Mád község Önkormányzata képviselő-testületének 9/2016(VII.6.) önkormányzati rendelete
a Helyi Építési Szabályzatról
Hatályos: 2020. 05. 21Mád község Önkormányzata képviselő-testületének 9/2016(VII.6.) önkormányzati rendelete
a Helyi Építési Szabályzatról
MÁD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETének
9/2016. (VII.6.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE
a HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL
Első Rész
Általános Előírások
ÁLTALÁNOS Előírások
1. A SZABÁLYZAT HATÁLYA
1. § (1) E rendelet hatálya Mád község közigazgatási területére terjed ki.
(2) Jelen építési szabályzat mellékletei:
1. melléklet: Szabályozási Terv és jelmagyarázata (SZT-1A, SZT-1B, SZT-2)
(3) Jelen építési szabályzat függelékei:
1. függelék: Művi értékvédelem
2. függelék: Régészeti területek
3. függelék: Természetvédelem
2. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK
2. § E rendelet alkalmazásában:
a) Antenna: olyan eszköz, berendezés, vagy tartozék, amely elektromágneses jelek vételére és sugárzására szolgál.
b) Antennatartó szerkezet: hírközlési rendeltetésű műtárgy, vezeték nélküli sajátos építmény, amely antenna elhelyezésére szolgál.
c) Beépíthető telekrész: Beépítésre nem szánt területen fekvő földrészlet azon területrésze, amelyen az övezeti előírások szerinti telekbeépíthetőség mértékéig az építmények elhelyezhetők.
d) Borturizmust szolgáló épület: A bor helyben való fogyasztását, értékesítését szolgáló gazdasági épület, amely a gazdasági épület funkciója mellett rendelkezik a vendégek fogadására alkalmas borkóstoló és vendéglátó helyiséggel, a szükséges szociális helyiségekkel és szállásférőhelyekkel.
e) Erdei termékek: faanyag, szaporítóanyag, karácsonyfa, bot, vessző, díszítőgally, gomba, vadgyümölcs, gyógynövény, vadhús.
f) Eredeti terepszint: az a talajszint, amelyen a humuszos felső réteg szintjét nem változtatták meg. Amennyiben ez nem állapítható meg, akkor a földhivatali alaptérkép rétegvonalai az irányadók.
g) Főépület: az építési övezetben illetve övezetben meghatározott rendeltetés szerinti épület.
h) Fekvő telek: a közterületekhez a hosszabbik oldalával csatlakozó építési telek.
i) Közműsáv: nem közterületen vezetett közművek számára fenntartott terület, amelynek végleges szélességét részletes szakági műszaki terv alapján kell megállapítani, és amely számára szolgalmi jog jegyezhető be az ingatlan nyilvántartásba.
j) Közlekedési célú közterület zöldfelületként fenntartandó része: a közterület szabályozási tervben lehatárolt azon része, ahol a közterület felszíni rendezése során zöldfelületet kell létesíteni, vagy fenntartani.
k) Meglévő épület: az ingatlannyilvántartásban szereplő, el nem bontott épület, továbbá a hatósági engedéllyel épült épület.
l) Melléképület: a telek és a telken álló főépület rendeltetésszerű használatát, működtetését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű épület.
m) Nyitott állattartó építmény: fedett, legalább három oldalán nyitott, állatok elhelyezésére szolgáló építmény.
n) Óriásplakát: EURO szabvány szerint 5,04x2,38 m méretű plakát.
o) Tájba illeszkedő: a tájban elhelyezésre kerülő építményeknek vagy befolyásolt építmény-együtteseknek a természeti/művi (mesterségesen kialakított) táji adottságokhoz funkcionális, ökológiai és esztétikai értelmű igazítása, amely a környezettel való összhang megteremtését célozza.
p) Támfalgarázs: Lejtős terep esetén a bevágást megtámasztó támfalban kialakított előkerti személygépjármű-tároló, ahol a bevágás nagysága legalább 2,0 m.
q) Telek be nem építhető része: a telek azon része, ahol épület nem helyezhető el, nem építési hely.
r) Telekszélesség: előkerti telekhatáron mért szélesség.
s) Tömör kerítés: Olyan kerítés, melynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága minden megkezdett folyóméterben 80%-nál nagyobb mértékben korlátozott.
t) Utcavonalas beépítés: Olyan beépítés, ahol az épület közterület felőli homlokzata az utcai telekhatáron áll.
u) Üvegház: növénytermesztés céljára szolgáló kerti, illetve szántóföldi növényház.
v) Zárt kerítés: A település területén történetileg kialakult kerítések kapubálványokkal, pillérekkel tagolt, tömör falazott kerítés (kő, tégla) deszka vagy kovácsoltvas kapukkal.
w) Zárványtelek: Építési telkek, illetve telkek által körbezárt, közterületi kapcsolattal, vagy magánút kapcsolattal nem rendelkező telek.
3. A SZABÁLYOZÁSI TERV ELEMEINEK ALKALMAZÁSA
3. § (1) Kötelező erejű szabályozási elemek:
a) szabályozás területi hatálya;
b) szabályozási vonal;
c) belterület határ, mely egyben övezethatár is;
d) építési övezet, övezet határa és jele;
e) beépíthető telekrész;
f) telek be nem építhető része;
g) közlekedési célú közterület zöldfelületként fenntartandó része;
h) Natura2000 érzékeny;
i) a kötelező megszüntető jel;
j) közműsáv;
k) méretezés.
(2) Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek:
a) közigazgatási határ;
b) védőtávolságok;
c) művi értékvédelem
ca) világörökségi helyszín határa;
cb) világörökségi helyszín védőövezetének határa;
cc) műemlék;
cd) műemléki környezet határa;
ce) nyilvántartott régészeti lelőhely határa;
cf) helyi védett művi érték;
cg) helyi értékvédelmi terület és határa;
d) táj- és természetvédelem
da) Natura2000 terület és határa;
db) Országos ökológiai hálózat - magterület és határa;
dc) Országos ökológiai hálózat - pufferterület és határa;
dd) tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület határa;
e) környezetvédelem
ea) felszínmozgás veszélyes terület határa;
eb) bányatelek területe és határa;
ec) ásványi nyersanyag tekintetében megkutatott terület határa és területe;
ed) vízvédelemmel érintett terület határa.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben fel nem sorolt, a Szabályozási Terven ábrázolt szabályozási elemek tájékoztató elemek, melyek a helyi építési szabályzat módosítása nélkül változtathatók.
4. BELTERÜLETHATÁR MÓDOSÍTÁS
4. § (1) A belterületbe vonható területeket a Szabályozási terv tartalmazza.
(2) Falusias lakóterület építési övezeteiben a Szabályozási terven belterületbe vonásra javasolt területeken a vonatkozó építési övezet szerinti építés a telek belterületbe vonását követően történhet.
Az épített környezet és a településkép alakítására vonatkozó előírások
5. Világörökségi védelem
5. § (1) A világörökségi helyszín és a világörökségi védőövezet lehatárolását a Szabályozási terv tartalmazza.
(2) A világörökségi védelem alatt álló művi értékek kezelése, megőrzése során a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.
6. ORSZÁGOS MŰVI ÉRTÉKVÉDELEM
6. § (1) Az országos művi értékvédelem alá eső építményeket és az egyes műemléki környezeteket a Szabályozási terv tartalmazza.
(2) Az országos védelem alatt álló művi értékek kezelése, megőrzése során a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.
(3) Műemléki környezet területén az építményeket (épületek, kerítések, utcabútorok) a jellegzetes településkép, valamint az épített és természetes környezet egységes megjelenését biztosító módon kell építeni, lehet átalakítani, a meglévőket erre tekintettel kell használni, illetve fenntartani.
(4) Műemléki környezet területén új épület építésekor, vagy meglévő épület bővítésekor, átépítésekor biztosítani kell, hogy a szomszédos műemlék épület településképi megjelenése nem sérül.
7. RÉGÉSZETI lelőhelyek
7. § (1) A település régészeti lelőhelyeit a Szabályozási terv tartalmazza.
(2) A régészeti lelőhelyek területén a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.
8. Helyi védelem
8. § (1) A helyi védelem alatt álló értékeket a Szabályozási terv tartalmazza.
(2) A helyi védelem alatt álló értékekre a vonatkozó önkormányzati rendelet előírásait kell figyelembe venni.
(3) A helyi védelem lehet:
a) helyi területi védelem (helyi értékvédelmi terület)
b) helyi egyedi védelem (épület, műtárgy)
9. § (1) Helyi értékvédelmi területen a kialakult utcahálózat és telekszerkezet védendő, új utak a Szabályozási terven jelölt, kiszabályozott utak kivételével nem létesíthetők.
