Legyesbénye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete  a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény   1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (1) bekezdés b) pontjában, 32. § (3) bekezdésében, 45. §-ában, 48. § (4) bekezdésében,  62. § (2)  bekezdésében, 92. § (1) bekezdés a) pontjában, 132. § (4) bekezdés  d) g) pontjában, és 134/E. §-ában, valamint a gyerekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében, 29. § (1) bekezdésében,  a 131. § (1) bekezdésében  kapott felhatalmazás alapján Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában, a 8.a. pontjában  meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Legyesbénye község közigazgatási területén életvitelszerűen  élő és bejelentett lakó-vagy tartózkodási hellyel rendelkező:

a) magyar állampolgárokra,

b) bevándoroltakra és letelepedettekre,

c) hontalanokra,

d) a magyar hatóságok által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre,

e) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyekre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában a Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Magyarország területén gyakorolják,

(2) A rendelet hatálya kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak Legyesbénye terültén jogszerűn tartózkodó állampolgáraira.

(3) A rendelet hatálya kiterjed a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.)  3. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt személyre.

2. §  E rendeletben a Szt. 4. §-ában foglalt fogalom-meghatározásokat kell értelemszerűen alkalmazni.

2. Az eljáró hatóságok és  az e rendeletben szabályozott ellátási formák

3. § (1) Az e rendeletben meghatározott szociális feladat- és hatásköröket

a) a  képviselő-testület

b) a  Szociális és Ügyrendi Bizottság (a továbbiakban: Bizottság)

c) a polgármester

d) a jegyző^[1]

gyakorolja.

4. § (1) Az önkormányzat a szociálisan rászoruló személyek, családok részére települési támogatást biztosít, az e rendeletében meghatározottak szerint.

(2) Települési támogatás keretében igényelhető támogatások:

a) települési lakásfenntartási támogatás

b) települési ápolási támogatás

c) települési temetési támogatás

d) települési rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

e) települési rendkívüli eseti támogatás

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti ellátás kizárólag természetbeni formában, míg a többi ellátás természetbeni és pénzbeli formában is nyújtható, az eljáró képviselő-testület, Bizottság, polgármester (továbbiakban: szociális hatóság) döntése alapján.

(4) A (2) bekezdés a) és b) pontjai szerint nyújtott ellátások havi rendszerességgel nyújtott ellátások (továbbiakban: rendszeres ellátások), míg a (2) bekezdés c) d) és e) pontjai szerinti ellátások  eseti ellátások.

II. Fejezet

 Eljárási szabályok

3. Kérelem benyújtása

5. § (1) Az e rendeletben szabályozott  ellátások megállapítása - a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel - kérelemre történik, melyet az e célra rendszeresített, az egyes ellátásoknál külön megjelölt, e rendelet mellékletét képező formanyomtatványon kell előterjeszteni.

(2) A kérelemhez mellékelni kell a jogosultság megállapításához szükséges e rendeletben (a formanyomtatványon megjelölt) meghatározott igazolásokat és nyilatkozatokat.

(3)  A kérelmet a Bekecsi Közös Önkormányzati Hivatal Legyesbényei Kirendeltségének postacímére vagy személyesen a szociális ügyintézőnél lehet benyújtani.  

(4) A kérelem benyújtására az ellátás igénylője, annak törvényes képviselője vagy meghatalmazottja jogosult.

(5) A rendszeres ellátás iránti kérelmet legkorábban az adott ellátásra való jogosultság időtartamának lejárta előtt egy hónappal lehet benyújtani, mely esetben az új jogosultság kezdő időpontja a korábbi jogosultság lejáratát követő nap.

(6) Települési rendkívüli gyermekvédelmi támogatás és települési rendkívüli eseti támogatás hivatalból is megállapítható, különösen nevelési-oktatási intézmény, gyermekjóléti szolgálat, gyámhatóság, védőnő, háziorvos továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény és természetes személy kezdeményezésére.

(7) A kérelemben foglaltak ellenőrzése céljából az eljáró hatóság ügyintézője környezettanulmányt végezhet, valamit a gyermeket nevelő családoknál e célra a gyermekjóléti szolgálat, védőnő által készített környezettanulmány, javaslat is felhasználható.

