Legyesbénye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2013(V.15.) rendelete
az önkormányzat vagyonáról
Hatályos: 2013. 05. 16Legyesbénye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2013(V.15.) rendelete
az önkormányzat vagyonáról
2013-05-16-tól
- Az Önkormányzat vagyonának csoportosítása a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben (továbbiakban: nemzeti vagyonról szóló törvény) szabályozottak szerint történik.
- Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyon az, amit a nemzeti vagyonról szóló törvény akként határoz meg.
- Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona az vagyonkataszteri nyilvántartásban forgalomképes vagyonként feltüntetett vagyontárgyak.
- A korlátozottan forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgyak esetében a vagyon tulajdonjogának átruházása, megterhelése, hasznosítása, társulásba vitele az e rendeletben meghatározottak szerint történik.
- A korlátozottan forgalomképes vagyontárgy forgalomképes vagyonná történő átminősítéséről Legyesbénye község Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület) dönt.
Legyesbénye község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és e) pontjában, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2) bekezdés b) és c) pontjában, a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja:
1. A rendelet hatálya, az Önkormányzat vagyona, a vagyon csoportosítása
1§.
- A rendelet hatálya Legyesbénye község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) vagyonára terjed ki, beleértve:
- az Önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek, intézmények vagyonát, figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra,
- az Önkormányzat társulásba vitt vagyonát,
- a vállalkozásba vitt vagyont.
- A rendelet hatálya nem terjed ki a lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére.
2.§.
- Az Önkormányzat vagyonának csoportosítása a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben (továbbiakban: nemzeti vagyonról szóló törvény) szabályozottak szerint történik.
- Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyon az, amit a nemzeti vagyonról szóló törvény akként határoz meg.
- Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona az vagyonkataszteri nyilvántartásban forgalomképes vagyonként feltüntetett vagyontárgyak.
- A korlátozottan forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgyak esetében a vagyon tulajdonjogának átruházása, megterhelése, hasznosítása, társulásba vitele az e rendeletben meghatározottak szerint történik.
- A korlátozottan forgalomképes vagyontárgy forgalomképes vagyonná történő átminősítéséről Legyesbénye község Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület) dönt.
- [1]Az önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő vagyonelemeket nem állapít meg.
3. §
- Az Önkormányzat üzleti vagyona mindazon vagyon, amely nem tartozik a 2. § alá.
- Az üzleti vagyonként besorolt önkormányzati vagyontárgy, vagyonrész tulajdonjogának átruházása, megterhelése, hasznosítása, társulásba vitele, az e rendeletben meghatározottak szerint történik.
A vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása
- A Képviselő-testület az Önkormányzatot megillető tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos feladatokat és hatásköröket a 5. § (3) bekezdése b) pontjában, a 10. § (3) bekezdés b) pontjában, a 13. § (1) bekezdés b), c) pontjában, valamint a 16. § (1) bekezdés b) pontjában a polgármesterre ruházza.
- A versenyeztetés formái:
- a nyilvános árverés,
- a nyilvános pályázati eljárás.
5. Vagyonértékesítés, ingyenes vagyonátruházás
- Vagyont értékesíteni a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott módon lehet.
- Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe sorolt vagyont
értékesíteni a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglaltak figyelembevételével, a Képviselő-testület általi kijelölést követően nyilvános árverés útján lehet. Az árverési hirdetményt Legyesbénye község hivatalos honlapján (továbbiakban: honlap) és az Önkormányzat hirdetőtábláján (továbbiakban: hirdetőtábla) kell közzétenni.
- Az üzleti vagyon az alábbiak szerint értékesíthető:
- Az 5 millió Ft[2] egyedi értéket meghaladó vagyont értékesíteni a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglaltak figyelembevételével, a Képviselő-testület általi kijelölést követően nyilvános árverés útján lehet, a rendelet 1. mellékletében foglalt eljárásnak megfelelően. Az árverési hirdetményt a honlapon és a hirdetőtáblán kell közzétenni.
- Az a) pontban meghatározott értéket el nem érő vagyont értékesíteni a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglaltak figyelembevételével nyilvános árverés útján lehet. Az árverési hirdetményt a honlapon és a hirdetőtáblán kell közzétenni. Az értékesítésre kijelölésről a polgármester dönt. A polgármester az értékesítésről a Képviselő- testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.
6. §.
