Erdőbénye község Önkormányzatának Képviselőtestületének 2/2015 (III.3.. önkormányzati rendelete
A pénzbeli és természetbeni támogatások rendszeréről, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásokról
Hatályos: 2020. 11. 09- 2020. 12. 22Erdőbénye község Önkormányzatának Képviselőtestületének 2/2015 (III.3.. önkormányzati rendelete
A pénzbeli és természetbeni támogatások rendszeréről, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásokról
2020-11-09-tól 2020-12-22-ig
Erdőbénye Községi Önkormányzat Képviselő-testületének
2/2015. (III. 03.) önkormányzati rendelete
a pénzbeli és természetbeni támogatások rendszeréről, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásokról
Erdőbénye Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 1. § (2) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 45. §-ában, 48. § (4) bekezdésében, 92. § (1) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 18. § (2) bekezdésében, 29. § (2) bekezdésében, 131. § (1) bekezdésében, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: KET.) 74. §
(5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:
I. fejezet
Általános rendelkezések
A rendelet célja
1. §.
(1) E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében szabályozza a pénzbeli és természetbeni juttatások, valamint a szociális ellátások igénybevételének helyi szabályait, rendelkezzék a szociális és gyermekjóléti szolgáltatások igénybevételének jogosultságáról, mértékéről, igénybevételük módjáról és térítési díjairól.
(2) A Képviselő-testület az ellátások biztosításával a szociális szempontokból rászorult családok életminőségén kíván javítani, egyidejűleg ösztönözni kívánja a kérelmezőket arra, hogy maguk is tegyenek meg minden tőlük elvárhatót annak érdekében, hogy családjuk eltartásáról elsősorban kereső tevékenységből származó jövedelemből tudjanak gondoskodni.
(3) E rendelet a Szt-ben és Gyvt-ben foglalt rendeletalkotási kötelezettségnek megfelelően a Szt. 1. § (2) bekezdés felhatalmazása alapján rendelkezik az Önkormányzat által nyújtható szociális ellátásokról.
A rendelet hatálya
2. §.
(1) E rendeletet kell alkalmazni Erdőbénye Községi Önkormányzat közigazgatási területén életvitelszerűen élő
a) magyar állampolgárokra,
b) bevándoroltakra és letelepedettekre,
c) hontalanokra,
d) a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre.
(2) E rendelet hatálya a Szt. 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az a)-d) pontban foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.
(3) E rendelet hatálya kiterjed a Szt. 3. § (3) bekezdésében, a Gyvt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározottakra.
(4) E rendelet szerint kell eljárni az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyeken kívül, az Erdőbényén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezés vagy más ideiglenes hatósági intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna.
(5) E rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat együttműködési megállapodás keretében más önkormányzattal, illetve civil, társadalmi szervezetekkel kötött ellátási szerződése alapján a személyes gondoskodást nyújtó ellátások esetében az ellátásban részesülő személyekre.
(6) Az e rendeletben meghatározott ellátások tekintetében – ha a rendelet eltérően nem szabályoz – a képviselő-testület, vagy átruházott hatáskörben a Szociális, Kulturális és Sport Bizottság és a polgármester jár el.
Hatásköri szabályok
3. §.
(1) Az Szt.-ben, valamint a rendeletben meghatározott feltételek szerint a Önkormányzat Képviselő-testülete saját hatáskörében dönt:
a) a pályázati eljárás útján biztosított támogatások (BURSA ösztöndíj támogatás, Arany János program) körében a tárgyévi költségvetési rendeletben meghatározott keret terhére
b) a szociális kölcsön megállapításában
(2) Az Szt.-ben, valamint a rendeletben meghatározott feltételek szerint a Önkormányzat Képviselő-testületének átruházott hatáskörében a polgármester dönt:
a) lakhatási támogatásról
b) a temetési segélyről
c) köztemetés költségének megtérítése alóli mentesítésről.
(3) Az SZMSZ alapján átruházott hatáskörében a Szociális, Kulturális és Sport bizottság dönt:
a) rendkívüli települési támogatásról
b) fűtési támogatásról
c) a személyi térítési díj mérsékléséről, elengedéséről;
d) a jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett ellátások tekintetében a részletfizetés engedélyezéséről, a részbeni vagy a teljes elengedésről;
Eljárási rendelkezések
4. §.
(1) Ha e rendelet eltérő szabályt nem állapít meg, az ellátás iránti kérelmet a Bodrogkisfaludi Közös Önkormányzati Hivatal Erdőbényei Kirendeltségénél (Erdőbénye, Kossuth u. 31.) - továbbiakban: Hivatal - lehet előterjeszteni szóban, írásban, vagy az igénylésre rendszeresített nyomtatványon egész évben folyamatosan lehet benyújtani az Önkormányzati Hivatalhoz.
(2) A személyes gondoskodás keretében nyújtott szociális és gyermekjóléti ellátások iránti kérelmet a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vezetőjénél kell benyújtani.
(3) A szociális gondoskodás biztosítása érdekében az Önkormányzat, valamint annak intézményei, továbbá a településen működő köznevelési, egészségügyi szervezetek egymással és a civil szervezetekkel kötelesek együttműködni, a tudomásukra jutott, gondoskodást igénylő problémák megoldását kötelesek kezdeményezni.
(4) A Hivatal által rendszeresített formanyomtatványokon tömören és világosan fel kell tüntetni a nyomtatvány kitöltésének szabályait, fel kell sorolni azokat a mellékleteket, iratokat, melyek a kérelem elbírálásához szükségesek.
(5) A hivatal szociális igazgatással foglalkozó köztisztviselői valamint a 2. §. szerint eljáró szervek az eljárás során kötelesek a kérelmezők részére a szükséges tájékoztatást megadni, jogaikra és kötelezettségeikre a figyelmet felhívni,
5. §.
(1) A benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmát a szociális ügyekkel foglalkozó ügyintéző az alábbiak szerint ellenőrizheti:
a) megkeresheti az illetékességgel rendelkező adóhatóságot,
b) megkeresheti a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervet,
c) megkeresheti a közlekedési igazgatási hatóságot,
d) elrendelheti környezettanulmány készítését,
e) megkeresheti az igazolást kiállító szervet, munkáltatót.
(2) Az Sztv. felhatalmazása alapján az önkormányzat által szabályozott ellátások tekintetében vagyonként figyelmen kívül kell hagyni
a) egy, legfeljebb 850.000,- Ft értékű gépjárművet, illetve
b) azt a gépjárművet, amelyet a kérelmező koránál, egészségi állapotánál fogva mozgásában korlátozott, folyamatosan gyógykezelésre szoruló családtagja rendszeres szállításához szükséges.
c) a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlant.
(3) Amennyiben a környezettanulmány eredményeként vélelmezhető, hogy a kérelmező jövedelmi és vagyoni helyzetére vonatkozóan valótlan adatot közölt, az Sztv. 10. §. /3./ bekezdés szerint az NAV-tól kérni kell a személyi jövedelemadó-alap közlését.
A jogosulatlanul igénybevett ellátás visszatérítése
6. §.
(1) Az Sztv. 17. §‑ában foglaltak szerint jogosulatlanul igénybevett ellátás és annak kamatai megtérítésének elrendelése esetén a visszafizetés méltányosságból részben vagy egészben akkor engedhető el, ha a visszafizetés olyan helyzetet eredményezne, amely a kérelmező vagy családja megélhetését veszélyeztetné vagy amelyben ismételten szociális gondoskodásra szorulna.
(2) Kérelemre a visszafizetésre részletfizetés is engedélyezhető, a részletfizetés időtartama azonban nem haladhatja meg az egy évet.
A települési támogatás
7. §.
(1) A települési támogatást a családi segélyezés elvének érvényesítésével kell biztosítani. A családban életvitelszerűen együtt élő személyek életmódját, szociális helyzetét, a rászorultságot egységben kell vizsgálni. A nyújtandó támogatást úgy kell megállapítani, hogy elősegítsék a család létfenntartási és lakhatási lehetőségeit.
(2) Család: egy lakásban, életvitelszerűen együtt lakó, ott lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozó
(3)A lakhatást segítő települési támogatás ugyanazon lakott ingatlanra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és a háztartások számától. Amennyiben egy ingatlanról több kérelem érkezik, az elbírálás a kérelem beérkezésének sorrendjében történik
8. §.