(8) Az eljáró hatóság - a hatáskörébe tartozó ellátás felhasználásának ellenőrzése céljából - a felhasználást igazoló dokumentumok bemutatására kötelezheti a jogosultat.

(9) A rendszeres ellátásokat utólag minden hónap 5-éig, az eseti ellátásokat a megállapítást követő 15 napon belül kell folyósítani.

(10) A pénzbeli ellátások folyósítása általában lakossági folyószámlára  utalással, vagy postai úton történik a jogosult vagy törvényes képviselője részére. Kivételes esetben a polgármester házipénztárban történő kifizetést engedélyezhet.

(11) A természetbeni támogatások (utalvány, bevásárlás, közüzemi díj befizetés) folyósítása  a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat családgondozójának segítségével történik.

6. § (1) A jogosultság megállapításakor a jövedelemszámításra vonatkozó szabályokat a Szt. 10. §-ában foglaltak szerint kell alkalmazni.

(2) A jövedelem igazolás módja:

a) munkabér esetén – munkáltatói igazolás

b) munkanélküli járadékban, álláskeresési támogatásban, foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülőknél az ezt megállapító határozat másolata és a kifizetés bizonylata vagy lakossági folyószámla másolata,

c) nyugdíjak és egyéb járadékok esetében a tárgyhavi vagy az előző havi szelvény, illetve lakossági folyószámlára utalás esetén a pénzintézeti számlakivonat másolata,

d) rendszeres szociális segélyben részesülő nyilatkozata, melyet a hivatal saját nyilvántartásából ellenőriz,

e) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem  esetén az adóhivatalhoz benyújtott adóbevallás  az előző évi személyi jövedelemadóról  és személyes nyilatkozat a kérelem  benyújtását megelőző 12 havi nettó jövedelem 1 havi átlagáról,

f) egyéb jövedelmek esetében személyes nyilatkozat az éves nettó jövedelemről,

g)  a gyermekek részére folyósított családi pótlék összegét, a kérelem benyújtását megelőző havi szelvény,  lakossági folyószámlára utalás esetén a pénzintézeti számlakivonat másolata,

h) önálló keresettel nem rendelkező, nappali tagozaton egyetemi, főiskolai tanulmányokat folytató gyermek ösztöndíjának fél éves összegéről az oktatási intézmény által kiállított igazolás, vagy személyes nyilatkozat.

 (3) A kérelmező és családja vagyoni viszonyainak igazolásához csatolni kell a 63/2006. (III.27.) Korm. Rendelet (továbbiakban: Korm. rend.) 1. számú mellékletében szereplő kitöltött vagyonnyilatkozatot.

(4) A kérelmezőnek csatolni kell továbbá:

a) Települési rendkívüli támogatás  igénylése esetén:

aa) elemi kárról a helyreállítás költségeiről szakember által készített kimutatást,

ab) betegségről házi orvosi igazolást, vagy a fekvőbeteg szakellátást nyújtó intézmény igazolását vagy zárójelentés másolatát,

ac) halálesetről az eredeti halotti anyakönyvi kivonatról készült hiteles másolatot,

ad) a speciális betegségről orvosi szakvélemény másolatát,

ae) az igénybe vett egészségügyi szolgáltatás díját és a gyógyszerköltséget, gyógyászati segédeszköz beszerzését igazoló számla másolatát,

af) elhunyt személy eltemettetésének költségeihez az eredeti halotti anyakönyvi kivonat hiteles másolatát, és a kérelmező nevére szóló a temetési költségekről kiállított számla hiteles másolatát,

ag) várandós anya esetén a  terhesgondozásról szóló igazolást,

b) ápolási támogatás esetén, házi orvosi igazolást és szakvéleményt a tartós betegség és az álladó ápolás, gondozás szükségességéről.

c) étkeztetés esetén a 18. §  (2) bekezdés b) pontjában foglalt szociális rászorultságot betegség esetén háziorvosi, pszichiátriai  betegség, fogyatékosság, szenvedélybetegség esetén szakorvos által kiadott szakvéleménnyel kell igazolni.

 (5) A szociális ellátásban részesülő a jogosultsága feltételeit érintő lényeges tények (lakcím, jövedelem, vagyoni viszony, egészségi állapot) megváltozását 15 napon belül köteles az Önkormányzati Hivatalhoz bejelenteni.

