Szerkeszté

Legyesbénye Község Önkormányzat Képviselő- testületének

9/2003. ( X.21. ) számú rendelete[1]

A gyermekvédelem helyi rendszeréről

(egységes szerkezetben)

I. fejezet

Legyesbénye község Önkormányzat Képviselő- testülete a helyi Önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.§. (1) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben ( továbbiakban  Gyvt. ), valamint a 2003. évi IV. törvényben   foglalt felhatalmazás alapján az Önkormányzat által a gyermekek részére nyújtandó pénzbeli és természetbeni ellátásokról, a gyermekvédelem helyi rendszeréről az alábbi rendeletet alkotja.

A rendelet célja és alapelvei

1.§.

E rendelet célja, hogy az Önkormányzat közigazgatási területén  a Gyvt.-ben a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 133/1997. ( VII.29.)  Korm. rendeletben a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi ellátásokról szóló 271/2000. ( XII.26.) Korm. rendeletben  és az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2003. IV. törvényben  foglaltakkal összhangban – megállapítsa azokat  az alapvető szabályokat, amelyek szerint az önkormányzat segítséget nyújt a gyerekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek az érvényesítéséhez, illetve gondoskodik a gyermekek veszélyeztetettségének  megelőzéséről, a hiányzó szülői gondoskodás pótlásáról, valamint a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült  fiatal felnőttek társadalmi beilleszkedéséről.

A rendelet hatálya

2.§[2]

1. A rendelet hatálya kiterjed.

1. a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltéréssel Legyesbénye község Önkormányzatának Közigazgatási területén tartózkodó magyar állampolgárságú, valamint – ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik – a letelepedési vagy bevándorlási engedéllyel rendelkező, továbbá a magyar hatóságok által menekültként elismert gyermekre, fiatal felnőttre és szüleire,
2. a munkavállalók közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel  rendelkezik.

2. A rendelet hatálya a rendkívüli gyermekvédelmi támogatástekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országok állampolgárainak a külföldiek beutazásáról szóló 2001. évi XXXIX. tv. rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó gyermekeire is.
3. E rendelet szerint kell eljárni az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyeken kívül a Magyar Köztársaság területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezés  vagy más ideiglenes hatósági intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna.

Értelmező rendelkezések

3. §. E rendelet alkalmazásában

1. gyermek: a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény ( a továbbiakban Ptk. ) 12. §.-a (2) bekezdés szerinti kiskorú,
2. fiatalkorú: az a személy , aki a szabálysértés vagy a bűncselekmény elkövetésekor  14. évét betöltötte, de a 18. évét még nem,
3. fiatal felnőtt: az a nagykorú személy , aki a 24. évét nem töltötte be,
4. a gyermek hozzátartozói: a vér szerinti és örökbe fogadó szülők
   ( továbbiakban együtt: szülő ), a szülő házastársa, a szülő testvére, a nagyszülő, a nagyszülő háztartása, a nagyszülőtestvére, a dédszülő, a testvér, a testvér házastársa, a saját gyermek,
5. a gyermek közeli hozzátartozói: ha a Gyvt. másképp nem rendelkezik, a szülő, a szülőházastársa, a szülő testvére, a nagyszülő, testvér, a saját gyermek,
6. a gyermek tartására köteles személy: a házasságról, a családról  és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény ( a továbbiakban Csjt. ) 61. §.-a (4) bekezdésében és a 62. §.-a (1) bekezdésében , a Csjt. 69/A.§-ában, valamint a 69/D.§.(2) bekezdésében meghatározott személy,

7. gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység: a gyermekjóléti alapellátás, illetve a gyermekvédelmi szakellátás keretében – működési engedéllyel – végzett tevékenység, függetlenül a feladatellátás a Gyvt.-ben nevesített formájától és módjától: a szolgáltató tevékenység célja a gyermekjólétnek, azaz a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, személyi , vagyoni és egyéb jogainak biztosítása.
8. gyermeki jogok:   a Magyar Köztársaság Alkotmányában, a Gyermek jogairól  szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án a kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1991. évi LXIV. törvényben és más törvényekben megfogalmazott, a gyermeket megillető jogok összessége,  
9. ellátás: jogszabályban meghatározott pénzbeli, természetbeni, illetve személyes gondoskodást nyújtó alapellátás és szakellátás,
10. természetbeni ellátás: olyan támogatás, amellyel a gyermeket alapvető szükségleteinek kielégítésében az állam ( önkormányzat ) anyagi javak biztosításával, szolgáltatások kifizetésével és nyújtásával segíti,
11. gyámhatóság: a települési önkormányzat jegyzője és a gyámhivatal,
12. gyámügy: a jogszabály által a gyámhatóság feladat- és hatáskörébe utalt ügyek köre,
13. gyermekvédelmi gondoskodás: a Gyvt.-ben meghatározottak szerint elrendelt hatósági intézkedésen alapuló ellátás és védelem,
14. veszélyeztetettség: olyan - magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult – állapot, amely a gyermek testi, lelki értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza,
15. várandós anya szociális válsághelyzete: olyan családi, környezeti, társadalmi helyzet vagy ezek következtében kialakult állapot, amely a várandós anya testi vagy lelki megrendülését, társadalmi ellehetetlenülését okozza, és ezáltal veszélyezteti  a gyermek egészséges megszületését,
16. tartós betegség: azon kórforma, amely a külön jogszabályban meghatározott magasabb összegű családi pótlékra jogosít,
17. Jövedelem: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény ( a továbbiakban Sztv. ) 4.§.-a (1) bekezdésének  a) pontjában meghatározottak,
18. fenntartó: az a természetes vagy jogi személy ( különösen helyi önkormányzat, állami szerv, kisebbségi önkormányzat, egyházi jogi személy, alapítvány, közalapítvány, közhasznú társaság, egyesület ), illetve ezek jogi személyiség nélküli társasága, aki, illetve amely a Gyvt.-ben és más jogszabályban  meghatározott feltételek  szerint gondoskodik a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység biztosításához szükséges feltételekről. Ha jogszabály másképp nem rendelkezik az egyházi fenntartóra, a nem állami fenntartóra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni,
19. természetes személyazonosító adat: az érintett személy családi és utóneve(i), leánykori családi és utóneve(i), neme, születési helye és ideje, anyja leánykori családi és utóneve(i), állampolgársága, illetőleg bevándorolt vagy menekült jogállása, lakó- és tartózkodási helye ( a továbbiakban együtt: személyazonosító adat ),

20. intézmény: a Gyvt.-ben meghatározott gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző szervezet vagy annak szakmailag önálló szervezeti egysége, amely a rá vonatkozó külön jogszabályban foglaltak alapján jön létre, legalább három főt foglalkoztat teljes munkaidőben, és tevékenysége működési engedélyköteles. Ha  a Gyvt. másképp nem rendelkezik, az intézmény fogalmát kell megfelelően alkalmazni a helyettes szülői, illetve nevelőszülői hálózatra is,
21. működtető: az a természetes személy, jogi személy illetve ezek jogi személyiség nélküli társasága, aki, illetve amely fenntartó által biztosított működési feltételek között a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenységet szervezi,
22. rendszeres jövedelem: a legalább három egymást követő hónapban keletkezett jövedelem.

II. fejezet

Alapvető jogok és kötelességek

Gyermeki jogok

4.§.

1. A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító saját családi környezetében történő nevelkedéséhez.
2. A gyermeknek joga van ahhoz, hogy segítséget kapjon a saját családjában történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakozásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéséhez, valamint önálló életvitelének megteremtéséhez.
3. A fogyatékos, tartósan beteg gyermeknek joga van a fejlődését és személyisége kibontakozását elősegítő különleges ellátáshoz.
4. A gyermeknek joga van ahhoz, hogy a fejlődésre ártalmas környezeti és társadalmi hatások, valamint az egészségér káros szerek ellen védelemben részesüljön.

5. A gyermeknek joga van emberi méltósága tiszteletben tartásához, a bántalmazással- fizikai, szexuális vagy lelki erőszakkal-, az elhanyagolással és információs ártalommal szembeni védelemhez. A gyermek nem vehető alá kegyetlen, embertelen, megalázó testi fenyítésnek, büntetésnek vagy bánásmódnak.
6. A gyermeknek joga van ahhoz, hogy a médiában fejlettségének megfelelő, ismeretei bővítését segítő, a magyar nyelv és kultúra értékeit őrző műsorokhoz hozzáférjen, továbbá, hogy védelmet élvezzen az olyan káros hatásokkal szemben, mint a gyűlöletkeltés, az erőszak és a pornográfia.

