Mád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2013. (VI. 26.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

Hatályos: 2024. 07. 13- 2025. 05. 31

Mád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2013. (VI. 26.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

2024.07.13.

Mád község Önkormányzatának Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. Törvény 3. § 6. pontjában, 6. § (5) bekezdésében, 6. § (6) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében; a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény 107. §-ában, 109. § (4) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Tv. 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1. § A rendelet hatálya Mád község Önkormányzata (a továbbiakban önkormányzat) vagyonára terjed ki.

2. § Az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérletére, e rendeletet az önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérbeadásának feltételeiről a lakbér mértékéről és a lakások elidegenítéséről szóló 27/2004. (XII.20.) sz. önkormányzati rendeletben nem szabályozott kérdésekben kell alkalmazni.

3. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó vagyon tulajdonosi joggyakorlója Mád Község Képviselő-testülete.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó vagyon működtetésének feladatát – ha jogszabály vagy a képviselőtestület döntése alapján kötött szerződés másként nem rendelkezik – a Polgármesteri Hivatal, valamint az önkormányzat önállóan működő költségvetési szervei látják el.

(3) A (2) bekezdés szerinti feladatellátás során a hasznok szedéséből származó bevételek az önkormányzatot illetik meg.

4. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonra vonatkozó ügyekben a képviselő-testületet Mád község polgármestere képviseli.

(2) A képviselőtestület kizárólagosan jogosult az egyszázezer forint összeghatárt meghaladó, polgári jogi jogviszonyból származó követelés elengedésére, az egy évet meghaladó időtartamú részletfizetés vagy fizetési halasztás engedélyezésére és ehhez kapcsolódóan a kamat, illetve költség címén fennálló követelések elengedésére.

(3) A képviselőtestület az alább felsorolt tulajdonosi jogok és kötelezettségek tulajdonosi joggyakorlására a polgármestert hatalmazza fel:

a) A képviselőtestület által szövegszerűen elfogadott szerződések aláírására;

b) A képviselőtestület szerződéskötésről szóló döntése alapján, amennyiben a testület a szerződést nem szövegszerűen fogadta el, az önkormányzati határozat keretei között a szerződés szövegének megállapítása, elfogadása, a szerződés aláírása;

c) Az önkormányzat vagyonának, továbbá jogos érdekeinek védelme céljából szerződés felbontására, vagy megszüntetésére irányuló jognyilatkozatok megtétele, az önkormányzat igényeinek érvényesítését célzó jognyilatkozatok kiadása;

d) Az önkormányzati igények érvényesítése, az önkormányzat jogvédelme érdekében közigazgatási, peres, vagy nem peres eljárás megindítása;

e) Településrendezési tervben közút, vagy egyéb közterület rendeltetésű ingatlan tulajdonjogának ellenérték nélküli megszerzését tartalmazó szerződések megkötése;

f) Közművezetékek elhelyezése céljára vezetékjogot, szolgalmi jogot, vagy közérdekű használati jogot biztosító szerződések megkötése, feltéve, hogy e jogok biztosítása nem eredményez változást, vagy korlátozást az érintett ingatlanok településrendezési terv szerinti felhasználhatóságában;

g) Az önkormányzat, mint jogosult javára vezeték-, szolgalmi- és használati jogot biztosító szerződések megkötése;

h) Szerződéskötés a nem beépíthető, önállóan gazdaságos módon nem használható földrészletek hasznosítására;

i) Egyszázezer forint összeghatárt nem meghaladó, polgári jogi jogviszonyból származó követelés elengedésére, az egy év időtartamon belüli részletfizetés vagy fizetési halasztás engedélyezésére és ehhez kapcsolódóan a kamat, illetve költség címén fennálló követelések elengedésére.

5. § A polgármester a költségvetés féléves és éves beszámolójának tárgyalásakor beszámol a képviselő-testületnek a rendelet 4. § (3) bekezdése szerinti felhatalmazáson alapuló tevékenységről.

6. § A rendelet hatálya alá tartozó vagyonra vonatkozó döntési javaslatot a Pénzügyi Bizottság véleményének előzetes kikérése mellett a polgármester terjeszti a képviselőtestület elé.