4. A rendszeres ellátás megszüntetése

7. § (1) A rendszeres ellátásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha:

a) a jogosultság feltételei már nem állnak fenn vagy jogosultságot kizáró körülmény következett be,

b) a jogosult azt kéri,

c) a jogosult meghalt,

d) az e rendeletben meghatározott egyéb okból.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megszüntetés időpontja a megszüntetésre okot adó körülmény bekövetkezése hónapjának utolsó napja.

(3) A jogosult által lakott lakáshoz kapcsolódó rendszeres ellátásra való jogosultságot az (1) bekezdés szerinti eseteken kívül - meg kell szüntetni abban az esetben is, ha a jogosult a támogatással érintett lakásból elköltözött.

5. Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése

8. § (1) A jelen rendeletben meghatározott feltételek hiányában, vagy azok megsértésével nyújtott szociális ellátás megtérítése érdekében a Szt. 17. §-ában foglaltak szerint kell eljárni.

(2) A jogosulatlanul igénybe vett ellátást méltányosságból el lehet engedni, illetve csökkenteni lehet, ha a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztető helyzetbe kerül.

(3)  A kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztető helyzet különösen, ha a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori  legkisebb összegét és

a) a gyermekét egyedül nevelő szülő 3 vagy ennél több kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik,

b) a családban mindkét szülő tartósan munkanélküli,

c)  a családban rendkívüli élethelyzet következik be ( tartós betegség, elemi kár).

III. Fejezet

Települési támogatások formái

6. Települési ápolási támogatás

9. § (1) A Polgármester  települési ápolási támogatást (a továbbiakban: ápolási támogatás) állapít meg, annak a Legyesbényén bejelentett lakcímmel rendelkező és életvitelszerűen is Legyesbényén élő szociálisan rászorult hozzátartozónak, aki 18. életét betöltött tartósan beteg Legyesbénye településen élő személy ápolását, gondozását végzi.

(2) Hozzátartozó a Ptk. szerinti hozzátartozó, a jegyes kivételével.

(3) Tartósan beteg az a személy, aki előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel.

(4) A (3) bekezdés szerinti tényt az ápolt személy háziorvosa igazolja az 1. melléklet szerinti formanyomtatványon.

(5) Nem jogosult ápolási támogatásra  a hozzátartozó, ha:

a) ápolási díjban részesül,

b) a családjában az egy főre eső jövedelem meghaladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegét, egyedülálló kérelmező esetén az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át.

c) az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban részesül,

d) rendszeres pénzellátásban részesül vagy az arra való jogosultság megállapításához szükséges feltételekkel rendelkezik.

e) nappali képzés keretében folytat tanulmányokat,

f) keresőtevékenységet folytat

(6) Az ápolási támogatás havi összege az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 100 %-a.

(7) Az ápolási támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni az Szt. 42. § (2) bekezdésében foglalt esetekben.

(8) Az ápolási támogatásra való jogosultság feltételeit két évente felül kell vizsgálni.

(9) Az ápolási kötelezettség teljesítését  az ápolási támogatás felülvizsgálatakor a házi segítségnyújtást végző szolgáltatók ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjed az ápolt ellátására, étkeztetésére, tisztálkodására, öltözködésére, környezetének tisztántartására, egészségügyi ellátáshoz való hozzájutásának biztosítására.

(10) Az ápolást végző személy akkor nem teljesíti kötelezettségét, ha nem gondoskodik az ápolt (9) bekezdés szerinti ellátásáról.

7. Települési lakásfenntartási támogatás

10. § (1)  A Jegyző települési lakásfenntartási támogatást (a továbbiakban: lakásfenntartási támogatás) állapít meg a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez.^[2]

(2) A lakásfenntartási támogatás az alábbi célokra nyújtható:  a villanyáram-, a víz- és csatornahasználat, a gázfogyasztás,  a szemétszállítás díjához, a tüzelőanyag költségeihez.

(3) A lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(4) Lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(5) A lakásfenntartási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,

c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,

d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,

e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(6) Ha a háztartás

a) (5) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy

b) (5) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,

a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(7) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot és a nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(8) A  lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege 450,-Ft.

