Szerkesztés..

Legyesbénye  község

Önkormányzat Képviselő-testületének,[1]

9/2005. (X.12.) számú rendelete

A szociális igazgatásról és szociális

ellátásokról

( egységes szerkezetben )

Legyesbénye község önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

I.

A rendelet célja, hatálya

1. § E rendelet célja, hogy a település lakóinak szociális biztonsága érdekében meghatározza

- a helyi Önkormányzat által biztosított egyes szociális ellátások

- formáit,

- szervezetét,

- a szociális ellátás iránti kérelem benyújtásának módját és egyéb eljárási szabályokat,

- a szociális ellátásokra való jogosultság

- feltételeit, valamint

- érvényesítésének garanciáit.

2. § (1) Az e rendeletben meghatározott szociális ellátásra való jogosultság

a) az önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokat,

b) bevándorlási engedéllyel rendelkező személyeket,

c) a letelepedési engedéllyel rendelkező személyeket,

d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyeket, illetve

e) azokat a hajléktalan személyeket illeti meg, akik az önkormányzat illetékességi területét jelölték meg tartózkodási helyként az adott szociális ellátás igénybevételekor megtett nyilatkozatukban.

(2) A rendelet hatálya az átmeneti segély, étkeztetés, szállás biztosítása – ha ezek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti – ellátások tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is.

 (3) A rendelet hatálya kiterjed:

a) a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott, valamint

b) a Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény 32/B. § (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott

jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

II.

Általános szabályok

3. § E rendelet alkalmazásában:

a) Jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló törvényben jövedelemként meghatározott, belföldről vagy külföldről származó vagyoni érték (bevétel) munkavállalói járulékkal, személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, magánnyugdíj-pénztári tagdíjjal, valamint a jövedelemadóról szóló törvényben elismert költségekkel csökkentett része függetlenül attól, hogy adómentesnek vagy adókötelesnek minősül, ideértve a bármely ország jogszabálya alapján folyósított nyugdíjat.

Nem minősül jövedelemnek:

- a temetési segély,

- az alkalmanként adott átmeneti segély,

- a lakásfenntartási támogatás,

- a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás,

- a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány,

- az anyagsági támogatás,

- a tizenharmadik havi nyugdíj,

- a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével:

- a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei,

- a rokkantsági járadék,

- a vakok személyi járadéka,

- a fogyatékossági támogatás.

b) Vagyon: ha e rendelet másként nem rendelkezik az az ingatlan, jármű, gépi meghajtású termelő- és munkaeszköz, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek:

ba) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a húszszorosát, vagy

bb) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének az ötvenszeresét

meghaladja.

A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások jogosultági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy lakik, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.

c) Család: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége.

d) Közeli hozzátartozó:

da) a házastárs, az élettárs,    

db) a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató; valamint korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetve a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek,

dc) a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, illetve a szülő házastársa vagy élettársa.

e) Egyedülélő: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik.

f) Háztartás: az egy lakásban együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel rendelkező személyek közössége.

g) Szociális szolgáltató: az a személy vagy szervezet, amely kizárólag az Szt. 60-65/E. §-ban meghatározott szociális alapszolgáltatásokat nyújthatja. Ha a jogszabály máshogy nem rendelkezik, a szociális szolgáltatókra a szociális intézményekre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

h) Szociális intézmény: a szociális törvényben meghatározott nappali, illetve bentlakásos ellátást nyújtó szervezet.

i) Rendszeres pénzellátás: a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj – kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját –, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, valamint a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendelet alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás.

j) Keresőtevékenység, ha a szociális törvény másként nem rendelkezik: minden olyan munkavégzéssel járó tevékenység, amelyért ellenérték jár, kivéve a tiszteletdíj alapján végzett tevékenységet, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát nem haladja meg, valamint a mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenységet, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni;

k) Aktív korú: a 18. életévet betöltött, de a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, illetőleg a 62. életévet be nem töltött személy;

l) Egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van.

III.

Eljárási szabályok

4. § (1) Az e rendeletben szabályozott valamennyi szociális ellátásra érvényes általános eljárási szabályokat az 5-9. §-ok határozzák meg.

(2) Az egyes ellátási formákhoz kapcsolódó speciális eljárási szabályokat adott ellátási formák részletezik.

Az eljárás megindítása

5. § (1) Az eljárás megindítása történhet:

            - kérelemre, illetve

            - hivatalból.

A kérelmet az önkormányzat Hivatalában kell előterjeszteni. A kérelmet írásban kell benyújtani az e rendeletben meghatározott dokumentumokkal (igazolásokkal, nyilatkozatokkal) együtt.