A törzsvagyonra vonatkozó rendelkezések

7. § Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe tartoznak a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő vagyonelemek, valamint a kizárólagos önkormányzati tulajdont képező nemzeti vagyonelemek (1.sz. melléklet).

8. § (1) A forgalomképtelennek, továbbá nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak nem minősülő, a rendelet szerint korlátozottan forgalomképes vagyonelemek a rendelet 2. sz. mellékletében vannak felsorolva.

(2) A korlátozottan forgalomképes vagyonelemek hasznosítása rendeltetésük sérelmét nem eredményezheti, elidegenítésükre e rendelet keretei között akkor van lehetőség, ha a vagyonelem a közfeladat ellátásához feleslegessé válik, vagy megszűnik a közfeladat ellátásának kötelezettsége, amelyre tekintettel jogszabály vagy a tulajdonosi joggyakorló a vagyonelem korlátozott forgalomképességét megállapította.

(3) A (2) bekezdésben foglalt tényállás megállapítása a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.

9. § A törzsvagyon körébe tartozó vagyonelemek használói kötelesek a tőlük elvárható gondossággal eljárni a használat, illetve üzemeltetés során, e kötelezettség teljesítéséért a használó intézmények vezetői felelnek.

A vagyonkezelés szabályai

10. § A Képviselő-testület egyedileg határozatban állapítja meg azokat a vagyonelemeket, amelyekre önkormányzati közfeladat ellátásához kapcsolódóan vagyonkezelői jog létesíthető és kijelöli a vagyonkezelőket.

11. § (1) A vagyonkezelői jog létesítéséért a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. Tv. 3. § (1) bekezdés 19. b.) pontjának ba), bc), bd) és be) alpontjaiban nevesített vagyonkezelők kötelesek a vagyonkezelői szerződés időtartama alatt évente ellenértéket fizetni, melynek mértéke a tárgyévi költségvetés vagy üzleti terv szerinti, a közfeladat ellátásával kapcsolatos, önkormányzati támogatás nélkül számított saját bevételének 0,6 %-a.

(2) A vagyonkezelői jog ingyenes átengedésére a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. tv. 3. § (1) bekezdés 19. b.) pontjának bb) alpontjaiban nevesített vagyonkezelők esetében kerülhet sor.

12. § (1) A vagyonkezelők kötelesek az önkormányzat törzsvagyona körébe tartozó ingatlanok állagmegőrzéséről, felújításáról, korszerűsítéséről folyamatosan gondoskodni, e feladata kapcsán a képviselőtestület éves költségvetésében dönt a tárgyévi feladatokról és azok megvalósításának forrásairól.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazása során a feladatok tervezéséhez meg kell kérni a vagyonkezelő szervezetek vezetőinek véleményét, melyek figyelembevételével a vagyon állagmegóvását, felújítását, illetve korszerűsítését célzó éves feladattervet kell meghatározni.

13. § A vagyonkezelők kötelesek a tőlük elvárható gondossággal eljárni a kezelt vagyon működtetése során, e kötelezettség teljesítéséért a vagyonkezelő szervezetek vezetői felelnek.

14. § (1) A vagyonkezelés ellenőrzésének keretében a vagyonkezelő köteles évközi beszámolásra, adatszolgáltatásra, adatszolgáltatási kötelezettsége az önkormányzati jogszabályokban előírt beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettségéhez kapcsolódik.

(2) A vagyonkezelő tulajdonosi ellenőrzése a képviselőtestület által elfogadott éves ellenőrzési terv szerint vagy esetileg elrendelt ellenőrzéssel valósul meg.