(9) A lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság

a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,

b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,

c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,

d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,

e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm,

de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(10) A  lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege

a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,

b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja,

de nem lehet kevesebb, mint 2500 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

(11) A (10) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:

ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.

(12) A  lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani.

11. § (1) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

(3) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet a 2. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

8. Települési rendkívüli temetési támogatás

12. § (1) A Polgármester települési rendkívüli temetési támogatást (a továbbiakban: temetési támogatást) állapít meg az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként.

(2) A temetési támogatás annak az eltemettetőnek állapítható meg, aki meghalt - Ptk szerinti hozzátartozója - eltemettetéséről gondoskodott és akinek a  családjában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 600 %-át nem haladja meg.

(3) A temetési költségekhez való hozzájárulásként megállapított  temetési támogatás összege a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10 %-a.

(4) A megállapított támogatás összegét, vagy a kérelem elutasításának tényét az arról szóló határozat számával együtt a temetési számlára rá kell vezetni és a számlát a kérelmező részére vissza kell adni.

(5) A temetési költségekhez való hozzájárulásként temetési támogatást a halálesetet követő 3 hónapon belül lehet igényelni.

(6) A településen a helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége százötvenezer forint.

9. Települési rendkívüli gyermekvédelmi  támogatás

13. § (1) A Szociális és Ügyrendi Bizottság települési rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra (a továbbiakban:  rendkívüli gyermekvédelmi támogatás) való jogosultságot állapít meg annak a kiskorú vagy nagykorúvá vált gyermeket nevelő személynek, akinek a családja időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.

(2) Elsősorban azokat a családokat kell a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíteni, akiknek az ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni, illetve az alkalmanként jelentkező többletkiadások különösen – betegség, gyermek étkeztetése, iskoláztatása, ruházattal ellátása – miatt anyagi segítségre szorulnak.

(3) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság további feltétele, hogy a család

a) nem rendelkezik vagyonnal, és

b) az egy főre jutó havi jövedelmének összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át.

(4) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás eseti jelleggel, gyermekenként havonta legfeljebb egy, egy naptári évben legfeljebb négy alkalommal állapítható meg. Az alkalmanként adható  rendkívüli gyermekvédelmi támogatás legkisebb összege 2000 forint.

(5) Az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén a  rendkívüli gyermekvédelmi támogatás a gyermek nagykorúvá válása után is megállapítható a családnak, ha a gyermek

a) középfokú nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat és 23. életévét még nem töltötte be, vagy

b) felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és 25. életévét még nem töltötte be,

feltéve, hogy önálló keresőtevékenységet nem folytat.

(6) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás iránti kérelmet a 3. melléklet szerinti formanyomtatványon lehet benyújtani.

10. Települési rendkívüli eseti támogatás

14. § (1) Települési rendkívüli eseti támogatásra (a továbbiakban: rendkívüli eseti támogatás)  jogosult az a személy,

a) aki létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd, és önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni vagy

b) alkalmanként jelentkező többletkiadások, így különösen betegséghez, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások miatt anyagi segítségre szorulnak.

(2) A Szociális és Ügyrendi Bizottság rendkívüli eseti  támogatást állapíthat meg eseti jelleggel, családonként havonta legfeljebb egy, egy naptári évben legfeljebb négy alkalommal.

(3) Nem jogosult  rendkívüli  eseti támogatásra, aki

a) kiskorú vagy – a 12. § (5) bekezdése szerinti – nagykorúvá vált gyermeket nevel,

b) vagy akinek családtagja vagyonnal rendelkezik.

(4) A  rendkívüli eseti támogatásra való jogosultság megállapításának további feltétele, hogy az egy főre jutó nettó jövedelem összege nem haladja meg

a) egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át,

b) nem egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át.

(5) A polgármester méltányosságból eltekinthet a (2)-(4) bekezdésekben foglaltaktól és

a) elemi kár vagy más, előre nem látható, rendkívüli esemény bekövetkeztekor legfeljebb harmincezer forint,

b) különös méltánylást érdemlő, halasztást nem tűrő élethelyzetben legfeljebb tízezer forint pénzbeli vagy természetbeni méltányos  rendkívüli eseti támogatást állapíthat meg.

(6) A (5) bekezdés szerinti ellátás naptári évenként legfeljebb két alkalommal állapítható meg családonként.