(2) Ha adott szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához e rendelet szerint vagyoni, jövedelmi viszonyokra vonatkozó nyilatkozatot, illetve igazolást kell benyújtani, akkor ezek tekintetében a jövedelemszámításnál irányadó időszak:

            - a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző egy hónap [2],

            - az egyéb jövedelmeknél pedig egy év.

(3) A kérelmező köteles együttműködni az önkormányzati hivatallal a szociális helyzetének feltárásában. Ha arról e rendelet rendelkezik, a kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családja jövedelmi viszonyairól szóló igazolásokat és mindazokat a bizonyítékokat, amelyeket a rendelet az egyes ellátásoknál előír, továbbá amelyek az ügy elbírálásához elengedhetetlenül szükségesek.

(4) Ha az önkormányzat hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a (2)-(3) bekezdés szerinti jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50 % -át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.

Az ellátások megállapítása

6. § (1) A szociális ellátások megállapításáról – e rendeletben meghatározott kivételekkel – a képviselő-testület határozattal dönt.

 (2) A képviselő-testület az e rendeletben szabályozott szociális ellátásokkal kapcsolatos hatáskörét:

- a képviselő-testület szociális és egészségügyi  bizottságára, illetve a

- polgármesterre ruházza.

A bizottság és a polgármester a szociális ellátás tárgyában – átruházott hatáskörében – hozott döntéséről szintén határozatot hoz.

(3) A képviselő-testület

a) a szociális bizottság hatáskörébe rendeli az 1. sz. mellékletben felsorolt, illetve

b) a polgármester hatáskörébe rendeli a 2. sz. mellékletben felsorolt

ellátásokkal kapcsolatos döntéseket.

(4) A bizottság és a polgármester az Önkormányzat ezen rendelete és az 1993. évi III. tv. alapján köteles dönteni a hatáskörébe tartozó ügyekben.

(5) A bizottság és a polgármester döntése ellen a képviselő-testülethez fellebbezés nyújtható be.

A pénzbeli ellátások kifizetése, folyósítása

7. § A pénzbeli ellátások kifizetése a – 6. § szerint hozott – határozat alapján az önkormányzati hivatal pénzügyi ügyintézőjének feladata,  további feladatként:

a) az ellátások kifizetéséről pénzügyi nyilvántartást vezet;

b) gondoskodik az ellátásokkal összefüggő járulékfizetési, pénzügyi elszámolási és visszaigénylési feladatok végrehajtásáról.

8. § A pénzbeli szociális ellátások folyósítása a 30/1993. (II. 17.) Korm. rendelet előírásai szerint történik.

A pénzbeli ellátások ellenőrzésének szabályai

9. § (1) A rendszeres pénzbeli ellátásokra való jogosultságot kétévente legalább egyszer felül kell vizsgálni .[3]

(2) A felülvizsgálat döntésre történő előkészíttetése a jegyző feladata. A polgármester felelős a döntési javaslatot tartalmazó előterjesztések határidőn belüli képviselő-testület elé terjesztéséért.

IV.

Pénzbeli ellátások

10. § Az önkormányzat a következő pénzbeli ellátásokat állapítja meg:

            a) a szociális törvényből fakadó pénzbeli ellátások:

                        - 2005. december 31-ig időskorúak járadéka,

                        - 2005. december 31-ig rendszeres szociális segély,

                        - lakásfenntartási támogatás,

                        - ápolási díj a rendelet 37.-39. §-ai alapján,

                        - átmeneti segély,

                        - temetési segély;

Időskorúak járadéka

Az ellátás feltételei

11. § (1) Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. 2005. december 31-ig az önkormányzat időskorúak járadékában részesíti azt a 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 7. § (4)-(5) bekezdése szerinti nyugdíjkorhatárt – betöltött személyt, akinek:

a) havi jövedelme, valamint

b) saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó jövedelme

nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át, egyedülálló esetén 95 %-át.

(2) Nem állapítható meg az időskorúak járadéka, illetve a folyósítást meg kell szüntetni, ha a személy:

a) előzetes letartóztatásban van, elzárás, illetőleg szabadságvesztés büntetését tölti;

b) 3 hónapot meghaladó időtartamban külföldön tartózkodik,

c) a 2. § (3) bekezdése alá tartozik, és tartózkodási engedélyének érvényességi ideje meghosszabbítás nélkül lejárt, illetve engedélyét visszavonták.

Az ellátás összege

12. § (1) Az időskorúak járadékának havi összege:

a) jövedelemmel nem rendelkező jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a, egyedülálló esetén 95 %-a;

b) jövedelemmel rendelkező jogosult esetén az a) pont szerinti összegnek és a jogosult havi jövedelmének a különbözete.

