselőnek.

(2) ^[8] A települési rendkívüli óvodáztatási támogatására jogosult az a kérelmező akinek a háztartásában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 700 %-át nem haladja meg.

(3) A rendkívüli óvodáztatási támogatás gyermekenkénti legkisebb összege 5000,-Ft.

(4) A rendkívüli óvodáztatási támogatás iránti kérelmet a 3/B. melléklet szerinti formanyomtatványon lehet benyújtani.

13/C. § (1) A Polgármester az idősek számára települési rendkívüli támogatására (a továbbiakban: rendkívüli idősek támogatása) való jogosultságot állapíthat meg évente egy alkalommal Idősek Napja alkalmából, annak 60. életévét a támogatás évének december 31. napjáig betöltő idős embernek, aki a településen állandó lakóhellyel rendelkezik.

(2) ^[9]A rendkívüli idősek támogatásra jogosult az a kérelmező akinek a háztartásában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 900 %-át nem haladja meg.

(3) A rendkívüli idősek támogatásának személyenkénti legkisebb összege 5000,-Ft.

(4) ^[10] Idősek számára települési rendkívüli támogatás iránti kérelmet az e rendelet szerinti 7. sz. melléklet formanyomtatványon kell benyújtani minden év szeptember 30. napjáig. 2020. évben a kérelem benyújtásának végső határideje: 2020. október 31.

13/D. § (1) A Polgármester a nagycsaládosok részére települési rendkívüli támogatására (a továbbiakban: rendkívüli nagycsaládosok támogatása) való jogosultságot állapíthat meg évente egy alkalommal Karácsonyra , a településen élő 3 vagy több gyermeket nevelő családoknak.

(2) ^[11] A rendkívüli nagycsaládosok támogatásra jogosult az a kérelmező akinek a háztartásában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 600 %-át nem haladja meg.

(3) A rendkívüli nagycsaládosok támogatásának családonkénti legkisebb összege 25000,-Ft.

(4) ^[12] A rendkívüli nagycsaládosok támogatás iránti kérelmet az e rendelet szerinti 8. sz. melléklet formanyomtatványon kell benyújtani.

13/E. § ^[13](1) A polgármester BURSA Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer keretében szociális ösztöndíjat nyújt azoknak a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatóinak, akik teljes idejű alapképzésben, mesterképzésben, osztatlan képzésben vagy felsőfokú, illetve felsőoktatási szakképzésben folytatják tanulmányaikat és akinek a háztartásában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 700 %-át nem haladja meg.

(2) A támogatás havi legkisebb összege pályázónként 5.000,-Ft.

(3) A szociális ösztöndíj iránti pályázatot pályázati űrlapon kell benyújtani a felsőoktatásban résztvevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III.26.) Kormányrendeletben foglaltak szerint.”

14. § (1) Települési rendkívüli eseti támogatásra (a továbbiakban: rendkívüli eseti támogatás) jogosult az a személy,

• a) aki létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd, és önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni vagy
• b) alkalmanként jelentkező többletkiadások, így különösen betegséghez, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások miatt anyagi segítségre szorulnak.

(2) ^[14] A Képviselő-testület rendkívüli eseti támogatást állapíthat meg eseti jelleggel, családonként havonta egy alkalommal.

(3) Nem jogosult rendkívüli eseti támogatásra, aki

• a) kiskorú vagy – a 12. § (5) bekezdése szerinti – nagykorúvá vált gyermeket nevel,
• b) vagy akinek családtagja vagyonnal rendelkezik.

(4) A rendkívüli eseti támogatásra való jogosultság megállapításának további feltétele, hogy az egy főre jutó nettó jövedelem összege nem haladja meg

• a) egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át,
• b) nem egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át.

(5) ^[15]A polgármester méltányosságból eltekinthet a (2)–(4) bekezdésekben foglaltaktól és a (4) bekezdésben meghatározott jövedelmi korláttól.

(6) A (5) bekezdés szerinti ellátás naptári évenként legfeljebb két alkalommal állapítható meg családonként.

(7) A települési rendkívüli eseti támogatás iránti kérelmet a 4. melléklet szerinti formanyomtatványon lehet benyújtani.

14/A. § (1) Bekecs népességmegtartó erejének fokozása, valamint lakónépesség számának növelése érdekében a házaspárok és élettársak első önálló lakástulajdonhoz jutásának segítésére nyújtott települési támogatás az otthonteremtési célú települési támogatás.

(2) Kérelemre otthonteremtési célú települési támogatásban részesíthetők azok a házaspárok vagy élettársak akik az alábbi feltételeknek maradéktalanul megfelelnek:

• a) az egyik házastárs vagy élettárs nem töltötte be a 40. életévét,

15. § (1) A jogosult részére természetben is nyújtható ellátás a települési rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a települési rendkívüli iskolakezdési támogatás, a települési rendkívüli eseti támogatás, a települési rendkívüli óvodáztatási támogatás, a települési rendkívüli idősek támogatása, a települési rendkívüli nagycsaládosok támogatása.