(2) Helyi értékvédelmi területen új épület csak a helyi hagyományokhoz alkalmazkodó anyagok használatával építhető, a meglévő, hagyományos épületekhez igazodó tömegalakítással.
(3) Helyi értékvédelmi területen a homlokzat csak vakolt – festett (meszelt) illetve kőporos felületű lehet. A lábazat kőburkolatú illetve festett lehet.
(4) Helyi értékvédelmi területen az egyes épületek közterületről látható jellemző homlokzati falfelületének színezésénél csak a fehér, szürkével tört fehér, világos okker árnyalatai, homok- és agyagszín, illetve természetes építőanyagok esetén azok természetes színei alkalmazhatók. A tetőfedés anyaga csak hagyományos vörös illetve sötét színű, antikolt égetett agyagcserép lehet.
(5) Helyi értékvédelmi területen kizárólag magastetős épület helyezhető el, 37-42° tetőhajlásszöggel.
(6) Helyi értékvédelmi területen új épületek építése, meglévő épületek felújítása és bővítése során a településképbe való illeszkedés a környezeti állapotadat részét képező, a szomszédos épületeket is ábrázoló látványtervvel igazolandó.
(7) Helyi értékvédelmi területen légvezeték, légkábel újonnan nem létesíthető, új építés, korszerűsítés, csere során csak földkábel helyezhető el. Új bekötés légvezeték esetén is csak földkábel lehet.
(8) Helyi értékvédelmi területen az épületek közterületről látható homlokzatán antenna, reklámfelirat, klímaberendezés kültéri egysége, parapetkonvektor kültéri egysége nem helyezhető el.
10. § (1) Helyi egyedi védelem épületre, illetve valamely műtárgyra terjed ki.
(2) A helyi védett épületen állagmegóvási munkák végzése, felújítás, helyreállítás, korszerűsítés, tetőtérbeépítés, bővítés során az eredeti épület anyaghasználatát, léptékét és formavilágát alkalmazó, vagy ahhoz illeszkedő építészeti megoldások alkalmazhatók. Az építményeken végzett bármilyen építési munka esetén a helyi értékvédelmi rendeletben foglaltakat kell figyelembe venni.
(3) Helyi védett épületen történő állagmegóvási munka végzésénél, felújításnál, helyreállításnál, korszerűsítésnél, tetőtérbeépítésnél, bővítésnél
a) az épület jellegzetes tömegét, tömegkapcsolatait eredeti formában és arányban kell fenntartani: bővítés esetén a meglévő és új épülettömegek arányai, formái és anyaghasználatai illeszkedjenek egymáshoz;
b) az épületnek a közterületről látható homlokzatán meg kell tartani, illetve szükség esetén az eredeti állapotnak megfelelően vissza kell állítani:
ba) a homlokzat felületképzését;
bb) a homlokzat díszítő elemeit;
bc) a nyílászárók formáját, azok jellegzetes szerkezetét, az ablakok osztását;
bd) a tornácokat;
be) a lábazatot, a lábazati párkányt;
c) az alaprajzi elrendezés – különösen a fő tartószerkezetek, főfalak, belső elrendezés elemei -, valamint a meghatározó építészeti részletek és szerkezetek megőrzendők.
(4) Helyi védett épület közterületről látható homlokzatán antenna, reklámfelirat, klímaberendezés kültéri egysége, parapetkonvektor kültéri egysége nem helyezhető el.
(5) Helyi védett műtárgyak felújítása során az eredeti anyaghasználatot és formai elemeket kell továbbra is alkalmazni.
9. REKLÁM, HIRDETŐTÁBLA
11. § (1) A település közigazgatási területén reklám, hirdetőtábla elhelyezésénél a vonatkozó helyi rendeletben foglaltak szerint kell eljárni.
(2) Helyi értékvédelmi területen csak egységes tájékoztató, illetve ismeretterjesztést szolgáló táblarendszer helyezhető el, egyéb célzatú hirdetések, reklámtáblák közterületen való elhelyezése tilos –a vonatkozó helyi rendeletben foglaltak kivégelével.
(3) A település teljes közigazgatási területén óriásplakát nem helyezhető el.
A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások
10. TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM
12. § (1) A település területén található természeti, tájképi értékek megóvását biztosítani kell.
(2) A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek, a jellemző természetes rendszerek megóvását:
a) a kialakult geomorfológiai formák megőrzendők;
b) a vízfolyások mentén lévő galérianövényzet megőrzendő;
c) külterületen a fasorokba, erdősávokba csak tájhonos, a területre jellemző, lombhullató fafajok telepítendők.
13. § (1) A település területén az országos ökológiai hálózathoz tartozó területek és a Natura 2000 területek (továbbiakban: védett terület) lehatárolását a Szabályozási terv tartalmazza, területükön a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.
(2) Védett területen
a) extenzív jellegű, integrált, bio- vagy természet és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók;
b) kizárólag tájba illeszkedő épület helyezhető el;
c) meglévő kedvezőtlen látványt nyújtó építmények takarásáról gondoskodni kell úgy, hogy azok a főbb megközelítési irányok felől, közterületekről ne legyenek láthatóak.
(3) Védett területen új épület elhelyezésénél és meglévő épület bővítésénél, felújításánál, korszerűsítésénél, átalakításánál a tájba illeszkedés a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó.
környezetvédelmi előírások
11. KÖRNYEZETVÉDELEM
14. § (1) A település igazgatási területén az egyes területek használata úgy folytatható, ha:
a) a használat a megengedett határértéken belüli mértékű környezetterhelést és igénybevételt okoz, vagy
b) a használat következtében a meglévő környezeti ártalom és szennyezés mértéke megszűnik, vagy legalább csökken.
(2) Új építmény létesítése esetén, a környezetvédelmi határértékeknek – amennyiben a Szabályozási tervlapon védőtávolság nem került kijelölésre – a telekhatáron kell teljesülniük.
12. FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK VÉDELME
15. § A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a külön jogszabályban meghatározott parti sáv nem beépíthető, az ott meglévő természetközeli ökoszisztémák (nádasok, ligetes fás társulások, gyepek) fennmaradását biztosítani kell.
13. A LEVEGŐ VÉDELME
16. § A település területén tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést, vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint tilos a környezeti levegő bűzzel való terhelése.
14. A TERMŐFÖLD VÉDELME
17. § (1) A település területén csak olyan építési tevékenység végezhető, melynek hatására a talajerózió veszélye nem növekszik.
(2) Talajmozgatással járó építési tevékenység végzése illetve, a terület előkészítése során a termőréteg védelméről, összegyűjtéséről és újrahasznosításáról gondoskodni kell.
(3) Új épület elhelyezése, meglévő épület átalakítása, rendeltetésének megváltoztatása a fennálló talajszennyezettség megszüntetését követően történhet.
(4) Az építési terület kialakítása, építési tevékenység során feltárt környezetet károsító anyagokat a terület-előkészítés során el kell távolítani. A település területén feltöltéshez, tereprendezéshez környezetkárosító anyag nem használható.
(5) A település területén csak olyan építési tevékenység folytatható, amely nem okoz talajszennyezést.
15. HULLADÉKÁRTALMATLANÍTÁS ÉS ELHELYEZÉS
18. § Szelektív hulladékgyűjtő sziget műemléki környezetben és helyi értékvédelemre javasolt területen nem helyezhető el.
16. A ZAJ ELLENI VÉDELEM
19. § Zajt, illetve rezgést előidéző üzemi létesítményt, és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak oly módon szabad elhelyezni, hogy a keletkező zaj, illetve rezgés a vonatkozó határértékeket ne haladja meg.
Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások, KAtasztrófavédelem
17. felszínmozgás veszélyes TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI
20. § A szabályozási terven jelölt felszínmozgás veszélyes területtel érintett telken új épület építése, meglévő épület bővítése csak a területre készített geotechnikai jelentés alapján történhet.
18. VÉDŐTERÜLETEK, VÉDŐTÁVOLSÁGOK
21. § (1) A település területén a Szabályozási terv az alábbi védőtávolsággal rendelkező, illetve védőterületet igénylő létesítményeket jelöli:
a) közlekedési területek,
b) honvédelmi terület,
c) közművek, közműlétesítmények,
d) szennyvízátemelő.
(2) Az egyes védőterületeken a vonatkozó jogszabályokban foglaltak betartandók.
(3) A szennyvíztisztító és a szennyvízátemelő védőtávolságával kapcsolatban a 26. § előírásai az irányadók.