(2) Ha az (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatás összege az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére akkor is legalább ezer forint összegű járadékot kell megállapítani.

13. § A 12. § (1) bekezdés alkalmazásában nem minősül jövedelemnek annak a nem rendszeres munkavégzéssel járó tevékenységnek a havi ellenértéke, amely az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 40 %-át nem éri el.

Speciális eljárási szabályok

14. § Az időskorúak járadékának megállapítása iránti kérelemhez mellékelni kell a 32/1993. (II. 17.) Korm. rendelet 4. sz. melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, valamint a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmek valódiságának igazolására szolgáló iratot (nyugdíjszelvény, munkáltatói igazolás, szerződés stb.).

15. § Az időskorúak járadékára való jogosultság feltételeit az önkormányzat kétévente legalább egyszer felülvizsgálja.

A hajléktalan személyekre vonatkozó szabályok

16. § (1) A hajléktalan személy részére megállapított időskorúak járadéka esetén az erről rendelkező határozat egy példányát meg kell küldeni a fővárosi főjegyző (továbbiakban: főjegyző) részére.

(2) A főjegyző gondoskodik az időskorúak járadékának a hajléktalan személy által meghatározott, határozatban foglalt címre történő folyósításáról.

Rendszeres szociális segély

 (Sztv. 37/A-G.§)

17.§ [4]

1. Az aktív korúak ellátásra jogosult személy részére meghatározott feltételek teljesülése  esetén rendszeres szociális segély kerül megállapításra.
2. Az aktív korúak ellátására  jogosult, rendszeres szociális segélyben részesülő személy – kivéve az egészségkárosodott személyt – az ellátás folyósításának feltételeként együttműködésre körteles, melyet nyilatkozatban vállal.
3. Az együttműködés intézményi feltételeinek biztosítása érdekében Legyesbénye község Önkormányzata ( a továbbiakban: Önkormányzat )    az együttműködésre a Szántó J. Endre Egyesített Szociális és Egészségügyi Intézet Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központot ( a továbbiakban: családsegítő szolgálat ) jelöli ki.
4. Az együttműködés tartalmazza: a rendszeres szociális segélyben részesülő személy   köteles

1. nyilvántartásba veteti magát a Családsegítő szolgálatnál történő megjelenésekor.
2. eleget tenni a beilleszkedést segítő program megvalósítására kötött megállapodásban foglaltaknak.

5. A beilleszkedést segítő program típusai :

1. mentálhigiénés, életmódot formáló egyéni és csoportos foglalkozás,
2. egyéni készség,- és képességfejlesztő foglalkozás,
3. élelmezési tanácsadás,
4. személyiségfejlesztő tréning,
5. képzési, átképzési program,
6. egyéni esetkezelés,
7. életvezetési tanácsadás.

6. A rendszeres szociális segélyben részesülő személy  a családsegítő szolgálattal történő együttműködés során az alábbiak szerint köteles eljárni:

1. meg kell jelennie a családsegítő szolgálatnál a jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül, és nyilvántartásba vetetni magát.
2. részt kell vennie az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő program kidolgozásában,
3. megállapodást kell kötnie írásban a beilleszkedést segítő program megvalósítására a nyilvántartásba vételtől számított hatvan napon belül,
4. eleget kell tennie a beilleszkedést segítő program megvalósítására kötött megállapodásban foglaltaknak,
5. meg kell jelennie háromhavonta a családsegítő Szolgálatnál.

7. Amennyiben a rendszeres szociális segélyben részesülő személy együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan  két éven belül ismételten megszegi, a családsegítő szolgálat értesíti a segélyt megállapító szervet, ezt követően   megállapító szerv az ellátást megszünteti.

Lakásfenntartási támogatás

Az ellátás feltételei

18.§.(1) A lakásfenntartási A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A települési önkormányzat lakásfenntartási támogatást nyújt:

1. az Szt-ben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak ( normatív lakásfenntartási támogatás )
2. e rendeletben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak ( helyi lakásfenntartási támogatás )

(2) A Normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 20 %-át meghaladja.

19.§.

1. A normatív lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összegét az éves központi költségvetésről szóló  törvény- a várható energiaárak emelkedésére figyelemmel – határozza meg.
2. A normatív lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság:

1. ha a háztartásban egy személy lakik 35nm,
2. ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,
3. ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,
4. ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,
5. ha négy személynél több lakik a háztartásba, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

3. A normatív lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege:

1. a lakásfenntartás elismert havi költségének 30 %-a, ha a jogosult háztartásában az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50 %-át

2. az a) pont szerinti mértéket meghaladó egy főre jutó havi jövedelem esetén a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének ( a továbbiakban : TM ) szorzata, de nem kevesebb, mint 2500 forint. A támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

4. A (3) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása  a következő módon történik:

J – 0,5NYM   

TM= 0,3 -        NYM        x 0,15

Ahol a J a jogosult háztartásában egy főre jutó havi jövedelmet a NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.