5.§

1. A gyermek szüleitől  vagy más hozzátartozóitól csak saját érdekében, törvényben meghatározott esetekben és módon választható el. A gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad családjától elválasztani.
2. A gyermeknek joga van – az örökbefogadó családban más, családot pótló ellátás formájában – a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodást helyettesítő védelemhez.
3. A gyermek  helyettesítő védelme során tiszteletben kell tartani lelkiismereti és vallásszabadságát, továbbá    figyelemmel kell lenni nemzetiségi, etnikai és kultúrális hovatartozására.
4. Ha a Gyvt. másként nem rendelkezik, a gyermeknek a szülő felügyeleti joga megszűnése esetén is joga van származása, vér szerinti családja megismeréséhez és – a vér szerinti család beleegyezése mellett- a kapcsolattartáshoz.
5. A gyermeknek joga van  ahhoz, hogy mindkét szülőjével kapcsolatot tartson abban az esetben is, ha a szülők különböző államokban élnek.

6.§.

1. A gyermeknek joga van a szabad véleménnyilvánításhoz, és ahhoz, hogy tájékoztatást   kapjon jogairól, jogai  érvényesítésének lehetőségeiről, továbbá ahhoz, hogy a személyét és vagyonát érintő minden kérdésben közvetlenül vagy más módon meghallgassák, és véleményét korára, egészségi állapotára és fejlettségi szintjére tekintettel figyelembe vegyék.
2. A gyermeknek joga van ahhoz, hogy az őt érintő ügyekben a Gyvt. – ben meghatározott fórumoknál panasszal éljen.

3. A gyermeknek joga van ahhoz, hogy alapvető jogai megsértése esetén bíróságnál és törvényben meghatározott más szerveknél eljárást kezdeményezzen.

7.§.

1. Az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek joga különösen, hogy életkorához, egészségi állapotához, fejlettségéhez, valamint egyéb szükségleteihez igazodóan

1. állandóságot, érzelmi biztonságot nyújtó teljes körű ellátásban, gondozásban, - nemzetiségi, etnikai és vallási hovatartozását figyelembe vevő- megfelelő nevelésben, oktatásban részesüljön,
2. gondozási helyének megváltoztatását, gyermekével vagy testvéreivel való együttes elhelyezését kezdeményezze,
3. felzárkóztató, tehetségfejlesztő programokon és érdeklődésének megfelelő szabadidős foglalkozásokon vegyen részt,
4. vallási vagy lelkiismereti meggyőződését szabadon megválassza, kinyilvánítsa, és gyakorolja, valamint hit- és vallásoktatásban vegyen részt,
5. véleményt nyilvánítson a részére biztosított nevelésről, oktatásról, ellátásról, a személyét érintő kérdésekben meghallgassák,
6. érdekei képviseletére gyermekönkormányzat létrehozását kezdeményezze,
7. támogatást kapjon gondozójától, törvényes képviselőjétől családi környezetébe való visszatéréshez,
8. családi  környezetébe való visszatérését  kezdeményezze,
9. személyes kapcsolatait ápolhassa,
10. a személyes tulajdon szokásos tárgyaihoz  fűződő jogait gyakorolhassa,
11. utógondozásban részesüljön.

2. Ha az (1) bekezdés i) pontja szerinti jog gyakorlása a gyermek személyiségfejlődését hátrányosan befolyásolja, a szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult közeli hozzátartozó kapcsolattartási joga a Gyvt.- ben foglaltak szerint korlátozható, megvonható vagy szüneteltethető.
3. A speciális gyermekotthonban vagy gyermekotthon speciális csoportjában elhelyezett gyermeket- helyzetére való tekintettel- fokozott védelemben kell részesíteni.

4. A speciális gyermekotthonban elhelyezett gyermek

1. egészségügyi ellátására, személyisége korrekciójához szükséges terápiára az állapotának megfelelő és a többi gyermek biztonságát védő módon, továbbá
2. gondozása és nevelése során jogait, személyes szabadságát korlátozó intézkedés alkalmazására csak feltétlenül indokolt esetben önmaga vagy mások veszélyeztetése esetén kerülhet sor.