(1) Nem szükséges a kérelmezőnek új igazolást csatolni, illetve nyilatkozatot tenni a tárgyévi kérelméhez, ha a jogszabályoknak és a rendelet előírásainak megfelelően már benyújtotta
a) a tárgyévi nyugdíjáról szóló igazolást,
b) a társadalombiztosítási ellátás esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátást igazoló szelvényt, vagy társadalombiztosítási szerv igazolását,
c) a szülői felügyeleti jog egyik szülő általi gyakorlása esetén az erre vonatkozó okiratot,
d) a tartósan beteg, illetőleg fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolást,
e) a középfokú, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló esetében az oktatási intézmény adott félévi igazolását a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásáról,
f) álláskereső esetén az együttműködésről, az álláskereső ellátásról, vagy a regisztrálásról a munkaügyi központ illetékes kirendeltsége által kiadott előző havi igazolást, határozatot, vagy az aktív korú ellátásra való jogosultságot megállapító határozatot,
g) a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági és gyámhatósági határozatot.
(2) Annak igazolására, hogy a szülő gyermekét egyedül neveli, illetve gyermektartásdíjban részesül, bontóperi vagy gyermekelhelyezésről szóló ítélet, képzelt apát megállapító határozat, gyermektartásdíjat megállapító bírói ítélet vagy ez irányú bírósági eljárás megindításáról szóló okirat szolgálhat.
9. §.
(1) A települési támogatás egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A természetbeni szociális ellátás formájáról és módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.
(2) A természetbeni szociális ellátás formái: étkezés, a gyermek tanulmányaival és a lakhatással – ide értve a tüzelő támogatást is - összefüggő kiadások támogatása.
(3) A települési támogatás folyósítása történhet készpénzben, gyógyszer-, vásárlási utalvány formájában vagy a jogosult közvetlen költségeinek átvállalásával, közüzemi díjnál közvetlenül a szolgáltató felé folyósításával is történhet.
Szociális szolgáltatások
10. §.
(1) Az ellátás igénylésénél csatolni kell a nyugdíjszerű ellátásban részesülők esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság igazolását a nyugdíjszerű ellátás összegéről, egyéb esetben előző havi jövedelemigazolást.
(2) A személyi térítési díjak elengedése, mérséklése iránti kérelmet az önkormányzat hivatalához, vagy a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálathoz – aki azt a hivatalhoz továbbítja - kell benyújtani, melyhez csatolni kell az igénybevevő és családtagjai nyugdíjszerű ellátásáról szóló igazolást a nyugdíjszerű ellátás összegéről, előző havi jövedelemigazolását, továbbá nyilatkozatát, hogy nincs tartásra kötelezett és képes hozzátartozója, valamint az egészségi állapotról szóló háziorvosi szakvéleményt.
(3) A személyi térítési díjak megállapításához szükséges jövedelemszámításnál a kérelem benyújtását megelőző havi rendszeres jövedelem vehető figyelembe.
Az ellátások folyósítása
11. §.
(1) A megállapított támogatás folyósítása elsősorban az ügyfél folyószámlájára történő átutalással történik.
(2) A természetbeni ellátásként megállapított lakhatási támogatást havonta kell folyósítani.
II. fejezet
A települési támogatás formái
12. §.
Települési támogatás:
a) a létfenntartási gondok enyhítése;
b) a lakhatás támogatása;
c) az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás;
13. §.
Rendkívüli Települési támogatás
(1) Rendkívüli Települési támogatás állapítható meg annak a létfenntartási gondokkal küzdő személynek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, és önmaga vagy családja létfenntartásáról más módon gondoskodni nem tud, mert
a) tartós betegség vagy rokkantság miatt jelentős jövedelem-kiesése következett be vagy
b) elemi kár, vagy sérelmére elkövetett bűncselekményből anyagi kára keletkezett vagy
c) nyugdíj vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 3. § (1) bekezdése szerint folyósított ellátás kifizetése a jogosultság megállapításának elhúzódása miatt késik vagy
d) nagyobb összegű, váratlan vagy előre látott kiadásai vannak, amelyeket önerőből nem tud kiegyenlíteni vagy
e) gyermek nevelésével, gondozásával, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz, a gyermek családba történő visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadásai keletkeztek.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a rendkívüli települési támogatás összege esetenként maximum 10.000 Ft, de nem haladhatja meg a tényleges költség mértékét.
(3) A települési támogatás létfenntartási gondokkal küzdő személynek időszakosan vagy tartósan fennálló létfenntartási gondja enyhítésére, ismétlődően, tárgyévben a kérelem legfeljebb három havonta, a fűtési támogatási kérelem egy fűtési időszakban két alkalommal nyújtható be.
(4) Rendkívüli Települési támogatás természetbeni és pénzbeni ellátásként egyaránt nyújtható. Természetbeni ellátást kell megállapítani akkor, ha
a) a kérelem erre irányul, vagy
b) az ellátásban részesülő életvitele alapján feltételezhető, hogy a segély felhasználása nem rendeltetésének megfelelően történik.
(5) A természetben nyújtott átmeneti segély formája lehet: élelmiszercsomag, élelmiszervásárlási utalvány, tűzifa, tüzelővásárlási utalvány, tüzelőanyagra vagy a segély meghatározott célra történő átutalása – ide értve a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás térítési díját és a közgyógyellátási igazolvánnyal nem rendelkező részére váratlanul felmerülő magas gyógyszerköltséget is.
14. §.
(1) Nem állapítható meg települési támogatás annak az aktív korú személynek, aki álláskeresőként, illetve akinek a családjában élő személy munkanélküliként a munkahely keresés céljából nem működik együtt a B.A.Z. Megyei Kormányhivatal Tokaji Járási Munkaügyi Központjával
15 §.
Lakhatási támogatás
(1) A lakhatás elősegítése érdekében települési támogatásként
a) fűtési támogatás október 15 - április 15. napjáig terjedő időtartamban, tűzifa támogatással,
b) közüzemi díj támogatás a megjelölt szolgáltatóhoz történő utalással állapítható meg.
(2) Fűtési támogatás állapítható meg annak a bérlőnek, tulajdonosnak aki a szociális tűzifáról szóló rendeletben foglalt feltételeknek megfelel.
(3) Közüzemi díj támogatás állapítható meg annak a személynek, akinek a háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedülálló esetében 250 %-át.
(4) Egy kérelemre csak egy szolgáltatónál (szemétszállítás, villany-, víz- vagy gázszámla) keletkező közüzemi díj támogatására adható.
(5) A lakhatási támogatási kérelem elbírálásánál a benyújtásakor aktuális rendszeres jövedelmet (ide értve a 3 hónapnál hosszabb idejű közfoglalkoztatási bért is), kell figyelembe venni.
16. §.
(1) A 15.§ (1) bekezdés a) pontjában megállapított támogatás összege, fűtési időszakra, legfeljebb két alkalommal maximum 2 m3.
(2) A 15.§ (1) bekezdés c) pontja szerinti közüzemi díj támogatás összege minimum 2.500 Ft, maximum 5.000 Ft, de nem haladhatja meg a havi számla összegét.
(3) A 15.§ (1) bekezdésben meghatározott támogatások háztartásonként egy személy részére állapíthatók meg.
(4) Nem jogosult lakhatást elősegítő települési támogatásra
a) aki albérlőt tart, vagy más módon hasznosítja a lakását; vagy olyan lakással is rendelkezik, melyet bérbe ad, vagy falusi szálláshelyként hasznosít.
b) olyan jogcímnélküli lakáshasználó, aki elhelyezésre nem jogosult;
c) akinek a lakásbérleti, vagy tulajdonjogára vonatkozóan tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződése áll fenn;
d) aki a bérleti szerződésben vállalt rendeltetésszerű lakáshasználattal kapcsolatos szabályokat, vagy az emberi együttélés szabályait nem tartja be;
(5) A lakhatást elősegítő települési támogatás - a fűtési támogatás kivételével - a kérelem benyújtását követő hónap első napjától a 12. hónap végéig kerül megállapításra, de legfeljebb a lakáshoz kapcsolódó jogviszony időtartamára.
(6) A lakhatást elősegítő települési támogatás iránti kérelmekről a Polgármester dönt.
(7) A támogatás iránti kérelmek
a) lakhatást elősegítő támogatás esetén folyamatosan
b) fűtési támogatás esetén szeptember 1. napjától nyújthatók be Hivatalban.
17. §.
(1) Települési támogatásként elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás nyújtható annak az önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel rendelkező eltemettetőnek, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, jövedelemhatár és temetési költség figyelembe vétele nélkül, egységesen kell megállapítani.
(2) A temetési segély megállapítására a polgármester jogosult.
(3) A segély mértéke a temetési számla költségétől függetlenül 10.000 Ft.
Természetben nyújtott ellátások
Köztemetés
18. §
(1) Az eljárás az önkormányzat hivatalánál hivatalból indul.
(2) Hivatalból induló eljárás során a halálesetről való tudomásszerzést követően az ügyintéző megvizsgálja, hogy van-e, illetőleg fellelhető-e az elhunyt személy eltemettetésére köteles személy.