(7) A települési rendkívüli eseti támogatás iránti kérelmet a 4. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

IV. Fejezet

A természetben nyújtott ellátások formái

15. § (1) A jogosult részére természetben is nyújtható ellátás a rendkívüli önkormányzati támogatás.

(2) A természetbeni juttatás formái: Erzsébet utalvány, élelmiszer, tüzelő, tankönyv és tanszer, közüzemi díjak, gyermekintézmények térítési díjának kifizetése.

(3) A megállapított természetbeni juttatást az Önkormányzati Hivatal vagy a családsegítő szolgálat családgondozójának segítségével a megállapító határozatban foglaltak szerint kell a jogosult részére eljuttatni.  

11. Köztemetés

16. § (1) Az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről a Szt 48.§. (1) bekezdésében foglaltak szerint a polgármester  gondoskodik.

(2) Az önkormányzat az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítése alól részben vagy egészben különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén mentesíti.

(3) Különös méltánylást érdemlő körülmény : ha a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori  legkisebb összegét és az alábbi feltételek együttesen fennállnak:

a) a családban 4 vagy ennél több kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodnak,

d)  a családban rendkívüli élethelyzet következik be ( tartós betegség, elemi kár).

V. Fejezet

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

17. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások körében az önkormányzat

1. étkeztetést
2. házi segítségnyújtást
3. családsegítést
4. gyermekjóléti szolgálatot
5. jelzőrendszeres házi segítségnyújtást
6.  támogató szolgáltatást biztosít.                                                                                                                                                                      (2) A szociális alapszolgáltatások közül az (1) bekezdés a)  pontjában foglalt ellátásokat saját szolgáltatás útján biztosítja. Az (1) bekezdés b) c) d) e) pontjában foglalt ellátásokat a Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás útján biztosítja.

12. Étkeztetés

18. § (1) A Polgármester szociális étkeztetésre való jogosultságot állapít meg a Szt 62. §-ában foglaltak alapján  a (2) bekezdésben meghatározott szociálisan rászorult személyeknek.

(2) Szociálisan rászorultnak tekinthető az a személy aki:

a) idős, 70 életévét betöltötte,

b) betegsége, pszichiátriai betegsége,  fogyatékossága, szenvedélybetegsége, vagy hajléktalansága miatt önmaga ellátására képtelen, és nincs ellátásra köteles és képes hozzátartozója.

(3) A szociális étkeztetés igénybevétele történhet:

a)  az étel házhoz szállításával,

b) az étel elvitelével váltott ételhordó edényben.

19. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért  térítési díjat kell fizetni.

(2) A térítési díj mértékét az önkormányzat külön önkormányzati rendeletben állapítja meg.

VI. Fejezet

Átmeneti és záró rendelkezések

20. § (1) Ez a rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba.

(2) A 2015. március 1-je előtt megállapított méltányossági ápolási díjakat 2015. március 31. napjáig felül kell vizsgálni és a vizsgálat eredményeként az ellátás 2015. március l-i hatállyal települési ápolási támogatásként kell tovább folyósítani, vagy az ellátást meg kell szüntetni.

(3) A méltányossági ápolási díj megállapítása iránt 2015. március 1-jén folyamatban lévő ügyekben e rendelet települési ápolási támogatásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(4) A 2015. március 1-jét megelőzően megállapított lakásfenntartási támogatás tekintetében - a jogosultság határozatban megállapított időtartamára, vagy annak megszüntetéséig - a 2015. február 28-án hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

(5) Az önkormányzati segély megállapítása iránt 2015. március 1-jén folyamatban lévő ügyekben - az e rendelet települési rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra, valamint a települési rendkívüli eseti támogatásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

21. § (1) Hatályát veszti az önkormányzat által biztosított szociális ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, ellenőrzésének szabályairól  szóló 17/2013. (XII.20.) önkormányzati rendelet 1-14. §-a  és 16. §-a.

Legyesbénye, 2015. február 12.

Hlivják László                                                                                   Bodnár Jánosné

polgármester                                                                                           jegyző

A rendelet kihirdetésének napja:                                 Legyesbénye, 2015. február 27.                                                    

                                                                                                       Bodnár Jánosné

                                                                                                             jegyző