(4) Kb-Hon1 övezet telkeinek telekhatárától mért 100 m-es védőtávolságán belül:
a) új turista útvonal nem jelölhető ki;
b) új országos és térségi energetikai infrastruktúra hálózatok elemei, továbbá nyomvonalas vagy nyomvonal jellegű építmény honvédelmi célú építmény kivételével nem helyezhető el;
c) hulladékkezelő, -lerakó nem helyezhető el;
d) bányászati tevékenység nem végezhető;
e) meglévő építmény rendeltetésének megváltoztatása során az a)-d) pontok előírásait nem kell figyelembe venni;
f) az a)-d) pontban meghatározottaktól való eltérés és építési tevékenység végzése a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatalának hozzájárulásával történhet.
A településrendezési feladatok megvalósítását szolgáló sajátos jogintézmények
19. TELEKALAKÍTÁS
22. § (1) Telekalakítás csak akkor végezhető, ha a kialakuló építési telek, telek alakja egyszerű, az építési övezetnek, övezetnek megfelelő beépíthetőséget nem korlátozza.
(2) A település területén nyeles telek nem alakítható ki.
(3) Közműterület és magánút céljára - bármely építési övezetben, övezetben - az építési övezet, övezet előírásainál kisebb telek is kialakítható.
(4) Amennyiben a telekalakításra kizárólag a közterület lejegyzése céljából kerül sor, úgy a visszamaradó építési telek, telek akkor is kialakítható, ha a kialakuló építési telek - minimális telekméretre, maximális beépítettségre és minimális zöldfelületre vonatkozó - paraméterei az építési övezet előírásaitól eltérnek.
(5) Újonnan kialakításra kerülő közforgalom elől elzárt magánút szélességi mérete nem lehet kisebb 4,0 m-nél.
közműellátás és Hírközlés
20. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
23. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú:
a) vízellátás,
b) vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz),
c) energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás),
d) elektronikus hírközlés
hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti közmű-védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben szolgalmi, vezeték jog bejegyzéssel kell a helyet biztosítani.
(2) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni.
(3) A közművek műtárgyainak és építményeinek elhelyezésekor figyelemmel kell lenni
a) településképi megjelenésre,
b) környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag),
c) a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre.
(4) Új út építése, út rekonstrukciója esetén
a) a tervezett közművek egyidejű megépítéséről,
b) a meglevő közművek szükséges felújításáról,
c) a csapadékvizek elvezetéséről,
d) belterületen a közvilágítás, külterületi beépítésre szánt területen a térvilágítás megépítéséről
gondoskodni kell.
(5) Magánút alatti közműépítést is a közutakra vonatkozó előírások szerint kell kivitelezni.
(6) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor
a) a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani,
b) az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani,
c) új közműrendszer szakaszos kiépítése esetén a meglevő (felszámolásra tervezett) és új rendszer kapcsolatát az átépítés ideje alatt biztosítani kell.
(7) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében
a) az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani,
b) a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy
ba) 12 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali,
bb) 12 m szabályozási szélességet meghaladó szélességű utcákban kétoldali
fasor telepítését ne akadályozzák meg.
21. KÖZMŰVESÍTÉS MÉRTÉKÉNEK ELŐÍRÁSA
24. § A településen építés vagy rendeltetés megváltoztatása akkor lehetséges, ha:
a) az övezeti előírások szerinti közműellátás biztosított;
b) övezeti előírások hiányában a közegészségügyi hatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás és a villamosenergia-ellátás biztosított;
c) jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek;
d) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett.
22. VÍZELLÁTÁS
25. § (1) Belterületen, valamint külterületi beépítésre szánt területen új közüzemű vízelosztó hálózat
a) csak a szennyvíz közcsatorna hálózattal együtt építhető,
b) fogyasztói csatlakozás nem helyezhető üzembe a szennyvíz közcsatorna hálózat üzembe helyezését megelőzően.
(2) Külterület beépítésre nem szánt területének vízellátása helyi vízbeszerzésről is biztosítható, ha azt az érintett hatóság ivóvízként elfogadja.
(3) Közterületen új vízhálózat építésénél, rekonstrukciójánál:
a) NÁ 100-as átmérőnél kisebb keresztmetszetű vezetéket építeni nem szabad,
b) a hálózatot körvezetékes rendszerként kell építeni,
c) azbesztcement anyagú csővezetéket építeni nem szabad.
(4) Ha a közhálózatról a tüzivíz igény nem biztosítható, akkor helyi tüzivíz tározó létesítése, vagy a tüzivíz igény csökkentése szükséges.
23. SZENNYVÍZELVEZETÉS, szennyvízkezelés
26. § (1) Új szennyvízelvezető hálózatot elválasztott rendszerrel kell építeni.
(2) A településen a talaj, talajvíz és a felszíni vizek védelme érdekében a szennyvíz és a tisztított szennyvíz közvetlen, vagy drénhálózattal történő talajba szikkasztása, talajvízbe vezetése a település teljes közigazgatási területén tilos.
(3) Beépítésre szánt területen már csatornázott területen építeni csak a közcsatorna hálózatra történő csatlakozással lehet.
(4) Beépítésre szánt csatornázatlan és beépítésre nem szánt területen elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha:
24. FELSZÍNI VÍZRENDEZÉS, CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS
27. § (1) A felszíni vizek mederkarbantartó parti sávját szabadon kell hagyni. Amennyiben a karbantartó sávot közterületként nem lehet lejegyezni, úgy szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a karbantartás lehetőségét biztosítani.
(2) A csapadékvíz elvezetésére elválasztott rendszerű vízelvezetést kell kiépíteni.
(3) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét minden beruházásnál ellenőrízni kell és csak akkor valósítható meg, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig és arra a befogadó kezelője befogadói nyilatkozatot ad.
(4) Ha a csapadékvíz szállító hálózat, vagy a befogadó a többlet vizeket elvezetni nem tudja, akkor telken belül kell a többlet csapadékvizek visszatartását megoldani és csak késleltetve, fékezetten lehet a befogadó nyilatkozatnak megfelelően a közhálózatba kivezetni.
(5) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják, ezért az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy
a) az 3,5 m-nél szélesebb nem lehet,
b) telkenként csak egy kocsi behajtó létesíthető (saroktelek kivételével),
c) az víz-visszaduzzasztást ne okozzon,
d) a vízszállítás akadálymentes legyen,
e) a nyílt árkos vízelvezetésű utcákban az árkok zárttá alakítása tilos.
(6) A 20 vagy annál több gépkocsit befogadó parkolókat:
a) kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, és vízzáró burkolattal ellátni,
b) a parkoló felületekről és a szénhidrogén szennyezésnek kitett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető be a közcsatornába.
c) Az összegyűjtött csapadékvizeket a közhálózatba csak hordalékfogó műtárgy elhelyezésével lehet bevezetni.
25. VILLAMOSENERGIA ELLÁTÁS
28. § (1) Belterületen és külterület beépítésre szánt területén üzemelő föld feletti elosztóhálózat rekonstrukciója, figyelembe véve az egyes földfeletti bekötésű ingatlanok átkötési igényét is
a) műemléki környezetben;
b) helyi értékvédelmi területen
a hálózatépítés csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető.
(2) Külterületi beépítésre nem szánt területen – erdőterület kivételével– egy oldali közös oszlopsoron kell a villamosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a felmerülő közvilágítási igény esetén, a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők.
(3) Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
(4) Erdőterületen föld feletti hálózatépítés csak akkor lehetséges, ha az nem igényel erdőirtást. Ha föld feletti hálózat kiépítése miatt erdőirtás válik szükségessé, akkor a hálózatot fakivágás nélkül, úthálózat mentén, földalatti telepítéssel lehet építeni.
(5) Új épület építése esetén új villamosenergia ingatlan-bekötést beépítésre szánt területen csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.
26. FÖLDGÁZELLÁTÁS
29. § Földgázvezetéket közterületen és telken belül is csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.
27. Vezetékes ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS
30. § (1) A belterület, beépítésre szánt új fejlesztési területeken, ahol a villamosenergia ellátásra vonatkozóan a hálózatok földalatti elhelyezése javasolt, ott az elektronikus hírközlési hálózatokat is földalatti elhelyezéssel kell építeni.
(2) Belterület, már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat ott is csak földalatti elhelyezéssel lehet kivitelezni.
(3) Beépítésre nem szánt területen új elektronikus hírközlési hálózatokat föld feletti fektetéssel is kivitelezhető
a) ha egyéb föld feletti hálózat nincs kiépítve, akkor önálló oszlopsor létesíthető;
b) ha a villamosenergia elosztási, vagy közvilágítási, vagy egyéb hírközlési szabadvezetékek már földfeletti fektetéssel haladnak, akkor annak oszlopsorára kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
28. VEZETÉK NÉLKÜLI ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS
31. § (1) Vezeték nélküli szolgáltatás létesítményei beépítésre szánt területen
a) gazdasági területek kivételével, antennát önálló tartószerkezetre telepíteni nem lehet, az csak meglevő építményre, vagy közterületen, önállóan, de multifunkcionális kivitelezéssel telepíthető,
b) tornyokra, egyéb műszaki létesítményekre, templomok harangtornyába takarásban, vízműre, azokhoz illeszkedő formai kialakításban elhelyezhető antenna.