5. A normatív lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani.

20.§. [5]

Speciális eljárási szabályok

21. § (1) Az Szt. 38. §-ának (2) bekezdése szerinti lakásfenntartási támogatásra való jogosultság megállapításához a lakás nagyságát - amennyiben a szociális hatáskört gyakorló szervnek nincs hivatalos tudomása róla - a kérelmezőnek hitelt érdemlő módon igazolnia kell. Amennyiben a kérelmezőnek a lakás nagyságát hitelt érdemlő módon igazoló irat nincs a birtokában, a jegyző az adatok közlése céljából megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes körzeti földhivatalt, Budapesten a Fővárosi Kerületek Földhivatalát.

22. § (1) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

(3) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet évente meg kell újítani.

23. § (1) Ha a lakásfenntartási támogatás megállapítására természetbeni juttatásként kerül sor, akkor a folyósítás a szolgáltató részére történik. Ebben az esetben a jogosultságot megállapító határozatban arról is rendelkezni kell, hogy a támogatást mely lakásfenntartási kiadáshoz, kiadásokhoz nyújtják.

(2) A megállapított lakásfenntartási támogatást havonta, illetve a jogosult lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettsége felmerülésének időpontjában kell folyósítani.

(3) A lakásfenntartási támogatás a kérelmezőt a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.

Összege

24. § (1) A lakásfenntartási támogatás összege:

A lakásfenntartási támogatás összege nem lehet kevesebb 2500 forintnál.

Ápolási díj

Az ápolási díj tartalma, típusa

25. § Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás.

26. § Az ápolási díj lehet

            - az ún. „alanyi” ápolási díj, valamint

            - a testület által meghatározott feltételek szerint adható ápolási díj.

Az „alanyi” ápolási díj

Az ellátás feltételei és az ellátás megállapítása

27. § (1) Ápolási díjra jogosult – a jegyes kivételével – a hozzátartozó [Ptk. 685. § b) pontja], ha állandó és tartós gondozásra szoruló

a) súlyosan fogyatékos, vagy

b) tartósan beteg 18 év alatti

személy gondozását, ápolását végzi.

(2) A települési Önkormányzat, 2006. január 1-jétől a települési önkormányzat jegyzője a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végző személy   kérelmére az Szt. 44.§.(1) bekezdésének b) pontjában foglalt összegű ápolási díjat   állapít meg.

(3) Az ápolási díjra vonatkozó jogosultság tekintetében a szociális törvény előírásait kell alkalmazni

            - a súlyos fogyatékosság, és a

            - fokozott ápolást igénylő súlyos fogyatékosság, valamint

            - a tartós betegség

fogalmakkal kapcsolatban.

(4) § Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott ápolási díjra való jogosultságot 2005. december 31-ig az ápolást végző személy lakóhelye szerinti illetékes települési önkormányzat állapítja meg.

(5) Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha

a) az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, illetőleg óvodai, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, vagy közoktatási intézmény tanulója, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója kivéve, ha

aa) a közoktatási intézményben eltöltött idő a kötelező tanórai foglalkozások időtartamát nem haladja meg, vagy

ab) az óvoda, a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg, vagy

ac) az óvoda, a közoktatási, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg,

b) rendszeres pénzellátásban részesül, - és annak összeg meghaladja az ápolási díj összegét - de nem értve azt a táppénzt, amelyet az ápolási díj folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszony alapján - keresőképtelenné válása esetén - folyósítanak,

c) szakiskola, középiskola, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója,

d) keresőtevékenységet folytat és munkaideje - az otthon történő munkavégzés kivételével - a napi 4 órát meghaladja,

e) a közös háztartásban élő gyermek után a szülők bármelyike terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy gyermeknevelési támogatásban részesül.

(6) Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha:

a) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,

b) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti,

c) az ápolt személy meghal,

d) az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási engedélyének érvényességi ideje meghosszabbítás nélkül lejárt, illetve az engedélyt visszavonták,

e) az (7) bekezdésben megjelölt jogosultságot kizáró körülmény következik be.

(7) Az ápolt személy halála esetén az ápolási díj folyósítását a halál időpontját követő második hónap utolsó napjával kell megszüntetni.

Speciális eljárási szabályok

28. § (1) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a háziorvos

a) igazolását arról, hogy az ápolt

aa) súlyosan fogyatékos, vagy

ab) tartósan beteg,

b) arra vonatkozó szakvéleményét, hogy az ápolt állandó és tartós gondozásra szorul.