A hasznosítás szabályai

15. § (1) A nettó 5 millió forint értékhatárt meghaladó vagyonelemet – ha törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés (a továbbiakban: pályázat) útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet hasznosítani.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonelemeket a képviselőtestület határozattal jelöli ki hasznosításra az alábbi tartalommal:

a) vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén helyrajzi számának megjelölése,

b) forgalmi értékének megjelölése,

c) a hasznosítás módja,

d) a pályázati feltételek meghatározása.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt értékhatárt nem meghaladó vagyonelem hasznosítását, ha törvény vagy a képviselő-testületnek a hasznosításról rendelkező határozata másként nem rendelkezik, versenyeztetni nem kell, azonban a hasznosítási lehetőséget nyilvánosan közzé kell tenni az önkormányzat weblapján.

16. § A 15. § (1) bekezdése foglalt versenyeztetést a rendelet 4. sz. melléklete szerinti Pályázati Szabályzat előírásai szerint kell lebonyolítani.

A vagyon átruházásának szabályai

17. § A rendelet hatálya alá tartozó korlátozottan forgalomképes, valamint üzleti vagyonelemeket – melyet a 3. sz. melléklet tartalmaz - a képviselőtestület határozattal jelöli ki értékesítésre vagy cserére az alábbi tartalommal:

a) a vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén a helyrajzi számának megjelölése,

b) a forgalmi értékének megjelölése,

c) az átruházás módja,

d) pályázat esetén a versenyeztetésre bocsátás szándékának kinyilvánítása,

e) csere esetén a csere célja, csereügylet keretében átruházandó és megszerzendő vagyontárgyak megjelölése, forgalmi értéke.

18. § (1) A nettó 5 millió forint értékhatárt meghaladó vagyonelemeket – ha törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet értékesíteni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt értékhatárt nem meghaladó értékű vagyonelem, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a képviselő-testületnek az értékesítésről szóló határozata alapján nyilvános meghirdetés, a Pályázati Szabályzat előírásai szerint értékesíthető.

19. § Településrendezési terv végrehajtását célzó, nem önálló ingatlanként nyilvántartott földrészlet értékesítése, vagy cseréje esetén meghirdetés nélkül kell a szerződést megkötni, a forgalmi érték vagy a számviteli nyilvántartás szerinti érték megjelölésével.

Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása

20. § (1) A vagyon értékének megállapítására általában a nyilvántartási érték az irányadó.

(2) A vagyontárggyal való rendelkezéskor a vagyon értékét az alábbiak szerint kell megállapítani:

a) értékpapír, részesedés, üzletrész esetén az értékesítési döntés meghozatalának napján irányadó forgalmi érték alapján,

b) egyéb ingó és ingatlan vagyon esetén 6 hónapnál nem régebbi adó- és értékbizonyítvány, alapján a képviselő-testület állapítja meg.

(3) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.

A vagyonszerzés szabályai

21. § (1) Az önkormányzati vagyon gyarapításáról a polgármester javaslata alapján a képviselő-testület dönt.

(2) A vagyongyarapításról a képviselőtestület határozattal dönt, az alábbi tartalommal:

a) a vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén a helyrajzi számának megjelölése,

b) forgalmi értékének megjelölése,

c) a szerzés módja,

d) az önkormányzat által vállalt fizetési feltételek,

e) az önkormányzat ajánlati kötöttségének időtartama.

3) Ingatlantulajdon megszerzése esetén a döntés előkészítése során vizsgálni kell, hogy az ingatlan megszerzése milyen önkormányzati célok megvalósításához és milyen feltételek mellett alkalmas, fel kell tárni a továbbhasznosítási lehetőségeit, illetve a várható üzemeltetési költségek körét és nagyságát is.

4) Önkormányzati tulajdonszerzést megelőzően a vagyontárgyról forgalmi értékbecslést kell készíttetni.

22. § Az önkormányzati törvény által előírt, vagy önként vállalt feladata ellátásához ingatlant bérelhet, albérletbe vehet, vagy használatába, egyéb módon hasznosításra átvehet, erről a képviselőtestület a polgármester javaslata alapján hoz döntést.

Záró rendelkezések

23. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetés napját követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésének napján hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 6/1993. (X. 31.) önkormányzati rendelet és az ennek módosításáról szóló 9/2004. (VI. 24.) önkormányzati rendelet.