(4) Amennyiben fellelhető ilyen személy, határidő tűzésével fel kell szólítani, hogy gondoskodjék az elhunyt személy eltemettetéséről.
(5) Amennyiben nincs a temetésre köteles és képes hozzátartozó, a köztemetés hivatalból elrendelhető a helyben szokásos legolcsóbb temetéssel vagy hamvasztással.
(6) A temetési engedélyt kell küldeni
a) a temetkezési vállalatnak
b) az elhunyt lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzatnak (amennyiben nem helyi lakos, és utolsó lakóhelye ismert.
c) gazdálkodási előadónak
(7) A köztemetést a polgármester rendeli el, vagy engedélyezi.
Pályázat keretében igénybe vehető települési támogatások
19. §
(1) Az alábbi támogatásokat pályázat útján lehet igénybe venni:
a) középfokú és általános iskolai tanulói jogviszonnyal rendelkezők részére tanulmány
ösztöndíj támogatás
b) BURSA HUNGARICA – felsőoktatásban tanuló hallgatók támogatása - ösztöndíj pályázat
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott támogatás iránti pályázatot, az Arany János Tehetséggondozó programban való részvételt pénzbeli támogatással nem, csak elvi támogatásban részesíti.
20. §.
(1) Erdőbénye Önkormányzat Képviselő-testület a „Bursa Hungarica” Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat keretében, az önkormányzat költségvetésének terhére, kizárólag rászorultság alapján, tanulmányi eredménytől függetlenül, ösztöndíjban részesíti – az Erdőbénye községben állandó lakóhellyel rendelkező – felsőoktatásban tanuló hallgatókat,
(2) Pályázni jogosult, aki nappali tagozaton állami felsőoktatási intézményben, továbbá nem állami felsőoktatási intézményben az Oktatási Minisztérium és az intézmények közötti megállapodás alapján az államilag finanszírozott első alapképzésben, első kiegészítő alapképzésben, első szakirányú továbbképzésben, valamint első akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben az által felvett szak képesítési követelményében meghatározott képzési időn belül nappali tagozaton folytat tanulmányokat. ( „A”típusú pályázat )
(3) A képviselő-testület csak A típusú pályázatot ír ki, B. típusú pályázatot nem támogat.
(4) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott támogatás iránti pályázatot a képviselő-testület írja ki és bírálja el a tárgyévi költségvetéséről szóló rendeletben biztosított keretösszeg
mértékéig. A pályázatokat évi egy alkalommal bírálja el a pályázati kiírásban foglaltak alapján.
(5) A pályázati kérelmet pályázati adatlapon kell benyújtani.
(6) A benyújtott pályázat érvénytelen, ha nem felel meg a pályázati kiírásban meghatározott
feltételeknek. Erről a kérelmezőket – az ok megjelölésével – értesíteni kell.
(7) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:
a) a pályázat célját,
b) a pályázaton való részvétel, illetve a pályázat elbírálásának feltételeit,
c) az egy pályázó által elnyerhető támogatás felhasználásának feltételeit,
d) a pályázat benyújtásának feltételeit, módját, a benyújtás határidejét.
(8) A támogatás mértéke egységesen egy tanévre (10 hónapra) havi 2.000 Ft
(9) E rendelet vonatkozásában szociálisan rászorultnak tekinthető, akinek havi jövedelme, vagy a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át.
(10) A pályázat elbírálásánál előnyt élvez az a diák, aki
- árva, vagy félárva,
- családjában lévő eltartottak száma három, vagy annál több,
- gyermeket nevel,
- egyedül neveli gyermekét,
- valamilyen betegségben szenved, rokkant, vagy a családban folyamatos ellátást igénylő beteg, vagy rokkant van,
- eltartója/szülője munkanélküli, vagy öregségi nyugdíjban részesül,
- nem részesül kollégiumi ellátásban.
(11) A pályázatot írásban, a pályázó által aláírva egy példányban kell benyújtani az önkormányzat hivatalában rendelkezésre bocsátott formanyomtatványon.
(12) A pályázathoz mellékelni kell:
- a felsőoktatási intézmény igazolását,
- a család jövedelmi viszonyainak igazolására: a munkáltatói igazolást, munkanélküli járadékban részesülőnél az ezt megállapító határozat másolatát, nyugdíjról, vagy egyéb nyugdíjszerű ellátásról, családi pótlékról szóló igazolást, tartásdíj összegéről szóló igazolást, vállalkozók esetében az APEH igazolása az előző évi személyi jövedelemadó alapjáról kiadott igazolást, egyéb (alkalmi munkából származó) jövedelmek esetén személyes nyilatkozat a havi átlagos nettó jövedelemről.
(13) A pályázatok elbírálása a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
(14) A képviselő-testület döntése ellen fellebbezésnek helye nincs.
(15) Az ösztöndíj időtartama 10 hónap, azaz két egymást követő tanulmányi félév
(16) A települési önkormányzat által megítélt ösztöndíj visszavonásra kerül a visszavonásról hozott határozat meghozatalát követő tanulmányi félévtől, ha a támogatásban részesített pályázó elköltözik a települési önkormányzat illetékességi területéről, vagy a tanév vége előtt tanulmányait megszünteti.
(17) A jogosulatlanul igénybe vett ösztöndíjat a támogatásban részesülő köteles visszafizetni.
Pénzintézeti kölcsönnek nem minősülő kamatmentes kölcsön
21. §
(1) Átmeneti segély pénzintézeti kölcsönnek nem minősülő, visszatérítendő, kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható, ha a kérelmező baleset, betegség, elemi kár esetén lakás és berendezési tárgy helyreállítására, pótlására, vagy más előre nem látható ok miatt kerül rendkívüli élethelyzetbe, s az összeg a gyógykezeléshez, létfenntartásához, a minden napi életvitelhez szükséges eszköz beszerzéséhez, a károk elhárításához, öregségi vagy özvegyi nyugdíj megállapításáig, ill. folyósításáig , temetési költség fedezésére, felhalmozódott lakásköltségek kiegyenlítésére, életfeltételek megtartása mellett olyan közmű bekötési költségek kiegyenlítésére, amelyek a lakás használati értékét növelik.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kamatmentes kölcsön összege legfeljebb 50 000 forint lehet. A kölcsön idôtartama legfeljebb 6 hónap úgy, hogy gazdasági év végéig vissza kell fizetni.
(3) A kölcsön megállapítása esetén a jogosulttal szerződést kell kötni, amelyben rögzíteni kell a kifizetés módját, a visszafizetés módjára vonatkozó szabályokat, valamint fel kell tüntetni a visszafizetés elmulasztásának jogkövetkezményeit is.
22. §
(1) Az átmeneti segély iránti kérelem ügyében szociális és egészségügyi bizottság dönt , a kamatmentes kölcsönt iránti kérelem elbírálása a képviselőtestület hatásköre.
(2) Pénzintézeti kölcsönnek nem minősülő kamatmentes kölcsön átmeneti segélyként történő megállapítása esetén a jogosulttal történő szerződéskötés a polgármestere hatásköre.
(3) Rendkívüli esetben a kérelmező létfenntartása, egészségi állapota vagy más egyéb körülmény szükségessé teszi, esetenkénti (egyszeri) átmeneti segély megállapítására 20.000 Ft-ig a polgármester is jogosult. Ilyen esetben a segély iránti kérelem elbírálásához szükséges igazolások előzetes beszerzésétől is el lehet tekinteni, amennyiben vélelmezhető, hogy a kérelmező a feltételeknek megfelel, és ezt írásos nyilatkozatával is megerősíti. A kérelem elbírálásához szükséges igazolásokat utólag pótolni kell.
III. Fejezet
Szociális és gyermekjóléti szolgáltatások
A szociális szolgáltatások formái
23. §
(1) Az Önkormányzat a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálaton keresztül az alábbi alapszolgáltatásokat biztosítja:
a) étkeztetés;
b) házi segítségnyújtás;
c) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás;
d) családsegítés;
e) gyermekjóléti szolgáltatás;
Ellátások biztosítása
24. §
(1) Az intézmény vezetője külön eljárás nélkül biztosíthatja az ellátást, ha
a) a kérelmező önmaga ellátásáról részben vagy teljesen nem tud gondoskodni, és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna;
b) szociális helyzetében, egészségi állapotában olyan igazolt kedvezőtlen változás következett be, amely az azonnali ellátást igényli;
c) a kérelmező kapcsolata a vele együtt élő hozzátartozójával, eltartójával helyrehozhatatlanul megromlott, és az igénylő életet vagy testi épséget veszélyeztető helyzetbe kerül;
(2) A szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatás igénybevételének időpontjában az intézményvezető - családsegítés kivételével - és az ellátást igénybevevő, illetve törvényes képviselője megállapodást köt, figyelemmel a Szt-ben és a szakmai jogszabályokban foglaltakra.