(2) Új antenna telepítésénél 300 m-es körzetben már meglevő antenna előfordulása esetén, azzal közös tartószerkezetre lehet csak elhelyezni.
(3) Beépítésre nem szánt területen új antennák csak multifunkcionális kialakítással telepíthetők.
Építés általános szabályai
29. ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI
32. § (1) Az építési helyen kívül eső meglévő épület, épületrész kubatúrán belül felújítható, korszerűsíthető, átalakítható, de csak építési helyen belül bővíthető, ha megfelel az egyéb övezeti előírásoknak.
(2) A település beépítésre szánt területén a kötelezően előírt zöldfelületi aránynak megfelelő nagyságú zöldfelületbe nem számítható be a gyephézagos térburkolat felülete.
(3) Két építési övezetbe, övezetbe eső telek egyes telekrészeinek beépíthetőségét az érintett építési övezet, övezet beépítési paraméterei szerint kell figyelembe venni, a telek övezetbe eső területrészének arányában.
(4) Beépítésre nem szánt terület övezeteiben meglévő épület az övezeti előírásoktól függetlenül felújítható, korszerűsíthető, átalakítható.
30. ÁLTALÁNOS ÉPÍTÉSZETI ELŐÍRÁSOK
33. § (1) A település területén 45°-nál meredekebb tetőhajlásszögű épület nem építhető.
(2) A település belterületén – különleges és gazdasági területek kivételével - 35-45° közötti tetőhajlásszögű épületek helyezhetők el.
(3) Zártsorú beépítésű új épület tetőhajlásszöge csak a szomszédos, csatlakozó épületek tetőhajlásszögével megegyező, vagy ha az eltér, akkor a szomszédos épületek tetőhajlásszögéhez igazodó módon alakítható ki.
(4) A település belterületén műanyag hullámlemez tetőhéjalásként, épületburkolatként nem alkalmazható.
(5) A település területén - gazdasági terület kivételével –
a) fémlemez fedés, vagy ipari jellegű, előregyártott fémlemezfedő rendszer alkalmazása, a korcolt, vagy lécezett vörösréz, horganylemez, vagy antracit színű nemes fémlemezfedés kivételével;
b) aluminium trapézlemez;
c) bitumenes zsindely, meglévő palatető cseréje kivételével
tetőhéjalásként, épület burkolataként nem alkalmazható.
(6) Az épületek vakolt, színezett homlokzati falfelületének színezésénél a környezethez való illeszkedés érdekében csak a fehér, sárgával tört fehér, szürkével tört fehér, okker árnyalatai, homok- és agyagszín, tégla- és terrakotta vörös színek illetve természetes építőanyagok esetén azok természetes színei alkalmazhatók. Faburkolat, faszerkezetek esetén fehér, barna, zöld szín és ezek árnyalatai alkalmazható.
(7) A homlokzatfelújítás, homlokzatszínezés során a közterületről látható épülethomlokzat egésze legyen egységes.
(8) Az építési övezetekben új terepszint alatti beépítés csak építési helyen belül történhet.
(9) Az egyes építési övezetekben elhelyezhető épületnek nem minősülő építmények magassága nem haladhatja meg az építési övezetben előírt legnagyobb épületmagasság értékét – kivéve, ha az építési övezet előírásai másként rendelkeznek.
(10) Technológiai létesítmények, energiatermelő berendezések közül
a) klímaberendezés, szellőző, kémény, égéstermék elvezetés az épület utcai homlokzatára látható helyre nem helyezhető el, az csak az épület alárendeltebb homlokfalára telepíthető,
b) háztartási méretű kiserőmű (szélgenerátor) telepítésének feltétele, hogy
ba) magassága a telepítés telkére vonatkozó előírásokban rögzített épületmagasságot max. 3 m-rel haladhatja meg,
bb) dőlés távolsága minden irányban saját telken belülre essen,
bc) az előző két bekezdés teljesítésével sem telepíthető műemléki környezetben, helyi értékvédelmi területen.
c) napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) – tetőfelületre történő telepítés esetén – magastető esetén a tetősíktól legfeljebb 20°-kal emelkedhet ki.
(11) A házi nyomáscsökkentő telepítését az épület utca fronti oldalára telepíteni nem lehet, azt vagy az előkertbe, vagy az épület alárendeltebb homlokfalán lehet elhelyezni.
31. TEREPRENDEZÉS, RÉZSŰ, TÁMFAL, KERÍTÉS
34. § (1) Amennyiben a tereprendezésre épületelhelyezés érdekében kerül sor, úgy - a meglévő terepszinthez viszonyított – feltöltés, vagy bevágás mértéke nem haladhatja meg a 1,5 m-t, de együttesen legfeljebb a 2,0 m-t.
(2) Tereprendezés során az oldal- és hátsókertben a terep eredeti terepszintje legfeljebb 0,5 méterrel változtatható meg – a szomszédos telek terepszintjéhez csatlakozóan.
(3) Az építési helyen kívül, oldalkert és hátsókert építési határvonalától mért 1,0 m távolságon belül tereplépcső illetve kerti szabadlépcső elhelyezhető.
(4) Előkertben tereprendezés a közterület határától mért 8 m távolságig lehetséges.
(5) A telkeken rézsű oly módon alakítható ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén biztosítható legyen.
(6) Támfal kialakítása során a természetes terepszint
a) felfelé legfeljebb 1,5 méterrel,
b) lefelé legfeljebb 1,5 méterrel,
de együttesen legfeljebb 2,0 méterrel változtatható meg.
(7) Támfal tetején létesíthető tömör mellvéd magassága nem lehet nagyobb 1 méternél a támfal felső terepcsatlakozásának szintjéhez képest.
(8) A közúttal határos telken az utcavonalon meglévő támfal magasságától függetlenül felújítható, indokolt esetben új támfal legfeljebb 1,5 magasságig építhető.
35. § (1) Építési övezetekben az építési telek utcavonalán tömör kerítés csak terméskőből rakott kerítésként építhető. Zártsorú beépítés esetén vakolt vagy látszó téglafalú tömör kerítés is építhető.
(2) Az utcafronti kerítés magassága legfeljebb 1,5 m - zártsorú beépítés esetén 1,8 m - lehet. Az oldal és hátsó telekhatáron, valamint telken belül építendő kerítés magassága legfeljebb 1,8 m.
(3) Külterületen, beépítésre nem szánt területen – Kb-Tur2 övezet és birtokközpont kivételével - kizárólag drótfonatos kerítés, vadvédelmi háló helyezhető el.
(4) Sportpályát határoló labdafogó háló, kerítés valamennyi övezetben 6,0 m magasságig építhető.
(5) Helyi értékvédelmi területen a kialakult zárt kerítések megtartandók, a lakóépület felújításával egy időben felújítandók, a homlokzat színével megegyezően.
(6) A kerítések színe az építőanyagok természetes színéhez alkalmazkodó legyen, ha erről az övezeti előírások külön nem rendelkeznek.
32. BEÉPÍTÉSI MÓD, ÉPÍTÉSI HELY
36. § (1) Újonnan beépítésre kerülő területen oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonala az északi irányhoz közelebb eső telekhatár.
(2) Beépített telektömbben oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonala a kialakult beépítési módhoz igazodó telekhatár, melynek következtében a két szomszédos épület oldalfala közös telekhatárra kerülhet.
(3) Ikresen csatlakozó beépítés esetén az építési helyek közös határvonala a kialakult állapothoz igazodó kell legyen.
(4) Saroktelek esetében az előkerti építési vonalat - az utcakép egységessége és a településkép megőrzése érdekében - úgy kell megválasztani, hogy a csatlakozó utcák telkeinek építési vonalához igazodjon.
(5) Új épület előkerti építési vonalának – már beépített vagy részben beépített utcaszakasz esetén – a kialakult állapothoz kell igazodnia.
(6) Újonnan beépítésre kerülő területek építési övezeteiben az előkerti építési határvonal:
a) lakóövezetek esetében: 5 m;
b) ipari övezetek esetében: 10 m;
c) egyéb övezet esetében: 5 m.
(7) Oldalhatáron álló és ikres beépítési mód esetében az építési telek oldalkertje 5,0 méter. 14 m szélességet el nem érő telek esetében a telek oldalkertje 4,0 méter, 12 méter szélességet el nem érő építési telek esetében 3,0 méter.