4. melléklet

1a. PÁLYÁZATI SZABÁLYZAT

1b. Általános rendelkezések

A Pályázati Szabályzat rendelkezéseit a rendelet 15. § (1) és 18. § (1) bekezdésében foglalt esetekben kell alkalmazni. A szabályzat a pályázat lebonyolítására vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza.A pályázatok tartása során biztosítani kell a résztvevők esélyegyenlőségét.A pályázati hirdetményt közzé kell tenni az önkormányzat weblapján, valamint kifüggesztéssel a hivatal hirdetőtábláján az ajánlatok beadásának napja előtt legalább 30 nappal.A pályázati hirdetmény első megjelenéséig el kell készíteni a pályázati dokumentációt, melyet az érdeklődők rendelkezésére kell bocsátani. A dokumentáció árát az előállításának közvetlen költségeivel arányos összegben kell megállapítani. A pályázati dokumentációt az érdeklődőknek az ajánlatok beadása határidejének lejártáig biztosítani kell.Pályázni két fordulóban lehet, az első fordulóban a pályázók zárt borítékban tehetnek ajánlatot. A pályázatok borítékbontása nyilvános.A pályázati ajánlatot a Polgármesteri Hivatalra nézve irányadó munkaidőben, a pályázati hirdetményben megjelölt időpontig lehet benyújtani. A személyesen beadott pályázatokról átvételi elismervényt kell adni a beérkezéskor.

1c. II.

A pályázati hirdetmény kötelező tartalma

A pályázati hirdetménynek az alábbi tájékoztatásokat kell tartalmaznia:

1c.1.1a. a kiíró nevét és pontos címét,

1c.1b. a pályázat tárgyát képező vagyonelem megnevezését, ingatlan esetén pontos közigazgatási címét és helyrajzi számát,

1c.1c. a pályázat célját,

1c.1d. a pályázat nyertesével kötendő szerződés-típus megjelölését,

1c.1e. tájékoztatást a bánatpénz befizetéséről, annak határidejéről,

1c.1f. a pályázati ajánlatok beadásának helyét és határidejét,

1c.1g. a pályázati dokumentáció átvételének helyét és feltételeit,

1c.1h. a további információkkal szolgáló személy nevét, elérhetőségét,

1c.1i. tájékoztatást a megtekintés lehetőségéről,

1c.1j. tájékoztatást arról, hogy a pályázat nyertesének a szerződéskötést megelőzően természetes személy esetén igazolni kell a személyazonosságát, meg kell adni adóazonosító jelét; nem természetes személy esetén igazolnia kell, hogy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. tv.3. § (1) bekezdésében foglaltak alapján átlátható szervezet, mert ennek hiányában az önkormányzattal nem köthet szerződést.

1d. III.

A pályázati dokumentáció tartalma

Pályázat tartása esetén kötelező dokumentációt készíteni. A dokumentációt a Polgármesteri Hivatal készíti elő, aláírására a polgármester jogosult. A dokumentációnak kötelezően tartalmaznia kell:

1d.1a. A pályázat tartását elrendelő önkormányzati határozat számát.

1d.1b. Minden olyan adatot, amelyet a hirdetmény tartalmaz.

1d.1c. Az ajánlattétel részletes feltételeit.

1d.1d. Ha a pályázaton való részvétel biztosíték adásához kötött, az erről szóló részletes tájékoztatást.

1d.1e. Az ajánlat megtételéhez szükséges információkat, ha a pályázat tárgyát képező vagyonelem ingatlan, az ingatlan-nyilvántartási adatokat, a műszaki állapotra, a közművesítettségre, beépítetlen terület esetén a beépítés feltételire vonatkozó tájékoztatásokat.

1d.1f. Építési telek, illetve beépíthető ingatlan esetén tájékoztatást arról, hogy a pályázat kiírója csak a településrendezési tervekben előírtak szerinti beépíthetőségért vállal szavatosságot.

1d.1g. A pályázatok elbírálásának szempontjait és részletes tájékoztatást az elbírálás módjáról.

1d.1h. A szerződéskötési feltételeket, vagy a szerződéstervezetet.

1e. IV.