- Vagyon tulajdonjogának ingyenesen átruházására a nemzeti vagyonról szóló törvényben szabályozottak az irányadók.
- A tulajdonjog és a vagyonhoz kapcsolódó önállóan forgalomképes vagyoni értékű jog ingyenes átruházása nyilvános pályázati eljárás lefolytatása útján történik. A pályázati felhívást a honlapon és a hirdetőtáblán kell közzétenni.
5/A. A vagyonkezelés szabályai[3]
6/A. § Vagyonkezelői jog létesítését a képviselő-testület egyedi döntésével hagyja jóvá és kijelöli a vagyonkezelőket.
6/B. § (1) A vagyonkezelői jog létesítéséért a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvtv) 3. § (1) bekezdés 19. b) pontjának bc), bd) és be) alpontjaiban nevesített vagyonkezelők kötelesek a vagyonkezelői szerződés időtartama alatt évente ellenértéket fizetni, melynek mértéke a tárgyévi költségvetés vagy üzleti terv szerinti, a közfeladat ellátásával kapcsolatos, önkormányzati támogatás nélkül számított saját bevételének 5 %-a.
(2) A vagyonkezelői jog ingyenes átengedésére a Nvtv. 3. § (1) bekezdés 19. b) pontjának ba) bb) alpontjaiban nevesített vagyonkezelők esetében kerülhet sor.
6/C. § (1)A vagyonkezelők kötelesek az önkormányzat törzsvagyona körébe tartozó ingatlanok állagmegőrzéséről, felújításáról, korszerűsítéséről folyamatosan gondoskodni, e feladata kapcsán a képviselő-testület éves költségvetésében dönt a tárgyévi feladatokról és azok megvalósításának forrásairól.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazása során a feladatok tervezéséhez meg kell kérni a vagyonkezelő szervezetek vezetőinek véleményét, melyek figyelembevételével a vagyon állagmegóvását, felújítását, korszerűsítését célzó éves feladattervet kell meghatározni.
6/D. § A vagyonkezelők kötelesek a tőlük elvárható gondossággal eljárni a kezelt vagyon működtetése során, e kötelezettség teljesítéséért a vagyonkezelő szervezetek vezetői felelnek.
6/E. § (1) A vagyonkezelés ellenőrzésének keretében a vagyonkezelő köteles évközi beszámolásra, adatszolgáltatásra, adatszolgáltatási kötelezettsége az önkormányzat jogszabályokban előírt beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettségéhez kapcsolódik.
(2) A vagyonkezelő tulajdonosi ellenőrzése a képviselő-testület által elfogadott éves ellenőrzési terv szerint vagy esetileg elrendelt ellenőrzéssel valósul meg.
6. Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása
7.§
- Az önkormányzat a számviteli nyilvántartásban
- ingatlan vagyonát beszerzési értéken,
- az ingó vagyonát beszerzési értéken,
- értékpapír vagyonát névértéken,
- egyéb társasági részesedését (üzletrész, törzsbetét) névértéken tartja nyilván.
- Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy tulajdonjogának átruházására, megterhelésére, hasznosítására irányuló döntést megelőzően - kivéve az ingatlan bérbeadás útján történő hasznosítása esetét - az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét bejegyzett, ingatlanközvetítő és értékbecslő végzettséggel rendelkező által elkészített forgalmi értékbecslés alapján kell meghatározni.
- Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy tulajdonjogának átruházására, megterhelésére, hasznosítására
- tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén, ha az
aa) a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vagy forgalmazott, úgy a tőzsdén kialakult tőzsdei árfolyamon,
ab) a tőzsdén kívüli másodlagos értékpapírpiacon forgalmazott, úgy az értékpapír kereskedők által a sajtóban közzétett vételi középárfolyam alapján,
- egyéb társasági részesedés esetén 1 évnél nem régebbi üzleti értékelés, beszámoló
alapján kerülhet sor.
8. §.
(1) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes és üzleti vagyona a nemzeti vagyonról szóló törvényben szabályozottak szerint, a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló önkormányzati rendeletben foglaltakra tekintettel terhelhető meg.
9.§.
- A korlátozottan forgalomképes és az üzleti vagyon vállalkozásba viteléről a Képviselő- testület dönt.
- Az intézmények és középületek, a műemlék épületek, a védett természeti értékek, a muzeális emlékek, kulturális javak, mint vagyontárgyak nem szolgálhatnak közvetlen vállalkozási célt.