(8) Szabadon álló beépítés esetében az építési telek oldalkertje a telepítési távolság fele, de legalább 3,0 m.
(9) Az építési telek hátsókertje 6,0 m vagy az épületmagasság értéke, amennyiben az övezeti előírások másként nem rendelkeznek.
(10) Fekvő telek esetében a hátsókert 0,0 méter vagy olyan mérték, amely nem csökkenti a szomszédos telek beépítési jogát.
(11) Épületrész építési határvonalon kívülre nem nyúlhat.
(12) Beépítésre nem szánt területek esetében az OTÉK beépítésre szánt területekre vonatkozó fogalmait és szabályait kell figyelembe venni.
33. MELLÉKÉPÜLETEK ÉS EGYES MELLÉKÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSE
37. § (1) Melléképület kizárólag főépület megléte esetén vagy azzal egyidejűleg építhető.
(2) Új épület építése esetén a gépjárműtárolót – amennyiben műszakilag lehetséges - a főépülettel egy tömegben kell elhelyezni.
(3) Önálló melléképület legnagyobb épületmagassága - borászathoz kapcsolódó épület kivételével - legfeljebb 4,0 m.
(4) Az építési telek előkertjében építmény nem helyezhető el.
(5) Az építési telek oldalkertjében kizárólag tárolási célt nem szolgáló kerti építmény helyezhető el. Oldalkertben meglévő nyárikonyha felújítható, korszerűsíthető, átalakítható, de nem bővíthető.
(6) Az építési telek hátsókertjében – amennyiben az övezeti előírások másként nem rendelkeznek -
a) tárolóépület;
b) nyárikonyha;
de legfeljebb 2 melléképület helyezhető el.
(7) A település területén támfalgarázs nem építhető.
(8) Üvegház, fóliasátor építési helyen kívül kizárólag az építési telek hátsókertjében helyezhető el.
(9) Lakókocsi, lakókonténer – amennyiben az övezeti előírások másként nem rendelkeznek - a település területén nem helyezhető el.
Részletes övezeti előírások
Beépítésre szánt területek
34. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT terület
38. § A település területén a beépítésre szánt területek sajátos használatuk szerint a következő építési övezetekbe tartoznak:
a) Kisvárosias lakóterület (Lk)
b) Falusias lakóterület (Lf)
c) Településközpont terület (Vt)
d) Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz)
e) Ipari terület (Gip)
f) Különleges területek
fa) borgazdasági terület (K-Bg)
fb) turisztikai terület (K-Tur)
35. KISVÁROSIAS LAKÓTERÜLET
39. § (1) Kisvárosias lakóterület a Szabályozási terven Lk jellel jelölt építési övezet, mely sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Kisvárosias lakóterület építési övezeteiben elhelyezhető épület:
a) lakó;
b) kereskedelmi, szolgáltató
rendeltetést is tartalmazhat.
(3) Kisvárosias lakóterület építési övezeteinek építési telkein épület csak teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén helyezhető el.
(4) Kisvárosias lakóterület építési övezeteiben a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:
a) kirakatszekrény;
b) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem;
c) állatól, állatkifutó;
d) trágyatároló, komposztáló;
e) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló;
(5) Kisvárosias lakóterület építési övezeteiben állattartó építmények nem helyezhetők el.
(6) A kisvárosias lakóterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat határozza meg:
Építési övezet jele |
Beépítési mód |
Kialakítható telek megengedett legkisebb területe |
Kialakítható telek megengedett legkisebb telekszélessége (m) |
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
Terepszint alatti beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m) |
Zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
Lk1 |
SZ |
1500 |
30 |
20 |
20 |
6,0 |
50 |
36. FALUSIAS LAKÓTERÜLET
40. § (1) Falusias lakóterület a Szabályozási terven Lf jellel jelölt építési övezet, mely lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Falusias lakóterület építési övezeteiben elhelyezhető épület:
a) lakó;
b) mező- és erdőgazdasági, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági;
c) kereskedelmi, szolgáltató;
d) szálláshely jellegű;
e) igazgatási, iroda;
f) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;
g) kulturális, közösségi szórakoztató;
h) sport
rendeltetést is tartalmazhat.
(3) Falusias lakóterület építési övezeteinek építési telkein épület csak legalább részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén helyezhető el, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve történik. Amennyiben a közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat nem áll rendelkezésre, úgy épületet elhelyezni a 26. § (4) előírásai szerint lehet.
(4) Falusias lakóterület építési övezeteinek építési telkein egy főépület, amennyiben az építési telek területe az építési övezetben meghatározott legkisebb kialakítható telekterület kétszerese, vagy annál nagyobb, két főépület helyezhető el.
(5) Falusias lakóterület építési övezeteinek építési telkein épületenként legfeljebb két önálló rendeltetési egység helyezhető el. Amennyiben a meglévő rendeltetések száma ennél nagyobb, úgy a meglévő rendeltetés a (2) bekezdésnek megfelelően módosítható.
(6) Falusias lakóterület építési övezeteiben a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:
a) kirakatszekrény;
b) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló;
c) építménynek minősülő antennatartó szerkezet.
(7) A falusias lakóterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat határozza meg:
Építési övezet jele |
Beépítési mód |
Kialakítható telek megengedettlegkisebb területe |
Kialakítható telek megengedett legkisebb telekszélessége (m) |
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
Terepszint alatti beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m) |
Zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
Lf1 |
O |
550 |
14 |
30 |
30 |
4,0 |
50 |
Lf2 |
O |
550 |
16 |
30 |
30 |
5,0 |
50 |
Lf3 |
O |
800 |
14 |
30 |
30 |
4,0 |
50 |
Lf4 |
O |
800 |
14 |
30 |
30 |
4,5 |
50 |
Lf5 |
O |
800 |
16 |
30 |
30 |
5,0 |
50 |
Lf6 |
O |
1200 |
16 |
25 |
30 |
5,0 |
55 |
Lf7 |
I |
550 |
14 |
25 |
30 |
5,0 |
55 |
Lf8 |
I |
800 |
16 |
25 |
30 |
5,0 |
55 |
37. TELEPÜLÉSKÖZPONT TERÜLET
41. § (1) A településközpont terület a Szabályozási terven Vt jellel jelölt építési övezet, mely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amelyek nincsenek zavaró hatással a lakó rendeltetésre.
(2) Településközpont terület építési övezeteiben elhelyezhető épület:
a) lakó;
b) igazgatási, iroda;
c) kereskedelmi, szolgáltató, szállás;
d) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális;
e) kulturális, közösségi szórakoztató;
f) sport
Építési övezet jele |
Beépítési mód |
Kialakítható telek megengedett legkisebb területe |
Kialakítható telek megengedett legkisebb telekszélessége (m) |
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
Terepszint alatti beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m) |
Zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
Vt1 |
Z |
550 |
14 |
60 |
60 |
8,0 |
20 |
Vt2 |
Z |
550 |
14 |
60 |
60 |
6,0 |
20 |
Vt3 |
Z |
800 |
14 |
40 |
40 |
6,0 |
30 |
Vt4 |
O |
800 |
14 |
40 |
40 |
5,0 |
40 |
Vt5 |
SZ |
3000 |
30 |
40 |
40 |
7,0 |
30 |
38. KERESKEDELMI, SZOLGÁLTATÓ TERÜLET
42. § (1) Kereskedelmi, szolgáltató terület a Szabályozási terven Gksz jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteiben elhelyezhető épület:
a) a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú;
b) kereskedelmi, szolgáltató;
c) igazgatási, iroda;
d) gazdasági tevékenységi célú épületen belül tulajdonos, használó és személyzet számára szolgáló lakó;
e) sport
rendeltetést is tartalmazhat
(3) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteinek építési telkein épület csak teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén helyezhető el. Amennyiben a közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat nem áll rendelkezésre, úgy épületet elhelyezni a 26. § (4) előírásai szerint lehet.
(4) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteiben telkenként legfeljebb 1 lakó rendeltetési egység helyezhető el.
(5) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteiben meglévő lakóépület fenntartható, kubatúrán belül felújítható, korszerűsíthető, átalakítható, de nem bővíthető.
(6) Kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető.
(7) A kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat határozza meg:
Építési övezet |
Beépítési mód |
Kialakítható telek megengedett legkisebb területe |
Kialakítható telek megengedett legkisebb telekszélessége (m) |
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
Terepszint alatti beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m) |
Zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
Gksz1 |
SZ |
3000 |
30 |
40 |
40 |
7,0 |
30 |
Gksz2 |
SZ |
5000 |
40 |
10 |
20 |
6,0 |
50 |
Gksz3 |
O |
1500 |
20 |
30 |
30 |
5,0 |
40 |
39. IPARI TERÜLET
43. § (1) Ipari terület a Szabályozási terven Gip jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban környezetre jelentős hatást nem gyakorló ipari létesítmények elhelyezésére szolgál.