8.§

1. A gyermek kötelessége különösen, hogy

1. gondozása és nevelése érdekében szülőjével vagy más törvényes képviselőjével, gondozójával együttműködjön,
2. képességeinek megfelelően tegyen eleget tanulmányi kötelezettségének,
3. tartózkodjék az egészségét károsító életmód gyakorlásától és az egészségét károsító szerek használatától.

2. A gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátást biztosító intézmények házirendje – a Gyvt.- ben meghatározott keretek között – a gyermek életkorához, egészségi állapotához, fejlettségi szintjéhez igazodva állapítja meg a gyermekek jogai gyakorlásának és kötelességei teljesítésének szabályait.
3. Az intézmény -  külön jogszabályban meghatározottak szerint elkészített-  házirendjét az intézményben mindenki által jól látható helyen ki  kell függeszteni, és gondoskodni kell annak megismertetéséről.
4. Helyettes szülői és nevelőszülői hálózat esetében  a jogok gyakorlásának és a kötelességek teljesítésének alapvető szabályait a szervezeti a szervezeti  és működési szabályzat tartalmazza.

Gyermeki jogok védelme

9.§.

1. A gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásával, ügyeinek intézésével foglalkozik.
2. A gyermek alkotmányos jogainak védelmét  az állampolgári jogok országgyűlési  biztosa ( a továbbiakban: biztos ) a maga  sajátos eszközeivel segíti, és ennek során

1. a biztos feladata, hogy a gyermek alkotmányos jogait érintő- tudomására jutott – visszaéléseket kivizsgálja és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen,

2. a biztos az a) pontban megnevezett intézkedéseiről évente beszámol az Országgyűlésnek.

10.§.

1. A gyermekjogi képviselő ellátja a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermek a Gyvt.-ben meghatározott jogainak védelmét és segíti a gyermeket jogai megismerésében és érvényesítésében. A gyermekjogi képviselő kiemelt figyelmet fordít a különleges vagy speciális ellátást igénylő gyermek védelmére.
2. A gyermekjogi képviselő

1. segít a gyermeknek panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását,
2. segíti a gyermeket az állapotának megfelelő ellátáshoz való hozzájutásban, a gyermekjóléti szolgálat esetmegbeszélésén, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgálat elhelyezési értekezletén az ezzel kapcsolatos megjegyzések, kérdések megfogalmazásában,
3. a Gyvt. 36.§.(2) bekezdése szerinti esetben eljár a gyermek szülője vagy más képviselője, a fiatal felnőtt, valamint a gyermek- önkormányzat felkérése alapján,
4. eljár az érdek- képviseleti fórum a Gyvt. 35.§.(4) bekezdése szerint tett megkeresése alapján,
5. a gyámhivatal kirendelése alapján  képviseli a nevelési felügyelettel kapcsolatos, eljárásban.

3. A gyermekjogi képviselő jogosult a gyermekjóléti, illetve gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző működési területén tájékoztatást, iratokat, információkat kérni és a helyszínen tájékozódni. A gyermekjogi képviselő köteles a gyermek személyes adatait az adatvédelmi jogszabályoknak megfelelően kezelni.
4. A gyermekjogi képviselő e célra létrehozott szervezet keretében működik. A gyermekjogi képviselő jogállására vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály rendezi.
5. A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató  tevékenységet végző biztosítja, hogy a gyermek és hozzátartozói a gyermekjogi képviselő személyét és a vele való kapcsolat felvételének módját megismerhessék.
6. A gyermekjóléti  és gyermekvédelmi intézmények, illetve szolgálatok vezetői tizenöt napon belül, a fenntartó harminc napon belül, illetve a képviselő- testület vagy a közgyűlés a következő testületi ülésén érdemben megtárgyalja a gyermekjogi képviselő észrevételeit és az ezzel kapcsolatos állásfoglalásáról, intézkedéséről tájékoztatja őt. 
7. A gyermekjogi képviselő figyelemmel kíséri az óvoda, az iskola, a kollégium és a pedagógiai szakszolgálat intézményeiben folyó gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységet, segíti a gyermeki jogok érvényesülését. A gyermekjogi képviselő indokolt esetben megkeresi az említett intézmények fenntartóját, illetve szükség szerint a gyermek érdekében a gyámhatóságnál eljárást kezdeményez.

Szülői jogok és kötelességek

11.§.

