I.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §.

Mád község Képviselőtestülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény felhatalmazása alapján a következő helyi adókat vezeti be:

1. építményadó,
2. magánszemélyek kommunális adója.

Az adó bevezetésének időpontja: 1992. január 1.

2. §.

Az adó alanya.:

1. magánszemély
2. a jogi személyiségű szervezet és vállalkozás, valamint a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság.
3. a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező egyesülése.

3. §.

/1/ Ha a magánszemély az önkormányzat illetékességi területén kommunális beruházást hajt végre, ennek számlával igazolt ellenértékét az ezen törvény alapján megállapított helyi adóból levonhatja. Amennyiben az adó összege kisebb mint a beruházási érték, a levonási jog a következő évre vagy évekre vihető mindaddig, amíg a kifizetés levonásra nem kerül.

/2/ Mentes a helyi adó alól az a magánszemély, aki igazolja, hogy az önkormányzat illetékességi területén végzett kommunális beruházás céljára teljesített – támogatással csökkentett – évi befizetése eléri vagy meghaladja a helyi adó összegét.

/3/ Amennyiben a /2/ bekezdés szerinti befizetés nem éri el a helyi adó összegét, helyi adóként csak a különbözetet kell megfizetni.

/4/ Szociális mentességet élvez a kommunális adó megfizetése alól:

1. az egyedül élő rendszeres szociális segélyezett,
2. az egyedül élő I., II. rokkantsági fokozatba tartozók.

/5/ Az egyébként megállapított kommunális adó 50 %-át kell megfizetni:

1. akinek a családjának valamely tagja rendszeres szociális segélyezett,
2. akinek a családjának valamely tagja az I., II. rokkantsági fokozatba tartozik.

/6/ Egyedi kérelem alapján az adózás rendjére vonatkozó jogszabály szerint – az önkormányzati adóhatóság – méltányosságot gyakorolhat.

/7 Kérelmére mentesíthető kell a Mádi Polgárőr és Tűzoltó Egyesület szaktevékenységet végző tagját a helyi adó megfizetése alól.

II.

ÉPÍTMÉNYADÓ

4. §.

/1/ Az építményadó kötelezettség kiterjed az önkormányzat illetékességi területén lévő nem lakás céljára szolgáló épületre (garázs, üzletre, műhelyre, stb.), függetlenül attól, hogy a lakással egybeépült – zártkerti és külterületi építményre (a továbbiakban együtt: építmény).

Az építési engedély nélkül történt építkezés nem mentesít az adófizetési kötelezettség alól.

5. §.

Az építményadó alanyai:

/1/ Aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa.

Ha az építményt az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, a tulajdonos és a vagyoni értékű jog gyakorlására jogosult személy megállapodása (nyilatkozata) szerinti személy – megállapodás hiányában a vagyoni értékű jog jogosultja – (a továbbiakban együtt: tulajdonos) az adó alanya.

6. §.

Adókötelezettség keletkezése és megszűnése:

/1/ Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett építmény esetében az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.

/2/ Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetében a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.

/3/ Az építmény használatának szüneteltetése az adókötelezettséget nem érinti.

7. §.

Az adó alapja és mértéke:

/1/ Az építményadó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete.

/2/ Az adó mértéke:

1. jogi személyiségű szervezet és vállalkozás, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező egyesülése tulajdonában lévő építmények esetében: 100.-Ft/m2
2. zártkertben és külterületen lévő építmények esetében (az építmény jellegétől és tulajdonosától függetlenül): 100.-Ft/m2
3. magánszemélyek tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló építmény (garázs, üzlet, műhely, stb.) esetében az adó mértéke: 50.-Ft/m2.

III.

MAGÁNSZEMÉLYEK KOMMUNÁLIS ADÓJA

8. §.

Kommunális adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt:

1. aki lakás, telek tulajdonjogával,
2. aki nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik.

/2/ A kommunális adó alanya az a magánszemély, aki a naptári év első napján a lakás vagy telek tulajdonosa, illetőleg a lakás bérleti jogával rendelkezik.

Ha a lakást vagy telket az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, a tulajdonos és a vagyoni értékű jog gyakorlására jogosult személy megállapodása (nyilatkozata) szerinti személy – megállapodás hiányában a vagyoni értékű jog jogosultja – (továbbiakban együtt: tulajdonos) az adó alanya.