(3) A szociális alapszolgáltatásokat - a családsegítés kivételével – írásban kell kérelmezni. A kérelem előterjesztésekor mellékelni kell 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet 1. számú melléklet I. része szerinti orvosi igazolást, vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás ideje alatt,
illetve annak megszűnését követő 30 napon belül történő igénylésnél a kórházi zárójelentést,
valamint az 1. számú melléklet II. része szerinti jövedelemnyilatkozatot.
25. §
(1) A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat étkeztetés keretében munkanapokon főétkezésként napi egyszeri meleg ételt biztosít.
(2) Étkezésre jogosult
a) az a 65. év alatti személy, aki
aa) korhatár előtti ellátásban,
ab) rehabilitációs- , rokkantsági ellátásban,
ac) fogyatékossági támogatásban,
és egészségi állapota miatt önmaga ellátásáról részben vagy teljesen nem tud gondoskodni és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna;
b) az a 65. év feletti személy, aki egészségi állapota miatt önmaga ellátásáról részben
vagy teljesen nem tud gondoskodni és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna.
c) Hajléktalan személy, aki bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik
(3) Egészségi állapota miatt rászorultnak kell tekinteni azt a személyt, aki
a) mozgásában korlátozott,
b) krónikus vagy akut betegségben szenved,
c) fogyatékossága miatt önmaga ellátásáról gondoskodni nem tud,
d) pszichiátriai beteg, szenvedélybeteg, és fekvőbeteg gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes.
(4) Házi segítségnyújtás célja, hogy az ellátást igénybevevő fizikai, mentális, szociális szükségleteinek kielégítése saját környezetében, életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelően, képességeinek fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével biztosított legyen.
(5) A házi segítségnyújtás keretében gondoskodni kell a rászorulók személyi és környezeti tisztaságáról, napi egyszeri étkeztetésükről, érdekeik védelméről és lelki gondozásukról.
(6) Nem részesíthető házi segítségnyújtásban, aki fertőző beteg, illetve aki önmagára és környezetére veszélyt jelentő állapotban van.
(7) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás célja, a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitelük fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása.
Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálaton
26. §
(1) A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálaton keresztül az önkormányzat családsegítést nyújt a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítséget igénylő személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából.
(2) A családsegítő szolgálat a megelőző tevékenységek körében az alábbi feladatokat látja el:
a) figyelemmel kíséri a lakosság szociális és mentálhigiénés helyzetét, feltárja a nagy zámban előforduló, az egyén és a család életében jelentkező probléma okait és jelzi azokat az illetékes hatóság, vagy szolgáltatást nyújtó szerv felé;
b)veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő és jelzőrendszert működtet, ennek keretében elősegíti különösen az egészségügyi szolgáltatók, oktatási intézmények gyermekjóléti szolgálat, részvételét a megelőzésben.
(3) A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat gyermekjóléti szolgáltatást nyújt, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatásként, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését.
Térítési díjak
Az intézményi és személyi térítési díjak általános szabályai
27. §
(1) Az intézményi térítési díjat az 1. melléklet tartalmazza.
(2) A Képviselő-testület rendeletében évenként megállapított intézményi térítési díjak összegéről a rendeletalkotást követő 30 napon belül a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatni kell.
(3) A szociális ügyekkel foglalkozó bizottság a személyi térítési díjat elengedheti, ha az igénybevevő egyedül élő és nincs tartásra képes vagy köteles hozzátartozója, vagy egészségi
állapota indokolja, vagy önmaga ellátására képtelen, vagy családjában egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-át és
vagyona nincs.
(4) Ha a kötelezett a személyi térítési díj összegével nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül - az intézményvezetőn keresztül - a Képviselőtestülethez fordulhat. Ebben az esetben a kérelemről határozatban kell dönteni.
(5) A szociális szolgáltatások személyi térítési díját - havonta - utólag kell megfizetni.
Az egyes intézményi és személyi térítési díjak mértéke
28. §
(1) A személyi térítési díj megállapításánál a szociálisan rászorulók esetében - az Szt. vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével - a 2. melléklet szerint kell eljárni
(2) A személyi térítési díj megállapításánál a nem szociálisan rászorulók az intézményi térítési díjat fizetik.
(3) Ha az ellátásra jogosult tartási vagy öröklési szerződést kötött, a térítési díj fizetésére a tartást és gondozást szerződésben vállaló kötelezett. Ilyen esetben a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal azonos összegű.
29. §
Önkormányzat részben átvállalja az óvodai, általános iskolai gyermekétkeztetésben részesülő gyermek személyi térítési díját, ha a gyermek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át és a gyermek normatív kedvezményre nem jogosult. A fizetendő díj mértékét az 1.sz. melléklet tartalmazza
Korlátozó rendelkezések
30. §
E rendeletben szabályozott ellátások közül egy család ugyanazon évben legfeljebb három ellátási formában részesülhet.
Záró és hatályba léptető rendelkezések
31. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba, rendelkezéseit 2015. március 1. napjától benyújtott kérelmek esetén kell alkalmazni.
(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
32. §
Hatályát veszti Az önkormányzati segély és egyes pénzbeli és természetbeli szociális ellátások szabályozásáról szóló 12/2013.(XII. 05.) Önkormányzati rendelet, valamint a felsőoktatásban tanuló hallgatók és a felsőoktatási tanulmányokat kezdeni kívánó tanulók ösztöndíj-támogatásáról szóló többször módosított 10/2005.(IX.16.) önkormányzati rendelet
Erdőbénye, 2015. február 23.
Szabó Judit s. k. Kántor Dezső s. k.
jegyző polgármester
1. sz. Melléklet
- Az óvodai, iskolai étkeztetésben (gyermekek napközbeni ellátásában) részesülők által fizetendő térítési díjak (ÁFA-val együtt) 2015. január 1. napjától:
Ellátási típus Norma (intézményi térítési díj) Személyi térítési díj
(Ft/nap/fő) ÁFA-val (Ft/nap/fő) ÁFA-val
Óvoda 390 625
Iskolai menza 390 625
Iskolai napközi 87 140
- A térítési díjak az alábbiak szerint alakulnak:
Az igénylő rendszeres havi jövedelme: Intézményi térítési díj:
Ft/fő
0 – 42.750 (önym: 150 %-ig) 50 %
42.750 – 57.000 (önym: 200 %-ig) 60 %
57.000 – 71.250 (önym: 250 %-ig) 70 %
71.250 – 85.500 (önym: 300 %-ig) 80 %
85.500 - 100 %
2. számú Melléklet
1. Házi segítségnyújtás intézményi térítési díja: 0 Ft/fő/óra
2. Szociális étkezés intézményi térítési díja: 551 Ft/fő/nap. Az ár az ÁFA-t tartalmazza.
3. Személyi térítési díj: 625 Ft/fő/nap. Az ár az ÁFA-t tartalmazza
4. Ebédkihordás térítési díja: 80 Ft/nap
A térítési díjak az alábbiak szerint alakulnak:
Az igénylő rendszeres havi jövedelme: Intézményi térítési díj:
0 – 42.750 (önym: 150 %-ig) 50 %
42.750 – 57.000 (önym: 200 %-ig) 70 %
57.000 – 71.250 (önym: 250 %-ig) 100 %
Erdőbénye Községi Önkormányzat Képviselő-testületének
2/2015. (III. 03.) önkormányzati rendelete
a pénzbeli és természetbeni támogatások rendszeréről, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásokról,
az 8/2020.(X.02.) önkormányzati rendelettel egységes szerkezetben
Erdőbénye Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk /1/ bek. a.) pont és /2/ bekekezdése, a Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 1. § (2) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 45. §-ában, 48. § (4) bekezdésében, 92. § (1) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 18. § (2) bekezdésében, 29. § (2) bekezdésében, 131. § (1) bekezdésében, foglaltak alapján az alábbi rendeletet alkotja:
I. fejezet
Általános rendelkezések
A rendelet hatálya
1. §.
(1) E rendeletet kell alkalmazni Erdőbénye Községi Önkormányzat közigazgatási területén életvitelszerűen élő
a) magyar állampolgárokra,
b) bevándoroltakra és letelepedettekre,
c) hontalanokra,
d) a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre.
(2) E rendelet hatálya a Szt. 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az a)-d) pontban foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.
(3) E rendelet hatálya kiterjed a Szt. 3. § (3) bekezdésében, a Gyvt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározottakra.
(4) E rendelet szerint kell eljárni az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyeken kívül, az Erdőbényén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezés vagy más ideiglenes hatósági intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna.
