Bodrogkeresztúr Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/1995. (XI. 28.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat tulajdonában lévő szolgálati és bérlakások, valamint a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére vonatkozó egyes szabályokról
Hatályos: 1996. 01. 01- 2005. 12. 31Bodrogkeresztúr Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/1995. (XI. 28.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat tulajdonában lévő szolgálati és bérlakások, valamint a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére vonatkozó egyes szabályokról
Bodrogkeresztúr község Önkormányzata - a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: a törvény) felhatalmazása alapján - az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, (bérbeadása, a lakás, illetve helyiség bérleti szerződés tartalmára, megszűnésére, továbbá a bérleti díj mértékére) a következő rendeletet alkotja:
A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya Bodrogkeresztúr község Önkormányzatának tulajdonában lévő valamennyi lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (továbbiakban: helyiség) terjed ki.
(2) Az 1. § (1) bekezdés hatálya alá tartozó lakásokról és helyiségekről a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet.
A lakásbérlet szabályai
2. § A Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: bérbeadó) az önkormányzat bér- és szolgálati lakásait e rendelet szabályai szerint adhatja bérbe e rendelet hatálybalépését követően.
3. § (1) Az önkormányzati lakás bérlőinek kijelölésére az Önkormányzat jogosult egyedi elbírálás alapján, a lakásigénylők családi és szociális körülményei mérlegelésével a legrászorultabbnak ítélt kérelmező részére. A lakásigénylés időpontját is figyelembe véve a bérlőkijelölés során minden alkalommal valamennyi lakásigénylő előterjesztésre kerül.
(2) A lakásbérleti szerződés megkötése a jegyző feladata.
4. § A lakás bérlőéjül kijelölt személlyel a közös lakásban beköltöző házastársat, élettársat, egyeneságbeli rokont nem bérlőtársnak, hanem a bérlő közeli hozzátartozójának kell tekinteni.
5. § A bérlő a lakásba – házastársa, élettársa, gyermeke (örökbefogadott-, mostoha- és nevelt gyermek) és szülője (örökbefogadó-, mostoha- és nevelő szülője), valamint a jogszerűen befogadott gyermekétől az együttlakás ideje alatt született unokája kivételével más személyt életvitelszerű ott tartózkodásra a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.
6. § (1) A lakás havi bérlete:
a) összkomfortos lakás 26,50 Ft/m2,
b) komfortos lakás 21 Ft/m2,
c) félkomfortos lakás-,
d) komfort nélküli lakás I. 9 Ft/m2,
e) komfort nélküli lakás II. 8 Ft/m2, A lakbér mértéke 20 %-kal csökkenthető, amennyiben a lakás műszaki állapota azt indokolja.
(2) A bérlő köteles megtéríteni a bérbeadó által nyújtott és a szerződésben meghatározott külön szolgáltatás díját – víz-csatornadíj.
(3) A bérlő által fizetett bérleti díj az önkormányzatot illeti meg.
7. § (1) A lakást jogcím nélkül használó személy lakáshasználati díjat köteles fizetni.
(2) A használati díj mértéke a jogcím nélküli használat kezdetétől számított
a) 6 hónapig a lakásra megállapított lakbérrel azonos
b) 7. hónapjától kezdődően a lakáshasználati díj a lakásra megállapított lakbér kétszerese
c) 13. hónapjától kezdődően a lakáshasználati díj a lakásra megállapított lakbér háromszorosa.
8. § A bérlő az önkormányzati lakásra bérlőtársi szerződést – a lakásbérleti jog folytatása ellenében – tartási szerződést nem köthet. A bérlő a lakást albérletbe nem adhatja.
9. § A bérlő lakáscsere szerződést kizárólag a tulajdonos önkormányzat írásbeli hozzájárulása alapján köthet.
10. § A bérlő lakásbérleti jogáról kizárólag a bérbeadó javára mondhat le.
11. § (1) Önkormányzati szolgálati lakás a lakás felett rendelkezni jogosult önkormányzat intézményeivel munkaviszonyban álló dolgozó részére adható bérbe. Kijelölésére a polgár-mester jogosult az intézményvezetők javaslatára.
(2) A lakásbérleti szerződés megkötése a jegyző feladata.
(3) A kijelölt bérlőnek nem kell lakás-használatbavételi díjat fizetni, és a lakásbérlet lemondása ellenében pénzbeni térítés nem illeti meg.
(4) Szolgálati lakás esetében lakásbérleti szerződés határozott időre, illetőleg arra az időtartamra köthető, ameddig a bérlőnek a lakás felett rendelkezni jogosult önkormányzat intézményével (munkaadó) munkaviszonya fennáll.
(5) A szolgálati lakás bérleti jogviszonyára eltérő rendelkezések hiányában a bérlakásokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának szabályai
12. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek tekintetében a bérbeadói jogokat az önkormányzat gyakorolja – kivéve a (2) bekezdés.
(2) Az alapfeladat ellátásához az intézmény használatába átadott nem lakás céljára szolgáló helyiségek tekintetében a bérbeadói jogokat és kötelezettségeket az intézmény vezetője gyakorolja.
13. § (1) A bérbeadó az üres helyiséget pályázati eljárás lefolytatása útján adhatja bérbe.