1. A gyermek szülője jogosult és köteles arra, hogy gyermekét családban gondozza, nevelje és gyermeke testi, értelmi és érzelmi fejlődéséhez szükséges feltételeket- különösen  a lakhatást, étkezést, ruházattal való ellátást-, valamint az oktatáshoz  és az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutást biztosítsa.
2. A gyermek szülője jogosult arra, hogy a gyermeke nevelkedését segítő ellátásokról tájékoztatást, neveléshez segítséget kapjon.
3. A gyermek szülője –  ha törvény másként nem rendelkezik – jogosult és köteles gyermekét annak személyi és vagyoni ügyeiben képviselni.
4. A gyermek szülője köteles  

1. gyermekével együttműködni és emberi méltóságát a Gyvt. 6.§.(5) bekezdése szerint tiszteletben tartani,
2. gyermekét az őt érintő kérdésekről tájékoztatni, véleményét figyelembe venni,
3. gyermekének jogai gyakorlásához iránymutatást, tanácsot és segítséget adni,
4. gyermeke jogainak érvényesítése érdekében a szükséges intézkedést megtenni,
5. a gyermeke ellátásában közreműködő személyekkel és szervekkel, továbbá a hatóságokkal együttműködni.

III. fejezet

A gyermekek védelmének rendszere

12.§.

1. A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység.
2. A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint a Gyvt.-ben meghatározott hatósági intézkedések biztosítják.
3. A gyermekvédelmi rendszer működtetése állami és önkormányzati feladat.
4. A képviselő- testület e rendeletben foglaltak szerint  biztosítja a pénzbeli és természetbeni, illetve személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat, továbbá szervezi és közvetíti a máshol igénybe vehető ellátásokhoz való hozzájutást.
5. A gyermekek védelmét a Képviselő – testület a következő pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások keretében biztosítja.

1. Pénzbeli és természetbeni ellátások:

aa) rendszeres gyermekvédelmi támogatás,

ab) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás.

2. személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások:

ba) gyermekjóléti szolgáltatás,

bb) gyermekek napközbeni ellátása,

bc) gyermekek átmeneti gondozása

Eljárási szabályok

13.§.

1. E rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi ellátások megállapítására irányuló kérelmet a szülő vagy más törvényes képviselő terjesztheti elő  Legyesbénye község Önkormányzatának Polgármesteri Hivatalában.
2. Az (1) bekezdésben meghatározott pénzbeli ellátások megállapítását nevelési, oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, természetes személy, illetve a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet is kezdeményezheti.
3. E rendeletben szabályozott ellátások megállapítását  a Képviselő – testület a Polgármesterre ruházza.
4. A települési Önkormányzat által megállapítandó rendszeres gyermekvédelmi támogatás megállapítása iránti kérelemhez  csatolni kell

1. a Gyvt. 2.számú melléklet szerinti nyilatkozatot a megfelelő igazolásokkal együtt,
2. a gyermek elhelyezése  vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági és gyámhatósági határozatot, illetőleg a 149/1997. (IX.10. ) Korm. rendelet 18.§.(2) bekezdésében meghatározott jegyzőkönyvet,
3. a Gyvt. 19.§-a (4) bekezdésének  d) pontjában szabályozott esetben  a tartósan beteg, illetőleg  fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolást,

5. Az emelt összegű rendszeres gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében  a kérelmezőnek – az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően – igazolnia kell, hogy a Gyvt. 20.§-ának (8) bekezdésében szabályozott ellátások valamelyikében részesül, illetve nyilatkoznia kell arról, hogy adóköteles jövedelemmel nem rendelkezik.
6. A Gyvt. 20.§-ának (8) bekezdésében szabályozott emelt összegű rendszeres gyermekvédelmi támogatás megállapítása során vizsgálni kell a kérelmező tartási kötelezettségét a Csjt. 61.§-ában foglaltak alapján.
7. Az egy főre jutó havi jövedelem számításánál a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók tényleges nettó összjövedelmét csökkenteni kell a támogatást kérő és házastársa által, bírósági határozat alapján eltartott rokon részére teljesített tartásdíj összegével.
8. A Gyvt. 19.§-a (4) bekezdésének alkalmazásánál figyelembe kell venni a támogatást kérő szülővel közös háztartásában élő valamennyi vér szerinti és örökbefogadott gyermeket és a házastárs gyermekeit ( a továbbiakban együtt: gyermek )
9. A   támogatást kérővel közös háztartásban élő gyermekként  kell figyelembe venni azt a gyermeket is, aki átmenetileg tartózkodik a háztartáson  kívül, így különösen diákotthonban, kollégiumban, kórházban, hetes otthonban, valamint aki 30 napot  meg nem haladóan átmeneti gondozásban részesül.
10. A családba fogadott vagy harmadik személynél elhelyezett gyámság alatt álló gyermek  a jövedelemszámítás szempontjából nem tekinthető a támogatást kérővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak. A reá nézve igényelt támogatás megállapításánál a gyermek megélhetését    szolgáló juttatásokat kell figyelembe venni. ( Csjt. 104.§.(1) bek.).