(5) E rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat együttműködési megállapodás keretében más önkormányzattal, illetve civil, társadalmi szervezetekkel kötött ellátási szerződése alapján a személyes gondoskodást nyújtó ellátások esetében az ellátásban részesülő személyekre.
(6) Az e rendeletben meghatározott ellátások tekintetében – ha a rendelet eltérően nem szabályoz – a képviselő-testület, vagy átruházott hatáskörben a Szociális, Kulturális és Sport Bizottság és a polgármester jár el.
Hatásköri szabályok
2. §.
(1) Az Szt.-ben, valamint a rendeletben meghatározott feltételek szerint a Önkormányzat Képviselő-testülete saját hatáskörében dönt:
a) a pályázati eljárás útján biztosított támogatások (BURSA ösztöndíj támogatás, Arany János program) körében a tárgyévi költségvetési rendeletben meghatározott keret terhére
b) a szociális kölcsön megállapításában
(2) Az Szt.-ben, valamint a rendeletben meghatározott feltételek szerint a Önkormányzat Képviselő-testületének átruházott hatáskörében a polgármester dönt:
a) lakhatási támogatásról
b) a temetési segélyről
c) köztemetés költségének megtérítése alóli mentesítésről.
d) újszülöttek támogatása
(3) Az SZMSZ alapján átruházott hatáskörében a Szociális, Kulturális és Sport bizottság dönt:
a) rendkívüli települési támogatásról
b) fűtési támogatásról és szociális tűzifáról
c) a személyi térítési díj mérsékléséről, elengedéséről;
d) a jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett ellátások tekintetében a részletfizetés engedélyezéséről, a részbeni vagy a teljes elengedésről;
Eljárási rendelkezések
3. §.
(1) Ha e rendelet eltérő szabályt nem állapít meg, az ellátás iránti kérelmet a Bodrogkeresztúri Közös Önkormányzati Hivatal Erdőbényei Kirendeltségénél (Erdőbénye, Kossuth u. 31.) - továbbiakban: Hivatal - lehet előterjeszteni szóban, írásban, vagy az igénylésre rendszeresített nyomtatványon egész évben folyamatosan lehet benyújtani az Önkormányzati Hivatalhoz.
(2) A szociális gondoskodás biztosítása érdekében az Önkormányzat, valamint annak intézményei, továbbá a településen működő köznevelési, egészségügyi szervezetek egymással és a civil szervezetekkel kötelesek együttműködni, a tudomásukra jutott, gondoskodást igénylő problémák megoldását kötelesek kezdeményezni.
(3) A Hivatal által rendszeresített formanyomtatványokon tömören és világosan fel kell tüntetni a nyomtatvány kitöltésének szabályait, fel kell sorolni azokat a mellékleteket, iratokat, melyek a kérelem elbírálásához szükségesek.
(4) A hivatal szociális igazgatással foglalkozó köztisztviselői valamint a 2. §. szerint eljáró szervek az eljárás során kötelesek a kérelmezők részére a szükséges tájékoztatást megadni, jogaikra és kötelezettségeikre a figyelmet felhívni,
4.§.
(1) A benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmát a szociális ügyekkel foglalkozó ügyintéző az alábbiak szerint ellenőrizheti:
a) megkeresheti az illetékességgel rendelkező adóhatóságot,
b) megkeresheti a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervet,
c) megkeresheti a közlekedési igazgatási hatóságot,
d) elrendelheti környezettanulmány készítését,
e) megkeresheti az igazolást kiállító szervet, munkáltatót.
(2) Az Sztv. felhatalmazása alapján az önkormányzat által szabályozott ellátások tekintetében vagyonként figyelmen kívül kell hagyni
a) egy, legfeljebb 850.000,- Ft értékű gépjárművet, illetve
b) azt a gépjárművet, amelyet a kérelmező koránál, egészségi állapotánál fogva mozgásában korlátozott, folyamatosan gyógykezelésre szoruló családtagja rendszeres szállításához szükséges.
c) a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlant.
(3) Amennyiben a környezettanulmány eredményeként vélelmezhető, hogy a kérelmező jövedelmi és vagyoni helyzetére vonatkozóan valótlan adatot közölt, az Sztv. 10. §. /3./ bekezdés szerint az NAV-tól kérni kell a személyi jövedelemadó-alap közlését.
A jogosulatlanul igénybe vett ellátás visszatérítése
5. §.
(1) Az Sztv. 17. §‑ában foglaltak szerint jogosulatlanul igénybe vett ellátás és annak kamatai megtérítésének elrendelése esetén a visszafizetés méltányosságból részben vagy egészben akkor engedhető el, ha a visszafizetés olyan helyzetet eredményezne, amely a kérelmező vagy családja megélhetését veszélyeztetné vagy amelyben ismételten szociális gondoskodásra szorulna.
(2) Kérelemre a visszafizetésre részletfizetés is engedélyezhető, a részletfizetés időtartama azonban nem haladhatja meg az egy évet.
A települési támogatás
6. §.
(1) A települési támogatást a családi segélyezés elvének érvényesítésével kell biztosítani. A családban életvitelszerűen együtt élő személyek életmódját, szociális helyzetét, a rászorultságot egységben kell vizsgálni. A nyújtandó támogatást úgy kell megállapítani, hogy elősegítsék a család létfenntartási és lakhatási lehetőségeit.
(2) Család: egy lakásban, életvitelszerűen együtt lakó, ott lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozó
(3)A lakhatást segítő települési támogatás ugyanazon lakott ingatlanra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és a háztartások számától. Amennyiben egy ingatlanról több kérelem érkezik, az elbírálás a kérelem beérkezésének sorrendjében történik
7. §.
(1) Nem szükséges a kérelmezőnek új igazolást csatolni, illetve nyilatkozatot tenni a tárgyévi kérelméhez, ha a jogszabályoknak és a rendelet előírásainak megfelelően már benyújtotta
a) a tárgyévi nyugdíjáról szóló igazolást,
b) a társadalombiztosítási ellátás esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátást igazoló szelvényt, vagy társadalombiztosítási szerv igazolását,
c) a szülői felügyeleti jog egyik szülő általi gyakorlása esetén az erre vonatkozó okiratot,
d) a tartósan beteg, illetőleg fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolást,
e) a középfokú, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló esetében az oktatási intézmény adott félévi igazolását a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásáról,
f) álláskereső esetén az együttműködésről, az álláskereső ellátásról, vagy a regisztrálásról a munkaügyi központ illetékes kirendeltsége által kiadott előző havi igazolást, határozatot, vagy az aktív korú ellátásra való jogosultságot megállapító határozatot,
g) a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági és gyámhatósági határozatot.
(2) Annak igazolására, hogy a szülő gyermekét egyedül neveli, illetve gyermektartásdíjban részesül, bontóperi vagy gyermekelhelyezésről szóló ítélet, képzelt apát megállapító határozat, gyermektartásdíjat megállapító bírói ítélet vagy ez irányú bírósági eljárás megindításáról szóló okirat szolgálhat.
8. §.
(1) A települési támogatás egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A természetbeni szociális ellátás formájáról és módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.
(2) A természetbeni szociális ellátás formái: étkezés, a gyermek tanulmányaival és a lakhatással – ide értve a tüzelő támogatást is - összefüggő kiadások támogatása.
(3) A települési támogatás folyósítása történhet készpénzben, gyógyszer-, vásárlási utalvány formájában vagy a jogosult közvetlen költségeinek átvállalásával, közüzemi díjnál közvetlenül a szolgáltató felé folyósításával is történhet.
Szociális szolgáltatások
9. §.
(1) Az ellátás igénylésénél csatolni kell a nyugdíjszerű ellátásban részesülők esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság igazolását a nyugdíjszerű ellátás összegéről, egyéb esetben előző havi jövedelemigazolást.
(2) A személyi térítési díjak elengedése, mérséklése iránti kérelmet az önkormányzat hivatalához kell benyújtani, melyhez csatolni kell az igénybevevő és családtagjai nyugdíjszerű ellátásáról szóló igazolást a nyugdíjszerű ellátás összegéről, előző havi jövedelemigazolását, továbbá nyilatkozatát, hogy nincs tartásra kötelezett és képes hozzátartozója, valamint az egészségi állapotról szóló háziorvosi szakvéleményt.
(3) A személyi térítési díjak megállapításához szükséges jövedelemszámításnál a kérelem benyújtását megelőző havi rendszeres jövedelem vehető figyelembe.
Az ellátások folyósítása
10 §.
(1) A megállapított támogatás folyósítása elsősorban az ügyfél folyószámlájára történő átutalással történik.
(2) A természetbeni ellátásként megállapított lakhatási támogatást havonta kell folyósítani.
II. fejezet
A települési támogatás formái
11. §.