(2) A háziorvos az (1) bekezdés a) pontjában foglalt igazolást

a) az Országos Orvosszakértői Intézet orvosi bizottságának szakvéleménye, vagy

b) a megyei gyermek-szakfőorvos igazolása, vagy

c) a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény vagy területileg illetékes szakrendelő intézet szakorvosa által kiadott zárójelentés, igazolás

alapján állítja ki.

(3) A háziorvos az (1) bekezdés aa) pontjában foglalt igazolást a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértő Bizottság szakvéleménye alapján is kiállíthatja.

(4) Az ápolási díjat kérelmező személy, illetve az ápolási díjat megállapító szerv

a) az (1) bekezdés a) pontjában foglalt igazolás felülvizsgálatát az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat területileg illetékes városi intézetének tisztiorvosa által kijelölt, az ápolást indokoló diagnózis szerinti szakorvostól vagy szervtől,

b) az (1) bekezdés b) pontjában foglalt szakvélemény felülvizsgálatát az ápolt személy tartózkodási helye szerint illetékes megyei, fővárosi szociális módszertani intézménytől

kérheti.

(5) Az ápolási díj folyósításának időtartama szolgálati időre jogosít. Az ápolási díjban részesülő személy az ellátás után nyugdíjjárulék és magán-nyugdíjpénztári tagság esetén magán-nyugdíjpénztári tagdíj fizetésére kötelezett. A települési önkormányzat az ápolási díj folyósításának időtartamára a társadalombiztosítási járulék nyugdíjbiztosítási ágazatára jutó járulék fizetésére kötelezett.

(6) Az ápolási díjra való jogosultság feltételeit a jogosultságot megállapító szerv kétévente legalább egyszer felülvizsgálja.

A testület által meghatározott feltételek szerint adható ápolási díj

29. §  (1)  A települési önkormányzat képviselő-testülete ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi, akkor ha:

- ha egy főre számított havi családi jövedelem

- az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét,

-  egyedülálló kérelmező  esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 % - át

 nem haladja meg.

(2) Az ápolási díj megállapítására értelemszerűen a 27-28. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

Az ápolási díj összege

30. § (1) Az ápolási díj havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének

a) a 27. § (1) bekezdésében foglalt esetben 100%-a,

b) a 27. § (2) bekezdésében foglalt esetben 130%-a,

c) a 29. § (1) bekezdésében foglalt esetben legalább 80%-a.

(2) Az ápolási díj havi összege a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetén az (1) bekezdés szerinti összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ápolási díjat kell megállapítani.

Átmeneti segély

Az ellátás feltételei

31. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére átmeneti segélyt nyújt.

(2) Elsősorban azokat a személyeket indokolt átmeneti segélyben részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, különösen betegség, elemi kár miatt anyagi segítségre szorulnak.

(3) Átmeneti segélyben csak azt a személyt lehet részesíteni,

- akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a mindenkori öregségi minimumnyugdíjat,

- egyedül élő esetén az egy főre jutó jövedelem a mindenkori öregségi minimumnyugdíj 150 %-át

nem haladja meg.

(4) A települési önkormányzat egyszeri 20000,- Ft összegű  átmeneti segélyt állapít meg annak a személynek,

1. aki a tulajdonában lévő lakóházba a vezetékes ivóvizet bekötteti, a bekötést számlával igazolja,
2. e támogatás a szociálpolitikai kedvezménnyel épült lakóházra nem igényelhető.

(5) A települési önkormányzat egyszeri átmeneti segélyt nyújt a belvíz által személyi tulajdonú lakóépületekben okozott károk enyhítésére.

(6) Egyszeri átmeneti segélyben részesíthető kérelmére az a legyesbényei lakóhellyel rendelkező személy, akinek lakóépülete belvíz következtében

• megsemmisült, lakhatatlanná, életveszélyessé  vált vagy
• súlyosan károsodott.

(7) A támogatás formája:

• egyszeri, pénzbeli, vissza nem térítendő támogatás
• a támogatás mértéke és formája egyedi  elbírálás alapján a polgármesteri hivatal építésügyi feladatokat ellátó előadója által megállapított kár mértéke, a helyreállítási költség felmérés és a szociális rászorultság figyelembe vételével állapítható meg.

(8) A támogatás forrása:

• központi költségvetésből a személyi tulajdonú lakások kárenyhítésére az önkormányzat  részére biztosított keret.

(9) A támogatást a károk helyreállítására lehet felhasználni.

Speciális eljárási szabályok

32.§. (1)  Az átmeneti segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmező  és családja jövedelem igazolását, illetve a havi rendszeres jövedelemmel nem rendelkező és pályakezdő személyek esetében az erre vonatkozó nyilatkozatot.