IV. Fejezet

Pénzbeli és természetbeni ellátások

A pénzbeli ellátások formái

14.§.

1. A települési önkormányzat képviselő- testülete a jogosult gyermeknek rendszeres gyermekvédelmi támogatást és rendkívüli gyermekvédelmi támogatást folyósít.

Rendszeres gyermekvédelmi támogatás

15.§.

1. A rendszeres gyermekvédelmi támogatás célja a szociálisan hátrányos helyzetben lévő családok anyagi támogatása a gyermek családi környezetben  történő ellátásának elősegítése, illetve a gyermek családból történő kiemelésének megelőzése érdekében.
2. A települési önkormányzat képviselő- testülete a gyermeket rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesíti, ha a gyermeket gondozó  családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegét
   ( továbbiakban : az öregségi nyugdíj legkisebb összege ) és a családban történő nevelkedés nem áll a gyermek érdekével ellentétben.
3. Az egy főre jutó jövedelem számításánál a kérelem benyújtást megelőző – a havonta rendszeresen mérhető és egyéb jövedelmeknél – három hónap átlagát kell figyelembe venni. Ettől eltérni akkor lehet, ha a jövedelmi viszonyokban igazolható ok miatt tartós romlás vélelmezhető.
4. A (2) bekezdésben meghatározott összeg számításánál – a kérelem benyújtása időpontjában  - közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként kell figyelembe venni

1. a szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát,
2. a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermekét,
3. a 25 évesnél fiatalabb , önálló keresettel nem rendelkező nappali tagozaton egyetemi, főiskolai tanulmányokat folytató gyermeket,
4. korhatárra tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd vagy más fogyatékos ( a továbbiakban: tartósan beteg, illetőleg fogyatékos ) gyermeket,
5. az a) – d) pontokba nem tartozó, a Csjt. alapján a szülő vagy házastársa által eltartott rokont.   

16.§

1. A rendszeres támogatás havi összege – gyermekenként – 2003. évben 4600 forint. A 2003. évet követően a rendszeres támogatás összege megegyezik az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22 százalékával.
2. Ha a rendszeres támogatást jogerősen megállapították, az a kérelem benyújtásától esedékes azzal, hogy a kérelmet

1. a tárgyhónap tizenötödikéig nyújtották be, a támogatás teljes összegét,
2. a tárgyhónap tizenötödikét követően nyújtották be, a támogatás ötven százalékát kell kifizetni.

3. A tárgyhónapra esedékes rendszeres gyermekvédelmi támogatást a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig kell kifizetni, illetve kiutalni. A kifizetés pénztárból, illetve a jogosult által megadott lakossági folyószámlára kerül átutalásra.
4. A rendszeres gyermekvédelmi támogatás megállapításáról, kifizetésének módjáról, összegének és formájának megváltoztatásáról, a támogatás megszüntetéséről határozatban kell rendelkezni, melyben fel kell hívni a jogosultat, hogy az ellátást érintő lényeges körülmények megváltozását  15 napon belül köteles bejelenteni.
5. A Gyvt. 19.§-ában meghatározott feltételek fennállása esetén emelt összegű rendszeres támogatás  illeti meg azt az adóköteles jövedelemmel nem rendelkező, tartásra köteles, nyugellátásban, baleseti nyugellátásban, nyugdíjszerű rendszeres szociális pénzellátásban , vagy időskorúak járadékában részesülő hozzátartozót, akit a gyámhivatal a gyermek gyámjául rendelt. Az emelt összegű rendszeres támogatás havi összege – gyermekenként – 2003. évben 9200 forint. A 2003. évet követően az emelt összegű rendszeres támogatás összegének emeléséről az Országgyűlés a költségvetésről szóló törvény elfogadásával egyidejűleg dönt.