Települési támogatás:
a) a létfenntartási gondok enyhítése;
b) a lakhatás támogatása;
c) az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás;
d) újszülöttek támogatása
Rendkívüli települési támogatás
(1) Rendkívüli Települési támogatás állapítható meg annak a létfenntartási gondokkal küzdő személynek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és önmaga vagy családja létfenntartásáról más módon gondoskodni nem tud, mert
a) tartós betegség vagy rokkantság miatt jelentős jövedelem-kiesése következett be vagy
b) elemi kár, vagy sérelmére elkövetett bűncselekményből anyagi kára keletkezett vagy
c) nyugdíj vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 3. § (1) bekezdése szerint folyósított ellátás kifizetése a jogosultság megállapításának elhúzódása miatt késik vagy
d) nagyobb összegű, váratlan vagy előre látott kiadásai vannak, amelyeket önerőből nem tud kiegyenlíteni vagy
e) gyermek nevelésével, gondozásával, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz, a gyermek családba történő visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadásai keletkeztek.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a rendkívüli települési támogatás összege esetenként maximum 10.000 Ft, de nem haladhatja meg a tényleges költség mértékét.
(3) A települési támogatás létfenntartási gondokkal küzdő személynek időszakosan vagy tartósan fennálló létfenntartási gondja enyhítésére, ismétlődően, tárgyévben a kérelem legfeljebb három havonta, a fűtési támogatási kérelem egy fűtési időszakban két alkalommal nyújtható be.
(4) Rendkívüli települési támogatás természetbeni és pénzbeni ellátásként egyaránt nyújtható. Természetbeni ellátást kell megállapítani akkor, ha
a) a kérelem erre irányul, vagy
b) az ellátásban részesülő életvitele alapján feltételezhető, hogy a segély felhasználása nem rendeltetésének megfelelően történik.
(5) A természetben nyújtott átmeneti segély formája lehet: élelmiszercsomag, élelmiszervásárlási utalvány, tűzifa, tüzelővásárlási utalvány, tüzelőanyagra vagy a segély meghatározott célra történő átutalása – ide értve a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás térítési díját és a közgyógyellátási igazolvánnyal nem rendelkező részére váratlanul felmerülő magas gyógyszerköltséget is.
13 §.
(1) Nem állapítható meg települési támogatás annak az aktív korú személynek, aki álláskeresőként, illetve akinek a családjában élő személy munkanélküliként a munkahely keresés céljából nem működik együtt a B.A.Z. Megyei Kormányhivatal Tokaji Járási Munkaügyi Központjával
14.§.
Lakhatási támogatás
(1) A lakhatás elősegítése érdekében települési támogatásként
a) fűtési támogatás október 15 - április 15. napjáig terjedő időtartamban, tűzifa támogatással,
b) közüzemi díj támogatás a megjelölt szolgáltatóhoz történő utalással állapítható meg.
(2) Fűtési támogatás állapítható meg annak a bérlőnek, tulajdonosnak aki a szociális tűzifáról szóló rendeletben foglalt feltételeknek megfelel.
(4) Egy kérelemre csak egy szolgáltatónál (szemétszállítás, villany-, víz- vagy gázszámla) keletkező közüzemi díj támogatására adható.
(5) A lakhatási támogatási kérelem elbírálásánál a benyújtásakor aktuális rendszeres jövedelmet (ide értve a 3 hónapnál hosszabb idejű közfoglalkoztatási bért is), kell figyelembe venni.
15. §.
(1) A 14.§ (1) bekezdés a) pontjában megállapított támogatás összege, fűtési időszakra, legfeljebb két alkalommal maximum 2 m3.
(2) A 14.§ (1) bekezdés b) pontja szerinti közüzemi díj támogatás összege minimum 3.500 Ft, maximum 7.000 Ft, de nem haladhatja meg a havi számla összegét.
(3) A 14.§ (1) bekezdésben meghatározott támogatások háztartásonként egy személy részére állapíthatók meg.
(4) Nem jogosult lakhatást elősegítő települési támogatásra
a) aki albérlőt tart, vagy más módon hasznosítja a lakását; vagy olyan lakással is rendelkezik, melyet bérbe ad, vagy falusi szálláshelyként hasznosít.
b) olyan jogcímnélküli lakáshasználó, aki elhelyezésre nem jogosult;
c) akinek a lakásbérleti, vagy tulajdonjogára vonatkozóan tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződése áll fenn;
d) aki a bérleti szerződésben vállalt rendeltetésszerű lakáshasználattal kapcsolatos szabályokat, vagy az emberi együttélés szabályait nem tartja be;
(5) A lakhatást elősegítő települési támogatás - a fűtési támogatás kivételével - a kérelem benyújtását követő hónap első napjától a 12. hónap végéig kerül megállapításra, de legfeljebb a lakáshoz kapcsolódó jogviszony időtartamára.
(6) A lakhatást elősegítő települési támogatás iránti kérelmekről a Polgármester dönt.
(7) A támogatás iránti kérelmek
a) lakhatást elősegítő támogatás esetén folyamatosan
b) fűtési támogatás esetén szeptember 1. napjától nyújthatók be Hivatalban.
(8) A lakhatási támogatás összege a 3.sz. melléklet szerinti jövedelemhatárok szerint adható
Temetési segély
16 §.
(1) Települési támogatásként elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás nyújtható annak az önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel rendelkező eltemettetőnek, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, jövedelemhatár és temetési költség figyelembe vétele nélkül, egységesen kell megállapítani.
(2) A temetési segély megállapítására a polgármester jogosult.
(3) A segély mértéke a temetési számla költségétől függetlenül 30.000 Ft.
Természetben nyújtott ellátások
Köztemetés
17. §
(1) Az eljárás az önkormányzat hivatalánál hivatalból indul.
(2) Hivatalból induló eljárás során a halálesetről való tudomásszerzést követően az ügyintéző megvizsgálja, hogy van-e, illetőleg fellelhető-e az elhunyt személy eltemettetésére köteles személy.
(4) Amennyiben fellelhető ilyen személy, határidő tűzésével fel kell szólítani, hogy gondoskodjék az elhunyt személy eltemettetéséről.
(5) Amennyiben nincs a temetésre köteles és képes hozzátartozó, a köztemetés hivatalból elrendelhető a helyben szokásos legolcsóbb temetéssel vagy hamvasztással.
(6) A temetési engedélyt kell küldeni
a) a temetkezési vállalatnak
b) az elhunyt lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzatnak (amennyiben nem helyi lakos, és utolsó lakóhelye ismert.
c) gazdálkodási előadónak
(7) A köztemetést a polgármester rendeli el, vagy engedélyezi.
Pályázat keretében igénybe vehető települési támogatások
18 §
(1) Az alábbi támogatásokat pályázat útján lehet igénybe venni:
a) középfokú és általános iskolai tanulói jogviszonnyal rendelkezők részére tanulmány
ösztöndíj támogatás
b) BURSA HUNGARICA – felsőoktatásban tanuló hallgatók támogatása - ösztöndíj pályázat
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott támogatás iránti pályázatot, az Arany János Tehetséggondozó programban való részvételt pénzbeli támogatással nem, csak elvi támogatásban részesíti.
19. §.
(1) Erdőbénye Önkormányzat Képviselő-testület a „Bursa Hungarica” Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat keretében, az önkormányzat költségvetésének terhére, kizárólag rászorultság alapján, tanulmányi eredménytől függetlenül, ösztöndíjban részesíti – az Erdőbénye községben állandó lakóhellyel rendelkező – felsőoktatásban tanuló hallgatókat,
(2) Pályázni jogosult, aki nappali tagozaton állami felsőoktatási intézményben, továbbá nem állami felsőoktatási intézményben az Oktatási Minisztérium és az intézmények közötti megállapodás alapján az államilag finanszírozott első alapképzésben, első kiegészítő alapképzésben, első szakirányú továbbképzésben, valamint első akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben az által felvett szak képesítési követelményében meghatározott képzési időn belül nappali tagozaton folytat tanulmányokat. ( „A”típusú pályázat )
(3) A képviselő-testület csak A típusú pályázatot ír ki, B. típusú pályázatot nem támogat.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás iránti pályázatot a képviselő-testület írja ki és bírálja el a tárgyévi költségvetéséről szóló rendeletben biztosított keretösszeg
mértékéig. A pályázatokat évi egy alkalommal bírálja el a pályázati kiírásban foglaltak alapján.
(5) A pályázati kérelmet pályázati adatlapon kell benyújtani.
(6) A benyújtott pályázat érvénytelen, ha nem felel meg a pályázati kiírásban meghatározott
feltételeknek. Erről a kérelmezőket – az ok megjelölésével – értesíteni kell.