/3/ Amennyiben egy magánszemélynek lakása, belterületi telke is van, a kommunális adót minden adótárgy után külön-külön meg kell fizetni.

/4/ Egy hrsz-on lévő telek esetén a telek nagysága a kommunális adó mértékét nem befolyásolja.

/5/ Amennyiben a lakással egy helyrajzi számú telken építményadó köteles építmény van, nem mentesíti a lakás után fizetendő kommunális adó megfizetése alól.

9. §.

Mentes a kommunális adó alól:

/1/ Az adóalanynak a lakástulajdonával azonos helyrajzi számon lévő minden más nem lakás céljára szolgáló, egyébként adóköteles építmény.

10. §.

Adókötelezettség keletkezése és megszűnése:

/1/ Az adókötelezettség telek esetén a földrészlet belterületté minősítését, illetőleg az építési tilalom feloldását követő év első napján keletkezik.

/2/ Adófizetési kötelezettség telek esetében megszűnik a földrészlet külterületté minősítése esetén.

Az építési tilalomnak az első félévben történt kihirdetése esetén az I. félév utolsó napján szűnik meg az adókötelezettség.

/3/ A lakásbérleti jog esetén az adókötelezettség a jogviszony létrejöttét követő év első napján keletkezik és a jogviszony megszűnése évének utolsó napján szűnik meg.

/4/ A lakásbérleti jogviszonynak az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.

11. §

Az adó mértéke a 8. §-ban meghatározott adótárgyanként, illetve lakásbérleti jogonként évi 3.000.-Ft.

11/A. §.

A kommunális adó 1998. és 1999. évben csak az általános iskola bővítésére használható fel.

IV.

A RENDELET HATÁLYÁRA VONATKOZÓ ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

12. §.

/1/ A rendelet kihirdetése napján lép hatályba, de rendelkezéseit 1992. január 1-től kell alkalmazni.

/2/ E rendelet bevezetésével – 1992. január 1-el – az alábbi helyi rendeletek vesztik hatályukat:

1. a házadó helyi szabályozásáról szóló 2/1987. sz. tanácsrendelet,
2. a nem lakás céljára szolgáló építmények adójának helyi szabályozásáról szóló 1/1986. sz. tanácsrendelet.

13. §.

/1/ A magánszemély bevallás benyújtásával köteles adókötelezettségét bejelenteni.

/2/ Az adókötelezettség évközben történő megszűnése, keletkezése (változása) esetén a megszűnést, keletkezést követő 15 napon belül benyújtandó bevallásban kell bejelenteni.

/3/ Az építményadót és a magánszemélyek kommunális adóját az adózónak félévenként – két egyenlő részletben – március 15-ig, illetve szeptember 15-ig kell megfizetnie.

/4/ Az építményadó és a magánszemélyek kommunális adójának bevezetéséhez az adóalany köteles a bevezetett adó megállapításához szükséges valamennyi – az önkormányzat felhívásában megjelölt – adatot szolgáltatni az 1992. január 1-i állapotnak megfelelően, 1992. január 15-ig.

V.

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

E rendelet alkalmazásában:

/1/ Kommunális beruházás: a közmű (településekre vagy azok jelentős részére kiterjedő elosztó és vezetékrendszerek és az ezekkel kapcsolatos létesítmények, amelyek a fogyasztók vízellátási – ideértve a belvíz-, a csapadék- és szennyvízelvezetési, tisztítási-, villamos energia, hő-, gázenergia és távbeszélési igényeit elégítik ki), valamint az út- és járdaépítés.

/2/ Vagyoni értékű jog: a kezelői jog, a tartós földhasználat, a haszonélvezet, a használati jog –  ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is-, a földhasználat és a lakásbérlet.

/3/ Épület: olyan szerkezetileg önálló, földdel szilárd összeköttetésben lévő építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás illetőleg használat feltételeit biztosítja.

/4/ Építmény: minden lakás és nem lakás céljára szolgáló épület. Nem minősül építménynek a 3 évesnél rövidebb időtartamra létesített (ideiglenes) építmény.

/5/ Hasznos alapterület: a végleges (a vakolt vagy burkolt) felsikokkal határolt teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m.

Mád, 1991. október 14.

E rendelet kihirdetésének napja: 1991. október 24.