(2) A pályázati hirdetmények, illetve a pályázati kiírás részletes feltételeinek tartalmaznia kell:
a) a bérbeadásra meghirdetett helyiség fekvési helyét, címét, alapterületét, rendeltetését, felszereltségi állapotát,
b) a helyiség felhasználásának célját (üzlet, műhely, stb.) és az abban folytatható tevékenység megjelölését,
c) a bérleti szerződés időtartamát (határozott, vagy feltétel bekövetkezéséig tartó időtartamát,
d) a helyiség használatra alkalmassá tételéhez szükséges, a leendő bérlő által saját költségén elvégzendő építési munkákat és azok elvégzésének határidejét, továbbá az esetleges eredeti állapot helyreállítási kötelezettséget,
e) a pályázni jogosultak körét (egyéni vállalkozó, gazdasági társaság, stb.)
f) a fizetendő bér minimális mértékét,
g) a pályázati ajánlat benyújtásának helyét, időpontját,
h) egyéb kikötéseket.
(3) A bérbeadónak a pályázati kiírásban a helyiség rendeltetését, felhasználásának célját, a használattal kapcsolatos feltételeket, a pályázni jogosultak körét, a helyiség adottságait, a külön jogszabályok rendelkezéseit, valamint a tulajdonos önkormányzat állásfoglalásait figyelembe véve kell meghatározni.
(4) A pályázati hirdetményt egy megyei napilapba, vagy helyi lapba egy alkalommal kell közzétenni.
(5) A pályázati ajánlatot írásban kell benyújtani, melynek tartalmaznia kell:
a) a pályázó nevét és címét,
b) a tevékenység folytatására feljogosító engedély másolatát,
c) nyilatkozatot arról, hogy a pályázati feltételeket elfogadja.
(6) A pályázati tárgyaláson csak az a pályázó vehet részt, aki pályázati ajánlatát az előírt időben és tartalommal benyújtotta.
14. § Az intézmények vezetői intézményi ingatlanban felszabaduló nem lakás céljára szolgáló helyiségek esetében véleményezi a pályázatokat, és javaslatot tesz a kijelölésre.
15. § A bérbeadó műemlékvédelem alatt álló épületben, illetőleg műemléki jelentőségű területen vagy műemléki környezetben lévő helyiségre bérleti szerződés csak a műemlékvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel köthet.
16. § (1) Helyiség bérletére vonatkozó szerződés csak határozott időre – maximum 5 évre köthető.
(2) Ha a szerződésben megállapított határidőktől tevékenységét a pályázó nem kezdi meg, vagy a meghatározott időtől eltér, 90 nap után a szerződés felmondható.
17. § A helyiség bérleti díját a bérbeadó és a bérlő szabad megállapodás alapján alakítja ki.
18. § A bérbeadó a helyiséget a pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltséggel, leltár alapján köteles a bérlőnek átadni.
19. § (1) A bérlő köteles gondoskodni:
a) a helyiség burkolatainak felújításáról, pótlásáról, illetőleg cseréjéről,
b) a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény-védő (elő-)tető, ernyős-szerkezet, biztonsági berendezések karbantartásairól,
c) a helyiségben folytatott tevékenység körében felmerülő felújításról, pótlásról, illetőleg cseréről,
d) az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyet a bérlő kizárólagosan használ, illetőleg tart üzemben,
e) az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztításáról és megvilágításáról, a nem háztartási szemét elszállításáról, amely a bérlő tevékenységével függ össze.
(2) A bérbeadó az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott munkálatok elvégzését átvállal-hatja, ha a bérlő a munkák értékével emelt bérleti díj megfizetését vállalja.
20. § A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor az átadáskori állapotban és felszereltséggel köteles átadni, illetve visszaadni.
21. § A bérlő csak az önkormányzat írásbeli hozzájárulásával végezhet a helyiségben a 19. §-ba foglaltakat meghaladó beruházást.
22. § A helyiség bérleti jogának átruházásához, bérbe adásához, albérletbe adásához, cseréjéhez, illetve gazdasági társaságba való apportkénti beviteléhez hozzájárulás nem adható.
Zárórendelkezések
23. § (1) E rendelet 1995. XII. 15-én lép életbe a már fennálló lakásbérleti szerződésekre vonatkozóan is.
(2) A rendelet havi lakbér mértékét meghatározó rendelkezéseit (lakbér emeléseket) 1996. január 1-től kell alkalmazni.
(3) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
24. § A rendeletben nem részletezett kérdésekben a törvény a PTK, rendelkezései az irányadók.
25. § A lakások bérleti díjának mértékét az önkormányzat kétévenként felülvizsgálja – az első vizsgálat esedékessége 1996. november 30-a.
26. § (1) Az önkormányzat a rendelet hatályba lépését követően kiutalt bérlakásokra használatba-vételi díjat nem állapít meg. Így a bérlő a lakásbérleti jogáról történő lemondáskor nem kérheti annak visszatérítését.
(2) Az önkormányzat a rendelet hatályba lépése előtt kiutalt bérlakások, lakásbérleti jogáról történő lemondás esetén a megfizetett használatbavételi díjnak a 2 szeresét téríti vissza, mely összegből levonásra került a bérlő által ki nem egyenlített tartozások – bérleti díj, szolgáltatási díjak.