(6)[3] Nem állapítható meg rendszeres gyermekvédelmi támogatás, illetve a megállapított támogatást meg kell szüntetni, ha a gyermek tartózkodási engedélyének érvényességi ideje meghosszabbítás nélkül lejárt, illetve engedélyét visszavonták. 

17.§.

Azon tanulói vagy hallgatói jogviszonnyal rendelkező gyermek után, akire tekintettel a tárgyév június hónapjában rendszeres támogatást folyósítanak – kormányrendeletben meghatározott mértékű  - egyszeri támogatás jár. Az egyszeri támogatás összegét a június hónapban esedékes rendszeres támogatás folyósításával egyidejűleg kell kifizetni.

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

18.§.

1.  A települési önkormányzat képviselő- testülete a gyermeket a rendeletében meghatározott mértékű rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti ( a továbbiakban : rendkívüli támogatás ), ha a gyermeket gondozó család   időszakosan létfenntartási gondokkal küzd vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.
2. Elsősorban azokat a gyermekeket, illetve családokat kell alkalmanként rendkívüli támogatásban részesíteni, akiknek az ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni, illetve az alkalmanként jelentkező többletkiadások – különösen válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, betegség vagy iskoláztatás – miatt anyagi segítségre szorulnak.
3. A rendkívüli támogatás iránti kérelmet a szülő vagy más törvényes képviselő a Legyesbénye község Polgármesteri Hivatalánál  terjeszti elő.
4. A rendkívüli támogatás  mértéke 1000 forinttól 50000 forintig terjedhet.

Természetben nyújtott ellátások

19.§.

1. A települési Önkormányzat képviselő- testülete döntése alapján a rendszeres és rendkívüli támogatás természetbeni ellátás formájában is nyújtható, különösen a védelembe vett gyermek számára.
2. Természetbeni ellátás különösen az általános iskolás gyermekek tankönyv- és tanszerellátásának támogatása, a gyermekintézmények étkezési térítésének díjkedvezménye, tandíj, egészségügyi szolgáltatásért fizetendő térítési díj, illetve egyéb ellátás kifizetésének átvállalása.

V. Fejezet

A személyes gondoskodást nyújtó ellátások

A személyes gondoskodást nyújtó ellátások általános  szabályai

Az ellátás igénybe vételének módja

20.§.

1.  A személyes gondoskodás igénybe vétele – ha a Gyvt. másként nem rendelkezik -  önkéntes, az ellátást igénylő ( a továbbiakban kérelmező ) kérelmére történik. Cselekvőképtelen személy kérelmét törvényes képviselője terjeszti elő, korlátozottan cselekvőképes  személy  és a törvényes képviselője között az ellátás igénybevételével kapcsolatos felmerült vitában  - a tényállás tisztázása   mellett – a települési önkormányzat jegyzője dönt.
2. Ha a gyermek védelme az ellátás önkéntes igénybevételével nem biztosított, a Gyvt. az ellátás kötelező igénybevételét elrendeli.
3. A kérelmező a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás igénybevételére irányuló kérelmet a Polgármesteri Hivatalban nyújtja be, kivéve e §. (4) bekezdésében foglaltak esete.
4. Az óvodai és az iskolai napközi foglalkozás igénybevételére vonatkozó kérelmet az intézmények vezetőinél kell benyújtani. Ezekben az esetekben a személyes gondoskodást  nyújtó ellátás igénybevételét az intézményvezetők intézkedése alapozza meg. Ha az intézmények vezetői nem intézkednek a személyes gondoskodás igénybevételéről, a kérelmet haladéktalanul megküldi a Képviselő- testületnek.

Tájékoztatási kötelezettség

21.§.

1. A személyes gondoskodás feltételeiről a kérelem benyújtásakor a kérelmezőt tájékoztatni kell.
2. A személyes gondoskodást nyújtó ellátás esetén az ellátás megkezdésekor az ellátásra jogosult  gyermeket és törvényes képviselőjét, illetve a fiatal felnőttet tájékoztatni kell

1. az ellátás tartamáról és feltételeiről,
2. az intézmény által vezetett, reá vonatkozó nyilvántartásokról,
3. az intézmény házirendjéről,
4. panaszjoga gyakorlásának módjáról,

5. a fizetendő térítési díjakról,
6. a jogosult jogait és érdekeit képviselő érdek- képviseleti fórumról

3. Az ellátásra jogosult gyermek törvényes képviselője, illetve a fiatal felnőtt köteles

1. a (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatás megtörténtéről  nyilatkozni,
2. a Gyvt. alapján vezetett intézményi nyilvántartásokhoz adatokat szolgáltatni,
3. nyilatkozni a jogosultsági feltételekben, valamint a természetes személyazonosító adatokban beállott változásokról.