A pályázat első fordulója

Az ajánlatokat nyilvánosan, az ajánlattételi határidő lejártától számítandó legkésőbb nyolc munkanapon belül kell felbontani, erről jegyzőkönyvet kell felvenni. Az ajánlatok beadására rendelkezésre álló határidőn túl benyújtott ajánlatokat, mint érvénytelent el kell utasítani. Az ajánlatokat a felbontástól számított legkésőbb 30 napon belül a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság véleményezi. A bizottság értékelése alapján a polgármester elutasítja azokat az ajánlatokat, amelyek a pályázati kiírásban foglalt feltételeknek maradéktalanul nem felelnek meg, ezért elbírálásra alkalmatlanok.

1f. V.

A pályázat második fordulója

Az első fordulóban elbírálásra alkalmasnak minősített ajánlatok benyújtásáról a polgármester bekéri az alábbiakat:

1f.1a. a pályázati dokumentációban előírt összegű bánatpénz befizetése,

1f.1b. a pályázati dokumentációban előírt egyéb nyilatkozatok, fedezetigazolás,

1f.1c. nyilatkozat az ajánlat-érvényességi idő fenntartásáról.

1f.1d. A pályázat második fordulójában tárgyalás tartható, melynek során az ajánlattevőkkel a kiíró részéről eljáró személyek konzultációt folytatnak az ajánlatok szakmai és gazdasági feltételiről. Ezt követően az ajánlattevők lezárt borítékban ajánlatukat módosíthatják, kizárólag a kiíró részére kedvezőbb feltételeket eredményező tartalommal. Ezt követően az ajánlatmódosításokat ki kell bontani, tartalmukat ismertetni kell. A tárgyalásról jegyzőkönyv készül.A szerződés odaítéléséről a képviselőtestület hoz döntést. Szerződést kötni az összességében legelőnyösebb, érvényes ajánlatot tett pályázóval lehet.

1f.1e. A tulajdonosi döntést követően 8 napon belül a polgármester köt szerződést a nyertes pályázóval. A pályázat nyertesének a szerződéskötést megelőzően természetes személy esetén igazolni kell a személyazonosságát, meg kell adni adóazonosító jelég; nem természetes személy esetén igazolnia kell, hogy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. Tv.3. § (1) bekezdésében foglaltak alapján átlátható szervezet. A pályázat nyertesével nem köthető meg a szerződés, amennyiben személyazonosságát nem igazolja, adóazonosító jelét nem adja meg, illetve nem igazolja, hogy átlátható szervezet vagy igazolása alapján megállapítható, hogy nem átlátható szervezet.

1g. VI.

Sikertelen pályázat utáni eljárás

A pályázat abban az esetben sikertelen, ha az ajánlattételre rendelkezésre álló határidőben nem érkezik be ajánlat. Ebben az esetben az ajánlattétel lehetőségét az eredeti pályázati feltételekkel újra közzé kell tenni és az ajánlatok beadására rendelkezésre álló határidőt újra meg kell határozni. Az elbírálásra alkalmas ajánlat tartalma sikertelen pályázat utáni eljárás során azonos a pályázathoz előírt tartalommal. A sikertelen pályázatot követő pályázati eljárás során a pályázat tartására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
1

Az 1. melléklet a Mád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2022. (X. 7.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdés - 1. mellékletével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Mád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2023. (IX. 25.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Mád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (II. 26.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Mád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (V. 30.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Mád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (VII. 12.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

2

A 2. melléklet a Mád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2022. (X. 7.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdés - 2. mellékletével megállapított szöveg. A 2. melléklet a Mád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2023. (IX. 25.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 2. melléklet a Mád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (II. 26.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

3

A 3. melléklet a Mád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2022. (X. 7.) önkormányzati rendelete 1. § (3) bekezdés - 3. mellékletével megállapított szöveg. A 3. melléklet a Mád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2023. (IX. 25.) önkormányzati rendelete 2. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. A 3. melléklet a Mád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (II. 26.) önkormányzati rendelete 2. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. A 3. melléklet a Mád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (V. 30.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 3. melléklet a Mád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (VII. 12.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.