(2) Ipari terület építési övezeteiben elhelyezhető épület:
a) környezetre jelentős hatást nem gyakorló ipari;
b) kereskedelmi, szolgáltató;
c) igazgatási, iroda;
rendeltetést is tartalmazhat.
(3) Ipari terület építési övezeteinek építési telkei teljes közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be.
(4) Ipari terület építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető.
(5) Az ipari terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat határozza meg:
Építési övezet jele |
Beépítési mód |
Kialakítható telek megengedett |
Kialakítható telek megengedett legkisebb telekszélessége (m) |
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
Terepszint alatti beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m) |
Zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
Gip1 |
SZ |
5000 |
50 |
30 |
30 |
9,0 |
30 |
Gip2 |
SZ |
10000 |
50 |
40 |
40 |
7,5 |
25 |
40. KÜLÖNLEGES TERÜLETEK
44. § (1) Különleges területek a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt jelentős hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük miatt a következők:
a) borgazdasági terület (K-Bg)
b) turisztikai terület (K-Tur)
(2) A különleges terület építési övezeteiben önálló gépjárműtároló épület elhelyezése nem megengedett.
41. KÜLÖNLEGES TERÜLET – BORGAZDASÁGi terület
45. § (1) Különleges terület – borgazdasági terület a Szabályozási terven K-Bg jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban a szőlőfeldolgozással, borászattal kapcsolatos gazdasági rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges terület – borgazdaság terület építési övezeteiben elhelyezhető épület:
a) gazdasági (feldolgozó);
b) kereskedelmi, szolgáltató;
c) oktatási, kulturális;
d) szállás jellegű;
rendeltetést is tartalmazhat.
(3) Különleges terület – borgazdaság építési övezeteiben szállás rendeltetés legfeljebb a beépített szintterület 30%-án helyezhető el.
(4) Különleges terület – borgazdaság építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető.
(5) Különleges terület – borgazdaság építési övezeteinek építési telkein épület csak részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén helyezhető el, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve történik.
(6) A különleges terület - borgazdaság építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat határozza meg:
Építési övezet jele |
Beépítési mód |
Kialakítható telek megengedett |
Kialakítható telek megengedett legkisebb telekszélessége (m) |
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
Terepszint alatti beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m) |
Zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
K-Bg1 |
O |
10000 |
50 |
30 |
50 |
6,0 |
40 |
K-Bg2 |
SZ |
5000 |
40 |
15 |
50 |
4,0 |
50 |
41/A. KÜLÖNLEGES TERÜLET – TURISZTIKAI TERÜLET
45/A. § (1) Különleges terület - turisztikai terület a Szabályozási terven K-Tur jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban a turizmus létesítményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges terület - turisztikai terület építési övezeteiben elhelyezhető fő rendeltetésű épület:
a) turisztikai;
b) kereskedelmi, szolgáltató
c) szállás jellegű;
d) lakó;
e) sport
f) lovassport
g) az a)-f) szerinti rendeltetéseket kiszolgáló rendeltetési egységet tartalmazhat.
(3) Különleges terület – turisztikai terület építési övezeteiben szállás jellegű és lakó rendeltetés legfeljebb a beépített bruttó szintterület 30%-án helyezhető el.
(4) Különleges terület – turisztikai terület építési övezeteinek telkein több épület is elhelyezhető.
(5) Különleges terület – turisztikai terület építési övezetében épület részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén helyezhető el, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve történik.
(6) A különleges terület – turisztikai terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat határozza meg:
Építési övezet jele |
Beépítési mód |
Kialakítható telek megengedett |
Kialakítható telek megengedett |
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
Terepszint alatti beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%) |
Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m) |
Zöldfelület legkisebb mértéke (%) |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
K-Tur1 |
Sz |
10000 |
50 |
30 |
30 |
7,5 |
40 |
Beépítésre Nem szánt területek
42. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
46. § A település területén a beépítésre nem szánt területek sajátos használatuk szerint a következő övezetek közé sorolandók:
a) Zöldterület
aa) Közkert (Zkk)
b) Erdőterületek
ba) Védelmi (Ev)
bb) Gazdasági (Eg)
c) Mezőgazdasági területek
ca) Általános mezőgazdasági terület (Má)
d) Vízgazdálkodási terület
da) Vízfelszín (V)
db) Vízbeszerzési terület (Vb)
e) Különleges beépítésre nem szánt terület
ea) Temető (Kb-T)
eb) Sportterület (Kb-Sp)
ec) Turisztikai terület (Kb-Tur)
ed) Bánya (Kb-B)
ee) Honvédelmi terület (Kb-Hon)
ef) Pincebokor terület (Kb-P)
f) Közlekedési és közműterület
fa) Közúti (KÖu)
fb) Kötöttpályás (KÖk)
43. ZÖLDTERÜLET
47. § (1) Zöldterület (közkert) a Szabályozási terven Zkk jellel jelölt terület, amely állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést, testedzést szolgáló közterület.
(2) Zkk1 övezetben épület nem helyezhető el.
44. védelmi erdőterület
48. § (1) A védelmi erdőterület a Szabályozási terven Ev jellel jelölt terület, amely elsősorban a természeti környezet, a különböző környezeti elemek, valamint a település és egyéb létesítmények védelmére szolgál.
(2) Védelmi erdőterület övezeteiben épület nem helyezhető el.
(3) Védelmi erdőterület övezetének telkein az erdő elsődleges rendeltetésének megfelelő tevékenységek folytathatók.
(4) Ev1 övezetben a legkisebb kialakítható telekméret 10 ha.
45. gazdasági rendeltetésű erdőterület
49. § (1) A gazdasági rendeltetésű erdőterület a Szabályozási terven Eg jellel jelölt terület, amelyen a gazdálkodás elsődleges célja a fakitermelés, valamint egyéb erdei termékek előállítása és hasznosítása.
(2) Gazdasági rendeltetésű erdőterület övezetének telkein az erdő elsődleges rendeltetésének megfelelő tevékenységek folytathatók.
(3) Eg1 övezetben a legkisebb kialakítható telekméret 10 ha.
(4) Eg1 övezetben épület nem helyezhető el.
46. ÁLTALÁNOS MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET
50. § (1) A Szabályozási terven Má1, Má2 jellel jelölt terület elsősorban árutermelő szőlő- illetve gyümölcstermesztésre szolgáló terület.
(2) Má1 övezetben elhelyezhető:
a) szőlő- és gyümölcstermesztéshez kapcsolódó épület;
b) ezekhez kapcsolódó termékfeldolgozás, -tárolás, -árusítás építményei;
c) borászathoz, borturizmushoz kapcsolódó vendéglátó épület.
(3) Má1 övezetben épület – birtokközpont kivételével – nem helyezhető el. Birtokközpont abban az esetben alakítható ki, ha a mezőgazdasági birtoktest legalább 5 ha (50.000m2) egybefüggő, művelés alatt álló szőlőterület. A birtokközpont kialakításának feltételei:
a) a birtokközpontként beépíthető telek legkisebb területe: 10.000 m2(1 ha),
b) beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 15%,
c) a terepszint feletti és a terepszint alatti beépítés alapterületének legnagyobb mértéke: 1500 m2,
d) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 4,5 m.
(4) Má1 övezetben az épületek egyik homlokzatmagassága sem haladhatja meg a 5,5 m-t. 25°-nál nagyobb tetőhajlásszögű épület esetén az épületszélesség nem haladhatja meg 8,0 m-t.
(5) Má1 övezet telkein az épületek homlokzati falfelületeinek színezésénél csak a fehér, szürkével tört fehér, világos okker árnyalatai, homok- és agyagszín, illetve természetes építőanyagok esetén azok természetes színei alkalmazhatók.
(6) Má1 övezetben az épületek tetőfedése során csak hagyományos vörös illetve sötét színű, antikolt égetett agyagcserép, természetes építőanyagok, korcolt vagy lécezett fémlemez fedés illetve zöldtető alkalmazható. Természetes építőanyagok és fémlemez fedés esetén kizárólag azok természetes színei alkalmazhatók.
(7) Má1 övezetben új épület elhelyezésénél a tájba illeszkedés a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó.
(8) Má1 övezetben kialakított birtokközpont telkén kőből rakott kerítés is elhelyezhető.