(2) A 31. §. (4) bekezdés szerinti átmeneti segély kérelemhez csatolni kell:

-  tulajdoni lap másolat,

• vezetékes vízbekötésről szóló számlát.

(3) A 31. §. (6) bekezdés szerinti átmeneti segély kérelemhez csatolni kell:

• tulajdoni lap másolatot,
• igazolást a megállapított kár mértékéről,
• jövedelem nyilatkozatot és jövedelem igazolást .

(4) Amennyiben a rászorultsággal kapcsolatban kétség merül fel a kérelmező köteles a hivatal által kezdeményezett környezettanulmány végrehajtásában közreműködni. Ha a közreműködést megtagadja, kérelme elutasítható. 

Összege

33. §. (1) Az átmeneti segély összege 1000,- Ft- nál kevesebb nem lehet.

(2) A 31. §. (5) bekezdés szerinti esetben az építésügyi előadó által megállapított kár összege.

(3) Indokolt esetben  a segélyben részesített  személyt kötelezni lehet a segély felhasználásáról történő elszámolásra. Ez esetben a határozatban  a felhasználás célját és a felhasználásról történő elszámolási kötelezettséget meg kell határozni.

34.§.  Rendkívüli méltánylást érdemlő  esetben ( pl. természeti  csapás, hosszabb kórházi ápolás, tartós táppénzes állomány, baleset stb.) hivatalból vagy kérelemre jövedelem határra  való tekintet nélkül a polgármester legfeljebb 50000,- Ft összegű átmeneti segélyt állapíthat meg.

Temetési segély

Az ellátás feltételei

35. § (1) Az önkormányzat temetési segélyt nyújt annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

(2) Temetési segély nem állapítható meg annak:

a) akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg   az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének hatszorosát.

b) aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 16. §-a alapján temetési hozzájárulásban részesült.

Speciális eljárási szabályok

36. § (1) A temetési segély iránti kérelemhez mellékelni kell a temetés költségeiről a segélyt kérő vagy egy háztartásban élő családtagja nevére kiállított számlák eredeti példányát.

(2) Ha a temetési segély megállapítását nem a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzattól kérik, a kérelemmel egyidejűleg be kell mutatni az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatát is.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott számlákat a kérelmező részére vissza kell adni. A megállapított segély összegét – vagy a kérelem elutasításának tényét –, illetve a határozat számát a jegyző a számlákra rávezeti.

(4) Temetési segély megállapítható a temetés költségeit igazoló számla hiányában is – ha a segélyt megítélő határozatban rendelkeznek a folyósított összeggel kapcsolatos utólagos elszámolási kötelezettségről.

37. § Ha a temetési költségek viselése az eltemettető, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, ennek igazolására a kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családja jövedelemigazolását.

Összege

38. § (1) A segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeinek 10 %-ánál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti.

(2) Az (1) bekezdés értelmében a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 100000,-  Ft.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában a kérelmező vagy családja létfenntartását akkor veszélyezteti a temetési költségek viselése, ha a kérelmező és családja egy főre jutó jövedelme a mindenkori öregségi minimum nyugdíj hatszorosát nem haladja meg.

V.

Természetben nyújott szociális ellátások

39. § (1) A képviselő- testület  döntése alapján egyes pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában  is nyújthatók. Természetbeni szociális ellátásként  nyújtható

a) a lakásfenntartási támogatás,

b) az átmeneti segély,

c) a temetési segély.

(2) Természetbeni ellátás különösen az élelmiszer, a tankönyv, a tüzelő segély, a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás.

Közgyógyellátás

40. § [6](1)   Közgyógyellátásra jogosult az Szt. 50. § (1), (2) bekezdésében meghatározottakon túl az a személy is, akinek családjában az egy főre számított havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedülélő esetén 200 %-át, s havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége eléri vagy meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át.

(2) A havi rendszeres gyógyító ellátási szükségletet a háziorvos igazolja.

(3) A közgyógyellátásra való jogosultságról a jegyző dönt.

      A jogosultság egy vére kerül megállapításra. 

41. § [7]

42. § [8]

43. § [9]

VI.

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

44. § (1) Az Önkormányzat a szociálisan rászoruló személyek részére biztosítja a személyes gondoskodást nyújtó, következő alapellátási formákat:

            a) szociális információs szolgáltatás,

            b) étkeztetés,

            c) házi segítségnyújtás,

d) családsegítés,

Szociális információs szolgáltatás

45. § (1) A szociális információs szolgáltatás célja, hogy a Szociális törvényben meghatározott, illetve egyéb, a szociális biztonság megteremtéséhez kapcsolódó ellátásokat és szolgáltatásokat igénylők megfelelő tájékoztatást kapjanak az ellátások hozzáférhetőségével és az igénybevételükre vonatkozó szabályokkal kapcsolatban.