15/A. § (1) A Polgármester települési rendkívüli eseti természetbeni juttatásra való jogosultságot állapíthat meg a településen életvitelszerűen élő és bejelentett lakó vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek, családok részére, a közmunka program keretében megtermelt és a saját konyhán fel nem használt mezőgazdasági termékek szétosztására.

(2) A rendkívüli eseti természetbeni juttatást jövedelemvizsgálat és kérelem benyújtása nélkül kell megállapítani.

15/B. § A Polgármester települési rendkívüli eseti természetbeni juttatásra való jogosultságot állapíthat meg a településen életvitelszerűen élő és bejelentett lakó vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek, családok újszülött gyermekei részére pelenka torta formájában.

(2) ^[17] Az újszülőtt gyermek részére a rendkívüli eseti természetbeni juttatás iránti kérelmet az e rendelet szerinti 9. sz. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani a gyermek születését követő 2 hónapon belül, melynek egyszeri értéke újszülött gyermekenként 25.000,-Ft

(3) ^[18] A települési rendkívüli újszülött gyermekek támogatására jogosult az a személy akinek a családjában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 700 %-át nem haladja meg.

16. § (1) Az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről a Szt 48. §. (1) bekezdésében foglaltak szerint a polgármester gondoskodik.

(2) Az önkormányzat az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítése alól részben vagy egészben különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén mentesíti.

(3) Különös méltánylást érdemlő körülmény : ha a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét és az alábbi feltételek együttesen fennállnak:

• a) a családban 4 vagy ennél több kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodnak,
• d) a családban rendkívüli élethelyzet következik be ( tartós betegség, elemi kár).

17. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások körében az önkormányzat

• 1. étkeztetést
• 2. házi segítségnyújtást
• 3. családsegítést
• 4. gyermekjóléti szolgáltatást
• 5. jelzőrendszeres házi segítségnyújtást
• 6. támogató szolgáltatást biztosít

(2) Az alapszolgáltatások közül az (1) bekezdés a) pontjában foglalt ellátásokat saját szolgáltatás útján biztosítja. Az (1) bekezdés b) e) f) pontjában foglalt ellátásokat a Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás útján biztosítja, az (1) bekezdés c) d) pontjában foglalt ellátásokat a Prügy Környéki Szociális Alapellátó és Gyermekjóléti Társulás útján biztosítja.

18. § (1) A Polgármester szociális étkeztetésre való jogosultságot állapít meg Szt 62. §-ában foglaltak alapján a (2) bekezdésben meghatározott szociálisan rászorult személyeknek.

(2) Szociálisan rászorultnak tekinthető az a személy aki:

• a) idős, 70 életévét betöltötte,
• b) betegsége, pszichiátriai betegsége, fogyatékossága, szenvedélybetegsége, vagy hajléktalansága miatt önmaga ellátására képtelen, és nincs ellátásra köteles és képes hozzátartozója.

(3) A szociális étkeztetés igénybevétele történhet:

• a) az étel házhoz szállításával,
• b) az étel elvitelével váltott ételhordó edényben.

19. § (1) A szociális étkeztetésért térítési díjat kell fizetni.

(2) A térítési díj mértékét az önkormányzat külön önkormányzati rendeletben állapítja meg.

20. § A szociálpolitikai kerekasztal tagja a polgármester, a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat családgondozója, az óvoda és az általános iskola gyermek és ifjúságvédelmi felelőse.

21. § (1) Ez a rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba.

(2) A 2015. március 1-je előtt megállapított méltányossági ápolási díjakat 2015. március 31. napjáig felül kell vizsgálni és a vizsgálat eredményeként az ellátás 2015. március l-i hatállyal települési ápolási támogatásként kell tovább folyósítani, vagy az ellátást meg kell szüntetni.

(3) A méltányossági ápolási díj megállapítása iránt 2015. március 1-jén folyamatban lévő ügyekben e rendelet települési ápolási támogatásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(4) A 2015. március 1-jét megelőzően megállapított lakásfenntartási támogatás tekintetében - a jogosultság határozatban megállapított időtartamára, vagy annak megszüntetéséig - a 2015. február 28-án hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

(5) Az önkormányzati segély megállapítása iránt 2015. március 1-jén folyamatban lévő ügyekben - az e rendelet települési rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra, valamint a települési rendkívüli támogatásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

22. § (1) Hatályát veszti az önkormányzat által biztosított szociális ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, ellenőrzésének szabályairól szóló 24/2013. (XII.30.) önkormányzati rendelet 1-15. §-a és 18-19 §-a.