(9) Má2 övezetben elhelyezhető:
a) szőlő- és gyümölcstermesztéshez kapcsolódó épület;
b) az ezekhez kapcsolódó termék feldolgozás, tárolás, árusítás építményei;
c) lakóépület.
(10) Má2 övezetben a telekalakítás és építmény-elhelyezés feltételei a következők:
a) a kialakítható telek legkisebb területe: 20.000 m2 (2 ha),
b) a beépítés módja: szabadonálló,
c) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 0,3%, de legfeljebb 150 m2 bruttó alapterület,
d) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 4,0 m.
(11) Má2 övezet telkein kizárólag egy épület helyezhető el.
(12) Má2 övezetben lakóépület legfeljebb a beépített bruttó alapterület 50%-án helyezhető el.
(13) Má2 övezetekben kizárólag magastetős épület helyezhető el 37-42° tetőhajlásszöggel.
(14) Má2 övezet telkein az épületek homlokzati falfelületeinek színezésénél csak a fehér, szürkével tört fehér, világos okker árnyalatai, homok- és agyagszín, illetve természetes építőanyagok esetén azok természetes színei alkalmazhatók. A tetőfedés anyaga csak hagyományos vörös illetve sötét színű, antikolt égetett agyagcserép lehet.
(15) Má2 övezetben új épület elhelyezésénél a tájba illeszkedés a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó.
(16) Má2 övezet Natura2000 érzékeny területtel érintett területén meglévő épület bővítését, új épület építését megelőzően a Natura2000 területekre vonatkozóan hatásbecslést kell készíteni.
51. § (1) A Szabályozási terven Má3, Má4 jellel jelölt övezet a szőlő- és gyümölcstermesztés, a növénytermesztés, az állattenyésztés, a hagyományos legelő- és gyepgazdálkodás, és az ezekhez kapcsolódó tevékenységek végzésére szolgáló terület.
(2) Má3 övezetben kizárólag nyitott állattartó építmények helyezhetők el.
(3) Má3 övezetben a telekalakítás és építmény-elhelyezés feltételei a következők:
a) a kialakítható telek legkisebb területe: 10.000m2(1 ha),
b) a beépíthető telek legkisebb területe: 100.000m2(10 ha),
c) a kialakítható telek legkisebb szélessége: 100 m,
d) a beépítés módja: szabadonálló,
e) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 0,3%, de legfeljebb 300 m2,
f) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 4,5 m.
(4) Má3 övezet telkein kizárólag egy épület helyezhető el.
(5) Má4 övezetben épület nem helyezhető el.
47. VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET
52. § (1) Vízgazdálkodási területek a következők:
a) Vízfelszín (V)
b) Vízbeszerzési terület (Vb)
(2) A Szabályozási terven V jellel jelölt övezet az álló- és folyóvizek, öntöző, és belvízelvezető csatornák medre.
(3) A Szabályozási terven Vb jellel jelölt övezet a vízbeszerezési területek, vízkivételi helyek területe, amely területbe a települési vízműkutak, és egyéb vízművek területe tartozik.
(4) Vízgazdálkodási terület övezeteinek telkein kizárólag a vízgazdálkodással kapcsolatos létesítmények helyezhetők el legfeljebb 2%-os beépíthetőséggel.
(5) A vízfolyások mellett a vonatkozó jogszabályban meghatározott szélességű parti sáv biztosítandó.
48. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET
53. § Különleges beépítésre nem szánt területek övezetei a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt jelentős hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük miatt a következők:
a) Temető (Kb-T)
b) Sportterület (Kb-Sp)
c) Turisztikai terület (Kb-Tur)
d) Bánya (Kb-B)
e) Honvédelmi terület (Kb-Hon)
f) Pincebokor terület (Kb-P)
49. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET – TEMETŐ
54. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület - temető a Szabályozási terven Kb-T jellel jelölt övezet, amely kizárólag a temetkezés, a temetkezés kegyeleti építményei, s az azt kiszolgáló épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges beépítésre nem szánt terület – temető övezeteiben elhelyezhető:
a) terület rendeltetésszerű használatát, fenntartását és őrzését szolgáló építmény,
b) ravatalozó, kápolna.
(3) Kb-T1 övezetben a telekalakítás és építmény-elhelyezés feltételei a következők:
a) a kialakítható telek legkisebb területe: 10.000 m2 (1 ha);
b) a kialakítható telek legkisebb szélessége: 40 m;
c) a beépítés módja: szabadonálló;
d) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 2%;
e) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 4,5 m;
(4) Kb-T1 övezet telkein épület csak részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén helyezhető el.
(5) Kb-T1 övezet telkein több épület is elhelyezhető.
50. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET – SPORTTERÜLET
55. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület - sportterület a Szabályozási terven Kb-Sp jellel jelölt övezet, amely elsősorban sportlétesítmények elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges beépítésre nem szánt terület – sportterület övezeteiben elhelyezhető épület:
a) sport
b) a sport rendeltetést kiszolgáló
c) kereskedelmi, szolgáltató
d) vendéglátó
rendeltetést is tartalmazhat.
(3) Kb-Sp1 övezetben a telekalakítás és építmény-elhelyezés feltételei a következők:
a) a kialakítható telek legkisebb területe: 5000 m2;
b) a kialakítható telek legkisebb szélessége: 50 m;
c) a beépítés módja: szabadonálló;
d) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 2%;
e) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 4,5 m;
(4) Kb-Sp1 övezet telkein épület csak részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén helyezhető el.
(5) Kb-Sp1 övezet telkein több épület is elhelyezhető.
(6) Kb-Sp1 övezet telkein sportcsarnok építése esetén a megengedett legnagyobb épületmagasság 10,0 m.
51. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET – TURISZTIKAI TERÜLET
56. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület – turisztikai terület a Szabályozási terven Kb-Tur jellel jelölt övezet, amely elsősorban a turizmus létesítményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges beépítésre nem szánt terület - turisztikai terület övezeteiben elhelyezhető építmény:
a) turisztikai;
b) kereskedelmi, szolgáltató;
c) szállás jellegű;
d) sport
52. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET – BÁNYA
57. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület - bánya a Szabályozási terven Kb-B jellel jelölt övezet, amely elsősorban az ásványvagyon kitermeléséhez szükséges építmények, valamint az ezt kiszolgáló épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges beépítésre nem szánt terület - bánya övezeteiben elhelyezhető:
a) bányászati sajátos építmény;
b) gazdasági épület;
c) igazgatási, iroda épület.
(3) Különleges beépítésre nem szánt terület - bánya övezeteiben lakókocsi, lakókonténer, egyéb ideiglenes épület csak bányászati munkával összefüggő céllal helyezhető el.
(4) Kb-B1 övezetben a telekalakítás és építmény-elhelyezés feltételei a következők:
a) a kialakítható telek legkisebb területe: 5000 m2;
b) a kialakítható telek legkisebb szélessége: 30 m;
c) a beépítés módja: szabadonálló;
d) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 5%;
e) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 4,5 m;
(5) Kb-B1 övezet telkein bányászati sajátos építmények esetén - ha az alkalmazott technológia megköveteli - az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke a technológiailag szükséges mértékig túlléphető.
(6) Kb-B1 övezet telkei részleges közművesítettség biztosíthatósága esetén építhetők be.
(7) Kb-B2 övezetben épület nem helyezhető el.
53. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET – HONVÉDELMI TERÜLET
58. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület - honvédelmi terület a Szabályozási terven Kb-Hon jellel jelölt övezet, amely kizárólag honvédelmi létesítmények elhelyezésére szolgál.
(2) Kb-Hon1 övezetben az építmény-elhelyezés és telekalakítás feltételei a következők:
a) a kialakítható telek legkisebb területe: 5000 m2;
b) a kialakítható telek legkisebb szélessége: 30 m;
c) a beépítés módja: szabadonálló;
d) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 5%;
e) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 4,5 m;
54. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET – PINCEBOKOR TERÜLET
59. § (1) Különleges beépítésre nem szánt terület – pincebokor terület a Szabályozási terven Kb-P jellel jelölt övezet, amely a közterületen elhelyezkedő pincelejárók és az azokat kiszolgáló épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Kb-P1 jelű övezetben szőlőművelést, -feldolgozást, -tárolást és borturizmust szolgáló épületek helyezhetők el.
(3) Kb-P1 övezetben az építmény-elhelyezés és telekalakítás feltételei a következők:
a) a kialakítható telek legkisebb területe: 1500 m2;
b) a kialakítható telek legkisebb szélessége: 15 m;
c) a beépítés módja: szabadonálló;
d) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 5%;
e) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke: 4,5 m.
(4) Kb-P1 övezetben új épület a Szabályozási terven feltüntetett beépíthető telekrész területén belül helyezhető el.