8. A vagyon használat, hasznosítási joga, társulásba vitele
- A vagyon hasznosítására vonatkozó szerződésre a nemzeti vagyonról szóló törvényben szabályozottak az irányadók.
- Az önkormányzati vagyon használatát és hasznosítási jogát átadni a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott módon lehet.
- A vagyon használatának és hasznosítási jogának átengedésének feltételei:
- A vagyon használatának és hasznosítási jogának átengedése, amennyiben az érintett vagyontárgy forgalmi értéke 1 millió Ft egyedi érték feletti, a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglaltak figyelembevételével nyilvános árverés útján lehet a rendelet 1. mellékletében foglalt eljárásnak megfelelően. Az árverési hirdetményt a honlapon, a hirdetőtáblán kell közzétenni.
- Az a) pontban meghatározott értéket el nem érő vagyon használatának és hasznosítási jogának átengedése a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglaltak figyelembevételével, nyilvános árverés útján lehet a rendelet 1. mellékletében foglalt eljárásnak megfelelően. A használatba adásról és hasznosítási jogának átengedéséről a polgármester dönt. Az árverési hirdetményt a honlapon, a hirdetőtáblán kell közzétenni. A polgármester a döntéséről a Képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.
- A vagyon használatának és hasznosítási jogának ingyenes átengedése - a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglaltakra figyelemmel - nyilvános pályázati eljárás lefolytatása útján történik a rendelet 2. mellékletében foglalt eljárásnak megfelelően, kivéve az intézmény használatába, hasznosításába átengedett vagyont, valamint azt a vagyont, amely az önkormányzat kötelező feladatai ellátására irányuló cél megvalósítását szolgálja. A pályázati felhívást a honlapon és a hirdetőtáblán kell közzétenni.
11. §
- Az Önkormányzat által alapított intézmény vagyona az Önkormányzat vagyona, melyet az Önkormányzat az alapított intézmény használatába ad. A használat és a hasznosítási jog átadása ingyenes a következő feltételekkel:
- Az átadott vagyon használatával, hasznosításával kapcsolatos valamennyi bevétel és kiadás (ingatlanok karbantartása, elhasználódott ingók pótlása, stb.) az intézményt illeti és terheli. Az intézmény köteles ezen bevételeket és kiadásokat a költségvetés tervezése során a polgármester felé írásban jelezni.
- Az intézmény használatába adott vagyon felújítása az Önkormányzat és az intézmény közös feladata. A felújítás szükségességét az intézmény köteles a polgármester felé írásban jelezni a költségvetési koncepció készítéséhez. A felújításról a Képviselő- testület a költségvetési rendeletben dönt.
- Az intézményvezető jogai és kötelezettségei:
- A 150.000.-Ft egyedi értékhatár alatti, selejtezhető ingó vagyont a selejtezési és hasznosítási szabályzatában meghatározottak szerint értékesítheti, melyről tárgyévet követő január 31-ig a polgármester felé írásban beszámol.
- Az intézmény használatába adott ingatlanokra határozott és határozatlan időtartamra, a polgármester előzetes hozzájárulásával, a Képviselő-testület utólagos tájékoztatásával, indokolás nélkül, legfeljebb 60 napos felmondási idő kikötésével bérleti szerződést köthet.
- Az intézmény a használatába adott vagyon elidegenítése, megterhelése, vállalkozásba vitele nem lehetséges.
- Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe sorolt vagyonelemek közül az intézmények épületei és a középületek vihetők társulásba.
A társulás ingatlanvagyonához kapcsolódó vagyon feletti rendelkezési jogokra, a felhalmozási célú beruházásokra a társulási megállapodás rendelkezései az irányadók.
9. Az Önkormányzat követeléseiről való lemondás, hitelfelvétel és törlesztés, kötvény kibocsátás, lízing, értékpapír vásárlás
- Az Önkormányzat követeléseiről való lemondás joga
- 100 ezer Ft vagy ezt meghaladó egyedi érték felett - kivéve a c) pontban foglalt esetet - a Képviselő-testületet,
- 100 ezer Ft egyedi érték alatt - kivéve a c) és d) pontban foglalt ésetet - a polgármestert, figyelemmel a költségvetési törvényben meghatározott kis összegű követelés behajtására vonatkozó rendelkezésére,
- értékhatár nélkül a munkavállalókkal szembeni követelésekről a polgármestert,
- az intézmény részére átadott vagyon esetében 50 ezer Ft egyedi érték alatt az
- Az (1) bekezdés b) és c) pontja szerint meghozott döntéseiről a polgármester a soron következő ülésen köteles tájékoztatni a Képviselő-testületet.