(7) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:
a) a pályázat célját,
b) a pályázaton való részvétel, illetve a pályázat elbírálásának feltételeit,
c) az egy pályázó által elnyerhető támogatás felhasználásának feltételeit,
d) a pályázat benyújtásának feltételeit, módját, a benyújtás határidejét.
(8) A támogatás mértéke egységesen egy tanévre (10 hónapra) havi 2.000 Ft
(9) E rendelet vonatkozásában szociálisan rászorultnak tekinthető, akinek havi jövedelme, vagy a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át.
(10) A pályázat elbírálásánál előnyt élvez az a diák, aki
- árva, vagy félárva,
- családjában lévő eltartottak száma három, vagy annál több,
- gyermeket nevel,
- szülő egyedül neveli gyermekét,
- valamilyen betegségben szenved, rokkant, vagy a családban folyamatos ellátást igénylő beteg, vagy rokkant van,
- eltartója/szülője munkanélküli, vagy öregségi nyugdíjban részesül,
- nem részesül kollégiumi ellátásban.
(11) A pályázatot írásban, a pályázó által aláírva egy példányban kell benyújtani az önkormányzat hivatalában rendelkezésre bocsátott formanyomtatványon.
(12) A pályázathoz mellékelni kell:
- a felsőoktatási intézmény igazolását,
- a család jövedelmi viszonyainak igazolására: a munkáltatói igazolást, munkanélküli járadékban részesülőnél az ezt megállapító határozat másolatát, nyugdíjról, vagy egyéb nyugdíjszerű ellátásról, családi pótlékról szóló igazolást, tartásdíj összegéről szóló igazolást, vállalkozók esetében az APEH igazolása az előző évi személyi jövedelemadó alapjáról kiadott igazolást, egyéb (alkalmi munkából származó) jövedelmek esetén személyes nyilatkozat a havi átlagos nettó jövedelemről.
(13) A pályázatok elbírálása a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
(14) A képviselő-testület döntése ellen fellebbezésnek helye nincs.
(15) Az ösztöndíj időtartama 10 hónap, azaz két egymást követő tanulmányi félév
(16) A települési önkormányzat által megítélt ösztöndíj visszavonásra kerül a visszavonásról hozott határozat meghozatalát követő tanulmányi félévtől, ha a támogatásban részesített pályázó elköltözik a települési önkormányzat illetékességi területéről, vagy a tanév vége előtt tanulmányait megszünteti.
(17) A jogosulatlanul igénybe vett ösztöndíjat a támogatásban részesülő köteles visszafizetni.
Pénzintézeti kölcsönnek nem minősülő kamatmentes kölcsön
20. §
(1) Átmeneti segély pénzintézeti kölcsönnek nem minősülő, visszatérítendő, kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható, ha a kérelmező baleset, betegség, elemi kár esetén lakás és berendezési tárgy helyreállítására, pótlására, vagy más előre nem látható ok miatt kerül rendkívüli élethelyzetbe, s az összeg a gyógykezeléshez, létfenntartásához, a minden napi életvitelhez szükséges eszköz beszerzéséhez, a károk elhárításához, öregségi vagy özvegyi nyugdíj megállapításáig, ill. folyósításáig , temetési költség fedezésére, felhalmozódott lakásköltségek kiegyenlítésére, életfeltételek megtartása mellett olyan közmű bekötési költségek kiegyenlítésére, amelyek a lakás használati értékét növelik.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kamatmentes kölcsön összege legfeljebb 50 000 forint lehet. A kölcsön időtartama legfeljebb 6 hónap úgy, hogy gazdasági év végéig vissza kell fizetni.
(3) A kölcsön megállapítása esetén a jogosulttal szerződést kell kötni, amelyben rögzíteni kell a kifizetés módját, a visszafizetés módjára vonatkozó szabályokat, valamint fel kell tüntetni a visszafizetés elmulasztásának jogkövetkezményeit is.
21. §
(1) Az átmeneti segély iránti kérelem ügyében szociális és egészségügyi bizottság dönt , a kamatmentes kölcsönt iránti kérelem elbírálása a képviselőtestület hatásköre.
(2) Pénzintézeti kölcsönnek nem minősülő kamatmentes kölcsön átmeneti segélyként történő megállapítása esetén a jogosulttal történő szerződéskötés a polgármestere hatásköre.
(3) Rendkívüli esetben a kérelmező létfenntartása, egészségi állapota vagy más egyéb körülmény szükségessé teszi, esetenkénti (egyszeri) átmeneti segély megállapítására 20.000 Ft-ig a polgármester is jogosult. Ilyen esetben a segély iránti kérelem elbírálásához szükséges igazolások előzetes beszerzésétől is el lehet tekinteni, amennyiben vélelmezhető, hogy a kérelmező a feltételeknek megfelel, és ezt írásos nyilatkozatával is megerősíti. A kérelem elbírálásához szükséges igazolásokat utólag pótolni kell.
„21/A.§.
Újszülöttek támogatása
(1) A támogatás célja, hogy az önkormányzat a település lakossága, népességmegtartó ereje, demográfiai mutatói emelkedjenek és az erdőbényei újszülöttek életkörülményei javuljanak.
(2) A támogatás Erdőbénye Község közigazgatási területén a kérelem benyújtásakor, és legalább az azt megelőző egy évben folyamatosan bejelentett állandó lakóhellyel rendelkező, és életvitelszerűen is a településen élő személyekre terjed ki.
21/B. §.
A támogatás formája, mértéke, eljárási rendje
(1) Az önkormányzat 50.000,-Ft összegű támogatásban részesíti az újszülötteket, mely támogatás egyszeri, gyermekenként adható pénzbeli ellátás.
(2) A támogatásra a gyermekkel azonos bejelentett lakóhellyel rendelkező, szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő jogosult
(3) Az önkormányzat e támogatási formánál jövedelmi viszonyokat nem vizsgál.
(4) A születési támogatás iránti kérelmet a rendelet 4. melléklete szerinti nyomtatványon, a gyermek születését követő 60 napos jogvesztő határidőn belül lehet benyújtani.
(5) A kérelem benyújtásakor be kell mutatni a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatát,
(6) A támogatás iránti kérelmet a polgármester bírálja el.
(7) A támogatás folyósítására a megállapítást követő 15 napon belül kerül sor.
(8) A támogatás összegét a Képviselő-testület minden évben a költségvetés tárgyalásakor felülvizsgálja.
(9) Nem jogosult az újszülöttek támogatására az a szülő
- akinek az állandó bejelentett lakhelye Erdőbényén van, de életvitelszerűen nem él a településen
- akinek szülői felügyeleti joga nem él
- akivel az újszülött nem él egy háztartásban”
(10) A támogatás 2020. évben a 2020. január 1.napját követően, a rendelet hatályba lépéséig született gyermeke után 2020. november 30. napjáig igényelhető.
III. Fejezet
Szociális és gyermekjóléti szolgáltatások
A szociális szolgáltatások formái
22.§
(1) Az Önkormányzat az alábbi alapszolgáltatásokat biztosítja:
a.) Saját fenntartásban:
- étkeztetés;
- házi segítségnyújtás;
b.) Tokaji Többcélú Kistérségi Társulás társulási megállapodás alapján:
- jelzőrendszeres házi segítségnyújtás;
- családsegítés;
- gyermekjóléti szolgáltatás;
Ellátások biztosítása
23. §
(1) Az önkormányzat hivatala külön eljárás nélkül biztosíthatja az ellátást, ha
a) a kérelmező önmaga ellátásáról részben vagy teljesen nem tud gondoskodni, és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna;
b) szociális helyzetében, egészségi állapotában olyan igazolt kedvezőtlen változás következett be, amely az azonnali ellátást igényli;
c) a kérelmező kapcsolata a vele együtt élő hozzátartozójával, eltartójával helyrehozhatatlanul megromlott, és az igénylő életet vagy testi épséget veszélyeztető helyzetbe kerül;
(2) A szociális alapszolgáltatásokat írásban kell kérelmezni. A kérelem előterjesztésekor mellékelni kell 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelet 1. számú melléklet I. része szerinti orvosi igazolást, vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás ideje alatt,
illetve annak megszűnését követő 30 napon belül történő igénylésnél a kórházi zárójelentést,
valamint az 1. számú melléklet II. része szerinti jövedelemnyilatkozatot.
24. §
(1) Az önkormányzat hivatala étkeztetés keretében munkanapokon főétkezésként napi egyszeri meleg ételt biztosít.