VI.

Gyermekjóléti alapellátások

A gyermekjóléti alapellátások célja

22.§.

1. Az alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésnek elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzéséhez.
2. Az Önkormányzat az alábbi gyermekjóléti alapellátásokat biztosítja

1. gyermekjóléti szolgálat,
2. gyermekek napközbeni ellátása keretében:

ba) óvoda,

bb) iskolai napközi,

bc) menza.

3. Az önkormányzat a gyermekjóléti szolgálat működéséről társulás formájában megállapodást kötött. ( ESZEI Szerencs Város és Környéke Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat )   
4. Az óvodai ellátást és iskolai napközit az önkormányzat által fenntartott saját intézményei közreműködésével biztosítja.
5. A gyermekjóléti szolgálatra, a gyermekek napközbeni ellátására, valamint a gyermekek átmeneti gondozására a Gyvt. 40- 48.§-ait kell alkalmazni.

V. fejezet

Térítési díj

23.§.

1. Ha a Gyvt. másként nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátásáért , gyermekek átmeneti gondozásáért térítési díjat kell fizetni.
2. A gyermekek napközbeni ellátását  biztosító intézményekben az alapellátások keretébe tartozó szolgáltatások  közül csak az étkeztetésért kell térítési díjat fizetni.
3. A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetés kivételével a személyes gondoskodást  nyújtó alapellátások személyi térítési díjának  megállapításánál az ellátást igénybe vevő jogosult, gyermek esetén a szülő vagy más törvényes képviselő rendszeres havi jövedelme vehető figyelembe.
4. Az intézményi térítési díjat a Képviselő- testület évente két alkalommal, rendeletben  határozhatja meg. Az intézményi térítési díjról az ellátási területen élő lakosságot a jegyző a helyben szokásos módon tájékoztatja. Az intézményi térítési díj mértékét e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
5. A gyermekek napközbeni ellátása ( a továbbiakban : gyermekétkeztetés ) intézményi térítési díjának  alapja az élelmezés nyersanyagköltségének  egy ellátottra jutó napi összege.
6. A személyi térítési díjat az intézményvezető a (3) bekezdés  szerinti napi összeg általános forgalmi adóval  növelt összegének és az igénybe vett étkezések számának , valamint a Gyvt. 148.§.  (5)- (6)   bekezdésében megjelölt normatív kedvezményeknek a figyelembevételével állapítja meg.
7. A térítési díjat

1. a gyermekétkeztetés esetén egy havi időtartamra, a tárgyhó 10. napjáig,
2. átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény esetén  havonta utólag kell megfizetni, a tárgyhót követő hó 10. napjáig.

VI. fejezet

Záró rendelkezések

Hatálybaléptetés

24.§.

1. E rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban , ha az ügyfélnek kedvezőbb, a folyamatban lévő ügyek is alkalmazni kell. A rendelet kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.

Vegyes rendelkezések

25. §.

1. E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Gyvt., továbbá a végrehajtására kiadott  149/1997. ( IX.10.) Korm. rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.    
2. E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Legyesbénye község Önkormányzat Képviselő- testületének a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló  4/2001.( IV.10.) számú rendelet.

Legyesbénye, 2003. október 20.

Péterné Ferencz Zsuzsanna                                          Hlivják László

                Jegyző                                                           polgármester

1. számú melléklet[4]

a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 9/2003. (X.21.) önkormányzati rendelethez

Gyermekétkeztetés 2013. évi intézményi térítési díjai

2. számú melléklet

Legyesbénye község Önkormányzat Képviselő- testületének

9/2003.( X.21.) számú rendeletének 15.§. (2) bekezdéséhez és 18. §. (1) bekezdéséhez

A képviselő- testület az alábbi a gyermekek részére nyújtandó pénzbeli ellátásokkal kapcsolatos hatásköröket ruházza át a polgármesterre.

• rendszeres gyermekvédelmi támogatás megállapítása
• rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása

s...