(2) A szociális információs szolgáltatás keretében részletes tájékoztatást kell nyújtani

a) a Szociális törvényben, illetve a Gyvt.-ben meghatározott személyes gondoskodást nyújtó ellátásokkal és szolgáltatásokkal, valamint az egészségügyi ellátással kapcsolatban;

aa) a helyben igénybe vehető ellátások és szolgáltatások köréről, feltételeiről és az igénybevétellel kapcsolatos eljárási kérdésekről;

ab) a helyben nem elérhető ellátások, szolgáltatások elérhetőségéről és igénybevételük módjáról;

b) a pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátásokkal, a családtámogatási ellátásokkal, a társadalombiztosítási és a foglalkoztatáshoz kapcsolódó ellátásokkal, valamint a fogyatékossággal összefüggő ellátásokkal kapcsolatban;

ba) az ellátás megállapítására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv elérhetőségéről;

bb) az ellátások igényléséhez szükséges iratokról;

c) ifjúsági ügyekben.

(3) Ha a tájékoztatást kérő személy által igényelt szociális szolgáltatás helyben nem érhető el, a szociális információs szolgáltatást nyújtó intézkedik az ellátási lehetőségek felkutatása érdekében, valamint segítséget nyújt az ellátást nyújtóval való kapcsolatfelvételben és az ügyintézésben.

(4) A szociális információs szolgáltatás elérhetőségéről és a szolgáltatás keretében biztosított információk köréről a képviselő-testület hivatalos lapjában, illetve a helyben szokásos módon kell tájékoztatást nyújtani.

(5) A szociális információs szolgáltatást  munkaidőben a polgármesteri hivatal látja el.

Étkeztetés

46. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy   átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

a)  koruk,

b)  egészségi állapotuk,

c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,

d) szenvedélybetegségük, vagy

e) hajléktalanságuk

miatt.[10]

 [11]

1. (2) [12]   [13]

(3) Az étkezésért fizetendő térítési díj mértékét e rendelet 5. számú mellékletében foglalt táblázat szerinti  jövedelemsávok figyelembe vételével kell meghatározni.[14]

47. § (1) Az étkeztetésért térítési díjat kell fizetni. A térítési díjat:

1. az ellátást igénybe vevő jogosult,
2. a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő,
3. a jogosult tartására, gondozására kötelezett és képes személy

köteles megfizetni.

(2) [15]

48. § Az önkormányzat étkeztetési feladatát Napköziotthonos Óvoda  bevonásával látja el.

49.§.  Amennyiben az étkeztetés kiszállítással történik, a házhoz szállításért térítési díjat nem kell fizetni.

[16]

[17]

Házi segítségnyújtás

50. § [18]  A házi segítségnyújtás, mint szociális alapszolgáltatás 2009.02.01-től a Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás feladatellátásába tartozik.

(2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell

a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,

b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést,

c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.

(3) Amennyiben a házi segítségnyújtás során szakápolási feladatok ellátása válik szükségessé, a házi segítségnyújtást végző személy kezdeményezi az otthonápolási szolgálat keretében történő ellátást.

51.§. (1) A települési Önkormányzat 2 fő 8 órás munkaidőben foglalkoztatott szociális gondozó alkalmazásával látja el a feladatot.

(2) A házi segítségnyújtás  feladatainak ellátására két körzetet alakít ki a települési önkormányzat az alábbiak szerint:

I. körzet: Árpád út, Petőfi út, Mátyás út, Alkotmány út, Felszabadítók útja, Jókai út, Táncsics út, Deák út, , Wesselényi út.

II. körzet: Pince- köz, Rákóczi út, Kossuth út, Hunyadi út, Dózsa út, Ady Endre út, Széchenyi út, Monoki út.

52.§. [19]

A házi segítségnyújtásért fizetendő térítési díjat a Társulási Tanács állapítja meg.

Családsegítés

53. § (1) A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítséget igénylő személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.

(2) A családsegítés keretében biztosítani kell

a) a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást,

b) a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését,

c) a veszélyeztetettséget és a krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működtetését, ennek keretében a szociális és egészségügyi szolgáltatók, intézmények, az oktatási intézmények, a gyermekjóléti szolgálat, a pártfogó felügyelői és jogi segítségnyújtó szolgálat, valamint a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek részvételének biztosítását a megelőzésben,

d) a humán jellegű civil kezdeményezések elősegítését, közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését,

e) a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását,

f) a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat.