(2) Étkezésre jogosult
a) az a 65. év alatti személy, aki
aa) korhatár előtti ellátásban,
ab) rehabilitációs- , rokkantsági ellátásban,
ac) fogyatékossági támogatásban,
és egészségi állapota miatt önmaga ellátásáról részben vagy teljesen nem tud gondoskodni és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna;
b) az a 65. év feletti személy, aki egészségi állapota miatt önmaga ellátásáról részben
vagy teljesen nem tud gondoskodni és nincs olyan hozzátartozója, aki ellátásáról gondoskodna.
c) Hajléktalan személy, aki bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik
(3) Egészségi állapota miatt rászorultnak kell tekinteni azt a személyt, aki
a) mozgásában korlátozott,
b) krónikus vagy akut betegségben szenved,
c) fogyatékossága miatt önmaga ellátásáról gondoskodni nem tud,
d) pszichiátriai beteg, szenvedélybeteg, és fekvőbeteg gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes.
(4) Házi segítségnyújtás célja, hogy az ellátást igénybe vevő fizikai, mentális, szociális szükségleteinek kielégítése saját környezetében, életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelően, képességeinek fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével biztosított legyen.
(5) A házi segítségnyújtás keretében gondoskodni kell a rászorulók személyi és környezeti tisztaságáról, napi egyszeri étkeztetésükről, érdekeik védelméről és lelki gondozásukról.
(6) Nem részesíthető házi segítségnyújtásban, aki fertőző beteg, illetve aki önmagára és környezetére veszélyt jelentő állapotban van.
(7) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás célja, a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitelük fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása.
Térítési díjak
Az intézményi és személyi térítési díjak általános szabályai
25 §
(1) Az intézményi térítési díjat az 1. melléklet tartalmazza.
(2) A Képviselő-testület rendeletében évenként megállapított intézményi térítési díjak összegéről a rendeletalkotást követő 30 napon belül a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatni kell.
(3) A szociális ügyekkel foglalkozó bizottság a személyi térítési díjat elengedheti, ha az igénybe vevő egyedül élő és nincs tartásra képes vagy köteles hozzátartozója, vagy egészségi állapota indokolja, vagy önmaga ellátására képtelen, vagy családjában egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-át és vagyona nincs.
(4) Ha a kötelezett a személyi térítési díj összegével nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül - az intézményvezetőn keresztül - a Képviselő-testülethez fordulhat. Ebben az esetben a kérelemről határozatban kell dönteni.
(5) A szociális szolgáltatások személyi térítési díját - havonta - utólag kell megfizetni.
Az egyes intézményi és személyi térítési díjak mértéke
26. §
(1) A személyi térítési díj megállapításánál a szociálisan rászorulók esetében - az Szt. vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével - a 2. melléklet szerint kell eljárni
(2) A személyi térítési díj megállapításánál a nem szociálisan rászorulók az intézményi térítési díjat fizetik.
(3) Ha az ellátásra jogosult tartási vagy öröklési szerződést kötött, a térítési díj fizetésére a tartást és gondozást szerződésben vállaló kötelezett. Ilyen esetben a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal azonos összegű.
27. §
Önkormányzat részben átvállalja az óvodai, általános iskolai gyermekétkeztetésben részesülő gyermek személyi térítési díját, ha a gyermek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át és a gyermek normatív kedvezményre nem jogosult. A fizetendő díj mértékét az 1.sz. melléklet tartalmazza
Korlátozó rendelkezések
28. §
E rendeletben szabályozott ellátások közül egy család ugyanazon évben legfeljebb három ellátási formában részesülhet.
Záró és hatályba léptető rendelkezések
29. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba, rendelkezéseit 2020. április 1. napjától benyújtott kérelmek esetén kell alkalmazni.
(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
30 §
Hatályát veszti Az önkormányzati segély és egyes pénzbeli és természetbeni szociális ellátások szabályozásáról szóló 12/2013.(XII. 05.) Önkormányzati rendelet, valamint a felsőoktatásban tanuló hallgatók és a felsőoktatási tanulmányokat kezdeni kívánó tanulók ösztöndíj-támogatásáról szóló többször módosított 10/2005.(IX.16.) önkormányzati rendelet
Erdőbénye, 2015. március 2.
Szabó Judit s. k. Kántor Dezső s. k.
jegyző polgármester
Az óvodai, iskolai étkeztetésben (gyermekek napközbeni ellátásában) részesülők által fizetendő térítési díjak (ÁFA-val együtt) 2020. április 1. napjától:
Ellátási típus Norma (intézményi térítési díj) Személyi térítési díj
(Ft/nap/fő) ÁFA-val (Ft/nap/fő) ÁFA-val
Óvoda 527 843
Iskolai menza 527 843
Iskolai napközi 648 1036
A jövedelem alapján fizetendő térítési díjak
Az igénylő rendszeres havi jövedelme: Intézményi térítési díj:
Ft/fő
0 – 42.750 (önym: 150 %-ig) 50 %
42.751 – 57.000 (önym: 200 %-ig) 60 %
57.001 – 71.250 (önym: 250 %-ig) 70 %
71.251 – 85.500 (önym: 300 %-ig) 80 %
85.501 - 100 %”
2. sz. melléklet
1. Házi segítségnyújtás intézményi térítési díja: 0 Ft/fő/óra
2. Szociális étkezés intézményi térítési díja: 673 Ft/fő/nap. Az ár az ÁFA-t tartalmazza.
3. Személyi térítési díj: 843 Ft/fő/nap. Az ár az ÁFA-t tartalmazza
4. Ebédkihordás térítési díja: 80 Ft/nap
A térítési díjak az alábbiak szerint alakulnak:
Az igénylő jövedelme alapján fizetendő térítési díjak
Az igénylő rendszeres havi jövedelme: Intézményi térítési díj:
Ft/fő
0 – 42.750 (önym: 150 %-ig) 50 %
42.751 – 57.000 (önym: 200 %-ig) 70 %
57.001 – 71.250 (önym: 250 %-ig) 100 %”
3.sz. melléklet
a.) Az igénylő egy főre eső jövedelme alapján megállapítható lakhatási támogatás:
0 – 42.750 (önym: 150 %-ig) 7.000 Ft
42.751 – 57.000 (önym: 200 %-ig) 5.000 Ft
57.001 – 71.250 (önym: 250 %-ig) 3.500 Ft
b.) Egyedülálló igénylő jövedelme alapján megállapítható lakhatási támogatás:
0 – 42.750 (önym: 150 %-ig) 7.000 Ft
42.751 – 71.250 (önym: 250 %-ig) 5.000 Ft
71.251 – 85.500 (önym: 300 %-ig) 3.500 Ft
4. sz. melléklet
SZÜLETÉSI TÁMOGATÁS
KÉRELEM
Az alábbi adatok alapján kérem a születési támogatás megállapítását:
- Kérelmező szülő adatai:
Név: ......................................................................, születési név: ..............................................
Születési hely és idő: ………………………………………………………………………….
Anyja neve:……………………………………………………………………………………...
TAJ szám: …………………………………… Adóazonosító jel:……………………………...
Állandó bejelentett lakóhely: …………………………………………………………………...
Lakhely bejelentés ideje: ………………………………………………………………………..
Tartózkodási hely: ………………………………………………………………………………
Életvitelszerűen a bejelentett, állandó lakóhelyemen élek: igen/ nem (a megfelelő válasz aláhúzandó)
Telefonszám*:.......................................................e-mail cím*:...................................................
- A támogatást
- postai úton kérem.
- folyószámlára utalással kérem a …………………………..….…………………….sz. bankszámla számra. (a megfelelő betűjel bekarikázandó)
- A gyermek adatai, akire tekintettel a támogatást igényli:
Név:……………………………………………………………………………………………...
Születési hely és idő:……………..………………………………...............................................
Anyja neve: …………………………….Születési anyakönyvi kivonat száma: …...…………..
Védőnő neve és rendelőjének címe: …………………………………………………………….
- Nyilatkozatok
- Anyagi és büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy az általam közölt adatok a valóságnak megfelelnek.
- Az általam közölt személyes adatok kezelésére vonatkozó tájékoztatást megkaptam, és tudomásul veszem, hogy a kérelemben szereplő személyes adatokat a szociális hatóság a kérelem elbírálása céljából jogosult kezelni, és a kezelésükhöz való hozzájárulást a hatóság az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 6. § (6) bekezdése alapján vélelmezi.
- Tudomásul veszem, hogy a TAJ szám és az adóazonosító jel a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 48-a alapján szükséges a támogatás megállapításához.
- A *-gal jelölt, általam önkéntesen közölt adatok szociális igazgatási eljárás során történő felhasználásához hozzájárulok.
- Tudomásul veszem, hogy a kérelem benyújtásakor be kell mutatni a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatát, a kérelemben szereplő adatok igazolására szolgáló iratokat (személyi igazolvány, lakcímkártya, TAJ kártya, adókártya), melyekről az ügyintéző másolatot készít, és azok a kérelem mellékletei lesznek.
Kelt: Erdőbénye, ………év……………..hó……….nap
…………………………. kérelmező aláírása”