(5) Kb-P1 övezetben kizárólag egy épület helyezhető el.
(6) Kb-P1 övezetben épület-elhelyezés csak egységes koncepció alapján, a pincelejárók hagyományos stílusjegyeinek megőrzősével, azokhoz illeszkedő módon lehetséges.
55. KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI
60. § (1) Közlekedési terület a Szabályozási terven a KÖu (közúti) és KÖk (kötöttpályás) jellel jelölt övezet, mely a közlekedési létesítmények és közművek elhelyezésére szolgáló terület.
(2) Közlekedési területen a közlekedési műszaki létesítmények elhelyezésén túl a tömegközlekedést kiszolgáló létesítmények, a közmű és hírközlés létesítményeinek, valamint utcabútorok, helyezhetők el, illetve utcafásítás végezhető.
(3) Kök övezetben elhelyezhető épület épületmagassága legfeljebb 5,0 m.
(4) A közlekedési területek és azok szabályozási szélességeit a Szabályozási Terv ábrázolja:
Út |
Kategória |
Közlekedési terület szélessége |
Védőtávolság |
|
|---|---|---|---|---|
belterület |
külterület |
|||
39. sz. főút |
Országos főút |
Meglévő |
- |
100m-100m |
37308 j. bekötőút |
Országos főút |
Meglévő |
- |
- |
39. sz. főút belterületi szakasza |
Országos főút |
Meglévő |
- |
- |
Táncsics Mihály utca |
Települési gyűjtőút |
Meglévő |
- |
- |
Minden egyéb út, amelyről ingatlanok nyílnak |
Meglévő |
- |
- |
|
Gyalogutak |
Meglévő |
|||
98. sz. Szerencs-Hidasnémeti vasútvonal |
- |
- |
50m-50m |
50m-50m |
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
61. § (1) E rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.
(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Mád község helyi építési szabályzatáról szóló 4/2003. (VI.06) önkormányzati rendelet hatályát veszti.
1. függelék a 2. melléklethez
Ssz. |
Cím |
Hrsz |
Funkció |
Azonosító |
Műemléki környezet |
|---|---|---|---|---|---|
1. |
Kossuth Lajos u. 56. |
1270/1, 1270/3, |
Magtár |
2879 |
977, 976, 975, 974/2, 973/2, 972, 971, 970/2, 969, 1305, 1275/1, 1272, 1271, 1268, 1267, 1264, 1304, 1269, 1247, 010/6 |
2. |
Táncsics Mihály u. 38. |
878/2, 878/3, 878/4, 878/5 |
Zsinagóga |
2884 |
1300, 1329, 1330, 875/2, 876, 877, 879, 880, 817/2, 659, 660, 874 |
3. |
Rákóczi u. 3. |
931 |
Lakóház |
2880 |
926/2, 930, 932, 625, 626, 817/2 |
4. |
Rákóczi u. 77. |
877 |
Lakóház |
2882 |
876, 817/2, 660, 662, 663, 878/3, 878/2 |
5. |
Rákóczi u. 81. |
874 |
Lakóház |
2885 |
873/1, 873/2, 874, 875/2, 876, 878/3, 817/2, 662, 665, 666 |
6. |
Rákóczi u. 7. |
925 |
Lakóház |
2881 |
926/2, 930, 932, 625, 626, 817/2 |
7. |
Batthyányi tér |
554 |
Szobor |
2887 |
548, 549, 550/1, 550/2, 511, 360, 362/1, 351/2, 515, 565/2, 555/1, 553, 552 |
8. |
Táncsics Mihály u. 50. |
865 |
Református templom |
2886 |
860, 861, 862, 864, 866, 816, 817/1, 817/2, 782, 702, 703, 867, 868, 1300, 1327, 1334/3, 1335 |
9. |
Batthyány u. 35. |
401 |
Római katolikus templom |
2878 |
511, 402, 403, 391, 521, 522, 525, 528, 399, 400/1, 100, 101, 397 |
10. |
Temető |
175 |
Római katolikus templom (kápolna) |
2876 |
156, 157/1, 157/2, 158/3, 158/4, 174, 130, 131, 173, 176, 177, 178, 179, 180, 181, 182, 184, 4561, 4562/1, 4563/3, 2109/3, 2109/4, 2110, 2111, 2112, 2113, 2114, 2115, 2116, 2117, 2118, 2119, 2120, 2121, 2122, 2123, 2124, 2125, 2127, 4543 |
11. |
Táncsics Mihály u. 38. |
878/2, 878/3, 878/4, 878/5 |
Zsinagóga |
2883 |
1300, 1330, 1329, 875/2, 876, 879, 880, 817/2, 659, 660, 877, 874 |
12. |
Táncsics Mihály utca 43. |
1315/9 |
Lakóház |
11721 |
879, 884, 885/3, 886/2, 888/2, 1300, 1315/1, 1315/2, 1315/3, 1315/6, 1315/8, 1316, 1317/1, 1317/2, 1318 |
Ssz. |
Cím |
Hrsz |
Funkció |
|---|---|---|---|
1. |
Magyar utca 10. |
494 |
vendégház |
2. |
Táncsics Mihály utca 37. |
1317/2 |
lakóház |
3. |
Táncsics Mihály utca 54. |
857 |
lakóház |
4. |
Rákóczi Ferenc utca 69. |
879 |
általános iskola |
5. |
Rákóczi Ferenc utca 59. |
886/1 |
lakóház |
6. |
Rákóczi Ferenc utca 55. |
889 |
lakóház |
7. |
Rákóczi Ferenc utca 74. |
665 |
lakóház |
8. |
Rákóczi Ferenc utca 52. |
654 |
polgármesteri hivatal |
9. |
Rákóczi Ferenc utca 40. |
648 |
lakóház |
10. |
Rákóczi Ferenc utca 18. |
638 |
oktatási központ |
11. |
Rákóczi Ferenc utca 19. |
917/3 |
könyvtár |
12. |
Rákóczi Ferenc utca 17. |
918 |
lakóház |
13. |
Rákóczi Ferenc utca 36. |
647 |
lakóház |
14. |
Rákóczi Ferenc utca 50. |
653 |
hotel |
15. |
Rákóczi Ferenc utca 41-43. |
902 |
borászat |
16. |
Rákóczi Ferenc utca 39. |
903 |
oktatási központ |
17. |
Batthyány Lajos utca 43. |
375/2 |
lakóház |
18. |
Batthyány Lajos utca 51. |
366/1 |
vendéglátóhely |
19. |
Batthyány Lajos utca 57. |
362/1 |
lakóház |
20. |
Batthyány Lajos utca 59. |
360 |
lakóház |
21. |
Batthyány Lajos tér |
555/1 |
plébánia |
22. |
Kölcsey utca |
1269 |
feszület |
23. |
Barna József utca |
1076 |
bányászati emlékmű |
24. |
Zempléni utca |
1391 |
feszület |
25. |
Somogyi Béla utca |
306/4 |
feszület |
2. függelék a 2. melléklethez
Lelőhely azonosító |
Helyszín, elnevezés |
Jellege |
Kora |
HRSZ (Forster központ nyilvántartott adatai) |
16033 |
Kakashegy |
kőeszköz (település?) |
őskőkor (középső paleolitikum) |
n.a. |
16034 |
Mád („A mádi vasútállomástól Ny-ra lévõ építkezésnél” 1951.) |
sír |
népvándorlás kor (keleti gót) |
n.a. |
16035 |
Szilvás-hegy |
temető (Szkíta) |
vaskor (Szkíta) |
2577, 2578/2, 2578/1, 2579/1 |
21125 |
Ősz-hegy |
szórvány (bronz karperec) |
bronzkor (késő-bronzkor) |
026/3, 026/4, 026/5, 018/58, 018/57, 018/56, 014, 026/11, 026/22, 026/21, 026/9, 026/8, 026/7, 026/6 |
38096 |
Rákóczi u. 65. |
település |
középkor |
882/1, 885/1, 885/2, 886/1, 887, 888/3, 890/1, 892/1, 892/2, 886/2, 885/3, 884, 883/1 |
43716 |
Bogár-dűlő |
telep |
őskor |
0163 |
58411 |
Batthyány u. 51. |
telep |
bronzkor |
94, 95, 88/6 |
61570 |
Rákóczi u. 46. |
telep |
bronzkor |
652, 651/2, 650 |
35194 |
Iskola |
temető |
bronzkor (bodrogkeresz-túri kultúra) |
879, 882/1, 883/1, 817/2 |
80681 |
Római Katolikus templom |
templom |
középkor |
401 |
86515 |
Batthyány u. 53., Borarchívum |
telep |
őskor |
365 |
3. függelék a 2. melléklethez