(3) A családsegítés keretében végzett tevékenységnek - a szolgáltatást igénybe vevő érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül - a szükséges mértékig ki kell terjednie az igénybe vevő környezetére, különösen családjának tagjaira. Kiskorú személyre a családsegítés akkor terjedhet ki, ha

a) a kiskorú családtagjának ellátása a családsegítés keretében indult, és

b) a kiskorú érdekei - a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül - e szolgáltatás keretében is megfelelően biztosíthatók.

54.§. Az önkormányzat a családsegítés körébe tartozó feladatait társulásban működtetett családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal látja el, melynek neve, címe:

ESZEI Szerencs  Város és Környéke Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat

3900 Szerencs, Rákóczi út 63.

55.§. A családsegítő és gyermekjóléti szolgálat által nyújtott szolgáltatás térítésmentes.

VII.

Hatályba léptető, vegyes és záró rendelkezések

Hatályba léptető rendelkezések

56. § Ez a rendelet a kihirdetése napjával lép hatályba, rendelkezéseit azonban, ha az az ügyfélre kedvezőbb, a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

57. § A települési önkormányzatoknak a 2003. január 1-jétől megszervezendő alapszolgáltatási formák biztosításáról folyamatosan, de legkésőbb 2007. december 31-éig kell gondoskodniuk. Azoknak a helyi önkormányzatoknak, amelyek az e törvényben meghatározott egyéb ellátási formák működési feltételeit teljes körűen még nem teljesítették,

a) a személyi feltételek biztosításáról folyamatosan, de legkésőbb 2005. december 31-éig,

b) a szakképzettségi feltételek biztosításáról folyamatosan, de legkésőbb 2005. december 31-éig,

c) a tárgyi feltételek biztosításáról folyamatosan, de legkésőbb 2008. december 31-éig

kell gondoskodniuk, azzal, hogy a szolgáltatások szakmai színvonala a 2002. december 31-i állapothoz képest nem eshet vissza.

Vegyes rendelkezések

58. § (1) A rendeletben nem szabályozott kérdésekre a szociális törvény, valamint a végrehajtására kiadott kormányrendeletek és más felsőbb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) E rendelet 2005.10.12.-én lép hatályba ezzel  egyidejűleg hatályát veszti  Legyesbénye  Község  Önkormányzati Képviselő-testületének 5/2003.( VIII.15.) számú rendelete.

Legyesbénye, 2005. október 10.

Hlivják László sk.                                                      Péterné Ferencz Zsuzsanna sk.

Polgármester                                                                              jegyző                   

1. számú melléklet

a rendelet 6. § (2) bekezdéséhez

 A képviselő- testület az alábbi szociális ellátásokkal kapcsolatos hatásköröket ruházza át 

a szociális  és egészségügyi bizottságra:

• lakásfenntartási támogatás megállapítása
• ápolási díj megállapítása az Szt. 41. §, 43/A. §, 43/B. § szerinti jogosult esetében
• ápolási díj megállapítása az Szt. 41. § és 43/A. §. szerint jogosult esetében 2007. január 1-től  a jegyző hatásköre[20]

2. számú melléklet

a rendelet 6. § (2) bekezdéséhez

A képviselő-testület az alábbi szociális ellátásokkal kapcsolatos hatásköröket ruházza át a polgármesterre:

• átmeneti segély megállapítása  a rendelet 45. §.-a alapján
• temetési segély megállapítása
• köztemetés megállapítása
• étkeztetés megállapítása
• a házi segítségnyújtás  megállapítása 2009.02.01-től a Szerencsi Többcélú Kistérségi  Társulás feladatellátásába került [21]

Az alábbiakban felsorolt szociális ellátások a jegyző hatáskörébe tartoznak:

• időskorúak járadékának megállapítása
• időskorúak járadékának felülvizsgálata
• rendszeres szociális segély   megállapítása

-     rendszeres szociális segély felülvizsgálata[22]

3. számú melléklet

a rendelet 17. § (1) bekezdéséhez

A képviselő-testület az együttműködési program keretében az alábbi szociális intézményeket jelöli ki:

1.) ESZEI Szerencs Város és Környéke Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat

3900 Szerencs, Rákóczi út 63.

2.) [23]

4. számú melléklet

a rendelet 17. § (1) bekezdéséhez

Az együttműködésre kijelölt szerv adatai

Az együttműködésre kijelölt szerv neve:

1.) ESZEI Szerencs Város és Környéke Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat

      Címe: 3900 Szerencs, Rákóczi út 63.

      Elérhetősége: 47/560-232

2.)  [24]

5. számú melléklet[25]

 a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 9/2005. (X.12.) önkormányzati rendelethez

Szociális étkeztetés 2013. évi intézményi térítési díjai

Az étkeztetés szolgáltatási önköltsége: 644,-Ft

.