- d) pontja szerint meghozott döntéséről az intézmény vezetője 15 napon belül írásban köteles tájékoztatni a polgármestert, aki erről a soron következő ülésen köteles tájékoztatni a Képviselő-testületet.
- Az (1) bekezdésben meghatározott követelésről részben vagy egészben csak akkor lehet lemondani, ha:
- az nem veszélyezteti az Önkormányzat likviditását;
- a követelés érvényesítése érdekében indított eljárás során a követelés részben vagy egészben nem behajtható, és előreláthatólag nincs lehetőség a követelés későbbiekben való behajthatóságára;
- ha a követelés érvényesítése, behajtása bizonyíthatóan a követelés összegét meghaladó költségekkel járna;
- ha bíróság bevonásával történő behajtás során a követelésről való lemondásról bírói egyezség megkötésére került sor;
- ha a felszámolási eljárás vagy a csődeljárás során a követelés részben vagy egészben előreláthatólag pénzügyileg nem realizálható, vagy ha a csődeljárás során csődegyezségi megállapodás megkötésére került sor,
- ha a követeléssel érintett szerv, vagy személy bizonyíthatóan nem elérhető, nem lelhető fel.
14.§.
1. A hitel felvételével, a meglévő hitelek törlesztésével, lízingszerződés kötésével valamint a kötvény kibocsátással kapcsolatos rendelkezéseket az Önkormányzat költségvetési rendelete állapítja meg.
15. §.
- Az Önkormányzat az átmenetileg szabad pénzeszközeiből értékhatártól függetlenül értékpapírt vásárolhat vagy lekötheti.
- Az Önkormányzat számára ellenérték nélkül felajánlott
16.§.
- 2,5 millió Ft értéket elérő vagyon elfogadásáról a Képviselő-testület,
- az a) pontban meghatározott értéket el nem érő vagyon elfogadásáról - kivéve a (2) bekezdésben foglalt esetet - a polgármester dönt.
- Az intézmény számára ellenérték nélkül felajánlott
- 500 ezer Ft értéket elérő vagyon elfogadásáról a Képviselő-testület,
- az a) pontban meghatározott értéket el nem érő vagyon elfogadásáról az intézmény vezetője dönt.
- Az (1) bekezdés b) pontja szerint meghozott döntéseiről a polgármester a soron következő
ülésen köteles tájékoztatni a Képviselő-testületet.
- A (2) bekezdés b) pontja szerint meghozott döntéséről az intézmény vezetője 15 napon belül írásban köteles tájékoztatni a polgármestert, aki erről a soron következő ülésen köteles tájékoztatni a Képviselő-testületet.
- Az (1) és (2) bekezdés szerinti vagyon elfogadásának feltétele, hogy
- az elfogadott vagyonnal kapcsolatos kötelezettségek az Önkormányzat részéről teljesíthetők és
- a kötelezettség teljesítése likviditási problémát nem okoz és
- a költségvetésről szóló önkormányzati rendeletben felvállalt feladatai ellátását nem veszélyezteti.
III. Fejezet Vagyonnyilvántartás, vagyonleltár
- Az Önkormányzat vagyonát az egyes állami tulajdonban levő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló törvényben és az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartás és adatszolgáltatás rendjéről szóló Korm. rendeletben szabályozottak szerint kell nyilvántartani és leltározni. Az ingatlan vagyonkataszterben nyilvántartott vagyon tekintetében az intézménynek nyilvántartási és negyedévente egyeztetési kötelezettsége van az önkormányzati nyilvántartással.
- A költségvetésben és a zárszámadásban közvetett támogatásként kimutatandó értéket térítésmentes használatba adás esetén az ingatlanvagyon kataszterben lévő becsült érték 10 %-ában kell megállapítani.
IV. Fejezet Záró rendelkezések
- Ez a rendelet kihirdetését követő napon napján lép hatályba.
- Hatályát veszti Legyesbénye község Önkormányzata Képviselő-testületének az
önkormányzat vagyonáról szóló 5/2011. (IV.01.) önkormányzati rendelete.
(1) A folyamatban lévő, még el nem bírált ügyekre e rendelet szabályait kell alkalmazni.
Hlivják László Bodnár Jánosné
polgármester jegyző